Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

srmoovj vir»! /«p S 1959. június 7. Borversenyen a szőlőtermesztésről Ebben az évben is lebonyo­lították az immár hagyomá­nyossá váló megyei borver­senyt Jobb színhelyet e ren­dezvény számára keresve sem találhattak volna, mint ami­lyen a Balatonboglári Szőlő- oltványtermelő Állami Gaz­daság. Egész nap akadt elfog­laltsága a négy bíráló bizott­ságnak, mert -népes mezőnye« volt a versenynek: 130 somo­gyi termelő 148 bormintáját kellett minősíteni Növelte a verseny színvona­lát az a tény, ho^v a bizott­ságokban neves borszakértők vettek részt. Békeffy Gusztáv, a Budafoki Borgazdasági Tech­nikum igazgatója, Somogyi László, az Országos Borminő­sítő Intézet kutatója, Eperjesi László, a Kertészeti Főiskola tanársegéde, Németh László, az Országos Fajtaikísérleli In­tézet szőlészeti kutatója, Báló Endre tudományos kutató mel­lett a bogiári gazdaság kiváló szakemberei: Lakatos András főkertész, dr. Eifert József laboratórium-vezető, Mihályi József pincemester és Hanti István üzemegységvezető is tagja volt a döntő bizottság­nak. A helyezések Hámori A. Ferenc és Zaho- ránszky József, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársai elégedettek a verseny eredményével. El­mondják, hogy első helyre ke­rült a 11-es számú üveg tar­talma, amiről a rangsorolás után kiderült, hogy a bogiári gazdaság 1958-as évjáratú olasz rizlingje. Az utána kö­vetkező három helyezett is en­nek a gazdaságnak a bora Az ötödik helyezést Kovács Géza, a kőröshegyi Béke Tsz tagjá­nak cflasz rizllngje érte el. Szektoronként is elkészítet­ték a rangsort Az állami gaz­daságok között a boglárí az el­ső, a bárdibükki a második. A fcsz-ek borversenyében az első és második helyet a kőröshe­gy! Alkotmány, a harmadikat Gyuláné balatonfenyvesi, 5. Varga Sándor szóládi terme­lőé. Említésre méltó, hogy az első húsz helyezést elért borok termelőhelye között Kaposke- resztúr, Nagyberki, Ságvár és Balatonszentgyörgy is szerepel. A bizottság az országos ver­senyre javasolt tíz bormintát, amelyből hat a boglár! gazda­ságé, három a kőrösheCTvi gaz­dáké, egy pedig kéthelyi tér-, més. Tennivalók Ez a rendezvény jó alkal­mat szolgáltatott arra, hogy a termelők eszmecserét folytas­sanak a jövő somogyi bora mi­nőségének javításáról. A ver­seny második napján dr. Eifert József tartott előadást a tenni­valókról. — Majdnem igaz a közmondás: »Olyan jó borunk terem, hoev nem tudjuk elron­tani«. Valóban, megvan a meg­felelő klímánk a szőlőterme­léshez, de ez nem minden. A tapasztalatok arról tanúskod­nak, hogy gazdaságunk borai­nál jól kifejlődtek az íz-, szín­es zamatanyagok. Ez a szak­szerű nagyüzemi borkezelés érdeme. Nem hazabeszélés a labora­tórium vezetőjének a megálla­pítása. A verseny egyik leg­főbb tanulsága uevanis az. hogy a jól irányított nagyüze­mi kezelés ugrásszerűen javít­ja a bor minőségét. Egyöntetű, nagy tömegű, kiváló minőségű árut vár a nemzetközi piac. Ha az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek megszer­vezték a közös szőlőtermelést.. szervezzék meg ugyanilyen gonddal a bor hozzértö keze­lését is. Még valamit: a borfogyasz­tás világszerte csökkenőben van, viszont a csemegszőlő ke­resett cikk a nemzetközi pia­con. A bogiári gazdaság előre­látóan irányította a telepítést: ugyanakkora területen termel csemegeszőlőt, mint borszőlőt. Nem kapásnövény ki G yőzelem szőlőtermelő mun­kacsapatának vezetője. Ám Szőlős-kislakon időztek a leg­tovább, hiszen itt akadt a legtöbb látnivaló. Ezt a 120 hold szőlőt már az állami gaz­daság telepítette 150x120 cen­timéteres kötésiben. így köny- nyen elfér a sorok között a kerti traktor, a Holder, öt ilyen gépe van a gazdaság­nak. Egyik most éppen per­metez — immáron harmad­szor. Voíner József pedig kul- tivátort akasztott a kis német traktor után: kapálja a sor­közöket. Hat-hét holdon vé­gez naponta. Amott lányok dolgoznak. Ra­fia van a kezükben. Kötöznek. Kapájukat otthon hagyták: a sorvonalon ugyanis nem ezzel a szerszámmal, hanem vegy­szerrel irtják a gyomokat. A vegyszer neve: Simazin. (Más vegyi anyagot erre a célra használni nem szabad, mert pl. a Dikonirt tökéletesen kiirtja — a szőlőt!) A boglár! gazdaság szőlője megszűnt kapásnövény lenni. Csupán a kísérleti parcellán kapálnak, hogy összehasonlít­hassák a kétféle gyomirtó módszer költségeit. Minden tetszett így summázta véleményét a 67 esztendős Torma Péter: »Itt minden tetszett«. Nálunk, a szóládi Kossuth Tsz-ben is a nagyüzemi szőlőtermelésnek ezt az útját kell majd járni. Tavast Imre, a brigádvezető­jük közbe is szól: — A jövő tavasszal mi is telepítünk 20 —30 holdon olasz rizlinget, széles sortávolságra, hadd mo­zogjon benne a traktor. Geiger György, a kőröshegyi Béke elnöke ugyancsak éles szemmel nézett körül. Figyelt, kérdezősködött, gyűjtögette a nagyüzemi tapasztalatokat, hogy még híresebb legyen majd a köröshegyi szövetkezet palackozott bora. Mások, a Iá­Készüljünk Sok év tapasztalata bizonyítja, hogy a jú­niusi mezőgazdasági munkák végzése az egész növénytermesztés helyzetét befolyásolja. A mostani munkák maradéktalan elvégzése ad­ja meg a lehetőségét annak, hogy az aratást idejekorán kezdhessük, s a kalászosokat mi­nél kisebb szemveszteséggel takaríthassuk be. Az idei várható nagy termés alapját segítet­ték megteremteni azok a helyes intézkedések, amelyeket a forradalmi munkás-paraszt kor­mány tett. Biztosította az anyagi eszközöket: Somogy megyében a termelők rendelkezésére bocsátott több ezer vagon műtrágyát, minősé­gi vetőmagot, hibridkukoricát, gépeket. AZ állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyéni gaz­dák helyesen alkalmazták, illetőleg használ­ták fel a kormánytól kapott támogatást. A terméshozamok fokozása azonban csak akkor valósulhat meg, ha a jelenlegi csapa­dékos időjárás mellett többször tudjuk elvé­gezni a kapálást gondosabban a takarmány­növények betakarítását. Ezért kell minden rendelkezésre álló munkaerőt és gépet ráállí­tani a munkák végzésére és kihasználni az erre alkalmas időt. A szövetkezeti tagoknak segíthetnek a növényápolásban a falun lakó más foglalkozású dolgozók is. Rendkívüli az időjárás, és ezért a kalászo­sok idei betakarítása több munkát követel. Fel kell készülni a kézi aratásra, és előké­születeket kell tenni az aratógépek és kom­bájnok tervszerű üzemeltetésére. A gépek ja­vítása befejezés előtt áll. A feladat most az, hogy kijelöljék a gépi aratásra alkalmas te­rületeket. Ennél figyelembe kell venni a terü­let nagyságát, a gabona beállottságát, a tábla fekvését és nem utolsósorban a termelőszö­vetkezet, állami gazdaság munkaerő-helyzetét. Az előkészületeknél az a feladat vár a szak­emberekre, hogy helyesen mérjék fel a mun­kaerő-helyzetet és az elvégzendő feladatokat, mert azokban a gazdaságokban kell az arató- gépeknek és kombájnoknak több munkát vé­gezni, ahol kevesebb az emberi munkaerő. A kézi aratáshoz már most biztosítani kell a szükséges és megfelelő munkaeszközöket, s gondoskodjunk azok javításáról vagy a hiá­nyok pótlásáról. A földművesszövetkezetektől azt várjuk, hogy ezeket az eszközöket idejé­ben a termelők rendelkezésére bocsássák. Azokban a tsz-ekben és állami gazdaságok­ban, ahol kornbájnaratás lesz. a kombájnszé­rűk helyét ki kell jelölni és elkészíteni. Meg kell szervezni a kombájnaratás komplex gé­pesítését. Megfelelő tisztítóberendezések és ponyvák álljanak rendelkezésre. A gabonák jelenlegi fejlődési állapotából már követkéz­az aratásra tetni lehet, hogy melyik lesz alkalmas vetési célokra. Ezeknek a tábláknak keveredésmen­tes aratását és cséplését, valamint későbbi tisztítását és tárolását még fokozottabb gond­dal kell elvégezni. A cséplőgépek rajonírozási tervét a járási tanácsok hagyják jóvá. Ezek alapján készítik el a községi tanácsok a gépek menetirány-ter­vét. A községi tanácsok adjanak segítséget a gépállomásoknak abban, hogy a még hiány­zó cséplömunkások a gépek mellé leszerződ­jenek. A nagyobb tsz-ek saját munkacsapa­tukkal végezzék el a cséplést, erre kössenek megállapodást a gépállomásokkal. A termés- kilátásokból ítélve mintegy 30 százalékkal na­gyobb mennyiségű gabonát fogunk elcsépelni, mint a múlt évben, ami annyit jelent, hogy egy-egy gépre a tavalyinál 5—6 vagonnal több gabona csépláse jut, s ezt a körülményt a gé­pek beosztásakor, a munkaerőszükséglet meg­állapításakor, a gépek- üzemeltetésekor figye­lembe kell venni. A cséplésre való felkészü­lést elsősorban a behordás helyes megszerve­zésével, a cséplőgépek üzemképességének ki­próbálásával kell biztosítani. Idén nagyobb gondot kell fordítani a szé­rűk kijelölésére, nehogy a mélyebben fekvő részeken a gabonát károsodás érje. Számítani kell arra is, hogy a több és esetleg nedves gabona tárolásához nagyobb elhelyezési tér szükséges, ezért már most jelöljük ki a szük­ségraktárakat, és mérjük fel az adott lehető­ségeket. Tálajerőgazdálkodási és takarmányozási szempontból a másodvetésű növények vető­mag-szükségletének felmérését el kell végez­ni. A vetőmagot elsősorban a meglevő kész­letekből kell biztosítani. De rendelkezésünk­re állnak nagyobb központi készletek rövid tenyészidejű kukoricából, csillagfürtből, kö­lesből és egyéb, másodvetésre-alkalmas vető­magvakból. A nyári munkák időszakában kell elvégezni az aprómag-cséplés egy részét, amelyre külön gépeket osztottunk be. Ezeknek közös szérűn történő üzemeltetésével lehet hiánytalanul a megye növénytermesztése szempontjából any- nyira fontos aprómagvakat elcsépelni. Az aratási és cséplési munkákat abban az esetben lehet eredményesen elvégezni, ha az időszerű növényápolási és betakarítási mun­kákban a már megállapítható lemaradásokat felszámoljuk. Megvan az idő ahhoz, hogy meg­felelő szervezési munkával és a gépek jobb üzemeltetésével utolérjük magunkat. Molnár Imre megyei főagronómus. Kin eh fess a legnagyobb betétösszege és ki szerez legtöbb munkaegységet Versenyfelhívás a tabi járás termelőszövetkezeteihez pedig a kőröshegy! Béke egyé­nileg termelt olasz rizlingje szerezte meg. A szakcsoportok sorrendje így alakult: 1. Két- heűy, 2. Balatonlelle. Az egyé­niek fehér bora közül 1. Ko­vács Géza kőröshegyi, 2. Var­ga Károly kőröshegyi, 3. Si­mon János kéthelyi, 4. Bor ók A mintegy 30 érdeklődő — tsz-elnök, mezőgazdász, ta­nácselnök, egyéni gazda —, aki eljött a versenyzáró ankétra, megtekintette a gazdaság sző­lészetét. Dénesmajorban pél­dául a parafinos és bakhátas oltványiskolázás különbségéről kért felvilágosítást a nagyber­togatóba jött egyéni gazdák is elmondhatják a szövetkezeté­ről oly rajongással beszélő Torma Péter bácsival a tech­nika vívmányainak láttán: »Nem én maradtam el a roha­nó időtől, hanem ez a jobb termelési forma jött későn...« Valamennyi termelőszövet­kezei vezetőségének legfőbb célja és feladata szakszerű és szorgalmas munkával elérni azt az eredményt, mely bizto­sítja tagjaik jómódú megélhe­tését. A jómód biztosításának előfeltétele azonban az, hogy a tagok anyagi erejükhöz ké­pest tartalékot gyűjtsenek családjaik részére, előre nem j gyengébb eredményű ♦ év vagy valami váratlan baj i ____ « ------------ ■ wiiníi o kozta kiadások fedezésére. Az ilyen takarékossági tarta­lék-alap adja majd meg min­den tagnak azt a megnyugta­tó érzést, hogy az ő családjá­nak anyagi helyzetét semmifé­le váratlan kiadás nem ront­hatja meg. Ezért a termelőszö­vetkezeti tagok érdekében a tabi Uj Élet Termelőszövetke­zet tagsága munkaegység- és takarékossági versenyre hívja a tabi járás valamennyi ter­Kutas József látható KIFIZETŐDIK A BEFEKTETÉS Bőka Károly, a kapolyi Sza- forgalmat csinálnak. Ezer tő badság Tsz kertésze szinte di- paradicsom 6500—7000 forint csekedve mutogatja a szebbnél hasznot hoz. Továbbá karalábé, szebb zöldpaprikákat és para- saláta, retek, zöldhagyma, pet- diesamokat. Mint mondja, a rezselyem és káposztaféleségek primőrárukból 20 000 forint terméséből a tervek szerint 300 Szépen fejlődik a paradicsom — állapítja meg Bóka Károly kertész. ezer forintot vesznek be. A kér- ; tészetnek most építenek egy í 380 köbméter nagyságú víztá- j A csokonyavisontai fmsz hírei hatóan 250 százalékra tel­jesiti. * * * Vezetőségválasztó szak- szervezeti gyűlést tartottak az fmsz-nél. A szakszerveze­ti tagok alapszervezetük el­nökévé Szűcs Jenőt, titkárrá Szőllös Gyulát választották. Mindketten boltvezetők. A taggyűlés határozatot hozott a szakszervezeti munka meg­javításáról. A kultúrmunká- ban is szép eredményeket kívánnak elérni. Tánccso­portjukat újjászervezték Ás most nagyban készülődnek a június 14-i szereplésre. Töb­ben jelentkeztek a megala­kítandó énekkar soraiba is. * * * Megindult az újburgonya vásárlása. Egyelőre ínég c-sak kis tételekben szállítanak, de rövidesen már vagonte- telben is szállítják az új bur­gonyát Kaposvárra. Buda­pestre és a különböző ipar­vidékekre. * * ♦ Befejezték a tatarozdsi munkálatokat az fmsz kör­zetében A boltok és ital­boltok megújhodva, csino­san várják a vásárlókat és vendégeket egyaránt. roló medencét, és innen szóró- j fejes öntözéssel locsolják majd ♦ a földet. A víztároló, a villany-* bevezetés, a csövek és az ag-1 regátor 419 000 forintba kerül.» Megéri a befektetést, hisz egy; év alatt ez visszatérül a tag- J Ságnak. Május hónapban 20 000 forint forgalmat ért el a csokonyavisontai fmsz cuk­rászdája, amiben részben segítségükre voltak az fmsz mozgóárusai is. A cukrászda negyedéves tervét előrelát­ztítják és csomagolják a kertészet dolgozói a salátát, ka- íbot, retket, hagymát, hogy a siófoki MÉK el tudja szál­ton! melőszövetkezetét és tagságát. A verseny 1959. június 15-től 1959. október 31-ig tart Ben­ne részt vehet a tabi járás minden termelőszövetkezete és azoknak tagjai. A termelőszövetkezetek ver­senyének célkitűzései: a) 1959. október 31-én a ta­gok minél nagyobb százaléka rendelkezzék OTP-takarék- könyvvel; b) 1959, október 31-én minél magasabb legyen a tagok be­tétállománya; c) Az évi zárszámadás sze­rint minél több munkaegység jusson átlagosan egy főre. A tagok versenyét az nyeri meg, akinek a) a legnagyobb az egyéni betétösszege 1959. október 31- én, illetve b) a legtöbb munkaegységet szerezte meg október 31-ig. A tabi Uj Élet Termelőszö­vetkezet a verseny elbírálásá­ra és ellenőrzésére elnöknek felkéri a járási tanács v. b.- elnökét, tagoknak a járási me­zőgazdasági osztály vezetőjét, a helybeli OTP-fiók vezetőjét és az MNB-fiók két tsz-előadó- ját. A termelőszövetkezeti és egyéni verseny három-három legjobb eredményt elért részt­vevője későbbi időben közlen­dő jutalomban részesül. A ver­senyre való jelentkezés a tag­létszám közlésével a tabi Uj Élet Tsz, Tab, Kossuth u. 95. címre küldendő június 20-ig. Az Uj Élet Tsz tagjai meg vannak győződve arról: a meginduló verseny elősegíti, hogy a járás valamennyi ter­melőszövetkezete megteremtse azt a jólétet, amit becsületes, odaadó munkájával minden dolgozó tag megérdemel. A tabi új Élet Tsz tagsága nevében: RINGLI ADAM elnök. SZÉKELY ISTVÁN főkönyvelő.

Next

/
Thumbnails
Contents