Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

A New York-i „COL YSÉÉ“-ben AZ EMBERI VÉR Az 1958. január 27-én megkötött szovjet—amerikai tudo­mányos—műszaki és kulturális csereegyezmény, valamint a kölcsönös kiállítások rendezéséről 1958. szeptember 10-én aláirt jegyzőkönyv értelmében New Yorkban ma megnyílik a Szovjetunió tudományos, műszaki és kulturális eredményei­nek kiállítása. Erre a célra a New York központjában lévő “Colysée-x-épüle) 14 600 négyzetméter összterületű második és harmadik emeletét bocsátották a szovjet szervek rendel­kezésére. A kiállítás előreláthatólag augusztus 10-ig tart nyitva. A kiállítás célja, hogy megismertesse az amerikai népet a Szovjetunióval; a szovjet nép életével, beszámoljon arról, hogyan dolgozik, tanul és pihen a szovjet ember; milyen eredményeket értek el a Szovjetunióban a tudomány, a tech­nika és a kultúra terén; hogyan növekedett a szovjet nép jóléte; milyen mértékben fejlődik az ország a következő 7 évben. A kiállítás a következő részlegekből áll: tudomány, atom­A v£r mint élet­fontosságú nedv Ha az ember testének vala­mely felületén a védő hámré­teg megsérül, és a mélyebb szövetekbe is behatol a foly­tonosság-megszakadás, vér buggyan elő. A vér látása so­kakban iszonyatot, félelmet kelt, mert tudjuk, hogy mi­lyen életfontosságú nedv, ami­nek elvesztése halált jelent. A vérrel kapcsolatban sok "•ti­tokzatos« , elképzelés, babona, ^előítélet merült fel az idők f folyamán. A vér »csodálatos ^erejéről«, a nemesi vérről, kék­energia, rádiőelektronika, ipar és mezőgazdaság, közoktatás, ^vérről még a múlt században is egészségvédelem, kultúra, lakásépítkezés, jólét. A kiállításon mintegy 10 000 különböző tárgyat mutatnak be. amelyek kö­zül jó néhány a brüsszeli világkiállításom, dijat vagy okle­velet nyert. Az épület egész második emeletét a Szovjetunió népgaz­dasági sikereit és tudományos—műszaki vívmányait ismer­tető részleg foglalja el. Különösen nagy helyet szentelnek a kozmikus térség tanulmányozásában elért szovjet eredrrié- nyeknek. Kiállítják a három szovjet szputnyikot is eredeti nagyságban. Érdekes anyagok számolnak be a szovjet fizi kusok munkájáról a félvezetők alkalmazásáról és a távve zérlés bevezetése terén. (sokat írtak, beszéltek az em­j berek. Az öröklődés magyara­l f '-I {zatába a vérnek igen fontos szerepet tulajdonítottak, és az állattenyésztésiben még ma is ! használatos a "telivér«, "félvér« stb. kifejezés. Ma is beszélünk Í heves vérmérsékletű emberről és hidegvérről. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a vérről sokáig igen keveset tudtunk, mert a tudás és az elképzelés nem fér »Az atomenergia, békés célú alkalmazása« elnevezésű t meg egymás mellett. A tudó- részleg mondanivalója: a Szovjetunióban egyre inkább úrrá t mány fellebbenti a' titokzatos lesznek a termonukleáris reakciókon, s irányítani tudják # dol gok, jelenségek fátyol át, majd azokat; a tudósok mind eredményesebben hasznosít- f megcáfolja a babonát és eló- jak az atomenergiát a technikában, az orvostudományban, a (ítéletet. biológiában és a mezőgazdaságban. é Amikor valaki elvágja a ke­Egy kohászati kombinát működő makettje a szovjet ne- t zót, gyakran vannak sopánko- hézíjiar műszaki színvonalának nagyarányú fejlődését tanú- < dó családtagok vagy szomszé- sitia maid. A makett mellett elektronikus aévmodellek so- • dók. akik valami szömvű ve­i szélyt sejtenek az elszenvedett "vérveszteségben«, pedig kö­rakoznák majd. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tengeri olajtelep, a programirányitású gép s a szovjet ipar sok más új vívmánya is. A látogatók bizonyára érdeklődéssel fogadják majd a rádióelektronikai részleget. Itt egy kis repülőteret építenek fel, amelyről rádióval irányított repülőgépek emelkednek fel, majd néhány kör után visszatérnek oda. Itt láthatók majd a különböző térhatású hangszórók, színes televíziós műsort su- }. vérről; sokszor fél lavór vérről gárzó berendezések stb, ' beszélnek. Pedig ha a lecsöpö­Az építkezési részleg »gyöngyszemei« közé azok a lakó­\ főzéssel ezt a kis vérvesztesé- > get is el lehetett volna kerülni. Az így kifolyt vérmennyiségről ' másnap már ijesztő adatokat hallhatunk: legalább fél liter- _ -------_ Á gött vér mennyiségét megmér­h azak tartoznak, amelyeket Moszkva délnyugati kerületé- J nénk, kiderülne, hogy csak né­ben, a kísérleti lakónegyedben nagyüzemi futószálagos mód­szerrel szerelnek össze. A kiállításon makettekkel az egész építkezési folyanwtot bemutatják. A kulturális részleg képet ad a szovjet népek nagyará­nyú kulturális fejlődéséről. Eredeti festmények, szobrok, iro­dalmi müvek és egyéb dokumentumok tesznek majd tanú- bizonyságot a Szovjetunió valamennyi népének gyors ütemű előrehaladásáról a kultúra és a művészet területén. A kiállításon természetesen számos szovjet közszükség­leti cikket is bemutatnak. Rövidfilmek és egész falat beborító fényképek ismerte­tik meg a látogatókkal a Szovjetunió természeti szépségeit, történelmi és kulturális emlékeit. Tájékoztatás hangzik el a Szovjetunióba látogató külföldi turisták programjáról, út­vonaláról is. (hány köbcentiméter vér folyt ^ el, tehát semmiféle sopánko­Növények fejlődését serkentő anyag Sok országban jól ismerik a növények növekedését serkentő anyagot, a gibberellint. Ennek hatására a növények föld feletti része rendkívül gyorsan nő, s meggyorsul az egész növény fej­lődése. Egyes növénykultúrák­nál gibbereilin alkalmazásával a terméshozam 30—500 százalékkal emelkedik. Szovjet tudósok most azon dolgoznak, hogy a gibberel- linhez hasonló növekedés serken­tő szert állítsanak elő a fuza- riumgomba táptalajából. Cement kagylóhéjból A Kínai Népköztársaságban egy tiencsini kutató-laborató­rium kollektívája egyszerű el­járást dolgozott ki. az osztriga kagylóhéjának hasznosítására. A finomra őrölt kagylóhéjból megfelelő eljárással cementet készítenek. A hírek szerint az Lefényképezik a Földet A Föld mesterséges hold­járól 12 óra alatt az egész Föld felszínét le lehet fény­képezni — jelentette ki Alekszandr Mihajlov akadé­miai levelező tag, a pulkovói csillagvizsgáló igazgatója. Mihajlov professzor közölte,, hogy a szovjet tudások 225 kilométer magasba fellőtt ra­kéta segítségével a földfel­szín egy részét már lefényké­pezték. dásira nincs ok, hiszen a felnőtt embernek kb. 5—7 liter vére van, az említett esetben pedig még fél deci vér sem veszett el. A vérmennyiség egy har­madának, tehát 1.5—2 liter vérnek az elvesztése valóban életveszéllyel jár. A Vér betegségei — a vészes' vérszegénységtől a fehérvérű­ségig vagy a vérzékenységig — ma már gyógyíthatók, de mégis súlyos megbetegedések. A vér működésében beálló za­varok messzemenően kihatnak az életfolyamatokra. Mindez hetők: vörösvértestek, fehérvér­sejtek és vérlemezkéik. A vér­plazma kémiai vizsgálata ki­mutatja, hogy abban víz, fe­hérje, cukor, zsómniemű anya­gok és sók találhatóik. A vér fizikai és kémiai tulajdonságai igen állandóak. Vegyhatása, fa­gyáspontja, az egyes oldott anyagok töménysége nagy pontossággal meghatározható állandó értéket mutat, és az ér­tékek csak kóros állapotban térnek el ’a megszokottól. A biológiai vizsgálatok fizikai és kémiai vizsgálatokon túlme­nően azt is kimutatták,1 hogy a vér különleges hatóanyagokat, vitaminokat, hormonokat is tartalmaz, ha kis mennyiség­ben is. A vér szerepe A vér működésében a vér­plazma és az alakos elemek egymástól elválaszthatatlanok. A vér: szövet, amelyben az alkotórészek egymást kiegé­szítő működése nyilvánul meg. A vér egyik legfontosabb működése abban áll, hogy a szervezet gázcseréjének köz­vetítője. A gázcsere nemcsak a vörösvértestek feladata, mert a vérplazma összetétele biztosít­ja, és szabályozza többek kö­zött, hogy a vörösvértestekben levő vérfesték, a hemoglobin felveszi az oxigént, és hogy azt le is tudja adni. Másrészt a széndioxid (C02)-szállítás leg­nagyobb részét éppen a vér­plazma végzi. Második fontos szerepe a szövetek ellátása táplálékkal és az anyagcseretermékek el­szállítása a szövetekből. E te­rületen a vér, a vérkeringési szervek és a táplálkozás, emésztés, kiválasztás szervei működési egységet képvisel­nek. A vér harmadik fontos mű­ködése a szervezet különböző részei közötti kapcsolat fenn­tartása. E kapcsolat az ideg- rendszeri kapcsolat után, de attól nem függetlenül a szer­vezet összerendezett működé­sének lényeges tényezője. Itt a belső élválasztású mirigyeknek, illetve a hormonoknak a vér közvetítésével fenntartott mű­ködésére kell gondolni. Negyedik feladatként a vér védőműködését emelhetjük ki. A fehérvérsejtek falósejtek­ként különféle testecskét, tör­meléket felvehetnek magukba, másrészt különböző anyagok termelésével kémiai folyama­tokat (elhalt részek feloldását stb.) idézhetnek elő. A vérplaz­ma ezenkívül különböző ellen­anyagokat, ellenmérgeket tar­talmaz, és ezáltal fontos védő működést fejt ki. összefoglalóan tehát megál­lapíthatjuk, hogy a vér szere­pe — az idegrendszer irányí­tásával — a szervezet belső állandóságának, összhangjá­nak, egységének, a részek za­vartalan működésének bizto­sítása. A vérátömlesztés A véralvadás nem mindig tudja megakadályozni a vér- veszteséget. másrészt a vér ál­landóan elhasználódik, sejtjei elöregszenek, elpusztulnak. A vér állandó pótlásáról a vér­képzőszervek: vörös csontve­lő, lép, nyirokszervek gondos­kodnak, nagyobb vérveszteség esetén pedig az idegrendszer azonnal, reflexek útján véde­kező reakciókat vált ki: az erek görcsösen összehúzódnak, a lép tartalékolt vérmennyi­ségét kilöki stb. A vérátömlesztést ma már olyan kiterjedten használja az orvostudomány, hogy joggal nevezhetjük a vért a legáltalá­nosabb »gyógyszernek«. Bal­esetek, vérveszteséggel járó betegségek, gyomor-, bél- és tü- ■dővérzések stb,, műtéték, szü­lés éppúgy indokolják: a vér­átömlesztést, ahogy vesebeteg­ségek, fertőző betegségek, vér­zékenység, nagyfokú testi le­romlás esetén gyakran és is­mételten is alkalmazzák. A vértátömlesztés módja kü­lönböző lehet. Néha rövid idő alatt fecskendővel adják be a betegnek a szükséges vérmeny­nyiséget, máskor különleges csepegtető szerkezeten keresz­tül akár napokon át cseppen- ként adagolják a vért Az arvositudomány kiderítet­te, hogy az emberek vére nem egészen egyforma, és a vérát­ömlesztés csak megfelelő vér- csoportú emberek között le­hetséges. Az embereket vérük tulajdonságai alapján 4 fő vér­csoportba szokták osztani, és az egyes csoportokat betűkkel jelzik: O, A, B, AB vártípus­nak megfelelően. Újabb kuta­tások még egy ötödik vértípus létezését derítették fel, és ma már az un. Rh. faktort is fi­gyelembe veszik vérátömlesz­tések alkalmával. A kutatások pontosan kiderítették, hogy melyik vértípus melyikkel ke­verhető, vagyis milyen vér­csoportú ember milyen vér­csoportúnak adhat vért. Ha a vércsoportok nem megfelelők, a vértesiek csomócskákba áll­nak össze, és ez a vérkeringés­ben súlyos zavarokat okoz. A vérátömlesztés előtt tehát gon­dosan meghatározzák a véradó és a vérkapó vércsoportját, és csak megfelelő véradótól ad­nak vért. A vérátömlesztésre sokszor váratlan időben, gyorsan van szükség, amikor a megfelelő véradó nem könnyen található meg. A tudományos kutatók tehát kidolgozták a vér kon­zerválásának módjait, és meg­szervezték az intézményes vér­ellátás-szolgálatot. Ma már te­lefon segítségével perceken be­lül megérkezik a szükséges tí­pusú tartósított vér a beteg életének megmentésére. A vér­ellátó szolgálat kielégítő mű­ködésének feltétele, hogy min­dig bőségesen, a legkülönbö­zőbb vércsoportú vér álljon rendelkezésére. Ez csak akkor biztosítható, ha a lakosság egészséges rétegei ismerik a vér életmentő szerepét, és ön­kéntesen adnak vért a vérellá­tó szolgálatnak. Életet ment, aki vért ad, a véradás tehát legszebb megnyilvánulása a szocialista ember öntudatának; Dr. Kiszely György S&őlőheteg ségek és az ellenük való védekezés Mint minden kultúrnövénynek, a szfflónek azt mutatja, hogy milyen nagyi is vannak betegségei: rovarok közül szárma­■P/-V—. I ~ A _____ _ '____1 ' X —A -«n Árt«; ne -í A Ao n C-f rvV f Im/TTí— A lisztharmat • zó ellenségei és az időjárástól okozott, káro- : sedásai. Az elsők közül, sőt a termesztés szam- i pontjából is általában a legveszélyesebb a szőlőragya fontossága van a vérnek szervezetben. Hogyan tölti be ezt a létfon- j tosságű szerepét a vér? Miben] áll a vér szerepe a szervezet) egészének fenntartásában? vagy régi latinos nevén peronoszpóra. Ez ap­ró gombakártevő, melynek spórái kellő me­leg és nedvesség esetén a szőlő minden zöld részét fertőzni tudják, ez az eshetőség pedig fehér bevonat, a ragya kivirágzása (szaporí­tó szervei) alakjában jelenik meg. De látható ilyen kivirágzás a virágon és bogyón is, mi- _ áital a termést teljesen tönkreteheti. A gom- meg'zűnt, a sebben szívós sö-$ba tmyceliumai a szőlő szöveteiben élnek, itt ..... .... ., tétvörös véralvadék képződött, Imár 61 nem Pusztíthatok, a fertőzés jóval a Hillary Újabb expedíciót ezután a sebből sárgás nedve-1 Umetek megjelenése előtt, történt. Az emberi vér összetétele Mindenki tapasztalta már,: hogyha testén vérző seb ke-i letkezett, a vérzés néhány perc) alatt csillapodni kezdett, maid) inkább hegyi szőlők betegsége, rendesen júJ lius—augusztusban szokott föllépni, piszkos­fehér bevonatot képez, és dohos szaga van. Mivel nem a növényben, hanem a felületen károsít, kénporozással elpusztítható. Vészes állati ellensége volt a szőlőnek a gyökértetű vagv filoxéra, míg a védekezés amerikai alapanyagfajtákra való oltással meg nem oldódott. Jelentősebb kártevő olykor a szőlőmoly, amelynek egyik nemzedéke a virágzás táján a fürtöket rágcsálva összeszö- vegeti, második nemzedéke pedig a bogyók belsejét választja lakhelyül. Védekezni csak az első nemzedék ellen lehet: 1,5 ezrelékes nikotinoldattal, melyben 1 százalék káliszap­pan is van, vékony, de erős sugárral perme­tezzük a szövedéket. szervez a Mount Everestre zés indult meg. ami'végül isi _A védekezés tehát csakis preventív, a fer­beszáradt. és var keletkezett * tőzés megakadályozása lehet.' E célból a tő- Ha a kibocsátott vért állni f kéket, minden zöld részüket bordói lével per­A» időjárás okozta károk Sir Edmund Hillary, a neves hagyjuk, megalvad, és ' két§ ”*****•„ «Tf* V*?yi sarkkutató és a Ipinisia Hjelen- I löszre válik: vérlenényre és ] közömböséire szükséges -mészből áll. Tér- tétté, hogy újabb expedícióiké- j vérsavóra. A vérlepény sötét-) m° szolonel O-8“1’5 százalékos, uj telepit- ígv készült cement különböző j szül indítani a Mount Everest-1 barnás-vörös, szívós tömeg, a szilárdsági próbákon nagysze-1 re; ezúttal az északi oldalról vérsavó átlátszó, sárgás folya rűen bevált. akarja megközelíteni a csúcsot. Napsugár a palackban »Palackozott napsugárnak« nevezik a californiai tudások azt a dióhéj nagyságú vákuum csövet, amely higanygázzal van töltve. Ha a higanygázon elektromos áramot vezetnek át, olyan anyaggá változik, amely hasonlatos a Napot körülvevő, sok milliárd mérföld szélessé­gű tüzes "atmoszférához«. En­nek a kísérleti eszköznek -> se­gítségével a tudások azt remé­lik, hogy az eddiginél még jó­val rövídebb rádióhullámsá- vok kerülhetnek felhasználás­ról, továbbá tanulmányozni le­het majd a nukleáris fúzió je­lenségeit. A "palackozott nap­sugár« rendkívül rövid mikro­hullámokat bocsát ki. amelyek csak néhány mérföld távolság-, ra terjednek, azután Mszívód­nak a földi aUnoszíéa-..a. dék. A vérlepény rostos szerke­zetű fibrintömegében a vér mik­roszkóposán látható alakos ele­mei, a vérsejtek találhatók. Ha a vér alvadását megakadályoz­zuk, akkor vérlepény nem képződik, hanem a mikreszkó­vény, iskola és hasonlóknál gyöngébb olda­tot használunk, és minden kg gálic közömbö­sítésére 1.4 kg jó minőségű oltott meszet ve­szünk számításba. Az erősebb, oldatokat ak­kor használjuk, ha a hajtások erősebbek, és veszélyes az idő. A szőlőt rendesen május közepétől július közepéig négy-öt, sőt több esetben is perme­tezzük. Itt az a lényeg, hogy a tőke minden pos alakos elemek leüleped-1 zöld részét érje a permet, amely rászáradva nők, és fölöttük sűrűn folyó át- ♦ a fertőzést megakadályozni képes. A perme­latszo vérplazma különül el. A? . . , ...................... , . , , , > v érplazma nem egyéb, mint a|te7eselk kiegészítéséül ha.nah harmatoknál, fibrinogén tartalmú vérsavó. A; esők után rézmészporral porozunk, amire fibrinoeén az a vérfehérje, ♦ kertünkben a legalkalm-a^Sb **c.y k^s kézi amelyből a vér megalvadása-♦ porozó, de szükségből ezv kor a fibrin, a véralvadék srí-J w]lzacSik0 is rry-'id vós rostos váza keletkezik. Azt alakos elerr’f*1r mikro^TVonnal $ ^ halasa csak vizsgálhatók. Megkülönböztet- ♦ növényre úgy, mint a idölpa-oc bO'tra erősí- gyors, tapad a ”S'T közül a téli fagy ellen szolgál a födés. A ta­vaszi, rendesen május elején bekövetkező fagy ellen pedig füstöléssel (nedves, korhadt anyag meggyújtásával) szoktak védekezni. Ez ritkán mutat eredményt. Többet ér karton­papírból késizült süvegekkel a tőkéket éjsza­kara lefödni. Nagyon hasznos a hideg felőli oldalon sűrű élősövény készítése. Ugyancsak hasznos védelmet ad a kora tavaszi (február, március) szélverés ellen sűrű élőfasor ülte­tése különösen homokfúvásos vidéken. En­nek gyökér- és árnyékterületére természete­sen ne ültessünk szőlőt, de ez a terület a vé­delmen kívül meghozza hasznát a növekvő fatömegben. Oltványszőfőknél előforduló je­lenség a szőlőlevelek sárgulása, a klorozis: • ez lehet kora nyáron, időleges, amely később el­múlik, de lehet tairtósabb is. mely a tőkét él- senyveszti. Sok oka közül a nem kellően mésztűrö alany, a sok vizet tartalmazó és terméketlen talaj szerepel a leggyakrabban, gyógyításuk tehát ezekkel kapcsolatos^ és elég nehéz. (Részlet a TIT előadási. útmMtatój&b-*1-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents