Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

Gyermekekkel a strandon „Erre tanítottak az iskolában?66 Ha az utcán, járművön, vagy Az egyik gyerek félévben is. edződnék az akaratuk is, en- bárhol rendetlenkedik egy év végén is több tárgyból meg- nek azonban már eleve gátat gyerek, biztosra lehet venni, bukott. Gyenge képességű, ke- hogy valaki a közönség sorai-» vés szorgalmú tanuló. Iskolai ból megszólal: »Erre tanítottak az iskolában?« A pedagógusok igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az iskola nevelő hatása a ta­nuló iskolán kívüli életében is megmutatkozzék. A tanulók­nak azonban vannak barátaik. munkájával csak az anya fog­lalkozott, az apa előtt mindent letagadtak. Illetve félrevezették őt. Ezért vádolta az apa a pe­szabtak a szülők. Ezek a gye rekek célt sem látnak maguk előtt, hiszen mindenük meg­van. Mit akarhatnak még? Nem szophatták meg, hogy munkával értenek el ered­dagógusokat azzal, hogy gyér- ményt, a munkáról is leszok- mekét egész évben nem faléi- tak. Ezek a gyerekek a szülői tették, jegyeit utólag írták be, szeretet áldozatai. amikor már megbuktatták. A rokonaik és ismerőseik. Szóra- gyermek pedig lassan hozzá kozni járnak és ezek a ténye- szokott ahhoz, hogy mások íél- zők formálják magatartásukat revezetésével próbáljon magá- Az iskolai környezetért első- nak legalábbis átmenetileg /sorban a pedagógus felelős, az nyugodt életet teremteni, iskolán kívüli környezet meg- A jelenlegi iskolák tanulói­választásáért és kialakításáért nak legnagyobb része olyan pedig a szülő. ' szülők gyermeke, akik az el­Az iskolában a tanulói sza- nyomás idején sokat küzdöttek bályzatra épített házirend irá- a megélhetésért, s legtöbb vá- nyítja a tanulót. Ezeknek a ha- gyük kielégületlen maradt. Az tása kellene, hogy érvényesül- élet természetes folyamata az, jön az iskolán kívül is, hiszen hogy a szülő többet akar nyúj-' a tanulók ismerik azt, s az is- tanj gyermekének, mint kola a szülőkkel is ismertette, amennyi neki jutott annak Mégis előfordult már nem egy- idején osztályrészül, szer, hogy iskolai összejövete- Akkoriban csak nagy harc és leken kifestett szájú lányt ta- áldozat árán lehetett eljutni láltunk. Vagy olyan is volt, oda, ahova ma minden ne­hogy vörösre festett hajjal, té- gyobb nehézség nélkül eljutot- pett szemöldökkel jött. a diák- tunk. A szép ruha, a s2Órnko- lány az iskolába. Mikor az zás, a tanulási lehetőség ró- anyával beszéltünk, azt vála- zsaszínű álom volt a szülők szólta: »Mit csináljak, tudja számára. Ma kiegyensúlyozott magáról, hogy szép, ezért ápol- anyagi körülményt tudnak biz­Nemcsak a túlzott, szeretet hanem ennek ellenkezője is rombolóan hathat. Meg kell tartani a helyes mértéket a gyermek nevelésé­nek minden területén, és ha úgy érzik a szülők, hogy bi­zonytalanok, forduljanak bi­zalommal a pedagógushoz, higgyék el, minden pedagógus­nak az a célja, hogy becsüli tes embert neveljen, olyat, megtalálja helyét az életben. .üle­aíci A kisgyerekek általában fél­nek a víztől, és az első fürdés rendszerint sírással jár. Ho­gyan segíthetünk leküzdeni a félelmet, és hogyan szerettes­sük meg a vizet a gyerekkel? Az első szabály az, hogy ne erőltessük. Ha sír és ellenke­zik, ne vigyük a vízbe se erő­vel, se csellel, hanem saját példánkkal bátorítsuk. Men­jünk be magunk a vízibe, lab­dázzunk, ússzunk, egyszóval mutassuk meg, milyen jó für­deni. Ezzel felébresztjük ben­ne a vágyat, hogy utánozzon bennünket. Ügyeljünk arra, hogy kis­gyereket húsz foknál hidegebb vízbe sohase engedjünk fürödni. Ha mégis dideregve jön ki a vízből, dörzsöljük meg jól tö­rülközővel, és melegen öltöz­tessük fel. Ha a gyermek szereti a vizet, már egész kicsi korában für­dethetjük folyóban és tenger­ben is. De ha még nincs há­roméves, ne engedjük egész napra a vízbe. Csak a 12 éven felülj gyermek fürodhet több­ször napjában. Mielőtt megtanulna úszni, hagyjuk, hogy minél tovább játszadozzon sekély vízben. Ne erőltessük mindjárt az úszás­ra. De ha feltámad benne a vágy, mutassuk meg neki az úszómozdulatokat. ja magát, s hogy kicsit hiú. az nem baj.« Ezek az anyák vé­gül nagyon felháborodnak azért, mert leányukat megbün­tetik, vagyis azt mondja: az iskola miért avatkozik bele a tanuló »egyéni életébe«. A szülő úgy neveli, ahogy akar­ja. tosítani gyermekük számára, s úgy vélik, helyesen járnak el akkor, ha gyermekük életét akadálymentessé teszik. így azok a szülők, akik megszok­ták, hogy küzdelmek árán le­het célhoz jutni, gyermekük­től elveszik a küzdelem lehe­tőségét. A küzdelem hevében A fürdésről Nincs olyan nyár, hogy sze­rencsétlenség, sőt tragikus sze­rencsétlenség ne történjék. Vizsgáljuk meg a feltételezhe­tő okokat. Valamikor azt mon­dották például, hogy a vízbe- fulladás egyik leggyakoribb oka a telt gyomor. Ma már nem ez az orvosak véleménye. A gyakran halálos fürdés oka: a vízzel való hirtelen érintke­zéssel magyarázható. Napkú­ra után senki ne menjen fü­rödni, egy letusolás még elkép­zelhető, bár ez sem ajánlatos. Főleg akikor kell vigyázni, ha a víz hideg Egyébként is kü­lönbséget teszünk, ha tóban, ha folyóban, ha medencében fürdünk. Általános szabály, hogy a kezdő fürdéseket maxi­málisan öt percre korlátozzuk. Természetesen túlzott étkezés, vagy ivás után se menjünk a vízbe. Nem helyes a hirtelen alámerülés. Akármilyen öre­gesnek is látszik — és nem ele­gáns —, szoktassuk fokozato­san a testet. Kimondottan erős fizikai fáradtság után sem he­lyes a fürdés. A szülők ügyel­jenek, hogy a fiatalok ne ro­ham janak például futballozás után a vízbe. Gyakran előfordul, hogy va­lakinek nincs kedve ilirödni — nemi kívánja á szervezete, ilyenkor semmiképp se en­gedjünk a baráti unszolásnak, vagy csábításnak, inkább ne­vessenek rajtunk, mintsem va­lami szerencsétlenség történ­jen. Idősebbek, gyenge idegze- tűek. szív- és ütőérbetegek ál­talában kerüljék a fürdőzést. Ha pedig nem, akkor léhetőleg társaságban. De ez vonatkozik másokra is. Nem jó. ha valaki izoláltan, egyedül fürdik. Sok tragikus szerencsétlenség oka: a meggondolatlanság. Ha sza­bad vízben Vagyunk, vigyáz­zunk a távolságra. Ismerni kellene a víz sebességét is, a veszélyes pontokat. Tévedés, hogy a jó úszónak mindent szabad. Ellenkezőleg. A jő úszót nagy-nagy óvatosság jel­lemzi. Bizonyos esetekben nem rossz a kezelőorvos tanácsát is kikérni, hogy ajánlja-e a für­dőzést? Alapvető követelmény: az úszni tudás. Ezért nem is lehet eléggé hangsúlyozni a (kerekek, iskolások tervszerű uszoda látogatását. (Természe­tesen uszoda leckékre gondo­lunk.) Nagyon fontos, hogy a gyermekek üdültetésénél ele­gendő számú felügyelő legyen jelen. A strandokon, vízparton ugyanez vonatkozik a fürdő- mesterekre. Mindazok, akikre életeket bíztak, ismerjék a mentési szabályokat. Ennek megvannak a fortélyai mind a vízben, mind a szárazföldön. Vegyük csak sorba a legfon­tosabbakat. Feltételezzük, hogy fulladozóról van szó. Ha már a vízben megközelítettük, és van rá mód, igyekezzünk vele még ott néhány rendes légzési gyakorlatot végeztetni. Ha azonban már késő. kivisszük a partra. A fogak közé szorított mutatóujjal kinyitjuk a szájat, kihúzzuk a nyelvet, és ha szük­séges, megtisztítjuk az esetle­ges idegen anyagoktól. Mivel minden másodperc számit, azonnal mesterséges légzést al­kalmazunk. Ha van készülék, annál jobb. Feltétlenül értesít­sük a közeli orvost, vagy men­tőket. Addig is valaki segítsé­gével az illetőt levetkőztetjük, a testét erőteljesen dörzsöl­jük, majd jól betakarjuk. Amennyiben az orvos megjött, ő már ellátja a beteget. Ha se­gítséget nyújtani nem tudtunk, addig folytassuk a mesterséges légzést, amíg valamilyen élet­jel nem jelentkezik. Egyébként hagyjuk abba. Minden esetben gondoskodni kell az illető el­szállításáról. BEFŐZÉS MÁLNAKOCSONYA 1 kg málnát, 1 kg ribtzlit ve­szünk. megmossuk, szitán áttörjük, majd lemérjük, s amennyit nyom, annyi cukrot teszünk hozzá, s hi­degen két óra hosszat keverjük. Üvegekbe rakjuk, s ha megkocso- nyésodott, szalicilt hintünk a tete­jére, s lekötözve levegős helyen tároljuk. « SZEDERLEKV AB A szedret megmossuk, és átvá­logatjuk, hogy hibás szemek ne keveredjenek bele. Lecsepegtetjük a vizet. Egy ldló szederhez Sí de­ka cukrot veszünk, kevés vizzel szirupot fűzünk belőle, s ha kris­tályosodik, beleöntjük a szedret. 20—35 percig főzzük, üvegekbe rak­juk, szalieilozzuk és kigőzöljük. Ha szeplős a kislányom Ne ijedjünk meg a szeplőktól. Néhány szeplő a fiatal lá­nyoknak még jól is áll. A szeplő képződését a vékony bőrön átütő íesték-testecskék okozzák. Különösen a fehér bőrű, vö­rös hajú nőknél gyakori. Minél vékonyabb a bőr, annál in­kább áttetszenek a festék-testecskék. Idővel, rendszerint 20 év körül, a bőr eléri a megfelelő edzettséget, és akkor a szep- lők eltűnnek, hogy aztán idősebb korban, 40—50 év körül, amikor a bőr megint vékonyodni kezd, újra előjöjjenek. Ha 20 éves korban, még mindig látszanak a szeplők, akkor enyhe fehérítő krémet ajánlunk, ami elhalványítja a szépiákét. Semmi esetre sem szabad a bőrt hámlasztani. A hámlás után, ha pillanatnyilag szebb is az arcbőr, de 3—4 hét múlva annál erősebben tűnnek át a szeplők az elvékonyodott bőrön. Jó, és teljesen ártalmatlan szer a szeplők ellen a cit­rom leve, esetleg 10 százalékos hidrogénhiperoxid, ha a bőr jól tűri. Ha ezzel sem érnénk al a kívánt eredményt, akkor használjuk a már említeti fehérítő krémet, de nagyon óva­tosan, mert minden fehérítő króm bizonyos mennyiségben higanyt tartalmaz, amit sok bőr nem tűr és az arc vörös ki­ütésekkel telik meg, hámlást is okozhat. A szem köré soha­sem szabad fehérítő krémet kenni, mert ott a legérzékenyebb a bőr. Ha a bőr piros lesz, aikkor hagyjuk abba a fehérítő krém használatát és egy nyugtató krémmel — lanolinossal vagy cetateumossal — kezeljük a bőrt amíg megnyugszik. A bőrt lassan rá lehet szoktatni a fehérítő krém használatára. Egyik nap fehérítő, másnap lanolinos krémmel kenjük. Ha a bőr már nem vörösödik ki a fehérítő krém után. akkor hasz­nálhatjuk naponta. A fehérítő krémet kenjük fel nappalra, utána fényvédő púderrel hintsük be az arcot, hogy a napsu­garak ellen védve legyen. Éjjelre aztán a lanolinos krém ke­rülhet sorra. Az, aki le tud mondani a napozásról és következetesen elkerüli a napsütötte helyeket, természetesen kevésbé lesz szeplős. De nemcsak a nap, hanem az erősebb fény és a szól hatására is előjönnek a szeplők. Kerti munkánál a szeplősödésre hajlamosak viseljenek lehetőleg széles karimájú szalmakalapot. Strandolás után eleinte erősebben látszanak a szeplők, de a fokozódó lebarnulás lassanként eltakarja a bőr színéneik egyenlőtlenségeit. Piros shantung délután! ruha. Érdekes s felsőrész a bek? szabott sálgallérezerű megoldással. A környéken alul fcő *>• lakat keskeny pánt szegélyezi. A szélkakas (Spanyol népmese) Kis maior állt a ha­talmas Duero folyó partján. Kacsák, li­bák, pulykák turkál­tak. kergetőztek a ho­mokiban. Csak egy fényes tollú kiskakas üldögélt szomorúan az udvar sarkában. »El­vágyóm én innen« — siránkozott tyúkany nak. »Mi lesz ve' ;d abban az óriási v'lig- ban annyi sok ember között« — bús!»’ oiatt tyúkanyó. -Márpedy én elmegyek« — fe-. leseit a kiskakas, és még aznap elindult világot látni. Tyúk­anyó nagy sirás-vívás közben engedte útnak és búcsúzóul utána ki­áltott: »Óvakodj édes . , ... from, óvakodj azoktól ^ ^ tofcoré_ des vizű patak, szé­pen kérlek, kapargáld el előlem ezt a kidőlt ágacskát, nem tudok tőle tovább folydo- gálni, hullámaim is kifáradták már a sok bukdácsolásban. »Még mit nem« — kukoré­kolf a a kiskakas. »Si- e'ös az utam, megyek vkl'—ot látni». »Csak meni, — felelte a cser des vizű patak, aztán ne hívj engem, ha bajba kerülsz«. Másnap a tűzzel ta­lálkozott a kiskakas. »Kiskakas« — szólta tűz, szépen kérlek, hozz ide egy pár szál rozsét az út mellől, hogy erőre kapják, az emberektől, akik­nek fehér köténye i és fehér sapkájuk van. Ezek a mi leg­nagyobb ellenségeink, szakácsoknak hívja’• őket.» A kiskakas trende­déit hegyre föl, völgy­be le, egyszer csak egy cszv*~~ ízű pa­lákhoz ért »Kislca- kas« — szólt a csen­kolta a kiskakas. Si­etős az utam, megyek miágat látni». »Csak menj — felelte a tűz —, de aztán ne hívj en­tern, ha bajba ke- ■ visz. Harmadnap a szél­lel találkozott a, kis­kakas. »Kiskakas« — sóhajtott a szél, szé­pen kérlek, nyisd ki ezt a kertajtót, hogy tovább mehessek». »Még miit nem» — kukorékolta a kiska­kas, sietős az utam, megyek világot látni. Telt múlt az idő, sok falut, sók közsé­get bejárt a kiskakas és egyik napon egy nagyvárosba ért. Ott sétáM éppen a piacté­ren. »Nézd ezt a szép kövér kakast» — mondta egy ember a másiknak. »Megfog­juk és eladjuk». Így is történt. A kiska­kas egy fényét fehér szobában találta ma­gát, ahol fehér köté­nyéé, fehér sapkát ember forgatta, néze­gette. — Legnagyobb el­lenségünk a szakáé* — jutott eszébe tyúk­anyó szava és most megbánta, hogy szó- fogadatlan volt, de már későn. A kiska­kas t egy nagy fazék­ba rakták, amelyben egyre melegebb léét a víz. — Ó víz — rimán- kodott s kiskakas — segíts rajtam, oltsd el a tizet. — Te segítettél é» válaszolt rajtam? — a viz. —Ö tűz — rimán- kodott a kiskakas, se­gíts rajtam, hivdvisz- sza lángjaidat. — Te sem segítettél énrajtam — szólt a tűz. — Ó szél — ri- mánkodatt a kiska­kas — segíts rajtam, simogass körül fuval­latoddal, hűtsd le for­ró testemet. — Te segítettél én­rajtam? — susogta a szél. — Ő szél — rimán- kodott a kiskakas, ezentúl mindenkinek segítek, csak most az egyszer segíts rajtam. — Segítek neked — susogott a szél —, el­hiszem, amit ígértél, de előbb el kell ven­ned büntetésedet. Ezzel felrepítette a szél a kis kakast a leg­magasabb ház legma­gasabb tetejének leg­magasabb tornyára. Azóta is ott áll a kis­kakas, és arra fordul, amerre a szél fújja, mert ez a büntetése. Es azóta szálkákéba a net*. Veszedelmek a házl-ar+ásban Az első számú veszedelem a vB­lanyvezeték. Mindenki tudja, hogy az áramütés halált is okozhat# mégis a legtöbb ember könnyel­műen elnézi, ha rongyos az álló- lámpa zsinórja, ha serceg a vil­lanyvasaló vezetéke. Azzal sem törődik, ha a fürdőkád felett meg­lazul a villanycsengő, sőt, napi­rendre tér afölött is, ha néha meg­rázza az előszoba csengője. Rö­vidzárlat esetén se hív szakértő szerelőt, hanem a kiégett biztosí­tékot, ha nincs másik kéznél, ma­ga cseréli ki egy kis dróttal, vagy az ügyes kezű szomszédot kéri “eg, hogy megjavítsa. Már pedig a mentők statisztikái tudnák meg­mutatni, hogy hány ember jár szerencsétlenül ilyen módon. Tud­nunk kell azt is, hogy vizes kéz­zel még a jól szigetelt vezetéket sem szabad megérinteni, mert so- basen tudhatjuk, hol van valami szemmel alig látható szakadás a szigetelésen. Az elektromos ház­tartási eszközöket — mosógépet, porszívót stb. — sohase szereljük szét mielőtt kikapcsoltuk volna az áramot, és pontosan tartsuk be aa utasításban közölt előírásokat. Ha a gáztűzhelyet begyújtjuk, mmdig figyeljük meg, hogy az összes láng ég-e és éjszakára zár­juk le a főcsapot is. Ha gázszagot érzünk, azonnal értesítsük a Gáz­értékesítőt, ét ne magunk állapít­suk meg gyufával, vajon valóban szivárog-e valahol gáz. Benzinnel és a most forgalom­ban levő benzin- és szesztartalmú szőnyegtisztító és padlófényesitő anyagokkal a legnagyobb óvatos­sággal kell bánni. Mindig nyitott ablaknál használjuk a szereket, és ha fürdőszobában dolgozunk, még akkor is nézzünk bele a kályhá­ba, ha tudomásunk szerint már rég kialudt a tűz. Lúgot és egyéb maró anyagokat sohase töltsünk olyan edénybe amelyben más, iható folyadékot szoktunk tartani, és tegyük olya* helyre, ahol a gyermekek nem fé^ beinek

Next

/
Thumbnails
Contents