Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. augusztus ISMÉT IDŐSZERŰ FELADAT az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés Az amerikai fehér szövőlep­ke az igen veszedelmes mező- gazdasági kártevők közé tarto­zik. Amikor még hatásosan le­hetne védekezni ellene, szinte észrevétlenül belevegyül az út­menti fák vagy gyümölcsfák lombjába. Akkor tűnik fel, amikor a levélre lerakott to­jásból kikelő apró hernyó pók- hálószerű szövedéket sző a le­vél köré. Ez a szövedék egy­részt lakóhelye, másrészt áru­lója, mert megmutatja tartóz­kodási helyét a gazdaember­nek, a szakembernek. Amikor a pókhálószerű szövedék az ágcsúcsokon megjelenik — ha nem védekezünk —, a fiatal hernyók fokozatos fészekna­gyítással, robbanásszerű terje­déssel birtokba veszik a fát, és kopaszra rágják az ágakat. Ekkor már kirívó a kár, ki­sebb hatású a védekezés, mert csak a kártevőt tudjuk meg­semmisíteni a kártételt már nem lehet megakadályozni. Az első nemzedék leküzdé­se megyénkben nem jelentett megoldatlan feladatot. Elszi­geteltebben jelentkezett, mint »fénykorában«, amikor általá­nosan fertőzte az egész me­gyét. Azonban ismét fel kell figyelni kártételére, mert elő­rejelzésünk szerint a most jelentkező máso­dik nemzedék tömegesebb lesz, mint az első nemze­dék volt. Ha nem védekezünk ellene, megfertőzi gyümölcsöseinket, s a külföld a fertőzött szállít­mányt nem veszi át. Nemcsak a termelőnek, hanem a MÁV- nak js érdeke a védekezés, mert az olyan vasútállomások­ról, melyek szövőlepkével fer­tőzöttek. a fertőzés időtarta­máig külföldre nem mehetnek gyümölcsszállítmányok. A vé­dekezés érdeke a külkereske­delmi vállalatnak is. A legbiztosabb védekezés az ágvégeken jelentkező apró hemyófészkek levá­gása és elégetése. Nem helyes egyes útőröknek az a módszere, hogy a levágott hernyófészkeket az út közepé­re szórják gondolva, hogy majd a járművek eltapos6ák. Ez nem a fertőzés megszünte­tésének, hanem továbbterjedé­sének gépesített formája. Ugyanis a járműre feltapadó pókhálószerű szövedékben — Foglaljon helyet. — Köszönöm. — És most, ha érdekli, el­mondom, hogyan készült el az a fotel, amelyen olyan kényel­mesen ül, hogyan az a hármas szekrény és rekamié, melyet ott egymással szemben lát: az a kis modern szekrényke, sőt azt is, kik és hogyan készítik a Szovjetuniónak gyártott kis luxushajók berendezésének egy részét. Látta már biztosan a Ber­zsenyi utca 6. számú házon a nagy üvegtáblát: Asztalosipari Ktsz. Vincze Károlynak, az el­nöknek irodájában apró mo­delleket láthat a szekrény te­tején. Ő a terveket forgatja. Az első fél év eredménye 95,5 százalék. Kevés? A januári ár­változás. Tavaly a második félévi munkájuk akmján a megye 42 ktsz-e között a má­sodik lettek, idén bíznak az elsőségükben. A pártkongresz- szus tiszteletére 40 hálószoba- garnitúrát vállaltak terven fe­lül. Húszat már megcsináltak. Csak bútort készítenek. Az Óbudai Hajógyár kb. 300 sze­mélyes luxushajókat avárt a Szovjetuniónak. 1957 óta átla­gosan hónaponként készül el egy-egy hajó, itt pedig a be­rendezésének egy része. Ké­nyesebb, különleges, munka- igényes darabok. A hét év alatt egyszer sem emeltek mi­nőségi kifogást. Munkájuk na­gyobb részét (80 százalék) a belkereskedelemnek és a la­kosságnak történő bútorkészí­tés képezi. A tanműhelyben »kifogták« a tanulókat. Nagy­szerűen dolgoznak. Cseltk Jó­zsef tanul 'felelős (45 óta szak­munkás) felügyeletével a kü­lönleges darabok legtöbbje és megbúvó hernyók leszakadnak, s újabb területeket fertőzhet­nek. Ha már lekéstünk a mecha­nikai védekezésről, akkor ve­gyi védekezést kell alkalmaz­nunk. Háti gépek esetében cirkulációs, rendszerű gépek­nél 1 százalékos Holló 10-zel permetezzünk. Nagygépes vé­dekezéskor, tehát légáramlásos rendszerű gépek alkalmazása­kor a töménységet 2—4 száza­lékra kell emelni. Minden permetezéskor ügyelni kell arra, hogy a fákra kellő mennyiségű permetlé kerüljön, mert ha nem tudjuk áztatás- szerű permetezéssel a her­nyókhoz juttatni a hatóanya­got, lüába emeljük fel a szer koncentrációját, a hatás, az eredmény elmarad. Augusztus végén, szeptember elején várható a hernyók bá­bozásra való vonulása. Fontos a hernyók összefo­gása végett szalmaküteget elhelyezni a fákra övma­gasságban. Ezeket a szalmakötegeket a té­li hónapokban egy 3 mm lyuk- bőségű hálóval fedett hordó­ban gyűjtsük össze, hogy ta­vasszal a kikelő hasznos para­ziták kirepülhessenek, a na­gyobb lepkék pedig kikelve el­pusztíthatok legyenek. Fokozzuk a szövőlepke elle­ni védekezést. Ez népgazdasá­gi érdek. De érdeke minden szépet kedvelő embernek, hogy ne csúfítsa a szövőlepke által kopaszra rágott fa útjainkat, tereinket, gyümölcsöseinket. Fülöp Mihály mezőgazdasági mérnök A vezetők álljanak as élre Berzencén ! Az első falat az új kenyérből Szován Józsinak ízlik, a frissen szegett kenyér. — Amekko­rát csak bírok, akkorát harapok — mondaná, ha már tudna beszélni. A BERZENCEI JOBB ÉLET is az ősszel kezdő termelőszö­vetkezetek közé tartozik. A tavasszal 809 család elhatároz­ta, hogy az új gazdasági évet közösen kezdik. A belépési nyi­latkozatokon ott van vala­mennyiük keze vonása. A betű azonban csak betű, s az adott szónak is csak úgy van értéke, ha cselekvés köve­ti. A közgyűlésen annak rend­je és módja szerint megválasz­tották a vezetőséget. Huszon­két fő irányítja, helyesebben: kellene, hogy valamennyien odaadással, felelősségérzettel vezessék a régi gazdálkodási módot újjal felcserélő parasz­tokat. Tizenhét brigádvezétője van a termelőszövetkezetnek. Közülük mindössze — ahogy a sok munka idején mondani szokás —. ketten lótnak-fut- nak. A többi? Álldogál, nem megy egy tapodtat se. Pedig a hétezer hold igencsak szüksé­gét érzi a szorgos kéznek. Elsősorban a vezetőknek kell az élre állni, hogy az ősszel a meghatározott utakon halad- 1 hasson a 809 család, hogy min­denki megtalálja saját helyét. Nekik kell a szélhordta, rossz akarat szülte vagy éppen a tu­datlanságból fakadj! hangokra adókat meggyőzni. Van már eredménye, van már közös produktuma a Jobb Életnek. Arattak saját zabot, elvetettek 120 hold tarlórépát, lábszárig ér a felülvetéses lóhere. Nagy­pusztán 100 szarvasmarhát mondhatnak magukénak, ka­zalban 25 vagon széna, s a kö­zös szérűkön csépelik az ősz­szel földbe kerülő vetőmagot. A VEZETŐK VIGYÉK A FÉNYRE a szövetkezet rágal­mazóit, s mindenki füle halla­tára mondják szemükbe az igazságot: igenis, nem tréfa, nem babaruhásdj a szövetke­zet, hanem a paraszti élet föl- emelkedésének záloga. A közös gazdaság, a földnélküliek, az öt-tízholdasok, a mezőn mun­kálkodó nép nagyobb kenyere, hömpölygő gulyája, íze, sója ételének. S ezt az életet, a légkört, melyben a berzencei jövendő fogant, nem lehet csak úgy büntetlenül mérgezni. A tavasszal Maronics Ven­del, is elígérkezett, a szövetke­zetnek. Most pedig ahhoz a néhány emberhez társul, akik azt mondják, hogy a tsz-ben minden rossz. Rossz a szántás, semmit se érnek a gépek stb. stb. Panics Istvánná a terme­lőszövetkezet zabját hordó ta­gokat »megfeddte«: »Minek hordjátok, bolondok vagytok?« 1 De betonjárda az kell. Két ki­lométer hosszú az Imre utcá­ba — a köz pénzéből. Miháldi- necz Antal házat épít. Van pénze. Jól fizet az állam a tenyészbikáért, üszőért. Neki a szövetkezet komisz dolog. Rakja csak a tsz kőművesbri­gádja a közös fundamentumait, neki sürgősebb dolga van en­nél. Egypáran — a berzenceiek tudják — kövér batyukkal in­dulnak Pécsre. Benne tejföl — jó pénzért. Nesze munkás, ne mondd, hogy a falu nem érti az idő szavát. A suttogó hangok tulajdono­sai szeretnék, ha a kisföldűek, napszámosok hallgatnának rá­juk, s nem dolgoznának, mert akkor odamondhatnák: ilyen a tsz. A JÓZANUL GONDOLKO­DÓ EMBER TUDJA, hogy szén nélkül nem megy a vo­nat, s akik a szükséges ener­giát előteremtik, azok is ke­nyeret esznek. Következéskép­pen nem elég csak annyi bú­zát termelni, amennyire a fa­lunak van szüksége. Akik en­nek ellenkezőjét állítják, mit szólnának, ha csak a városban égne a villany, ha a cipészek csak maguknak készítenének lábbelit, ha a vonaton csak vasutasok utazhatnának. Meg kell végre értenie a berzencei Hosszú Jánosnak, Panics Jó­zsefnek (Kossuth utca), Hosz- szú Istvánnak (Dózsa utca) meg Káplár Péternek is, hogy nincs külön állam ebben az országban. S azt is meg kell érteniük, hogy az egyén cse­lekedete valamilyen formában mindig és minden esetben használ vagy éppen árt a köz­nek. A munkás, ha selejtet készít, kevesebbet keres. Ha vét, meg­büntetik. És a paraszt? Ha rothadni engedi gabonáját? Panicsné ezt szeretné. Káplár Péter a legrosszabb gabonáját szánta vetőmagnak. Vessen csak az ősszel 1100 holdon ilyenből a közös. Maronics Vendel meg kijelentette: »Nincs hatalom, mely kötelez­hetne arra, hogy egy szemet is bevigyek.« Adott szó! Mit számít nékik. A kormány azonban tartsa meg. Az ilyen gondolkodású emberek könyvében csak egyetlen követel rubrika van, és ez szerintük az övék. Azon­ban tévednek, ha azt hiszik, hogy az állam meg a többi embertársuk teleírja nekik. ÖK AZT GONDOLJAK, hogy rájuk hallgat a község, suttogásukra hátat fordít majd a nagy család a szövetkezetnek, nekik pedig szabad a vásár. Tévedés. A 809 család nagy- nagy többsége másként értel­mezi az adott szót, s a jövő sze­le elé feszíti a vitorlát még ak­kor Is. ha ez nem tetszik a rákléptűeknek. Boldogulnak munkájuk árán Találomra nyitottam be Nagybaráti Állami Gazdaság pálmajori üzemegységének egyik munkáslakásába. Sudár növésű, nyílt tekintetű, vidám kedvű asszony fogadott. Nagy teknő fölé hajolva mosott Időnkéit rá-rákacsintott az ágyon játszadozó kis unokájá­ra, és ilyenkor még vidámabb lett. A család többi tagja dol­gozik. Bár sűrűn hull az eső, de az ő munkájukat ez nem gátolja. Férje kocsis, s ha más­hol nem. az istállóban akad tennivalója. Leánya a magtár­ban van, veje pedig a gazda­ság gépkocsivezetője. A há­rom kereső havi 3—4 ezer fo­rintot hoz a házhoz. Az 1800 négyszögöl illetményföld pedig megtenni a krumplit, kukori­ASZTALOSOK A tanműhely itt van, is külön új tanulókat az exportmunka egy része is elkészül. Júniusban az OKISZ orszá­gos tanulóversenyt rendezett Budapesten. Laznicsek Imre aranyérmet és Horváth László­val együtt tanulmányi idejük lejárta előtt segédlevelet ka­pott. Látta a szeptemberben nyíló siketnéma óvoda berendezését? Sajnálhatja, mert na-’-'on szép lesz. ök készítik, egy éve dol­goznak már rajta. Az épület tele van kisebb- nagyobb lyukakkal, műhely­nek illik mondani. Ezek egyi­kében találni Kakas Imrét és brigádját, ök a legfiatalabb brigád. Denatúrált szesz szaga érződik, a benne oldott sellak deszkára dörzsölésével törté­nik a politúrozás. Igaz, volt egyszer valami minőségi hiba, de akkor talán kicsit szűk volt a határidő. Többet nem lesz.. Zongora és a tábor Húsz Mihály, a KISZ-szerve- zet titkára elmondhatja, ho­gyan javították meg a télen társadalmi munkában a K1SZ­bizottság zongoráját. Hogy egy kicsit elhúzódott ez a javítás? Sokat kellett dolgozni rajta. A napi nyolc órai munka után sokan és sokszor odabent ma­radtak. A KISZ-bizottság 400 forin­tot és sátrakat adott. A ktsz vezetősége 1000 forintot, és gépkocsival szállították ki a 12 kiszest Balatonszeinesre. EOV hétig táboroztak, üdültek ott. A szövet' ezetbev sokan tag­jai az Ifjú Gárda KISZÖV osztagának. Matesz Imre a pa­rancsnokuk. ő és egy társa megy innen a gárda augusztus végi balatonmárial üdülésére. Enni készülődnek a gépterem­ben, 6-tól fél 3-ig tart a mun­ka. Itt tszabják a deszltákat. igy kerülnek az enyvező, majd szabadkézi műhelyekbe. Horváth István a brigád ve­zetője. ö csak annyit monda­na: így hívnak. Nyolc éve, az alapítástól dolgozik itt. Akkor szegény és apró kis szövetke- zetecske voltunk, 14 asztalos­sal és 4 kárpitossal. Ma az eléggé feszített terv teljesítése 1 300 000 forint vagy még ennél is több termelési értéket eredményez negyedévenként. A megalakuláskor elég volt mindüknek a mostani gépte­rem, ahol Magyar Géza meg­mutathatja a kis kuoac desz­kát: ennyivel kezdtek, most pedig vagonszám áll, s nem is sokáig, a készlet. Ha jókedve van, akkor tréfálkozva meg­jegyzi, hogy a fiatal Matesz fizetése annyi, mint a brigád többi három tagjáé együtt. Helyiség-probléma. Minde­nütt ezzel találkozik a látoga­tó. Menoldható lenne egy ajtó építésével, ha az MHS moto­rosainak helyiségét — mely most üresen áll — megkapnák, de gzzal más tervük van a város vezetőinek. Epítenéne' is — mint maguk -fabrikálták-' az összes meglévőket —, de hely nincs, és egyszer hátha kiköltöztetik őket a város kö­zepéből. A kárpitosokat ebben az utcában, a 15. szám alatt találja. Már többen van­nak, mint kezdéskor a ktsz összes tagsága volt. Epedaműhely. Itt kezdődik el. Az óriási tekercs .egyenes drótból Kőhalmi János 5 ern­es átmérőjű spirált készít a gépén. Ilyen gépet gyárilag nem állítanak elő. Szabályoz­ható karikanagyság, jelzés a vezetővályuban. Orsózás után a fonónők, Kőhalmi János fe­lesége és két társa ör dong ős sebességgel összefűzik a kun- korodó drótot, innen a kerete­ző asztalra kerül, ott megnyír­ják és befűzik. Kapocsvágó­gépük egyszerre hajlít és vág, a kerethajlítóval pedig le­gömbölyítik a merevítők vé­gét, nehogv — mint r^o-bben előfordult — kiszúrja a vas a bútordarabot. A kárpitosmúhelyben néha tel-felhajtanak a családiból egy-egy pohárral a melegtől szomjasabbak. Cser Rudolf és Elő András tavaly szabadult. Vadas József az idén. Kb. fWO-r-1000 fr ' •' a keresetük és Ifjúgárdisták. acát, zöldségfélét, amire csak szükségük van. Nem csoda, ha vidám és elégedett az asszony. Csak amikor múltjukról kérde­zem, komorul el tekintete. Nem, nem így éltek régen. Harmincháromban került ösz- sze férjével ekkor a cseberki Petracsek uradalmában dolgo­zott. _ Ej! — keseredik el még i ly sok év után is — hiába mondanám el, hogy mit szen­vedtünk akkor, úgy sem hinné el. A vöm is csak neveti, ha előhozzuk a régi időket a fér­jemmel. El sem tudja képzel­ni azt a sok rosszat, amit ne­künk le kellett élni. Jandrik János intéző — sohasem felej­tem el a nevét — sokszor még éjfélkor sem engedett haza bennünket a mezőről. Hiába sírtak odahaza a gyerekek, az asszonyokat is kiparancsolta. valamelyik sokgyerekes anya mégis hivatkozni mert erre, durván ráförmedt: ha ! nem tetszik, puculhatsz innen. De hova? Az uradalmak mindenütt egyformák voltak, / akár az egyik, akár a másik. évben nem tudnak felvenni# ök }s megpróbálták, Leplegre a helyszűke miatt. Javításokra# költöztek. Itt sem volt jobb. és új munkák elvégzésére «gcsak a kolomp hangja válto­megtanítják őket a régi szak-/ zott_ az éjet_ ka annak lehe­e mberek, Steiner Rezső. Nagij,# t€tt nevezni — maradt a régi. félkört képező garnírozó tű í Negyvenötben megváltozott van a kezében, miközben el-# az 5 sorsuk is. 10 hold földet mondja, hogy egy tanulójuk,# kaptak, és ezen gazdálkodtak ifj. Vadas József is dicsőséggel# nyolc évig. A múltból csupán tért haza az OKISZ versenyé-# szorgalmukat hozták át, mégis ről: ezüstérmet és segédlevelet/ ezelőtt hat évvel már takaros kapott. '# kis egyszoba-konyhás, élés­A gidres-gödrÖ8 talajú mű-/ kamrás lakást tudtak vásárolni helyben nehéz egyenes helyet# fagyai ódon. Ekkor adták el találni, különösen, ha mind# földjeiket. és jöttek át mai bent vannak, és ha nagvobb/^lyükre. Itt sem megy rosz­munkadarábok kerülnek kéz#SZH'°]°u'L a soru‘?' aU # azóta jó pár ezer téglát raktak, , , 'Á most pedig az iparosok munka- Hibák? Hat ott van mtndmri#^.^ ^ pénzüketi mert az a műhely alapzat. Betonnal #_ mondja az asszany. _ Még simára önteni nem kerülne ki-#ggy szobát akarun,k ragasztani bírhatatlan összegbe. hozzá, csak azután költözünk Es a fiatalok fizetése. Sokuk#pe± nem is tudja, han-’an kapia a# Milyen természetes ez ma: bérét. Segédvizsgájuk után/szorgalom árán boldogulni. Ve­50, esetleg 60 százalékos fize-#jük, a fiatal Méhes József nem test kapnak. Helyes lenne egy-#is tudja másképp elképzelni. szer összehívni valamennyit és#De Hermann Józsefné és a megbeszélni velük, miírt és őhozzá hasonló volt cselédek hogyan van ez. * * * — Nos, hogyan érezte gát az új fotelünkben? — Köszönöm, kényelme — örülök, ők ' *—'*->**" /nem mondják ezt ilyen egy­szerűen. Ök még nagyon jól # emlékeznek arra az időre, ami- ‘n^'^kor a szorgai|-nuk mellett ia '/szenvedniük kellett. Ezért /százszorta jobban tudnak ra­/ ’aszkodni a jelenhez. Virányi fai, ss, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents