Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

Péntek, 1959. július 24. 6 SOMOGYI NÉPLAP Készülődés az új tanévre Oktatási intézményeink éle­tében jelentős fordulatot jelez 1959 nyara. Már megkezdődtek az iskolák költségvetésében 8— 9—10 ezer forintos tételekként szereplő nagytakarítások, fer­tőtlenítések, meszelések. Ez hagyományos munka. A műve­lődés ügyét szolgáló emberek­nek, vezetőknek azonban ez a nagyarányú átszervezés okoz most fejtörést, ami küszöbön áll, vagy máris folyamatban van. Egy szó, mint száz: igen sokan tevékenykednek, hogy zökkenő mentes legyen a tan­évnyitás, és az iskola székhe­lyétől messze lakó középiskolás diák fiatalok ismét második otthonukat köszönthessék kol­légiumainkban. A tanítóképző akadémia in­dítása kapcsán jelentős átszer­vezési munka folyik városunk­ban. Ismeretes, hogy a leány- gimnázium az utóbbi években »•kinőtte" az iskolaépületet. A tizennyolc tanulócsoport meg­nyugtató elhelyezése a most induló tanévben nagy problé­mát jélent, miver a gimnázium tanítóképző épületében vendé­geskedő néhány osztálya fedél nélkül maradt. Űj oktatási in­tézményünknek az egész épü­letre szüksége van, mert itt oldja meg a gyakorló iskola működtetését is. Ezért a leány- gimnázium korábbi kollégiu­mát átalakítják, s ott helyezik el a gimnáziumba nem férő osztályokat. Ez is mint ideigle­nes könnyítés állja meg a he­lyét. Hová költözködik a leány- gimnázium kollégiuma? A Zal­ka Máté laktanya két épület­szárnyát építik át kollégium­má több mint félmilliós költséggel. Távolabbi terv, hogy a két épületszámy egyi­kében kapnak otthont a Latin­ka Sándor kollégium növen­dékei is. De erre csak akkor kerül sor, amikor épületük szállodai átalakítását megkez­dik. ősszel csak a lányok köl­töznek be az átalakított* Zalka Máté laktanyába. Az építkezé­sek előreláthatóan augusztus 20-ra fejeződnek be, tehát lesz idő arra, hogy otthonos kollé­giummá alakuljon a korábbi laktanya. Egyébként — mint ezt a vá­rosi ' tanács művelődésügyi cso­portjánál hallottuk — már folynak a takarítások a város iskoláiban, óvodáiban i$. Vár­ható, hogy a tavalyi belső át­alakítások után a Május 1 úti általános iskola külsőleg is új ruhába öltözködik. Költözés előtt áll a korábbi Mmtaóvoda néven ismert óvo­da is, amely az óvónőképző gyakorló intézménye volt Az új oktatási évet már a korábbi József Attila kollégiumban kezdi meg Ugyancsak költözik az általános iskoláik napközis konyhája, mely eddig a taní­tóképző alagsorában műkö­dött. A konyha a leánygimná­zium korszerű konyháját fog­lalja el, s talán azt- is elhatá­rozzák, hogy a kollégium ebéd­lőterme a konyha tulajdoná­ban marad. Ha ezt is tanterem­mé alakítanák át, a napközis konyha ebédlő nélkül marad­na. Érthető, hogy napról napra szorító gondok közepette jól­esik az illetékeseknek elkalan­dozni egy kicsit a közeli és tá­volabbi jövőbe. Ősszel a II. Rá­kóczi Ferenc általános, iskola új épületével gazdagodik alsó­fokú oktatási hálózatunk. Az új iskola mentesíti a létszám­ban erősen megterhelt Petőfi iskolát. Társadalmi összefogás­sal hamarosan elkezdődik egy új óvoda építése is. Már kisa­játították a telket a Dimitrov utca és a Damjanich utca sar­kán. Itt 1960-ban nyolcvan fős óvodával gazdagodunk. — Még két-három év, és könnyebben lélegzőnk —■ mondja Jankovich elvtárs, a művelődésügyi csoport vezető­je. Megkezdődtek az őrlések. Teherautók fordulnak ki, be a kapun. Sok munka előzte meg azt az időt, amíg az első 'zsák rozs vagy búza a garatba kerülhetett. A szokásos évi karbantartási munkákhoz vi­szonyítva az idei sokkal na­gyobb méretű volt. — A régi típusú hengerek helyett — mondotta Hegedűs Antid, a vállalat igazgatóhe­lyettese — az őrlés egyes fá­zisaiba beiktattunk ú:i gyártmá­nyú korpaverő gépeket. Ezek­nek az előnye, gazdaságossága több irányból is beigazolódik. Energiaigényük csekélyebb, karbantartásuk könnyebb, ke­vesebb anyagot igényelnek, mivel közvetlen meghajtásúak, a jelenlegi őrlési viszonyoknak megfelelnek, s nem utolsósor­ban növelik az intenzitást: a rozsmalomnál másfél száza­lékkal fokozódik a lisztkihoza- tal. — Hány ilyen gépet szerel­tek fel? — Kilencet. Meg kell jegyez­nem, országos viszonylatban sincs ilyen széles körben el­térj ed ve ennek a korpa verő­nek a beiktatása. Ötöt szerel­tünk fel a rozsmalomban, né­gyet pedig a búzamalomban. Említésre méltó dolog, hogy a kilenc gép közül négyet az üzemen belül. —,az önköltség- csökkentés alapján -r saját maguk készítettek. Ezeken olyan módosításokat végeztek, melyek még az eredetinél is elő­nyösebb tulajdonságokkal ren­delkeznek az energiatakaré­kosság területén. — Mi a helyzet a raktárak­kal? — Raktáraink mind kiürúl­— Miért akkor? — Akkorra talán felépül az új leánygimnázium. Ez a ter­vek szerint, húsz tantermes, modern iskola lesz. Az új gim­náziummal nyerünk egy álta­lános iskolát. — Hogyan??? — A közgazdasági technikum átköltözne a régi gimnázium­ba, ezzel két épületünk válna szabaddá. A technikum átadná helyét egy 'általános iskolának; az Április 4 úti kollégium épületében pedig nyerhetnénk ismét egy óvodát. Távoli tervek? Nem is olyan távoliak. Lassan elérkezünk ar­ra a pontra, hogy bővülő ok­tatási hálózatunk lépést, tud tartani a népesedéssel, — s ne hasson költői túlzásnak, nem lehetetlen, hogy néhány év múlva nemcsak a virágok vá­rosának, hanem az iskolák vá­rosának mondhatják Kapos­várt az idegenek! \ L. I. tek — mondotta Hegedűs elv­társ —, rendben vannak, úgy hogy 250 vagon gabonát tu­dunk fogadni. Tekintettel arra, hogy már június 11 óta a rozs, június 13 óta megy a búzamalom, milye­nek a tapasztalatok az idei termésről és mi várható? — Annak alapján, ami ez ideig beérkezett, igen nagy vá­rakozással tekintünk az idei év elé. Természetesen egy fel­tétel van: ha az időjárás ked­vező marad. A megye külön­böző részeiből kapott, minták kedvező adatokat mutatnak. A hektoliter súly például 79 és 83,5 között mozog, a keveré­kesség viszonylag kicsi, a bú­zák acélossága és sikértartal­ma egyaránt kitűnő. — Ki szállított elsőnek ide gabonát;? — A somodon termelőszö­vetkezet— mondta az igazga­tóhelyettes — körülbelül -17 mázsa búzát Adatok őrzik, hogy ez az első szállítmány milyen kitűnő tulajdonságok­kal rendelkezett Mint másutt, a malomiparnál is, folyik a kongresszusi munka­verseny, A fél évre vállalt 521 000 forintos megtakarítás­sal szemben 657 000 forintot értek el; kiőrlés többletből 522 ezer, energiamegtakarításból 70 ezer és zsák kölcsöne! íj csök­kentésből 65 ezer forintot Az adatok s a jelenlegi hely­zet bizonyítja, hogy igen ked­vező feltételekkel indul a ma­lom az üj gazdasági év elé, s ez segíti elő, hogy teljesíteni tudják kongresszusi felajánlá­sukat. 136 ezer fonotté! tői megtakarítás Kedvező feltételek mellett indult meg a Nagymalom Gyors bácsi nyugdíjba megy Búcsúzik Gyors Mihály bácsi a Húsüzem­től. ötven év körüli, szemüveges, sovány em­ber, az idő, a gond ekéje mély barázdákat szántott az arcára, de tekintete nyíltam., tisztán csillog. Miikor belépett a szobába, ahol együtt volt az üzem vezetősége, egy pillanatra csend lett, az elválás előtti szorongás rövid időre megnémítatta a jelenlevőket. Végül is az igaz­gató, Szőke István szólalt meg. — Hát itt hagy bennünket Gyors bá­tyám? — kérdezte. Gyors bácsi csak ült, maga elé nézett, majd halkam beszélni kezdett. — Igen, bár nagyon nehéz, de mennem kell, a betegségem nem engedK, hogy tovább dolgozzam. Újra csend lett, talán mindannyian arra a tíz évre gondoltak vissza, melyet Gyors bácsi itt töltött az üzemben, mint hütőgépész. Mindenki szerette a halk szavú, becsületes embert, aki szakmailag is erősséget jelentett. Neki soha sem volt késő és soha sem volt fá­radt, mikor arról volt szó, hogy valami sürgős munkája van az üzemnek. »Meg kellene ezt gyorsan csinálni" — mondta az igazgató és Gyors bácsi •mindössze ennyit szokott válaszol­ni: »Meg lesz, igazgató elvtárs!« S most itt kell hagynia mindent. Pedig szeretne még dol­gozni, de a betegség megállj-t parancsolt mun­kakedvének. — Nem tudok ítéletet mondani magam fe­lett — folytatta Gyors bácsi, nem tudom meg voltak-e elégedve velem, megfelelő volt-e a munkám. A vezetőség intézkedéseit mindenkor igyekeztem végrehajtani — hiszen ismernek bt-, i tudom, hogy nem veszik szólamnak, ha azt mondom, elsősorban mindig az üzem, érde­két tartottam szem előtt. Nem tudom, felépü­lök-e még, de ha igen, akkor visszajövök. — Nehéz elköszönni magától Gyors bá­tyám — mondta az igazgató —, nehéz, mert egy igen becsületes, lelkiismeretes munkást veszítünk el a maga személyében. Nem titok ez, tudjuk mindannyian. Most csak arra kér­jük, pihenjen, gyógyuljon meg, s ha bármikor úgy érzi, hogy újra tud dolgozni, csak jöjjön nyugodtan, mindenkor örülni fogunk magád­nak. S egyébként is, ha kedve van, látogasson meg bennünket! Egy kis csomag, egy kis ajándék kerül elő az asztalfiókból. Gyors bácsi meghatódva vet­te át, igyekezett rejteni könnyeit — hiszen férfiemberek között volt —, de remegő hang­ja elárulta, hogy ez a pillanat a maga szomo­rúságában is sok kedvességet rejt. Minden szempillantás, minden mondat arról beszélt, mennyire tisztelték őt és tisztelik most is. Az ajándékkal a kezében ott állt az igaz­gató asztala előtt. — Igazgató elvtárs — szólalt meg. — Még így nyugdíjasán sem akarok elszakadni az üzemtől. Előfordulhat, hogy szükség lesz rám, ezek a fiatalok a gépeknél sokszor segítségre szorulnak. Ha valami probléma lesz akár éj­jel, akár nappal, csak jöjjenek nyugodtan, en­gem mindig megtalálnak otthon és vagyon szívesen megjavítom, nehogy fennakadás le­gyen. Gyors bácsi elment, de titokban "űovon bizakodik, hogy talán egyszer mégiscsak meg | gyógyul és újra dolgozhat. Vörös Márta ' ORSZÁQ JÁRÁSON ÖT NAP ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON A város esti világításnál is megragadja az embert. Szűk, árnyas utcácskákat látunk, melyeken — talán a hősök iránti tiszteletből — este ki­lenckor már kihalt Mozgás alig látható, ott egy »eltévedt" • dalog hazafelé. A helyek még élénkek, s a •környékén kaposvári sei találkozom. Kicsi a világ. Vacsorára káposztás »cve- kedlit" eszem jóféle hamisítat­lan egri bikavér kíséretében. Nem valami stílusos étel, ha arra gondolok, miket főzhet­tek valaha az egri nők csatára buzdítván férfiaikat. Dehát mit teihet az ember, ha a ve­sevelő elfogyott már, s van ideje, hogy aprólékosan meg­rágja a déli maradékot... Egész napot töltünk az ősi vár tövében. Érzem, kevés lesz, mindenképp kevés a sok látnivalóhoz. A Buttler-család egykori házában ébredek, mit Mikszáth tett nevezetessé Kü­lönös házasságával. A helyen­ként sikátornak tűnő utcák házai falán mindenütt apró táblácska hívja fel a figyelmet a város műemlékeire. Sok van belőlük, gazdagok az egriek. És ügyesek. A történelmi ne­vezetességekről, építészeti mű­emlékekről és idegenforgalmá­ról híres városiban — úgy mondják ezt manapság — nem szívbajosak az emberek, ha mégoly szívesen is mutogatják kincseiket. Többszörösen meg kell fizetni az ánát..i / Dobó István szobra. kezés. Dobó István hős volt, és hősök mindannyian. Mit eddig olvastam. hallottam róluk, most élőbbé, elevenebbé vált. Kitörölhetetlen élmény! A földalatti laktanyák mé­lyén ma múzeum emlékeztek Harci vértek. felszerelések, fegyverek, s emberi csontok Kilátás a várból. Megcsodáljuk az »Oroszlán-' vendéglő épületét, az 1760-as éveikben épült megyeházát, melynek kapu feletti ková­csoltvas díszítése és.két belső kapuja ékszerként hat Fazo- la Henrik alkotásai, kézi mun­ka. Művei részt vettek a pári­zsi kiállításon is. Fazola hírét mégis inkább az emeli ma­gasra, hogy az 6 nevéhez fűző­dik a diósgyőri vasmű alapí­tása. Kissé türelmetlenül néz­zük a megyeháza barokk stí­lusban épült vasrácsos börtö­nét (most levéltár), mert a vár csalogatja itt inkább az em­bert, az egri hő^ök birodalma­Percekig megihetődve ál­lunk a falak alatt A boltoza­tos kapu iobb oldalán az 1552-es ostromot megelevenítő dombormű, mögötte árusok ká- nálgatják portékáikat. $ oda­fent, honnét belátni az egész várost, árnyas fák tövén nyug­szik Gárdonyi Géza. »Csak a test«" — írták oda a kőfa­ragók saját kérésére, s való­iban: szelleme örökké éj. A bástya, a kapu török épít­mény. Azóta hányszor omla­doztak a falak, hányszor épí­tette újjá a hazaszeretet lán­golásától vezette alkotó embe­ri kéz. És hány vitéznek hunyt ki élete fénye! A kazamaták bejáratánál óriási tábla hirde­ti: »Egri hősök, kiknek neve fennmaradt". A var ormán egyetemi ta­nártól hadink ( a történetet, amit rkolásrink is. -jól tudnák már. Mégis olv piaerro'aió.’él­vezetes a. szó, .jóleső az emjé­halmaza, a hősöké. Pobo Ist­ván síremlékén virágkoszorúk: az utókor kegyelete. $ a hosz- szú várfal alatti kazamatában (1650—-1700 méter) látom a vár- kút félelmetesen mély, ma is buzogó vizét, az aknafigyelő­ket, hol sók vitéz áldozta éle­tét Fönt a vármúzeum, Dobó Istvánról nevezték el, 's az időrágta falakon dolgozó kő­művesek oly nagyszerűén feje­zik ki hagyományaink tisztele­tét.;: Odalent megmássauk a 40 méter maga« minaret 9(1 Táv­csőjét, űfStánsairn — megint csak a nők — fáradtságról Pa­naszkodnak. Egyikük humoro­san megjegyzi: — Gyerekek, olyan minaretes a kezem... A Minorita templom Krak- ker festette oltárképét csodál­juk, a szerzetes faragta pado­kat, a Bazilika lenyűgöző épü­letét, s a perspektivikus festé­szet remekét (Krakker Triden­ti zsinat című freskóját) a Pe­dagógiai Főiskolán, mit egye­temnek szánt akkoriban Esz- terházy püspök. Gyönyörű könyvtáraiban 35 nyelven 70 ezer könyv várja a kutatót. S a sok ezer kulturális kincs kö­zött őrzik Mikes Kelemen Ro­dostói leveleinek eredeti kéz­iratát is. A toronyszobában színes periszkóp vetíti elénk a város lüktető életét Úgy hal­lom, innét figyelik asszonyaik cselekedetét a mindenre el­szánt féltékeny férfiak. Délután strandolunk. Az eg­ri strand híres és látogatott Hatalmas medencéiben meleg, s hideg vízre vágyó emberek százai úszkálnak, s az idege­nek is Örömmel pihennek meg itt. Német ifjúsági csoport tag­jaival találkozom, s három eg­ri kislánnyal. Nem mulasztha­tom el megkérdezni, mire is büszkék tulajdonképpen az egri kislányok, mert a dalból ezt hallom minduntalan ki­csengeni. Somlyai Márta, Ko­vács Judit és Kuzrnán Márta diákok még, azaz, hogy Som­lyai Márta most »érett", s eh­hez méltó leleményességgel így válaszol: — Először is, bizonyára hal­lott az egri nők hősiességérőL ök védték a várat. (No, azért ott volt Dobó István is — jegyzem meg.) Mi ezeknek a nőknek utódai vagyunk, tehát büszkék lehetünk. Másodszor az egri kislányok mind szé­pek és nagyon csinosak^ Látom, tehát hiszem. Még hagyom, hogy Kovács Judit. a kis jósmő tenyeremből ismerkedj«^ rossztulajdonsá­gaimmal (mert következetesen azokat boncolgatja), aztán bú­csúzunk a strandtól. A Szép­asszony völgye csalogat;;,,.. Jávori Béla,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents