Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

s _______ . ^ PQSNi^ TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESTTL JETEK! XVI. évfolyam, 160. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. júUus 10. MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS ÁTMEGY El TANÁCS LAP3A Mai számunk tartalmából: ZICS KÉT TSZ-ÉBEN (3. oldalon) Otthonunk (5. oldalon) „Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár" (6. oldalon) 11 kilométer hosszú villanyhálózat, orvoslakás, utak, hidak, parkok a község fejlesztési kossáj árulásból (Tudósítónktól.) Az elmúlt esztendő végén a fcaftácsüléseken szívesen sza­vazta meg a lakosság az idei községfejlesztési hozzájáru­lást. Legtöbb helyen lényege­sen magasabb százalékot hagy­tak jóvá. mint az elmúlt esz­tendők bármelyikében. A la­kosság tudja és látja, hogy a felajánlott hozzájárulás köz­ségükben marad, annak szé­pítését, korszerűsítését szol- gálja. A nagyatádi járás legtöbb községében 10—12 százalékos hozzájárulást szavaztak meg. Mindenütt elkészültek a ter­vek. Most, az első félév vé­gén megnéztük, mit valósítot­tak meg belőlük. NAGYATÁD A tanácsülés 12 százalékos hozzájárulást szavazott meg. Ez 220 ezer forintot jelent. Az elmúlt évről is maradt egy jelentős összeg, mert a be­tervezett villanyhálózat bőví­tését nem végezte el a válla­lat A községben lévő ktsz-ek is fizetnek fejlesztési hozzájá­rulást. így ebben az évben mintegy ötszázezer forintot fordítanak fejlesztésre. Az év első felében 2,5 kilo­méteres szakaszon bővítették a villanyhálózatot. Erre 300 ezer forintot költöttek. A Szé­chenyi téren járdaszegélyt lé­tesítenek. a Kossuth utcában pedig a »-táncoló kőkockák-« he­lyébe beton és aszfalt járda ke­rül, melynek munkáit a na­pokban kezdte meg a Kapos­vári Kertészeti és Útkarban­tartó Vállalat. Ugyancsak új gyalogjárót kap a Zrínyi utca, a Kápolna és a Dózsa György út is. Bodvicán a vasúti át­járónál -hidat és gyalogjárdát létesítenek közel 60 ezer fo­rintos költséggel. ( A bodvicai tanácstagok vállalták, hogy a lakókkal társadalmi mun­kában végzik el a szükséges földmunkát. Néhány hét óta folyik a park rendezése is, ezen gimnazisták dolgoznak. A parkot 60 centiméter magas drótfonattal kerítik be, a sé­tányokat pedig ringporral szé­pítik. HÁROMFA Az idei fejlesztési hozzájáru­lást, valamint a tavalyi ma­radványt és a bevételi több­letet teljes egészében az or- voslakás építésére fordítják-, így kb. 300 ezer forintos költ­séggel még ebben az évben be­fejezik a lakás építését, mely­nek munkálatai máris előreha­ladott állapotban vannak. BELEG 850 négyzetméter betonjárda építését júniusban fejezték be. A lakók háromezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. A belterületen 700 da­Tűzrendészeti tájékoztató a mezőgazdasági termények bekor■ dósával és cséplésével kapcsolatban A cséplés rendkívül tűzve­szélyes munkafolyamat, ezért a tűzesetek megelőzése érdeké­ben a Belügyminisztérium Or­szágos Tűzrendésze ti Parancs­noksága az alábbi tűzrendé­szet! szabályok megtartására hívja fel a lakosság figyelmét: A mezőgazdasági termény a község, illetőleg a város terü­letére engedély nélkül behord­ható, ha a termény mennyisé- ge a 300 keresztet nem halad­ja meg és a húsz méteres tűz­távolság megtartható. Ettől nagyobb mennyiségű mezőgaz­dasági termény (400 keresztig) behordásához, valamint a 20 méternél kisebb tűztávolság esetén az illetékes tanács be- hordási engedélye szükséges. A rendelkezés ellenére behor­dott kalászos terményt az ille­tékes tanács a tulajdonos költ­ségére alkalmas helyre elhor- datja. A mezőgazdasági termények tűzvédelme érdekében a ter- ménytulajdonos terményei mellett kazalonként kétszáz li­ter vizet, egy lapátot és egy vasvillát köteles elhelyezni. A cséplés tűzrendészen fele­lőse az erőgép mindenkori ke­zelője, aki a cséplés _ _ ideje alatt' a tűzrendészet! előírások megtartásáért felelős. A csép- lésnél elsőrendű feladat, hogy a cséplést végző erőgápkezelő tűzrendészet! felhívásának a terménytulajdonos, valamint a cséplésben résztvevők minden­kor eleget tegyenek. Az erőgép kezelője csak akkor kezdheti meg a cséplést, ha a csépel te­tők a rendeletben előírt belső­ségen az 500 liter vizet, három vedret, valamint három szik­racsapót, szérűn pedig aszta­lonként 500 liter vizet, három vedret, egy lapátot, egy vas- villát és ásót biztosítottak. A terménytulajdonosok gondos­kodjanak a fent felsorolt tűz­védelmi felszerelésekről nélkül, vagy hibás szikrafogó­val ne csépeljenek. A behordással valamint a csépléssel kapcsolatos részletes tűzrendészeti szabályokat a 4/1957/11—19/BM. számú ren­rab facsemetét ültettek el a tavasz folyamán, legnagyobb részt ezt is társadalmi mun­kában. TARANY Régi vágyuk teljesül a tara- nyiaknak az idén: falujukban kigyullad a villany. A mintegy 9 kilométer hosszú villany- hálózat belső szerelését már elvégezték. Rövidesen végez­nek az összes munkával. A lakosság a megszavazott köz­ségfejlesztési hozzájáruláson kívül még gazdánként 700 forintot adott a villamosítás­hoz. így eddig kb. 400 ezer forintot költöttek erre. Ezen kívül szívesen vállalták a köz­ség útjainak javítását, tataro­zását is. * * * Csak néhány példát ragad­tunk ki a járásból annak bi­zonyítására, hogy az elkészült fejlesztési tervek nem írott maiasztok, hanem a lakosság részvételével valóra is válnak. Országszerte folynak népszámlálás előkészületei Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata I960, január 2-től 10-ig az egész országban népszámlálás lesz. A hatalmas munka elő­készítéséről és lebonyolításáról Péter György, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Az 1960-as, egész országra kiterjedő népszámlálás végre­hajtása a tanácsi végrehajtó bizottságok feladata lesz. ök foglalkoznak a területi előké­szítéssel, az összeírással, - az adatok helyi ellenőrzésével és összesítésével — mondotta. — A községekben a munkát a községi népszámlálási felelősök — általában a tanácsok titká­rai — irányítják. A cél az, hogy egyetlen személy, egyet­len lakás és épület se marad­jon ki az összeírásból és sen­kit ne vegyenek kétszer szám­ba. Érdemes megemlíteni, hogy Új magyar találmány, az újrendszerö iüstgázelszívó berendezés A szocialista országok bu­dapesti kereskedelmi képvise­leteinek vezetői és szakembe­rei csütörtökön délelőtt a Bu­dapest és Hatvan között indí­tott különvonaton megtekin­tették az új magyar füstgázel­szívó berendezést, amely vi­lágviszonylatban is érdeklődés­re számíthat. A bemutatón részt vett az egyiptomi és az indiai kereskedelmi attasé is. A berendezést Kassai Dénes, János Deák Egon, Torma Ist­ván, Heller György és Dobóczi Ödön MÁV mérnökök tervez­ték. A fáradt gőzt, amely a mozdonyon már munkát vég­zett, eddig is felhasználták a füstszekrényben huzat létesíté­sére, a szén gyorsabb és gaz­daságosabb égetésére. Az új berendezés segítségével a fá­radt gőz lényegesen jobb ha­tásfokkal segíti az égést, s ez­zel igen megnő a mozdony hasznos teljesítménye. A kí­sérletek igazolták a füstgázel­szívó berendezés nagy előnyeit. Egy-egy mozdonynál ugyanis évente 40—100—150 tonna szén takarítható meg, a moz­dony típusától függően. A füst­gázelszívót a mozdony kémé­nyében helyezik el. Maga a berendezés mindössze 14 ezer forintba kerül. Nemcsak szén- megtakarítást eredményez az új találmány, hanem a moz­dony teljesítőképessége is nö­vekszik. A bemutató résztvevői az új magyar találmányról nagy el­ismeréssel nyilatkoztak. delet tartalmazza. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Társadalmi aratás Kadarkúton Nehéz a dolgunk — panasz­kodik Fonyó János a kadarkúti Szabadság Tsz elnöke. A gé­pekre nem számíthatunk, ránk vár a betakarítás. Százharminc holdra volt szerződésünk a Nagybajomi Gépállomással, se­gítettek volna szívesen, de köz­be szólt az időjárás. Jó is ez, meg rossz is. Jó, mert a föld gazdag termést nevelt, s rossz, mert a gép nem segíthet. A 40 holdas őszi árpa táblából két holdra valót vágott le a gép, aztán elakadt, sehogyan sem ment tovább, ott kellett hagy­ni a táblát Így most 10 hold­nál is több aratás vár egy-egy kaszára. Dől rólunk a víz, ki­merítő egész nap húzni a ka­szát. Még így is dupla normát teljesítenek a kaszások, törik magukat, hogy valamelyest pótolják az esőzés miatti kie­sést. Amikor tehetik, a jószág- gondozók ' is kimennek a tarló­ra, mert hát az egész szövet­kezet ügyéről van szó, sietni kell, nem tudni meddig tart a jó idő. Sok izzadság lecsorog az emberek hátán, mire kepében lesz az utolsó kéve is. A kalá­szosok fele még lábon áll. A most következő vasárnap­tól sokat várunk. Kijönnek se­gíteni a helybeli ktsz-ek és a rendőrőrs tagjai is. Afféle kö­zös testvéri összefogás lesz ez a kenyérért — társadalmi ara­tás­Amint megkezdték a cséplést, elromlott a gép Mint hadirendben a katonák, éppen olyan rendben sorakoz­nak a gépek a gigei mezőn. Az őszi árpán kívül mintegy 200 holdnyi búza,— a vetésterület­nek 25 százaléka — keresztek­ben áll. Voltak, akik kiadták részes aratásra gabonájukat, mert látták, hogy saját család­jukkal úgysem bírnak vele. Akad néhány öreg munkakép­telen csaTád is. akiknek nem akadt részes munkás. Ezeket a KISZ-szervezet vette pártfo­gásba. A fiatalok önkéntes se­gítő brigádokat alakítottak maguk közül, s mennek aratni Somogyi János, Kövgsi Imre, Plank Ferenc földjére. Az ő gabonájuk sem maradhat lá­bon, segítenek hát rajtuk. Szerdán reggel felbúgott egy cséplőgép is a faluban, jelezve, hogy az aratással egyidőben kezdetét vette a betakarítás utólsó aktusa. Csakhogy bosz- szúságunk is több lett, mert alig indult el, máris felmondta a szolgálatot — panaszkodik a tanácstitkár. Bizony, megóv­hattak volna, bennünket az ilyen fajta bosszúságtól a Nagybaj orrú Gépállomáson ... még mielőtt ideküldték a gépet.»# r"—*­Tizenöt mázsás holdankénti átlag­terméssel fizet az ősziárpa Hét erőgép és egy kombájn dolgozik a csökölyi Munkás­őrség Tsz földjein. Egy Zetor a kukoricát töltögeti, egy erő­gép az aratógépet húzza, 2 vontató a szénabehordást vég­zi, egy géppel bíbort csépelnek, eggyel pedig magot tisztítanak. A vezetőség azonban nincs megelégedve a segesdi gépek munkájával. Sok az állás gép­hiba miatt. Szénakaszálásnál pl. 200 hold gépi munkára kö­töttek szerződést a gépállomás­sal és ebből géppel csak 5 hol­dat vágtak le. a többi kézi munkaerőre várt. Az őszi árpa aratását befe­jezték. 28 holdat géppel, 2 hol­dat kézzel vágtak le. Az árpa átlagosan holdanként 15 má­zsát adott. Tegnap kezdték meg az árpa és rozs aratását kombájnnal. 77 hold búza és 192 hold rozs kerül aratásra. Ebből 130 holdat géppel sze­retnének levágni, a többit pe­dig 15 aratóbrigád vágja le. A kapálásban nincs lemaradás. Rövidesen hozzálátnak a szán­táshoz is. A másodvetésihez szükséses magvakból nincs hi­ány. Napraforgóból, silókuko­ricából, csillaefürtből összesen 100 holdat akarnak elvetni, hogy biztosítsák állatállomá­nyuk téli takarmányszükségle­té» a, külterületi lakott helyek jegyzékén az ország mintegy huszonhatezer külterületi la­kóhelyének főbb adatait tün­tetik fel, s kijelölik a közsé­gek bel- és külterületének ha­tárait. Ilyen munka. Magyar- országon több mint 25 éve nem volt. Az utca- és házszám jegyzékek összeállításakor a tanácsi dolgozóknak több mint hárommillió épületet kell vé­gigjárniuk és az üres telkek­kel együtt utcánként, házszá­monként jegyzékbe foglalniuk. Számottevően segíti a közigaz­gatás munkáját, hogy a nép- számlálás előtt a névtelen ut­cák végre nevet kapnak, s mindenütt rendbehozzák a há­zak számozását. A tanácsok 35 000 számláló körzetet jelölnek majd ki. Egy-egy körzetben körülbelül háromszáz személyt kell ösz- szeírni. A 35 000 ielülvizsgálót — akiknek többsége a pedagó­gusok közül kerül majd ki — a tanácsok jelölik ki. A Központi Statisztikai Hi­vatal elkészítette az adatgyűj­tés és a feldolgozás pontos tervét, a kérdőíveket, a kitöl­tési és egyéb utasításokat, va­lamint a feldolgozási táblák tervét is. összeállítottuk a foglalkozási jegyzékeket. El­készítettük az ország vala­mennyi munkáltatójának, ál­lami vállalatának, termelőszö­vetkezetének stb. jegyzékét, amely körülbelül tízezer meg­nevezést tartalmaz. Jegyzékbe vettük hazánk valamennyi is­koláját is. A népszámlálást január 2- től 10-ig bonyolítjuk le, mert ez a legalkalmasabb időpont az összeírásra, ekkor a legki­sebb a népesség mozgása. Az összeírás ideje alatt az isko­lákban a tanítás szünetel. A nyomtatványokat nem az összeírandó személyeknek kell majd kitölteniük, hanem a számlálóbiztosoknak. A ma­gyar népszámlálások történeté­ben első ízben alkalmazzuk a lajstromos kérdőív-formát, ami azt jelenti, hogy nem min­den személyről állítunk tí kű- lön-külön kérdőívet, hanem lajstrom készül, amelyen ház­tartásonként, ezen belül csa­ládonként írjuk ößsze a sze­mélyeket. A kérdések egyszerűek és világosak lesznek, egy-egy sze­mélynek mintegy 25 kérdésre kell válaszolnia. Feleletet ké­rünk például a foglalkozásra* a családi állapotra, a nemzeti­ségre, az anyanyeLvre stb. Az anyagi helyzetre mindössze egy kérdés vonatkozik: kinek mennyi a földtulajdona. Ezen­kívül nyolc kérdéscsoport a lakásokra vonatkozik majd. Az összeírások után követ­kezik majd a legnagyobb munka: a népszámlálás adatai­nak feldolgozása. Ezt a Köz­ponti Statisztikai Hivatal vég­zi, körülbelül három és fél­ezer ember közreműködésével akiknek fele a hivatal belső munkatársa. A feldolgozás alkalmával először a mintegy tízmillió személy, hárommillió lakás és csaknem kétmillió lakóház adatait tartalmazó kérdőíveket kell központilag ellenőrizni, tehát ■ körülbelül egymílliárd bejegyzés helyességét kell meg­vizsgálni. Ezután következik az úgy­nevezett kódolás, amikor az összes bejegyzést számokká alakítják át. A kódszámokat lyukkártyákra veszik át. A kártyák száma mintegy 20 mil­lió, a rajtuk szereplő adatok száma pedig másfél milliárd lesz. A feldolgozást a legkor­szerűbb elektronikus gépekből álló géppark végzi. Végül annyit: a népszámlá­lás előzetes adatait már 1S60 márciusában, áprilisában közzé tesszük. Közöljük majd a né­pesség számát, a nemzetiségi megoszlást, továbbá a lakások és az épületek számát A rész­letesebb eredmények a jóyő év végére készülnek el, a vég­leges, mindenre kiterjedő ada­tokat pedig 1961—1963 között folyamatosan hozzuk nyilvá­nosságra. Ankét és kiállítás a műszeripar technológiai fejlesztéséről A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Műszeripari Igazga­tósága csütörtökön ankétet és kiállítást rendezett az iparág műszaki és technológiai fej­lesztéséről az elektromos ké­szülékek és mérőműszerek gyárának kultúrtermében. Az egésznapos ankéten a műszeriparág 21 vállalatának főmérnöke, főkonstruktőre, fő- technológusa, műszaki és tech­nológiai osztályvezetője és né­hány kiváló szakmunkás vett részt Az ankéten Tokodi Pál, az iparág főmérnöke számolt be a magyar műszeripar műszaki és technológiai fejlődéséről eredményeiről és hiányossá­gairól, majd ismertette a to­vábbi tennivalókat Az ankét résztvevői több órás vitában mondották el vé­leményüket, észrevételeiket. Végül a műszeripar szakembe­rei megtekintették azt a kiál­lítást, amelyet a 21 műgzer- gyár technológiai eredményei alapján részben fényképekből, részben eredeti szerszámokból célgépekből, félautomatákból, szerelő futószalagokból, for­gácsolás nélkül korszerű tech­nológiával megmunkált alkat­részekből állítottak össze. Vasárnap reggel Is nyitva lesznek a húsboltok A nagy melegre és a nehéz tárolási viszonyokra való te­kintettel, valamint a lakosság ellátása érdekében a Megyei Tanács V. B. mellett működő hús-operatív bizottság a kis­kereskedelmi vállalat vezetői­vel egyetértésben úgy határo­zott, hogy vasárnap reggel hét órától 11 óráig nyitva kell tar­tani a város húsboltjait. A vasárnap reggeli nyitvatartá® lehetővé teszi, hogy a város lakossága friss sertéshúsísosi jusson,

Next

/
Thumbnails
Contents