Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

' ‘‘TAPOS"1* rWLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 201. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. augusztus 28. Mai számunk tortáiméból: Fővárosi üzemek segítsége a tahi járás tsz-einek (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) Az orvos nem lehet beteg .. . (6. oldalon) Szeptemberben minden termelőszövetkezetnek lesz közös sertéstörzse Termelőszövetkezeteinkben általánosan az a törekvés, hogy a szántóterületnek meg­felelően minél előbb elérjék a kívánt állatsűrűséget A ré­gebb idő óta működő tsz-elkben az évi jövedelem több mint 50 százalékát az állattenyésztés adja. Hogy mennyi minden függ attól, rendelkeznek-e ter­melőszövetkezeteink közös ál­latállománnyal, arra szinte fe­lesleges szót szaporítani. Szarvaismarhaállomány min­den szövetkezetben van, még az év elején létrejött közös gazdaságokban is. Sertéstörzse mintegy 45 tavasszal alakult tsz-nek nincs. Adottság híján •— nem volt épület ahova el­helyezzék, vagy éppen tenyész- anyag nem állt rendelkezésire •— nem sikerült mindenütt be­állítani kocákat, kocának való süldőket. A megyed szervek határoza­ta értelmében szeptember végéig a tsz-ekben. ahol még nincs, sertéstörzset kell be­állítani. A hét elején máris útra kelt két — állatorvosokból, állat- tenyésztési szakemberekből alakult — bizottság, hogy a Kaposvári Sertéstenyésztő és > Hizlaló Vállalat 12 telepén számba vegye a tenyésztésre alkalmas kocasüldőket Több mint ezer süldőt válogatnak ki, s ezeket 20—25-ös csopor­tokban még szeptemberben megkapják a tsz-ek. A szük­séges takarmányt biztosítottak az illető termelőszövetkezetek. Ahol esetleg férőhely-hiány mutatkozna, . ott . segítenek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai. Nem ez az első ilyen akció. Eddig 2000 kocasüldőt kaptak megyénk termelőszövetkezetei. Gajdi Imre megyei főállatte- nyésztő megállapítása szerint sohase volt ennyi sertés a megyében, mint napjaink­ban. De ez az »ennyi-“ is kevés. Kü lönösen a fehér hússertések iránt nagy a kereslet. Terme­lőszövetkezeteink ebből a faj tából kapnak tenyészanyagot, s a jövő év elejéi már a nemso­kára leszállításra kerülő koca- süldők szaporulatának is gon doskodhatnak férőhelyről. R. Sä. Hruscsov iixcitcíc Adenauer ItaiiceffarBioz; Nemesvidi utcarészlet a tanácsházávaL Mi újság a harádi Búxakaláss Tsx-ben? Lánctalpas traktor kapasz­kodik a hét szalmakazal közé hordott sálótakarmány-dombra. Hű-minszki József agironómus, látva csodálkozó arcunk, mindjárt magyarázattal is szolgál: — Úgynevezett szovjet mód­szerrel Kálózunk itt A Sztali- nyec kipréseli a levegőt a ta­karmányból, aztán az egészet beborítjuk földdel: így gyor­sabban megy, mintha gödröt kellene ásnunk. És siló zásról lévén szó, még arról is hallunk, hogy eddig 420 köbméter taücanmányt tettek él télire Jelenleg 15 hold repce alá hordják a trágyát, szeptember 1-én akarják kezdeni a vetést. További 40 hold trágyázása pedig a közeljövőben kezdő­dik. Jól gazdálkodnak a Budaka­lász tagjai, jut pénz a szövet­kezet fejlesztésére is. Még az idén egy kukoricagórét és egy kutat alkarnak építeni részben saját erőből, ezenkívül az ipa­ri áramot is be kívánják ve­zettetni Nagyarányú építkezések a kaposvári járásban (Tudósítónktól.) Pártunk helyes politikájá­nak megvalósulása nyomán emelkedik a kaposvári járás lakosságának életszínvonala is. Ennek egyik mutatója az el­múlt csaknem három esztendő nagyarányú építkezése. 910 lakóház, 451 egyéb épü­let készült el, 490 lakhatá­si engedélyt és közületek- nek 128 építési engedélyt adtak ki ebben az időszak­ban. Az új lakóházak közül 334-nek a megépítéséhez adott kölcsönt az Országos Takarékpénztár. Emelkedett az állami beru­házásból készült létesítmények száma is. Mi épült az ellenfor­radalom óta? Iskola: Kadarkú- ton, Mezőcsokonyán. Kőkúton, Hencsén, Kaposfőn, Batéban. Uj tanácsháza és orvosi rende­lő Eddán, s gazdaságos lakás­építés folyt a nagybajomi ro­mos kastélyépületben. Szép eredmények születtek a faluvillamosításban. Edde—Alsóbogától és egyes zselíeségi falvakat villamosítottak, bővült a villanyhálózat Somogy- szil, Szenna, Gelle, Kisgya- lán, Baté községekben. Több falu villamosítása — mint például Visnyéé — folya­matban van. Említésre méltó, hogy elkészült a járás első törpe víziműve Somogygeszti- ben. A lakosság saját erőből is építi; szépíti faluját, középü­leteit. Ezt a községfejlesztési adók összegének évenkénti emelkedése is igazolja. 1957- ben 3 678 955. a kővet­kező évben 9 038 153 forin­tot fordítottak községfej­lesztésre. Az idén pedig — a helyi tanácsok határoza­ta alapján — 13 373 110 fo­rintra nő ez az alap. A járás községei 1958-ban — figyelembe véve a társadalmi munkát is — a községfejleszté­si tervet 106 százalékban telje­sítették. A feladatok évről év­re változtak. 1957-ben inkább mezőgazdasági, az ezt követő években kulturális és komrpu- nális célkitűzések kerültek elő- térbe. 1958- ban mezőgazdasági célt szolgáló létesítmények­re 1 251 550. oktatási célra 1 654 450. kulturális jelle­gű beruházásra 1118150, egészségügyi létesítmé­nyekre 110 000. kommuná­lis jellegű beruházások­ra pedig 3 777 350 forintot költöttek. Fontosabb létesítmények: 400 férőhelyes művelődési ott­hon Nagybajomban (ez a Csiky Gergely Színház kamaraszín­háza lesz), Somogyszilban 3 tantermes iskolarész. zsibongó, szertárak 140 000 forint érték­ben. A járásban 13 865 m hosz- szú beton- és salakjárda ké­szült tavaly, Az év elejétől 25 új belépő­jük volt, 180 hold földdel nö­velték a közös gazdaságot. Sok jó munkásuk van. Az állat- gondozók közül Horváth Antal már 417 munkaegységet szer­zett, Sziics Imre pedig 214 egységet vaíllhat magáénak. Ha családja jövedelmét is hozzá- számítjiuk, ebben az évben jó 45 ezer forintot visznek haza. Mint Huminszki József el­mondja, a betakarítást túlnyo­mó részben gépekkel végezték, csak a legritkább esetben használtak kézierőt. A tahi já­rásban a Búzakalász Tsz fe­jezte be elsőnek a cséplést Az egyik munkát elvégzik aztán jön a másik. Ha befeje­zik a repcevetést, jön a burgo­nya és napraforgó betakarítá sa. ősszel fásítani akarnak. Marad tennivaló még a télre ft. De a Búzakalász tagjai nem félnek a munkától. Moszkva (MTI). A TASZSZ szerdán este közzétette N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Adenauer szövetségi kancel­lárhoz intézett üzenetét. Az üzenetet Szmdrnov, a Szovjetunió bonni nagykövete augusztus 19-én a Német Szö­vetségi Köztársaság Külügy­minisztériuma útján nyújtotta át. N. Sz. Hruscsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai je­lenleg döntő szakaszban van­nak. A kérdés úgy áll — írja — megtudjuk-e alapozni a gya­korlati együttműköcést, hely­reállíthatjuk-e a bizalmat, füg­getlenül az országaink között fennálló — főként ideológiai természetű nézeteltérések­től? Az Ideológiai jellegű nézet- eltérések megvoltak és meglesznek, de napjaink­ban egyetlen józanul gon­dolkozó ember sem hiszi, hogy ezeket háború útján kell megszüntetni. Országaink gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy baráti kapcsolatokat tartsunk fenn — folytatódik a szovjet kor­mányfő üzenete. — Az inten­zív gazdasági kapcsolatok mindig előnyösek voltak or­szágaink számára Nem voltunk vetélytársak, sőt ellenkezőleg: országaink gazdasága kiegészí­tette és kiegészítheti, egymást. A gazdasági együttműködés hasznos volna mind a Szovjet­unió, mind pedig a Német Szö­vetségi Köztársaság számára, a két ország népének életszín­vonalát még magasabb fokra lehetne ezáltal emelni. Hruscsov sajnálattal állapít­ja meg, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságban vannak olyan erők, amelyek a revan- sista határok felülvizsgálatá­nak álláspontjára helyezked­tek. Ezek azonban mélységesen tévednek A kalandorpolitika megis­métlésének feltételei rosz- szabbodtak. Az önálló két német állam léte vitatha­tatlan tény és azt tagadni esztelenség volna. Hruscsov rámutatott arra a tényre, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságban erős had­sereget aíkamak létrehozni. Az NSZK valamennyi gazdasági erőforrásának, embertartalé­kának igénybevétele sem biz­tosíthatja azonban, hogy olyan hadsereget hozzon létre, ame­lyet erejére, hatalmára nézve össze lehetne hasonlítani a szovjet hadsereggel és a Szov­jetunió szövetségeseinek had­seregével. — Az NSZK hadserege még szövetségeseivel együtt sem versenyezhetne ve­lünk erőben — írja Hruscsov, majd hang­súlyozza, hogy ezt egyáltalán nem fenyegetés céljából mond­ja. »Mindketten elég borzalmat láttunk ahhoz, hogy ne folya­modjunk háborúhoz. A szocia­lista országok szünet nélküli fejlődésének idején háborúval megoldani a vitás kérdéseket ahogyan ezt Nyugat-Németor- szág militarista revansista kö­rei nyilvánvalóan akarják — egyenlő lenne az öngyilkos­sággal, Nyugat-Nérne tor szag megsemmisítésével« — írja Hruscsov. Hruscsov elemzi a vitás kér­dések megoldásának módjait és úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok, valamint más országok közötti baráti kapcsolatok megteremtése le­hetőséget nyújtana a gazdasági élet fejlesztésére, a nép jólété­nek emelésére. A szovjet kormányfő üzene­tének további részében megál­lapítja; jelen, pillanatban az akadályozza meg a Német Szö­vetségi Köztársaság és a szo- cialista országok közötti jó­szomszédi baráti kapcsolatok kialakulását, hogy mindeddig nem távolították el a második világháború maradványait. E maradványok egyike az, hogy Németországgal nem kötötték meg a békeszerződést. A háború maradványai­nak felszámolása — álla­pítja meg üzenetében a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke — minden államnak hasznot hozott. A német békeszerződés megkötéséből a legnagyobb haszon a német népre származnék. Hruscsov üzenetében foglal­kozik azzal, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya visszataszító magatar­tást tanúsít a békeszerződés Negyvenhat család dolgait intézi Korát tekintve még fia­tal. Hogy a porrogszentpáli gazdák mégis jónak tartják a szövetkezet vezetésére an­nak egy magyarázata van: ért a gazdálkodáshoz. Portá­ját rendben tartja, s a 14 holdja sohasem termett gazt a keze alatt. Ezért esett hát Szabó Józsefre a vá­lasztás, mikor arról volt szó, hogy ki irányítja az ősszel kezdő Kossuth Tsz munká­ját Szentpálon. — Nem is tudom, miért vállalta — korholja szelí­den a felesége. — Olyan sok dolga van itthon, s ráadás­nak még fuss ide, fuss oda­Az értelmes beszédű el­nök ilyenkor csak rándít a vállán. — Törődni kell a közös­sel, mért... Hát igen, negyvenhat csa­lád sorsg, jövője attól is függ, miből mennyit gyűjte­nek össze az őszre, jó ágyat vetnek-e az 1960-as évnek. A közös magtárban egyre gyűlik a gabona. Maga az elnök 440 kiló búzát adott. 29 kiló ráadással, mert hát nedves még a búza. Ez a mag már az egybeszántott földekre kerül. A könyvelő­vel, Csányi Istvánnal vették számba, hogy miből meny­nyit és hova vethetnek. Ja­vaslatukat el is fogadta a falu. Eszerint jövőre is any- nyi kalászost termelnek, mint az idén. Kinek hány hold volt az őszi vetése, annyi 110 kiló vetőmagot ad a közösbe. A földrendezés befejező­dött. Együtt van 400 mázsa szalma. Kazalba raktak 300 mázsa szénát- Ezt eszi majd a tsz állatállománya. Jelen­leg még egyéni istállókban vannak a tehenek, de a 600 holdas szövetkezet kinézte már a közös istállókat. Az elnök a Manci nevű tehene láncát oldja meg, ha eljön az egybeterelés ideje. Szabó József ennek a bikaborját vitte ötvenhatban a mező- gazdasági kiállításra. A te­hén öt és fél ezer kilogram­mos évi tejhozama még csak nem is maximum. Te­jének zsírtartalma négy szá­zaléknál is több. A harmincéves elnök ma­gáénak érzi a többi ember gondját, baját. Valahogy ez már a vérében van. A tsz- nek még nincs saját kasszá­ja, ha valamire pénz kell, hát ott az elnök. Zsebébe nyúl s kölcsön adja a kí­vánt összeget. A közösért való aggódás érződik hangjából. Nemcsak saját sorsát tartja szem előtt, hanem az egész fa­luét. Szándéka, cselekedete negyvenhat család napjait teheti örömteljessé vagy ko­morrá- Ennek tudatában in­tézi a Kossuth tagságának problémáit Szabó József, a termelőszövetkezeti mozga­lom egyik elkötelezettje, q g' aláírásával kapcsolatban. Meg­állapítja: a nyugatnémet kor­mány által követett politika nemcsak, hogy nem segíti Né­metország egyesítését, hanem ellenkezőleg: még mélyíti a szakadékot a két német állam között. »Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a német békeszerződés megkötése gya­korlati síkra helyezné Néniét- ország egyesítésének kérdését* — írja Hruscsov. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke irreálisnak nevezi azt a javaslatot, hogy Németország egyesítését az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió hajtsa végre. Ez egyene­sen azt jelentené, hogy erőszak alkalmazását hirdetnék meg a fennálló két német állam egyikével szemben. Határozottan az ellen va­gyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov. — Minden józan ál­lamférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést idegen kézzel hajtaná végre, sőt a Német Demokratikus Köztár­saság szocialista társadalmi rendjének felszámolása útján oldaná meg. Adenauer kancellárhoz for­dulva, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kijelenti; ha valóban gondoskodni akar a német nép érdekei­ről, ha nem akarja elmé­lyíteni az ország megosz­tottságát, akkor segítenie kell az olyan közös német szervek létrehozását, ame­lyek közel hoznák egymás­hoz a két német államot. Hruscsov leszögezi: vélemé­nye szerint az ország megosz­tottságának felszámolásához igen jó alapot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt kon­föderáció létrehozása. »Ez azonban az önök belügye, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság ügye-« — állapít­ja meg. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Német­ország egyesítése kérdésének gyakorlati megvizsgálását. Hangsúlyozza: úgy látszik, hogy a szövetségi kormány több gondot fordít a Bundes­wehr atom- és rakétafegyve­rekkel történő felfegyverzésé­nek terveire, mint az ország egyesítésére. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke újból felhív­ja Adenauer kancellár figyel­mét azokra a veszélyes kö­vetkezményekre, amelyeket a Bundeswehr atom- és rakéta­fegyverekkel történő felfegy­verzése a Német Szövetségi Köztársaság számára és Né­metország egyesítésének prob­lémája szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irá­nyuló fő erők a Német Szö­vetségi Köztársaság, Francia- ország és Anglia területén nyertek elhelyezést — állapítja meg Hruscsov, majd rámutat arra, hogy ilyen körülmények között háború esetén a nukleáris fegyverek csapása a Német Szövetség! Köztársaság te­rületén következnék be és nem pusztán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet kormányfő kifeje­zi reményét: Adenauer kan­cellár a maga részéről min- ■"nt megtesz, hogy eltávolítsa (Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents