Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

A sertés nagyüzemi hizlalásáról takarmány 2 százaléka, a só­szükséglet 0,5 százaléka körül mozog. Tájékoztatásul közlök egy­Súlykategória Fejadag testsúly 30—40 kg-ig 4,0 40—50 kg-ig 4,0 50—60 kg-ig 3,8 60—70 kg-ig 3,7 70—80 kg-ig 3,5 80—90 kg-ig 3,4 90—100 kg-ig 3,2 100—110 kg-ig 3,1 110 kg felett 3,0 Takarmányozásra olyan karmányféléket választunk, melyek ízletesek, így a gyors ütemű hizlalást lehetővé te­szik. Ne tártál mazzanak sok ballasztanyagot, és keményítő­értékük 65 százalék között mo­zogjon. Nem utlsósorban meg kell még említenem, hogy a hizlalás eredményessége nagy­mértékben függ a gondozótól. Nagy vagyont bíz a szövetke­zet tagsága a hizlalóra; az ő lelkiismeretességétől, hozzáál­Keményítőérték arány son ka- bacon- tőké­sül dő süldő sertés 1:4,5 1:4,5 1:4,5 1:5,0 1:5,0 1:5,0 1:5,5 1:5,5 1:5,6 1:6,2 1:6,2 1:6,5 1:6,7 1:6,7 1:7,2 1:7,0 1:7,1 1:7,6 1:7,0 1:7,3 1:8,0 1:3,3 1:8,6 lásától és állatszeretetétől függ a hizlalás sikere. Befejezésül gazdaságossági számítást ismertetek annak bi­zonyságául, hogy a sertéshizla­lás kifizetődő üzemág, és nem hanyagolható el termelőszövet­kezeteinkben. A pénzjövede­lem mellett a rendelkezésre ál­ló alomszalmától függően szin­te tetszés szerinti mennyiségű, jó minőségű trágyát is tudunk előállítani, ennek haszna pe­dig magasabb terméseredmé­nyekben mutatkozik meg. két irányszámot a fejadagra és a keményítőérték — emészthe­tő fehérje arányára vonatko­zólag: Életszínvonalunk fokozódó emelkedése miatt mind több és több húst kíván népgazdasá­gunk a lakosság ellátására. A hússzükséglet kielégítésében hazánkban lényeges szerepe van a sertéshúsnak. Az összes hússzükségletet 100-nak véve a sertéshúsra mintegy 50—55 százalék jut. Ahhoz, hogy a fokozódó hazai és exportigé­nyeket is kielégíthessük, a leg­messzebbmenőkig ki kell hasz­nálnunk lehetőségeinket a ser­téshizlalásban. Szükséges tehát, hogy terme­lőszövetkezeteink is maguké­vá tegyék a sertéshizlalás fon­tosságát, annál is inkább, mert a befektetett tőkét gyorsan visszaadja és kamatoztatja. Okszerű tartással és takarmá­nyozással a ma kívánatos vég- súly mintegy l hónapi hizla lássál elérhető. A sajtóban ismertetett típus építkezési tervek között az egyszerű hizlaldák is nagyon megfelelnek a hizlalásnak, és a gondozó melléállásával leg­alább olyan jó eredmények ér­hetők el, mint a legkorszerűbb önetetővel, iparvasúttal, önita- tóval ellátott szállásokban. Természetesen meg kell tarta­ni a hizlalás szabályait, .hogy megfelelő eredményt érhes­sünk el, és hizlalási üzem­águnk nyereséges legyen. A hizlalás a süldő átvételé­vel kezdődik. Csak hizlalásra alkalmas, jó küllemű és egész­séges egyedeket vegyünk át Termelőszövetkezeteinknek ál­lamunk rövidlejáratú hitelt biztosít a süldők felvásárlásá­ra. A süldővásárlást az Ál­latforgalmi Vállalat bonyolít­ja le, és 14,50 Ft/kg árban ad­ja át a süldőket szövetkeze­teinknek hizlalásra. Nagy gondossággal kell vég­rehajtanunk az úgynevezett beérkeztetést, a hizlaló helyen való elhelyezést. -4 beérkezett állatokat okvetlenül fertőtlení­tőn hajtsuk át. A szállásokat megfelelően készítsük elő. Az etetőtereket tisztítsuk meg, a iékvőtéren a kemény részeket lazítsuk fel, a homokhiányt pó­toljuk. A földet egy ásónyom- nyira cseréljük ki. A oeérke- zett állatokat lehetőség szerint falkásitsuk. A beérkezett sertéseket el­helyezésük után mintegy 4 órá­val szabad csak etebrli és itatni. Az első napokban híg ivósda- rát adjunk sertéseinknek, lehe­tőleg árpa- és zab-darakeveré- ket. Fejadagjuk ekkor csak a testsúly 2 százaiétól lehet. Er­rol a fejadagról azután fokoza­tosan, étvágy szerint térhetünk at a rendes fejadagra és a kí­vánt . takarmánykeverékre. Most is és a hizlalás egész ide­jén tartsuk szem előtt, hogy a hirtelen fejadag-emelés és ta­karmányváltozás a sertések ét­vágyát és a takarmány hasz­nosítási százalékát, valamint a ’áhizlalt súlyt hátrányosan be­folyásolja, sőt a későbbi hizla- íási lehetőségeinket is jelenté­kenyen rontja. A takarmány- keverékbe olajpogácsát és extrahált darát csak akkor ad­junk, ha az állatok teljesen megpihentek, és semmiféle ét­rendi zavar nem mutatkozik. A sertéseket beérkezésük után rövid időn belül oltani és ivartalanítani kell. Mivel ser­téseinket 110—12Ö kg-ig hiz­laljuk — amit 8—10 hónapos korig könnyen elérhetünk —, ivartalanítani csak a kanserté­seket szükséges, mert a koca­sertéseknél a végsúlyig törté­nő 2—3 ivarzás nem jár akko­ra súlyveszteséggel, mint a műtéti beavatkozás. A hizlalás idején a legna­gyobb gondot fordítsuk a tisz­taságra, és az egészséges tartá­si körülményeket mindenkép­pen biztosítsuk. Az etetőtere­ket, itató- és etetővályúkat minden etetés előtt tisztítani kell. A szállások homokját szükség szerint fel kell lazíta­ni és szárazon tartani, hogy sertéseinknek kényelmes he­lyet biztosítsunk. Állandóan, de különösen a nyári nagy hőség idején friss vizet adjunk sertéseinknek. A darát egyenletesen kever­jük el, és az etetési időt pon­tosan tartsuk meg. Nyáron zsenge zöldtakarmány folya­matos etetésével hizlalásunkat olcsóbbá tehetjük. A Szovjet­unió egyik gazdaságában hús­sertésekkel 40 százalékban etettek zöld pillangóst és ré­paféléket, s így is 8—9 hóna­pos korra 90—100 kg-os súlyt értek el. A zöldet apróra szecs­kázva, a darába bekeverve etessük sertéseinkkel. Az esetleg beteg, nem evő sertéseket emeljük ki a fal­kából, és gondos kezeléssel tartsuk külön őket. A hizlalás idején a hízóser­tés étvágyát, hízását éberen fi­gyeljük, és a fejadagokat a ser­tések étvágyához mérten emel­jük. A fejadagot mindenkor a sertés étvágya szabja meg. Jól eszik a sertés akkor, ha adag­ját 5—10 perc alatt »vágásán« elfogyasztja. Inkább többször keveset, mint egyszerre sokat emeljünk a fejadagon. A hiz­lalási időszakban a sertéseket naponta háromszor etessük. Reggeli etetéskor a fejadag egy harmadánál kevesebbet ad­junk, mert reggel a sertés ál­talában gyengébb étvággyal eszik. A nyári nagy hőségben 70 kg-nál nagyobb súlyú ser­téseinket naponta kétszer etet­jük, és ekkor a fejadag 45 szá­zalékát reggel, 55 százalékát este adjuk. A hizlalás legfontosabb té­nyezője a helyes takarmányo­zás. Ügyeljünk arra, hogy a dara megfelelő finomságú — 1 köbmilliméter maximális szemnagyságú — legyen. A nyári nagy melegben és a téli hideg időben etetés előtt 1 órá­val, más időszakban 2 órával előbb keverjük be a darát. Té­len a melegvizes keverést hí­zóink magasabb hozammal há­lálják meg. Ne feledkezzünk meg takar­mánykeverékünk összeállítása­kor a mész- és sószükséglet kiegészítéséről sem. A mész- szükséglet általában az abrak­,.Bevándorolt" növények Amerikában végzett botani­kai vizsgálatok meglepő ered­ménnyel jártak. Kiderült, hogy Buenos Aires körüli növény­világ háromnegyed részt -be­vándorolt-« európai növények­ből álL Ezen a területen az Eu­rópából behozott növényfélesé­gek majdnem teljesen kiszorí­tották az eredeti argentínai flórát. összesen: Kiadás: Egyenleg: Az egy hízóra esó jövedelem 113,90 Ft. Tehát ha nagyüzemi hizlalást folytatunk, legalább 200—250 db hízóval kell fog­lalkoznunk, ez egy gondozó munkaidejét leköti, és jövedel­münk is magasabb. Takarmányozásra 120 kg ku­koricát á 250 Ft, 100 kg árpát, á 250 Ft, 100 kg korpát á 138,40 Ft, 30 kg zsírban dús napra­forgó-pogácsát á 210 Ft, 60 kg Futószalagon készült pezsgő Moszkvában üzembehelyezték a világ első pezsgőgyárrá futószalag­ját. Ez külföldön is nagy fcltfluést keltett. Számos cég már azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy adja el az új szabadalmat. A szovjet mérnökök most olyan auto­matikus elektromos berendezése­ken dolgoznak, amelyek állandóan szemmel tartják a futószalag mű­ködését, a legkisebb eltérésre Is felfigyelnek, s ezáltal jelentősen javítják a szovjet pezsgő mlnősé­liter fölözött tejet á 45 Ft, szá­mítottam hízónként a hizlalási időszakra. A napraforgó-pogá­csa helyettesíthető takarmány- borsóval, borsóolajjal, esetleg szójababbal. A lucernaliszt a nyári időben természetesen zsenge zöldlucernával vagy vö­rösherével helyettesíthető. Oros Sándor, a TIT tagja. Törött emberi csontok »ragasztása' Dr. M. Mamdarino amerikai ortopéd sebész -ragasztó anya­got- készített törött emberi csontok összeforrasztására, és ezt -Ostamer--nek nevezi. Po- lyurethanból készült habról van szó, amely megszilárdulá­sakor köti a csontokat, és ké­sőbb, a gyógyulás után felszí­vódik az emberi testbe. Bét. A sáskák és Dr. R. C. Rajney angol meteorológus meg­állapította, hogy az időjárástól függ, milyen magasan és milyen messzire repülnek a sáska­rajok. Megfigyelte, hogy a talaj hőmérséklete és az ezer, kétezer méter magasságban ural­kodó hőmérséklet közötti arány befolyásolja a sáskák repülésmódját. Amikor ugyanis, a talaj mentén sokkal melegebb van, mint ezer méter magasságban, akkor felfelé áramlik a levegő — ezt a vitorlázó repülök -emelő szél­AZ IDŐJÁRÁS nek- nevezik. Az ilyen emelő szelek szárnyán jutnak a sáskarajok a magasba. Teljesen el­veszítik a kapcsolatot a talajjal, és csak távo­labb ereszkednek újra le. Ez a megfigyelés rendkívül nagy jelentő­ségű a sáskák, elleni küzdelemben. Azt jelenti ugyanis, hogy erős napsütésben, amikor na­gyon felmelegszik a talaj, a sás karajokat ezer­kétezer méter magasságban kell keresni, és repülőgépről rovarirtószerrel pusztítani. Űj ásatások a kínai ősember maradványainak feltárására Mint ismeretes, a kínai főváros közelé­ben lévő Csókoutien- ben találták meg a második világháborúi előtt a kínai ősember csontjait. A nagyfon­tosságú, leletnek a kí­naiak nem látták sok hasznát, mert a hábo­rú alatt az egyik pe­kingi kórházban dol­gozó amerikai pro­fesszor elszállította az Egyesült Államokba. Ily módon az a furcsa helyzet állt elő, hogy a pekingi múzeum­ban a kínai ősember koponyájának csak az utánzata látható. Most a kínai tudósok elhatározták, hogy folytatják a Csóko- uüenben megkezdett ásatásokat, és nem nyugszanak addig, amíg újabb maradvá­nyokra nem bukkan­nák. A kínai tudósok véleménye szerint a június közepén meg­kezdett ásatások eredménnyel kecseg­tetnék. A sangháji tudo­mányos filmeket gyártó stúdióban megkezdték egy nép­szerű tudományos film forgatását a kí­nai ősember életéről. A színes, öt részre osztott film bemu'at- ja majd, hogyan élt a }eínai ősember, ho­gyan folytak Csóko- utienben az első ása­tások, milyen ered­ményeket értek cl ed­dig a kínai ősember maradványainak fel­kutatásában. Kiadás: 200 db süldő & 40 kg 14,50 Ft/kg 116 000 Ft Takarmány 175 400 Ft Gondozó 150 m.-egység á 50 Ft 7 500 Ft összesen: 298 900 Ft 15 százalék általános költség 44 835 Ft Kiadás összesen: 343 735 Ft Bevétel: 196 db á .110 kg = 21 560 kg á 15,50 Ft/kg 334 180 Ft Nagyüzemi felár 1,50 Ft/kg (mert 50 db felett van) 32 340 Ft 366 520 Ft , vi 343 735 Ft 22 785 Ft lucernalisztet á 120 Ft, és 120 A KAPÁTÓL A TRAKTORIG A FÖLD KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIN különböző módon művelik meg a földet, kezdve a legprimitívebb eszkö­zöktől egészen a modern kol­hozokban használt gépekig. A földművelés és az állattenyész­tés különböző országokban je­lent meg, valószínűleg egymás­tól függetlenül. Az asszonyok, mivel gyermekeiket kellett gondozniuk, a férfiaknál ke­vésbé nomád életet voltak kénytelenek élni, és hogy tar­talékot gyűjtsenek, gyümölcsöt és magvakat szedtek össze. Ilyen magvakat véletlenül el­szórva, vagy pedig esetleg el­rejtés céljából a földbe ásva az ősember észrevette, hogy a magból idővel növény lesz, és hogy ebből a növényből újabb magok teremnek. Sok száz évnek kellett eltel­nie ahhoz, amíg az ember rá­jött, hogy a termés a föld meg­művelésétől függ. A földműve­lő eszközök megjelenése rend­kívül fontos esemény az embe­riség történetében. Az első eke valószínűleg ka­paféle volt, olyan kihegyezett fadarab, amellyel a nomád né­pek az ehető gyökereket kika­parják a földből, gyümölcsöt vernek le, vagy ellenségeikkel harcolnak. Ez úgyszólván egye­temes munkaeszköz volt. Ilyen botokat használnak még nap­jainkban is egyes ausztráliai és szigettengeri törzsek. Inkább közeledik az ekéhez a villaszerű bot vagy pedig a kiélezett ág. Az ilyen munka­eszköz termelékenységét te­kintve, újabb lépést jelent a földművelésben, s egyúttal az ekének is elődje. Ilyen ekét manapság is találunk számos elmaradt népnél. Ezekkel az eszközökkel a földet nem ásva művelték meg, hanem hegyes élével barázdát vágtak. A Z ELSŐ EKÉKET embe- ri erővel mozgatták. Leg­alábbis így ábrázolják ezt az ősrégi egyiptomi dombormű­vek, ^melyek egyikén két szán­tó alakot láthatunk. Az egyi­ket befogták az ekébe és húz­ta. Biztos, hogy az ilyen mun­ka tűi nehéz volt az ember számára, s ezért megkísérelték, hogy ökörrel, lóval szántsanak. Sok évszázad telt el, amíg az eke újabb lényeges módosulá­sokon ment át, Plínius római tudós munkáiban találkozunk egy fejlettebb eke leírásával, ennek már kereke és csorosz- lyája is van. A kerék által le­hetővé válik, hogy az eke ne akadjon be a földbe, a csorosz- lya pedig felhasítja a földet, és megkönnyíti a barázda alakí­tását. A XIII. század elején a hol­landusok olyan ekét szerkesz­tettek, amelyen külön alkat­rész forgatja a kést és az eke­vas által felhasltott földet. így jelenik meg a kezdetleges esz­köz helyén a szó modern értel­mében vett eke, amelyet még mindig majdiiem egészen fá­ból készítettek, és alakja még meglehetősen kezdetleges. A XVIII. SZÁZAD IPARI ^ FELLENDÜLÉSE Ang­liában, a lakcsság felduzzadá­sa az ipari városokban és vi­dékeken a mezőgazdasági ter­mékek árának jelentékeny nö­vekedését idézte elő. Javítani kell a parasztok munkamód­szerein ahhoz, hogy az ipari vidékeket el tudják látni na­gyobb mértékben termékeik­kel. Jó ekére volt szükség Észak- Amerikában is, ahol nagy ki­terjedésű új mezőgazdasági te­rületeket kellett megművelni. A következő lépés az eke tö­kéletesítéséhez Amerikában történt. 1819-ben Wood New Yorkban szabadalmat váltott ki olyan vasekére, melynek minden lényeges alkatrésze ko­pás esetén kicserélhető. De az egy barázdát vágó vas­eke nem tudta a földművesek igényeit kielégíteni. Nem volt elégséges ahhoz, hogy az Észak- és Dél-Amerikában mind nagyobb mértékben meg­művelés alá vett óriási földte­rületeket felszántsák vele. Ép­pen ezért a XIX. század köze­pén megjelentek a több baráz­dás ekék, amelyek egy fordu­lattal 3—4—5 barázdát vágtak. Az ilyen ekéket eleinte lovak­kal vontatták. Ma már gépek­re hárul ez a szerep. Először gőzgéppel vontatták az ekét. A lokomobil drótkötéllel von­szolta maga után az ekét (1850.) A gőzekét is kiszorítja a trak­torral vontatott eke. A villamos áram felhaszná­lásának elterjedése és a villa­mos hálózat kiépítése a falva­kon az elektromos ekével való kísérletezéshez vezetett. Ez úgy történik, hogy a legközelebbi hálózattól kábeleken vezetik a villamosságot a földek felé, és így látják el hajtóerővel a vil­lamos ekét. /V ÉH ANY ÖSSZEHASON­1 ’ LITHATÖ ADAT a kü­lönböző mezőgazdasági eszkö­zök hatékonyságáról. Az első földműves kihegyezett botjá­val naponta legfeljebb 1/1000 hektárt lehetett -felszántani«. A kezdetleges ekével pedig leg­alább 1 hónapra volt szükség 1 hektár felszántásához. A fa­eke legnagyobb náci teljesít­ménye 2 hektár, a 40 barázdás ekét vontató és két ember által kezelt traktor pedig 20 perc alatt szánt fel egy hektárt. Modern munkavédelmi berendezés Az egyik leningrádi gyárban a présgép éles, súlyos és éppen ezért veszélyes szerszámai kö­rül semmiféle háló vagy egyéb védőberendezés nem látható. Talán figyelmen kívül hagyják a munkavédelmi előírásokat? Nem, csupán arról van szó, Olajtartályban az Atlanti-óceánon át Három montreali férfi — a 24 éves Richard Melrsch, a 30 éves Albert Barth rádléműszc- rész és az ugyancsak 30 éves Robert Frantz fényképes; — elhatározta, hogy egy hatalmas olajtartályban átkel az Atlan­ti-óceánon. Az acéllemezből ké­szült tartály 5,5 méter hosszú, átmérője 1,8 méter, felszerelé­se: rádióadó- és vevőkészü­lék, kormánykerék, és egy ké­szülék a zárt tartály levegőjé­nek kicserélésére. A három ka­landvágyé férfi UJ-Fuudland- ből vág neki veszélyes útjá­nak, a -Diogenész—nek elne­vezett alkalmatosságon. Re­mélik, hogy a Golf-áramlat segítségével 2 hónap alatt síke rül elérniük Anglia vagy Fran­ciaország partvidékét. hogy ott már nem régimódi eszközökkel, hanem a modern technika vívmányaival óvják a dolgozókat. A gép enyik sar­kánál fényszóró áll, vele szemben fotocella helyezkedik el. A fotocella kapcsolatban áll a gép indító- és fékezőberen­dezésével. A fényfüggöny kö­zepén találhatjuk a legveszé­lyesebb munkaeszközöket. Ha a préselő munkás keze a kelle­ténél kissé közelebb kerül a veszélyes késekhez, bele kell -ütköznie« a fényfüggönybe, ezt a fotocella azonnal -észre- veszi", elektromos impülzoso- kat küld a fékezőkar felé, s megállítja a gépet. Világító kesztyű Egy franci* cég világító Kesztyű­ket gyárt kerékpárosok és motor- kerékpárosok számára. E világitó kesztyűk segítségével éjszaka könnyen jelezhetik, merre akaj^s nak befordulni

Next

/
Thumbnails
Contents