Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

fTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

VtoosviK*

Somogyi Néplap

^AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVI. évfolyam, 229. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1959. szeptember 19.

>' ' .........."".........

M

ai számunk tartalmából:

Hruscsov válaszai amerikai újságírók kérdéseire

(2. oldalon)

A KISZ nevelési irányelveinek szellemében

(3. oldalon)

Jövő heti rádióműsor

'5. oldalon)

Csipkerózsika meddig alszik még?

(S. oldalon)

Kádár Járton levele a Pravda szerkesztőségéhez

Moszkva (MTI). A Pravda pénteken közölte Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a lap szerkesztőségéhez intézett levelét. A levél igy hangzik:

»Az emberi gondolat, az akarat és a munka terméke szállt át a világűrön azzal a rakétával, amely a Földről a Holdba érkezett. Nem véletlen és számunkra nagy öröm, hogy az égitesteket elsőként összekapcsoló emberi alkotás szovjet rakéta volt Csak az a tudomány és technika lehetett erre képes, amelyet a szovjet nép teremtett meg és fejleszt az emberiség csodálatos jövőjének formálására. A holdrakéta annak a szovjet népnek vívmánya és alkotása, amely az első szocialista ország létrehozásával a legtöbbet tette azért, hogy az ember a nyomor, a tudatlanság és a szolgaság igájából kiszabadulva, valóban emberré váljon.

A holdrakéta, a tudomány és az emberi megismerés eme űj, csodálatos vívmánya a szovjet nép, s egyszersmind a szocializmus hatalmas győzelme a társadalmi rendszerek békés versenyében...

A szovjet holdrakéta kilövése és célba érkezése hallatán gondolataimban és személyes érzéseimben ugyanaz az öröm, lelkesedés és büszkeség uralkodik, amely a magyar dolgozók legszélesebb tömegeit eltölti. A Duna mellől, a magyar Alföldről is milliónyi üdvözlet és jókívánság száll szovjet barátaink felé ezekben a napokban. Szovjet barátainknak a holdrakétával elért új, világraszóló sikerét saját sikereként ünnepli az egész haladó emberiség, s vele együtt az egész magyar nép.

195§. szeptember 15.

KADAR JÁNOS.«

„Harcuk, szenvedésük nem volt hiábavaló44

Kilenc óra sincs még, de a Kossuth Lajos téri emléktáblánál már igen sokan gyülekeznek. A 40 éve kivégzett Latinka Sándorra és a Tanács- köztársaság többi somogyi vezetőire emlékeznek. Munkás- őrök állnak díszőrséget a márványlap előtt. Megérkezik Latinka Sándor özvegye, Tóth Lajos fia és a többi mártír rokona, ismerőse. Biszwurm Antal az egykori harcostársak nevében emlékezik a hősökre.

— Életüket kioltotta a gyilkos sortűz, de harcuk, szenvedésük nem volt hiábavaló — mondja.

Koszorút helyeznek el a híres Latinka-század volt kaszárnyájának falán levő emléktáblán is. Somogyi Pál, az egykori harcostárs beszél a házról, az emberekről, azokról a napokról, amikor a vöröskatonák mindig ott voltak, aJiol az ellenforradalom elfojtani készült a Tanácsköztársaságot.

Délelőtt 11 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés a Ná- dasdi-erdobén. Itt vannak a párt, a tömegszervezetek, az üzemek képviselői, KlSZ-fiata- lok és úttörők. Eljöttek, hogy elhelyezzék koszorúikat, egyszerű virágcsokraikat a hősök emlékművénél. A kis völgy megtelik emberekkel. Néma csendben állnak, s hallgatják a

Latinka-balladát: »A nádasdi erdSszélen Tizenkét sír sorban szépen, vörösöket temetnek.«

Pellérdi Gyula átéléssel adja elő a verset, s szavait a fák is visszhangozzák: »A kapóst megyeházon lesz még vörös lobogó...«

Erről beszél Csákvári János, " a városi pártbizottság titkára is. Felidézi a nagyszerű emberek, a kommunisták emlékét, akik hűek maradták osztályukhoz, népükhöz, akik elkezdték a szocialista társadalom alapjainak lerakását. Latinka Sándort és társait legi/ilkolhatták Prónay pribékjei, de. az ügy- amiért harcoltak, győzött, s most jó kezekben van a nép sorsa. Vörös lobogó leng a ka- posi megyeházon. S nincs erő, amely onnan leszakíthatná

A megemlékező szavak után sorra helyezik el a koszorúkat a fekete márványoszlop lábához. Üzemi dolgozók és a tömegszervezetek. az úttörők, s végül a hozzátartozók teszik le az emlékezés virágait.

Vége az ünnepségnek. Az emberek némán indulnák el az erdei úton. Csak a díszörséget álló munkásőrök maradnak mozdulatlanul. A Nádasdi-erdő fái pedig védőn borulnak a hősök sírja fölé.

<P. Gy.)

Megbeszélték soronkövetkező feladataikat a tabi járás földművesszövetkezeti vezetői

(Tudósítónktól.)

A tabi fölcmüvesszövetkezet elnökeinek legutóbbi értekezletén megvitatták azokat a feladatokat, melyeket a járás földművesszövetkezeteinek a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a következő időszakban el kell végezni. Az fmsz-ek vezetői elhatározták, hogy még szeptemberben An- docson, Nágocson, Törökkop- pányban, Gamáson, Karádon és Tabon árubemutató vásárokat rendeznek. A vendéglátóipari egységek mindenütt megrendezik a hagyományos szüreti bált a KISZ-szervezetek' közreműködésével.

Foglalkozott az értekezlet az fcnsz-ek részjegyzési terveinek

teljesítésével is. A tabi járásnak 89 000 forint a terve, ebből augusztus 31-ig 66 239 forintot, azaz a terv 74,7 százalékát teljesítették az fmsz-ek. A ga- másd fmsz 143, a somi 119,6, a tabi 95,7 százalékos teljesítést ért el.

Az értekezlet elhatározta, hosv októberben vagyonvédelmi ankétet renceznek Tabon. Az anyagot ehhez a különböző fmsz-eknél végzett vizsgálatok tapasztalatai szolgáltatják. A vagyonvédelmi amikétra meghívják az összes érdekelt földművesszövetkezeti vezetőket, az igazgatóságok és felügyelőbizottságók tagjait, a járási pártszervezet, tanács, ügyészség és rendőrség vezetőit is.

„Abékés együttélés és verseny egyre nagyobb közeledést tételez fel

a népek között...“

Részletek Hruscsov New York-i látogatásáról Hruscsov elvtárs beszélte a New York-I gazdasági klubban

New York (MTI). A New York-i rendőrség becslése szerint egymillió ember láthatta csütörtökön Hruscsovot New York-i tartózkodásának első három, órájában. Ez a tömeg a pályaudvarnál és a szállóhoz vezető utcákon sorakozott fel.

Hruscsov és kíséretének gépkocsisom a megszokottnál nagyobb torlódást okozott New York nagyforgalmú belvárosában — jelenti az AP —; a bevonulás ideje alatt sók siető New York-i hagyta el gépkocsiját, hogy gyalog érje. el célját.

A New York-i utcáikon sétáló emberek csütörtökön felismerték, és tapssal köszöntötték a színházba siető Ina Hruscsovát, a szovjet kormányfő feleségét, a színház közönsége pedig felállva, tapssal és éljenzéssel fogadta a vendéget.

N. Sz. Hruscsov csütörtökön beszédet mondott a Név; York-i gazdasági klubban. Örömét fejezte ki, hogy a a klubban találkozhatott az üzleti körök képviselőivel, majd kijelentette: — Tudom, hogy az üzletemberek minden diplomácia nélkül, teljes őszinteséggel szeretnek beszélni. Ezért bátorkodom a legteljesebb nyíltsággal megmon4ani azt is. ami esetleg valakinek nem tetszik, de önöknek mégis hasznos lesz.

Vannak emberek, akiket a szocializmus és a kommunizmus elleni gyűlöletük

— enyhén szólva — elvakít, s ezek az emberek még álmukban is a szocialista fejlődés útjára lépett országok pusztulását vélik látni. Az ember rendszerint arról álmodik, amire vágyik, s az ébredés

gyakran csalódást okoz.

Bizony, az ember felébred, s ugyanazok az arcok, ugyanazok a tények veszik körül, amelyek közepette álomba, vágyálomba szenderült.

Egyesek gyakran álmodoznak arról, hogy a szocialista Oroszország éppen olyan maradt, mint amilyen a forradalom előtt volt De hasonlítsuk össze a Szovjetunió fejlődésének ütemét a régi, elkorhadt rendszer megdöntése óta az Egyesült Államok fejlődési ütemével ugyanazon időszakra vonatkozóan.

A Szovjetunióban a termelés 1913-hoz képest 36- szorosára növekedett, az Egyesült Államokban pedig csupán négyszeresére. Miért tudjuk mi gyorsabban fejleszteni gazdasági és kulturális életünket, mint önök?

Nem akarom önökre kényszeríteni saját ideológiámat, bár azt sem titkolom, hogy a kommunista párt tagja vagyok, nem titkolom politikai nézeteimet sem. de hiszen ez önök előtt ismeretes. Viszont maguk a tények meggyőzően bizonyítják, hogy

gyors fejlődésünk erőforrása a szocialista forradalom, amely lehetővé tette, hogy hazánk a fejlődés olyan vágányára térjen át, amelyen a szovjet gazdaság mozdonya gyorsabban száguld.

A régi Oroszország ilyen ütemű fejlődésről még csak nem is álmodhatott.

Hruscsov a továbbiakban a nemzetközi kereskedelem

problémáival foglalkozott.

— Egyesek talán azt’ hitték — mondotta —. azért jövök az

Egyesült Államokba, hogy kijárjak valamit a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében, mert — ahogyan némelyek állítják — enélkül nem lehet teljesíteni a hétéves tervet. Teljesen őszintén ki szeretném jelenteni: nem óhajtok kérelmezőként beszélni. Mi mindig,

amióta csak megszületett a szovjet állam, a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért szálltunk síkra. Ma is egyáltalán nem azért vetjük fel ezt a kérdést, mintha enélkül nem lehetne végrehajtani a hétéves tervet. Aki így gondolkozik, szörnyen téved.

Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi keres-. kedelemnek, s vezérelvünk, ami sok amerikai számára is törvény, ha hihetünk annak a jelszónak, amely az Amerikában nemrég kiadott postabélyegen olvasható: »Világbékét a nemzetközi kereskedelem révén«.

Mi egyetértünk a kérdés ilyenfajta felvetésével. Igaz, amikor nemrég én magam is körülbelül ezt mondtam, s rámutattam, hogy a kereskedelem igen fontos eszköze a nemzetközi feszültség enyhítésének, Ameri''V ban egyesek megbíráltak. Akkor az amerikai lapok szerint Hruscsov csak azért hozta szóba a kereskedelmet, mert számára a kereskedelem csupán politika. De ha már firtatjuk, ki változtatta a kereskedelmet a politika eszközévé, akkor látni kell, hogy egy bizonyos amerikai hivatal, amelyet önök jól ismernek. külön korlátozó jegyzéket állított össze, amelyet önöknek, üzletembereknek tekintetbe kell venniük, ha a Szovjetunióval kereskednek. No de ne vitatkozzunk. A történelem megmutatja majd: kicsoda és hogyan keverte bele a politikát a kereskedelembe.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kormány mindig az egyenlő jogú, kölcsönösen előnyös, mindenféle megkülönböztetést mellőző nemzetközi kereskedelem mellett, az olyan kereskedelem mellett foglalt állást. amilyenről Franklin beszélt. Franklin szavai kőbe vésve olvashatók az amerikai kereskedelemügyi minisztérium díszbejárata fölött: »Az Egyesült Államok célja mindenkor az egyenjogú és igazságos alapon folytatandó kereskedelem legyen.«

Harcolunk és harcolni is fogunk mindenféle korlátozó kereskedelmi árujegyzék ellen, mint ésszerűtlen cselekedet ellen. Ha önök nem akarnak úgynevezett stratégiai vagy holmi más árukkal kereskedni.

hát ne kereskedjenek, ez az önök dolga. De ne alkalmazzanak megkülönböztetéseket, amelyek bármely más állam vagy államcsoport ellen irányuljak.

Az efféle gyakorlat zavarja a normális nemzetközi kereskedelmet, és a politikai helyzet kiéleződésére vezet

Mi egyenjogú kereskedelmet folytatunk sok országgal. Elég, ha azt mondom, hogy tavaly a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az 1938. év színvonalát hétszeresen szárnyalta túl, s elérte a 34 milliárd 589 millió rubelt.

Hruscsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy nem alakulnak rosszul a Szovjetuniónak Angliához, Nyugat-Német- országhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatai. — Miért kell hát Amerikának félrehúzódnia? — tette fel a kérdést. — Ez egyébként az önök dolga. A kereskedelem kérdése — előny kérdése. Ha önöknek nem előnyös, hogy tőlünk vásároljanak, vagy nekünk eladjanak bizonyos árukat, tegyenek úgy, ahogyan jónak látják.

Csupán egyet gondoljanak meg. Megtörténik az életben, hogy némely túlságosan válogatós hajadon elszalasztja a kedvező alkalmat, s vénkisasszony marad. Az üzleti életben még inkább fontos, hogy ne váljunk hasonlatossá az efféle válogatós hajadonhoz. Az üzleti életben sokkal inkább, mint bárhol másutt, érvényes az angol közmondásban megörökített szabály: »Aki elsőnek érkezik, elsőnek vásárol«. Nekünk is van egy ehhez hasonló, találó közmondásunk: »Aki későn érkezik, már csak a lerágott csonthoz jut.«

Gondolják meg. milyen óriási sikereket arattunk gazdasági életünkben e tíz esztendő alatt, hogyan fejlődött nálunk a technika, a tudomány!

A hidrogénenergia felhasználásának titkát hamarabb fejtettük meg, mint önök.

Megalkottuk az interkontinentális ballisztikus rakétákat. Ilyen önöknek ez ideig gyakorlatilag nincs. Márpedig az interkontinentális ballisztikus rakéta a szó szoros értelmében az emberi alkotószellem koncentrációja.

Ugyan mi értelme van az önök tilalmainak?

Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok tovább folytatja a diszkriminációs politikát a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok terén, egyszerűen értelmetlen makacsság.

Hruscsov a következőkben a két ország közötti békés gazdasági verseny jelentőségéről beszélt — Jól tudják, hogy gazdasági versenyt ajánlunk önöknek. Egyesek azt mondják, hogy ez részünkről kihívás az Egyesült Államokkal szemben — mondotta. :— Ámde ha kihívásról beszélünk, akkor elmondhatjuk — és ez jobban megfelel a tényeknek —, hegy először az Amerikai Egyesült Államok hívta ki az egész világot amikor gazdaságilag a többi ország fölött álló hatalommá fejlődött. Hosszú ideig senki sem merészelte vitatni az önök elsőségét.

Most elérkezett az idő, amikor megjelent egy olyan állam, amely elfogadja az önök kihívását, figyelembe veszi az Egyesült Államok fejlődésének színvonalát, és ő maga is kihívja önöket. Biztosak lehetnek benne, hogy a Szovjetunió helyt fog állni ebben a gazdasági versenyben: utoléri és túlszárnyalja önöket.

Gazdasági sikereinket — a mieinket és az önökéit — az egész világ örömmel üdvözölné, hiszen a világ elvárja e két nagyhatalom segítségét abban, hogy mielőbb talpraállja- nak azok a népek, amelyek gazdasági fejlődésükben évszázadokkal elmaradtak. Most nem beszélek arról, hogy kinek a hibájából, önök nagyon jól tudják. Oldjuk meg jobban, igazságosan és emberségesen, hogy miképpen vezessük ki ezeket az országokat jelenlegi helyzetükből.

A Szovjet Minisztertanács elnöke befejezésül hangsúlyozta:

— A békés együttélés, és verseny egyre nagyobb közeledést tételez fel a népek között gazdasági és kulturális téren. lemondani a békés együttélésről és versenyről annyi, mint megszakítani a népek közötti kapcsolatokat. tovább szítani a hidegháborút.

Aki nem akar szándékosan szemet hunyni a valóság fölött, elismeri, , az egyetlen ésszerű mód, ahogyan ma a nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldjuk meg. Az Egyesült Államokba érkezésünk és Eisenhower elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatása remélhetőleg lehetővé teszi, hogy őszinte eszmecserét folytassunk a vitás kérdésekről, és megkönnyíti, hogy megegyezésre jussunk.

Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy az Egyesült Államok üzletemberei helyes irányban használják fel befolyásukat. és síkraszállnak a két ország békés együttéléséért és versenyéért, miként gazdasági életük kiemelkedő képviselői közül egyesek már ma is teszik.

Hruscsov elvtársnak a% ENSZ közgyűlésén pénteken elmondott *-■•« étiét vasárnapi számunkban közöljük»