Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

Csütörtök, 1959, szeptember 10. 2 SOMOGYI NÉPLAP CsőII En-laj kínai és Nehru indiai minisztereinek levélváltása a kínai-indiai határ kérdéséről Peking (Uj Kína). Az Uj Kí­na hírügynökség szerdán köz­zétette Csou En-laj kínai és Dzsavaharlai Nehru indiai mi­niszterelnök levélváltását a kínai—indiai határ kérdéséről. Nehru indiai miniszterelnök szeptember 7-én fehér könyvet terjesztett az indiai parlament elé és abban nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet 1959. március 22-én Csou En- lajhoz, a Kínai Népköztársa­ság Államtanácsának elnöké­hez a kínai—indiai határ kér­déséről intézett. Nehru levelében többek kö­zött kifejti azt a véleményét, hogy a két ország közötti ha­tár — bár nem minden sza­kaszon jelölték ki a gyakorlat­ban — »hagyományos, híven követi a vízválasztók rendsze­rének földrajzi elvét, a Hima­lája hegyvonuiat legmagasabb gerincén húzódik és India, va­lamint Kína központi kormá­nya által kötött különböző nemzetközi egyezmények -is szabályozzák e határvonal túl­nyomó részét«. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban XIX. századbeli nemzetközi egyezményeket -idézve igyekszik bizonygatni a kínai—indiai határ különböző szakaszainak helytállóságát és elsősorban az 1913—1914. évi szimlai értekezleten megálla­pított, úgynevezett Macmahon- vonalra hivatkozik. Csou En-laj szeptember 8-án válaszolt Nehru indiai minisz­terelnök levelére. Válaszában részletesen is­merteti a kínai—indiai határ helyzetét és az utóbbi időben a két ország között e határ egyes szakaszainak kérdésében felmerült nézeteltéréseket. »A kínai kormány kezdettől fogva úgy vélekedett — mutat rá Csou En-laj —, hogy a két félnek a határkérdés általános rendezésére kell törekednie, figyelembe véve a történelmi háttért, a való tényeket és ra­gaszkodva a békés egymás mellett élés- öt' álápelvéhéz. A határkérdés rendezésének — a kínai kormány véleménye szerint — jól előkészített ba­ráti tárgyalásokon lépésről lé­pésre kell végbemennie. Ad­dig pedig — átmeneti megol­dásként — a két fél tartsa fenn a határ hosszú ideje meglévő status quoját, ne törekedjék annak megváltoztatására egy­oldalú akcióval, ne törekedjék még kevésbé erőszakkal. Egyes vitás kérdésekben tárgyalások útján ideiglenes megoldásokra lehet jutni elszigetelt határsza­kaszokról, hogy biztosítsák a határmenti területek nyugal­mát és a két ország barátsá­gát«. »Az úgynevezett Macmahon- vonál a Kína tibeti körzetek elleni angol agressziós politi­ka terméke, azt sohasem is­merte el egyetlen kínai köz­ponti kormány sem, és ezért feltétlenül törvénytelen. Ami pedig a szimlai szerződést, il­leti, azt áz akkori kínai köz­ponti kormány képviselője hi­vatalosan nem írta alá és ez kifejezetten említést is nyert a szerződésben. A szimlai érte­kezleten — ellentétben az ön levelének állításával — soha nem is vitatták meg az úgy­nevezett Macmahon-vonalat, hanem azt Anglia képviselője a tibeti helyi hatóságot! kép­viselőjével a kínai központi kormány képviselőjének tudta nélkül titkos jegyzékváltás formájában 1914. március 24-én Delhiben határozta meg. A vo­nalat később vezették rá a szimlai szerződés szövegéhez csatolt térképre, mint Tibet és Kína többi része határának egyik szakaszát. Ez a törvény­telen határvonal nagy felhá­borodást keltett a kínai nép körében és később maguk a tibeti helyi hatóságok is elé­gedetlenségüket fejezték ki, majd miután India 1947-ben függetlenséget nyert, távirat­ban kérték Excellenciádat, hogy India adja vissza Kína tibeti körzetének e törvény­telen vonaltól délre fekvő egész területét. A kínai kormány semmi esetre sem ismeri el az úgy­nevezett Macmahon-vonalat, kínai csapatok azonban ennek ellenére, sohasem lépték azt át. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a kínai kor­mány elismerte volna a Mac­mahon-vonalat.« A kínai miniszterelnök a továbbiakban hangoztatja: »A tibeti lázadás kitörése óta egy­re feszültebb lett a helyzet a kínai—indiai határon, még­pedig oly okokból kifolyólag, amelyekért a kínai felet nem lehet felelőssé tenni; Indiai csapatok megtámad­ták és elfoglalták Longzsut, behatoltak Jaserbe és még mindig megszállva tartják a kínai területhez tartozó Sace-t. Khinzemanet és Tamadent, hogy fegyveres tibeti lázadó banditákat védelmezzenek ab­ban a térségben. India repülő­gépen a kínai—indiai határ közelében ismételten megsér­tették Kína légiterét. Különö­sen sajnálatos, hogy a Long- zsut jogtalanul elfoglaló indiai csapatok nemrég fegyveres tá­madást intéztek a Migjitunban állomásozó kínai határőr egy­ségek ellen, úgy, hogy azoknak nem volt más választásuk, mint önvédelemből viszonozni a tüzelést. Ez volt az első fegy­veres összetűzés a kínai—in­diai határ mentén.« Csou En-laj befejezésül han­goztatja, reméli, hogy az in­diai kormány — a kínai kor­mány kérésének megfelelően — haladéktalanul utasítást ad a határt átlépett indiai csapa­tok és polgári hivatalnokok visszavonására és helyreállítja a két ország határának hosszú időn át fennállott állapotát. Ily módon — mutat rá Csou En- laj — azonban enyhíteni le­hetne az átmenetileg előállott feszültséget a kínai—indiai határ mentén és gyorsan elosz­tanának a két ország kapcsola­tait beárnyékoló sötét felle­gek. A TÁSZSZ nyilatkozata a kínai—indiai határkérdésben Moszkva (TASZSZ). Az utóbbi időben bizonyos nyuga­ti politikai körök és sajtó lár­más kampányt csapott a kí­nai—indiai határon, a Himalá­ja térségében történt incidens körül. E kampány nyilvánvaló célja: éket verni a két legna­gyobb ázsiai állam, a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közé, a közé a két állam közé, amelyek barátsága fontos jelentőségű az ázsiai- és a világbéke, a nemzetközi együttműködés biztosítása szempontjából. Figyelemreméltó az a tény, hogy a nyugati országokban, főként pedig az Amerikai Egyesült Államokban azok a körök igyekeztek kihasználni ezt az incidenst, amelyek aka­dályozni akarják a nemzetközi feszültség enyhülését és bonyo­lítani igyekeznek a helyzetet Hruscsov szovjet miniszterel­nök és Eisenhower amerikai el­nök kölcsönös látogatásainak küszöbén. Ilyen fogásokkal akarják megbénítani a nyuga­ti országokban egyre fokozódó törekvést arra, hogy megegye­zésre jussanak a szocialista ál­lamokkal a hidegháború meg­szüntetésével kapcsolatos kér­désekben. . Csak sajnálkozni lehet ami­att, hogy incidensre került sor a kínai—indiai határon. A Szovjetunió baráti viszonyban van mind a Kínai Népköztársa­sággal, .mind az Indiai Köztár­sasággal. Kína és a Szovjet­unió népeit a szocialista inter­nacionalizmus nagy elvein alapuló testvéri barátság meg­bonthatatlan szálai kötik ösz- sze. A Szovjetunió és India baráti együttműködése sikere­sen fejlődik a békés együtt­élés eszméinek megfelelően. Az- un$gol sújtó a választási küzdelem esélyeiről Nagy-Britannia Kommunista Pártjának felhívása London (MTI). Az angol kon­zervatív sajtó jelszava: »Ez csúcs választás lesz!« Ami vilá­gosan mutatja: Macmillan an­nak az egyetlen kérdésnek az alapján akar küzdeni, hogy ki képviselje Angliát a csúcstalál­kozón. A Munkáspárt ezt a taktikát a konzervatívok ellen igyek­szik fordítani, hangsúlyozva, hogy a munkásmozgalom ve­zette közvélemény nyomása kényszerítette a sokáig vona­kodó Macmillant arra. hogy a csúcshoz vezető útra lépjen. Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében Harry Pollit, a párt végrehajtó bízott'agának elnöke és John Gollan főtitkár felhívást adott ki. amely ezeket tartalmazza: és amerikai rakétatámaszpont­tá változtatják Angliát. Anglia gazdasági jövője is a toryk Du. kását követeli. A munkanélkü­liség a tavalyinak kétszerese, és tovább emelkedik. Uj és | még komolyabb fenyegetések ; irányulnak a munkások ellen a * gyapot-, a szén- és a repülő- ! gépiparban. A nagytőke, a nagy ! üzletemberek és a háziurak • szédítő csúcsnyereségeket és i lakbéreket zsebelnek be, de a tömegeknek csak nyomorúsá­gos alamizsnát löknek oda. munkásmozgalom valaha is vezetett. A béke nincs biztonságban a íoryk kezében. N»m sza­bad eltűrni, hogy tovább uralkodjanak azok az em­berek, akik felelősek Szue­zért, Nyaszaföldért, és a ho- lai haláltáborért, akik di­csőítik a hidrogénbombát, felfegyverzik Adenauert, A legnagyobb hadjáratra van szükség, amelyet a A kommunista jelöltek olyár politikáért küzdenek, <**nely biztosítja, hogy a győzelem áj harcias, szocialista programot hozzon. Minden parlamenti ta­pasztalat azt mutatja, hogy kommunista képviselőkre nél­külözhetetlen szükség van az új parlamentben. Valamennyi többi kerületben pedig, ahol nem lépnek fel kommunista jelöltek, a kommunista pari tagjai és a Daily Worker olva­sói harcoljanak a munkáspárti jelölt győzelméért. A 84 éves Churchill indul az angol választásokon Dublin (MTI). A Sin Fain ír nacionalista párt, amelynek működését az angol hatóságok betiltották, kedden bejelentet­te, hogy jelölteket állít a par­lamenti választásokon Észak­Irország 12 választókerületi­ben. London. Az Angol Konzerva­tív Párt kedden bejelentette, hogy egyik képviselőjelöltje a 84 éves Winston Churchill lesz. Bevan nyilatkozata a Moszkovszkaja Pravdának Moszkva (TASZSZ). Bevan, az Angol Munkáspárt vezető­ségi tagja Moszkvából való el­utazása előtt nyilatkozatot adott a Moszkovszkaja Pravda tudósítójának. — Véleményem szerint — mondotta Bevan — a Munkás­párt győzelmet arat a követ­kező választásokon. A szovjet vezető köröknek meggyőződése: a Kínai Nép- köztársaság kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya nem engedi, hogy ebből az incidensből olyan erők húzza­nak hasznot, amelyek nem enyhíteni, hanem élezni akar­ják a nemzetközi helyzetet, amelyek az államközi kapcso­latokban a feszültség észlelhe­tő enyhülésének megakadályo­zására törekszenek. Szovjet ve­zető körökben annak a meg­győződésnek adnak hangot, hogy a két kormány a kínai és az indiai nép hagyományos barátságának szellemében, a kölcsönös érdekek figyelembe­vételével rendezi a félreértést. (MTI) A bécsi magyar követ bemutatkozó • látogatása Becs (MTI). Sebes István rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, a bécsi ma- gyasr követség újonnan kineve­zett vezetője kedden bemutat­kozó látogatást tett dr. Kreisky osztrák külügyminiszternél. A Hruscsov—Eisenhower ta­lálkozóról Bevan megjegyezte, hogy a két nagyhatalom veze­tőinek találkozása a nemzetkö­zi légkör megjavulását fogja eredményezni! Bevan hangoztatta, termé­szetellenesnek tartja, hogy a politikai viszonyok gátolják a kölcsönösen előnyös kereskede­lem fejlesztését. A Munkáspártnak a leszere­lés kérdésében elfoglalt állás­pontjáról Bevan a következő­ket mondta: — Mindenekelőtt úgy véljük, hogy meg kell szüntetni a nukleáris fegyver- kísérleteket. Senkinek sincs jo­ga arra, hogy radioaktív anya­gokkal megmérgezzen más né­peket. A munkáspárti vezető kije­lentette, hogy pártja javasolni fogja az általános leszerelést, amely érinti az összes államo­kat, ideértve az Egyesült Ál­lamokat és a Szovjetuniót is. Ezek a javaslatok — mondot­ta befejezésül Bevan — kiter­jednek majd mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyver­zetre. (MTI) Gait»kell és Bevan visszaérkezett Londonba London (Reuter). Gaitskell,' az Angol Munkáspárt vezetője és Bevan a párt külügyi szóvi­vője szerdán Moszkvából visz- szaérkezett Londonba. & * * * A Backpoolban ülésező angol szakszervezeti kongresszus ve. zetői elhatározták, meghívják Gaitskell t, hogy mondjon be­szédet a kongresszuson. A szakszervezeti vezetők úgy gondolják, ezzel Gaitskell a több mint nyolcmillió szakszer* vezeti fagot képviselő küldöt­tek- előtt megkezdheti pártjá­nak választási hadjáratát; (MTI) Df* Gaulle új politikai mauőveio Párizs (MTI). Csütörtökön ül össze ismét Párizsban a fran­cia—afrikai közösség végrehaj­tó tanácsa. A l’Humanité hasábjain Léon Feix, a Francia Kommu­nista Párt politikai irodájának tagja felhívja a figyelmet a tíegaulleista politika készülő új manőverére: kezességet akar­nak vállaltatni a közösség kor­mányfőivel a végsőkig vitt al­gériai háború politikájának kérdésében. De Gaulle ugyanis így akar érvelni: »Hogyan ál­líthatják egyesek, hogy gyar­matosító politikát folytatok AL gériában. hiszen ezt a politikát az afrikai milliók képviselői is jóváhagyták«. A laoszi kérdést csak a Patet Lao és a kormány közös megállapodása oldhatja meg Laoszi lap a konfliktus hátteréről Hanoi (MTI). TASZSZ-je- lentés szerint a Vietnami Tá­jékoztató Iroda közli a Patet Lao nemzeti felszabadító njoz- galom pártja Lao Hakszat cí­mű központi lapjának a lao­szi helyzettel foglalkozó hír- magyarázatát.. A lap szerint a laoszi kérdés megoldásának egyetlen módja az, hogy a lao­szi királyi kormány és a Pa­tet Lao képviselői üljenek tár­gyalóasztalhoz, és keressenek lehetőséget a konfliktus békés rendezésére. A laoszi politikai helyzet megoldása — emeli ki a lap — a laoszi népre tarto­zik. A Neo Lao. Hakszat Párt ragaszkodik a nemzeti érde­kekhez, és változatlanul kö­veteli a genfi, valamint a yientianei egyezmények elő­írásainak következetes végre­hajtását. Ennélfogva elenged­hetetlennek tartja a békés, semleges, független, demokra­tikus, egyesült és virágzó Laosz megteremtését. A lap befejezésül hangsú­lyozza, hogy a jelenlegi laoszi eseményeknek semmi közük az ENSZ-hez, és a világszerve­zetnek nincs joga beavatkozni Laosz belügyeibe éppúgy, mint ahogy az agresszív SEA.TO- tömb sem jogosult a laoszi ügyekkel foglalkozni, vagy azokba beavatkozni. Ha az em­lített tömbhöz tartozó reakciós csoportok szorgalmazásával SEATO-csapatokat küldenek Laoszba, a laoszi nép ezt ag­resszív lépésnek tekinti, és el­szánt ellenállást fejt ki. A nyugati sajtó továbbra is élénken kommentálja a laoszi fejleményeket. A párizsi l'Hu- manité AFP-jelentés szerint ezeket írja: »A laoszi királyi kormány saját csapatait sem tudja kézben tartam. A kor­mánycsapatok ki vannak szol­gáltatva a nemzetellenes kirá­lyi politikát elutasító lakosság ellenszenvének. Ezért találta ki a királyi kormány a vietnami »beavatkozás« meséjét, s ezért fordult az ENSZ-hez, a SEA- TO-hoz és a Pentagonhoz«. ŰJ DELHI Úgy látszik, a közösség négy személyisége máris hajlandó arra, hogy részt vegyen a fran­cia ENSZ-küldöttségben: Houphouet-Bolgny, Tsiranana, Lisette és Sengher. Az Angol Munkásbiztonsági Tanács igazgatójának elismerő nyilatkozata a magyar szakszervezetek munkavédelmi intézkedéseiről London (MTI). Hodge Leo­nard, az Angol Munkásbizton­sági Tanács igazgatója az iparj balesetek elhárításának kérdé­sével foglalkozó londoni érte­kezleten kijelentette, az angol szakszervezeti mozgalom na­gyon sokat tanulhatna a ma­gyar szakszervezetektől a mun­kásvédelmi intézkedések terén. — Az angol szakszervezetek tevékenysége csupán abban merül ki, hogy balesetet szen­vedett munkásoknak nyújtan­dó jogsegélyre és kártérítési segélyek érvényesítésére pénzt folyósít — mondotta. — Ez az '■eső után köpönyeg« jellegű eljárás teljesen elavult. Az an­gol szakszervezetek sokkal okosabban tennék, ha követnék a magyar példát, és a munká­sokat a baleset megelőzésének, elhárításának módjára oktat­nák. Az Angol Munkabiztonsági Tanács igazgatója a továbbiak­ban kiemelte, hogy Magyaror­szágon rendkívül nagy gondot fordítanak a munkások szociá­lis ellátásának biztosítására, s ezen a téren is igen szép ered­ményeket értek el. Sok ezer fecske meg­fagyott Helsinkiben Augusztus végén egyik napról a másikra sok ezer fecske meg fa­gyott Helsinkiben. A hőmérséklet ugyanis néhány nap alatt 26-rői S fokra csökkent. A madárbarát hel­sinkiek egyéni kezdeményező-bői hetszáz fecskét fogtak, hogy meg­mentsék őket a fagyhaláltól. A madarakat repülőgépen szólWák déli országokba. Elbocsátották Ribbentropp egykori sajtófőnökét London (MTI). A Daily Ex­press bonni tudósítója jelenti: A közvélemény nyomása végre arra kényszerítette Springert, Nyugat-Németország leggazda­gabb lapkiadóját, hogy elbo­csássa Paul Schmidtet, legma­gasabb fizetésű alkalmazottai­nak egyikét. Schmidt, mint is­meretes, Ribbentropp sajtófő­nöke volt, és a háború idején főként a magyarországi zsidók kiirtásával foglalkozott írásai­ban. Az utóbbi években ismét nagy befolyást szerzett a nyu­gatnémet sajtóban, és Springer nagy példányszámú folyóiratá­nak szerkesztőségi tanácsadója volt. SS-nagygyűlés Hamelnben Panya laoszi külügyminiszter — úton New Yorkba — kedden 40 perces megbeszélést folyta­tott Nehru indiai miniszterel­nökkel. Az AP úgy értesült, hogy a laoszi kérdésről tár­gyaltak. Berlin (MTI). Hamelnben a volt SS-csapatok 18 000 tagja leplezetlen militarista találko­zót tartott. A nyugatnémet rendőrség, amely a munkásság felvonulásai alkalmával min­dig rendkívül aktivitást tanú­sít, ezúttal csak arra szorítko­zott, hogy a nagygyűlés erinhe­lyére irányította a volt SS-ta­gok mintegy 5000 gépkocsiját. Az 1945 óta legnagyobb mére­tű fasiszta találkozónak dísz­vendégei között nem csupán a bonni kormány hivatalos kép­viselői jelent-''- meg, hanem szociáldenv'' '-épviselők is, mint mond c, parlamenti pártc'ooortí'ik tudtával és be leegyezésével, Adenauer nem változik... Bonn (TASZSZ). A külön nyugatnémet állam megala­kulásának 10. évfordulója al­kalmából a kormány sajtó- és tájékoztató hivatalának bul­letinjében Adenauer kancel­lár hidegháborús szellemet árasztó cikket irt. Adenauer igyekezett iga­zolni Nyugat-Németország felfegyverzésének politikáját és tevékeny részvételét a NA­TO agresszív tervében, s ezért »a kommunista államok részéről fenyegető veszélyről« ír. Cikke továbbá szokásos otromba kirohanásokat tar­talmaz az NDK ellen. Ily mó­don tehát az NSZK fennállá­sának 10. évfordulóján Ade­nauer — éppúgy, mint 10 esztendővel ezelőtt — a mi- litarizmus, a széthúzás' és a hidegháború programját hir- í deti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents