Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-22 / 196. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Szombat, 1959. augusztus 28, Zaj az ötvöskónyi tejcsarnok körül Balafőn/Sldrátom KÉSZÜLNEK AZ ŐSZI MUNKÁKRA Idén Balatonföldváron ad- ak találkozót egymásnak leg­jobb szőlészeti szakembereink !a kertmozi helyiségében au­gusztus 30-án. A már hagyo­mányos szőlészeti ankétet a BIB, a Földművelésügyi Mi­Megint arról a bizonyos, János (alsó) »dicsekedhet-“ a más szemében lelt szálkáról tehéntrágyás szállítmánnyal, van szó, s arról, a — ha nem Vass Sándorné vegyes te jer is gerendáról, de legalábbis vitt, Orsós Pál mosatlan, sárga — husángnyi fadarabról, ame- tejmaradékos kannájának iar- lyet a magunkéban nem ve- talma is visszautasításban ré­szünk észre. Ötvö&kónyiban p:i- szesült. Sámik Jánosné tésztá­vá szkodtak a tejszállító gaz- metéltjét sem fogadta el a . dák. Panaszkodtak, pedig egy gyűjtő, és Molnár FerencnétÖl Jnisztérium, a Magyar Agrártu- nekünk küldött névtelen le- sem vette át a tejet, amely mi- ídounányi Egyesület Kertészeti Vél^ , . _ . T7,,, nőségileg kifogástalan volt ?és Szőlészeti Társasága, a So­A Kaposvári Tejipari \ alia- ugyan, de zárás után vitte be.’ lat csurgói üzeme — ha egy Henészi József, Szécsényi Já- kícsit megkésve is — meg- nos, Horváth József, Simon tartotta a vizsgálatot a falu- József, Lukács Ferenc, Fekete ban. Kiderült, hogy a panasz- Márton, Máté Sándorné, Sza­kodók közül jó néhánynak lai Sándor, Szalai Janos rész- előbb a maga portáján, illetve ben aludttejjel keverten, Lu- tejszállítmánya körül kellett kács Jánosné erősen vizes te­volna rendet teremteni. mi- jet szállított. előtt kigyót-békát kiáltottak A faluban tanácsülésén vi- igatóságának vezetőie nyitja volna Pintér Gyula tejkezelő- tattak meg e problémát. ;A/i_ re. Előfordult az is, hogy te- len volt ennél a gazdák több- héntárgya-maradványok úsz- sége is. Pintér Gyula nyilván- káltak a leadásra szánt tej- valóan a jövőben sem tehet ben, valamint élelmardékok, minőségi engedményeket. ő ugyanis a takarékos gazda csak azért hibáztatható, hogy ebédszállításra is használta a tejgyűjtés óráiban olyan kannáját. gyakran hangos a környék a Kerkápoly Zoltán, a község veszekedéstől, szitkozódástól párttitkára többször tanúja Durva, becsmérlő, esetleg be­volt az ilyen esetekből követ- csületsértö szavakra sem szc- kező szóváltásoknak. Az ő véle- badna hasonlókkal válaszolnia mogy megyei Tanács Mezőgaz­dasági Osztálya rendezi meg. A szakmai körökben élénk ér­deklődéire számot tartó anké- tot, mely délelőtt 10 órakor kezdődik, dr. Soós Gábor, az |FM Növénytermesztési Főigaz­ménye: Pintér a tisztasági és Több tapintattal, udvariasság- ^~zo egészségvédelmi követeimé- gal kell végeznie a munkáját, zö nyéknek eleget tesz. A szállí­tóknak persze nem tetszik a figyelmeztetés, s ennek a vége legtöbbször egymás rokonainak emlegetése. És aki egy-két percet késik-í attól ne tagadja meg a tej át­vételét. meg »-Szőlőtermesztésünk idő­szerű kérdései, különös tekin­tettel a csemegeszőlő termesz­tésére és fejlesztésére" című előadásával. Ezt követően Kozma Pál "syetemi docens tart vitaveze- >ő e'őa.dést. A felkért hozzá­szólók sorában a legel smertebb zőlészeti szakembereinket kö­szönthetjük. Az ankét végeztével a szak­emberek, termelőszövetkezeti A gazdák pedig — a panasz- slagok és egyéni termelők közős kodók — jobban lennék, ha löczi József né például aludt- tiszta, megfelelő minőségű te- tejjel keverte a frisset, pedig jet szállítanának, ahelyett, ugyancsak erősködött, hogy hogy ellenkező esetekben dur- nem így van. Másnap megnyu- va, gormbasdgig fajuló vesze- godva már elismerte. Lőczi kedést provokálnak. [ebéden vesznek részt, utána a [Szőlészeti Kutató Intézet mi­nőségi borfajta kóstolója vetkezik — természetesen Jirítés ellenében. kö­té­Teljesítik vállalásukat a Dél-Somogyi Erdőgazdaság dolgozói 1954-től, a nagyatádi és ladi erdőgazdaság egyesülése óta minden évben nyereséggel zárt a Dél-Somogyi Állami Erdő- gazdaság. Az 55—56-os első közös gazdasági évben 3 millió 411 ezer, az 57—58-as évben pedig 4 millió 784 ezer forintos abszolút nyereséget értek el. Az idén máris 4 millió 312 ezer forint nyereségről bsezélnek. — Eredményeink eléréséhez — mondja Nagy András terv- cscportvezető és Uitz Ferenc a gazdaság főkönyvelője — nagy­mértékben hozzájárult a kiter­melt t^envag tervsze fel­használása. Fában szegény ország va­gyunk. Erdeinkre a fűtésen kí­vül számot tartanak a bányá­szat és az ipar különböző ága­zatai is. Az erdőgazdaságnak, így a népgazdaságnak sem mindegy, hogy a kitermelt fát minőségileg a céljuknak meg­felelően miként válogatják ki. Ez a munka nagy szakértelmet és lelkiismeretességet követel. A gondatlan vagy hozzá nem értő emberek munkája nyomán, ha például az ipari fának való anyagokat tüzelőként értéke­sítenék, százezreket, sőt mil­liókat veszíthetne el egy-egy gazdaság. Ennek fordítottja vi­szont ugyanennyivel emelheti a jövedelmet. Ilyen gondos szakértő munkának köszönhető egyrészt a Dél-Scmcgyi Álla­mi Erdőgazdaság idei eddigi sikere is. Az eredményekhez számottevően járult hozzá a pártkongresszusi versenyválla­lások teljesítése. Az erdészetek a tavasszal több vállalást tettek. Felajánlották például, hogy a tervezett 46 százalékos iparifa- kihozatalt két százalékkal nö­velik, nem lépve túl az össz- kitermelésre tervezett fa meny- nyiségét. Megfelelő gépesítés­sel, helyes munkamódszerrel és a termelés fokozásához szüksé­ges alapanyag biztosításával a í a avártmán y-termelés fokozá­sát tartják céljuknak. A gaz­dasági év folyamán ezer köb­méter hasított szőlőkaró-túltel- jesitést és ennek távolsági for­galomba hozását fogadták meg. A tervezett mennyiségen felül 750 köbméter gyökértuskó- ki­termelését is vállalták. Az idei talajelőkészítések helyes vég­zésével és csemeteönellátással lehetővé teszik a következő év erdősítési terveinek felemelé­sét. A hasznos fogat-, traktor- és gépióra, valamint a teher­autó tonnakilométer önköltsé­gét 10 százalékkal csökkentik. A mezőgazdasági dolgozók 1 százalékos általános eredmény- javítást vállaltak. Az erdőgaz­daság összesen mintegy félmil­lió forint eredményjavulást vállalt. Hosszú idő telt már el a fel­ajánlások óta. Ezalatt az er­dészetek egymásután jelentet­ték vállalásaik teljesítését. A segesdi erdészet iparifa-terme- lésböl a tervezett 8479 köbmé­terrel úiabb 1500 köbmétert vállalt. Teljesítése 1768 köb­méter. A kaszói erdészet 500 köbméter iparifa túltermelését vállalta. Felajánlását már több mint 200 százalékban teljesítet­te. A középrigóci erdészet 15 köbméter bányadorong terme­lését vállalta terven felül, 44 köbmétert teljesített. Ugyanez az erdészet 70 köbméter gvö- kértuskó kitermelését is fel­ajánlotta, ezzel szemben már 136 köbmétert termelt ki. A kaszói erdészet az előbb említetten kívül 10 hektár er­dőtelepítési vállalását is több mint kétszeresen teljesítette. A brigádvállalások eredmé­nyeinél érdemes megemlíteni Németh József (Kaszó) agregá- toros brigádját, ök az erdészet valamennyi agregátoros bri­gádját versenyre hívták az egy gépre eső legnagyobb köbméte­renkénti termelés eléréséért. A legutóbbi értékelés szerint 2621 köbméteres eredményükkel ed­dig az.első helyen állnak. Egymásután valósulnak meg a vállalások. Igaz, hogy nincs messze szeptember 30-a, a gaz­dasági év vége, a felajánlások teljesítésének határideje, de az 500 ezer forint értékű felaján­lásból sem sok vár már telje­sítésre. Sz. S. Még a behordás és cséplés folyik a hencsei Győzelem Ter­melőszövetkezetben, de máris öíszeráncolódik a vezetők hom­loka, ha az őszi betakarodás- ra és vetési munkákra gondol­nak. Pedig Csóra Margit tsz- elnök már hozzászokott a ne­hézségekhez. Állami gazdasá­gokban hét évig volt vezető. E hosszú idő alatt sok tapasztala­tot szerzett, s a gyakorlati mun­ka kiegészítéseként elvégezte a mezőgazdasági akadémiát is. A tavalyi év elején 11 család­dal, 358 hold földön alakult Győzelem Tsz ez év tavaszán felfejlődött. A 117 tag 1070 holdra növelte a közös birto­kot. A földek kisparcellákban voltak, mindössze néhány 15 holdas táblával rendelkeztek, s ezáltal a gépi erőt csak kevés­bé tudták alkalmazni. — Ha például 480 hold ka­lászosunkat géppel arathattuk volna — mondja az elnök —, akkor már nemcsak a behor- dást, hanem a csépiéit is ma­gunk mögött tudnánk. A rendkívül kedvezőtlen idő­járás, a sok eső következtében még rengeteg nehézséggel kel­lett megbirkózniuk. De erről már fölösleges beszélni, el­múlt. A legfontosabb ma a so­ron következő tennivalók meg­vitatása, a hogyan s miként to­vább. — A napokban náluk is — mint a megye sok más terme­lőszövetkezeti községében — befejeződött a földrendezés. Ki­alakult a végleges terület. A táblák térkép szerint már együtt vannak, közülük a leg­kisebb 38 holdas. 18 ennél na­gyobb táblát alakítottak ki. Szép íekvésűek, és természetes határok: utak, dűlőutak és ár­kok veszik körűi. De' ezek a táblák még csak papíron szere­pelnek. Igaz, hogy a kalászo­sok lekerülte után a tarlóhán­tást már eszerint végzik, de a területnek ez csak egy részén van így. Nagyobbik felén rajt a krumpli, a kukorica, a répa stb. A vetések zömét csak a kapásnövények betakarítása után végezhetik, ha azt akar­ják, hogy a jövő évben már egy helyen arathassanak. Pedig ezt akarják, s a gond­juk ezért több. A tavasziakat ugyanis, akárcsak a gabonafé­léket, idén még kisparcellákró] kell betakarítani. A gépi erőt ezeknél sem tudják a leghatá­sosabban alkalmazni. A meg­késett vetés pedig nem növelj a terméshozamot. Ezért mégis­csak gépekkel kell meggyorsí­tani a - kezek munkáját. A 22 hold burgonyájuk betakarítá­sára szerződést kötöttek a gép­állomással. Az öt holdnyí ré­pájukat kormány lemez nélküli ekével fogják kiszántani. Ez annyiban előnyös, hogy a ki­fordított termést csak fel kell szedni, nem kell külön időt pa­zarolni a kapával való kieme­lésre. Az 54 hold kukorica sze­dését nem tudják géppel vé­gezni, ide szorgalmas kezekre van szükség. Ennél problémát okoz a tárolás is. Nincs góré- juk. De mindent meg lehet Ol­dani. Az a tervük, hogy a ter­més egy részét a magtárba vi­szik — akkorra kimérik a ta­gaknak a kenyérgabonát, s így sek hely felszabadul —, a töb­bit pedig, ami nem fér be a magtárba, a tagok nagyobb gó- réjába helyezik el. A burgonya, kukorica leke­rülése előtt természetesen hoz­záfoghatnak már a vetésekhez. A kalászosok tarlói, a pillan­gós és egyéb takarmányterüle- tek nagy része várja az ekét, a talaj előkészítést. A tervezett 80 hold árpát például a most fris­sen feltört pillangósföldbe ve­tik. A 20 hold őszi takarmány- keveréknek eddig kétszeri szántást adtak. A harmadik szántás alkalmával — mert ennyit kap — iítállótrágyával zsírozzák meg az ágyát. A 70 hold rozs és 160 hold búza egy részének talaját is előre el tud­ják készíteni. Még a tavasszal gondoskod­tak arról is, hogy az őszi veté­sekhez szükséges műtrágya rendelkezésre álljon. Több mint 400 mázsát raktároztak el erre az időszakra. Ebből a mennyiségből egy, másfél má­zsa pétisót, 80—100 kiló szu- perfcszfátot és 50 kiló kálisói számítanak egy hold vetés alá; Ez utóbbiból, mivel területük nagy része káliumban gazdag, csak egyes helyekre adagolnak; A vetésekhez a gépállomás munkáját is igénybe veszik, mi­vel ezzel egyidejűleg kell el­végezni a betakarodást, s így a rendelkezésükre álló 22 fogat nem győzné egyszerre a két fontos tennivalót Sz. F, 123 százalékos teljesítmény a kongresszusi versenyben A pártkongresszus tiszteleté­re indított munkaversenyből a kötcsei földművesszövetkezet vezetői, dolgozói is kiveszik a részüket. És hogy jól. azt az eredmények bizonyítják. A második negyedévre elő­irányzott 4200 forint nyereség­gel szemben ez ideig 16 000 .fo­rintot értek el. Főleg a kiske­reskedelem dolgozói végeztek jó munkát: tervüket 123 száza­lékra teljesítették. Ugyancsak biztató eredmény mutatkozik az éves megtakarítási tervük valóra váltásában is: eddig 56 százalékos az eredményük; Azon dolgoznak, hogy a vál­lalt kötelezettségüket határidő­re teljesítsék, s a nyereség- és az éves megtakarítási tervet jó­val 100 százalékon felül telje­sítsék. Kívánjuk, hogy munkájuk eredményes legyen. Horváth József Kötcse, 41 kereskedő- és vendéglátóipari tanulót vettek fel a föld művesszövetkezetek (Tudósítónktól.) Most folyik a földművesszo- vetkezeteknél a kereskedő és vendéglátóipari tanulók felvé­tele. 41 fiatal lép be a földműves­szövetkezeti boltokba, a ven­déglők konyhájába, s veszi fel magára a fehér vagy szürke kö­penyt, és kezdi meg munkáját a pult mögött vagy a vendéglá­tóiparban. A tanulók felvéte­lét a MÉSZÖV személyügyi és oktatási csoportja irányítja. Az előző években az fmsz-ék ma­guk végezték a tanulók felvé­telével kapcsolatos teendőket, de nem mindenütt megfelelően. A múlt évben több szerződést fel kellett bontani, mert egyes tanulók általános ismerete hi­ányos volt. Mielőtt a szerződéseket meg­kötik, a MÉSZÖV személyügyi és oktatási csoportja megbí­zottjának vezetésével megvizs­gálják, rendelkezik-e a jelent­kező a szakmához szükséges adottságokkal. A felvételkor a legszámot­tevőbb a boltos véleménye. A tanulók ugyanis a szerző­dés megkötése előtt két héttől egy hónapig tartó próbaidőn át dolgoznak azokban a boltok­ban, ahol a szerződés megkö­tése után tanulóként igyekez­nek majd elsajátítani a keres­Lesz-e hús Karúdon? »Augusztus 13-i számukban fenti cím alatt megjelent cik­kükre közöljük, hogy a karádi földművesszövetkezet heten­ként egyszer rendszeresen ka­pott és kap húst vállalatunk­tól. Július végéig a karádi földművesszövetkezet tabi tele­pünkről vételezte a húst, és mi részükre a rendeletekben elő­írt kg-kénti 50 filléres fuvar­díjtérítést fizettük. E hó elején a karádi földművesszövetkezet kérte vállalatunkat, hogy a to­vábbiakban a kiszállítást mi végezzük, mert a fuvardíjtérí­tés tényleges fuvarköltségüket nem fedezi. Mi a kérésnek azonnal eleget tettünk, és e hó elejétől, — tehát már jóval a cikk megje’enése előtt — a húst Karád községbe saját költsé­günkre kiszállítjuk. így Karád község húsellátásában semmi­féle kiesés nem volt, amit a karádi földművesszövetkezet által lebélyegzett és aláírt számlákkal igazolhatunk. Az tény, hogy a Balaton­part és a megye ellátása olyan mértékű szállítási kötelezettsé­get ró ránk, amit a rendelke­zésünkre álló gépkocsikkal csalc a legnagyobb nehézségek árán tudunk megoldani. Ezzel a problémával már összes fe­lettes és egyéb illetékes szer­vekhez is fordultunk, de a szükséges és ígért gépkocsikat még mindig nem kaptuk meg. Ennek ellenére — mint a fen­tiekből kitűnik — Karád köz­ség húsellátását folyamatosan biztosítottuk és biztosítjuk. Szőke István igazgató. Sostorics főkönyvelő, HITETLEN Már erős száron hullatta szirmait a napraforgó. Silónak vetették, kukoricával vegyesen. De messzi­ről csak a sárga vi­rágok látszottak. A napraforgó egészen elnyomta a kukoricát. Egy silókombájn állt a tábla széléhez. Kö­rülötte sokan sündö­rögtek, vizsgálgatták a gépet. Megtapogat­ták a vágóéleket, a kezelő ülését, lehajol­tak, megnézték alul, aztán felül. Igyekez­tek rajta hibát talál­ni. Mint ahogyan az új dologban szokás. Először hibát keres­nek, s ha egy-kettő esetleg akad, azt szét­viszik a határban. Hogy aztán jó is van azon a gépen, arról hallgatnak. Azt gon­dolhatja mindenki, hogy nemcsak hibá­ból áll az egész ma­sina. A vezető köz­ben szorgalmasan < vé­gezte a beállításokat. Néhányan meg is je­gyezték: — Már ja­vítani kell, pedig nem is ment még ... Mi lesz később? Két öreg nénike is figyelte az eseményt. Kissé távolabb álltak a géptől, nem men­tek oda, nem tapo­gatták, nem simogat­ták. Mint afféle idős nénik, bizalmatlanul fogadták a »szörnye­teget — Nem fogja a’ vágni. Nagyon meg van dőlve. Olyan szé­leset harap ennszerr», hogy elakad benne. — Ah! Vastag már a szár. Kihúzza tö­réstől. Hogy eszi nzt meg a jószág. A szerelő elvégezte a munkáját. Elindí­totta a gépet, a trak­tor fenn állt a par­ton, a kombájn meg az oldalban. Nehezen húzta. Az emberek segítettek. Megtolták. — No, ’iszen, már tolni kell... — Nem tudom, nem kell-e előtte le­vágni a szárat, hogy menni tudjon elmés- kedett az egyik néni­ké. Felért a partra a kombájn is. Aztán mellé állt a vontató, és elindultakJa táblá­ban. A vontatóba sű­rűn hullott az össze­vágott kukorica- és napraforgószár. Két lány alig győzte el­szedni az elevátor alól. Csak akkor áll­tak meg egy-egy pil­lanatra, ha a szél fel­kapta szoknyájukat. Nagyot ritkítva fog­ták le, aztán nevetve szórták szét a közben nagyra nőtt kupacot a kocsi sarkában. A két öreg nénike csak állt, és nézte a gépet. S egy kicsit talán irigykedtek a két lányra, hogy mi­lyen jó is lenne még egyszer olyan fiatal­nak lenni... R. F. kedelmi szakma minden csín* ját-bínját. A 41 tanuló közül 30-an ve­gyesboltban dolgoznak majd, 4 tanuló kerül vas-, 6 p>edig tex- tüszaküzletbe. A vendéglátó- iparban egy szakácstanulót al­kalmaznak. Az előző években 2 esztendőt, most a fennálló rendelkezések szerint 3 évet kell majd tanulóként eltölte­ni ük. Mindazok az érettségizett fiatalok, akik a kereskedelmi szakmában látják jövőjüket, a hivatalos1 idő felét kötelesek csak tanulóként eltölteni. A vendéglátóiparban csak érettségivel rendelkező fiata­lokkal kötnek szerződést az fmsz-ek. Szakács-, felszolgáló-, vagy ...cukrásztanuló csak érett­ségizett fiatal lehet. Kaposvá­ron már megkötötték a szerző­déseket azokkal a fiatalokkal, akik a kaposvári járásba ke­rülnek. Kovács Erzsébet szabadi, Pi­ros Jenő attalai, Wilheim Ká­roly felsőmocsoládi és Porga Mária kaposfői kereskedelmi tanulók megfeleltek a követel­ményeknek, s már alá is írták a 3 éves kereskedő tanulói szerződést. Manliás-parasít nőtalálkozó Meghitt, szinte családias társaság ülte körül az asztalokat Kaposvá­rott augusztus 20-án délután a vá­rosi tanács nagytermében. A nézőt egyetlen szokatlan jelenség zavar­ta: mindannyian nők, jórészt asz- szonyok voltak jelen. A járási és városi nőtanács munkás-paraszt nőtalálkozót rendezett alkotmá­nyunk ünnepén. Járánvi Gyuláné, a nőtanács tit­kára tartotta az ünnepi megemle­Uezést. Hangsúlyozta a nők alkot­mányban biztosított jogait, meg­bee'rú.’érét. Majd egy szovjet elv- társnő kívánt sok boldogságot az asszonyoknak. A kultúrműsorban Túri Zsuzsa szavalatát Kiss Lajos magyar nó­tái követték a Toki-zenekar kísé- etében. Tálos Lászlóné népdalai­val zárult a műsor. Azaz lioay csak ekkor kezdődött el igazán. Pápai Mária zongorához tilt, s megkezdődött a tánc. Aztán elhalkult a zene, s tom­bolahúzás következett. Mindenki •v*4»rt valami kis emléke* s es° tovább folyt a »mulatozá*^ tánc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents