Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. augusztus Ä Derekasan dolgosnak a Kábelgyár brigádjai Az esztergagép kése hosszú spirálokat hasít le a motorpaj­zsokról, odébb fiatal munkás emeli gépére az új munkada­rabot, a csarnok túlsó végéből kalapácsolás hallatszik. Az el­ső műszak közepén járnak a Kábelgyárban, akad tennivaló bőségesen, csak győzzék a dol­gozók. És — úgy látszik — győzik is. Erről tanúskodik a kong­resszusi munkaverseny július havi értékelése, eszerint az üzem brigádjai teljesítették tervüket. Hári Dezső csoportja lett az első 114,3 százalékos eredménnyel. De a többiek is derekas munkát végeztek. A lakatosbrigádok közül Puspáti Ááámék 109,8 százalékot, a tömlőbrigádoknál Vörös Lász- lóélc 107,6 százalékot értek eL Most tovább folyik a ver­seny. Ilyenkor látszik még igazán, ki milyen szívvel, lel­kesedéssel dolgozik. Mert bár a munkaverseny feltételei kö­zött nem szerepel a gyengéb­bekkel való foglalkozás, Hári Dezső és társai mégis napjá­ban többször is segítenek, könnyebb és jobb munkafogá­sokat mutatnak be. Hallottak ugyanis arról, hogy a Szovjet­unióban egy kitűnően műkö­dő brigád vezetője — nem tö­rődve az anyagi hátránnyal — átvette az elmaradók irányítá­sát, s tapasztalataival, munka- 1 kedvével elősegítette, hogy ők is az elsők közé kerüljenek, így próbálkoznak itt is, ha nem, azonos formában is. Hi­szen mindannyiuk érdeke, hogy ne legyen elmaradó, és a vállalat teljesíteni tudja ter­vét. Amikor megalakultak a munkabrigádok, sokat vitáztak arról, hogy kihez kerüljenek a kevésbé jó dolgozók. Végül úgy határoztak, hogy nem kö­zösítik ki őket, s munkájuk eredménnyel járt. Aki eddig még a normát sem teljesítet­te, az ma már 100 százalékon felül dolgozik. A nők is helytállnak. Ha a műszaki feltételek megenge­dik, a 105—110 százalékos ered­mény sem ritka. Bérdi József­ivé egy éve jött a vállalathoz, azelőtt a Cukorgyárban, iro­dán dolgozott. Nagyon meg­szerette ezt a munkát, jól el­végzi a rábízott feladatokat. Ezért emelték nemrégen a fi­zetését A gyár területén építkeznek. Uj csarnokok készülnek, mert szűk a hely, zsúfoltak az üzem­részek. Szeptember 1-re kellett volna átadni az épületeket, de az építők vállalták, hogy au­gusztus 15-ig befejezik a mun­kálatokat. Tágas, világos he­lyiségek készülnek, könnyebb lesz majd a munka A kongresszusi verseny sikerei a Nagyatádi Konzervgyárban (Tudósítónktól.) Április elején a Nagyatádi Konzervgyárban is értékes vál­lalást tettek a dolgozók a párt- kongresszus tiszteletére. Az az­óta eltelt négy hónapban na­gyot léptek előre, kötelezettsé­gük jelentős részét már telje­sítették. A munkaverseny eredményei a számok tükrében: Az első félév költségszintjé­nél 10,2 százalékos megtakarí­tást értek el, ez pénzértékben 933 ezer forint megtakarítást Kiállítás nyílik vasárnap a Rippl-Rónai múzeumban cÁ falaton, a feitéizeiken Vasárnap, augusztus 16-án — a hagyományoknak megfelelő­en — a délelőtti óráikban nyí­lig meg a Rippl-Rónai Mú­zeum képtárában »A Balaton a festészetben-“ című kiállítás. Értékes anyaga azonos annak a kiállításnak az anyagával, melyet országos képzőművész­találkozóval egybekötve nyitott meg a Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága a Rippl-Rónai Múzeum, vala­mint a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala jú­nius 28-án Balatonlellén. Rengeteg látogató fordult meg a leilei művelődési ház termeiben, igen sokan tekin­tették meg a képek számát te­kintve kicsiny, de jelentőségé­ben annál értékesebb kiállí­tást. E kiállításon ma élő kép- zőművézseink közül jobbára azok szerepelnek, akik életre- szólóan elkötelezték magukat az ezerarcú Balaton és az ecset alá kívánkozó balatoni táj tit­kainak kutatására, feltárására. Hogy csak az ismertebb neve­ket említsük, találkozhatunk Kaposvárott is Bernáth Aurél, Kunffy Lajos, Szilvássy Margit, Gadányi Jenő, Boldizsár Ist­ván, Fenyő A. Endre, Soós István, Matyn Ferenc egy-egy képével. Sok az elhunyt nagy festő, Iványi Grünwald is sze­repel egy vászonnal. Remélhe­tőleg szép ajándékul szolgál majd a képzőművészet rajon­góinak a megye székhelyén is az eddig már sok sikert látott kiállítás anyaga. jelent. A konzerves üvegek zá­rógarnitúráit az elmúlt évek­ben más üzemektől szerezték be. Az üzemi bizottság javas­latára a zárógamitúrákat hely­ben állítják elő, így mintegy 40 ezer forintot takarítottak meg eddig. A meggylé kiszere­lésének tökéletesítése 13 ezer forint megtakarítást eredmé­nyezett. A zöldborsó tartósí­tásának gépesítésével 15 ezer forintra rúgott a megtakarított összeg. Egyéb területeken 32 ezer forintnyi a megtakarítás. 376 ezer forint jövedelemtöbb­letet jelent a zöldborsó minő­ségének megjavítása. Sokáig tetemes káruk szár-' mázott a göngyöleg idő előtti elhasználódáséból. Az idén a jobb karbantartás és a gondo­sabb kezelés eredményeképp 50 ezer forintos megtakarítás je­lentkezik e téren. Az első fél év grafikonja 115,1 százalékos tervteljesítés­ről és 99,3 százalékos költség­szintről beszél. Félévi termelé­sük forintértéke tízmillió. Ex­portvállalásuknak 104,1 száza­lékra tettek eleget. A Konzervgyár új készítmé­nyekkel lepte meg a kereske­delmet. Az idén* tartósított elő­ször paradicsomlében tölteni való paprikát, lecsót, poharas barack dzsemet, uborkasalátát és sárgadinnye befőttet. A csaknem ezer dolgozót foglalkoztató üzem eddigi eredményeiből, a tervek telje­sítéséből, sőt túlteljesítéséből arra lehet következtetni, hogy az év végére elnyerik az él- üzem-címet. Ha így haladnak tovább, meg is érdemlik. AZ ŰJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV NAGY JELENTŐSÉGŰ JOGALKOTÁSSAL gazdagí­totta szocialista törvénykezé­sünket az országgyűlés 1959. évi július 30-i ülése, amikor az új Polgári Törvénykönyvet egyhangúlag megszavazta. A jelentőségét nemcsak az emeli, hogy biztosítani kíván­ja ezen a területei is a szocialis­ta törvényesség hiánytalan ér­vényesülését az állami munka színvonalának emelését, a dol­gozók jogainak fokozott védel­mét, hanem az is, hogy Ma­gyarországon mind ez ideig polgári törvénykönyv nem volt Voltak ugyan törekvések a múltban is az egységes polgá­ri jog törvényesítésére, ezek megvalósulását azonban az uralkodó osztály minden al­kalommal meg tudta akadá­lyozni, mert a saját szempont­jából sokkal kedvezőbbnek tartotta a törvénykönyv hiá­nyát. Az a bonyolult, áttekint­hetetlen jogállapot, ami az év­tizedek során lerakódott szo­kásjog és bírói gyakorlat kő vetkeztében alakult ki, nehéz­zé és fáradságossá tette a jog­ban járatlan dolgozók tájéko­zódását, viszont azok, akik a költséges eszközöket megeről­tetés nélkül igénybe tudták venni, jóval kedvezőbb hely­zetben voltak. A felszabadulás után a hely­zet annyiban javult, hogy a legfontosabb jogterületeket törvényileg szabályozták, ha­bár ezzel a polgári jog anyaga — a törvények szaporodásával — bizonyos főikig áttekinthe­tetlenebbé vált. Nem lehetett tovább halogatni a polgári jog­terület rendezését, és olyan törvénykönyv készítését, amely egységbe foglalja a polgári jog összes szabályait A Polgári Törvénykönyv tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyainknak igen széles körét szabályozza, és elsősorban ez adja meg figyelemre méltó jelentőségét. Olyan életviszo­nyokat szabályoz, amelyek 3 dolgozók mindennapi életével vannak igen szoros ö&szefüg- t Az öröklési jog az öröklés, a gésben. Pl. adás-vétel, öröklés, végrendelkezés és a köteles károkozás stb. Éppen azért lé-1 rész szabályait foglalja egybe, nyeges a polgári jog szabályai-1 A SZOCIALISTA JOGEL- nak az isrnerete. mert bárki VEKEN ÉPÜL FEL. és követ­alanyává válhat valamely pol- kezetesen figyelembe vette a gári jogviszonynak. szocializmus építésében eddig A TÖRVÉNY ÖT FŐRÉSZ- elért vívmányainkat a Polgári BÖL ALL: 1. Bevezető rendel- j Törvénykönyv. Természetes, kezesek. 2. Személyi jog. 3.; hogy nem feledkezik meg Tulajdonjog. 4. Kötelmi jog. 5. azokról a régebbi jogszabá­öröMési jog A Bevezető rendelkezések a törvény célját, a törvényi sza­bályok értelmezésének módját írják elő, és megszabják, hogy a Törvénykönyvben biztosított jogokat miként kell gyakorol­ni, és hogyan kell a kötelezett­ségeket teljesíteni. A Személyekről szóló főrész foglalkozik az ember jogképes­ségével, cselekvő képességével, a jogképesség megszűnésével, a jogi személyek általános sza­bályaival, köztük az állami vállalatokkal és a szövetkeze­tekkel A Tulajdonjog című főrész a tulajdonjog általános szabá­lyait foglalja egybe. Rendelke­zik a tulajdonjog formáiról, annak tárgyairól, tartalmáról, megszervezéséről, a közös tu­lajdonról, valamint a különbö­ző használati jogosultságokról. Lényeges rész a társadalmi tu­lajdonra vonatkozó szabályok, elsősorban az állami szocialista tulajdonjog, a szövetkezeti szo­cialista tulajdonjog szabályozá­sa, végül a birtok intézménye. A Kötelmi jog a szerződése­ket, a szerződésen kívüli jog­ellenes károkozásból származó felelősséget, valamint a jog­alap nélküli gazdagodás eseteit szabályozza. Lényeges fejeze­te e főrísznak a szocialista szervezeteknek a népgazdasági terven alapuló egymás közötti szerződéseire irányuló, vala­mint a termelőszövetkezetek és a kisárutermelők termelési és árukapcsolatait szabályozó szerződésekre vonatkozó ren­delkezések. Végül szabályozza a polgárok szerződéseit a ter­melőkkel és a polgárok egy­más közötti szerződéses viszo­nyait. Országos tanácskozás a mezőgazdasági kiállítás szervezési feladatairól A megyei tanács szervezési szakemberei, mezőgazdasági propagandistái a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás szer­vezési és propaganda felada­LEV OVALOV A RÉZGOMB FORDÍTOTTA'-ßARAm KOMOR VILMA mint hogy egy nyírott, vörös Kinéztem az utcára, de az ut-' bajusz tulajdonosa. Gondosan ca ** néptelen volt; csak itt- lesimított hajának színe az áz- ott tűnt fel egy-egy járókelő; látott kenderre emlékeztetett, egyáltalán nem lehetett őket Jobban szemügyre vettem összetéveszteni azokkal, akiket( volt útitársnőmet, aki — va- én kerestem, lószínűleg megérezte ezt — a A portáshoz fordultam: mennyezetre szegzett tekinte- — Nem látott hölgyeket td-i tét rám irányította. vozni... Világos kabátban? Nem tudtam eldönteni, hogy A portás udvariasan, sőt tait vitatták meg szerdán a Földművelésügyi Minisztérium­ban. Keresztes Mihály földműve- lésüpvi miniszterhelyettes is­mertette a magyar mezőgazda­ság idei nagy seregszemléjét, felhívta a figyelmet a kiállítás újdonságaira, a megyei szak­emberek feladataira, a vidéki lakosság csoportos látogatásá­nak megszervezésére és a kö­zös rendezvényekre. Keresztes Mihály ezután a soron követ­kező legfontosabb mezőgazda- sági munkákról és szervezési feladatokról Az ismeretlen nő a szálloda felé tartott. Utói kell érnem, és megtudni mindent, amit csak lehet. Sietve átvágtam a sétányon, tat ,, ,, ... ___.... ül a vendéglőben, az emberek csaknem együttérzően mosoly- faz m ellett néhány merevlabu szems láttára, illik-e felfed- nőtt fű* idén szeme láttára, illik-e felfed­nem, hogy ismerem, úgyhogy, pár csoszogott a parketten. Már éppen engedélyt akar- csafc' iFönnyedén ’meghajoltam tam kérni valakitől, hogy oda- feiéje, amely figyelmesséffem- ülhessek az asztalához, amikor rőj tanúskodott, ugyanakkor és az úton, és odaértem a fé- szerencsémre megürült egy nem tűnhetett fel a -körülöt nyesen kivilágított bejárathoz, asztal. A fürge pincér nem vá- tünk ülőknek, amelyet a portás szolgálatké- ratott magára, máris felvette <5 azonban egykedvűen el- szen kitárt előttem. tőlem a rendelést, és öt per- fordította rólam közömbös te­Amikor beléptem az étterem aen belül ott gőzölgött előttem kintetét, szempillájának egyet- tágas, elegáns előcsarnokába, az újezüst káyéskanna, _ és ien rezdülésével sem válaszolt azonnal láttam, hogy nem lesz aranyiban szikrázott a kitűnő üdvözlésemre, könnyű helyet kapnom: a ru- Martellel teli üveg. határ telis-tele volt. Mégis le- Telitöltöttem konyakkal a vetettem a kabátomat, és a poharamat, megízleltem a ká- széles márványlépcsőn felmen- vét, és szemügyre vettem a tem a hatalmas terembe. Az közönséget... mintha most látott volna életében először. Intettem a pincérnek. — Mondja, kérem — kérdez­gott. — Most mentek el éppen... kocsival voltak, hármán. Két hölgy és egy úr... Nem maradt más hátra, haza kellett mennem, azzal az eltö­kélt szándékkal, hogy a tör­ténteket jelentem mindazok­nak, akiknek erről tudniuk kell. Miután ezt így eldöntöttem,\ borravalót nyomtam a portás * kezébe, lementem a lépcsőkön a járdára, és ráérősen elindül­beszélt. Vázolta alakult és az ősszel kezdő termelőszövetkezetek megsegítésében 3 megyei szak­emberekre háruló tennivaló­kat. lyokról sem. amelyek a jogal­kalmazásban igen jól beváltak: Itt főleg a felszabadulás után készült jogszabályokra kell gondolnunk. Az új meggondolások közé tartozik az a rendelkezés, amely szerint a jelenleg ismert 32 éves elbirtoklási időt 10 évre, és az ugyancsak 32 éves elévülési időt 5 évre szállítja le. A törvényben külső szabá­lyozást nyert a szocialista földtulajdoni viszonyokra jel­lemző földhasználati jog. A törvény áttöri azt a korábban általános tételt, hogy a földön emelt épület tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg. Erre különösen a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek fej­lődésének biztosítása érdeké­ben van szükség. A birtok vé­delmének jelenlegi szabályait lényegesen módosítja, ameny- nyiben a birtokviták elintézé­sét államigazgatási szervre bízza. A tanácsi szerveket az eltartási és életjáradéki szer­ződések kapcsán felmerült vi­ták elintézésébe bekapcsolja. A felelősségi szabályokra jel­lemző, hogy a törvény a fele­lősséget szigorítja, és az állam­polgároktól fokozottabb elővi- gyázatot kíván meg a károk megelőzése, illetve kiküszöbö­lése érdekében. Az öröklési jo­gi szabályokat egyszerűsíti. Lé­nyegesen egyszerűbben lehet a jövőben végrendelkezni. a polgári törvény- könyv ELŐKÉSZÍTÉSE az elméleti és a gyakorlati szak­emberek igen széles körét mozgósította. A legkiválóbb el­méleti és gyakorlati szakembe­rek által készített anyagot az Igazságügymdnisztérium Tör­vényelőkészítő Főosztálya rendszerezte, és a szöveget kormánybizottság vitatta meg. Az így elfogadott szöveget or­szágos vitára bocsátotta, ennek során számos észrevételt tettsk_ és kiegészítést javasoltak. Ez nemcsak a törvényelőkészítés' helyes módszerét, hanem a jogszabályalkotási munka leg­magasabb fokú demokratizmu­sát is jelenti. Csaknem hatévi előkészítés után az eddig ren­dezetlen polgári jogunk mint törvény napvilágot látott. A törvény nem tartalmazza a családjogot és a munkajogot. E két jogterület a szocialista jogban a polgári jogtól külön­vált. Nem terjed ki az érintett társadalmi és gazdasági viszo­nyok minden részletkérdésére. A fő törekvés az volt, hogy egységes rendszerben szabá­lyozza a szocialista szerveze­tek és állampolgárok jogait és kötelességeit, és a polgári jog területén is biztosítsa a szocia­lista törvényesség érvényesülé­sét. Dr. Tallós Emil, a megyei bíróság elnöke Üdülnélr, tanulnak, — augusztus 20-ra készülnek a csurgói járás úttörői tem, éjszakai ismerősöm felé lam hazafelé. Nyugodtan ha- intve — az a hölgy gyakran ladtam végig az alvó Riga ul-( Tíznaponként váltják egy­mást a csurgói járás úttörői Balatonmárián. A megyei ta­nács biztosított telket részük­re. A pajtások örömmel üdül­nek a magyar tenger partján, gyönyörködnek impozáns helyiséget számtalan Sorra vettem az asztalokat, megfordul itt? cáin. A gyéren szállingózó já aranykeretes tükör ékesítette, az arcokat. — Nem ismerem a hölgyet rókelökkel csak annyit törőd . bronzcsillárok ontották a fényt, Igen, nem jöttem ide hiába! _ feieite udvarias közönnyel a tem> mint amennyit ők velem.isyonvorkodnek a természet kristályfüggőik a szivárvány felfedeztem volt vtitársnömet... pincér. — De ha óhajtja, be- 19M értem lassan oda Ceplisékf szépségéiben. Zákány és Gyé- minden színében ragyogtak. Néhány asztalkával odább mutathatom egy másik hölgy- ~ i?y hívták házigazdáimat —ikenyes, Iharosberény, Pogány- A terem valóban tele volt, ult,mint en. nek, kissé rézsűt szemben, iga- lakásához. Megálltam a kapui“™ ll+om<^,ufvarheJ'V minden asztal mellett ültek. A Fekete bársony ruhát viselt, zi szóke szépség, és nagyon előtt, körülnéztem, kinyitottam, uttoroi telük üt va­szovjet Wgában jócskán ma- amelynek mely kivagasa ki- kedveU a magas férfiakat. beleptem a hazba, azután be-^^ojuk egy részét, üdülnek radt méa nagypolgár- egyrészt hangsúlyozta nyaka fehérségét, Megköszöntem... lulro1 bezártam a kaput. Meg-)** tanulnak, sokan a táborban olyanok, akiknek nem volt ide- gyanúkkor elfedte sovány Ez alatt az idö alatt az isme. könny ebbülten gondoltam., je elszelelni, másrészt olyanok, kebleL Egyetlen ekszere egy retlen ^ és társasága felkelt, hogy ezzel lezárulták az est tesznek úttörőpróbát. Napi programjukban kirándulások, sportrendezvények, filmvetíté­sek szerepelnek. Az első cso­portok még az aratási munká­ban is segítettek a helyi ter­melőszövetkezeteknek. A pajtások most nagy fel­adatokra készülnek. Augusztus 20-a tiszteletére színvonalas műsort állítanak össze. így kö­szöntik alkotmányunk születé­sének évfordulóját. akik várakozó álláspontra he- vékony aranyláncon függő és a kijárat felé indult, lyezkedtek: azok tehát, akik- ^hatkereszt volt... Nem, nem - ■ ­nek nem volt ínyére mindaz, tévedtem, o volt. ami a régi Riga életébe várat- Tekintete valahol a messze­lanul belerobbant, az éjjeli ségben kalandozott, elnézett a szeres illat aromája... mulatókban töltötték idejüket, amelyekben látszólag _ még a hajdani szép élet folyt. A fér­fiak legtöbbje sötét ruhában vagy szmokingban jeleni meg, a nők estélyi ruhában voltak Az alacsony dobogón szalonze­Elmeniek az asztalom mel- sem zavarja a nyugalmát lett, és orromat újra megcsap­ta az ismeretlen, gyengén fű­különös eseményei, és semmi ^ Központilag segítik as épít kenéseket fejek felett, és úgy látszott, észre sem vesz senkit. Vele egy asztalnál idősebb hölgy ült, lila selyemruhában, és egy meghatározhatatlan ko­rú, kínos gonddal öltözött fér­fi. Arca olyan kifejezéstelen és nekar játszott valami vonta- unott volt, hogy semmi mást tett, bánatos melódiát: hang- nem lehetett megállapítani,. n-i nek a nagy háznak, amelyben1 Az Építésügyi Minisztérium egyszerű, dolgos emberek lak-a Lakás és Kommunális Pollii­nak. l kai Főosztályán nemrég meg­Kényelmesen lépkedtem /el- f tervezték a lakásépítési osz- felé, amikor hirtelen újra iz- r Az új szerv legfőbb fél­galom fogott el. Úgy éreztem., j adata, hogy előmozdítsa az ____ hogy a lépcsőn nem vagyok ? meÄkezdett szövetkezeti a mikor senkinek sem tűnik fel, egyedül, valaki rejtőzik a kő-? ^akafepükezést. hogy kit követek, néhány pa- rülvevő sötétségben, valakit ,. ^ fontos feladata pírpénzt dobtam az asztalra, vár rám, és most mindjárt f2 uj osztálynak a magánosok és kisiettem t teremből. megragad láthatatlan kezével. * ?kss~pítkezé-énsk segítése. A . , _ , J laka «term ©les tekint’’vés ré­Az előcsarnok már üres volt. — Folytatjuk — szét eddig is a magánépítkezé Úgy látszik, egyáltalán nem óhajtotta ismeretségünk foly­tatását. Kivártam azt a pillanatot, sek alkották. Azt szeretnék, ha az egyéni építkezések az egyre fokozódó állami építke­zésekkel párhuzamosan to­vább szaporodnának. Az építé­si osztály az anyagellátás meg­javításával. változatos típus­tervekről való gondoskodással és sok egvéb hatékony módon, H thatatlan kézként, szinte in- ‘ézménvesen mozdítja majd elő a map mosok lakásépítke= zését. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents