Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-08 / 185. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1959. augusztus A Eredményesen folyik a munkaverseny a gyékényes! vasátáliemáscn Néhány hónap óta építő- munkások zaja veri fel a majdnem üresen tátongó raktárak csendjét a gyékényesi vasútállomás környékén. Elbontották a régi épületet, helyette új, majd 70 méter hosz- szú raktárépület fala emelkedik a magasba. Ez a jelen. Bogdán Frigyes állomásfőnök először mégis a múltról beszél. Aliról, hogy 1955 második felében és 1956 első szakaszában állomásukon ott 'függött a kitüntető él- üzem-jelvény. Azóta az él- üzem-szlnt teljesítése csak nem akart sikerülni. Az utóbbi hónapokban azonban valami különös ösztönző erő mozgatta meg az embereket. Úgy fellendült g szocialista munkaverseny, mint még soha. Mióta az állomás dolgozói csatlakoztak a vasutasok kongresszusi munkaversenyéhez, egymásután születtek á kitű- nőbbnél kitűnőbb eredmények. A vasútállomás szíve a forgalmi szolgálat. A forgalmi irodából irányítják a megye egyik legnagyobb vasútállomásának minden mozzanatát. Nos, a forgalom szabályozói, a forgalmi brigádok ugyancsak kitettek magukért. A három forduló munkacsapatai versenyre hívták egymást. Tíznaponként jelentek meg a versenytáblán az eredmények. Az első fél év végén Hegyi Tivadar és brigádja bizonyult a legjobbnak. Összesített tervteljesítésük 109 százalék volt. De nem kellett szégyenkeznie Zámbó Tibor és Szolnoki Jenő forgalmi brigádjának sem. Esvüttes munkájuk tette lehetővé, hogy balesetmentesen, 106,7 százalékra teljesítette félévi tervét a gyékényesi vasútállomás, 2,7 százalékkal túlszárnyalva áz élüzem cím elnyeréséhez szükséges szintet. A háromszáznál több főt számláló gyékényesi vasutascsalád persze nemcsak forgalmi dolgozókból áll. A kollektíva jelentős hányada az utazó személyzetből tevődik össze. A vonatkísérők sem akarnak lemaradni a forgalom dolgozói mögött, ök is munkaversenyre keltek. Simon Jenő vonatkísérő KISZ-brigádja igen szép eredményt, baleset nélkül 117,5 százalékos teljesítményt ért eL Méltóan akarják megünnepelni a kilencedik vasutasnapot a csurgói állomás dolgozói is. Erről tanúskodnak az ünnepségre készült meghívók. A vasutasnapi előkészületekről Novak elvtárs, az állomás főnöke adott felvilágosítást. Szombaton este rendezik meg a műsorral egybekötött ünnepséget. A járási tánc- együttes is közreműködik. Az ünnepi beszédet a járási pártbizottság egyik munkatársa mondja. Az állomás forgalmi dolgozóin kívül ott lesznek a pályafenntartás, valamint Szenta állomás vasutasai is. Az ünnepségen több dolgozót pénzjutalomban részesítenék. Ez alkalommal tesznek felajánlást az élüzem-szint elérésére. Eddigi eredményeik igen biztatóak. Az o&ztopáni KISZj életéből (Tudósítónktól.) Az osztopáni fiatalok megértik és követik a tsz pártszervezetének útmutatását. Megbeszélték a fiatalok, hogy segítik a közös gazdaság munkáját, hiszen ők is szövetkezeti tagok. Vasárnaponként kivonult a 12 fiatal a földekre Egri Károly titkár vezetésével, s 3 kát. hold árpát és 11 kát. hold zabot arattak le. A tsz vezetősége elégedett a fiatalok munkájával, a pártszervezet javaslatára pingpong-felszerelést ajándékozott a KISZ-nek. A jövőben sok sportfelszerelést szeretnének vásárolni a fiatalok, mert rendszeresen akarnak sportolni. Igaz, ehhez sok pénz kell, de az alap már megvan. Munkaegységre kapják társadalmi munkájukért a fizetést, s ezt a szervezet pénztárába fizetik be. A fiatalok elhatározták, hogy rózsákkal, fákkal, sok-sok virággal díszítik a tsz-központ környékét. Derekasan helytálltak a fiatalok a cséplési munkában is. Jól haladnak, és rövidesen sor kerülhet a megérdemelt balatoni autóbusz-kirándulásra. Naponta meg kell nyerői az embereket a közösség ügyének A csökölyi Május 1. Tsz pártszervezetének életéből Csökölyben, ebben a szorgalmas kis faluban most forr, erjed az új paraszti élet. A tavasz elején »elvileg" az egész község a szövetkezeti gazdálkodásit választotta. Az elvi elhatározást, a belépéskor tanúsított egyöntetűséget most tetteknek kell követni. Találóan jegyezte meg Bognár József elvtárs, a községi tanács elnöke, hogy az igazi harc, a nagy munka csak most kezdődik, amikor át kell térni a »gyakorlatositasra«. S hogy ennek a forrásnak, erjedésnek milyen lesz a tisztulási folyamata, az nagymértékben a termelőszövetkezet pártszervezetének, a falu kommunistáinak munkájától függ. Talán sohasem hárult olyan nehéz feladat a csökölyi kommunistákra, mint most. Uj, megváltozott környezetben, új módszerekkel kell dolgozniuk. Elérkezett az az időszak, amikor a szó szoros értelmében a dolgozó tömegek között kell élniük, amikor napról napra, óráról áréra lágositását. Az eredmény: a meg kell nyerni az embereket szövetkezet 210 családja közül A 646. SZ. ÜT ŐRE Tizenkét nyugati cég mutatja be gépeit az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 4-én kezdődő 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon 12 nyugati cég vesz részt. A kiállítás rendezői a külkereskedelmi szakemberekkel együtt gondosan előkészítették, hogy olyan gyárak és kereskedelmi vállalatok tartsanak bemutatót, amelyeknek gyártmányai a magyar mezőgazdaság fejlődése szempontjából érdekesek és előreláthatólag nálunk is hasznosíthatók. (MTI) Gelencsér János bácsi már tizennégy éve gondozza Böhönye környékén az utakat. Most éppen »seper«. Hja, a sok gyorsan száguldó autó felcsapja a port, meglazítja a köveket. Gelencsér János üt- ör is várja éppúgy, mint a gépkocsivezetők, hogy a 646-os út is bitumenes burkolatot kapjon. a közösség ügyének. A csökölyi Május 1. Tsz kommunistái tudják ezt,, érzik a felelősséget a csaknem háromezer holdas szövetkezeti gazdaság kialakításáért, megszilárdításáért. Ezekben a hetekben, napokban folynak az »alapozó" munkáik: a szövetkezetbe lépett parasztok gondolkodásmódjának megváltoztatása, a közösségi gondolat elmélyítése. Nem könnyű, de megoldható; határozottság, bátor kiállás, állhatatosság kell hozzá. — Amíg a közösség .eljut odáig, -hogy egységesen gondolkodjék, cselekedjék, amíg az egyes emberek gondolkodása, cselekedete, munkája céltudatossá válik, sok felvilágosító, türelmes szóra van szükség — mondja Faggyas János elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Egy falut átformálni, szocialistává tenni csak mi, kommunisták tudjuk áldozatos, nehéz, kitartó munkával. A legapróbb dolgoktól a legnagyobbakig mindenért meg kell vívni sajátos harcainkat. S ahogy a szövetkezet munkájává ismerkedtünk, azt láttuk, hogy az elnöknek igaza van, jól látja szövetkezete, tagsága helyzetét. Itt van például a burgonya termelési szerződéskötése. Tudvalévő, hogy Csököly híres burgonyatermelő község. A dolgozó parasztok jövedelmének egyik fő forrását már hosszú évek óta a burgonyából származó bevétel jelenti. Amikor a szövetkezet megalakult, és a vezetők nekiláttak a tervezésnek, természetesen úgy határoztak, hogy szerződést kötnek vetőburgonya termesztésére. Ez jóval több jövedelmet jelent a szövetkezetnek, mintha csak -úgy" termelnek. Igaz, több munkát is követel. A vetőmag szelektálása, a fertőzött, beteg gumók eltávolítása mind-mind munkáskezet igényel. A szövetkezet vezetőinek tervével szemben, a tagok egy része úgy vélekedett, hogy nem kell szerződni magtermelésre, mert az sok munkát kíván, és nem bírják majd erővel. A kommunisták megkezdték a házalást: a családok meggyőzését, felviCsákvári János: xv. — Vram ... Józsikám ■ Miért hagytál itt engem? A HUSEQESEK . a többi közé — dohogott — — A kutya... — Az asszony csak ide a kórházi ismeretle- felkiáltott, visszalépett, az álvolna. Ne hagyj itt te is, ne zett, arca sárgult. Kifáradt, hagyj itt... — A gyerekek... Mi lesz veA beteg elfordította a fejét. lük?... Mama, mi lesz?„. — Még mondanék valamit... — Majd vigyázunk rájuk, lá- Annyira tele van a szívem az nyom, gondjukat viseljük... Ne én Józsimmal, anyám... Csak félj, amíg mi élünk... ez boldogít, hogy most már — Köszönök mindent... A mellette leszek... Ne sírjon, gondoskodását. Mama... A gye- kedves, ennek így kellett len- rekeket... Mint az apiuk, olyanok legyenek... Köszönöm-, szedte a anyám... Csönd lett. Az elleneztem, de miért is?... Miért okoztam én is fájdalmat neked? — Görcsös zokogás fogta el. — Mert szegénylány öregasszony ott görnyedt ülve az ágyon. Az asszonyok tágrameredt szemmel nézték a képet. Lelkűk tele volt szánakozással és csodálattal. — Elfogyott, mint a gyertya — súgta az egyik. — Öt év alatt elemésztette magát szegény... — Az orvos csak megránm... A sejtelem, amely az embe- nekhez... Ezek más halottak? lat fölé görnyedt. Felemelte a Pihegett, nehezen rekben eddig bujkált, már vi- Hisz még pap is volt köztük?! Hóét, mégegyszer belenézett az levegőt. lágossá vált. Arra néztek, Az asszony megtörölte arcát, üres barna szemekbe. —* Ez volt megírva a mi soramerrűl az asszony jött, a grófi Most már talán nyugodtabb — Köszönöm, kutyám, Ti- sunk könyvében... Pedig mikukoricás felé. lesz. szám, édes, hűséges állatunk..-, lyen szép volt... Emlékszik?... 12 — A pap meg csak megszán- — Sírt. Könnyei ráfojtak az Hogy táncoltak maguk is a A gyerekek, együttes erővel telte őket és egy szó se... Ez okos, fehérgyapjas kutyafejre, szőlőhegyben? is, hiába csalogatták a kutyát, rnár mégis csak furcsa — foly- Az öreg pipája szortyogott, a — Igen lányom... Pedig én A sj% mellett feküdt, néha ol- tatta az öreg. Szívott egyet a gyerekek egymás kezét fogták, dalt nézett, jártányi ereje se pipán, aztán elmélázva mond- Már sötétedett. Violaszín volt volt már. ta: — Mondják, hogy a Rumi minden, mint májusban az or— Tisza, kutyuskám, gyere... kezd félrebeszélni... Isten nem gonak, — csalta az asszony is. Az ver bottal, hiába..-. T3 voltál?... Istenem, milyen is az tóttá a vállát, ha beszéltek róegyik gyerek megfogta az őr- Aztán úgylátszik megint ész- A hullámos, vékonyszálú, ember... Pedig milyen jó val- la... »Az meg akar halni, igy vét, pár lépést húzta, de nehéz bekapott, elhallgatott. Nézte a arany haj-korona elomlott a fel- tál, de milyen jó... Édes arany- hogy lehet segíteni?« volt, eleresztette. Tisza .vissza- magas asszonyt, elszorult a szí- tornyozott párnákon. Az asz-.szívű lányom, édesem... — De miért kellett neki szemászott a helyére. Az eledele ve, mennyit öregedett. Mintha szony félig ült,. félig feküdt* — &s emlékszik arra a má- génynek, meg a másiknak is?... ott volt' előtte, megszagolta, az- nem is tolna a régivel azonos, már csak gyengén szüremlett jus elsejére?... Csupa zászló és Hisz semmi sem változott... A tán előrenyújtott lábaira haj- Szikkadt a bőre, mintha gör- át fülén a földi zaj. Az utcai virág volt minden... Mindenki jók meg elmentek... tóttá a fejét. nyedne is. ablak függönyét nem húzta ma örvendezett... Es a Józsi mel- Gyertyákat hozott be a roBogár Pista bácsi, a temető- — Elnézem magát, minden- széjjel, bántotta szemét a fény. lettem ment... Mert akkor már konasszony. Az ágy elé, az ászár közeledett. Vastag botját nap erre jár, még betér... Odákinn húslevest főztek, én is értettem valamit... tálra állította őket. Egyikük maga után vonszolta, pipázott. Az asszony nem csodálko- csöndesen, mint nagybeteg — Szaggat a szívem, lányom, elsírta magát, de csak csendeVörös, cserzett volt az arca a zott. házában szoktak. Az ajtót sem A Józsink... Emlékszel?... sen. sok levegőtől, éghajlat váltó- — Igen..-. Ez már igy lesz húzták be, hogy halijainak Mondtuk, hogy szökjön... Mi- — Egyidősek lesznek a sírzástól. Köszöntötte őket, várt ezután, Pista bácsi. Amíg én mindent odabenntröl. nek mama, kérdezte. Nevetett ban... Ez is harmincöt éves egy pár pillanatig, hátha szól- élek. A szőlőhegy meg a teme- — Mama, mama — szólt az mindig. Nem bántottam én szegény... nák. De csönd volt, minden el- tő... Ott ismertem meg, ott volt most kifelé. Az anyósát nagyon senkit... De meglátja megem- Kovács József né már nem nyugodott. az esküvőnk, onnan vitték el szerette, az utóbbi években lékeznek egvszer még rólunk... tudott semmiről. Elernyedt, — Ez már szegény, nem szegényt. Most meg itt van, ide1 nagy hálát is érzett iránta. A Mint az airadi tizenháromról... érezte, valami közeledik a szimegy el innen... Sokszor elnéz- járok utána... főkötős, magas, fürge asszony És úgy lett... Ó, oh... De ki em- ve jelétem mit csinál. Hát tudja az Szólt a gyerekeknek. Amíg szinte belibbent a szobába, lékszik rájuk, Istenem?... — Édes uram, Józsikám... — első időben mintha sírt volna odaértek, az öreghez fordult. — Marnia, édes szülém, hí- — A gyerekek... A Laci ép- sóhajtotta bele a csendbe, is. Messziről talán nem is le- — Csináltasson nekem ide vassa most már a sirató asz- pen olyan.,. Az utcán mentünk heteit volna megkülönböztetni egy kis padot, Pista bácsi. Ahol szonyokat, kedves... és megszólította a Pronayt. az emberétől... De most már a Tisza fekszik... Jó?... Meg is Az öregasszony kicsit elsi- »Bácsi, miért ölte meg az apuelapadt neki... Két hete... veszem a helyet, aztán majd leoltotta magát, sirt. Zsebken- kamat?« Az fölemelte és megRánézett az asszonyraj elha- ide fekszem akkor, ha rám ke- dőjére szorította az arcát. A nézte. Miért nem szóltam nerapta a szót. Annak is tele rül a sor... Ugye megteszi? konyhából az egyik rokonaszvolt könnyel a szeme. Az öreg bólogatott, pipáját szony elindult a szomszédokA gyerekeket nézte, akik el- igazgatta. Csak akkor nézett ba. távolodtak és a temető két ré- fel, mikor elindultak. Utánuk — Jesszusom, édes lányom... szeközti füves részen szalad- szólt. Nem igaz, ez nem igaz. — Ingáitok. — Majd a kutyát... Azt én gáttá a fejét, leroskadt mellé ki akkor, mondta és miért nem nézek rá?... Mert én többé nem tudok az urakra nézni— Kést-három asszony már betért a szobába. Az ajtó mellé Még oda sem temethették valahol a közelben... Jó? az ágyra. Lépni sem tudott álltak. A beteg maga elé néTöbbre nem emlékezhetett. Kint megcsikordult az ajtó. A gyerekek jöttek meg az iskolából. Az asszonyok a magukéra gondoltak; mindenki sírva fakadt. Az arcot nézték, amely már távol volt minden földi dologtól és a hűségre gondoltak, amelyet ez a család örökségbe hagyott reájuk. VÉGE 200 magáévá tette a kommunisták és a szövetkezeti vezetők elhatározását, és 113 kataszteri hold burgonya termesztésére kötöttek szerződést. Ez mindössze egy-két napi többletmunkát jelentett a tagoknak, s a mázsánkénti 60—■ 70 forintos átvételi ár helyett 270 forintot kap a szövetkezet. Ez több mint fél millió forinttal több bevételt eredményez a szövetkezetieknek. Egy másik példa, amikor szintén alaposan meg kellett harcolni a szövetkezet kommunistáinak, vezetőinek, amíg rendes kerékvágásba került a dolog. Az ősszel még mindenki egyénileg vetette el a kalászosokat. — Mi lesz a betaka- rodással, hova megy a szem? — kérdezték szinte naponta a tagok. Sokan úgy vélekedtek, hogy csépeljen mindenki úgy, mi-nt régen, egyénileg, külön- külön. Egy másik csoport azt tartotta, hogy ha szövetkezetiek vagyunk, dolgozzunk közösen, s ez a cséplésre is vonatkozik. A vita és a véleményeltérés már-már veszély- lyel fenyegette a kialakulóban lévő közös munkát. A párt- szervezet itt is megtalálta a íegoldást. Politikai, nevelőj felvilágosító szóval meggyőzték a dolgozó parasztokat a közös betakarodás, a közös szérű és a közös cséplés fontosságáról. A példák sokaságát lehetne sorolni arra, hogy a tsz kommunistái hogyan vívják meg mindennapos harcukat a szövetkezeti parasztok megnyeréséért, a szövetkezet ügyéért. Miben rejlik a pártszervezet ereje? Mi táplálja a lankadatlan ambíciót a kommunistákban? — A harc nehéz, sokszor már úgy gondoljuk, hogy nem bírjuk tovább — mondják a csökölyi elvtársak. S ha csak magukra, kislétszámú aláp- szervezetükre lennének utalvaj valóban nehéz volna helyzetük. De a tagok részéről megnyilvánuló bizalom, segíteni akarás mindig újabb és újabb erőt, lendületet ad a kommunistáknak. A pártszervezet körül kiépített, 20—24 tekintélyes dolgozó parasztból álló aktivagárda minden nehézségen átsegíti az alapszervezetet. S ez a szám állandóan növekszik. A kis mag, amely pár hónappal ezelőtt még csak néhány dolgozó parasztból állott, lassan terebélyes fává növekszik, és a szövetkezet motorjává válik. A mindennapi politikai munka, az emberek megnyeréséért folyó harc fokozatosan érleli gyümölcsét, s viszi előre a szövetkezet gazdaságát azon az úton, amely a jóléthez a biztos paraszti élet megteremtéséhez vezet. . Wirth Lajos Tíz nemzelközi vásáron vesz részt a magyar íülkereskedelem Valamennyi jelentősebb őszi nemzetközi vásáron a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében kollektív kiállítással jelennek meg külkereskedelmi, vállalataink, ősszel tíz helyen, az augusztus végén nyíló lipcsei, frankfurti, damaszkuszi, izmiri, a szeptemberben kezdődő brünni, zágrábi, bécsi, sza- loniki nemzetközi vásárokon, továbbá a kölni és brüsszeli élelmiszer-kiállításokon vesz részt külkereskedelmünk. Az őszi vásárokra száznál több szerelő és műszerész kíséri el: gépeinket, amelyekről majd a helyszínen felvilágosítást adnak az érdeklődő szakembereknek. Ott lesznek a vásárokon a magyar külkereskedelmi vállalatok üzletkötői is, külkereskedelmünk ugyanis nagy összegű gazdasági eredményre számít, minthogy a tavaszi vásárokon több millió dollár értékű árut rendeltek tőlünk az ott megkezdett tárgyalások alapján, (MTI)
