Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

NEVELÉSI GONDOK Kevés nevelési kérdésben tá­jékozatlanok annyira a szülők, mint éppen a zsebpénz ügyé­ben. Nevelési ankétokon is gyakran elhangzanak ilyen kérdések: »Adjak-e zsebpénzt gyermekemnek?« »Hozzászok­tassam-e gyermekemet a pénz- hez"’« Némelyek így aggályos- kodnak: »Vajon nem lesz-e pa­zarló felnőtt korában, ha már mosi, zsebpénzt adok neki?« Nemegyszer a szülők is ellen­tétes felfogást vallanak ebben a kérdésben. Az egyik ismerős családban történt, hogy a ti­zenkét éves fiú kabátjának zsebéből véletlenül pár forint csúszott ki. Az apa, aki val­lotta, hogy a pénz nem való a gyermeknek, valóságos családi viszályt idézett elő magatartá­sával, és okolta élettársát, aki­től a gyermek időnként pár fo­rintot szokott kapni. Kinek van igaza? Az anya cselekedett-e helyesen, vagy az apa merev nevelői felfogását kell elfogad­nunk? Adjunk-e zsebpénzt a gyermeknek? Van-e nevelőértéke a zsebpénznek? Legyen a gyermekinek zseb­pénze. Ezzel rendelkezzék, gaz­dálkodjék szabadon. Ezen a pénzen vásárolja meg a tanu­láshoz szükséges ceruzát, füze­tet stb. Egyes szülők ellenvetés­ként tették fel párszor, hogy erre nincs szüksége gyerme­küknek, mert mindent megvá­sárolnak helyette. Ne felejtsük el, a zsebpénz nevelőértéke éppen abban rej­lik, hogy a pénzzel való bánás­mód következtében a gyermek önállóság tekintetében fejlő­dik, korán megtanulja, hogyan kell beosztani pénzét. Egyszó­val sok pozitív tulajdonságot fejleszt a pénzzel való gazdál­kodás. Időnként kérjük számon tő­le, hova tette, mire fordította pénzét. Ellenőrizzük, hogy mit vásárol Ezt azonban tapintatosan te­gyük, nehogy eljárásunkkal a kialakuló önállóságot, hátrál­tassuk. Ne érződjék számonké­résünk hangjából sem a gyám­kodás, sem pedig a bizalmat­lanság Eljárásunkkal ily módon fe­lelősségtudatra nevelünk, s be­ültetjük a gyermek leikébe a takarékosság gondolatát. Nem lesz tehát pazarló a gyermek, A zsebpénz ha időnként beszámoltatjuk. — Sajnos — hallja az ember az ellenvetést —, nem adha­tok gyermekemnek pénzt, mert mindjárt elcukrozza. Hiába adok neki. nem tudja megtakarítani, elkölti haszon- talan.ságra. Ennek több oka lehet. A gyermeki pazarlásnak azonban legfőbb oka, hogy idejében nem neveltük felelősségtudat­ra. Ebben az esetben az első dolog tehát, hogy kellő fele­lősségtudatot alakítsunk ki. Mikor és hogyan adjuk a zsebpénzt? Leginkább alkalomszerűen adjunk. Ne legyen azonban a tanulásnak, illetve a szófoga­dásnak a jutalma, mert a ké­sőbbiek folyamán anyagi elő­nyökért végez el olyan csele­kedeteket, amelyeket köteles­sége megtenni. Jó alkalom a születésnap vagy névnap. Vagy minden hónapban vá­lasszunk k!i egy-egy napot, amikor ellátjuk zsebpénzzel. • Kisebb gyermekeknek elég pár forintnyi összeg, a na­gyobbaknak természetesen na­gyobb összeget adjunk. Mindent összegezve: Arany­szabályként véssük emlékeze­tünkbe, hogy a zsebpénz segít­ségével takarékos embert ne­velhetünk. de kellő ellenőrzés hiányában a pazarló jellemvo­násokat fejlesztjük ki. A hazugságról Kétségbeesetten látja sok mama, hogy kislánya hazudós lett — Korábban is füllentett, pél­dául ismeretlen színesceruzá­kat hozott haza az iskolából, és erősítgette, hogy év elején itt­hon kapta azokat később azonban kiderült, hogy radírért és más apróságokért pajtásai­val cserélte. Jóformán nem volt olyan tárgy, amelyből a háromnegyed évi intőkonferen­cián figyelmeztetőt vagy intőt ne kapott volna, holott ha kér­deztük tőle, mindig négyesek­ről, sőt ötösökről számolt be... — panaszkodik az egyik édes­anya. Tudnunk kell, hogy többféle eredetű hazugság van. Hazud­hat egy gyermek, mert környe­zete elnyomja. Hazudhat, mert érdekessé szeretné tenni ma­gát, vagy mert túl élénk a fan­táziája, és a szürke valóságot akarja szépíteni. Tapasztalat, hogy nemcsak a gyermekre kell hatni, hanem általában kör­nyezetének magatartásán is változtatni kell. Ami a megtöri ást illeti: nem tartjuk helyesnek, hogy bünte­tésből megvonják a kislánytól a szép ruhát vagy egyéb szük­ségleti dolgot. A ruházkodás éppen olyan természetes szük­séglet, mint az evés. Az ilyen jellegű megvonások megalá­zóak, és nem is értetik meg ve­le, miben hibázott, sőt éppen csökönyössé és szemtelenné válhat. Természetesen ez nem olyan esetre vonatkozik, ami­kor a gyermeket az öltözködés­ben túlságosam elkényeztetik, ami mindenképpen nagy hiba. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a kislánynak büntetésből kell a házimunkában segítenie. A tizenkét éves gyermeknek fe­lelősséget kell már éreznie a háztartás dolgaiért! A kis­lánynak meg kell vetnie ágyát, ki kell söpörnie szobáját, segí­tenie kell anyjának a konyhá­ban, fehérneműjavításban stb. Ha ez eddig nem így történt, akkor hiba van a családi lég­körben. Ami a szórakozás megvoná­sát illeti — ha egyszer-egyszer büntetésből nem vehet részt egy mozilátogatáson — az he­lyes: De ha nem mehet szabad levegőre, nem sportolhat, nem sétálhat — ez már nem célsze­rű büntetés, hanem a gyermek felesleges sanyargatása. Még egy-két szót arról, ami­ről az iskolás gyermekek leg­szívesebben hallgatnák: az iin- tőkönyvről. Régen rossz, ha a szülő csak az intőkönyvből tá­jékozódik a gyermek előmene­teléről. Anélkül, hogy a szülő­nek és gyermeknek egyaránt terhes módon naponta »kikér­dezné« a leckéből, vagy meg­nézné írásbeli feladatait, any- nyira tájékozottnak kell lennie iskolai előrehaladásáról, hogy ilyen meglepetések ne érjék. Legyünk gyermekeink iránt megértőik minden apróbb és nagyobb bajaikban, bánatuk­ban. Ne engedjük, hogy a gyer­mek valamit is eltitkoljon előttünk. De ezt csak úgy ér­hetjük el, ha megértéssel vi­seltetünk iránta. Az őszinte­ségre való nevelést egészen ki­csi kortól fogva kell kezde­nünk, mert amelyik gyermek megszokja a hazugságot, ké­sőbb nehéz róla leszoktatni. Hogyan használhatjuk fel a kemény vizet? A nagy mésztartalmú, úgy­nevezett kemény vizekben a hüvelyes növények lassan pu- hulnak meg. Ha ilyen vizet használunk mosásra, igen sok szappan fogy, mert a szappan egy részét a mész kicsapja. A nagy fokú keménység már a víz ízét is rontja. Egészségi szempontból a kemény víz nem ártalmas, feltéve, hogy a víz egyébként tiszta, nem fer­tőzött. Állandó fogyasztása esetén a szervezet még a meg­lehetősen kemény vizet is megszokja, anélkül, hogy bár­milyen káros hatása volna. A következő módon lehet mosásra alkalmassá tenni, lá­gyítani a vizet: 10 liter vízhez körülbelül 25 gramm kristály­szódát adunk, és keverés köz­ben feloldjuk. Az így kezelt vizet 12 órán át állni hagyjuk, hogy a keménységet okozó kal- cium-magnéziumsók a szóda hatására kiválhassanak. A képződött csapadékról óvato­san leöntött víz mosásra hasz­nálható. Az így kezelt víz azonban ivásra és főzésre ter­mészetesen nem alkalmas. HIDEGEN zeretjük inni a vizet nyáron, s sok háziasszony néha órá­ig folyatja a csapból a vizet, belőtt egy pohárral venne. Jem gondol arra, hogy az egy okkal sem hidegebb, ha há- om perc helyett három órán t folyik. Itt van a nyári hűtések di­aija is. A nyitott tűzcsap alatt élnapokig áll a boros-, a szó­lás- és a tejesüveg, pedig egy .yitvahagyott vízcsap havonta 400 köbm:»->r vizet folyat el, s ez az államnak legalább 400 forintjába kerül! Jó lesz te­hát megjegyeznünk, hogy a hűtésnek ennél tökéletesebb módja is van: a párologtatás. Csavarjuk a hűtendő üveget nedves ruhába, és helyezzük olyan nagyobb edénybe, amely­nek csak a fenekén van viz. A szövet felszívja a vizfet, és az állandó erőteljes párolgás hűti az élelt-italt. Sgj/, cjálza (Hude.... A fekete egyszerű — egy­ben nagyszerű — kínálást mód, hiszen alig igényel előmunká­latokat. Én zöld kávét vásáro­lok. Olcsóbb is, jobb is a fris­sen pörkölt kávé. Az 5 dekás csomag feléből egy alkalommal 4—5 személy számára főzök kitűnő, erős kávét a »bombá­ban-«. A feketét pörkölöm és darálom, mielőtt vendégeim megérkeznek. Közben percek alatt készítem el a hamis mar­cipángolyókat vagy egyéb reg­gel meggyúrt könnyű tésztát, melyet a kávé mellé tálalok. Dohányzóasztalkámat klörpli szeletek díszítik. Elmaradha­tatlan kellék még néhány ha­mutartó és a kristályvázában pár szál virág. Ne terítsünk a feketéhez. Munkát jelent csu­pán, és nem is ízléses. Az asz­talon minden változatlanul ma­rad. Csupán csatlakozik hozzá — kis tálcán — az alumínium törökkávé-főző és a tésztás tál. Valamennyi vendég elé kávés csésze, tésztás tányér kerül. És már kezdődhet is az esti ven- dc.gi .1 as. G. Iléhány jó tanács üdülőknek 1. Jó levegőt, napsugarat, természeti szépségeket, pihe­nést várj. Amit ezen felül kapsz — ajándék. 2. Gyűrhetetlen ruhákat, ké­nyelmes cipőket vigyél ma­gaddal, és a meleg kabátkát se felejtsd otthon. 3. Mindig csinos légy, de ne akarj mindenáron eleganciád­dal kiválni a többiek közül. 4. Csak olyannal köss bizal­mas barátságot, akivel otthon is szívesen találkoznál. 5. Tartsd tiszteletben üdülő­társaid pihenőóráit. 6. Ne igyekezz mindenáron szerepelni, és másnak látszani, mint ami vagy. 7. Ne törekedj arra, hogy már az első napon négerbar­nára süljél. 8. Bármilyen szép is a vi­dék, ne fáraszd agyon magad túrákkal, hiszen pihenésre van szükséged. 9. Ne szólj meg senkit, még akkor se, ha okod van rá. 10. Ne tartozz azok közé, akik mindenben hibát keres­nek. és akkor is ócsárolják az ellátást, ha otthon jóval sze­rényebben élnek. A mosógép karbantartásáról A mosás befejezése után a csatlakozó vezeték dugaszát a hálózatból vegyük ki. Mosás után az üstöt tiszta vízzel mossuk ki, és az egész mosógépet száraz ruhával tö­röljük át. Ha a mosógép hosszabb ideig használaton kívül van, akkor használatba vétel előtt a keverőtárcsát kézzel forgas­suk meg, és győződjünk meg annak könnyű forgatásáról. A mosógép üzembiztos mű­ködése érdekében az alábbiak­ra kell vigyázni: Vízcserénél a motort feltét­lenül állítsuk le. azaz a kap­csolót állítsuk vissza »ki« ál­lásba Ha mosás közben a ruhane­mű összecsavarodik. a mosó­gépet állítsuk le, a ruhaneműt szedjük széjjel, mert külön­ben a mosás nem lesz hatásos. A mosógépet mosás közben felügyelet nélkül ne hagyjuk, mert ha a hálózati áram ki­marad, a motor leáll. Ha a motor bármely oknál fogva megáll, a kapcsolót azon­nal fordítsuk vissza »ki« állás­ba. Világoskék gyapjűruha. Az egybeszabott ruhát derékban be varrások szűkítik. A bevar- rások a felső részen és a szok­nyán lágy esésű szemberánco- kat alkotnak. Kimonóu.jjn kö­nyökig ér. A ruha hátrészén elhelyezett gombolás a derék alatt végződik. Ez a modell so­ványabb alakra illik. mmm Keresztbe csikós karton fU“ hácska, mélyebb négyszögletes kivágással forró nyári napokra. A fogápolásról A szép arc egyik legfonto­sabb követelménye a szép, egészséges fogsor. A civilizált ember fogainak egészségét, szájának tisztaságát elsőrendű értéknek tekinti. Az egyik leggyakrabban elő­forduló fogbetegség a fogszu­vasodás. Ennek első tünete, hogy a fog vegyi ingerekre, édes-savanyúra fájdalmassá válik. A fog lyukasodásának oka elsősorban a cukrok mértékte­len fogyasztása. A cukrok a szájban levő baktériumok ha­tására olyan vegyületekké ala­kulnak, amelyek a fog állomá­nyát megtámadják. A cukrot a táplálékból elhagyni nem le­het, nem is szabad, mert a szervezetnek okvetlenül szük­sége van rá. Hogy a táplálko­zás ártalmát elkerüljük, célsze­rű naponta háromszor fogat mosni. Ez elsősorban szokás dolga. Különösen fontos a fogak meg­tisztítása a fő étkezések után és leginkább este, mert ha nem tisztítjuk ki, az ételmara­A NEVELÉS KEZDETE A kiváló olasz íróhoz. Mantegaz- zához egyszer bekopogtatott egy asszony. Karján pólyásbabát tar­tott. — Azért jöttén önhöz — mondot­ta —. hogy megkérdezzem, milyen kortól kell a nevelést elkezdeni. — Mennyi idős a kisbaba? — kérdezte az író kedvesen. — Ö, még csak három napos, — válaszolt az anya vidáman. — Nos. asszonyom, önnek már három napos késése van a neve­lésben — válaszolta Mantegazza. A tazsuk törzs és a családi béke titka Szovjet néprajzkutatók egy csoportja tudományos expedí­ció keretében Közép-Mongó- liából visszatérve arról szá­molt be, hogy a tazsuk törzs két nyelvet használ: árnyal­tabb nyelvet beszélnek a fér­fiak egymás között, »durváb­bat« pedig az asszonyok. A feleségekkel a férji utas-'fáso­kat tolmácson keresztül köz­ük. A tazsuk törzs tagjai ál­talában igen boldog házasság­ban élnek — mondják a nép­rajzkutatók.' dákok, a cukrok bomlási tér« mékeinek hosszú idő (az egész éjszaka) áll rendelkezésére romboló munkájuk elvégzésé­re. Különös gonddal kell őrköd­nünk a gyermekek fogainak épségén. Fontos, hogy a gyer­mek helyesen táplálkozzék, és helyesen rágjon. A szülők sok­szor nem veszik komolyan a gyermek fogainak lyukasodá- sát, romlását, mivel arra gon­dolnak, hogy azok tejfogak. Pedig a tejfog idő előtti elvesz, tése könnyen okozhatja az ál« landó fog rendellenes elhelyez­kedését a fogsorban. Arra na­gyon ügyeljünk, hogy a gyer­mek lefekvés előtt, de különö­sen ágyban ne egyen cukrot! Milyen legyen a fogkefe? A tejfogakhoz 2—6 éves ko« rig puha fogkefét, a maradan­dó fogakhoz 6—24 éves korig erős szőrű, tehát kemény fog­kefét tanácsolunk. Huszonnégy éves kor után, ha nincs szu­vasodás, olyan fogkefét cél­szerű használni. amelynek sörtéje ujjunk enyhe nyomá­sát kibírja. Egészséges fogaza­tó ember inkább használjon puha fogkefét, mert a nagyon kemény fogkefe elősegíti a fognyak kopását és a fogíny- sorvadást. A fogkefe mérete legyen inkább kisebb, mert ve­le könnyebben férünk a száj- üreg szűkebb helyeire; A fog­kefét fogmosás után jól ki kell mosni, és meg kell szárítani) A nedvesen tartott fogkefe ha­mar megpuhul és rossz szagű lesz. GYERRTEKPROBLfiMA A Ids óvodás Mancika egy na­pon iurcsa kérdéssel fordult édes­anyjához: — Anyuka, te is voltál kislány? — Persze — felelt az anya derű­sen —, ugyanolyan kislány vol­tam, mint te. — Hm — töpreng a gyerek. — De ki volt akkor az én anyukám? yyelK vie. /esfne/í a KÍGYÓ KORONÁJA Horvát népmese Égy anyának volt egy kis lánykája. A kislány minden reg­gel tejet kapott egy kis tálacskában, s amikor inni kezdte, odacsúszott hozzá egy kígyó, s együtt fo­gyasztották el a reg­gelit. Amikor ki­ürült a tálacska, a mamájához szaladt a kislány, és í— ■ szólt: — Mamácskám, adj még tejet, Szisza mind megitta! A mamája nem tudta, hogy ki az a szisza, de azért jó- sziwel adott még, így folyt ez hét esz­tendőn keresztül. A hetedik év végén azt mondta a kislánynák a kígyó: — Gyere velem, s amelyik lyukba én bemászom. te is mássz utánam, mindenütt légy a nyomomban, s amikor hazaérünk, kérd el apámtól a kí­gyók koronáját. Min­den egyebet fog kí­nálni neked, de te semmi mást ve végy el, csak azt a koro­nát, s amire csak gondolsz, amit csak szeretnél, a korona mindent megad ne­ked. Elindultak tehát, és kisvártatva meg­érkeztek a kígyók ta­nyájára. Csodálkozott az öreg kígyó, ami­kor a kislányt meg­pillantotta. A kígyó pedig, amelyik vezet­te, mesélni kezdett az apjának, elmondotta, hogy ettől a kislány­tól kapott minden reggel tejeeskét, és most valamit kérni szeretne. — És mit szeret­nél? — kérdezte az öreg kígyó. — Szeretném meg­kapni a koronádat! — felelte a kislány. Az öreg kígyó így felelt: — Adok én neked annál sokkal szebbet, csak ezt az egyet ne kérd tőlem. De ő bizony semmi egyebet el nem fo­gadott, végre is meg­kapta a koronát és hazaszaladt. Otthon a szekrény tetejére tet­te és azt gondolta magában: »Bárcsak megtelne ez a szek­rény pénzzel«. Még ki sem mond­ta, és máris teljesült kívánsága. A szek­rényben sok arany- és ezüstpénz csillo­gott. Ekkor a koronát a ruhái közé dugta, és azt gondolta: »Bár­csak tele lenne ez a szekrény ruhával«. ügy is lett, ahogy kigondolta. Ezután a gabonás ládára tette a koro­nát, és azt gondolta: »Bárcsak megtelne gabonával«. S annyi gabona lett egyszeri­ben a ládában, hogy szinte kicsordult be­lőle. Zsákba lapátol­ta, s hogy hogy nem, közé keveredett a korona is. Elküldte az egészet a malomba. Soha többé nem látta vi­szont a koronát. A malomban a molnár se látta: a vízbe es­hetett véletlenül. És a sebes váz magéval sodorta. Ha a koronát a viz el nem vitte volna, az én mesém is tar­rá, bb tartott volna.

Next

/
Thumbnails
Contents