Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

Hol milyen nyomtávon | futnak a vonatok? A GYOMORHURUT A »gyomor-rontás« a leggyak­rabban előforduló gyomorbe­tegség. Többnyire 2—3 nap . .. , i alatt múló kellemetlenséget jé­nai ^!zTS7ts^tVakk^ailenL fak’ ?eUyfel ,Tm jár> ^akran ««lakozik hozzá rendszer szoros kapcsolata a „.•„y. H M VnrA+H! s^°ktak °I7'oshoz fordulni. Ét- a gyomorrontás kellemetlen gyomor állapotával itt is meg­U H ld kÓZOtítl vagytalanság, gyomortaji nyo- idegrendszeri kísérő tünete, a nyilvánul: undorral evett étel, szjédüléis, izzadás, esetleg áju­távolság. j másérzés, hányinger, hányás Nemrég a vasutak nemzet-*szokott jelentkezni, és igen közi szövetségének kongresz- ♦ gyakran csatlakozik ezekhez a szusán elhangzott az a véle- ♦ tünetekhez hasmenés, mely mény, hogy jó lenne a külön-1 már a belek megbetegedését féle vasúti nyomtávokat t jelzi. Mi is történik ilyenkor a egységesíteni. Ezáltal felesle-1 gyomorban? A nyálkahártya- t Vni.m-HóvAI erek "reflexes kapcsolatban gessé válnék a szállítmányok | hurutjáról van legtöbbnyire vannak egymással. Hasmenés­átrákösa a határon. Jszó, múló duzzanatról, mely kor nagyobb mennyiségű vér Csupán Európában három | “fk a fyoi^>r >éJését ^otó kerül a hasi szervekbe, viszont ülönféle nyomtáv létezik: a{^tegre terjed Súlyos, króm- az agy kevesebb vért kap. Ha kussa váló esetekben az egesz a elájul és fekve marad, ___ ____________ „ . _... g yomorfal gyulladása, komoly vagy ha szédülése miatt lefek- nak egyének, akik féhérjetar­megbetegedése alakul ki. En- tetik, könnyebben áramlik a talmú ételek, hús, tojás, tejter­nek két típusa van. az egyik a v^r az agy irányába, és az ájult mék fogyasztása után szabály- nyálkahártya sorvadásához, a ember eszméletre tér. szerűen elrontják gyomrukat, másik túltengéséhez vezet. A e kis kitérő után lássuk, mi Gyakran fordul elő ilyesmi heveny «gyomorrontás«-t rend- hozhatja még létre a gyomor gyermekeknél Sokszor ez csa­ha az egyébként nem káros is, kiválthat gyomorrontásos tü­neteket. Ismert jelenség a »vizsgadrukk«-ot kísérő hány­inger, hányás, gyomortáji re- a szervezetben lévő megés érzése. Gyógyszerek egész sora okozhat hurutos el­változásokat a gyomron, és gastritis előfordul mint kísérő tünet a szervezet legkülönbö­zőbb megbetegedéseiben, így tüdő- és szívbajban is. Van­lás is. Az ájulás leginkább olyan esetekben fordul elő, amikor a megbetegedéshez has­menés is járul. Magyarázata az, hogy különféle nyomtáv Szovjetunióban 152,4 centi-mé­teres, Spanyolországban és Portugáliában 167,2 centimé­teres, a többi országban pedig 143,5 centiméteres nyomtávú vasutak vannak. Az első vágány szélességét az angol George Stephenson | ilyenkor nem is szokott sor ke- hét ”nagycm ”zsíros” 'túl hideg morrontás«'tóbbnyire 'oíyahkw állapította meg, amikor " * —u.——-n— a—íi ;n_ . .. - - - - - ­: szerint savhiány kíséri, de hurutos betegségeit? Szerepel- lánkiütéssel jár együtt A »gyo­a | rülni próbareggelire. Annál in- vagy túl forró, nagyon sós nem gyógyul meg néhány nap Sotckton-Darlington-i vasút-1 kább .a krónikus, gyomorhuru- vagy fűszeres étel. És újból ta- alatt és megy át krónikus be­vonal épült. ftos betegeknél, akiknek két tálkozunk a «lelki« tényezők- tegségbe, ha a kiváltó ok, pl. Miért választotta Stephen-} nagy csoportja van. Azokban, kel; a magasabbrendű ideg- alkoholfogyasztás továbbra is son éppen a 143,5 centiméteres ♦ akiknél a betegség a nyálka­távolságot? Egyszerűen azért, |hártya sorvadásához vezet, el-y*>* ........iiimtiiinmitninniiM.tiMMmii»tmimimiimimittttitiiiiii m ert annak idején ekkora volt | sorvadnak a sósavat termelő j a lovas postakocsik nyomtáv-♦ mirigyek is, és savhiány lepi fiel, másoknál a nyalkahartya j 1844-ben a spanyolok hat J túlburjánzik, a gyomomedy- ; kasztiliai láb, vagyis 167,2 mé- X elválasztás gyakran fokozódik. j tér széles nyomtávot rendsze-X resitettek. | Európában később a Ste-i phenson által megállapított $ A Földre hullott meteoritok apró bolygók —- állapították meg a csehszlovák csillagászok nyomtávot fogadták el, de\ Spanyolország és a cári Orosz­ország katonai meggondold-i sokból nem ment bele a nyom-| távok egységesítésébe. A csehszlovák csillagászok megállapították az áprilisban látott Emelkednek a Kárpátok Hí minden válthat ki gyomorrontást ? A legváltozatosabb ártalmak hozhatják létre csaknem , . ugyanazokat a tüneteket. Min-1 Del-Csehország felett denki tudja, hogy az ember a X meteor lehullásának korülmé- legfinomabb ebéd után is el-Ínyeit A telihold fényességű .ronthatja a gyomrát, sőt gyak-Jmeteor zuhanását sokan látták, Iran az ünnepi lakoma, szüle-*és két fényképfelvételen is si- X tésnapi ebéd, disznótor szomo-ikerült megörökíteni. Megtalál- I rú végét jelenti a «gyomorron- $ ták az égitest két darabját. |tás-«. Ennek többnyire az azj A csillagászok az adatok ♦ egyszerű oka. hogy túlságosan ♦ alapján kiszámították a me- -! nagy mennyiségű ételt fogyasz-J teor pályáját. Megállapítottak, ttottunk egyszerre. Másrészt: hogy eredetileg a Vénusz és a >- *.Ti mit Szovjet geológusok megálla pitották, hogy európai Orosz- ______ _ o rszág középső övezete éven- |nem szabad arról sem megfe-| Jupiter között keringő apró, ként 4,5 mm-rel süllyed, mi-1 ledkeznünk, Imgy a jó ételhez ♦ körülbelül egy tonna súlyú közben a Kárpátok vidéket jó ital is jár többnyire, és az í bolygó volt. Másodpercenként ugyanennyi idő alatt 10 mm-1 alkohol egyik igen gyakori oka 120,9 kilométeres sebességgel rel emelkedik. A földkéregig, gyomorhurutnak (tudomá-J zuhant a Föld légterébe, és ott domborzati változásait bemu-1 nyos nevén gastritis). Az alko-♦ részekre hullott szét. tató szovjet térképet rövidesen} holos gyomorhurutnak igent Ez az első eset, hogy egy me- kiállítják a New York-i szov-1 jellemző tünete a reggeli há-tteor pályáját sikerült kiszámí- jet kiállításon. tnyás. Ez igen rossz közérzettel tani, és egyszersmind első iga­zolása annak a feltevésnek, j hogy a Földre hulló meteori-j tok tulajdonképpen a Nap- 1 rendszer apró bolygói. Új gyémántlelőhely a Szovjetunióban Szovjet geológusok a Kóla- félsziget partjaihoz közel fekvő Elovij szigeten úgy­nevezett kimberlit-gyémán- tot tartalmazó sziklára buk­kantak, amilyen eddigi fel- termések szerint csak a dél­afrikai Kimberleyben talál­ható. Ezzel beigazolódott az a feltevés, hogy a Szovjet­unió észak-európai részében ; még ismeretlen gyémántlelő- j helyek vannak. érezteti káros hatásét. Állandó, ingert jelenthet a gyomornak, ha meg nem rágott étel jut be­le, ezért is fontos a fogak rend-: bentartása, kihúzott fogaknak' jó prothezissel való pótlása. A heveny gyomor­rontás kezelése, mint azt a laikusok, különösen az anyák jól tudják, rövid ideig tartó koplalás, utána fo­kozatos átmenet a rendes ét­kezéshez. Kevésbé ismert, de fontos dolog az, hogy különö­sen olyan esetekben, melyek hányással és hasmenéssel jár­nak, a betegnek folyadékot és kevés sót is kell adnunk. A hasmenéssel és hányással a szervezet sok vjzet veszít, a vér besűrűsödik, értékes sók is nagy mennyiségben távoz­nak el, és ez a beteg gyógyu­lását nagymértékben hátrál­tatja. A népi tapasztalat, mint oly sok kérdésben, itt is meg­előzte a tudományos kutatást az átmulatott, macskajajjaJ végződött éjszaka után fo- •gyasztott káposztaleves, sós- kifli a sóveszteség célszerű pót­lására szolgál. A gyomorrontá- sos hányás után adjunk a be­tegnek teát, zsír nélkül készí­tett köménymaglevest rende­sen megsózva stb. Súlyosabb esetekben, külö­nösen, ha arra gyanakszik az orvos, hogy mérgezés történt, gyomormosással üríti ki a gyomrot. Ez úgy történik, hogy gumicsövet vezet le a gyomor­ba, ezt üvegtölcsérrel köti ösz- sze, melybe langyos vizet önt. Ilyen módon közlekedő edény jön létre, és a tölcsér süllyesz­tésével, illetve emelésével eléri az orvos, hogy hol víz folyik be a gyomorba, hol pedig a gyomorból jut a tölcsérbe a benne lévő káros ételmaradék. A krónikus gyomorhurut keze­lésében is néha szoktak gyo- mormosást végezni, itt a cél a nyálkahártyát bevonó hurut eltávolítása. Ugyanerre szolgál­nak az ivókúrák is, melyeket a beteg kényelmesen, saját ott­honában is végezhet. (Részlet a TIT -A gyomor be­tegségéi- c. előadási útmutató­jából.) Elektromos számológépek a dán hajógyártásban Dániában egyre szélesebb körben alkalmazzák a modern elektronikus számológépeket a hajógyártásnál szükséges szá­mítások elvégzésére. Koppen* hága közelében speciális mv tematikai számításokat végző központ alakult. Ez év első negyedében bocsátották vízre az első tartályhajót, melynek építésénél az összes számítá­sokat elektronikus számoló­gépek végezték. Eddig 20 hajó gyártásához készítették el gé­pek segítségével a szükséges számításokat. Elektromos érzéstelenítés A franciáknak nem kell többé félniük a fogorvostól: feltalálták az első villamos érzéstelenítő készüléket. A berendezés lényege, hogy a foghúsba különleges mikro- áramot vezetnek, amely tel­jesen érzésteleníti a fogaza­tot. A fogfúrás így fájdalmat­lanná válik még a legérzéke­nyebb helyeken is. Ráadásul, minthogy az elektródákat a páciens tartja kezében, a fog­orvos nyugodtan dolgozhat, mert a beteg nem tud kap­kodni. Mennyi ideig tartósítható a vér? Moszkvában tanácskozásra gyűltek össze a hematológu­sok, s többek között megvitat­ták a vér tartósításának kér­dését is. A szovjet tudósok ed­digi módszereikkel 2 héttől 35—50 napig tartósították a véradóktól nyert vért. Most új módszerrel kísérleteznek, amellyel a vér mínusz 190 fo- cos hőmérséklet mellett 100 napig is tartósítható. Egy ősi legenda szol Romulusról és Rernus- r< 1 — Róma városának alapítóiról —, akiket e. y anyafarkas táplált. A legenda szerint B amulust és Remust még csecsemőkorukban r; bolta el anyjuktól nagybátyjuk, aki a Ti­ta ris folyóba akarta ölni őket. A hullámok a ;onban partra sodorták a gyermekeket tar­talmazó kosarat, és a csecsemőket egy anya­farkas vette magához, barlangjába vitte, és saját tejével táplálta őket. Később pásztorok közé kerültek a gyermekek, ott felnőttek, és bosszút álltak a kegyetlen zsarnokon. Azon a helyen pedig, ahol őket a hullámok partra sodorták, Romulus és 'Remus új várost ala­pított — Rómát, melynek jelvényén mai na­pig is szerepel a legendás anyafarkas. Azóta már sok ilyen gyermekről tudunk. Jelenleg több mint 30 hasonló eset ismeretes, s ezek közül 19 ízben a gyermekek vadálla­tok között nőttek fel. E «senki gyerekek« nagy részét Indiában találták, amit valószínűleg az magyaráz, hogy itt sokkal megfelelőbbek voltak az éghajlati viszonyok, és lehetővé tették, hogy az em­ber az erdőkben egész éven át élhessen, és magának eieséget találhasson. Az indiai nép­mondákban gyakran esik szó olyan gyerme­kekről, akiket állatok neveltek fel. _ Számos eset tanúskodik arról, hogy India távol eső vidékein, különösen a dzsungelek közelében a farkasok minden évben tucatjával, sőt szá­zával rabolták el a kisgyermekeket. Éjnek idején a farkas hangtalanul odalopakodik a gyermek közelébe, és magához ragadva eltű­nik vele a sűrűben. Amikor ilyen esetekben sikerült utolérni a farkast, az rendszerint a földre dobta zsákmányát, és a kisgyermekek szinte sértetlenek voltak fogaitól. Amikor pe­dig a csecsemőt magával vitte egy olyan anyafarkas, amely valamilyen hirtelen bekö­vetkezett oknál fogva vesztette el kölykeit, és a gyermek őt szopni kezdte, akkor felébredt benne az anyai ösztön. Vadállatok tanyáján Egy francia tudós. Henry Vallois profesz- szor felsorolja a legtipikusabb efféle eseteket, amelyeket a tudomány feljegyzett. 1920-ban az indiai Kasar hegyei közt egy kicsiny falu lakosai vadászat közben egy leopárd bar- katgiáhan megölték awiak két kölykét A «őslény leopárd üldözni kezdte a vadászo­AKIK VADÁLLATOK KÖZT NŐTTEK FEL »SENKI GYEREKE" kát, és állandóan falujuk körül ólálkodott. Két nappal később az egyik falubeli paraszt- asszony a földjén dolgozott, és ugyanott ját­szadozott a földön kétéves fia. Az anya egy­szerre kiáltásra lett figyelmes, és megfordul­va látta, amint a leopárd magához ragadta a gyermeket, és eliraniodott vele. Hiábavaló volt minden kutatás. A gyermeket elveszett­nek hitték. Három évvel később a falutól nem messze elejtettek egy nőstény leopárdot. Barlangjá­ban rátaláltak a fiúcskára két kis leopárd társaságában. A fiú ekkor már ötéves volt, de csak négy lábon járt, futni azohban ilyen helyzetben is nagyon jól tudott, és könnyű­szerrel kiismerte magát a dzsungelben. Te­nyerén és térdein erős bőrkeményedés kép­ződött, lábujjai meghajoltak a talpakhoz vi­szonyítva csaknem egyenes szögben. A seb­helyekkel és karcolásokkal borított gyermek mindenkit meg akart harapni, aki csak közel ment hozzá; rávetette magát a tyúkokra, ízeire tépte és hihetetlen gyorsasággal fel­falta őket. Három év alatt a gyermek megtanult egye­nesen állni és ugyanilyen helyzetben járni, többnyire azonban mégis négylábon járt. Azt is elsajátította, hogy növényi étellel táplál­kozzék. Azonban szembetegsége és látásának .csaknem teljes elvesztése még csak fokozta állatias magatartását, mivel az ételeket és a hozzá közeledő embereket csupán szagukról tudta megismerni. Még jellemzőbb egy Kalkuttától délnyugat­ra fekvő kis városka, Midnapore közelében felfedezett »senki gyerekek« története. Ezek­re ugyancsak 1920-ban egv indiai származá­sú anglikán pap, Sing talált rá. Utazásai közben egyszer Sing egy kis falu­ba érkezett, melynek lakosai éjnek idején megjelenő «erdei szellemekről« beszéltek ne­ki. Az elbeszélések szerint ezek titokzatos lények voltak, emberi alakot öltött varázslók, akik nágylábon jártak. Az éj beálltával Sing a kijelölt helyre ment, és látta, «mint » bar­langból három felnőtt farkas jött elő kát kas kölyökkel, azután pedig két négylábon járó emberformájú lény. Amikor körülkerítették a barlangot, két farkas futásnak iramodott, az anyafarkas azonban helyén maradt, és megpróbálta vé­delmezni utódait; ezt leterítették. A barlang mélyében két farkaskölyök és két meztelen kislány volt. Az egyik becslés szerint 7—8 éves lehetett, a másik körülbelül 2 éves. Va­lószínűleg mindkettőjüket a hímfarkas hoz­ta ide eleségnek szánva. A kislányokat a midnaporei gyermekotthonba szállították, és elnevezték őket Kamalának és Amalának. A kisebbik, Amala egy év múlva meghalt. Kamala 1929-ig élt. Kamala sorsa Sing lelkész kilenc éven át vezetett napon­ta részletes naplót Kamala magatartásáról. A kislány eleinte négylábon járt; amikor lassan járt, kezére és térdére támaszkodott, amikor gyorsan kellett mennie, térdeit eny­hén behajlítva kezére és talpára támaszko­dott; futni is ilyen állapotban szokott. Kama­la félt az erős fénytől, de a sötétben jól érez­te magát, és jól tudott tájékozódni. Látása szemmel láthatóan az éjszakai életmódhoz szokott hozzá, szeme a sötétben fénylett, akárcsak a farkasoké. A kislány csak éjsza­ka szokott kószálni, nappal pedig aludt a sa­rokba húzódva, vagy arccal a fal felé fordul­va guggolt Kamala állandóan tépte takaróját. Úgy tet­szett, teste nem érzett sem hideget, sem me­leget, és a leghidegebb napokban, is lerúgta magáról a takarót, amellyel be akarták fed­ni. Félt a tűztől és a víztől, kitépte magát, amikor mosdatni akarták. Lakajt ivott (in­diai ital), növényi ételt nem vett magához, a nyershúsra azonban rávetette magát, azt falni kezdte, és keze használata nélkül szag­gatta szét a csontokat. Kamala csak akkor fogadta el az ételt, ha 3M a Sídre helyeztek, ták etetni, nem volt hajlandó enni. Kamala szemlátomást baráti érzésekkel vi­seltetett Amala iránt. A gyermekek együtt aludtak, összeölelkezve, egymáshoz lapulva, ahogy általában a kutyakölykök szoktak,, és amikor Amala meghalt, Kamala két napon át nem evett és nem ivott. Másokkal szem­ben azonban Kamala ellenségesen viseltetett, fogait vicsorította, és dühöngött, amikor ét­kezés idején közel mentek hozzá. A leányok valamelyes érdeklődést tanúsí­tottak a kutyakölykök iránt. Játszottak ve­lük, és ettek velük egy edényből. Amikor Kamala és Amala bekerült a gyer­mekotthonba, az első napokban meghatáro­zott időközönként — körülbelül tíz órakor, éjjel egy és három órakor — a farkasokhoz hasonlóan hosszasan vonítani kezdtek, és mindenáron ki akartak szabadulni, hogy visszatérhessenek a dzsungelbe. Bármennyi­re igyekezett is Sing, Kamala »emberré ne­velése« — ha szabad így kifejezni magun­kat — igen hosszúra nyúlt, s ennek ellenére nagyon keveset volt képes elérni. A kis­lányt 1920-ban helyezte el a gyermekotthon­ban, de az csak 1922-ben tanult meg függő­legesen állni, de még ekkor is támogatni kel­lett. 1926-ban már képes volt teljesen önál­lóan egyenesen járni, de futni sehogy se tu­dott megtanulni, s amikor gyarsabban akart • menni, szokás szerint négy lábra ereszkedett. Ami a beszéd fejlődését illeti, ebben a tekin­tetben csaknem semmilyen eredményt nem tudtak elérni. Négy év telt el. és Kamala még csak néhány kérdést tudott megérteni, mindössze hat szót tanult meg, hét év alatt pedig 45 szót sajátított el. Az utolsó három év alatt Kamala teljesen hozzászokott ahhoz, hogy éjszakánként alud­jék, sőt már félni is kezdett a sötétben. Tet­szett neki az emberek társasága, evés alkal­mával a kezét is használta, és pohárból ivott* De értelmi képességeinek fejlettsége szem­pontjából össze sem lehetett őt hasonlítani egy hasonló korú normális gyerekkel. Ami­kor Kamalára rátaláltak, értelmi képessége egy hathónapos gyermek értelmének fejlett­ségi fokát érte el. 17 éves volt Kamala, ami­kor meghalt, ekkorra már egv négyéves gyer­mek értelmének fejlettségi színvonalát érte eL *— Folytatjuk ■— L, Maiajawa

Next

/
Thumbnails
Contents