Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

Gyermekekkel a strandon

„Erre tanítottak az iskolában?66

Ha az utcán, járművön, vagy Az egyik gyerek félévben is. edződnék az akaratuk is, en- bárhol rendetlenkedik egy év végén is több tárgyból meg- nek azonban már eleve gátat

gyerek, biztosra lehet venni, bukott. Gyenge képességű, ke- hogy valaki a közönség sorai-» vés szorgalmú tanuló. Iskolai

ból megszólal: »Erre tanítottak az iskolában?«

A pedagógusok igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az iskola nevelő hatása a tanuló iskolán kívüli életében is megmutatkozzék. A tanulóknak azonban vannak barátaik.

munkájával csak az anya foglalkozott, az apa előtt mindent letagadtak. Illetve félrevezették őt. Ezért vádolta az apa a peszabtak a szülők. Ezek a gye rekek célt sem látnak maguk előtt, hiszen mindenük megvan. Mit akarhatnak még? Nem szophatták meg, hogy munkával értenek el ereddagógusokat azzal, hogy gyér- ményt, a munkáról is leszok- mekét egész évben nem faléi- tak. Ezek a gyerekek a szülői tették, jegyeit utólag írták be, szeretet áldozatai.

amikor már megbuktatták. A

rokonaik és ismerőseik. Szóra- gyermek pedig lassan hozzá kozni járnak és ezek a ténye- szokott ahhoz, hogy mások íél- zők formálják magatartásukat revezetésével próbáljon magá- Az iskolai környezetért első- nak legalábbis átmenetileg /sorban a pedagógus felelős, az nyugodt életet teremteni, iskolán kívüli környezet meg- A jelenlegi iskolák tanulóiválasztásáért és kialakításáért nak legnagyobb része olyan pedig a szülő. ' szülők gyermeke, akik az elAz iskolában a tanulói sza- nyomás idején sokat küzdöttek bályzatra épített házirend irá- a megélhetésért, s legtöbb vá- nyítja a tanulót. Ezeknek a ha- gyük kielégületlen maradt. Az tása kellene, hogy érvényesül- élet természetes folyamata az, jön az iskolán kívül is, hiszen hogy a szülő többet akar nyúj-' a tanulók ismerik azt, s az is- tanj gyermekének, mint kola a szülőkkel is ismertette, amennyi neki jutott annak Mégis előfordult már nem egy- idején osztályrészül, szer, hogy iskolai összejövete- Akkoriban csak nagy harc és leken kifestett szájú lányt ta- áldozat árán lehetett eljutni láltunk. Vagy olyan is volt, oda, ahova ma minden nehogy vörösre festett hajjal, té- gyobb nehézség nélkül eljutot- pett szemöldökkel jött. a diák- tunk. A szép ruha, a s2Órnko- lány az iskolába. Mikor az zás, a tanulási lehetőség ró- anyával beszéltünk, azt vála- zsaszínű álom volt a szülők szólta: »Mit csináljak, tudja számára. Ma kiegyensúlyozott magáról, hogy szép, ezért ápol- anyagi körülményt tudnak bizNemcsak a túlzott, szeretet hanem ennek ellenkezője is rombolóan hathat.

Meg kell tartani a helyes mértéket a gyermek nevelésének minden területén, és ha úgy érzik a szülők, hogy bizonytalanok, forduljanak bizalommal a pedagógushoz, higgyék el, minden pedagógusnak az a célja, hogy becsüli tes embert neveljen, olyat, megtalálja helyét az életben.

.üleaíci

A kisgyerekek általában félnek a víztől, és az első fürdés rendszerint sírással jár. Hogyan segíthetünk leküzdeni a félelmet, és hogyan szerettessük meg a vizet a gyerekkel? Az első szabály az, hogy ne erőltessük. Ha sír és ellenkezik, ne vigyük a vízbe se erővel, se csellel, hanem saját példánkkal bátorítsuk. Menjünk be magunk a vízibe, labdázzunk, ússzunk, egyszóval mutassuk meg, milyen jó fürdeni. Ezzel felébresztjük benne a vágyat, hogy utánozzon bennünket.

Ügyeljünk arra, hogy kisgyereket húsz foknál hidegebb vízbe sohase engedjünk fürödni. Ha mégis dideregve jön ki a vízből, dörzsöljük meg jól törülközővel, és melegen öltöztessük fel.

Ha a gyermek szereti a vizet, már egész kicsi korában fürdethetjük folyóban és tengerben is. De ha még nincs hároméves, ne engedjük egész napra a vízbe. Csak a 12 éven felülj gyermek fürodhet többször napjában.

Mielőtt megtanulna úszni, hagyjuk, hogy minél tovább játszadozzon sekély vízben. Ne erőltessük mindjárt az úszásra. De ha feltámad benne a vágy, mutassuk meg neki az úszómozdulatokat.

ja magát, s hogy kicsit hiú. az nem baj.« Ezek az anyák végül nagyon felháborodnak azért, mert leányukat megbüntetik, vagyis azt mondja: az iskola miért avatkozik bele a tanuló »egyéni életébe«. A szülő úgy neveli, ahogy akarja.

tosítani gyermekük számára, s úgy vélik, helyesen járnak el akkor, ha gyermekük életét akadálymentessé teszik. így azok a szülők, akik megszokták, hogy küzdelmek árán lehet célhoz jutni, gyermeküktől elveszik a küzdelem lehetőségét. A küzdelem hevében

A fürdésről

Nincs olyan nyár, hogy szerencsétlenség, sőt tragikus szerencsétlenség ne történjék. Vizsgáljuk meg a feltételezhető okokat. Valamikor azt mondották például, hogy a vízbe- fulladás egyik leggyakoribb oka a telt gyomor. Ma már nem ez az orvosak véleménye. A gyakran halálos fürdés oka: a vízzel való hirtelen érintkezéssel magyarázható. Napkúra után senki ne menjen fürödni, egy letusolás még elképzelhető, bár ez sem ajánlatos. Főleg akikor kell vigyázni, ha a víz hideg Egyébként is különbséget teszünk, ha tóban, ha folyóban, ha medencében fürdünk. Általános szabály, hogy a kezdő fürdéseket maximálisan öt percre korlátozzuk. Természetesen túlzott étkezés, vagy ivás után se menjünk a vízbe. Nem helyes a hirtelen alámerülés. Akármilyen öregesnek is látszik — és nem elegáns —, szoktassuk fokozatosan a testet. Kimondottan erős fizikai fáradtság után sem helyes a fürdés. A szülők ügyeljenek, hogy a fiatalok ne roham janak például futballozás után a vízbe.

Gyakran előfordul, hogy valakinek nincs kedve ilirödni — nemi kívánja á szervezete, ilyenkor semmiképp se engedjünk a baráti unszolásnak, vagy csábításnak, inkább nevessenek rajtunk, mintsem valami szerencsétlenség történjen. Idősebbek, gyenge idegze- tűek. szív- és ütőérbetegek általában kerüljék a fürdőzést. Ha pedig nem, akkor léhetőleg társaságban. De ez vonatkozik másokra is. Nem jó. ha valaki izoláltan, egyedül fürdik. Sok tragikus szerencsétlenség oka: a meggondolatlanság. Ha szabad vízben Vagyunk, vigyázzunk a távolságra. Ismerni kellene a víz sebességét is, a veszélyes pontokat. Tévedés, hogy a jó úszónak mindent szabad. Ellenkezőleg. A jő úszót nagy-nagy óvatosság jellemzi.

Bizonyos esetekben nem rossz a kezelőorvos tanácsát is kikérni, hogy ajánlja-e a fürdőzést? Alapvető követelmény:

az úszni tudás. Ezért nem is lehet eléggé hangsúlyozni a (kerekek, iskolások tervszerű

uszoda látogatását. (Természetesen uszoda leckékre gondolunk.) Nagyon fontos, hogy a gyermekek üdültetésénél elegendő számú felügyelő legyen jelen. A strandokon, vízparton ugyanez vonatkozik a fürdő- mesterekre. Mindazok, akikre életeket bíztak, ismerjék a mentési szabályokat. Ennek megvannak a fortélyai mind a vízben, mind a szárazföldön.

Vegyük csak sorba a legfontosabbakat. Feltételezzük, hogy fulladozóról van szó. Ha már a vízben megközelítettük, és van rá mód, igyekezzünk vele még ott néhány rendes légzési gyakorlatot végeztetni. Ha azonban már késő. kivisszük a partra. A fogak közé szorított mutatóujjal kinyitjuk a szájat, kihúzzuk a nyelvet, és ha szükséges, megtisztítjuk az esetleges idegen anyagoktól. Mivel minden másodperc számit, azonnal mesterséges légzést alkalmazunk. Ha van készülék, annál jobb. Feltétlenül értesítsük a közeli orvost, vagy mentőket. Addig is valaki segítségével az illetőt levetkőztetjük, a testét erőteljesen dörzsöljük, majd jól betakarjuk. Amennyiben az orvos megjött, ő már ellátja a beteget. Ha segítséget nyújtani nem tudtunk, addig folytassuk a mesterséges légzést, amíg valamilyen életjel nem jelentkezik. Egyébként hagyjuk abba. Minden esetben gondoskodni kell az illető elszállításáról.

BEFŐZÉS

MÁLNAKOCSONYA

1 kg málnát, 1 kg ribtzlit veszünk. megmossuk, szitán áttörjük, majd lemérjük, s amennyit nyom, annyi cukrot teszünk hozzá, s hidegen két óra hosszat keverjük. Üvegekbe rakjuk, s ha megkocso- nyésodott, szalicilt hintünk a tetejére, s lekötözve levegős helyen tároljuk. «

SZEDERLEKV AB

A szedret megmossuk, és átválogatjuk, hogy hibás szemek ne keveredjenek bele. Lecsepegtetjük a vizet. Egy ldló szederhez Sí deka cukrot veszünk, kevés vizzel szirupot fűzünk belőle, s ha kristályosodik, beleöntjük a szedret. 20—35 percig főzzük, üvegekbe rakjuk, szalieilozzuk és kigőzöljük.

Ha szeplős a kislányom

Ne ijedjünk meg a szeplőktól. Néhány szeplő a fiatal lányoknak még jól is áll. A szeplő képződését a vékony bőrön átütő íesték-testecskék okozzák. Különösen a fehér bőrű, vörös hajú nőknél gyakori. Minél vékonyabb a bőr, annál inkább áttetszenek a festék-testecskék. Idővel, rendszerint 20 év körül, a bőr eléri a megfelelő edzettséget, és akkor a szep- lők eltűnnek, hogy aztán idősebb korban, 40—50 év körül, amikor a bőr megint vékonyodni kezd, újra előjöjjenek. Ha 20 éves korban, még mindig látszanak a szeplők, akkor enyhe fehérítő krémet ajánlunk, ami elhalványítja a szépiákét. Semmi esetre sem szabad a bőrt hámlasztani. A hámlás után, ha pillanatnyilag szebb is az arcbőr, de 3—4 hét múlva annál erősebben tűnnek át a szeplők az elvékonyodott bőrön.

Jó, és teljesen ártalmatlan szer a szeplők ellen a citrom leve, esetleg 10 százalékos hidrogénhiperoxid, ha a bőr jól tűri. Ha ezzel sem érnénk al a kívánt eredményt, akkor használjuk a már említeti fehérítő krémet, de nagyon óvatosan, mert minden fehérítő króm bizonyos mennyiségben higanyt tartalmaz, amit sok bőr nem tűr és az arc vörös kiütésekkel telik meg, hámlást is okozhat. A szem köré sohasem szabad fehérítő krémet kenni, mert ott a legérzékenyebb a bőr. Ha a bőr piros lesz, aikkor hagyjuk abba a fehérítő krém használatát és egy nyugtató krémmel — lanolinossal vagy cetateumossal — kezeljük a bőrt amíg megnyugszik. A bőrt lassan rá lehet szoktatni a fehérítő krém használatára. Egyik nap fehérítő, másnap lanolinos krémmel kenjük. Ha a bőr már nem vörösödik ki a fehérítő krém után. akkor használhatjuk naponta. A fehérítő krémet kenjük fel nappalra, utána fényvédő púderrel hintsük be az arcot, hogy a napsugarak ellen védve legyen. Éjjelre aztán a lanolinos krém kerülhet sorra.

Az, aki le tud mondani a napozásról és következetesen elkerüli a napsütötte helyeket, természetesen kevésbé lesz szeplős. De nemcsak a nap, hanem az erősebb fény és a szól hatására is előjönnek a szeplők.

Kerti munkánál a szeplősödésre hajlamosak viseljenek lehetőleg széles karimájú szalmakalapot.

Strandolás után eleinte erősebben látszanak a szeplők, de a fokozódó lebarnulás lassanként eltakarja a bőr színéneik egyenlőtlenségeit.

Piros shantung délután! ruha. Érdekes s felsőrész a bek? szabott sálgallérezerű megoldással. A környéken alul fcő *>• lakat keskeny pánt szegélyezi.

A szélkakas

(Spanyol népmese)

Kis maior állt a hatalmas Duero folyó partján. Kacsák, libák, pulykák turkáltak. kergetőztek a homokiban. Csak egy fényes tollú kiskakas üldögélt szomorúan az udvar sarkában. »Elvágyóm én innen« — siránkozott tyúkany nak. »Mi lesz ve' ;d abban az óriási v'lig- ban annyi sok ember között« — bús!»’ oiatt tyúkanyó. -Márpedy én elmegyek« — fe-. leseit a kiskakas, és még aznap elindult világot látni. Tyúkanyó nagy sirás-vívás közben engedte útnak és búcsúzóul utána kiáltott: »Óvakodj édes . , ...

from, óvakodj azoktól ^ ^ tofcoré_

des vizű patak, szépen kérlek, kapargáld el előlem ezt a kidőlt ágacskát, nem tudok tőle tovább folydo- gálni, hullámaim is kifáradták már a sok bukdácsolásban. »Még mit nem« — kukorékolf a a kiskakas. »Si- e'ös az utam, megyek vkl'—ot látni». »Csak meni, — felelte a cser des vizű patak, aztán ne hívj engem, ha bajba kerülsz«.

Másnap a tűzzel találkozott a kiskakas. »Kiskakas« — szólta tűz, szépen kérlek, hozz ide egy pár szál rozsét az út mellől, hogy erőre kapják,

az emberektől, akiknek fehér köténye i és fehér sapkájuk van. Ezek a mi legnagyobb ellenségeink, szakácsoknak hívja’• őket.»

A kiskakas trendedéit hegyre föl, völgybe le, egyszer csak

egy cszv*~~ ízű palákhoz ért »Kislca- kas« — szólt a csenkolta a kiskakas. Sietős az utam, megyek miágat látni». »Csak menj — felelte a tűz —, de aztán ne hívj entern, ha bajba ke- ■ visz.

Harmadnap a széllel találkozott a, kiskakas. »Kiskakas« — sóhajtott a szél, szépen kérlek, nyisd ki ezt a kertajtót, hogy

tovább mehessek». »Még miit nem» — kukorékolta a kiskakas, sietős az utam, megyek világot látni.

Telt múlt az idő, sok falut, sók községet bejárt a kiskakas és egyik napon egy nagyvárosba ért. Ott sétáM éppen a piactéren. »Nézd ezt a szép kövér kakast» —

mondta egy ember a másiknak. »Megfogjuk és eladjuk». Így is történt. A kiskakas egy fényét fehér szobában találta magát, ahol fehér kötényéé, fehér sapkát ember forgatta, nézegette.

— Legnagyobb ellenségünk a szakáé* — jutott eszébe tyúkanyó szava és most megbánta, hogy szó- fogadatlan volt, de már későn. A kiskakas t egy nagy fazékba rakták, amelyben egyre melegebb léét a víz.

— Ó víz — rimán- kodott s kiskakas — segíts rajtam, oltsd el a tizet.

— Te segítettél é»

válaszolt

rajtam? —

a viz.

—Ö tűz — rimán- kodott a kiskakas, segíts rajtam, hivdvisz- sza lángjaidat.

— Te sem segítettél énrajtam — szólt a tűz.

— Ó szél — ri- mánkodatt a kiskakas — segíts rajtam, simogass körül fuvallatoddal, hűtsd le forró testemet.

— Te segítettél énrajtam? — susogta a szél.

— Ő szél — rimán- kodott a kiskakas, ezentúl mindenkinek segítek, csak most az egyszer segíts rajtam.

— Segítek neked — susogott a szél —, elhiszem, amit ígértél, de előbb el kell venned büntetésedet.

Ezzel felrepítette a szél a kis kakast a legmagasabb ház legmagasabb tetejének legmagasabb tornyára. Azóta is ott áll a kiskakas, és arra fordul, amerre a szél fújja, mert ez a büntetése. Es azóta szálkákéba a net*.

Veszedelmek a házl-ar+ásban

Az első számú veszedelem a vBlanyvezeték. Mindenki tudja, hogy az áramütés halált is okozhat# mégis a legtöbb ember könnyelműen elnézi, ha rongyos az álló- lámpa zsinórja, ha serceg a villanyvasaló vezetéke. Azzal sem törődik, ha a fürdőkád felett meglazul a villanycsengő, sőt, napirendre tér afölött is, ha néha megrázza az előszoba csengője. Rövidzárlat esetén se hív szakértő szerelőt, hanem a kiégett biztosítékot, ha nincs másik kéznél, maga cseréli ki egy kis dróttal, vagy az ügyes kezű szomszédot kéri “eg, hogy megjavítsa. Már pedig a mentők statisztikái tudnák megmutatni, hogy hány ember jár szerencsétlenül ilyen módon. Tudnunk kell azt is, hogy vizes kézzel még a jól szigetelt vezetéket sem szabad megérinteni, mert so- basen tudhatjuk, hol van valami szemmel alig látható szakadás a szigetelésen. Az elektromos háztartási eszközöket — mosógépet, porszívót stb. — sohase szereljük szét mielőtt kikapcsoltuk volna az áramot, és pontosan tartsuk be aa utasításban közölt előírásokat.

Ha a gáztűzhelyet begyújtjuk, mmdig figyeljük meg, hogy az összes láng ég-e és éjszakára zárjuk le a főcsapot is. Ha gázszagot érzünk, azonnal értesítsük a Gázértékesítőt, ét ne magunk állapítsuk meg gyufával, vajon valóban szivárog-e valahol gáz.

Benzinnel és a most forgalomban levő benzin- és szesztartalmú szőnyegtisztító és padlófényesitő anyagokkal a legnagyobb óvatossággal kell bánni. Mindig nyitott ablaknál használjuk a szereket, és ha fürdőszobában dolgozunk, még akkor is nézzünk bele a kályhába, ha tudomásunk szerint már rég kialudt a tűz.

Lúgot és egyéb maró anyagokat sohase töltsünk olyan edénybe

amelyben más, iható folyadékot szoktunk tartani, és tegyük olya* helyre, ahol a gyermekek nem fé^ beinek