Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

SOMOGYI VÍ'FT.AP 3 Péntek. 1959. június 5. Eredményesen dolgozik a Tabí Járási Tanács V. B. a mezőgazdaság fejlesztéséért ' (Tudósítónktól.) A Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága június 2-án Tabon ülést tartott, és megtárgyalta a Tabi Járási Tanács V. B. munkáját a me­zőgazdaság, különösképpen pe­dig a termelőszövetkezetek irá­nyítását illetően. A v. b. meg­állapította, hogy a Tabi Járá­si Tanács V. B. és apparátusa a járási pártbizottság hathatós segítségével eredményes mun­kát végzett mind a tsz-fejlesz- tésben, mind pedig az új és régi termelőszövetkezetek megszilárdításában. Mindezek mellett hiány­ként állapította meg a v. b., hogy a járási tanács nem készítette el a mező­gazdaság-fejlesztési tervét, nem határozta meg azt, hogy a helyi adottságokhoz képest a jövőben milyen növényfajták termelését és milyen állatfajok te­nyésztését szorgalmazza. E hiányosság pótlása céljából a megyei tanács v. b. utasítot­ta a járási tanács v. b.-t, hogy haladéktalanul állítsa munká­ba a fejlesztési bizottságot. Helyes a járási tanács elgon­dolása, hogy feléleszti a ha­gyományos Koppány-vötgyi szarvasmarha-tenyésztést, bogy az adottságokhoz képest halastavakat létesíttet és szor­galmazza a baromfitenyésztést. Ehelyütt hívta fel a járás fi­gyelmét a megyei v. b. a me­zőgazdasági árutermelés fon­tosságára, különösképpen pe­dig arra. hogy a mezőgazda­ság távlati tervének elkészí­tésénél szenteljen nagy figyel­met a közeli Balaton-part ad­ta lehetőségeknek; létesítsenek minél több kertészetet az egyre fejlő­dő Balaton-part igényei­nek kielégítésére. A v. b. rámutatott arra, hogy a járási tanácsnak, de a helyi tanácsoknak is jelen pil­lanatban elsőrendű feladata a növényápolási munkák szor­galmazása, amely a szokatlan időjárás miatt nagy gondot okoz a mezőgazdaságban. Rá­mutatott továbbá arra, hogy az aratás-cséplésre való jó fel­készülés különös jelentőségű, és arra utasította a járási ta­nácsot, hogy a gabona tárolá­sához szükséges épületeket biztosítsa. Igen helyes kezde­ményezés van a bonnyai ter­melőszövetkezetnél. ahol úgy határoztak, hogy még a vetőmag céljára szüksé­ges gabonát sem tárolják, Iranern a cséplőgéptől köz­vetlenül a terménybegyüj- tőhöz viszik, amely később minőségi vetőmagot fog juttatni részükre. A termelőszövetkezetek megerősítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság helyesnek tartja és követésre méltó pél­dának állítja a törökkoppányi Rákóczi Termelőszövetkezet­nek azt a kezdeményezését, hogy az istálló építéséhez szüksége? faanyagot az erdő- gazdaságtól «fuvarozás ellenér­tékeképpen szerzi be. Különö­sen kiemelte a végrehajtó bi­zottság és feladatul tűzte a járási tanács elé. hogy leg­messzebbmenő segítséget adja meg a termelőszövetkezetek takarmánybázisának biztosítá­sához. Megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya evégett hatékony felvilágosító munkát végzett, mert pL a silótakarmány vetésterü­lete az elmúlt évekhez vi­szonyítva jelentős mér­tékben nőtt, s most a fel­adat az, hogy a silótakar­mány megfelelő tárolása is biztosítva legyen. Megoldásra váró feladat a járás területén a lovak takar­mányozásának problémája, mert pl. a somogydöröcskei termelőszövetkezetben a lo­vak eltartásához naponta 1 hold rét fűtermése szükséges. Összegezésképpen a végre­hajtó bizottság megállapította, hogyha a járási tanács v. b. a jövőben következetesebben, a munka jobb megszervezésével küzd feladatai megoldásáért, munkája még eredményesebb lesz. A végrehajtó bizottság ez­után meghallgatta a megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya vezetőjének tájékoztatását az adóbevételi tervek teljesítésé­ről. Megállapította, hogy a pénzügyi szervek jó munkát végeztek, s megyénk dolgozói teljesítik az állam iránti kö­telezettségüket. Majd határo­zatot hozott a megyei tűzvé­delmi bizottság megalakításá­ról, s elrendelte, hogy június 10-Sg megyei Itűzviédelmii bi­zottság alakuljon, amelynek feladata .az aratási, betakarítá­si, cséplési munkákkal kapcso­latban a fokozott tűzvédelem megszervezése. Struzziero előhúzta a lapos érdekében mindent meg kis üveget, elővette a tollat, fogsz tenni. Mindent úgy majd Atkáryvál kerestetett egy hajtsál végre, ahogyan ő tollszárat, és feltűzte rá a toll- mondja. A részletekről szó­hegyet. Ezután egy másik ban tájékoztat Struzziero úr. üvegcsét is kirámolt a zsebé- Remélem, hogy a célt, ami­ből, majd az előző üvegbe ért küzdünk, elérjük, s éle- mártva tollát, egy tiszta pa- tünk megváltozik, ölel régi pírlapra írt. Az írás öt perc barátod, Aurél.« múlva úgy eltűnt a papírról, Egy perc múlva az írás el- mintha sohasem lett ixtlna, tűnt a papírlapról. Struzziero ott. Néhány percet vártak. At- a papírszeletet Atkáry kezébe káry kidülledt szemmel! fi- nyomta azzal, hoay majd éges- gyelte _ a történteket, majd se el... Ezután"'hozzákezdett Struzziero az eltűnt írást be- a feladatok részletes elmondá- mázolta az előhívó folyadék- sához. ka,l. Az írás ismét látható volt* _ a legfőbb és a legfonto- a »varazsszer« tökéletesen őt- sabb: ügyesen, óvatosan dol- vashatóvá tette. A próba után gozni. Emberei útján elsősor- elöhívták a levelet is. Atkáry ban katonai, gazdasági objek- csak most nyugodott meg iga- tumokról, a termelésről kell zán, hogy ^ tényleg Ábrányi adatokat szerezni. De kell megbízásából kereste fel őt más is: politikai, kulturális, Struzziero. A levélben ez állt: társadalmi eseményekről szóló »Drága, egyetlen Arisztid- hírek, értesülések, adatok, kém! Nem írok életem so- Amit csak fel tudnak hajszol- ráról, rövid az idő, kevés a ni, az mind... Őszintén meg- hely. E sorok átadója iránt súgom magának, elcsúszhat a legteljesebb bizalommal közte néhány olyan is, ami lehetsz. Amit ő mond, az le- nem felel meg a valóságnak __ g yen előtted szentirás. Any- — Hogyhogy? nyi, mintha én mondanám. — Ezt is megfizetik, heg­ismerlek, s a régi barátság- feljebb ez megy c Szabad fa hivatkozva biztos va- Európának. Mert Á' íny'.mos1 gyök _ benne, hogy az ügy már oda is dolgozik.S tó A kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól tárgyalt a MEDOSZ megyei elnöksége A MEDOSZ megyei elnöksé­ge legutóbbi ülésének napi­rendjén a pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­seny jelenlegi állása, valamint az üzemi tanácsok munkája szerepelt. Nagy János, a MEDOSZ me­gyei elnökhelyettese tartott be­számolót az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján. Előadásában hangsúlyozta, hogy nem valamennyi állami gazdaságban, gépállomáson, er­dőgazdaságban és vállalatnál megnyugtató a kép. A hozzá­szólások is erről tanúskodtak. Helyenként még a szakszerve­zeti vezetők sem ismerik telje­sen az illető üzem mezőgazda- sági terveit, s egy sor gazda­sági kérdésben egészen tájéko­zatlanok. -A felajánlások va- lóraváltásának, s a jó szakszer­vezeti munkának egyik fontos feltétel^: ismerni a saját por­ta minden gondját, baját; jó és egészséges kapcsolatot tarta­ni a gazdasági vezetőkkel, pártszervezettel; tudatosítani, hogy milyen haszna lesz az ál­lamnak és a munkásoknak, a felajánlások teljesítéséből. Megyénk állami gazdaságai, j gépállomásai, erdőgazdaságai1 stb. a pártkongresszus tiszte­letére kereken 20 millió forint megtakarítást vállaltak. Ezt a termelési terv és a termelé­kenység emelése, az önköltség- csökkentés, az anyagtakaré­kosság és a minőségi munka javítása által kívánják elérni. A felajánlások után megye- szerte kibontakozó munkaver­seny jelenlegi helyzetét vizs- gálva találtak még pótolniva­Á csokonyavisontai KISZ-szervezet ez év áprilisában megkapta a régi olvasókör helyiségét és könyvtárát. Azóta rendszere­sen folyik á könyvkölcsönzés. Májusban nagyszabású bált rendeztek, melynek teljes be­vételéből bútorokat vásároltak. Most sportpálya építésére tö­rekszenek. Erre alkalmas föl­det a Zöldmező Tsz-től kap­tak, rövidesen hozzáfognak a tereprendezésihez, a pálya fel-' építéséhez. A kiszesek a szö­vetkezet segítségét úgy hálál­ják meg: vállalják 5 hold ku­korica kapálását. Nem legyint már az idősebb korosztály, ha a fiatalokról esik szó, tekinté­lyük van a csokonyavisontai kiszeseknek. Saját maguk vív­ták ki. Sipos Gyula Csokonyavisonta. tudja azt ellenőrizni, mi igaz, mi nem? — Milyen arányú legyen az igaz — nem igaz? — En nem azt mondtam magának, hogy feltétlenül nem igaz dolgokat kell adnia. Én azt mondtam, hogy elcsú­szik. S ezt jól jegyezze meg... Mert odakint sem hülyék van­nak. .. Különben is vegye tu­domásul, hogy én is ellenőriz­ni fogom magát. Szóval az em­bereivel összegyűjti az emlí­tett adatokat, ezeket minden alkalommal vegytintával leír­ja egy-egy könyv sorai közé. s a könyvet átadja nekem. En többet ebbe a lakásba nem jö­vök. Mindig más és más esz­presszóban fogunk találkozni. A találkozó előtt hívjon fel telefonon a követségen. Itt a közvetlen számom — nyújtot­ta át telefonszámát Struzziero. — A számot tanulja meg, a papírt aztán égesse el. Ezzel a vegytintával írni tud papír­ra, kőre, ruhára... — és Struz­ziero felsorolta mindazt, amit Becsben az Am Modena-Park 14. harmadik emeleti lakás­ban az amerikaitól hallott. — Egyébként még azt is köz­löm, hogy az országot semmi­lyen körülmények között sem hagyhatja el. Még akkor sem, ha a legkönnyebben át tudna sétálni a határon. Mindent csak utasításra tehet. Az uta­sításokat én fogom megadni Javaslom, hogy kezdjen hozzá nagyon gyorsan a hálózat ki­építéséhez, lehetőleg olyan em­berekből , akik pozícióban van­nak és megjátsszék magukat ebben a rendszerben.. Beszer- r-rhet nőket is. Szóval vagy olyanokat, akik gyűlölik eze­lót a MEDOSZ megyei vezetői. Helyenként még nem tudja mindenki, hogy mit miért. Hogy a húszmillióból húszmil­lió legyen, egy emberként kell dolgozni. Ott, ahol mulasztá­sok történtek, üljön össze a párt- és a szakszervezet az üzem gazdasági vezetőivel, gondoskodjanak arról, hogy az állami gazdaság, gépállomás stb. mindenegyes dolgozója részleteiben is ismerje a ver­seny feltételeit. A siker ér­dekében elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szerv egyformán gazdája legyen a jó eredményt ígérő versenymoz­galomnak, s a vezetők adjanak terét az alulról jövő, okos kez­deményezéseknek is. Az üzemi tanácsok munká­ját Fekécs Lajos, a MEDOSZ megyei elnöke ismertette. — Fontos, hogy a jövőben az üzemi tanácsokkal többet törődjünk. Ideje, hogy döntési, javaslati, véleményezési jogai­kat gyakorolják. Az üzemi ta­nács nem ötödik kerék a ko­csiban. Munkájukat nem sza­bad elvonatkoztatni a gazda­ság munkájától, s a vezetők ne jogsértésnek vegyék, ha hallat­nak magukról az üzemi taná­csok. — Az Iharosberényi Gépál­lomáson — folytatta — mind­össze egyszer ülésezett az üze­mi tanács. A Tengődi Állami Gazdaságban kétszer hívták össze. (Arról kellett dönteni, hogy mennyi prémiumot kap­janak a vezetők.) Az Alsóbo­gát: Állami Gazdaságban a szabadságolási tervről hatá­roztak. Nemcsak ilyen ügyekbe van beleszólása az üzemi tanácsok­nak. Móf*>t kell adni arra, hogy szerepüket válóban be­tölthessék. s közmegelégedésre képviseljék az üzem és az em­berek érdekeit — mondotta befejezésül a MEDOSZ me­gyéi elnöke. QlaLálkjfrzm hxLj4tali 5 -kas Ifi brigád, vagy 5. sz. üzem. Akár így, akár úgy mondom, a kaposvári sütőipari dolgozók­nak erre mindig az jut eszébe, hogy az 5-ös üzem, amely né­hány nappal ezelőtt rosszul sült kenyeret adott a boltok­nak és a vállalatnál rendetlen­ségéről, hiányos higiéniájáról volt nevezetes — ma már újra a legrendesebb üzemek közé tartozik. Akik ezt a változást hozták az üzembe, valamennyien fia­talok. öt főből álló ifi brigád. Minden hajnalban 5 óra előtt adnak randevút egymásnak a már hőtől pirosodó kemencék előtt. Aki éppen elindítja a da­gasztógépet, ő a nagyszemű Punok Lajos, a brigád vezető­je. A lisztet Simon István ka­nalazza neki a keverőcsészébe. Aki pedig valamennyinél na­gyobb egy fejjel, vagy tán ket­tővel is, az Szőllös Jóska. Ke­nyeret dagaszt. Hármuk között verejtéktől csillogó háttal, a kenyértoló »telázsit« igyekszik odébbmozdítani Esküdt Gyur­ka, az egyetlen, aki a régi gár­dából itt maradt. Aki pedig a hőséget csinálta itt, hogy mindenkinek derékig kellett miatta vetkőznie, Márton Lali, az egyedüli nős ember a bri­gádból. Jflm.dithi heh. {ulk ! A kép különben túlságosan mozgalmas. Villámgyors, ref­lexszerű mozdulatok nyomán egyszer csak kikerekedik a ko­vászból a kenyér. Az első sza­vaknál megtudom, hogy mi­ket a prolikat, vagy olyanokat, akik szeretik a pénzt, vagy mindkét tulajdonsággal ren­delkeznek. Csak ügyes legyen, s néhány nap múlva remélem, szolgálni tudok a papírokkal. — Struzziero ezzel felállott és vadulni akart. Atkáry ijedten szólt hozzá: — És a pénz? — Jaj, te szent isten, majd­hogynem elfelejtettem... Atkáry szeme felcsillant, amikor Struzziero kidobta az asztalra a három nagy köteg százforintost, harmincezer fo­rintot. — Ez a szervezésre, a fize­tést majd később kapja meg. De a legszükségesebbekre eb­ből is költhet. A beszervezet­teknek szintén adjon előleget. Biztos, ami biztos... Atkáry egyik délután a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium tervező irodájának épülete előtt sündörgött. Régi barát­ját és pajtását, Darvas Atti­lát, a tervező iroda mérnökét leste. Feltétlenül találkozni akart vele. Ö volt az az em­ber, akire a legfontosabb anyagok megszerzését szándé­kozott bízni. Már öt óra is el­múlt, de Darvas még sehol se.n volt, noha a munkaidő fél ötig tartott. Atkáry a tettvágytól idegesen, szapora léptekkel rótta az utcát. Aznap nem si­került találkoznia Darvas At­tilával. Viszont másnap igen. A tervező mérnök, aki az in­tézetben osztályvezetői beosz­tásban dolgozott, rendkívül megörült a találkozásnak. At­káry azonnal meginvitálta egy feketére a Dupla eszpresszóba, ahol egy félreeső helyen hú zodtak meg és beszélgetni előtt a brigád elfoglalta volna új és teljesen önálló »birodal­mát«, — ezt az üzemet —, in­dítógyűlést tartott. A határo­zat így foglalható össze: — Mindent bele, fiúk! Meg kell mutatni, hogy nem hiába küldtek ide minket! — emlék­szik vissza Szőllös Jóska. A pillanatra beállt csendet Pu­nok luli töri meg; miközben aprólékos pontossággal taka­rítja vissza a csésze széléről kitolakodó lisztet. Hamarosan négy napra le­éltünk — mondja. — Tataro­zunk, meszelünk. Nézze csak meg ezt a felszabdalt köveze­tét, ott a félig leszakadt és agyonégett kemenceajtót... Márton Lajos arra biztat, képzeljem el, hogyan fogadták a kenyeret a kaposvári vásár­lók, akik köztudomású, igénye­sebbek valahogy, mint más városiak. Egy madzagdarab, egy szálka a kenyérben és már­is megy a panasz. Szinte ön­kénytelenül adódik a példa, mert Punok Lajos öles szálkát emel ki a nála lévő edényből. — Nézze esek! Ha a sót nem áztatom el, csak úgy a zacskó­ból öntöm a lisztbe, menthe­tetlenül belesül és kész a vád: nem szitáltuk meg a lisztet... 3CÍJ hiúié ej ink... Ahol ennyire tisztában van­nak a hibák forrásával, elkö­vetésük lehetőségeivel, ott alighanem résen is vannak. Meg is kérdezem Mártont, miért néz olyan gyakran a ke­mencébe? kezdtek. A kémfőnök ismertet-« te terveit Darvassal, noha ar-t ról mélyen hallgatott, hogy ő| tulajdonképpen kivel is áll kap- ♦ csolatban és kinek szolgáltat- ♦ ja az adatokat. Nagy pénzeket; helyezett kilátásba. Bár senki-I tői sem kapott erre vonatkozó-i an utasításokat, mégis lekötöt-} te Darvas Attilát nehéz száz-\ ezresekre. Darvas ennek isi magörült, de még inkább fo-i kozta örömét az, amit Atkáry l a dolog politikai oldaláról mon-| dott. Darvas Attila ugyancsak♦ régi ellensége a népi demok-1 ráciának. A felszabadulás előtti mindig úri körökben mozgott,i soha nem bírta a »proli-sza-l got«. S ez befolyásolta — még-* hozzá jócskán — véleményét | is... I Atkáry először azt a fel-} adatot adta Darvasnak, hogy $ nézzen körül munkahelyén,t mit érdemes onnan elcsenni, i milyen adatokat érdemes on-1 nan szerezni. Azt is közölte I vele, hogy rövidesen illegali-1 tásba vonul, és így nehéz leszt őt megtalálni, végül biztatta: z — De ne félj, én mindig I rendszeresen jelentkezem, hogy I átvegyem tőled az értesülése-1 két, anyagokat. Találkahelyül Darvas lakár | sát jelölték meg, annál is in-1 kább, mert Darvasról senki} sem gondolhatta, hogy befura- ♦ kodott egy ilyen jelentős hely­re, és hogy kémkedik. Darvas ugyanis »okos« fiú volt; nem hirdette útón-útfélen, hogy el­lensége ennek a rendszernek. Csak gondolta .. Táblát sem akasztott a nyakába, hogy ő a Horthy-idöket várja visz- -3. .. — Folytatjuk — — Kísérletezünk — mondja —, hiszen alig három-négy napja vagyunk ebben az üzem­ben. Még nem tapasztaltuk ki teljésen a kemence tulajdon­ságait. Ezért igen gyakran megnézzük a kenyeret, mert azt tartjuk, hogy mi tudjunk csak a tapasztalásról és ne a Csemegében a vásárlóközönség. Még ha többször kell is ezért meghajolnunk. Azt hallottam a vállalat ve­zetőjétől, hogy máris érezhe­tő: megjavult a kenyér minő­sége az 5. sz. üzemben. A fia­talok úgy látszik nem becsülik túl teljesítményüket, mert sze­rényen megjegyzik, hogy ők alig hiszik a minőségjavulást, bár minden törekvésük ez. De ahogy Szőllös Jóska mondja, egy hónap múlva majd igazán meglátszik, milyen az ő ke­nyerük. Javítani akarják az üzem gazdasági eredményeit is. Mit jelent ez? Takarékosságot, jó liszt- és tüzelő fajlagot. Bő­vebben Szőllös így magyarázta meg: — Versenyben vagyunk a pártkongresszus tiszteletére. A 80 000 forint többletnyereség­ből, amelyet a vállalat a ver­seny során akar elérni, mi is kivesszük a részünket. Most úgy versenyezünk, hogy min­den egy százalékos többletnye­reség egy pontot számít. De szívesen versenyeznénk a szo­cialista brigád címért is. JflejjlojiMlúk LgJui^djüJkjd. — Hány pontot akarnak el­érni? Punok Lajos, Szőllös Jóska és Simon István szinte egy­szerre vágják rá: — ötezer fo­rintnak megfelelőt! Hogy mit jelent ez? Széles mosollyal közlik: a verseny fő­nyereményét! Mit kell tenni ezért? Csak egyetlen példát a sok közül. Márton Lajos arról beszél, milyen sokáig és nehezen tu­dott begyújtani a kemencékbe az este. Poros, szertemállik a szén, de mégis ... —... Mondtuk a főnökünk­nek, ne költsön rá, mi eltüzel­jük — vág közbe Szőllös. ... Eltüzeljük, vigyázunk a lisztre, a lapátokra, tisztaságot tartunk, lakatot teszünk a széntárolóra — így fogadták a fiúk, amikor a versenyt vál­lalták. Akkor ugyan még lci-ki más-más üzemben, de ígéretei­ket itt is megtartották. Ez il­lik az ifjú gárda tagjaihoz. A villámgyors, reflexszerű mozgások nem szűnnek és szin­te észrevétlenül kint van a ke­mencéből az első sült kenyér. Szép, de a fiúk elégedetlen­kednek. A holnapinak még jobbnak kell lenni. Ebből a frissensült kenyérből kóstolga­tok hazafelé, amelyet tőlük __ kaptam kóstolóba. Kóstolga­ttam és sok bámulom akad a I reggeli utcán. Pedig míg ezt te- t szem, arra gondolok, hogy az ligényes kaposváriak megelége- tdését ez a kenyér joggal ki- I vdtt'.ulja.­í Szegedi Nánd#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents