Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
Szombat, 1959. augusztus 22. SOMOGYI NÉPLAP 4 Kádúr János elvtárs h es sédé a gyári nagygyűlésen (Folytatás a 3. oldalról.) írják, hogy »jövőre már lesz*, azután megírják »egy félév múlva már lesz*, ismét máskor, hogy »a jövő héten lesz*, és azután, hogy »a múlt héten volt*. Ezek után előfordul néha, hogy a háziasszony kereste a Közért-ben a sokszor megígért árut, és az a múlt héten sem volt. (Derültség.) Azt kérjük tehát, hogy egy kicsit több felelősséggel írjanak. Azután ha valami jó, nem kell arról hússzor írni. Egyszer kell írni, úgyis észreveszik az emberek, ha valami jó, sőt azt is észreveszik, ha valami rossz, még akkor is, ha az újságokban azt írták volna, hogy az jó. (Derültség, taps.) Megírták például: megszűnt az üzletek felesleges átalakítása. Ez volt a címben. Gondoltam magamban, ez nagyszerű dolog, ideje is volna már. Azután nézem, hogy mitől szűnt meg. Hát azt írják, hogy a Fővárosi Tanács illetékes osztálya kiadott egy körlevelet. Azért nekünk már vannak történelmi tapasztalataink a körlevelekről. Attól, hogy azt kiadják, még nem oldódik meg rögtön a dolog, a megvalósulásért sokat kell verekedni és harcolni. Ilyen értelemben gondolom én, hogy az újságírók még több felelősséggel írjanak. A vezetésnél is lehet segíteni. Általában rendesen megy a munka, az igazgatók, tanácsemberek, vezető állami tisztviselők dolgoznak, de nem úgy, hogy a munkájukon ne lehetne javítani. Van egyes vezetőinkben bizonyosfa'jta tehetetlenség. A termelés lendületében elfeledkeznek arról, hogy nem elég valamit csak megtermelni, el is kell juttatni azt a fogyasztókhoz, el is kell helyezni a külföldi piacon, és itt még sok a javítanivaló. Gyorsabban, jobban dolgozzunk, több felelősséggel, kevesebb tehetetlenséggel. A takarékosság is szükséges. Minden ember, aki közpénzt kezel — és sokan kezelnek közpénzt —, bánjon vele takarékosan, hogy minden fillérrel el tudjon számolni. Ha saját pénzéről van szó, akkor sem árt, ha egy kicsit takarékos — különösen, mondjuk, szombat délután —, de ha közpénzről van szó, mindig takarékosnak kell lennie, mert a nép munkájából alkotott érték szent dolog ebben az országban! A kommunistáknak, a párt- szervezeteknek — folytatta Kádár János — többet kell foglalkozniuk a termeléssel, az építőmunkával. Szokják meg, hogy a munkáról nem elég csak beszélgetni, a jó munka intézkedéseket, közbelépést, javaslatot is kíván, a hibák korrigálását. Bízunk abban, hogy pártszervezeteink a kongresszusra készülve sokat foglalkoznak az építőmunka egyes kérdéseivel. A kommunisták, a párt- szervezetek az iparban, a bányászatban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben éppen úgy, mint a kultúra területein, emeljék még magasabbra a kongresszusi verseny zászlaját. Támaszkodjanak még bátrabban és az eddiginél is nagyobb bizalommal a tömegekre; a tömegek pedig még nagyobb lendülettel kövessék a pártot, és akkor minden célunkat elérjük, amit erre az évre magunk elé tűztünk, sőt túl is teljesítjük. R termelőszövetkezet a nép, a parasztság boldogulásának dönti fegyvere Beszéde további részében a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nagy társadalmi kérdés, az egész nép ügye, mert enélkül nem tudnánk megoldani a nép életszínvonalának további tartós emelését. Most az a feladat — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeteket megerősítsük, de — mint a márciusi határozatban is benne van — a mostani erősítéssel az újabb fejlődés feltételeit is. megteremtjük az egész országban. Az ellenséget meglepte az idei gyors fejlődés. Most tehát, miután utólag észhezkapott, hazudik, rágalmaz, támad. De számunkra — éppen mert az egész nép ügyéről van szó — a termelő- szövetkezetek fejlődése szent dolog, a termelőszövetkezeteket mindenkivel szemben meg- védjük. A termelőszövetkezet a nép, a. parasztság boldogulásának döntő fegyvere. Az ellenség azt is mondja, hogy nem tudunk kellő anyagi feltételeket biztosítani, és megijedtünk a gyors fejlődéstől. Komolyan mondom, ilyen ijedelmet minden negyedévben vállalnánk. Ami pedig az anyagi eszközöket illeti, az ellenség hazugságaival szemben az a valóság, hogy a párt, a kormány felhívására a mezőgazdasági gépgyárak, a vegyiüzemek, az építőanyagipar terven felül a traktorok, a silókombájnok százait, a műtrágya ezer tonnáit és a téglák millióit adták a termelőszövetkezetek anyagi megerősítéséhez. A Központi Bizottság és a kormány pedig — a múlt évi gazdasági eredményekből — jelentős számú gépet, nagy mennyiségű műtrágyát és sok más fontos cikket vásárolt külföldről, elsősorban a Szovjetuniótól. Ismeretes, hogy több mint kétezer traktort és több mint háromszázezer tonna műtrágyát vásároltunk. A kormány ezenkívül igen jelentős pénzösszeget biztosított, hitelt nyújtott, és sok más formában segítette a termelőszövetkezeteket. Ezzel párhuzamosan — mint az első fél év eredményei is bizonyítják — tervszerűen fejlesztettük iparunkat, kulturális életünket és a dolgozók életszínvonalát. Ez is bizonyítja, hogy az ellenség ismét hazudott, amikor azt állította, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom támogatása együtt jár az életszínvonal romlásával. 1 Ami a jövőt illeti: az ellen- séggel egyszerű beszélni — lehet vele a bot vastagabb végével is —, de a tétovázó, a jövőt még nem világosan látó parasztember nekünk testvérünk, vele nem lehetünk se gorombák. se erőszakosak, őt meg kell győznünk. Az ilyen, ma még bizonytalan ember tűnődik: jó az a szövetkezet, vagy nem jó? Kié lesz a szövetkezet, ki fog Ott dirigálni? Ad-e a kormány támogatást? Hát persze, vannak olyan emberek ma is. akik elvárnák, hogy még a disznóól zárját is készen, teherautón vigyük az új termelőszövetkezetbe. A bizonytalan, tétovázó embereket bátorítani kell, segíteni kell, mert ők alapjában rendes emberek. Bennük a múlt és a jövő küzd. Nem szabad őket szidnunk, mert abban a komisz, embertelen régi világban azt tanulták, hogyha van .a kezük üdében egy kis földecs- ke, akkor van életük, ha nincs, akkor nincs. A tétovázókat fel kell világosítani, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nem a párt, az állam valamiféle rögeszméje, hanem az emberi felszabadulás, a dolgozó parasztság boldogulásának, az egész nép előrehaladásának útja. Kié a termelőszövetkezet? És kié a haszon? Nézzék meg, kié itt Győr megyében, ahol már megteremtették a fejlett nagyüzemi gazdálkodást, megválasztották a jó vezetőket, saját embereiket, és azok irányításával dolgoznak. Győr megyében például a szövetkezetekbe lépett parasztság az év első felében 43 millió forintot megtakarított magának, mert más adózás alá esett, mint a múlt év első felében. Hát azárt ez nem két krajcár, s ez nem Dobié, nem Münniché. nem Kádáré, hanem Győr—Sopron megyei parasztoké! A kiskereskedelmi forgalom is figyelemre méltóan alakult: amíg az egész országban nyolc százalékkal nőtt egy év alatt, Győr—Sopron megyében 19 százalékkal. A szövetkezeti útra lépett Győr—Sopron megyei parasztság tehát már közvetlenül tapasztalhatja, hogy övé a szövetkezet, és számtalan előny jár a nagyüzemi gazdálkodással. Ugyanígy lesz ez természetesen az egész országban. Nem szűnik meg hirdetni, hogy a termelő- szövetkezet a fejlődés útja. A bizonytalankodóknak, a tétovázóknak mutassa meg, hogy már itt Magyarországon fél millió embertásunk van a szövetkezetekben, ugyanakkor a világ parasztságának immár egyharmada — az egymilliárdos szocialista tábor parasztjai — a szövetkezetek útját t járják! ök a jövő emberei, akiknek példáját az egész világ követni fogja. Hellyesen döntött tehát az, aki már belépett. Jól döntött a saját érdekében is. A termelőszövetkezeti mozgalom haszna a népé, a népen belül is elsősorban a termelőszövetkezeti paraszté. — Akik már beléptek a termelőszövetkezetbe és azon az úton járnak, améy az egész magyar parasztság jövőjét je lenti, élvezik a párt, az állam, az egész társadalom fokozott támogatását, védelmét. Érezzék, hogy nincs többé akadály előttük, a gazdag, szép élet építői ők, akikre hálával gondolnak majd a jövendő nemzedékei. Nyilvánvaló, hogy az úttörőknek és az elől haladóknak nyújtott kedvezményeket — és ezt is tudni kell — nem élvezhetik majd azok, akik utolsóknak ballagnak be a termelő- szövetkezetekbe. Az egész parasztság utolsó sorában balingáknak már nem lehet azt a segítséget nyújtani, mint az úttörőknek.. A szövetkezeti úton járók soraiban legyen megingathatatlan szilárdság és következetesség. Figyelem és türelmesség kell a még bizonytalankodókkal szemben. Ugyanakkor határozottság és erély az ellenséges támadókkal szemben. A párt, a kormány úgy véli, hogy mindhárom tényezőre szükség van. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel az elvi szilárdsággal halad előre népünk pártunk vezetésével n szocializmus teljes felépítése felé. Hem tűrünk beavatkozást belügyinkbe! Beszéde befejező részében a nemzetközi helyzettel foglalkozott Kádár János. Kiemelte: a nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy napról napra téri hódit és győzedelmeskedik a Szovjetunió, a szocialista tábor békepolitikája, amelyet az egész békeszerető emberiség támogat. Az imperialisták, a gyarmatosítók Algériában, Dél- Afrikában és másutt is folytatják könyörtelen harcukat a szabadságukért küzdő népekkel szemben, legelvakultabb köreik folytatják a fegyverkezést, köztük az egész Európa leg- reakciósabb elemét képviselő nyugatnémet revanslsták felfegyverzését. Az ilyen jelenségek láttán ébernek kell lenni! A nemzetközi helyzetet mégis az jellemzi, hogy a hidegháború politikája csődbe jutott, és töredezik a jég: az egész nemzetközi életben előtérbe került a békés egymás mellett élés, - tárgyalások politikája. Ennek tele volt a külügyminiszterek értekezlete is és az a nagy nemzetközi esemény, amelynek még előtte vagyunk: Hruscsov elvtárs amerikai látogatása és Eisenhower szovjetunióbeli útja. MI teljes mértékben helyeseljük ezeket a találkozásokat és tárgyalásokat. Teljesen egyetértünk a szovjet bé> »politika céljaival, az atomfegyverkísérletek és az atomfegyver betiltására való törekvéssel, a leszereléssel. a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésének megoldásával, a békés egymás mellett élés, a két világrendszer békés versenyének politikájával, mert ezek együttesein a tartós béke feltételeinek megteremtését jelentik. Tudatában vagyunk annak, hogy e célok elérem nem könnyű, sok állhatatos munkát és következetes harcot kíván, de bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a politika győzelmei arat, mert mellette van az igazság és az erő is, mert ez a politika az egész emberiség, minden nemzet érdeke. Pártunk, kormányunk, népünk ezeknek a gondolatoknak jegyében kíván szerencsés utat és teljes sikert Hruscsov elvtársnak az Egyesült Államokban teendő utazásához, (Nagy taps.) Pártunk és kormányunk külpolitikája a magyar— szovjet barátság ápolása, a szocialista tábor egységének erősítése és ettől a politikától soha nem fogunk eltántorodni ! (Nagy taps!) Politikánk az, hogy minden ország népével — legyen abban az országban bármilyen társadalmi rendszer — békében éljünk egymás mellett. Ugyanakkor része külpolitikánknak az, hogy nem tűrünk beavatkozást belügyeinkbe, és a Magyar Népköztársaság függetlenségének mindenkor rendíthetetlen őrei leszünk. (Taps.) Ennek megfelelően visszük mindennapi munkánkat, ápoljuk, erősítjük a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködést a szocialista országokkal, a gyarmati sorból felszabadult népekkel. Ugyanennek a politikának megfelelően a kapitalista országokkal is az együttműködés megkönnyítésének útját járjuk. Ennek része például, hogy országunkban úgyszólván teljes szabaddá tettük a beutazást. Az ország idegenforgalma ebben az évben naevobb volt, mint a felszabadulás tizenöt éve alatt bármikor, s ezt még növelni akarjuk. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Ma war Népköztársaság és a kapitalista világ közötti közlekedésnél a vasfüggönyt nem mi engedtük le, hanem a kapitalisták. Az utóbbi időben megint nagyon sokat cikkeznek egyes kapitalista országokban arról, hogy megerősítettük határzárunkat, ott drótsövónyek, aknák meg hasonlók vannak. Ebben a következő a furcsa: ha az ember vendégségbe akar menni, és látja, ho— kapu nyitva van, miért akar mindenáron a kerítésen keresztül mászni? (Taps.) Mi azt mondjuk: határzárunkat az 1956-os tapasztalat alapján erősítettük meg és egy ideig még erősen is tartjuk, de ez csak a nem egyenes szándékú embereknek fáj, mert akinek egyenes szándéka van, ott van a kapu, bejöhet rajta. Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Ilyen gondolatok jegyében ünnepeljük alkotmányunk ünnepét az egész országban. Éljen és erősödjék tovább országunk, dolgozó népünk hatalma, a mi drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Nagy ta&aj Kaposvár dolgozói örömmel kös&öntötftéK lö év®& öik^tmánfisnkcit Zeneszó ébresztette augusztus 29-án Kaposvár lakóit. Már kora reggel megteltek az utcák ünneplő ruhás emberekkel, akik munkahelyükre vagy a megbeszélt gyülekezőhelyekre, onnan pedig a Virágos-pályára vonultak. Itt a Honvédzenekar pattogó indulói szórakoztatták az ünneplőket. A díszelnökségben helyet fogfalt dr Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, Somogy megye országgyűlési képviselője, az ünnepség szónoka, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács v. b.-elnöke, Sólyom Gábor megyei rendőrfőkapitány, Bogó László, a KISZ megyei bizottságának titkára, Kisdeák József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Szántó Józ:ef, a Hazafias Népfront megyei titkára, Szik- szai László, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, Csákvári János, a városi pártbizottság titkára, Mikecz János, a városi tanács v. b.-elnöke, dr. Arató Miklós főorvos, Csepreghy Győző főmérnök, Járányi Gyulává, a városi nőtanács titkára, Kocsis László iskolaigazgató, Bizvurm Antal, Pintér István, Puskás József, Király János, valamiét Kiss Józsefné, az MSZBT t ikára és Poschezgtrik szovjet alezredes. Alkotmányunk birtoklevél arról, hogy a magyar dolgosó nép birtokába vette as orsságot Szántó József, a Hazafias Népfront nevében köszöntötte az ünnepségen megjelent mintegy ötezer dolgozót, majd dr. Nezvál Ferenc emelkedett szólásra. Beszéde elején az alkotmány jelentőségéről beszélt, s arról, hogy törvénybe iktatása milyen hatalmas változást hozott a magyar dolgozó nép életében. Párhuzamot vont a múlt urai által oly gyakran felmagasztalt »ezeréves alkotmány* és a tíz évvel ezelőtt törvénybe iktatott alkotmány között. — A tíz évvel ezelőtt elfogadott alkotmány új fejezetet nyitott népünk életében. Az alkotmány legfontosabb politikai és jogi dokumentumunk — mondotta Nezvál elvtárs. — Birtoklevél airról, hogy a magyar dolgozó nép — élén a munkásosztállyal és a munkás- osztály forradalmi pártjának vezetésével — birtokba vette az országot. Ezután a tíz esztendő alatt megyénkben, Kaposvárott végbement változást ismertette. Szólott az új üzemekről, vállalatokról, a város villany- és vízvezetékhálózatának, kereskedelmének fejlődéséről, az egészségügy, az oktatásügy színvonalának emelkedéséről, majd a lakásproblémáról és Kaposvár fejlesztésének terveiről. — Kaposvár tervének elkészítésekor elsődleges feladatnak tekintjük a város további iparosítását. Ezt részben új üzemek telepítésével, részben a meglévők fejlesztésével, bővítésével, korszerűsítésével kívánjuk elősegíteni — mondotta a miniszter. Beszéde végén dr. Nezvál Ferenc a világviszonylatban hatalmas érdeklődést kiváltó Hruscsov—Eisenhower találkozó jelentőségéről szólott. — A Hruscsov—Eisenhower találkozó a nemzetközi helyzet enyhülésének biztosítéka — mondotta a többi között. — Hozzájárulhat a nézetei térések elsimításához, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közeledéséhez ... Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy Eisenhower- rel történő találkozásának célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a hidegháború felszámolásához, jobb megértést biztosítson az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, s ezzel elő- segílse a világ békéjének a biztosítósát — fejezte be ünnepi beszédét dr. Nezvál Ferenc iga zsá "i > ovmi n:s zter. Kedves jelenet kövekezett ezután. A város asszonyai hatalmas hófehér kenyeret, búzából font koszorút, díszes kulacsot és bicskát ajándékoztak a miniszternek, országgyűlési képviselőnknek. Jókedv, vidámság, szórakozás Délután újra a Virágos-pályán találkoztak a kaposváriak. Jókedvű emberek állták körül a büfés, lacikonyhás sátrakat. A Mértékutánd és Vegyesruházati Vállalat divatbemutatóját több száz érdeklődő tekintette meg. A bemutatott ruháknak, a kisestélyi, nagyestélyi, nyári és őszi modelleknek s a mintegy 20 féle cipőnek igen nagy sikere volt. Sikert aratott az Ifjúsági Háznak a divatbemutatónál közreműködő zenekara is. Ezután kultúrműsor következett. A sort a csokonyavison- tai fmsz tánccsoportja nyitotta meg két leány- és két párostánc bemutatásával, maid Tóki József és zenekara népdalokat és csárdásokat muzsikált. Nagyon tetszett a babócsai fmsz csoport Somogyi kanásztánca és Vizslás! párosa is. Fergeteges tapssal hálálta meg a közönség a vendégszereplő szovjet csoport táncait. Különösen a második, az ukrán néni táncukat. Majd Műdig Erzsébet és Ha- luska József énekelt kettőst a Leányvásárból. Ezután á szent- mihályhewi népi együttes következett a Szentivánéji tűzu«- rás című népi játék előadásával. A színvonalas és gördülékeny műsort a KISZÖV Somo- grt kalászok című szép, temperamentumos tánca zárta be. Meg kell emlékezni a Vörös- kereszt néhány asszonyának lelkes munkájáról is. Kora reggeltől késő estig szolgálatban voltak, járták P vásárt, s ahol szükség volt rá, azonnal segítséget nyújtottak ... Este tömve voltak a szórakozóhelyek. A parkban, az Ifjúsági Ház udvarán és másutt ezrek szórakoztak. Lelkes, őszinte örömmel köszöntötték alkotmányunkat Kaposvár dolgozói. Jó! sikerült ünnepségek Nagyatádon Alkotmányunk születése évfordulójának előestéjén a nagyatádi KISZ-szervezetek fáklyás felvonulást rendeztek, majd tábortűz volt a Széchenyi té- j ren. Ezen az estén emlékeztek az alkotmányra a helyőrségi tiszti klubban is. Itt a Budapesti Kamarakórus adott magas színvonalú művészi műsort. A nyomdában élüzemavató ünnepségen méltatták az alkotmány jelentőségét. 20-án reggel a járási művelődési ház fúvós zenekara ébresztette a lakókat. Délelőtt 10 órakor tartották meg a községi ünnepséget a Széchenyi téren. Ilics Jenő, a népfront-bizottság titkára üdvözölte a mintegy háromezer ünneplőt, majd Kovács Ferenc, a járási tanács v. b. elnökhelyettese mondott beszédet. Ezután kultúrműsor következett. A járási művelődési í ház esztrád-zenekara kíséretével Balatinecz Márta adott elő operettrészleteket. Táncszámok, harmonikaszólók váltották egymást. A műsorban közreműködött a községben tartózkodó Budapesti Kamarakórus. Délután 1 órakor Kovács János, a járási nártbizottság munkatársa megnyitotta a művelődési ház fényképkiállítását; Délután a parkban a fö’dmű- vesszövetkezet népi zenekara szórakoztatta az ünneplőket. A sportkedvelők a hagyományos Konzervgyár—Fonalgyár közti labdarúgórriérkőzésen szóra* koztak.
