Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

Vasárnap. 1959. június 7. SOMOGYI NÉPLAP N. Sz. Hruscsov válaszai a Magyar Távirati irodának és a Népszabadság szerkesztőségének kérdéseire A Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság szerkesztősége azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsov elvtárshoz, hogy vá­laszoljon néhány kérdésükre. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Hruscsov elvtárs válaszait; Mi az ön véleménye a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ről és a béke perspektívái­ról? Tömören azt mondhatom, hogy a nemzetközi helyzet ma nem rossz. A nemzetközi hely­zet bizonyos fokú javulását jel­zi a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet is. Igaz, hogy a nyu­gati országokban pesszimista vélemények is elhangzanak: egyesek szerint az értekezlet munkája »zsákutcába« jut, sőt a »válság« szó is hallható és így tovább. Úgy vélem, ezeket a kifejezéseket azok használ­ják, akik nem kívánják a nem­zetközi feszültség enyhülését. Bizonyos körök nyilvánvalóan félnek, hogy a külügyminisz­terek Genfben megegyeznek a fő kérdésekben. E körök min­dent megtesznek, hogy ezt megakadályozzák. Bár akadnak aggasztó je­lenségek, a nemzetközi helyzet — a békés együttélés elenfelei- nek minden kísérlete elle­nére ma jobb, mint két- három évvel ezelőtt volt. Ami a perspektívát illeti, úgy véljük, hogy ez még jobbá válik. Mire alapítjuk ezt a meggyő­ződésünket? Arra, hogy az erőviszonyok megváltoztak a béke javára. A béke erői na­gyon megnövekedtek, még ha­talmasabbakká váltak, s visz- szaverhetnek minden imperia­lista agressziót. Mindenekelőtt a szocialista tábor országaira gondolok, amelyek állhatato­san küzdenek a békéért A mai erőviszonyok mellett aligha akadnak olyan embe­rek, akik józan ésszel új há­borút akarnának kirobbantani, hogy más országokat meghó­dítva gazdagodjanak; vagy akik megkísérelnék, hogy ka­pitalista rendet kényszerítse­nek rá a szocializmus országai­ra. A valóságos helyzettel szá­moló politikusoknak meg kell érteniük, hogy a szocialista országok ellen intézett támadás a mai feltételek között a kapi­talista világ teljes katasztrófá­jával végződne. Bárhogyan fenyegetőzze­nek is háborúval a német tábornokok, ezek a meg­rögzött revansisták, vagy a velük versengő amerikai tábornokok, bennünket nem ijesztenek meg. De bizonyára ők maguk sem gondolják valójában úgy, aho­gyan mondják. S valószínű, hogy az Egyesült Államok és a többi ország közvéleménye sem helyesli az uszító kijelen­téseket. A népek tudatában mind mélyebb gyökeret ver az a gondolat, hogy a háború meg­engedhetetlen. A világ vala­mennyi népe békére szomjazik, egyre határozottabban szembe­száll a fegyverkezési hajszával, követeli az új háború megaka­dályozását. Ezzel az agresszív erőknek is számolniuk kell. Mindez megadja az alapot ahhoz, hogy a nemzetközi hely­zetet jónak tekintsük. Remél­jük, hogy a külügyminiszterek genfi értekezlete megegyezés­re jut sok megoldásra váró kérdésben. Ha pedig a külügy­minisztereik értekezletén nem jönnek létre megegyezések, ak­kor majd a legmagasabb szintű érte­kezleten nyilván megszü­letnek a szükséges megálla­podások, mindenekelőtt a német béke- szerződés megkötésének igen fontos kérdéséről kell határoz­ni. Ez jelentős lépés lenne a hidegháború megszüntetésének útján. Most nem kívánok konkrét bíráló megjegyzéseket tenni arról, ho°v milyen rr = •Hiúsítanak a nyugati ■yes -képviselői e kérdó gen­fi vitájában. Érzésünk szerint bizonyos politikusok olyan egyezményt szeretnének, amellyel fenntarthatnák Nyu- gat-Berlinben a megszállási rendszert; azt akarják, hogy 14 évvel a háború befejezése után a megszállást meghosszab­bító okmányt írjunk alá. De vajon komoly emberek számít­hatnak-e arra, hogy ilyen egyezményt kötünk? A szovjet kormány azért ment el a külügyminiszte­rek genfi értekezletére, hogy ésszerű alapon tár­gyaljon, megegyezzen a német békeszerződés meg­kötéséről és a nyugat-ber­lini megszállási rendszer maradványainak felszámo- , lásáról. Minthogy Nyugat-Berlinben és a Német Demokratikus Köz­társaságban más-más társadal­mi rend alakult ki, javasoltuk; Nyugat-Berlint tegyük szabad várossá, hogy ne bontsuk meg az ott kialakult rendszert. Ja­vaslatot tettünk e szabad vá­ros létének szükséges biztosí­tékaira is. A Szovjetunió sem­miféle nyomásra sem járulhat hozzá olyan megegyezéshez, amely a nyugat-berlini meg­szállást állandósítaná. Egyes államférfiak kijelen­tik: ha a Szovjetunió nem fo­gadja el a nyugati hatalmak remti meg. Az emberek táp­lálkozási, ruházkodási szükség­leteinek és lakásigényének ki­elégítése az ember munkájá­tól, a nagy termelékenységű társadalmi munkától függ. Ezért kívánunk a magyar nép­nek sok sikert hazája iparának és mezőgazdaságának fejlesz­téséhez. Kívánjuk, hogy gyá­raikban és üzemeikben, me­zőgazdasági szövetkezeteikben csökkenjen a termékek ön­költsége, javuljon azok minő­sége, növekedjék a munka ter­melékenysége. Ez megteremti a felhalmozások növelésének lehetőségét, a nagyobb felhal­mozás pedig megadja az alapot a munkabér emeléséhez, az árak csökkentéséhez, elősegíti a nép életszínvonalának és kultúrájának szakadatlan eme­lését. Mint a magyar nép őszinte barátai, nagyra értékeljük si­kereiket. Ezek nagy örömmel töltenek el bennünket. örülünk, hogy a nép szo­rosan tömörül a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­ré, mely bátran halad elő­re a magyar nép hű fia, Kádár János barátunk ve­zette Központi Bizottság irányításával. Örömmel tölt el bennünket az a nagy és megérdemelt tekin- i tély, amelyet a Magyar Nép­feltételeit, s nem ír alá olyan ! köztársaság forradalmi mun­Ünnepi nagygyűlés Szófiában Szófia (MTI). Pénteken este a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága székhazá­nak kongresszusi termében a párt központi bizottsága és a szófiai városi pártbizottság ünnepi nagygyűlést rendezett a BKP első kongresszusának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi nagygyűlésen Di- mitr Ganev, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke mondott ünnepi beszé­det. Hruscsov elvtárs távirata a határról N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió mar- salija, honvédelmi miniszter a következő táviratot küldték a határról, a TU 104-es fedélzetéről: »Kádár János, Münnich Ferenc és Dobi István elvtár­saknak. A testvéri Magyarország területét elhagyva hálás köszö­netét mondunk Önöknek, kedves barátaink, az irántunk ta­núsított vendégszeretetért és a szívből jövő fogadtatásért. Drága barátaink, addig is, míg újból találkozunk, tiszta szívből új, még nagyobb sikereket kívánunk Önöknek és a Magyar Népköztársaság népének a szocialista társadalom építésében. Nyikita Hruscsov, Rogyion Malinovszkij marsall.« Megmozdulások a paraguayi és a dominikai diktatórikus rendszerek ellen egyezményt, amely voltakép­pen meghosszabbítaná Nyugat- Berlin megszállását, akkor nem lesz csúcstalálkozó. De állam­férfiak számára ez nem ko­moly érvelés. A kormányfők találkozása nem. szórakozás. E találko­zó azért szükséges, hogy megoldjon olyan már meg­érett nemzetközi kérdése­ket, amelyeket csak a kor­mányfők dönthetnek el. Ha tehát a kormányfők szük­ségesnek látják, hogy megold­ják e kérdéseket és így elosz­lassák az államok kapcsölatait beárnyékoló felhőket, megtisz- títsák a látóhatárt, valóban megteremtsék a különböző tár­sadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélésének valamennyi feltételét, akkor ez a találkozó meglesz. Ha a kor­mányfőket a béke biztosításá­nak érdekei vezérlik, akkor ezen a találkozón sok kérdés megoldható. Ha azonban ez a kívánság nem nyilvánul meg, akkor a kormányfők találkozójá­ra természetesen nem ke­rül sor, s a világ közvéle­ménye meglátja, ki a vét­kes a csúcsértekezlet meg­hiúsításában. Ez persze nem marad hatásta­lan azokra, akik akadályozzák a nemzetközi helyzet javulásá­nak a kibontakozását, akik szabotálják a nemzetközi fe­szültség enyhítését célzó egyezmények elérését. Úgy vélem, talán elegendő is, ha erre szorítkozom a kér­désükre adott válaszban. Je­lenleg Genfben a külügymi­niszterek tárgyalnak egymás­sal. Mindenképpen elő kell se­gítenünk, hogy a miniszterek megtalálják az ésszerű megol­dásokat, s megtisztítsák a vi­lágbéke megszilárditásához ve­zető utat. Mit üzen a magyar népnek magyarországi látogatása alkalmából? Kérem, tolmácsolják a ma­gyar népnek azt a szívbőljövő jókívánságomat, hogy legyen minél szebb az élete és egyre eredményesebb a munkája. Amikor győz a szocialista forradalom, és a dolgozó nép magához ragadja a hatalmat, akkor az a legfőbb feladata, hogy gyorsan fejlessze gazda­ságát. Ettől függ a nép jólé­tének növekedése, kultúrájá­nak felvirágzása. Minél fejlettebb a gazda­ság, annál erősebb a kizá­rólag a nép érdekét szolgá­ló politikát folytató mun­kás-paraszt kormány ha­talma. Az either egészsége, boldo­gulása es fejlődése anyagi életfeltételeitől függ. Ezeket a feltételeket pedig a munka te­kás-paraszt kormánya — élén a kiváló államférfival, Mün­nich Ferenc barátunkkal — a nép körében élvez. Azt kívánom a magyar nép­nek, hogy virágozzék fel élete és arasson új, még nagyobb sikereket a szocializmus épí­tésében. Buenos Aires (MTI). A TASZSZ jelentéseket közöl a paraguayi és a dominikai dik­tatórikus rendszer ellen irá­nyuló népi megmozdulásokról. Paraguayban Strössner dik­tatúrájának rendőri önkénye vált ki egyre erősebb meg­mozdulásokat. A harcban munkások, diá­kok, értelmiségiek vesz­nek részt. Assuncionban, az ország fővá­rosában és másutt gyűlések, tüntetések, sztrájkok zajlanak. Az assuncioni diáktüntetések idején a kivezényelt rendőrök és katonák karddal, gumibot­tal támadtak a tüntetőkre. Sok tüntető megsebesült, sokat le­tartóztattak és bebörtönöztek. Az önkény és a fegyveres alakulatok bestiális cselekmé­nye erős felháborodást keltett a lakosság körében. Strössner kormánya bevezette a rendkívüli ál­lapotot. feloszlatta a kép­viselőházat. elrendelte 16 Vasárnap választások lesznek Szicíliában Palermo (AP). Szicília la­kossága vasárnap az urnák elé járul, hogy megválassza helyi parlamentjének kilencven tag­ját. Az AP tudósítása szerint ez a választás Olaszország leg­jelentősebb helyi választása lesz a háború óta. Szicíliában összesen több mint 2 900 000 választásra jo­gosult személy van. 11 válasz­tási lista jelöltjei indulnak a küzdelemben. A helyi parlamenti válasz­tásokon a háború óta mindig a kereszténydemokraták győz­tek. Az 1955-ben megválasz­tott 90 tagú jelenlegi parla­ment a következő összetételű: 37 kereszténydemokrata, 20 kommunista, 10 baloldali szo­cialista, 9 monarchista, 8 fa­siszta, 3 szociáldemokrata és 3 liberális. képviselő és a kormány­párt több tagjának letar­tóztatását. A Dominikai Köztársaság­ban két haladó szervezet: a »Dominikai Köztársaság Ha­zafias Szövetsége« és a »Sza­bad Dominikaiak Hangja« nyilatkozatot adott ki, amely leleplezi a Trujillo-kormány kegyetlen terrorját. A diktá­tor pribékjei nemrég a nyílt utcán meggyilkoltak öt fiatal­embert, mert a diktatúra meg­döntésére buzdító jelszavakat írtak a házak falára. Néhány nappal ezelőtt a börtönben agyonkínozták Juan Martinez egyetemi hallgatót, aki harcot hirdetett a diktatórikus rend­szer ellen, holttestét felakasz­tották, és a főváros központi parkjában közszemlére tették ki. A két haladó szervezet harc­ra szólítja fel az ország la­kosságát a kegyetlen diktátort rendszer megdöntésére. Életbe lépett a kubai földreform-törvény New York (TASZSZ). Lap­jelentések szerint életbe lépett a kubai földreform-törvény. A május 17-én aláírt törvény el­len a nagybirtokosok és a kül­földi részvénytársaságok he­ves harcot indítottak, de a kubai kormány nem tett en­gedményeket és hivatalosan le­szögezte, hogy maradéktalanul megvalósítja a földreformot. A földreform eredménye­ként a földnélküli parasztok több mint 8 millió acre földet kapnak ellenszolgáltatás nél­kül (1 acre : 0,703 kát hold). A külügyminiszterek szombat délelőtti nem hivatalos tanácskozása Genf (MTI). A négy külügy­miniszter szombaton délelőtt 11 órakor nem hivatalos ta­nácskozásra gyűlt össze Sel- wyn. JJoy<l brit külügyminisz­ter villájában. A tanácskozás 13 óra 5 perckor ért véget. A legközelebbi nem hivata­los ülést hétfőn délután négy órakor tartják Gromiko szov­jet külügyminiszter villájában. A hétfői napon hivatalos ülés­re nem kerül sor. Az angol delegáció szóvivő­je közölte az újságírókkal, hogy a külügyminiszterek a szokásos nem hivatalos meg­beszélésüket tartották a kon­ferencia napirendjén szereplő kérdésekrőL A konferencia légköre jó volt Hétfőn összeül az atomértekezlet Genf (Reuter). Mint hivata­los helyről szombaton Genfben közölték, az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetéséről tár­gyaló értekezlet hosszabb ^zü- net után hétfőn délelőtt ma­gyar idő szerint 11 órakor is­mét összeül. MI TÖRTÉNT BONNBAN? Üjabb jelentések és kommentárok Adenauer önkényes elhatározásáról Bonn (MTI). Nyugati hírügy­nökségek egybehangzó jelen­tése szerint a CDU—CSU parlamenti pártcsoportja pén­teken délután négy óra hosz- szat tartó heves vita után egy­hangúlag jóváhagyta Ade- nauernek azt az elhatározását, hogy megtartja a kancellári tisztséget, és visszalép a köz- társasági elnöki jelöléstől. A pártcsoport üléséről szóló számolók alapján a következő kép alakult ki: A zárt ajtók mögött tartott ülésen Krone, a parlamenti pártcsoport elnöke, felolvasta Adenauemak hozzá intézett levelét, amelyben kancellár bejelenti elh a tározás át. Ezután röviden felszólalt maga Ade­nauer is, és el'hátározásának indokolása közben olyan uta­lást tett, hogy amikor Dulles temetése alkalmával Washing­tonban járt, Eisenhower elnök és Nixon alelnök aggodalmát fejezte ki a kancellár távozásá­nak esetleges következményei miatt. Adenauer nyilatkozatában a nemzetközi helyzet ala­kulásával igyekezett meg­indokolni elhatározását, különös tekintettel a genfi értekezlet legújabb fejle­ményeire. A kancellár nyilatkozatát he­ves vita követte, és nyugati hírügynökségek hangoztatják, hogy a CDU—CSU képviselői mintegy hatvan százaléka el­lenezte Adenauer elhatározá- •n.t. Mint a DP A jelenti, Ade­nauer csütörtökön este nyilvá­nosságra hozott elhatározását megelőzően a CDU—CSU par­lamenti pártcsoportjának jú­nius elsejei ülésén heves vita folyt arról, ki legyen Ade­nauer utóda a kancellári szék­ben. A vitában felszólaló Ade­nauer közvetve Etzel pénzügy- miniszter kancellári választá­sától tette függővé a köztársa- elnöki tisztség elfogadá­sát. Adenauer elhatározása he­ves felháborodást váltott ki a bonni ellenzék körében. Ollen- hauer, az SPD elnöke után el­ítélően nyilatkozott a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportja is. Willy Brandt nyugat-berlini be; , jiRoj polgármester hangoztatta, hogy »ízléstelen .sakkhúzások folytak az elnökválasztás körül«. Az ez idő szerint Washing­tonban tartózkodó Erhard, nyugatnémet gazdaságügyi mi­niszter pénteken megbeszélést folytatott Eisenhower elnök­kel. A megbeszélés után Er­hard a Fehér Házban újság­íróknak kijelentette, hogy »meglepetéssel« értesült Ade­nauer elhatározásáról. Egy kérdésre válaszolva hangoztat­ta: »Hűséges munkatársa va­gyok Adenauernek«. Egy to­vábbi kérdésre válaszolva Er­hard közölte, hogy kedden uta­zik vissza Bonnba. Úgy tudják, hogy eredetileg szerdán akart haza indulni. Kísérlet a genfi értekezlet m glörpedósására BERLIN Kísérlet mindennemű enyhü­lés és a genfi értekezlet meg­torpedózására — így értékeli a nemzetközi közvélemény Ade­nauernek azt az elhatározását, hogy továbbra is megtartja « kancellári tisztséget. Mint az ADN rámutat, még nyugati diplomáciai körökben is, ahol Adenauer megegyezés-ellenes politi­kája eddig szüntelen tá­mogatásra talált, nyugtala­nul fogadták a hírt. Washingtoni hivatalos kö­rökben — folytatja az ADN — hangoztatják.: Adenauer elha­tározását az az aggodalom dik­tálta, hogy a Nyugat esetleg engedményeket tesz a Szovjet­uniónak a külügyminiszteri ér­tekezleten. A 83 éves kancellár úgy véli, hegy a kormányrúd kézbentartásával biztosítani tudja a nyugati hatalmak ed­digi németországi politikájának folytatását. BONN A Reuter közölte, hogy jú­nius 15-re összehívták a bonni szövetségi gyűlés külügyi bi­zottságát. Az ülésen Brentano külügyminiszter beszámol a genfi értekezletről. Ugyancsak a Reuter jelen­tette, hogy Adenauer kancellár pénteken este a nyugatnémet televízióban »megindokolta« el­határozását. Adenauer emlékeztetett rá, hogy »tíz esztendeje irányítja a nyugatnémet politikát«, majd azt állította: »rossz vért szült volna külföldön és odahaza, ha ilyen válságos időkben otthagy­ja tisztségét.« MOSZKVA A szovjet sajtó terjedelme­sen kommentálja Adenauer el­határozását, hogy nem jelölteti magát elnöknek, hanem kan­cellár marad. A lapok hangoz­tatják, hogy ez az elhatározás Adenauer elkeseredett kísérlete arra, hogy biztosítsa az elavult nyugatnémet külpolitikai irányvonala folytatását. A Pravda tudósítója megem­líti, hogy Adenauer a nemzet­közi helyzet súlyosbodásával indokolta elhatározását. Való­ban, Adenauer számára súlyos­bodott a helyzet, hiszen már nem lát más lehetőségét, mint hogy személyesen rángassa vissza Nyugat-Németországot a hidegháború lövészárkába. LONDON A szombat reggeli angol la­pok bizonyos aggódással kom­mentálják Adenauer legújabb döntését. A liberális News Chronicle így írj Adenauer azt hiszi, hogy Dulles halála után és Eiesenhower határozatlansá­ga mellett ő az egyetlen erős ember a nyugati táborban. A Manchester Guardian vé­leménye szerint »Adenauer na­gyobb szolgálatot tenne Nyu- gat-Nérretorszáe ügyének, ha hagyná, hogy nélkülözzék«* *

Next

/
Thumbnails
Contents