Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r cy ' X.T- : X Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 221. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. szeptember 20. Mai számunk tartalmából: A szovjet kormány nyilatkozata (4—S. oldalon) Gondolatok a niklai taggyűlés után (7. oldalon) Gyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról (8. oldalon) Hruscsov történelmi jelentőségű leszerelési javaslatot terjesztett az ENSZ elé A szovjet kormány leszerelési programjának főbb pontjai s Minden hadsereg feloszlatása — Minden fegyver és hadianyag megsemmisítése — Az atom- és rakétafegyverkészletek megsemmisítése — A baktérium- és vegyi fegyverek elpusztítása — A külföldi katonai támaszpontok megszüntetése — A haditermelés beszüntetése — A katonai szolgálat és a katonai kiképzés megszüntetése — A hadügyminisztérium moh és vezérkarok feloszlatása — Mindenfajta katonai kiadás megszüntetése — A háborús propaganda eltiltása Wew TorUs (MTl% Hruscsov, szovjet miniszterelnök pénteken magyar idő szerint 19,59 órakor az ENSZ székházéba érkezett. Bmscsovot az ENSZ-küldöt- tek számára fenntartott bejáratnál Jean de Noue, az ENSZ protokollfőnöke üdvözölte és vezette be az épületbe. A szovjet miniszterelnököt Hammarskjöld főtitkár, Be- kvunde, a közgyűlés lé. ülésszakának elnöke és a szovjet küldöttség tagjai üdvözölték. A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután a díszlépcsőn az ENSZ-székház hatalmas közgyűlési termébe ment, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az ENSZ-küldöttségek tagjai, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársai, Hruscsov közgyűlési beszédét — ezt a történelmi jelentőségű megnyilatkozást — az ENSZ-rádió egész hálózata több mint 30 nyelven sugározta a világ minden része felé. ★ ★ ★ Hruscsov elvtárs beszéde Elnök Űrt Tisztéit Delegátusok?. Látogatásom, amelyet Dwight Eisenhower elnök úr meghívására teszek az Egyesült Államokban, időben egybeesik az ENSZ-közgyűlés ülésszaka munkájának megkezdésével. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte köszönetét mondjak a közgyűlés képviselőinek és a főtitkárnak azért a lehetőségért, hogy beszédet mondhatok az Egyesült Nemzetek Szervezetének szónoki emelvényéről. Annál nagyobbra becsülöm ezt a megtiszteltetést, minthogy a Szovjetunió ma igen fontos javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé egy égető és a népeket közvetlenül érintő problémáról — a leszerelésről. Nem volt a történelemben még olyan nemzetközi szervezet, amelybe a népek oly sok reményt vetettek vohta, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Zord időben született ez a világszervezet, amikor még tomboltak a második világháború utolsó csatái, és füstölögtek romba döntött városok és falvak. Az ENSZ a sokat szenvedett embermilliók gondolatait és törekvéseit tolmácsolta, amikor legfőbb céljául azt hirdette meg, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítsa a háború borzalmaitól. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma több mint 80 államot tömörít. Sok olyan ország is tagja, amely a múlt világháborúban az ellenséges táborhoz tartozott, azokhoz az államokhoz viszonyítva, amelyek lerakták e szervezet alapját. Végeznünk kell a hidegháborúval Több mint tizennégy év telt el e nemzetközi szervezet megteremtése óta. S azt a célt, amelyért alapították, még mindig nem sikerült elérni. A népeknek még mindig állandóan aggódniuk-kell a béke sorsa, saját jövőjük miatt. Hogyan is mentesülhetnének ettől az aggodalomtól, ha hol a világ egyik, hol a világ másik térségében robbannak ki háborús konfliktusok, és ömlik embervér. A világ fölött, amely még nem feledte el a második világháború szörnyűségeit, újabb háborús veszély felhői sűrűsödnek, amely időnként viharos jelleget ölt. A nemzetközi feszültség nem tarthat örökké. Vagy eléri azt az izzási fokot, amikor már csak egy megoldás marad, a háború, vagy pedig az államok közös erőfeszítéssel idejekorán megszüntetik a feszültséget. A népek elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megsokszorozza erőfeszítéseit az .államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légkörének megteremtésére, a világbéice megszilárdítására. A nemzetközi ügyekben úgy lehet megoldani a vitás kérdéseket, hogy az államok nem arra vetik a hangsúlyt, ami megosztja a mai világot, hanem arra, ami közelebb hozza egymáshoz a különféle államokat. Semmiféle szociális vagy politikai különbség, semmiféle ideológiai vagy vallási nézeteltérés nem gátolhatja meg, hogy az ENSZ tagállamai megegyezzenek a legfontosabb kérdésben; abban, hogy a . békés együttélés és a baráti együttműködés elvéit minden állam szentül és rendíthetetlenül tiszteletben tartsa. Viszont, ha a nézeteltéréseket és a társadalmi különbségeket toljuk előtérbe, ez biztosan kudarcra kárhoztatja a béke megőrzésére tett valamennyi erőfeszítést A huszadik században már nem lehet a középkori fanatikusok módjára hadjáratokat indítani a más- hitűek tűzzel-vassal való kiirtására, mert ez az emberiség történelmének legnagyobb katasztrófáját idézné fel. Maga az Egyesült Nemzetek Szervezete megtestesíti a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés együttműködésének eszméjét. Valóban, nézzenek körül: hány különböző társadalmi rendszerű állam van képviselve ebben a teremben, a fajok és a nemzetiségek micsoda sokfélesége, a világnézetek és a kultúrák mekkora változatossága! De mivel az államok különböző módon értékelik a vitás kérdéseket, más-más módon értelmezik a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, tudatában kell lennünk, hogy a nézeteltérések leküzdése kitartó' erőfeszítéseket, állhatatosságot és államférfiúi bölcsességet követel a kormányoktól. Elérkezett az az idő, amikor az ENSZ-nek a béke megőrzésére tett erőfeszítéseit valamennyi kormányfő és a békéért, a biztonságért síkraszálló legszélesebb néptömegek erőfeszítéseivel kell kiegészíteni. Minden amellett szól, hogy elérkezett az államférfiak nemzetközi tárgyalásainak, értekezleteinek és találkozóinak ideje, mart így meg lehet oldani sorban egymásután a megérlelődött nemzetközi kérdéséket Ha azt akarjuk, hogy az államok között teljesen mezhonosodjanak a békés együttélés elvei, nézetünk szerint végeznünk kell a hidegháborúval. A népek néni járulhatnak hozzá, hogy továbbra is fennmaradjon a hidegháború természetellenes állapota, mint ahogy nem engedhetik meg, hogy pestis- és kolerajárvány dühöngjön. nagy jelentőségű a népek kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése? Mi azt szeretnénk, ha fejlődnék az államférfiak, a politikai, az üzleti, a társadalmi körök képviselőinek kölcsönös látogatássorozata, ha kibontakoznék a nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködés. Hadd mondjam meg, hogy az ENSZ sokkal eredményesebben teljesítheti nemes hivatását, ha maga is megtisztul a hidegháború elemeitől, amelyek gyakran béklyóba verik tevékenységét. Vajon nem a hidegháború szüleménye-e az a tűrhetetlen helyzet,/hogy a Kínai Népköztársaságot, a világ egyik legnagyobb országát már több éve megfosztják törvényes jogaitól az Egyesült Nemzetek Szervezetében? Lehetetlen elképzelni, hogyan is gondolhatná komolyan valaki, hogy a legfontosabb világproblémákat tartósan és szilárdan rendezni lehet a nagy népi Kína részvétele nélkül, amely dicsőséges tizedik évfordulójához közeledik. Engedjék meg, hogy erről teljes őszinteségéé! elmondjam véleményemet. Mindenki tudja, ha az ember meghal, végül is eltemetik. Akármilyen kedves is az elhunyt. Akármilyen nehéz is megválni tőle, az élet mindenkit rákényszerít, hogy számoljon, a valósággal. A halottat koporsóba vagy mauzóleumba teszik, és elviszik az élők közül. Ez ősidők óta így volt, és í— ma is. Tehát miért kell az Egyesült Nemzetek Szervezetében Kína képviselőjéül megtűrni a reakciós Kína hulláját, a Csamg Kaj- sek-klikket? A -*■ hisszük, rég itt az ideje, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is úgy cselekedjünk, ahogy minden nép bénát a hullákkal, tehát vigyük ki ezt a hullát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfoglalhassa törvényes helyét a kínai nép igazi képviselője. Hiszen Kína egyáltalán nem azonos Tajvaninál. Tajvan mindössze egy kis sziget, egy tartomány, azaz a nagy kínai állam kis része. Kínáin a Kínai Népköztársaságot értjük, amely immár tíz éve gyors ütemben fejlődik, amelynek az egéstz nép által választott törvényhozó szerved vannak, s amelynek szilárd kormánya van, ezt a kormányt az egész kínai nép elismeri. Kína hatalmas állam, fővárosa pedig Peking. Tajvant, mint a szuverén kínai állam elszakíthatatlan részét. előbb-utóbb egyesíteni fogják az egész népi Kínával, tehát erre a szigetre is kiterjed majd a Kínai Népköztársaság kormányának hatalma. S minél hamarabb következik ez be, annál jobb. A népi Kína törvényes jogainak helyreállítása óriási módon növeli majd az ENSZ tekintélyét, s nagymértékben hozzájárul a nemzetközi helyzet általános megja vításához is. Szeretnénk remélni, az Egyesült Nemzetek Szervezete talál magáiban elég erőt hozzá, hogy megszabaduljon minden hidegháborús lerakodástól, és valóban a nemzetközi együttműködésnek olyan egyetemes szerve legyen, amely hatékonyan dolgozik a világbéke javára. Mit kell fenni a hide>i háború felszámolására ? Mit jelent a hidegháború felszámolása, mit kell tenni evégett? Mindenekelőtt véget kell vetni a háborús felhívásoknak. Mi tűrés-tagadás, egyes rövidlátó államférfiak sem hagyták abba a harcias beszédeket. Vajon nincs-e itt az ideje, hogy Felhívjuk az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország kormányát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy reális eszközöket találjunk e cél elérésére. Ki tagadhatja, hogy a hidegháború felszámolása, a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele szempontjából A nemzetközi feszültség enyhülésének eddigi eredményei megszüntessék a kardcsörte- tést és más államok fenyegetését? A hidegháború kétszeresen is veszélyes, mert féktelen fegyverkezési hajsza közben folyik, ez a fegyverkezési hajsza pedig lavinaként növekszik, fokozza az államok gyanakvását és bizalmatlanságát egymás iránt. Ariról sem feledkezhetünk meg, hogy a hidegháború olyan : körülmények között kezdődött és fokozódik, amikor még korántsem sikerült eltávolítani a második világháború maradványait, amikor még nincs megkötve a német békeszerző- dés; s Németország szívében, Beftiniben, a város nyugati övezeteiben fennáll a megszállási rendszer. Ha megszüntetnénk ezt az Európa közepében található feszültségi forrást, amely éppen a világ legveszélyesebbé válható vidékén, a farkasszemet néző katonai csoportosulások nagy fegyveres erőinek közvetlen érintkezési helyén van, ez megadná a kulcsot ahhoz, hogy egészségesebbé tegyük a jeleniögt nemzetközi helyzetet. Ám feltehetik a kérdést: a hidegháború megszüntetése, a béke megszilárdítása és az államok békés együttélése természetesen szerfölött nemes és vonzó cél, de elérhető-e, reális-e? Van-e lehetőség már most, hogy a jelenlegi adottságok. mellett új alapokra helyezzük az államok viszonyát? Erről az emelvényről teljes határozottsággal kijelentem, hogy a szovjet kormány az említett cél elérését halat zt- hatatlanmak és teljesen reálisnak is tartja, A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy megvannak a szükséges feltételek egy éles fordulathoz a nemzetközi javulás irányában, az egész emberiség érdekében a hidegháború teljes megszüntetéséhez. Fussunk át röviden a legutóbbi hónapoknak azokon a legfontosabb esisményein, amelyek összefüggenek a nemzetiközi feszültség enyhülésével. Az 1959 májusában összehívott genfi külügyminiszteri értekezlet, amelyen eliső ízben vettek részt a két német állam meghatalmazott képviselői, már önmagában egy új nemzetközi szellemnek — a realizmus és a kölcsönös megértés széliemének — kifejezője volt. Genfben természetesen még nem születtek olyan eredmények, hogy azokat a halaszthatatlan nemzetközi kérdések gyakorlati megoldásához elégségeseknek lehetne tekinteni. De már önmagában az is jó dolog, hogy a genfi értekezlet napirendjére tűzött problémák részletes és nyílt megvitatása, amint erre az értekezlet záróközleménye rámutatott, több kérdésben közelebb hozta egymáshoz 'a feleket. Ez kedvező talajt készített elő az újabb tárgyalásokhoz, amelyek a Vnég nyitott kérdésekben megegyezést hozhatnak. Különösen örvendetes dolog. hogy fontos lépések történtek ,a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. Aligha vonhatja kétségbe valaki, is azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a két legnagyobb világhatalom — viszonyának jövőbeli alakulásától sok tekintetben függ az egész rs nzetközi helyzet fejlődése. Ez a magyarázata, hogy a szovjet—amerikai viszonynak a legutóbbi időkben jelentkező első új vonásai világszerte őszinte -helyeslésre találnak. Kétségkívül zajlik a jég a szovjet—amerikai viszonyban, és mi ennek őszintén örülünk. A szovjet—amerikai viszony javulását biztosító események sorában fordulópontot jelenthet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek kölcsönös látogatása. Eszmecserét folytattunk és folytatunk ezután az Egyesült Államok elnökével a szovjet—ame- : ' f>i viszonyról és a megoldásI (Folytatás a 2. oldalon.)
