Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

Pftrtsft. *9S9. Jűnfus 5.

6

SOMO<"TrT v*t»t ap

_ *

I a n íl’ó néni

Érdekes dolog az emlékezés. Amíg iskolába jár az ember, nem veszi észre a napok, az órák apró-cseprő érdekességeit, azok maguktól jönnek és éppen úgy elmúlnak. Az esemény pillanatában nemi gondolunk arra, hogy valamikor évek múlva így, vagy úgy eszünkbe fog jutni és emlékezünk. Egy diákcsíny a megtörténés pillanatában roppant érdekes lehet, s mégis, amikor -már emlékké válik, előfordul, hogy ízetlennek tűnik; egy kényelmetlen felelés, vagy dolgozatírás a diák réme és milyen meleg derűvel lehet ezekre emlékezni akkor, amikor már régen nem látogatjuk a kopott, agyonvésett padot! Ki tudná megmagyarázni, miért van az, hogy minél távolabb kerülünk időben az iskolától, annál szívesebben emlékezünk visz- sza arra, amikor legelőször találkoztunk azzal a sok érdekességgel, amit padban ülve hallgattunk. Hallgattunk akkor, amikor még végtelen hosszúnak tűnt az ötven perc, akkor, amikor még érdeklődésünk kicsiny területén egyforma helyet foglalt él a betűk, számok ismerete utáni vágy és a játékok kimeríthetetlen sokasága.

Kedves emlékek a középiskolás élményeim, az érettségi, de talán azok viszonylagos időbeni közelsége teszi, hogy ma még nagyobb örömet okoz, ha ezekre a régi-régi időkre gondolok. Egy parányi történetegy parányi mozaik vissza tudja és visszahozza a már mosolygós, de akkor hol könnyes, hol kedves emlékeket. .4

* * *

Találkoztam a »tanító nénivel«. Csak így fogom nevezni: tanító néni, mert nekem mindig az marad. Hivatalos ügyben jártam az iskolában és vámom kellett az igazgató szobájában. Kicsengettek. A szokatlan májusi melegben elbágyadt gyerekek boldog örömmel és sajátságos diákzsongással kavarogtak az udvaron. Nyílt az ajtó, s bejött ő, a tanító néni. Nem ismertük meg egymást, csupán egy udvarias »jónapot kívánok«-ot váltottunk. Valami mégis nyugtalanítani kezdett, már nem tudtam figyelni úgy a gyerekeket, mint 'eddig. Az ő mozdulataira koncentráltam, amint kicsit fáradtan letette az osziályköny- vet az asztalra és aztán... Igen, ezek a következő percek magyaráztak meg mind,ént. Az asztalán valaki rendetlenséget csinált, vagy

legalábbis nem úgy volt münden, ahogy ő hagyta. Megszólalt — s az erélyes, méltatlankodó hang világosságot derített: a tanító néni! Egy pillanatra visszávarázsoládatt elém az osztály, s láttam őt, amint minket, hanyag diákjait több tanulásra serkent. Az akkor oly félelmetesnek tűnő hang -ma már jóindulatú, biztató csengést vett féL Nem láttam az arcom, de tálán az a régmúlt gyerekes ijedelem Ült rá egy pillanatra, s az okozta, hogy amint rámpillantott, egyszerre ismertük fel egymást. Más volt már ez a kézszorítás, mint az előbbi, A hirtelen öröm megnémított bennünket, vagy talán az, hogy mindkettőnket megrohamoztak az emlékek. Ki tudjál ö nézett engem, próbált_ összehasonlítani az I. osztályos kisdiák-magommal, én néztem őt. Halántékán már ezüstösen csillogott a haj, néztem, aki elindított, aki megtanított a betűvetésre és a szorzótábla rejtelmeire, akinek tanító erélyes hangja mellett azóta sok sok osztály hagyta el az iskolát, s ebben a tgvahullámzó gyerekseregben ö szilárdan maradt, aki volt: tanító néni.

Aztán váltamra tette kezét, végigvezetett az osztályokon, mutatta újabb »gyerekeit«. Feltűnt az a szeretet, aho,gy beszélt róluk. Ilyen hosszú idő után tűnt fél, pedig annakidején minden bizonnyal rólunk is így beszélt másoknak, csak mi ezt nem vettük észre. Halkan beszélgettünk, de a viszony kettőnk között a régi volt, ö a tanító néni és én á diák maradtam. Társaimról érdeklődött.

— Mi van azzal a lánnyal, tudod, aki olyan szépen énekelt? Na meg azok a kis ikrek hol vannak? — záporoztak a kérdések.

Szemlesütve meg kellett állnom, mint mikor hajdan nem készültem el rendesen, de most felnőtt pír égett az arcomon: ő emlékszik és én mennyit felejtettem. Hogy elmosódtak. a nevek, az arcok, csak egy-egy bukkant fel, akikkel a későbbiek során is együtt maradiam. Szégyelltem magam. Hány száz gyerek szólította már azóta őt tanító néninek, s mégis emlékszik a szépen éneklő osztálytársamra, s a kis ikrekre...

Elmentem az iskolából, ő ottmaradt, becsengettek, várták a »-gyerekei-*. Osztálykönyvvel a hóna alatt ki tudja hányadszor bement a tanterembe órát tartani, őrá gondoltam menet közben... Vörös Márta

Német * csehszlovák fatkzzfek

a balatonlellei SZOT üdülőbe

Balatonlelle. SZOT üdülő. Impozáns látványt nyújt a hatalmas épület, a még hatalmasabb fák között ott a Balaton partján. Nemcsak ilyenkor — nyáron — festői a kép. Télv'z idején is, hisz éppen ezer* egyike ez üdülő ama keveseknek a Balaton mentén, amelyek nem zárják be kapuikat szeptember közepén. Kár is lenne. A 230 főt befogadó leilei SZOT-üdülőt ugyanis központi fűtéssel is ellátták, s így télen is zavartalanul pihenhetik ki fáradalmaikat a dolgozók;

Most, amikor a Balatonra már hivatalosan is beköszöntött a nyári idény,' még inkább pezseg az élet a leilei SZOT- ban. Telt ház van. Azaz csak volt, mert ma már búcstíznak a »régiek«, hogy holnap átadják helyüket az újaknak. Saljai Károly, az üdülő gondnoka fehér köpenyéiben hol itt, hol ott tűnik fel. Talán a szokottnál is többen keresik fel ezen a napon. Csaknem mindenki el akar búcsúzni attól a vendéglátó gazdától, aki munkatársaival együtt minden kényelmet megteremtett a kéthetes balatoni üdüléshez.

A vendégek egy része már vonatra szállt. Mások délben vagy délután utaznak. Váltás van. És azokban az ízlésesen berendezett szobákban, ahol eddig szegedi fonómunkás, győri esztergályos, pesti orvos vagy a Székesfehérvári Vadásztölténygyár segédmunkása lakott, külföldi nyaralók költöznek majd be. Holnap érkezik a különvongt A Német Demokratikus Köztársaság, lengyel hon és a baráti Csehszlovákia szakszervezeti dolgozói érkeznek ide csere üdülésre. ök eljönnek a magvar tenger partjára, hogy Csepel, Özd, Pécs, Kaposvár, vagy ki tudja melyik magyar város és falu egyszerű kétkezi munkása az Északi tenger partján, vagy a Magas, Tátrában tölthesse

.a'badságát.

— Nem lesz furcsa, hogy külföldi vendégek lesznek? — tettük fel a kérdést Sahai Ká- rolynak.

A kitűnő üdültetési szakember, akinek munkájáról számos oklevél és elismerés tanúskodik, válasz helyett emlékkönyvet tesz elénk. Díszes bőrkötésű emlékkönyv a balatonlellei SZQT-üdülő életéről. Alig lapozunk bele, máris megr értjük a feleletet. Igaz, nem könnyen, mert szinte .nyelvtudósnak’ kéné lenni ahhoz, hogy minden bejegyzést lefordítson valaki. Az első hálálkodó magyar sorokat ugyanis az egyiptomi külkereskedelmi küldöttség, majd egy szudáni nyara- 'ócsoport bejegyzése váltja fel. A számunkra szokatlan írássa] nem is boldogulunk, de a szovjet, német, cseh, lengyel, román, bolgár megemlékezéseket már kibetűzzük, s megtudjuk, hogy kétkezi munkások vagy kifinomult kezű tollforgató emberek, írók, tudósok, művészek töltöttek itt igen kellemes napokat, heteket.

— Szóval jöhetnek a külföldi vendégek. Azt is elárulhatom. nem teszünk semmi különbséget a magyar, vagy a külföldi vendégek között. Előttünk csak egy cél lebeg, a vendég jól érezze magát, s mi maradéktalanul úgy elégítsük ki igényeit, hogy észre se vegyenek bennünket. Miként az idei esztendő majdnem kétezer mi gyár üdülője, úgy a továb- biapüan hozzánk látogató külföldi csoport vagy vegyes turnusok tagjai if valószínű elé- gedeíten távoznak majd — mondotta Sábái Károly. .

Mi'yen szerényen, de mégis meggyőzően hangzanak e szavak. Hogy minden egyes szó igaz, azt elárulják gz emlékkönyv sorai: De az a: téqy is, hogy Sallai Károly gondnok immár öt éve áll e fontos posztom.

Érdekességek

a mozik

nyári műsorában

A nyári hónapokban 12 nemzet filmművészeinek újdonságai fogadják a mozilátogatókat. A magyar filmgyártást előreláthatólag két alkotás képviseli. Az egyik a Bogáncs, a másikat később jelölik ki. A Bogáncs című film Fekete István hasonló című regényéből készült, és Fejér Tamás rendezte. A főszerepeket Vass Éva, Barsi Béla, Szabó Ernő, Makláry Zoltán és Kiss Ferenc alakítja.

A műsorra tűzött szovjet filmújdonságok között mai történetek és klasszikusok váltakoznak. A Mlava című alkotás Gorkij elbeszélésének színes filmváltozata, a kétrészes Rendkívüli történet című, magyarul beszélő újdonság pedig megtörtént eseményt dolgoz fel. Néhány évvel ezelőtt a csangkajsekisták feltartóztatták a Tuapsze nevű szovjet tartályhajót, és elrabolták legénységét. A fogságba, került hajósok viszontagságait eleveníti fel az érdekfeszítő történet.

A nyugati országok filmművészeinek alkotásai között számos világsikert találhatunk. A nyári hónapokban mutatják be nálunk Homérosz halhatatlan eposzának, az Odysszeának Odysszeus. című színes, látványos olasz filmváltozatát Kirk Doglas és Sylvana Mangano főszereplésével. Megjelennek a mozik vásznán a Kenyér, szerelem, fantázia, és Kenyér, szerelem, féltékenység című olasz filmek Gina Lollobrigidával és Vittorio de Sicával a főszerepben. A francia filmgyártást két díjnyertes mű: a Csend világa és a Szajna Párizzsal című alkotás képviseli. Bemutatják a Rosemarie című nyugatnémet filmet Nadja Tillerrel a főszerepben.

Várakozás

Elöljáróban mondottuk, váltás van. Ilyenkor, ha lehet, még több gondja van a kétszáznál . több külföldi vendéget váró SZOT-üdülő gondnokának. Nem is zavarjuk tovább kíváncsiskodásunkkal, mert e rövid látogatás már meggyőzött bennünket. Azok a külföldi üdülők, akik azóta már meg is érkeztek Balatonlellére, épp úgy, mint elődeik. kellemes heteket töltenek majd a Balaton somogyi partján, az egyik — talán a legszebb — üdülőben.

Kovács Sándor

— Vannak még nibák, elvtársak — jelentette ki magabiztosan Bimbók Bertalan a vállalati munkaértekezletén az első hozzászóló tiszteden — Itt van például a Klerikális reakció elleni harc kérdése, amelynek megoldásában, valljuk be, vajmi keveset tettünk. Mert ugye, a szocialista átalakulás jelenlegi időszakában, amikor az emberek tudatának átformálása került szőnyegre, akarom mondani terítékre, nem lényegtelen, hogyan viszonyulunk, elvtársaim, a klerikális reakcióhoz, részt veszünk-e annak szertartásain, hagyjuk, hogy a tömegekre befolyást gyakoroljon, vagy határozzuk el, hogy a mi vállalatunk egységes állást foglal amellett: tartózkodunk a vallási szertartásokon való részvételtől. Javaslom, fogadjuk ezt el, és szögezzük le határozatként.

Mivel azonban szöget és kalapácsot nem találtak a helyiségben, n© meg még azt is el kellene dönteni, hogy az asztal lapjához vagy a szekrény lábához történjék-e a szöge- zés, a javaslatot egyhangúlag ellenezték. Különben is az egyik felszólaló részletesen tájékoztatta Bimbók kartársat a klerikális reakció és a vallásos világnézet közti különbségről, a harc és a felvilágosító munka disztingválásá- ról.

A dolog azonban szöget Ütött Pamcsek Benő segéd- adminisztrátor fejében. Hm... Egy hónap múlva lesz az esküvőm, és ha eme ünnepélyes szertartás a templomban is

Másodízben nyílik meg a Pécsi Nyári Szabadegyetem

A TuűoSiínyos ismeretterjesztő Társulat Baranya megye! szervezete 1959-ben is megrendezi ,a már hagyományossá vál<% a múlt évben nagy sikert aratott Nyári Szabadegyetemét.

A hallgatók a Pedagógiai Főiskola festői szépségű parkjával övezett kollégiumban nyernek iidülőszerű elhelyezést és ellátást. Egyetemi és főiskolai tanárok és a legjobb szakemberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrajzát, történetét, élővilágát, egykori és mai irodalmát, zenei, művészeti és tudományos életét, a kultúra és téchmka nagyszerű helyi alkotásait (rádió és televízió adóállomás).

Egésznapos kirándulásokon megismerik a megye nagy jelentőségű történelmi emlékeit: Szigetvárt, Mohácsot, Siklós várát, Pécsvára- dot és a Mecsek gyönyörű tájait, az abalígeti cseppkőbarlaneot, a harkányi és síkondai gyógyfürdőt, Komló szocialista várost, valamint a Keleti ;csek, a Zengő környék vadregényes vidékeit.

Szakszerű vezetéssel megismerkednek Pécs város évezredes, egyedülálló építészeti remekeivel és a Pécs környéki Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyeivel. A város strandfürdői, színházai, szabadtér* előadásai, múzeumai az egyéni szórakozásnak is minden magasrendű ' lehetőségeit megad jaki ■ : '■ *>. !} ' •;; -;

A Nyári Szabadegyetem; 1959. Július 13-tól 2S-jg- tart. , ,

A Szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki jelentkezhet, aki üdülő idejét az ország történeti emlékekben Ó3 tájképi szépségekben gazdag vidékén művelődve és szórakozva akarja eltölteni.

A kéthetes Szabadegyetem dija: 780 forint. Ez magában foglalja nemcsak a szállás és ellátás díját, hanem az előadások, kirándulások* városnézések minden költségét is.

Az érdeklődőknek részletes tájékoztatót küld a Szabadegyetem tit%4rságá: Pécs, Janus Pannonius U$1I. szám.

1 Jelentkezési határidő a korlátozó^ befogadóképességre való tekintettel: 1353. június 30.

(Valinak míq^ hibák...

végbemenne, 'talán meg is szólnának érte az emberek. Bimbók főosztályvezető biztosan fölemlegetné néhány értekezleten, mint a kleriká- lizmussal való lepaktálás legfényesebb bizonyítékát.

Agyában dúltak az indulatok, zúgott a csata. Szentesítik-e pap által a frigyet, vagy sem. Az utóbb] győzött.. Hát tulajdonképpen mit keressek én ott? — gondolta. — Utoljára másfél éve voltam templomban a nagyapám halála alkalmával tartott gyászistentiszteleten. Nem megyek — határozta el szilárdan.

— De mégy! — toppantott Ilonka, a 29 éves menyasz- szony, amikor a következő vasárnap Benő '"beterjesztette a határozati javaslatot«. — Hát mit gondolsz, tűrjem, hogy Malvin néném meg a szomszédasszony is csak ágyasodnak tituláljon?

Benő még próbált valamit motyogni az emberek véleményének figyelmen kívül hagyásáról, de az időközben megérkezett anyósjelölt végképp eldöntötte a vitát:

— Vagy megesküdtök templomban, vagy sehol!

Mit volt mást tennie. a 37 krumplika.pálást megért Pamcsek kartársnak, mint hogy kedvetlenül meghajolt a fel- sőbbség akarata előtt.

Másnap Micikének, bizalmas kartársnőjének megemlítette élete nagy gondját.,

— A, Pamcsek kartárs, nem

kell ebből problémát csinálni! Elutaznak egy kis faluba, és a kutya sem tudja meg, hogy templomban is örök hűséget esküdtek egymásnak. Bonyorák is így csinálta, tudja, a könyvelőségről — súgta még oda biztatásként. — Aztán a kecske is, a káposzta is. No, érti már?

Hogyne értette volna! A gondolattól felvillanyozódott, és máris válogatott a faluk között: melyiket, találja érdemesnek arra, hogy frigyüket megáldja és örökre eltakarja?

— Hát a kacsmazi templom! — ük a homlokára. — Az legalább messze is van, a kutya sem lát bennünket. Ott aztán Rozika nénérrmél megszállhatunk.

Némi huzavona után leendő arája és annak családja is elfogadta a javaslatot, s a boldog nap elérkeztével elindultak Kacsmazra.

Ragyogó verőfényben für- dött a kis falu, amikor Rozika néni lakóhelyére értek. Vasárnap volt, éppen szentáldozás napja.

— No; jól van fiaim, öltözzetek át, és gyorsan menjetek a nagymisére.

Hiába tiltakoztak, hogy fáradtak. nem aludtak egész éjjel, a parancs az parancs.

A templom felé már özönlött a nép: a szülők kézen fogva vezették fölcicom ázott csemetéiket, akiket selyem.

■helyett már nylonba öltöztettek.

Szerényen megálltak a templom hátsó részén, az ajtó mellett mindjárt jobbra. Szegény Pamcsek elfelejtett már imádkozni, így — hogy hogy nem — egyre csak az járt az eszében: vannak még hibák..; Ezt ismételgette egy darabig, és lelki szemei előtt nem az Ur szenvedése jelent meg. hanem Bimbók főosztályvezető erélyes alakja, amint éppen felszólal az értekezleten.

Vége a misének, kifelé indulnak. — A nagy tolongásban egyszer csak felszisszen Pamcsek kartárs: valaki a lábára lépett

— Pardon — mosolygott udvariasan a tettes, de a mosoly ráfagyott az arcára. Valami furcsa, torz vigyorral nézett a sértettre, szólni sem bírt azonnal, csak nézte karikára nyüt szemével.

— Pamcsek kartárs, maga hogy kerül ide? — hápogott Bimbók főosztályvezető, de a vigyor még mindig ott Ült az arcán. Kisfia az első áldozok ruhájában türelmetlenül rángatta a kezét.

— Piát.;; iáé.:. a nagymenőm ..:

De tovább nem mondhatta, mert elsötétült előtte a világ. Forogva zuhant a mélybe, és amikor az ecetes víztől magához tért;,, ez volt az első szava: ",

—'■Vannak még hibák, elv- társaira!

Somogyi Károly