Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
SOMOGY! NÉPLAP 3 Kedd, 1959. szeptember 88, fl Szovjetuüiá állami, gazdasági és társadalmi rendszere a legigazsáiosail és leghaladóbb világ minden népével. A Szovjetunió népei a szocializmus győzelme révén nagy •eredményeket vívtak ki. És bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint önök, N. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióban Washington (TASZSZ.) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 21-én beszédet mondott az amerikai televízióban. Alábbiakban közöljük a beszédet csekély rövidítéssel. Jó estét kívánok, amerikai barátaim! Örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Megtetszettek nekünk az önök szép városai, csodálatos útjai, de főképp a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék Igen kellemes beszélgetéseim voltak Dwight Eisenhower elnökkel. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket megbeszéléseinken érintettünk,-sok tekintetben egyetértettünk mind a helyzet értékelésében, mind abban, hogy meg kell javítani a viszonyt országaink között. önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszöbölni mindazt, ami a hidegháború hosszú évei során rakódott le. Hány olyan beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a viszony javulását, hanem ellenkezőleg, éppen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megváltozására számítani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyamata nagy erőfeszítéseket és türelmet igényel, mindenekelőtt pedig szükségessé teszi, hogy mindkét fél olyan feltételeket kívánjon megteremteni, amelyek lehetővé teszik az áttérést a jelenlegi feszült helyzetről normális viszonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása érdekében. A Szovjetuniót, amelynek kormányát és népét képviselem', a béke és a népek közötti barátság megszilárdításának érdekei vezérlik. Minden erőfeszítést megtettünk és megteszünk a hidegháború megszüntetésére, országaink viszonyának megjavítására, Véleményem szerint az egészséges gondolkodás végül is megadja a helyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egyedül helyes irányvonal pedig a hidegháború felszámolása, a világ békéjének megszilárdítása. A nemzetközi feszültség megszüntetése azonban nemcsak két állam erőfeszítéseitől függ, ehhez szükség van minden állam törekvésére és erőfeszítésedre is. Nem lehet a világon addig megállapodottság & nyugalom, amíg a két legnagyobb hatalom nincs rendben egymással. Önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus. Nos, mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásig élezzük a dolgot? Vagy normális kapcso- latokat létesítsünk, és békében Megvitattunk más megérlelődött kérdéseket is. Sok ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemelném a második világháború maradványai megszüntetésének problémáját. Sokan megkérdezik: miért nyugtalanítja annyira a Szovjetuniót a második világháború maradványai megszüntetésének kérdése. Hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan, mi nem félünk a német militarizmustól, de jól ismerjük gálád szándékait. Azt akarom, hogy önök megértsenek engem: ha valaki békét akar, nem lehet fenntartani a háború maradványait. A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második világháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. ailenfeleink olykor így érszavaimat szokásos udvarias- sági formaságnak vagy a vendéglátó iránti tisztelet szokásos megnyilvánulásának. Azoic az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizonnyal beszámoltak arról a nagy rokonszenvröl, amelyet a szovjet nép önök iránt érez, beszámoltak arról, hogy békében és barátságban óhajt élni önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződést, hogy önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet emberek iránt. Ezt elmondom majd nekik. éljünk, mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban mindenki azt akarja, hogy békében éljünk, nálunk mindenki a békés együttélés híve. Természetesen egy államnak nem könnyű rászánnia magát a leszerelésre, ha nem bizonyos abban, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valaki megtámadhatja. Önök bizonyára tudják, hogy a szovjet kormány egy héttel ezelőtt javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszerelésről és a legszigorúbb, mindent átfogó ellenőrzésről. Mire gondolunk? Az ösz- szes fegyveres erők teljes megszüntetésére, mindenfajta fegyverzet megsemmisítésére, beleértve az atom-, a hidrogén- és a rakétafegyvereket is, Az államoknak csupán szigorúan korlátozott rendőrségi kontingensei maradnának, könnyű lőfegyverekkel. Ha viszont partnereink nem hajlandók ilyen messzemenő intézkedésekhez hozzájárulni, kezdetben készek vagyunk megállapodni részleges leszerelési intézkedésekben is. örvendetes dolog, hogy sok államférfi és politikus figyelmet tanúsít e javaslataink iránt, és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegyezés irányában. Sajnos, vannak még olyan emberek is, akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más országok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat, és a maguk részéről szintén megteszik a megfelelő lépéseket ugyanebben az irányban. Abban a reményben térek haza, hogy az Egyesült Államok kormánya le tudja küzdeni az elavult előítéleteket, és előbb vagy utóbb az összes államokkal együtt megtaláljuk a helyes utat a leszerelés problémájának megoldása felé. veinek: minthogy a háború egy egységes német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután lehet megkötni, ha Németország újból egyesül. Tudott dolog azonban, hogy jelenleg ténylegesen két német állam létezik, mindegyik sajátos életformával. Sem az egyik, sem a másik német állam nem akar lemondani társadalmi rendszeréről. Erővel viszont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdet hajtson a másik előtt Maguk a németek egyezzenek meg, hogyan éljenek tovább, hogyan építsék kapcsolataikat. Nem jobb lenne további huzavona nélkül megkötni a békeszerződést a két német állammal, s ily módon eloltani a hamu mélyén lévő parazsat, amíg nem lobban fel egy újabb tűzvész? ^ A békeszerződés megkötése eloltaná m pattogó szikrákat Nyugat-Berlinben is, és így normális helyzetet teremtene. Az önök országában tartózkodva megismerkedtem az amerikai nép életével legalábbis annyira, amennyire ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat láttam és hallottam. Rendkívül hálás vagyak a meleg szívélyességért és vendégszeretetért, amelyet irántam, mint a szovjet kormány feje Ha mindegyik állam ezeket az elveket fogja szem előtt tartani, nem tornyosulnak majd különösebb nehézségek a béke biztosításának útján. A békés élethez jobban kell ismernünk egymást. Engedjék meg, hogy legalább röviden beszéljek országunkról, népének életéről, jövőbeli terveinkről. Remélem, önök megértenek engem, ha azt mondom, hogy az itt szerzett benyomások, még azok a dolgok is, amelyek nekem tetszettek önöknél, nem ingatták meg azt a meggyőződésemet, hogy a Szovjeíiinió állami, gazdasági és társadalmi rendszere a legigazságosabb és a leghaladóbb. A Szovjetunió a dolgozók állama. Nálunk nincsenek tőkések. Gyáraink és üzemeink az egész nép tulajdonában vannak. Az egész föld a maga kincseivel a népé. A parasztok kollektív gazdaságokban dolgoznak. Mindegyikük jövedelme végzett munkájától és nem a befektetett tőkétől függ. A szocializmusban a dolgozó díjazását a társadalom javára végzett munkájának mennyisége és minősége határozza meg. Amikor még tovább fejlesztjük a termelést, és még nagyobb gazdagságot halmozunk fel, áttérünk a javak kommunista elosztására: akkor mindenki képességei szerint fog dolgozni, és szükségletei sserint részesül majd a javakból. Államunk alkotmánya valóban a legdemokratikusabb alkotmány. Biztosítja a törvényhozó szervek általános, egyenlő, egyenes és titkos megválasztását, biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a tanuláshoz és a pihenéshez. A forradalom előtt úgy volt nálunk, hogy akinek tőkéje volt, az okos is volt A történelemben első ízben érvényesítettük földünkön azt az igazságos szabályt, hogy annak legyen társadalmi tekintélye, aki jól dolgozik. Vegyék például a Szovjetunióban a legfelső államhatalmi szerv, a Legfelső Tanács összetételét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsába összesen 1378 küldöttet választottak meg, közöttük 366 nőt Több mint ezer küldött közvetlenül az ipari és a mezőgazdasági termelésben dolgozik — munkás, mérnök, kolhozparaszt agronómus. A többi küldött állami funkcionárius, közéleti személyiség, tudományos, kulturális, irodalmi és művészeti kiválóság tanító, 94 orvos. Mint látják, az országban nincsenek tőkések, nincsenek képviselőik sem a Legfelső Tanácsban. A mi kormányunk olyan emberekből tevődik össze, akik a dolgozó nép soraiból kerültek ki. Magamról elmondok annyit hogy nagyapám írástudatlan jobbágyparaszt volt egy földesűr tulajdona, akit el lehetett adni, sőt ahogy gyakorta előfordult el lehetett cserélni egy kutyáért. Apám bányász volt, én is dolgoztam bányalakatosként. Részt vettem a polgárháborúban, majd a szovjet hatalom munkás-tanszakára, később ipari akadémiára küldött tanulni. A nép aztán a Minisztertanács elnökének magas tisztségét bízta rám, Nemrégiiránt és a kíséretemben lévő elvtársak iránt tanúsítottak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik népünkkel, és szereti a békét, szereti hazáját. Nagy gazdagságot hozott létre, és magas az életszínvonala. A szovjet nép, akárcsak önök, szereti hazáját, békét akar, barátságban akar élni az önök népével, miként a ben járt önöknél két helyettesem — Anasztasz Mikojan (és Frol Kozlov. Kik ők? Anasztasz Mikojan egy ács fia, Frol Kozlov pedig egy kovácsé. Maga is munkás, majd mérnök volt. A szocializmus nem korlátozza az emberek ízlését és szükségleteit, De egészen más dolog, amikor égy embernek van egy gyára, és kettőt akar, rendelkezik egy üzemmel, és tízet akar szerezni. Világos ugyanis, hogy egy ember saját munkájával nem tud megkeresni egymillió, még kevésbé egymilliárd dollárt, még családjával együtt sem, sőt még akkor sem, ha több élete lenne. Ilyesmire csak akkor van mód, ha az illető kisajátítja mások munkáját Ez viszont ellenkezik az emberi lelkiismere.ttel. Mint önök tudják, a bibliában is az áll, hogy amikor a kereskedők a templomot kufárok és pénzváltók barlangjává tették, Krisztus korbácsot ragadott, és kiűzte őket. Ezért a hívőknek ha saját erkölcsükből kiindulva a világbéke és felabarátaik Iránti szeretet elveit tartják szem előtt, nem szabad ellenezniük az új szocialista rendszert, mivel ez a rendszer a legemberségesebb, a valóban igazságos viszonyokat valósítja meg a társadalomban. Hogy önök megértsék, miért vagyunk olyan büszkék szovjet országunkra, szólnom kell néhány szót forradalom előtti múltunkról. Akkor nagyon nehezen élt népünk: a lakosság közel 80 százaléka írástudatlan volt, az éhínség és a betegséhelyes úton közeledünk a legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre törekszik népünk, és ezt meg is valósítja! A társadalmi és állami berendezkedés kérdése, vaeyis az a kérdés, hogy szocializmusban vagy kapitalizmusban él- jenek-e a népek —mindegyik nép belügye. Szigorúan ragaszkodni kell ahhoz, hagy az államok ne avatkozzanak bele egymás beliigyeibe. gek emberéletek millióit ragadták el. Önök most jobban megértik, miért örülnek úgy a szovjet emberek annak, hogy hazájuk rövid idő alatt a világ' második ipari hatalma lett. a legközelebbi 10—12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat mind az ipar abszolút termelésében, mind pedig az egy főre eső termelésben. A mezőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a feladatot. Országunkban nagyarányú lakásépítkezés folyik. Példaképpen megemlítem, hogy az utolsó nyolc esztendő alatt Moszkvában több lakás készült el, mint a forradalomig eltelt nyolc évszázad alatt. Jövőre a moszkvaiak annyi lakást kapnak, hogy azok területe fővárosunk egész forradalom előtti lakásterületének egynegyedét is meghaladja. A következő hét évben a városokban mintegy 15 millió lakást, a falvakban hétmillió házat építünk. Ez hozzávetőleg annyit jelent, hogy ötven olyan új város születik, mint például San Francisco. Nem felesleges tudni, hogy világviszonylatban nálunk legalacsonyabbak a lakbérek: alig érik el a családok költségvetésének 4—5 százalékát. Gondoskodunk arról, hogy több kényelmes lakás legyen, hogy a szovjet emberek több, jó minőségű fogyasztási cikkhez juthassanak. Nálunk a szavak és a cselekedetek között nincs eltérés. Az utóbbi hat évben mezőgazdaságunk háromszorosára növelte a városi lakosságnak eladott hús és több Meg kell javítani a viszonyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Húzzunk zárvonalat a második világháború alá A szovjet nép életéről és terveiről Országunkban nem örök- lik sem a tőkét, sem a felelés állásokat. A szovjet társadalomban mindenki valóban szabadságot élvez. Az egyetlen dolog, ami nincs nálunk: a mások munkája kizsákmányolásának szabadsága, az a szabadság, hogy valakinek a magántulajdonában gyárak, bankok lehessenek. Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, kapitalista viszonyok között léptünk az életbe. Miért tartjuk hát mégis, hogy a szocialista út igazságosabb? Az emberiség évszázadokon keresztül úgy fejlődött, hogy a kisebbség sajátította ki a többség által létrehozott gazdaságot. Az emberek mindig kutatták a társadalom felépítésének olyan jobb formáját, amelyben egyik ’ ember nem zsákmányolhatja ki a másikat. Hálásak vagyunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek, akik megnyitották az utat e társadalom felé. Mi ráléptünk erre az útra, s nyomunkban ugyanezt az utat járja Európa és Ázsia sok népe. A munka emberei a hatalmat kezükbe véve, véget vetettek annak a törekvésnek, hogy egyesek mások rovására gazdagodjanak meg, Az emberi kapzsiság szörnyű dolog. Vajon volt-e olyan eset, amikor egy milliomos nem akart milliárdos lenni? Szeretném, ha helyesen értenének. Más dolog, amikor az embernek egy pár cipője van, és szeretné, ha két-három pár lenne; egy ruhája van, és szeretne szert tenni többre; van egy háza, és szebbet akar építeni magának. Ez jogos törekvés. Iparunk termelését 36- szorosára növeltük, megszüntettük az írástudatlanságot, és évente majdnem háromszor annyi mérnököt képezünk, mint az Egyesült Államok. Népünk ma jobban élne, ha nem kellett volna a négy évtizedes időszaknak majdnem felét a ránk kényszerűéit háborúkkal és a népgazdaság háború utáni helyreállításával eltöltenünk. Tudják-e önök, hogy a háború idején a német fasiszta területrablók leromboltak és felperzseltek 1710 várost és lakótelepet, valamint több mint 70 000 községet és falut, s mintegy 25 millió embert tettek hajléktalanná? Sok millió embert vesztettünk, anyagi kárunk hozzávetőleg 500 milliárd dollárra rúg. Ha nem lettek volna? e borzalmas pusztítások és veszteségek, valószínűleg már utolértük volna az Egyesült Államokat mind a termelés nagyságában, mind a lakosság életszínvonalában. Népünk most a hétéves terv teljesítésén dolgozik. Hét esztendő leforgása alatt megkétszerezzük ipari termelésünket. Ebben az időszakban az önök pénzére átszámítva mintegy 750 milliárd dollárt ruházunk a népgazdaságba. , Jelenleg az Egyesült Államok gazdasági szempontból a legfejlettebb hatalom. Országuk mutatószámai a legmagasabb színvonalat jelzik a kapitalista világban. De vegyék figyelembe, hogy az ipari fejlődés átlagos évi üteme a Szovjetunióban háromszor-ötször gyorsabb, mint önöknél. Ezért mint kétszeresére az eladott tej mennyiségét. A közeljövőben lemondunk* ismétlem, lemondunk arról, hogy bármiféle adót szedjünk a lakosságtóL Úgy vélem, önök jól felismerik egy ilyen intézkedés jelentőségét. A kommunista párt, a szovjet kormány, a szakszervezetek gondoskodnak minden szovjet ember javáról. A szovjet embernek nem kell rettegnie például olyan jelenségtől, amilyen a munka- nélküliség. Nálunk már régen elfelejtették a »-munkanélküliség-« szót. A Szovjetunióban nem az emberek keresnek munkál, hanem a munka keres embereket, Nálunk minden gyermek tanul. A Szovjetunióban ingyenes nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatás is. A felsőiskolaí hallgatók állami ösztöndíjban részesülnek. Általában igen nagy figyelmet szentelünk a gyermekek nevelésének. Bölcsődék, gyermek- otthonok, teljes ellátás az iskolában és aztán bevezetés az életbe — ez az út áll a serdülő nemzedék előtt. Büszkék vagyunk arra, hogy a »szputnyik« és a »lunyik« orosz szavakat lefordítás nélkül is megértik mindenütt a világon, Kétmillió tanító és közel négyszázezer orvos dolgozik a szovjet emberek javára. Gondoskodunk népünk egészségéről. A megbetegedési arányszám jelentősen csökkent nálunk, a halálozási arányszám pedig a legalacsonyabb a világon, Mindén munkásnak és alkalmazottnak évente fizetéses szabadsága van. A dolgozók a legjobb szanatóriumokban, gyógyfürdőkben és üdülőkben tölthetik szabadságukat. Nálunk mindenki díjmentesen részesül gyógykezelésben — a betegnek sem a kis műtétért, sem a legnagyobb műtétért nem kell fizetnie semmit, önök néha nem értik meg életformánk egyes oldalait. A szovjet ember előtt pedig az érthetetlen, hogyan fordulhat elő, hogy ha baj ér egy családot, valaki súlyosan megbetegedett, és műtétre vagy kórházi kezelésre szorul, azért pénzt kell fizetnie. És ha nincs pénze? Feküdjön le és haljon meg? Amikor nálunk egy ember beteg, és nem dolgozik; továbbra is folyósítják munkabérét. Amikor megöregszik, nem érzi, hogy mindenki számára feleslegessé vált, hanem állami nyugdíjat kap. A parasztok szövetkezeteiktől kapnak nyugdíjat Mialatt az önök országában tartózkodtam, ezernyi üdvözlő levelet és táviratot kaptam amerikaiaktól. Ezek az üzenetek baráti érzelmeket tolmácsolnak a szovjet népnek. Sokan meghívtak engem és elvtársaimat, látogassuk meg őket házaikban, találkozzunk családjukkal és gyermekeikkel. Szerettem volna mindenüvé elmenni, ahová meghívtak, de ez sajnos, lehetetlen. Ehhez hosszú időre önöknél kellett volna maradnom. Ilyesmire pedig, önök megértik, nincs módom. Engedjék meg, hogy szívből jövő köszönetét mondjak mindazoknak, akik baráti meghívást küldtek, mindazoknak, akik baráti érzelmeikről biztosítottak. Engedjék meg végezetül, hogy virágzást és boldogságot kívánjak az amerikai népnek, valamint kifejezzem azt a reményemet, hogy az Egyesült Államokban tett látogatásunk és Dwight Eisenhower Szovjetunióban teendő látogatása nemcsak az amerikai és a szovjet nép szemében, hanem a világ minden népe szemében azoknak a közös erőfeszítéseknek kezdetét fogja jelenteni, melyek révén megtaláljuk az államaink kölcsönös közeledéséhez, az egyetemes béke megszilárdításához vezető utat. Good Bye, good Luck, Friends! (Viszontlátásra, minden jót, barátaink!) (MTI)
