Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-29 / 176. szám
A sertés nagyüzemi hizlalásáról takarmány 2 százaléka, a sószükséglet 0,5 százaléka körül mozog. Tájékoztatásul közlök egySúlykategória Fejadag testsúly 30—40 kg-ig 4,0 40—50 kg-ig 4,0 50—60 kg-ig 3,8 60—70 kg-ig 3,7 70—80 kg-ig 3,5 80—90 kg-ig 3,4 90—100 kg-ig 3,2 100—110 kg-ig 3,1 110 kg felett 3,0 Takarmányozásra olyan karmányféléket választunk, melyek ízletesek, így a gyors ütemű hizlalást lehetővé teszik. Ne tártál mazzanak sok ballasztanyagot, és keményítőértékük 65 százalék között mozogjon. Nem utlsósorban meg kell még említenem, hogy a hizlalás eredményessége nagymértékben függ a gondozótól. Nagy vagyont bíz a szövetkezet tagsága a hizlalóra; az ő lelkiismeretességétől, hozzáálKeményítőérték arány son ka- bacon- tőkésül dő süldő sertés 1:4,5 1:4,5 1:4,5 1:5,0 1:5,0 1:5,0 1:5,5 1:5,5 1:5,6 1:6,2 1:6,2 1:6,5 1:6,7 1:6,7 1:7,2 1:7,0 1:7,1 1:7,6 1:7,0 1:7,3 1:8,0 1:3,3 1:8,6 lásától és állatszeretetétől függ a hizlalás sikere. Befejezésül gazdaságossági számítást ismertetek annak bizonyságául, hogy a sertéshizlalás kifizetődő üzemág, és nem hanyagolható el termelőszövetkezeteinkben. A pénzjövedelem mellett a rendelkezésre álló alomszalmától függően szinte tetszés szerinti mennyiségű, jó minőségű trágyát is tudunk előállítani, ennek haszna pedig magasabb terméseredményekben mutatkozik meg. két irányszámot a fejadagra és a keményítőérték — emészthető fehérje arányára vonatkozólag: Életszínvonalunk fokozódó emelkedése miatt mind több és több húst kíván népgazdaságunk a lakosság ellátására. A hússzükséglet kielégítésében hazánkban lényeges szerepe van a sertéshúsnak. Az összes hússzükségletet 100-nak véve a sertéshúsra mintegy 50—55 százalék jut. Ahhoz, hogy a fokozódó hazai és exportigényeket is kielégíthessük, a legmesszebbmenőkig ki kell használnunk lehetőségeinket a sertéshizlalásban. Szükséges tehát, hogy termelőszövetkezeteink is magukévá tegyék a sertéshizlalás fontosságát, annál is inkább, mert a befektetett tőkét gyorsan visszaadja és kamatoztatja. Okszerű tartással és takarmányozással a ma kívánatos vég- súly mintegy l hónapi hizla lássál elérhető. A sajtóban ismertetett típus építkezési tervek között az egyszerű hizlaldák is nagyon megfelelnek a hizlalásnak, és a gondozó melléállásával legalább olyan jó eredmények érhetők el, mint a legkorszerűbb önetetővel, iparvasúttal, önita- tóval ellátott szállásokban. Természetesen meg kell tartani a hizlalás szabályait, .hogy megfelelő eredményt érhessünk el, és hizlalási üzemágunk nyereséges legyen. A hizlalás a süldő átvételével kezdődik. Csak hizlalásra alkalmas, jó küllemű és egészséges egyedeket vegyünk át Termelőszövetkezeteinknek államunk rövidlejáratú hitelt biztosít a süldők felvásárlására. A süldővásárlást az Állatforgalmi Vállalat bonyolítja le, és 14,50 Ft/kg árban adja át a süldőket szövetkezeteinknek hizlalásra. Nagy gondossággal kell végrehajtanunk az úgynevezett beérkeztetést, a hizlaló helyen való elhelyezést. -4 beérkezett állatokat okvetlenül fertőtlenítőn hajtsuk át. A szállásokat megfelelően készítsük elő. Az etetőtereket tisztítsuk meg, a iékvőtéren a kemény részeket lazítsuk fel, a homokhiányt pótoljuk. A földet egy ásónyom- nyira cseréljük ki. A oeérke- zett állatokat lehetőség szerint falkásitsuk. A beérkezett sertéseket elhelyezésük után mintegy 4 órával szabad csak etebrli és itatni. Az első napokban híg ivósda- rát adjunk sertéseinknek, lehetőleg árpa- és zab-darakeveré- ket. Fejadagjuk ekkor csak a testsúly 2 százaiétól lehet. Errol a fejadagról azután fokozatosan, étvágy szerint térhetünk at a rendes fejadagra és a kívánt . takarmánykeverékre. Most is és a hizlalás egész idején tartsuk szem előtt, hogy a hirtelen fejadag-emelés és takarmányváltozás a sertések étvágyát és a takarmány hasznosítási százalékát, valamint a ’áhizlalt súlyt hátrányosan befolyásolja, sőt a későbbi hizla- íási lehetőségeinket is jelentékenyen rontja. A takarmány- keverékbe olajpogácsát és extrahált darát csak akkor adjunk, ha az állatok teljesen megpihentek, és semmiféle étrendi zavar nem mutatkozik. A sertéseket beérkezésük után rövid időn belül oltani és ivartalanítani kell. Mivel sertéseinket 110—12Ö kg-ig hizlaljuk — amit 8—10 hónapos korig könnyen elérhetünk —, ivartalanítani csak a kansertéseket szükséges, mert a kocasertéseknél a végsúlyig történő 2—3 ivarzás nem jár akkora súlyveszteséggel, mint a műtéti beavatkozás. A hizlalás idején a legnagyobb gondot fordítsuk a tisztaságra, és az egészséges tartási körülményeket mindenképpen biztosítsuk. Az etetőtereket, itató- és etetővályúkat minden etetés előtt tisztítani kell. A szállások homokját szükség szerint fel kell lazítani és szárazon tartani, hogy sertéseinknek kényelmes helyet biztosítsunk. Állandóan, de különösen a nyári nagy hőség idején friss vizet adjunk sertéseinknek. A darát egyenletesen keverjük el, és az etetési időt pontosan tartsuk meg. Nyáron zsenge zöldtakarmány folyamatos etetésével hizlalásunkat olcsóbbá tehetjük. A Szovjetunió egyik gazdaságában hússertésekkel 40 százalékban etettek zöld pillangóst és répaféléket, s így is 8—9 hónapos korra 90—100 kg-os súlyt értek el. A zöldet apróra szecskázva, a darába bekeverve etessük sertéseinkkel. Az esetleg beteg, nem evő sertéseket emeljük ki a falkából, és gondos kezeléssel tartsuk külön őket. A hizlalás idején a hízósertés étvágyát, hízását éberen figyeljük, és a fejadagokat a sertések étvágyához mérten emeljük. A fejadagot mindenkor a sertés étvágya szabja meg. Jól eszik a sertés akkor, ha adagját 5—10 perc alatt »vágásán« elfogyasztja. Inkább többször keveset, mint egyszerre sokat emeljünk a fejadagon. A hizlalási időszakban a sertéseket naponta háromszor etessük. Reggeli etetéskor a fejadag egy harmadánál kevesebbet adjunk, mert reggel a sertés általában gyengébb étvággyal eszik. A nyári nagy hőségben 70 kg-nál nagyobb súlyú sertéseinket naponta kétszer etetjük, és ekkor a fejadag 45 százalékát reggel, 55 százalékát este adjuk. A hizlalás legfontosabb tényezője a helyes takarmányozás. Ügyeljünk arra, hogy a dara megfelelő finomságú — 1 köbmilliméter maximális szemnagyságú — legyen. A nyári nagy melegben és a téli hideg időben etetés előtt 1 órával, más időszakban 2 órával előbb keverjük be a darát. Télen a melegvizes keverést hízóink magasabb hozammal hálálják meg. Ne feledkezzünk meg takarmánykeverékünk összeállításakor a mész- és sószükséglet kiegészítéséről sem. A mész- szükséglet általában az abrak,.Bevándorolt" növények Amerikában végzett botanikai vizsgálatok meglepő eredménnyel jártak. Kiderült, hogy Buenos Aires körüli növényvilág háromnegyed részt -bevándorolt-« európai növényekből álL Ezen a területen az Európából behozott növényféleségek majdnem teljesen kiszorították az eredeti argentínai flórát. összesen: Kiadás: Egyenleg: Az egy hízóra esó jövedelem 113,90 Ft. Tehát ha nagyüzemi hizlalást folytatunk, legalább 200—250 db hízóval kell foglalkoznunk, ez egy gondozó munkaidejét leköti, és jövedelmünk is magasabb. Takarmányozásra 120 kg kukoricát á 250 Ft, 100 kg árpát, á 250 Ft, 100 kg korpát á 138,40 Ft, 30 kg zsírban dús napraforgó-pogácsát á 210 Ft, 60 kg Futószalagon készült pezsgő Moszkvában üzembehelyezték a világ első pezsgőgyárrá futószalagját. Ez külföldön is nagy fcltfluést keltett. Számos cég már azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy adja el az új szabadalmat. A szovjet mérnökök most olyan automatikus elektromos berendezéseken dolgoznak, amelyek állandóan szemmel tartják a futószalag működését, a legkisebb eltérésre Is felfigyelnek, s ezáltal jelentősen javítják a szovjet pezsgő mlnőséliter fölözött tejet á 45 Ft, számítottam hízónként a hizlalási időszakra. A napraforgó-pogácsa helyettesíthető takarmány- borsóval, borsóolajjal, esetleg szójababbal. A lucernaliszt a nyári időben természetesen zsenge zöldlucernával vagy vörösherével helyettesíthető. Oros Sándor, a TIT tagja. Törött emberi csontok »ragasztása' Dr. M. Mamdarino amerikai ortopéd sebész -ragasztó anyagot- készített törött emberi csontok összeforrasztására, és ezt -Ostamer--nek nevezi. Po- lyurethanból készült habról van szó, amely megszilárdulásakor köti a csontokat, és később, a gyógyulás után felszívódik az emberi testbe. Bét. A sáskák és Dr. R. C. Rajney angol meteorológus megállapította, hogy az időjárástól függ, milyen magasan és milyen messzire repülnek a sáskarajok. Megfigyelte, hogy a talaj hőmérséklete és az ezer, kétezer méter magasságban uralkodó hőmérséklet közötti arány befolyásolja a sáskák repülésmódját. Amikor ugyanis, a talaj mentén sokkal melegebb van, mint ezer méter magasságban, akkor felfelé áramlik a levegő — ezt a vitorlázó repülök -emelő szélAZ IDŐJÁRÁS nek- nevezik. Az ilyen emelő szelek szárnyán jutnak a sáskarajok a magasba. Teljesen elveszítik a kapcsolatot a talajjal, és csak távolabb ereszkednek újra le. Ez a megfigyelés rendkívül nagy jelentőségű a sáskák, elleni küzdelemben. Azt jelenti ugyanis, hogy erős napsütésben, amikor nagyon felmelegszik a talaj, a sás karajokat ezerkétezer méter magasságban kell keresni, és repülőgépről rovarirtószerrel pusztítani. Űj ásatások a kínai ősember maradványainak feltárására Mint ismeretes, a kínai főváros közelében lévő Csókoutien- ben találták meg a második világháborúi előtt a kínai ősember csontjait. A nagyfontosságú, leletnek a kínaiak nem látták sok hasznát, mert a háború alatt az egyik pekingi kórházban dolgozó amerikai professzor elszállította az Egyesült Államokba. Ily módon az a furcsa helyzet állt elő, hogy a pekingi múzeumban a kínai ősember koponyájának csak az utánzata látható. Most a kínai tudósok elhatározták, hogy folytatják a Csóko- uüenben megkezdett ásatásokat, és nem nyugszanak addig, amíg újabb maradványokra nem bukkannák. A kínai tudósok véleménye szerint a június közepén megkezdett ásatások eredménnyel kecsegtetnék. A sangháji tudományos filmeket gyártó stúdióban megkezdték egy népszerű tudományos film forgatását a kínai ősember életéről. A színes, öt részre osztott film bemu'at- ja majd, hogyan élt a }eínai ősember, hogyan folytak Csóko- utienben az első ásatások, milyen eredményeket értek cl eddig a kínai ősember maradványainak felkutatásában. Kiadás: 200 db süldő & 40 kg 14,50 Ft/kg 116 000 Ft Takarmány 175 400 Ft Gondozó 150 m.-egység á 50 Ft 7 500 Ft összesen: 298 900 Ft 15 százalék általános költség 44 835 Ft Kiadás összesen: 343 735 Ft Bevétel: 196 db á .110 kg = 21 560 kg á 15,50 Ft/kg 334 180 Ft Nagyüzemi felár 1,50 Ft/kg (mert 50 db felett van) 32 340 Ft 366 520 Ft , vi 343 735 Ft 22 785 Ft lucernalisztet á 120 Ft, és 120 A KAPÁTÓL A TRAKTORIG A FÖLD KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIN különböző módon művelik meg a földet, kezdve a legprimitívebb eszközöktől egészen a modern kolhozokban használt gépekig. A földművelés és az állattenyésztés különböző országokban jelent meg, valószínűleg egymástól függetlenül. Az asszonyok, mivel gyermekeiket kellett gondozniuk, a férfiaknál kevésbé nomád életet voltak kénytelenek élni, és hogy tartalékot gyűjtsenek, gyümölcsöt és magvakat szedtek össze. Ilyen magvakat véletlenül elszórva, vagy pedig esetleg elrejtés céljából a földbe ásva az ősember észrevette, hogy a magból idővel növény lesz, és hogy ebből a növényből újabb magok teremnek. Sok száz évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg az ember rájött, hogy a termés a föld megművelésétől függ. A földművelő eszközök megjelenése rendkívül fontos esemény az emberiség történetében. Az első eke valószínűleg kapaféle volt, olyan kihegyezett fadarab, amellyel a nomád népek az ehető gyökereket kikaparják a földből, gyümölcsöt vernek le, vagy ellenségeikkel harcolnak. Ez úgyszólván egyetemes munkaeszköz volt. Ilyen botokat használnak még napjainkban is egyes ausztráliai és szigettengeri törzsek. Inkább közeledik az ekéhez a villaszerű bot vagy pedig a kiélezett ág. Az ilyen munkaeszköz termelékenységét tekintve, újabb lépést jelent a földművelésben, s egyúttal az ekének is elődje. Ilyen ekét manapság is találunk számos elmaradt népnél. Ezekkel az eszközökkel a földet nem ásva művelték meg, hanem hegyes élével barázdát vágtak. A Z ELSŐ EKÉKET embe- ri erővel mozgatták. Legalábbis így ábrázolják ezt az ősrégi egyiptomi domborművek, ^melyek egyikén két szántó alakot láthatunk. Az egyiket befogták az ekébe és húzta. Biztos, hogy az ilyen munka tűi nehéz volt az ember számára, s ezért megkísérelték, hogy ökörrel, lóval szántsanak. Sok évszázad telt el, amíg az eke újabb lényeges módosulásokon ment át, Plínius római tudós munkáiban találkozunk egy fejlettebb eke leírásával, ennek már kereke és csorosz- lyája is van. A kerék által lehetővé válik, hogy az eke ne akadjon be a földbe, a csorosz- lya pedig felhasítja a földet, és megkönnyíti a barázda alakítását. A XIII. század elején a hollandusok olyan ekét szerkesztettek, amelyen külön alkatrész forgatja a kést és az ekevas által felhasltott földet. így jelenik meg a kezdetleges eszköz helyén a szó modern értelmében vett eke, amelyet még mindig majdiiem egészen fából készítettek, és alakja még meglehetősen kezdetleges. A XVIII. SZÁZAD IPARI ^ FELLENDÜLÉSE Angliában, a lakcsság felduzzadása az ipari városokban és vidékeken a mezőgazdasági termékek árának jelentékeny növekedését idézte elő. Javítani kell a parasztok munkamódszerein ahhoz, hogy az ipari vidékeket el tudják látni nagyobb mértékben termékeikkel. Jó ekére volt szükség Észak- Amerikában is, ahol nagy kiterjedésű új mezőgazdasági területeket kellett megművelni. A következő lépés az eke tökéletesítéséhez Amerikában történt. 1819-ben Wood New Yorkban szabadalmat váltott ki olyan vasekére, melynek minden lényeges alkatrésze kopás esetén kicserélhető. De az egy barázdát vágó vaseke nem tudta a földművesek igényeit kielégíteni. Nem volt elégséges ahhoz, hogy az Észak- és Dél-Amerikában mind nagyobb mértékben megművelés alá vett óriási földterületeket felszántsák vele. Éppen ezért a XIX. század közepén megjelentek a több barázdás ekék, amelyek egy fordulattal 3—4—5 barázdát vágtak. Az ilyen ekéket eleinte lovakkal vontatták. Ma már gépekre hárul ez a szerep. Először gőzgéppel vontatták az ekét. A lokomobil drótkötéllel vonszolta maga után az ekét (1850.) A gőzekét is kiszorítja a traktorral vontatott eke. A villamos áram felhasználásának elterjedése és a villamos hálózat kiépítése a falvakon az elektromos ekével való kísérletezéshez vezetett. Ez úgy történik, hogy a legközelebbi hálózattól kábeleken vezetik a villamosságot a földek felé, és így látják el hajtóerővel a villamos ekét. /V ÉH ANY ÖSSZEHASON1 ’ LITHATÖ ADAT a különböző mezőgazdasági eszközök hatékonyságáról. Az első földműves kihegyezett botjával naponta legfeljebb 1/1000 hektárt lehetett -felszántani«. A kezdetleges ekével pedig legalább 1 hónapra volt szükség 1 hektár felszántásához. A faeke legnagyobb náci teljesítménye 2 hektár, a 40 barázdás ekét vontató és két ember által kezelt traktor pedig 20 perc alatt szánt fel egy hektárt. Modern munkavédelmi berendezés Az egyik leningrádi gyárban a présgép éles, súlyos és éppen ezért veszélyes szerszámai körül semmiféle háló vagy egyéb védőberendezés nem látható. Talán figyelmen kívül hagyják a munkavédelmi előírásokat? Nem, csupán arról van szó, Olajtartályban az Atlanti-óceánon át Három montreali férfi — a 24 éves Richard Melrsch, a 30 éves Albert Barth rádléműszc- rész és az ugyancsak 30 éves Robert Frantz fényképes; — elhatározta, hogy egy hatalmas olajtartályban átkel az Atlanti-óceánon. Az acéllemezből készült tartály 5,5 méter hosszú, átmérője 1,8 méter, felszerelése: rádióadó- és vevőkészülék, kormánykerék, és egy készülék a zárt tartály levegőjének kicserélésére. A három kalandvágyé férfi UJ-Fuudland- ből vág neki veszélyes útjának, a -Diogenész—nek elnevezett alkalmatosságon. Remélik, hogy a Golf-áramlat segítségével 2 hónap alatt síke rül elérniük Anglia vagy Franciaország partvidékét. hogy ott már nem régimódi eszközökkel, hanem a modern technika vívmányaival óvják a dolgozókat. A gép enyik sarkánál fényszóró áll, vele szemben fotocella helyezkedik el. A fotocella kapcsolatban áll a gép indító- és fékezőberendezésével. A fényfüggöny közepén találhatjuk a legveszélyesebb munkaeszközöket. Ha a préselő munkás keze a kelleténél kissé közelebb kerül a veszélyes késekhez, bele kell -ütköznie« a fényfüggönybe, ezt a fotocella azonnal -észre- veszi", elektromos impülzoso- kat küld a fékezőkar felé, s megállítja a gépet. Világító kesztyű Egy franci* cég világító Kesztyűket gyárt kerékpárosok és motor- kerékpárosok számára. E világitó kesztyűk segítségével éjszaka könnyen jelezhetik, merre akaj^s nak befordulni