Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-09 / 159. szám
Csütörtök, 1989, július 9. SOMOGYI NÉPLAP Utolsó este a táborban FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Pályázati felhívás A Megyei Tanács Elnöke a minisztertanácsi rendelet alap- ián orvostanhallgatók 'részére 7 társadalmi ösztöndíjra hirdetett pályázatot. A pályázati kérelmeket a kórház Igazgatóságánál kell benyújtani július hó 15-ig. Ai ösztöndíjat elnyerők kötelezettséget vállalnak, hqgy diplomájuk megszerzése után a megye kórházaiban dolgoznak. ?kai „A kommunisták és a vallás" Hasznos és érdekes olvasnivalót kaptunk kézhez J. Ja- roszlavszkij A kommunisták és a vallás című könyvével, amely a közelmúltban jelent ■ meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A szerző, az SZKP harcos agitátorának több évtizedes tudományos ateista munkásságából, cikkeiből Összegyűjtött könyvecske nagy segítséget nyújt nekünk, magyar kommunistáiknak is. Az itt összegyűjtött cikkek nagy része azt fejtegeti, hogy lehet-e a kommunista vallásos, milyen legyen a párt és á párttagok viszonya a valláshoz, milyen összefüggés és kapcsolat van a párt, a család és a vallás között, mit követel a párt tagjaitól a - magánéletben ebben a vonatkpzásban. Szóval olyan kérdéseket tárgyal ez a. könyv népszerű, közérthető módon, mégis tudományosan, amelyekre szinte naponta kell válaszolniuk a kommunistáknak. Annál is inkább érdekes és tanulságos ez a mű, mert az SZKP tapasztalataiból merít. Lenin már 1909-ben — tehát jóval az Októberi. Forradalom élőid, ezeket írta: »A vallás ellen harcolnunk kell: Ez. mindén materializmus ábécéje, tehát a marxizmusé is. A marxizmus azonban nem olyan materializmus, amely megáll az ábécénél. A marxizmus tovább megy. Ezt mondja: a vallás elleni harcnak érteni kell a módját, ezért pedig materia- Usta módon meg kell magyaráznunk. honnan ered a tömegekben élő istenhit és vallás.-« És Lenin meg is felel rá: “A dolgozó tömegek társadalmi elnyomatása, látszólagos teljes tehetetlenségük a kapitalizmus vak erőivel szemben, amelyek az egyszerű munkásembernek a nap minden órájában ezerszer több borzalmas szenvedést, ezerszer több irtózatos gyötrelmet okoznak, mint bármiféle rendkívüli esemény, például háború, földrengés stb. — ez ma a. vallás legmélyebb gyökere.-« »A félelem teremtette az isteneket. A félelem a tőke vak hatalmától, amely azért vak, mert a néptömegek nem számolhatnak'vele előre, amely a proletárt és a kistulajdonost egész életében lépten, nyomon azzal fenyegeti — és nemcsak fenyegeti —, hogy »hirtelen«, »váratlanul«, »véletlenül« tönkreteszi, elpusztítja, koldussá, pauperré, prostituálttá változtatja, éhhalálba taszítja — ez a mai vallás gyökere, s ezt kell mindenekelőtt és mindenekfelett szem előtt tartani a materialistának, ha mint materialista nem akar az első elemiben m-radhi.« A párton belül nem magánügy Az SZKP igen szigorú követelményeket állított a párttagok elé a vallást illetően. Már 1909-ben figyelmeztetett arra, hogy a vallás nem magánügy a pártban. 1921-ben Lenin elv- íars erélyesen ellenezte, hogy bárkit felvegyenek a pártba, aki egyházi szolgálatot teljesít. A Központi Bizottság határozatának első pontja, ^melyet Lenin elvtá^s . változtatás nélkül jóváhagyott, így hangzik: »Bármelyik felekezetűéi, bármilyen — akár a leg jelentéktelenebb —- egyházi szolgálatot teljesítő személy még tagjelölt sem lehet. A jelenleg ilyen szolgálatot teljesítő párttagokat, bármelyik "felekézet- hez is tartoznak, Ultimátumszerűén fel kell szólítani, hogy szakítsák meg a kapcsolatot az egyházzal, ha ezt nem teszik meg, ki kell zárni őket a Pártból«. Jaroszlavszkij írásaiból ez- "után megismerhetjük, hogy a párt a türelmes, meggyőző,, fel- világosító propagandát tekintette a vallásos ideológia elleni harc fő módszeréül. »Gyermekkorunkban, emlékezzünk csak vissza, mindannyian vallásosak voltunk, s azt hiszem, hogy sokan még ma sem tudnak megválni vallásos hitüktől. A vallásos hiedelmek igen mely gyökereket eresztettek, belegyökeréztek az emberek tudatába, összenőttek vele, s kivált az idősebbek, már nehezen tudnak megszabadulni tőlük«. »A vallási fogalmak és képzetek különben is már egész kicsi korban bevésődnek a gyermek tudatába... Hiszen ha rossz fát tesz a tűzre, szülei fenyegetően a szoba sarkába elhelyezett ikonra mutatnak: ne rosszalkodj, mert megbüntet a jóistenke!« Érdekes módón kifejti, hogy a felnőtték, á szülők befolyásolása nélkül szó sém' lehet a gyermekek vallásellenes neveléséről. Jaroszlavszkij bebizonyít-' ja, hogy a tudományos világnézet nem fér össze a vallással, s hogy nem isten teremtette az embert, hanem az ember az istent. »Az ember az eget mindig a földi viszonyok tükörképének képzelte, ezeket a viszonyokat ültette át az égbe. Isteneit is mindig a maga képére és hasonlatosságára teremtette, saját tulajdonságaival és jellemvonásaival ruházta fel«. A vallás mint állami intézmény A szerző megmutatja, hogyan váljk a vallás az osztály- társadálomban állami intézménnyé, s hogy • az egyház mindig támasza volt a kizsákmányoló osztálynak. Leleplezi, hpgyán vezette félre a vallás az- embereket a »félebaráti szeretet« hirdetésével, s hogy a vallás nem egyesíti, ellenkezőleg megosztja az egy osztályhoz tartozó dolgozókat. Jaroszlavszkij írásaiban vezérfonalként húzódik meg az az intelem, hogy a vallás gyökereit kell irtani és ebben nagy szerepet tulajdonít a pedagógiának. Türelemre, meg-. értésre int a vallásellenes nevelő munkában. Kimondja, hogy a »munkás apránkint, fokozatosan szabadul meg a vállastól, ahogy egyre inkább részt vesz családjával együtt a nagyüzemi termelésben, s egyre világosabban látja, hogy a technika, az emberi munka, a tudomány legyőzi a természet erőit, az ember úrrá lesz a természet erőin, s érdekeinek megfelelően szabályozza őket. A vallásnak éppen ezért a proletariátus a legnagyobb ellensége, mert a legforradalmibb osztály, amelynek érdeke, hogy minden-nemű szolgaságnak véget vessen«, Jaroszlavszkij ezután válaszol olyan kérdésekre, mint hogy »lehet-e párttág az, akinek vallásos felesége van?« »Szükséges-e engedelmességre szorítani a családot?« A szerző nemegyszer hivatkozik a kommunista példamutatás, a meggyőzés erejére és hatékonyságára a családon belül is. A családi béke kedvéért nem megbékélni kell a párttagnak a vallással, hanem türelmesen meggyőzni őket a vallás tudo- mány-ellenességéről. Jaroszlavszkij mondanivalójának alátámasztására idézi egy munkásfeleség levelét,, amply így szól: »Barátnőmmel történt, hogy távollétében kommunista férje és gyermekei elégették az ikonokat. Persze, ő sem hagyta magát, s férje és gyermekei távollétében tűzre hányta az ő ateista sarkukat. Nálunk nem ez volt az eset. Én régebben igen vallásos voltam, férjem pedig nem. És mi történt? Férjem apránként meggyőzött, hogy a vallás, elbutítja-az em-- bért. Megnevelt, s én hálás vagyok neki élte.. Most már szeretnék belépni a pártba«. Jaroszlavszkij kifejti, hogy »nem elég tagadni a vallást«. »A val’-asellenes harc nem egyszerű képrombolás. S nem is csak a szertartások ellén irányul«. A kommunisták feladatai A szerző nagyszerűen vázolja a kommunisták szerepét, feladatait a vallásellenes harcban. kommunista azért kommunista, hogy megváltoztassa, a szocializmust építő új ember kialakításának szellemében nevelje családját... hogyan nevélhetnék gyermekeiket a szocializmus építőinek olyan emberek, akik kommunistáknak nevezik magukat, de templomba járnak, megke- reszteltetik az újszülötteket, s vallási szertartásokban vesznek részt? Rossz nevelők az ilyen kommunisták, s környezetüknek sem mutatnak pél- dát«. IVfégtanítja a kommunista- kát á vallásellenes harc módszeréire és szükségszerűségére. »Á vallás — írja Jaroszlavszkij — csak a holtakat vezetheti a sírba. A munkás- és paraszttömegek életét nem viszi előre és nem viheti előbbre«. Ez a nemes hivatás a pártra hárul. A marxista—leninista elmélettel-fel vértezett kommunista pártnak- kell győzelemre vezetni a munkásosztályt, as egész népet. Ennek része • A szürkület füstszínű fátyla lassan ' hull áld a fonyódligeti partokon. Jó volna most feltartóztatni a napot, -visszacsalogatni, vagy különösen hosszúvá varázsolni ezt az estét. Az itt táborozó kaposvári 244-es Lajtinka Sándor és 245-ös Zrínyi llama Úttörőcsapat tagjai egyöntetűen ezt hangoztatják: — Úgy elröpült a tizenegy nap, hogy észre sem vettük, máris indulnunk kell haza. — Pedig de szép volt a tábori élet! — Jó volt itt a Balaton közelében, a természet ölén — vélekednek mások. Látogatásunk előtt álig‘másfél órával érkeztek vissza a pajtások badacsonyi kirándulásukról. Fáradtan, de ajkfákon harsogó énekszóval. A természetben jártak, a messziről is varázslatos, szépnek tűnő Badacsonnyá! ismerkedtek egy álló napig, az utolsó előtti táborban töltött nap jelmondatának szellemében: »Az úttörő szereti és védi a természetet«. Az út, amit hajón ringatózva és gyalog megtettek, nem kicsiny. így magától értetődik, hogy még annak is fdrkasétvá- gya van,’ akit otthon ösztökélni kell, hogy egyék. Öröm nézni, amint pusztítják a konyha mai remekét — igen ízletes a kqszt , a zöldséglevest, a pörköltet galuskával. Sejtették a konyhasók, hogy a kirándulástól meghatványozódik az étvágy, főztek hát bőségesen, A vacsora után szétszélednek a gyerekek. Gallyakat szedegetnek a nemsokára kezdődő utolsó tábertúzhöz. Már jó köteg tűzrevaló halmozódott össze, amikor sor kerül az ünnepélyes zászlólevonásra. A kürtös, talán mert nagyon szépen akarja fújni a gyülekező jelét, falsai. Senki sem vészi észre, hiszen minden gyerek meghatottsággal küszködik. Még lesz egy zászlófelvonás holnap reggel, levonás délután, mielőtt elindulnának az állomásra, de az igazi búcsúzásra mégis ma kerül sor. A jelentések elhangzása után a napiparancs következik. Aztán lehull a zászló a tisztelgők négyszögében. »Oszolj« után ismét gallyszerző útra indulnák a fiúk, a lányok pedig készülődnek a tábortűzre. Már jó embermagasságúra nőtt a mesterien rakott gúla. — Tűzmesterek! Úgy látszik, ez á jel. Á vidám zsivajgás alábbhagy egy pillanatra, amikor felcsapnák a lángok, és mohón falják a gallyakat. Csillogó szemek mérik a lángok útját felfelé: — De szép! De gyönyörű! — Aztán felcsendülnek a dalok mintegy előlegül,' a tábortűzi műsor bevezetőjeként Badacsony felöl segít a szél. Megszerethette még odaát ezt a vidám csapatot, és ezért jött utána lobbantam a' füzet, amit most körülülnek, mint egy család gyermekei. A padokon vendégek. A szomszédos mun- kásör-táborbál felnőttek jöttek Út né hányán, és itt vannak a mg érkezett sztalinvarasi úttörők is. Meghívták őket a kaposvári pajtások. S van derű, harsogó nevetés, taps a mókás jelenetek, magánszámok hosszú során. Most minek is gondolnának arra, hogy a tizenhat sátornak hol- naputánra új lakói lesznek, hogy holnap délután már elindul velük a vonat hazafelé. Ma még övék a tábor, nekik segít, az avatott tűzmestereknek a Badacsony küldte szél, hogy még magasabbra csapjanak a lángok, még messzebb világítson a tűz, jelezve, hogy barátok, pajtások, boldog emberkék ülik körül. ti. I. Szótársoirotoi indított az Akadémiai Kiadó A nyelvtanulás elősegítésére jelentős új, úgynevezett szemléltető szótársorozatot;. in-; dított a Terra kiadványok keretében az Akadémiai Kiadó- A sorozat,.első számaként a magyar—német szemléltető szótár jelent. meg. A szemléltető, vagy más néven képes szótárak gyakorlati módon, ismertetik égy-egy nyelv szókincsét, amelyet fogalomkörök szerint csoportosítanak. A mintegy hatszáz: oldalas szótár tizenkétezer szóadatot és képet tartalmaz, közöttük 193 rajzos és 9 színes táblát. A sorozatban ebben az évben még a magyar—orosz és a magyar—francia, 1960-ban pedig • a magyanyáá»gol ;és •„ a magyar—olasz szemléltető szótár jelenik meg. Az új szótári sorozat iránt külföldön is nagy az érdeklődés. VÖRÖS CSILLAG július 9—15-ig: A stasipl könyve Egy népes indiai piacon ki- vancsiak gyűrűje vesz körül egy ősz szakálla aggastyánt, aki néhány garasért mesél nekik. A dzsungel mélyén élő szegényemberekről szól ez a mese, akik falut építettek, hogy megvédjék magukat, családjukat a dzsungelben élő állatok támadásától. Onnan, ebből a faluból megy egy apró gyerek az erdőbe, a félelmetes vadak közé, akit a farkasok barátukká fogadnák, felnevelnek, s akinek az őserdőben élő majd valamennyi félelmetes vad barátja lesz. A farkasok nevet is adnak a »fogadott gyereknek«, Mauglinák, béka- kölyöknek nevezik. Kipling világhírűvé vált regényéből, a Dzsungel könyvéből készült ez a színes angol filmváltozat, melynek rendezője a magyar származású Korda Zoltán, főszerepét a Bagdadi tolvaj című filmből ismert . Sabu alakítja. —.------_ S ZABAD IFJÚSÁG július 9—13-ig: Dulszka asszony erkölcse A századeleji lengyel város tisztes asszonya — legalár-Jis kútsoré, laiszau'a —*, muszka asszony, aki családját igyekszik kordában tartani. Ez férjével, leányaival sikerül is, de fia, Zibysek igyekszik a családi iga alól kibújni,, lumpol, nőügyei vannak. Anyja, Dulszka asszony, hogy fiát otthon tartsa, megvédje a csálád jó hírét, csinos, fiatal, tapasztalatlan cselédlányt fogad házába. Számítása bevált, A fiúnak megtetszik a leány, s a naiv, tapasztalatlan cselédlány beleszeret kenyéradó gazdájának fiába. Dulszka asszony, amikor látja, hogy fia este nem megy el hazulról, hanem a konyhába lopódzik az alvó cselédlányhoz, ajkán megelégedett mosollyal. bújik férje mellé, a hitvesi ágyba: sikerült a család becsületét megvédeni. A film nagyszerűen ábrázolja a polgári erkölcsöket,, melyben Dulszka asszony bizonyítja be,' milyen - valójában is a kispolgári erkölcs. Felszínes, belül rothadt. Amikor pedig tudomására • jut,, hogy a cselédlány gyereket vár, pénzzel fizeti ki. majd elküldi a háztól. Mert ügye azt mégsem kívánhatja egy egyszerű cselédlány, hogy egy jó családból származó fiatalúr feleségül vegye..
