Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

Csütörtök, 1959. Június U. SOMOGYI NÉPLAP Miért nem tiltakozik az osztrák kormány az olaszországi és a nyugat-németországi rakétatámaszpontok létesítése ellen? Becs (MTI). A bécsi Volks- ßtimme szerdai számában is­mertette Tito jugoszláv elnök szmederovoi beszédét, amely­ben tiltakozott az ellen, hogy Olaszországban rakétakilövő­pályákat építenek. A lap a továbbiakban ezeket írta: »Tavaly, amikor az ameri­kaiak rakétatámaszpontokat kezdtek építeni Angliában, a semleges Svédország kormá­nya tiltakozott ez ellen. Rá­mutatott arra, hogy az Ang­liából a Szovjetunió irányába kilőtt rakéták csak Svédor­szág légiterén át juthatnának el a célponthoz, s ez a svéd semlegesség megsértését jelen­tené. Az amerikaiak most hozzáláttak rakétekilövő-be- rendezések létesítéséhez Nyu­gat-Németországban és Olasz­országban. Ezek a berendezé­sek az osztrák határok köze­lében vannak. Jugoszlávia, amely több nemzetközi kér­désben semlegességet tanúsít, óvást emelt az olaszországi ra- kétatámaszpontok építése el­len. De hol marad a semleges Ausztria kormányának tiltako­zása? A Ballhausplatz hall­gatása az osztrák határok men­tén folyó atom-rakéta üzelme­ket illetően mijld kínosabbá és kellemetlenebbé válik. Közzétették a hetedik VIT programját Július 26-tól augusztus 4-ig tart Becs (MTI). A hetedik VIT nemzetközi előkészítő bizott­sága közölte a július 26-tól augusztus 4-ig Bécsben tar­tandó Világifjúsági Találkozó hivatalos programját. A hetedik VIT ünnepélyes megnyitására július 26-án, va­sárnap . a Práter stadionban kerül sor. A világ minden tá­járól Bécsbe érkező küldöttek díszfelvonulást tartanak a hí­res Práter főútvonalam. A díszfelvonulást különböző or­szágok , tánc- és tornaegyütte­seinek fellépése, motorkerék­pár verseny, majd este nagy­szabású tűzijáték követi. Július! 27-én kezdődnek a pemzetközi művészeti és sport- versenyek. Megnyitják a VIT ideje alatt működő Nemzet­közi Diákiklubot és több nem­zetközi képzőművészeti kiállí­tást. Július 28-án zajlik le az új bécsi sportcsarnok összes he­lyiségeiben az ifjúság bálja, amelyen több ország ismert tánc- égi jazz-zenekarai ját­szanak majd. Július 29-én kezdődik a nemzetközi cirkusz seregszem­le, amelyen a Kínai Népköz- társaság, Ausztrália, Ausztria, a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Szövetségi Köztársa­ság, az Egyesült Arab Köztár­saság, Magyarország és Len­gyelország legjobb artistái lépnek fel. A nap további ese­ménye lesz a nagyszabású nemzetközi divatbemutató. Július 30-án ülik meg a gyar­mati és a csak nemrégiben függetlenné vált országok if­júsága iránti barátság és szo­lidaritás ünnepét. Július 31-re tűzték ki az öt földrész leányainak találkozó­ját és a nemzetközi diákbált. Augusztus 1-én a világ ifjú­ságának küldöttei békefelvo­nulást tartanak a bécsi Rin­gen, majd békét és barátságot hirdető műsort rendeznek a Hofburg hatalr udvarán. Augusztus 2-án a VIT részt­vevői kegyeletes emlékünnep- ségen vesznek részt Mauthau­senben az egykori náci kon­centrációs táborban. Ugyanaz­nap tartják Kremsben a föld­műves ifjúság nemzetközi ta­lálkozóját Augusztus 3-án befejeződnek a nemzetközi művészeti- és sportversenyek- A díjnyertes ifjú művészek hangversenyt adnak. Este népünnepély lesz a Práter világhírű vidám park­jában. Augusztus 4-én a bécsi vá­rosháza előtti téren tartják a hetedik VIT záróünnepségét. Bécs városa este ünnepi [kivi­lágítással és tűzijátékkal bú­csúztatja a VIT résztvevőit Malinovszkij Ausztriába utazott Moszkva (TASZSZ). Mali­novszkij marsall szovjet hon­védelmi miniszter több magas­rangú katonatiszt kíséretében Graaf osztrák hadügyminiszter meghívására szerdán baráti látogatásra repülőgépen Auszt­riába utazott A vnukovoi repülőtéren Ko- nyev, Szokolovszkij, Grecsko és Moszkalenko marsallok és más magasrangú szovjet ka­tonatisztek búcsúztatták Mali- novszkijt Magyar—jugoszláv árucser eforg a Imi tárgyalások folytak Budapesten Az elmúlt napokban a ma­gyar és a jugoszláv külkeres­kedelem megbízottai, tárgyal­tak Budapesten az 1959. évi árucsereforgalömról. A tár­gyalások befejezése után jegy­zőkönyvet írtak alá, amely szerint az ez évi tervezett áru­forgalmat mintegy tizenöt szá­zalékkal növelik. A jegyző­könyvet magyar részről Czi- mer J. Gyula, a Külkereskedel­mi Minisztérium főosztályve­zetője, jugoszláv részről Ra- divoj Stakic, a budapesti ju­goszláv nagykövetség kereske­delmi tanácsosa írta alá. Magyar-finn kulturális egyezményt írlak alá Budapesten Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter és Heikki Ho- sia finn közoktatásügyi mi­niszter szerdán délben a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben aláírta a magyar—finn kulturális egyezményt és az első egyéves munkatervet. könyvtáraknak. A kulturális egyezmény alapján szorosabb lesz az együttműködés a két ország nemzeti múzeuma s könyvtárai között, sor kerül kiállítások cseréjére, szépiro­dalmi művek fordítására, ze­nei kapcsolatok fejlesztésére. Finnországban a közeljövőben a magyar népművészetről könyvet adnák ki. Az egyezmény aláírása al­kalmából Benke. Valéria mű­velődésügyi miniszter és Heik­ki Hosia finn közoktatásügyi miniszter beszédet mondott. | A magyar—finn kulturálist genfi külügyminiszteri egyezmény megkötése alkalmá-1 ' ' értekezlet iránt meg­ból a hazánkban tartózkodó > nyilvánuló nagy és teljesen finn kulturális küldöttség szer-1 érthető érdeklődés elvonja “ A sajtófogadáson szóba ke­rült a Finn—Magyar Társaság is, amelynek Helsinkin kívül több vidéki városban van szer­vezete. Igen népszerű előadá­sokat tart Magyarországról, s a látogatók számát növelik a bemutatott jó magyar filmek. A sajtófogadás végén Dénes Leó megköszönte finn vendé­geinknek a tájékoztatást. Újabb heves csata IXic * rag uá bon Elmérgesedett Venezuela és a Dotninicai Köztársaság viszonya Managua. (MTI). Nicaraguá­ból újabb heves csatát jelen­tenek, ami arra vall, hogy a diktatúra megdöntésére irá­nyuló fegyveres felkelés nö­vekvő méreteket ölt. Az AP részletes jelentéseket közöl a nicaraguai fejlemé­nyekről. Az amerikai hírügy­nökség jelentése szerint a fel­kelők kedden este közölték, hogy Managuától északkeletre heves csata kezdődött a for­radalmi erők és a kormány- csapatok között. A forradalmi erők a fővárostól ötven kilo­méterre északkeletre levő Boaco térségében vívott csa­tában 18 katonát, köztük két tisztet megsemmisítettek. A felkelők vezetői San Jóséban (Costa Rica) erélyesen cáfolták Somoza tábornok, nicaraguai hadseregfőparancsnoknak hét­főn este adott »győzelmi nyi­latkozatát", és hangsúlyozták, hogy a forradalmi csapatok minden fegyveres táma­dást visszavertek. Giudad Trujlllóból jelenti az AFP és több más nyugati hír- ügynökség, hogy a Dominicai Köztársaság • kormánya »nem (kívánatos idegednek« nyilvá­nította Venezuela katonai at­taséját, és felszólította, hogy 12 órán belül hagyja el az or­szág területét. Porfirio Herrera Baez do­minical külügyminiszter állí­tása szerint a katonai attasét kormány- és államellenes te­vékenységgel vádolják. A venezuelai kormány ér­vénytelenítette a Domini­cai Köztársaság nagykö­vetségének címére érkező postaküldemények diplo­máciai sérthetetlenségét, mert mint Jose Ignacio Ar- caya külügyminiszter megálla­pította, ezzel dominicai rész­ről durván visszaéltek. Egy Maracaibóba érkezett és át nem vett dominicai postakül­deményben Betancourt elnököt rágalmazó röpcédulákat és egyéb sajtótermékeket talál­tak. ATcaya (külügyminiszter az AP jelentése szerint élesen bírálta Trujillo dominicai dik­tátor politikáját. A TASZSZ Montevideoból érkezett távirati jelentés alap­ján részletesen ismerteti a paraguayi egységes nemzeti felszabadítási arcvonal felhí­vását. A felhívás összefogásra szólítja fel az ország hazafias erőit Stroessner diktatórikus rendszere ellen. Ebből a harc­ból — hangsúlyozza a felhívás — a munkások, a diákok és az egesz nép kiveszi részét. A diktátor tömeges letartózta­tásokkal, az. ostromállapot ki­hirdetésével és más megtorló intézkedésekkel próbálja elfoj­tani a paraguayi nép mozgal­mát. Buenos Airésből jelenti a Reuter, hogy a közvilágítási és áramfejlesztő-ipari munkások szakszervezete munkalassító sztrájkmozgalmat kezdett, és bejelentette, hogy a szakszer­vezet tagjai elhagyják mun­kahelyüket, ha a hatóságok megtorló intézkedésekhez fo­lyamodnak. Kedden sztrájkot kezdtek a révkapitányok és a kikötőmunkások is. Mint a Reuter jelenti, a co­lumbiai Bogotában a pénzinté­zetek csökkentett személyzet­tel működnek, mert a bank- tisztviselők már második nap­ja sztrájkolnak. A kormány illegálisnak nyilvánította bér­mozgalmukat. „A kommunista világ hatalmas sikereket ért el a London (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, az »atlan kongresszus" keddi ülésein több határozatot hozott. Erhard felveszi a harcot Az alkancellár nyilatkozata a düsseldorfi repülőtéren Düsseldorf (MTI). Az Ade­nauer elhatározása óta tartó súlyos politikai válság Erhard alkancellár, gazdaságügyi mi­niszter hazatérésével újabb te­tőpontjára hágott — kezdi be­számolóját Heib Altschull, az AP tudósítója. Erhard kedden este sajtó- nyilatkozatot tett a düsseldor­fi repülőtéren. ~ —- Hangoztatta, hogy »sohasem tartott igényt a kancellári tisztségre, és nem személy sze­rint róla, hanem ennél sokkal többről, a demokratikus rend megvédéséről van szó". »Semmilyen körülmények között sem fogom eltűrni — folytatta az alkancellár — azt a történelmi ha­zugságot, hogy Adenaucr- nál kevésbé vagyok rá­termett a német nép sor­sának irányítására a je­lenlegi súlyos helyzetben«. Erhard tagadta Adenauer- nak azt az állítását is, hogy ellensége lenne az »európai egységnek«. ’ »Megmondhatom önöknek — jelentette ki —, hogy még nem dán sajtófogadást adott a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté-1 ben. Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének al- elnöke üdvözlő szavai után a közvélemény figyelmét egy másik nemzetközi tanácsko­zásról, amelyet nemrégiben Buenos-Airesben tartottak. »Huszonegy ország bizottságá­nak« üléséről van szó, amely­Ez a pánamerikanizmus? Irta: I. Lapickij hogy a tanácskozás intézkedik válaszolt: »Azok a kölcsönök, majd a tavalyi év végén nyil- amelyeket az Egyesült Álla­vánosságra hozott úgynevezett mok a latin-amerikai országok- brazil program végrehajtására, nak nyújt, az hangzott el az utolsó S2ó ebben a (kérdésben«. Erhard hevesen cáfolta, hogy találkozót szándékozik kezdeményezni Adenauerral, majd kérdésekre válaszolva ki­jelentette, »nem szükségkép­pen marad,, alkancellár«, és »majd elválik«, hogy megtart­ja-e a miniszteri, tárcát. Erhard végül elmondotta az újságíróknak, hogy nyolc órá­val Washingtonba indulása előtt beszélt Adenauerral, és a kancellár nem tett említést sem a nemzetközi helvzet sú­lyosbodásáról, sem pedig ar­ról aa elhatározásáról, hogy megmarad tisztségében. A düsseldorfi repülőtéren tett sajtónyilatkozat után — Altschull szerint — nem lát­szik lehetőség . arra, hogy Er­hard visszatáncoljon. Két al­ternatíva között választhat: Vagy élére áll egy csoport­nak, amely Adenauer megbuk­tatására törekszik, vagy mind­két minőségében kiválik a kor­mányból. Erhard a sajtónyilat­kozat után haladéktalanul Bonnba utazott. borították a kubai javaslatok, s ezeket »irreálisoknak« nevez­ték. Az Egyesült Államok és a gyengén fejlett országok kö­zötti nézeteltérések a tanács­kozás végén még inkább foko­zódtak, hiszen ekkor már vi amelynek célja Kubicsek semmiféle hasznot nem hajta­utóbbiaknak l^ossá vált- ,ho^ az E0V^ült ClilUAC UUVUéiU ö/ÚCt Veti Ubctn* 1 á-Íq _ _ p- r »» v IIU.JVU,­Heikki Hosia finn közoktatás-T_ __ _,U_„^fUía~ brazil elnök szavai szerint —nak«. A tanácskozáson felszó- ügyi miniszter, a finn tárgyaló­bizottság vezetője méltatta az % mok és az amerikai kontinens X 20 országának gazdasági uizutiöcig vtfzeiuje meitaiia az ♦ _ .... ,, egyezmény jelentőségét, majd j együttműködése volt. Osmo Orkomies, a finn kül-{ Ez a tanácskozás teljességgel ügyminisztérium politikai ősz-1 igazolta, hogy a latin-ameri- tályának vezetője és Kustá f kai országok egyre erőtelje­»megoldani a gazdasági prob- lalt Fidel Castro, Kuba minisz­lémákat, felszámolni az elma- terelnöke is, aki határozott in- radást, amely szenvedéssel tézkedéseket követel a latin­Államok valójában semmit sem akar tenni a latin-ameri­kai országok gazdasági helyze­tének javításáért. Kuba, Mexi­co és Uruguay küldöttsége sújtja a legtöbb latin-ameri- amerikai országok gazdasági megtagadta a tanácskozás zá­kai országot«. problémáinak megoldására. Ez a cél azonban nem felel. Megemlítette, hogy az Egye­róközleményének aláírását, mert — mint mondották — LCUJ1 uUCIA VCíiClUJC Cb JAUűtd * r\A,V Uf OfcUyi/fv Cyyí C Cl UtCtJC uvni aww , mc.jjvuiiikivviiv.) ^ y (7v -fii rr »» • •» i »rí Vilkuna akadémikus válaszol- tsebb gazdasági nehézségekben meg az Egyesült Államok ér- sült Államokban hatszor olyan nem reiei meg céljai naie ve­\ szenvednek. A New Yoric Ti- dekeinek. Éppen ezért azame- magas az életszínvonal, minta gux ls a tanácskozás ameriKai szervezői a zarokoziemenyt közös kommünikévé alakítot­tak a feltett kérdésekre. El­mondották, hogy az egyezmény« alapján Finnországban ma-j gyár anyanyelvű, hazánkban i pedig finn lektor tevékenyke- j mes a fenti államok gazdasági életéről a következőket írta: »Lat in-Ameri kában bonyolódik a helyzet«, »a gazdasági ne­dik . majd a tudományegyete-1 hézségek fokozódnak«, »tíz év men, és tanítja hazája nyel-1 óta a legnehezebb év«, »a költ­vét. Tudományos szakemberek, | ségvetések deficitesek«. A lap kutatók egy—három hónapos, I arról is ír, hogy Latin-Ameri- egyetemi hallgatók pedig hosz-; ka népei tudatára ébrednek, szabb ideig tartó tanulmány-♦ mi okozza nyomorúságukat, útra mennek ösztöndíjjal a J Latin-Amerikában — olvashat- másik nép hazájába. Széleskö-♦ juk a lapban — mindenütt rikaiak mindent megtettek, latin-amerikai országokban. hogy a konferenciának a Ku- Ez országok gazdasági életét bicsek-programról szóló hatá- csak a belső felhalmozás útján rozatát csak általános felhívás javíthatjuk — mondotta Cast- keretei közé szorítsák, amely ro —, de ez csak akkor lehet- különböző »tanulmányozást« séges, ha ezek az országok nor- és »vizsgálatot« ajánl. Ugyan- malis kereskedelmi körülmé­ták át, s így ezt nem kellett aláírni. fentiek újult erővel iga­A pánamerikanizmus csődjét. akkor az Egyesült Államok nyék között, akadálytalanul Bebizonyították, hogy a latin egy értékesíthetik áruikat. amerikai államok csak abban A kongresszus politikai ha­tározatában beismeri, hogy a háború után »a kommunista világ hatalmas sikereket ért el«, s ezért »közeledik az a döntő pillanat, amikor előáll a kelet—nyugati erőegyensúly teljes módosul'tónak veszé­lye«. A kongresszus aggódva állapítja meg, hogy a kommunista ideológia »mély és szüntelenül nö­vekvő gyökereket ereszt mindenütt: Dél-Ázsiában, Közép-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában«. A gazdasági határozat szól a szocialista országok tudományos és oktatási sikereiről, és úgy véli, hogy mindez »komoly ki­hívása az atlanti közösségnek«. A kongresszus ahelyett, hogy mindebből helyes követ­keztetést vonna le, és lemon­dana az erőpolí tik áról, a »kommunista veszély« mumu­sát érvként használja, hogy igazolja az atlanti tömb "kato­nai erőfeszítéseinek fokozását és egyesítését. A katonai ha­tározat ismét hangoztatja, hogy a NATO katonai poten­ciálja » a béke szükséges biz­tosítéka«, s hogy az atlanti tömb európai haderőit mielőbb a NATO stratégiai elképzelé­seinek megfelelő mértékig kell fejleszteni«. Ezenkívül ismét nukleáris fegyverek használa­tával fenyegeti a Szovjetuniót. Újságíró körökben hangoz­tatják — írja a TASZSZ tudó­sítója —, hogy a határozatok távolról sem tükrözik a kongresz- szus valamennyi részvevő­jének igazi véleményét, hanem jórészt az amerikai képviselők erős nyomásá­nak következményeként születtek. Több küldött tiltakozását fe­jezte ki a kongresszus antide­mokratikus eljárási szabályai ellen, amelyek több esetben le­hetővé teszik, hogy a kisebb­ség a többség nyakába varrja akaratát. Az NDK miniszter­elnökségi sajtóosztályának közleménye képviselői természetesen percre sem feledkeztek meg Fidel Castro előterjesztette az esetben fejleszthetik és erő- j monopóliumaik érdekeinek vé- Latin-Amerika gazdaságfej- síthetik gazdaságukat, ha kö­deiméről. Harcoltak például lesztése finanszírozásának tíz- lépnek az Egyesült Államok rűvé válik a könyvcsere is. 1 mozgalom indul Washington azért, hogy az Egyesült Álla- éves programját, amelyben az monopóliumai által rájuk A skandináv államok lelősz- $ politikája ellen. mok ellenőrizze az amerikai említett célra fordított össze- kényszerített nemzetközi el­tották egymás között a könyv-1 A buenos-airesi tanácskozás államok gazdaságfejlesztési get 30 milliárd dollárban ha- szigeteltségből, rátérnek a vi­cserét a világ más államaival. | ama latin-amerikai körök nyo- bankját, amelynek megalakí- tározta meg. A programot lágkereskedelmi kapcsolatok (Megállapodásuk értelmében j mására jött létre, amelyek tását tervbe vették. azonban az Egyesült Államok Finnországban gyűjtik a ma--konkrét intézkedéseket köve- rra a kérdésre, mit is nyomására lényegében elvetet­gyar irodalmi műveket, s in-1 telnek a latin-amerikai orszá- ' ' jelentene ez az ellenőr- ték. Az amerikai sajtó közle­nen kölcsönzik a svéd, norvég, ♦ gok gazdasági helyzetének ja- zés, a chilei kongresszus egyik ményei szerint az Egyesült Ál­éért és izlandi kutatóknak, | vitására. Feltételezték ugyanis, képviselője nemrégiben így lamok hivatalos köreit felhá­fejlesztésére, s készen állnak arra, hogy egyenlő és kölcsö­nösen elfogadható mellett bármely együttműködjenek. Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökségi sajtóosztálya kedden az alábbi közleményt adta ki: Az UPI amerikai hírügy­nökség június 8-án olyan hírt terjesztett, hogy Rügen szige­tén, Erfurt és Penemünde kö­zelében rakétakilövő támasz­pontok vannak. Ez a hír ko­holmány. Mint ismeretes, a feltételek t Német Demokratikus Köztársa- országgal i ság területén nincs sem raké- ♦ te-, sem atomfegyver. %

Next

/
Thumbnails
Contents