Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
NEVELÉSI GONDOK Kevés nevelési kérdésben tájékozatlanok annyira a szülők, mint éppen a zsebpénz ügyében. Nevelési ankétokon is gyakran elhangzanak ilyen kérdések: »Adjak-e zsebpénzt gyermekemnek?« »Hozzászoktassam-e gyermekemet a pénz- hez"’« Némelyek így aggályos- kodnak: »Vajon nem lesz-e pazarló felnőtt korában, ha már mosi, zsebpénzt adok neki?« Nemegyszer a szülők is ellentétes felfogást vallanak ebben a kérdésben. Az egyik ismerős családban történt, hogy a tizenkét éves fiú kabátjának zsebéből véletlenül pár forint csúszott ki. Az apa, aki vallotta, hogy a pénz nem való a gyermeknek, valóságos családi viszályt idézett elő magatartásával, és okolta élettársát, akitől a gyermek időnként pár forintot szokott kapni. Kinek van igaza? Az anya cselekedett-e helyesen, vagy az apa merev nevelői felfogását kell elfogadnunk? Adjunk-e zsebpénzt a gyermeknek? Van-e nevelőértéke a zsebpénznek? Legyen a gyermekinek zsebpénze. Ezzel rendelkezzék, gazdálkodjék szabadon. Ezen a pénzen vásárolja meg a tanuláshoz szükséges ceruzát, füzetet stb. Egyes szülők ellenvetésként tették fel párszor, hogy erre nincs szüksége gyermeküknek, mert mindent megvásárolnak helyette. Ne felejtsük el, a zsebpénz nevelőértéke éppen abban rejlik, hogy a pénzzel való bánásmód következtében a gyermek önállóság tekintetében fejlődik, korán megtanulja, hogyan kell beosztani pénzét. Egyszóval sok pozitív tulajdonságot fejleszt a pénzzel való gazdálkodás. Időnként kérjük számon tőle, hova tette, mire fordította pénzét. Ellenőrizzük, hogy mit vásárol Ezt azonban tapintatosan tegyük, nehogy eljárásunkkal a kialakuló önállóságot, hátráltassuk. Ne érződjék számonkérésünk hangjából sem a gyámkodás, sem pedig a bizalmatlanság Eljárásunkkal ily módon felelősségtudatra nevelünk, s beültetjük a gyermek leikébe a takarékosság gondolatát. Nem lesz tehát pazarló a gyermek, A zsebpénz ha időnként beszámoltatjuk. — Sajnos — hallja az ember az ellenvetést —, nem adhatok gyermekemnek pénzt, mert mindjárt elcukrozza. Hiába adok neki. nem tudja megtakarítani, elkölti haszon- talan.ságra. Ennek több oka lehet. A gyermeki pazarlásnak azonban legfőbb oka, hogy idejében nem neveltük felelősségtudatra. Ebben az esetben az első dolog tehát, hogy kellő felelősségtudatot alakítsunk ki. Mikor és hogyan adjuk a zsebpénzt? Leginkább alkalomszerűen adjunk. Ne legyen azonban a tanulásnak, illetve a szófogadásnak a jutalma, mert a későbbiek folyamán anyagi előnyökért végez el olyan cselekedeteket, amelyeket kötelessége megtenni. Jó alkalom a születésnap vagy névnap. Vagy minden hónapban válasszunk k!i egy-egy napot, amikor ellátjuk zsebpénzzel. • Kisebb gyermekeknek elég pár forintnyi összeg, a nagyobbaknak természetesen nagyobb összeget adjunk. Mindent összegezve: Aranyszabályként véssük emlékezetünkbe, hogy a zsebpénz segítségével takarékos embert nevelhetünk. de kellő ellenőrzés hiányában a pazarló jellemvonásokat fejlesztjük ki. A hazugságról Kétségbeesetten látja sok mama, hogy kislánya hazudós lett — Korábban is füllentett, például ismeretlen színesceruzákat hozott haza az iskolából, és erősítgette, hogy év elején itthon kapta azokat később azonban kiderült, hogy radírért és más apróságokért pajtásaival cserélte. Jóformán nem volt olyan tárgy, amelyből a háromnegyed évi intőkonferencián figyelmeztetőt vagy intőt ne kapott volna, holott ha kérdeztük tőle, mindig négyesekről, sőt ötösökről számolt be... — panaszkodik az egyik édesanya. Tudnunk kell, hogy többféle eredetű hazugság van. Hazudhat egy gyermek, mert környezete elnyomja. Hazudhat, mert érdekessé szeretné tenni magát, vagy mert túl élénk a fantáziája, és a szürke valóságot akarja szépíteni. Tapasztalat, hogy nemcsak a gyermekre kell hatni, hanem általában környezetének magatartásán is változtatni kell. Ami a megtöri ást illeti: nem tartjuk helyesnek, hogy büntetésből megvonják a kislánytól a szép ruhát vagy egyéb szükségleti dolgot. A ruházkodás éppen olyan természetes szükséglet, mint az evés. Az ilyen jellegű megvonások megalázóak, és nem is értetik meg vele, miben hibázott, sőt éppen csökönyössé és szemtelenné válhat. Természetesen ez nem olyan esetre vonatkozik, amikor a gyermeket az öltözködésben túlságosam elkényeztetik, ami mindenképpen nagy hiba. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a kislánynak büntetésből kell a házimunkában segítenie. A tizenkét éves gyermeknek felelősséget kell már éreznie a háztartás dolgaiért! A kislánynak meg kell vetnie ágyát, ki kell söpörnie szobáját, segítenie kell anyjának a konyhában, fehérneműjavításban stb. Ha ez eddig nem így történt, akkor hiba van a családi légkörben. Ami a szórakozás megvonását illeti — ha egyszer-egyszer büntetésből nem vehet részt egy mozilátogatáson — az helyes: De ha nem mehet szabad levegőre, nem sportolhat, nem sétálhat — ez már nem célszerű büntetés, hanem a gyermek felesleges sanyargatása. Még egy-két szót arról, amiről az iskolás gyermekek legszívesebben hallgatnák: az iin- tőkönyvről. Régen rossz, ha a szülő csak az intőkönyvből tájékozódik a gyermek előmeneteléről. Anélkül, hogy a szülőnek és gyermeknek egyaránt terhes módon naponta »kikérdezné« a leckéből, vagy megnézné írásbeli feladatait, any- nyira tájékozottnak kell lennie iskolai előrehaladásáról, hogy ilyen meglepetések ne érjék. Legyünk gyermekeink iránt megértőik minden apróbb és nagyobb bajaikban, bánatukban. Ne engedjük, hogy a gyermek valamit is eltitkoljon előttünk. De ezt csak úgy érhetjük el, ha megértéssel viseltetünk iránta. Az őszinteségre való nevelést egészen kicsi kortól fogva kell kezdenünk, mert amelyik gyermek megszokja a hazugságot, később nehéz róla leszoktatni. Hogyan használhatjuk fel a kemény vizet? A nagy mésztartalmú, úgynevezett kemény vizekben a hüvelyes növények lassan pu- hulnak meg. Ha ilyen vizet használunk mosásra, igen sok szappan fogy, mert a szappan egy részét a mész kicsapja. A nagy fokú keménység már a víz ízét is rontja. Egészségi szempontból a kemény víz nem ártalmas, feltéve, hogy a víz egyébként tiszta, nem fertőzött. Állandó fogyasztása esetén a szervezet még a meglehetősen kemény vizet is megszokja, anélkül, hogy bármilyen káros hatása volna. A következő módon lehet mosásra alkalmassá tenni, lágyítani a vizet: 10 liter vízhez körülbelül 25 gramm kristályszódát adunk, és keverés közben feloldjuk. Az így kezelt vizet 12 órán át állni hagyjuk, hogy a keménységet okozó kal- cium-magnéziumsók a szóda hatására kiválhassanak. A képződött csapadékról óvatosan leöntött víz mosásra használható. Az így kezelt víz azonban ivásra és főzésre természetesen nem alkalmas. HIDEGEN zeretjük inni a vizet nyáron, s sok háziasszony néha óráig folyatja a csapból a vizet, belőtt egy pohárral venne. Jem gondol arra, hogy az egy okkal sem hidegebb, ha há- om perc helyett három órán t folyik. Itt van a nyári hűtések diaija is. A nyitott tűzcsap alatt élnapokig áll a boros-, a szólás- és a tejesüveg, pedig egy .yitvahagyott vízcsap havonta 400 köbm:»->r vizet folyat el, s ez az államnak legalább 400 forintjába kerül! Jó lesz tehát megjegyeznünk, hogy a hűtésnek ennél tökéletesebb módja is van: a párologtatás. Csavarjuk a hűtendő üveget nedves ruhába, és helyezzük olyan nagyobb edénybe, amelynek csak a fenekén van viz. A szövet felszívja a vizfet, és az állandó erőteljes párolgás hűti az élelt-italt. Sgj/, cjálza (Hude.... A fekete egyszerű — egyben nagyszerű — kínálást mód, hiszen alig igényel előmunkálatokat. Én zöld kávét vásárolok. Olcsóbb is, jobb is a frissen pörkölt kávé. Az 5 dekás csomag feléből egy alkalommal 4—5 személy számára főzök kitűnő, erős kávét a »bombában-«. A feketét pörkölöm és darálom, mielőtt vendégeim megérkeznek. Közben percek alatt készítem el a hamis marcipángolyókat vagy egyéb reggel meggyúrt könnyű tésztát, melyet a kávé mellé tálalok. Dohányzóasztalkámat klörpli szeletek díszítik. Elmaradhatatlan kellék még néhány hamutartó és a kristályvázában pár szál virág. Ne terítsünk a feketéhez. Munkát jelent csupán, és nem is ízléses. Az asztalon minden változatlanul marad. Csupán csatlakozik hozzá — kis tálcán — az alumínium törökkávé-főző és a tésztás tál. Valamennyi vendég elé kávés csésze, tésztás tányér kerül. És már kezdődhet is az esti ven- dc.gi .1 as. G. Iléhány jó tanács üdülőknek 1. Jó levegőt, napsugarat, természeti szépségeket, pihenést várj. Amit ezen felül kapsz — ajándék. 2. Gyűrhetetlen ruhákat, kényelmes cipőket vigyél magaddal, és a meleg kabátkát se felejtsd otthon. 3. Mindig csinos légy, de ne akarj mindenáron eleganciáddal kiválni a többiek közül. 4. Csak olyannal köss bizalmas barátságot, akivel otthon is szívesen találkoznál. 5. Tartsd tiszteletben üdülőtársaid pihenőóráit. 6. Ne igyekezz mindenáron szerepelni, és másnak látszani, mint ami vagy. 7. Ne törekedj arra, hogy már az első napon négerbarnára süljél. 8. Bármilyen szép is a vidék, ne fáraszd agyon magad túrákkal, hiszen pihenésre van szükséged. 9. Ne szólj meg senkit, még akkor se, ha okod van rá. 10. Ne tartozz azok közé, akik mindenben hibát keresnek. és akkor is ócsárolják az ellátást, ha otthon jóval szerényebben élnek. A mosógép karbantartásáról A mosás befejezése után a csatlakozó vezeték dugaszát a hálózatból vegyük ki. Mosás után az üstöt tiszta vízzel mossuk ki, és az egész mosógépet száraz ruhával töröljük át. Ha a mosógép hosszabb ideig használaton kívül van, akkor használatba vétel előtt a keverőtárcsát kézzel forgassuk meg, és győződjünk meg annak könnyű forgatásáról. A mosógép üzembiztos működése érdekében az alábbiakra kell vigyázni: Vízcserénél a motort feltétlenül állítsuk le. azaz a kapcsolót állítsuk vissza »ki« állásba Ha mosás közben a ruhanemű összecsavarodik. a mosógépet állítsuk le, a ruhaneműt szedjük széjjel, mert különben a mosás nem lesz hatásos. A mosógépet mosás közben felügyelet nélkül ne hagyjuk, mert ha a hálózati áram kimarad, a motor leáll. Ha a motor bármely oknál fogva megáll, a kapcsolót azonnal fordítsuk vissza »ki« állásba. Világoskék gyapjűruha. Az egybeszabott ruhát derékban be varrások szűkítik. A bevar- rások a felső részen és a szoknyán lágy esésű szemberánco- kat alkotnak. Kimonóu.jjn könyökig ér. A ruha hátrészén elhelyezett gombolás a derék alatt végződik. Ez a modell soványabb alakra illik. mmm Keresztbe csikós karton fU“ hácska, mélyebb négyszögletes kivágással forró nyári napokra. A fogápolásról A szép arc egyik legfontosabb követelménye a szép, egészséges fogsor. A civilizált ember fogainak egészségét, szájának tisztaságát elsőrendű értéknek tekinti. Az egyik leggyakrabban előforduló fogbetegség a fogszuvasodás. Ennek első tünete, hogy a fog vegyi ingerekre, édes-savanyúra fájdalmassá válik. A fog lyukasodásának oka elsősorban a cukrok mértéktelen fogyasztása. A cukrok a szájban levő baktériumok hatására olyan vegyületekké alakulnak, amelyek a fog állományát megtámadják. A cukrot a táplálékból elhagyni nem lehet, nem is szabad, mert a szervezetnek okvetlenül szüksége van rá. Hogy a táplálkozás ártalmát elkerüljük, célszerű naponta háromszor fogat mosni. Ez elsősorban szokás dolga. Különösen fontos a fogak megtisztítása a fő étkezések után és leginkább este, mert ha nem tisztítjuk ki, az ételmaraA NEVELÉS KEZDETE A kiváló olasz íróhoz. Mantegaz- zához egyszer bekopogtatott egy asszony. Karján pólyásbabát tartott. — Azért jöttén önhöz — mondotta —. hogy megkérdezzem, milyen kortól kell a nevelést elkezdeni. — Mennyi idős a kisbaba? — kérdezte az író kedvesen. — Ö, még csak három napos, — válaszolt az anya vidáman. — Nos. asszonyom, önnek már három napos késése van a nevelésben — válaszolta Mantegazza. A tazsuk törzs és a családi béke titka Szovjet néprajzkutatók egy csoportja tudományos expedíció keretében Közép-Mongó- liából visszatérve arról számolt be, hogy a tazsuk törzs két nyelvet használ: árnyaltabb nyelvet beszélnek a férfiak egymás között, »durvábbat« pedig az asszonyok. A feleségekkel a férji utas-'fásokat tolmácson keresztül közük. A tazsuk törzs tagjai általában igen boldog házasságban élnek — mondják a néprajzkutatók.' dákok, a cukrok bomlási tér« mékeinek hosszú idő (az egész éjszaka) áll rendelkezésére romboló munkájuk elvégzésére. Különös gonddal kell őrködnünk a gyermekek fogainak épségén. Fontos, hogy a gyermek helyesen táplálkozzék, és helyesen rágjon. A szülők sokszor nem veszik komolyan a gyermek fogainak lyukasodá- sát, romlását, mivel arra gondolnak, hogy azok tejfogak. Pedig a tejfog idő előtti elvesz, tése könnyen okozhatja az ál« landó fog rendellenes elhelyezkedését a fogsorban. Arra nagyon ügyeljünk, hogy a gyermek lefekvés előtt, de különösen ágyban ne egyen cukrot! Milyen legyen a fogkefe? A tejfogakhoz 2—6 éves ko« rig puha fogkefét, a maradandó fogakhoz 6—24 éves korig erős szőrű, tehát kemény fogkefét tanácsolunk. Huszonnégy éves kor után, ha nincs szuvasodás, olyan fogkefét célszerű használni. amelynek sörtéje ujjunk enyhe nyomását kibírja. Egészséges fogazató ember inkább használjon puha fogkefét, mert a nagyon kemény fogkefe elősegíti a fognyak kopását és a fogíny- sorvadást. A fogkefe mérete legyen inkább kisebb, mert vele könnyebben férünk a száj- üreg szűkebb helyeire; A fogkefét fogmosás után jól ki kell mosni, és meg kell szárítani) A nedvesen tartott fogkefe hamar megpuhul és rossz szagű lesz. GYERRTEKPROBLfiMA A Ids óvodás Mancika egy napon iurcsa kérdéssel fordult édesanyjához: — Anyuka, te is voltál kislány? — Persze — felelt az anya derűsen —, ugyanolyan kislány voltam, mint te. — Hm — töpreng a gyerek. — De ki volt akkor az én anyukám? yyelK vie. /esfne/í a KÍGYÓ KORONÁJA Horvát népmese Égy anyának volt egy kis lánykája. A kislány minden reggel tejet kapott egy kis tálacskában, s amikor inni kezdte, odacsúszott hozzá egy kígyó, s együtt fogyasztották el a reggelit. Amikor kiürült a tálacska, a mamájához szaladt a kislány, és í— ■ szólt: — Mamácskám, adj még tejet, Szisza mind megitta! A mamája nem tudta, hogy ki az a szisza, de azért jó- sziwel adott még, így folyt ez hét esztendőn keresztül. A hetedik év végén azt mondta a kislánynák a kígyó: — Gyere velem, s amelyik lyukba én bemászom. te is mássz utánam, mindenütt légy a nyomomban, s amikor hazaérünk, kérd el apámtól a kígyók koronáját. Minden egyebet fog kínálni neked, de te semmi mást ve végy el, csak azt a koronát, s amire csak gondolsz, amit csak szeretnél, a korona mindent megad neked. Elindultak tehát, és kisvártatva megérkeztek a kígyók tanyájára. Csodálkozott az öreg kígyó, amikor a kislányt megpillantotta. A kígyó pedig, amelyik vezette, mesélni kezdett az apjának, elmondotta, hogy ettől a kislánytól kapott minden reggel tejeeskét, és most valamit kérni szeretne. — És mit szeretnél? — kérdezte az öreg kígyó. — Szeretném megkapni a koronádat! — felelte a kislány. Az öreg kígyó így felelt: — Adok én neked annál sokkal szebbet, csak ezt az egyet ne kérd tőlem. De ő bizony semmi egyebet el nem fogadott, végre is megkapta a koronát és hazaszaladt. Otthon a szekrény tetejére tette és azt gondolta magában: »Bárcsak megtelne ez a szekrény pénzzel«. Még ki sem mondta, és máris teljesült kívánsága. A szekrényben sok arany- és ezüstpénz csillogott. Ekkor a koronát a ruhái közé dugta, és azt gondolta: »Bárcsak tele lenne ez a szekrény ruhával«. ügy is lett, ahogy kigondolta. Ezután a gabonás ládára tette a koronát, és azt gondolta: »Bárcsak megtelne gabonával«. S annyi gabona lett egyszeriben a ládában, hogy szinte kicsordult belőle. Zsákba lapátolta, s hogy hogy nem, közé keveredett a korona is. Elküldte az egészet a malomba. Soha többé nem látta viszont a koronát. A malomban a molnár se látta: a vízbe eshetett véletlenül. És a sebes váz magéval sodorta. Ha a koronát a viz el nem vitte volna, az én mesém is tarrá, bb tartott volna.
