Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
Péntek. 1959. júnlns 5. somogyi néplap 2 Eisenhower nem észlel előrehaladást Genfben Washington (TASZSZ). Eisenhower elnök szerdán sajtó- értekezletet tartott. A sajtóértekezlet elején- egy tudósító emlékeztetett Eisenhower elnöknek arra a kijelentésére, amelyet május 28-án Washingtonban tett a külügyminisztereknek. Eszerint az elnök reméli, hogy a genfi értekezleten elérik majd azt a haladást, amely »kívánatossá és hasznossá« teszi a legmagasabb szintű értekezlet összehívását. A tudósító megkérdezte az elnöktől, hogy véleménye szerint észlelhető-e ilyen haladás a genfi tanácskozáson. Az elnök azt válaszolta, hogy nem - észlel »semmi olyan előrehaladást, amely igazolhatná a legmagasabb szintű értekezlet összehívását«. Az elnök hozzátette, hogy természetesen »irreális« lenne olyan megegyezéseket várni a külügyminiszterek tárgyalásaitól, amelyek már önmagukban biztosítanák a nemzetközi feszültség lényeges enyhülését és a német kérdés megoldását. A legÄ francia nemzetgyűlés lemondott a szavazás jogáról Párizs (MTI). A_ francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 434:94 arányban elfogadta a »-harakiri-javaslatot", azaz a házszabályoknak azt a pontját, amely lehetetlenné teszi a képviselők inter- pelládós, vitájának szavazással sokat vitatott pontja edlen. A nemzetgyűlés így tudatosan megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy eredményesen bírálhassa -a kormány tevékenységét; kevesebb viszont, amit el lehet várni, hogy csökkenjenek a fennálló nézeteltérések, valamint, hogy a miniszterek meghatározzák a kérdéseknek azt a csoportját, amelyekről érdemes lenne tárgyalni a jövőben. Az egyik kérdésre az elnök ismét hangoztatta, hogy kész részt venni bárhol, bármely találkozón, ha úgy véli, hogy e találkozás elősegíti a feszültség enyhülését. Ez utóbbi kijelentését azonban úgy kell értelmezni, hogy egy ilyen találkozót csak akkor tart lehetségesnek, ha az előző találkozó kimenetele az ő értékelése szerint sikerként könyvelhető el. Eisenhower nem volt hajlandó *°mmiféle határozott nyilaiké _tot tenni az atomfegyverkísérletek megszüntetésével foglalkozó genfi tárgyalások esélyeiről. Sikertelennek látszó amerikai kísérlet egereket tartalmazó mesterséges holddal való lezárását; Csupán a kommunisták, a szocialisták és egyéb radikálisok szavaztak a házszabályok Kisi elvesztette többségét a szenátusban A hivatalos adatok szerint a 250 tagú szenátus most betöltött 127 mandátuma közül a Japán Liberális Demokrata Párt 71 mandátumot (korábban 66), a Japán Szocialista Párt 38 mandátumot (korábban 31), a Japán Kommunista Párt 1 mandátumot (korábban egy sem) szerzett. A szenátus 1956-ban hat évre megválasztott szenátoraival együtt most a Japán Liberális D mokrata Pártnak 133 mandátuma, a Japán Szocialista Pártnak 85 mandátuma, a Japán Kommunista Pártnak pedig 3 mandátuma van, tehát a Kisi miniszterelnök reakciós .politikája ellen küzdő kommunista és szocialista erők megszerezték a japán szenátus annyi mandátumát, amely megakadályozza a Japán Liberális Demokrata, Pártot az említett kétharmados többség biztosításában. Vandenberg (MTI). A Reuter, az AP és a TASZSZ jelentése szerint a kaliforniai Vandenberg repülőtámaszpontról szerdán magyar idő szerint 21,09 pereikor fellőttek egy »discoverer" mesterséges holdat. A 78 láb hosszú, módosított Thor-rakéta orraiban — mint a hadügyminiszter közölte — négy különlegesen válogatott és idomított fekete egeret helyeztek eí. A kozmikus sugárzást akarták így vizsgálni, ugyanis fokozott sugárzásra az állatok szőre elfehére- dik. A mesterséges holdat különleges szerkezettel látták el, amely a számítások szerint a Föld körüli 17. fordulatnál, a csütörtöki nap folyamán valahol a Csendes-Óceán felett kilökte volna az egereket tartalmazó orr-részt. A tudósok arra számítottak, hogy ejtőernyők segítségével sikerül az állatokat elevenen visszajuttatni a Főidre. Richard E. Curtin ezredes, az amerikai légierő rakétaosz- tályának szóvivője három órával a mesterséges hold fellövése után közölte a sajtó képviselőivel, hogy a kísérlet valószínűleg nem járt eredménnyel. Mint mondotta, a légierő nyomkövető állomása 13 percig észlelte a "discoverer« rádiójelzésedt, de ezután eltűntek a jelzések. Feltételezhető, hogy a »discoverer« nem jutott ki pályájára. Még többórás rádiókutatásra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, visszatért-é a mesterséges hold a Föld légkörébe. Curtin ezredes hozzátette, rendkívül valószínűtlen, hogy a »discoverer« kijutott a világűrbe. Ha pedig a ralié La — feltébalezéseineki megfelelően — nem jutott, ki a világűrbe, valószínűleg.. elégett a .Föld légkörében. Feszült a helyzet Guatemalában Utcai harcok Ecuadorban Kihirdették a rögtönbíráskodást Az amerikai államok szervezete a nicaraguai közbelépésének kérdéséről tárgyal (MTI) Az amerikai kontinens középső és déli országaiban fokozódik és terjed a nyugtalanság. A legfrissebb nyugati jelentések arról számolnak be, hogy Nicaraguán és Argentínán kívül Guatemalában és Ecuadorban is feszült helyzet alakult ki. MANAGUA Nicaraguában változatlanul feszült a helyzet, bár hivatalos körök azt állítják, hogy országszerte csend és nyugalom honol. Az AP összefoglaló jelentése szerint Somoza elnök fegyveres erői éberen figyelik a határokat, hogy elejét vegyék »újabb szárazföldi, légi, vagy tengeri inváziónak«. Az eddig Nicaraguába beszivárgott felkelők számát legfeljebb 75 főre becsülik. Managuában, Nicaragua fővárosában rendkívül izgatott a légkör. A válság kezdete óta mintegy 4000 polgári nemzetőrt mozgósítottak. Ezeket menetoszlopokban felvonultatták a katonai és a rendőri alakulatokkal megerősített fővárosi útvonalakon. A hatóságok szerint az eredetileg légiúton Nicaraguába szállított felkelő csoportokat megfutamították. A nicaraguai kormány most adta ki első jelentését a Valle de Ölama térségében vívott: harcokról. Eszerint 8 felkelő elesett. A kormánycsapatok vesztesége 3 fő. SAN SALVADOR San Salvadorba érkezett jelentések szerint dr. Lacayo Farfan, a nicaraguai felkelők vezére Venezuela Costa Rica-i nagykövetségére menekült és menedékjogot kért — közli a Reuter-iroda. Ugyancsak e forrás szerint Nicaraguában a forradalmat Pedro Joaquin Chanorro, a managuai La Prensa című lap tudósítója irányítja. HAVANA A kubai külügyminisztérium teljesen légbőlkapottnak minősítette azokat a híreket, mintha három hajón fegyveres csoport indult volna Kubából Nicaraguába. TEG U CIGALPA A hondurasi kormány szerdán este erélyesen cáfolta azokat a nicaraguai jelentéseket, amelyek szerint Honduras területéről fegyveres nicaraguai felkelők hatoltak volna be Nicaraguába. Az ország határait egyébként lezárták. WASHINGTON Az amerikai államok szervezetének tanácsa szerdán kezdte meg a nicaraguai helyzet megtárgyalását. A tanács csütörtökön hoz döntést arról, hogy közbelép-e a rend helyreállítása céljából. Washingtonba érkezett jelentések szerint Somoza elnök kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani, sem tárgyalásokba bocsátkozni a felkelőkkel. GUAYAQUIL Az AP jelentése szerint Guayaquil ecuadori városban szerdán este heves összetűzés volt tüntető tömegek és a fegyveres erők között. Szerdán temették annak az összetűzésnek 6 polgári áldozatát, mely kedden történt a városban. A temetésen mintegy 6000 ember-vett részt. A temetési szertartás után á tömegek elindultak a rendőrparancsnokság épülete elé, de a kivezényelt rendőri és katonai alakulatok feltartóztatták a tüntetőket és tüzeltek rájuk. Időközben az állambiztonsági rendőrség épülete lángbabo- rult. Este 8 órakor még géppuskaropogások hallatszottak a város utcáin. A keddi összetűzésnek 8 halálos és több mint 30 sebesült áldozata volt. Az összetűzést megelőző tüntetést egyetemi hallgatók szervezték, követelve a tartományi rendőrfőparancsnok leváltását. Ponce elnök eleget tett a kívánságnak és felmentette állásából a rendőrfőparancsnokot. A Reuter-iroda ugyancsak részletesen beszámol a guaya- quili utcai harcokról. Közli, hogy Ecuadorban kihirdették a rögtönbíráskodást. Az AP jelenti Quitoból, Ecuador fővárosából, hogy az Ecuadori Kommunista Párt nyilatkozatban támadta Ponce elnököt. A nyilatkozat szerint Porto Viejo és Guayaquil utcáin egyetemi hallgatóknak, a nép derék fiainak vére folyik, akik a Ponce elnök kormánya által irányított bűnös megtorló intézkedések áldózatai. A nyilatkozat elítéli az elnök diktatórikus intézkedéseit. Az AP jelentése szerint Guaya- quilben megújultak a harcok és egész éjszaka ropogtak a géppuskák. BUENOS AIRES Az argentínai képviselóház szerdai ülésén egyöntetű határozatot hozott, amelyben felszólítja a Frondizi-kormányt, hogy haladéktalanul hagyja abba a munkások mozgósítását és bocsássa szabadon a letartóztatott munkás vezetőket — jelenti az AP. NICARAGUA A Reuter jelenti Washingtonból: az amerikai államok szervezetének tanácsa június 3-án rendkívüli ülésen tárgyalta a nicaraguai helyzetet. Nicaragua közép-amerikái köztársaság, az ENSZ-nek és az amerikai államok szervezetének tagja. Területe 148 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 331 000 fő (1957). Fővárosa Managua. Nicaragua Közép-Ameriká- nak legnagyobb területe, de legritkább népességű állama, Honduras, és Costa Rica, illetve az Atlanti-Óceán és a Csendes-Óceán között terül el. Területén északnyugat—délkeleti irányban a Cordillerák vulkanikus hegysora vonul végig. Az ország nyugati része termékeny terület, itt él a lakosság 90 százaléka. Itt termelik az egyik legfőbb kiviteli cikket, a kávét. Ezen a területen főleg meszticek és kreolok élnek. Az indiánok és a négerek általában az ország keleti felét lakják. Az országot Columbus fedezte fel 1502-ben. Nevét Ni- carao azték törzsfőnöktől kapta. Ez a törzsfőnök uralkodott, amikor a spanyol hódítók az ország területére léptek. (1522) A spanyolok Nicarao segítségével törték meg a többi indián törzs ellenállását. A spanyol uralom ellen a századok folyamán több sikertelen felkelés tört ki. Bár az 1821-i felkelés következtében az ország elszakadt Spanyolországtól, és kikiáltották függetlenségét, de 1822 januárjában Nicaragua a mexikói impérium részévé vált. 1823-ban elszakadt Mexikótól, szövetségre lépett öt közép-amerikai köztársasággal. 1839-ben a szövetség feloszlik, Nicaragua önálló köztársasággá válik. Az országban megindul a harc a liberálisok, valamint az Egye- •HR Államokra támaszkodó konzervatív földesúri arisztokraták között. A XIX. század közepétől kezdve Nicaragua erősen magára vonja Anglia és az Egyesült Államok figyelmét. Anglia részben az ország területén, részben partmenti szigetein fontos pozíciókat épít ki magának. Emiatt Anglia és az Egyesült Államok között erősen kiéleződik a helyzet, majd fokozódik az Egyesült Államok befolyása. A XIX. század második felében kalandorok lepik el Nicaraguát, s ezeknek segítségével diktatúra alakul ki. A XIX. század második fele a liberálisok és a konzervatívok harcának jegyében telik el. E harcban legtöbbször a konzervatívak győznek, mert az amerikai pénzügyi körök őket támogatják. Az ország 1912-től 1933-ig amerikai katonai megszállás alatt áll. 1927-ben San- dino tábornok felkelést indít az amerikai megszállás ellen. Ez a felkelés nemzeti szabadságharccá válik. Az amerikai tengerészgyalogság éveken át nem képes elfojtani ezt a nemzeti küzdelmet. A reakciós Chamorro-kormány teljesen az amerikaiakra támaszkodik. A Sandino vezette harc csak akkor szűnik meg, amikor az amerikai csapatok elhagyják az ország területét. 1934 januárjában a tábornokot tárgyalásokra hívják a fővárosba, s az elnöki palotában orvul meggyilkolják. 1936-ban Somoza tábornok kerül az elnöki székbe. A tábornokot az amerikai imperialisták támogat-, ják. A tábornok családjának igen nagy hatalma volt az országban azért is, mert az ország természeti kincseinek kétharmadát a család birtokolta. Somoza elnöksége idején fékevesztett terror tombolt az országban. A börtönöket a politikai elítéltek ezrei töltötték még. 1948-ban betiltják a szo- 1 cialista pártot és a demokratikus szervezeteket. Sok demokratikus gondolkozás ú politikus külföldre menekül. 1954- ben Nicaragua katonai segély- szerződést köt az Egyesült Államokkal. 1954-ben részt vesz a guatemalai demokratikus kormányt megdöntő katonai intervencióban. 1956 szeptemberében meggyilkolják Somozát. A kormány elrendeli a rendkívüli állapotot, s a diktátor fia ragadja kezébe a hatalmat. 1957. április 13. és május 2. között Honduras és Nicaragua között fegyveres ösz- szeütközésre kerül sor. A konfliktusnak az amerikai államok szervezete, azaz az Egyesült Államok beavatkozása vetett véget. Nicaragua fejletlen, mono- kulturális mezőgazdasági ország. A nemzeti jövedelem kétharmad része a mezőgazdaságból származik. Az ország gazdasági életének szinte minden kulcspozícióját külföldi, főleg amerikai tőke uralja. Az ország kizsákmányolásában fontos szerepe van az United Fruit és a Standard Fruit nevű amerikai társaságoknak, valamint a tengerhajózást ellenőrző Steamship amerikai társaságnak. Az ország területének mindössze 6 százaléka áll művelés alatt. A földterület legnagyobb része helyi nagybirtokosoké és külföldi, ültetvényeseké. A mezőgazdasági munkások legnagyobb része mesztic és indián. Helyzetük nem jobb a régi jobbágyokénál. Az ország külkereskedelmi forgalma 1956-ban 57 és fél millió cordoba összegű kivitel és 68,8 millió cordoba összegű behozatal volt. (1 c. = 1,68 forint). A legfőbb kiviteli cikk a gyapot és a kávé. Kivitelének csaknem 40 százaléka az Egyesült Államokba irányult, behozatalának 62 százaléka ugyancsak az Esésűit Államokból származott. Társadalombiztosítás nincs. Minden 2000 lakosra alig egy orvos és négy kórházi ágy jut. Erősen pusztít a malária, a tüdővész és a vérbaj. A felnőtt lakosság 65 százaléka analfabéta. Az amerikai államok szervezete regionális nemzetközi szervezet, tagjai: az Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Guatemala, Haiti, Honduras, Columbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Salvador, Uruguay, Venezuela. Az AÁSZ kialakulása 1890. április 14-re nyúlik vissza. Washingtonban az amerikai államok I. nemzetközi konferenciáján megalakul az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Szövetsége, s ennek állandó központi szerve: az Amerikai Köztársaságok Központi Hivatala (későbbi pánamerikai unió). Formális megalakulása a bogotai értekezleten történt. Ez az értekezlet 1948. március 30. és május 2. között folyt le. Az értekezlet 1948. április 30-án fogadja el az AÁSZ alapokmányát. Az alapokmány szerint a szervezet céljai a következők: a béke és a biztonság fenntartása, a szervezet tagjai között felmerülő vitás kérdések békés úton való rendezése, a politikai, a szociális és a gazdasági problémák közös «övei való megoldása a tagállamok érdekeinek megfelelően, közös fellépés az esetleges agresszióval szemben. Az alapokmány szerint az AÁSZ az amerikai köztársaságok gazdasági, politikai, szociális és kulturális együttműködésének eszköze. A szervezet tevékenysége egészen mást bizonyít. A szervezetben az Egyesült Államok foglalja el a legfontosabb helyet. Vezető munkatársainak többsége amerikai A fegyveres erők létszáma 35C0 fő. Tagjait három évre toborozzák a rendőrségbe és a hadseregbe. E kettő együttvéve alkotja a nemzeti gárdát, amelynek 4000 főnyi kiképzett tartalékosa van. állampolgár. Az Egyesült Államok fedezi az AÁSZ költségvetésének 70 százalékát. Az Egyesült Államok politikája arra irányul, hogy a szervezetet érdekeinek megfelelően használja ki. A legutóbbi időkben erősödik a nagyobb latin-amerikai országoknak az a törekvése, hogy megszabaduljanak az Egyesült Államok gyámkodásától, s kapcsolataikat a teljes egyenjogúság“ alapján építsék ki. Az Egyesült Államok egyik legfőbb törekvése az AÁSZ- ban az, hogy a tagországok területéről kiszorítsa minden imperialista versenytársát, s ezeket az országokat teljesen az amerikai monopóliumok érdekeinek szolgálatába állítsa. Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok gazdasági érdekellentétei miatt az AÁSZ ecdig nem ért el érdemleges eredményt, bár az amerikaiak szívesen hivalkodnak azzal, hogy nagyarányú hitelakcióval segítették ezen országok gazdasági fejlődését. Az Egyesült Államok azonban nem teljesítette a latin- amerikai országok egyetlen fontosabb gazdasági követelését sem, nem volt hajlandó egyezményt kötni a legfontosabb dél-amerikai termékek áfának rögzítéséről és sokáig ellenezte olyan pán-amerikai bank felállítását is, amely a szervezethez tartozó országok gazdasági fejlődését hivatott szolgálni. Az AÁSZ megbízottai legutóbb május első felében tartottak értekezletet Buenos Airesben. A nemzetközi sajtó értesülései szerint •z az értekezlet sem S"1 el eredményt. Washing!... nem volt hajlandó nagyobb összegű hosszúlejáratú hitelt adni a latin-amerikai országoknak. Az értekezlet csak egy érdemleges határozatot hozott. A határozat szerint pánamerikai bankot állítanak fel, ennek alaptőkéjét felerészben az Egyesült Államok adja. A latin-amerikai országokban új irányzat jelentkezik, s ez mindjobban erősödik: az egység és az önálló politika Irányzata. Az irányzat hívei követelik, hogy az érdekelt kormányok szüntessék meg a nemzetközi elszigeteltség politikáját, amelyet az Egyesült Államok vezető körei erőszakolnak rájuk. A latin-amerikai országok mindinkább szembe- szállnak azokkal az amerikai erőfeszítésekkel, amelyek az AÁSZ-t a NATO-hoz akarják kapcsolni. Az Egyesült Államoknak az AÁSZ-ban játszott szerepét a legjobban jellemzi a guatemalai intervenció. 1954 júniusában az alapokmány szerint az AÁSZ tanácsának haladéktalanul bele kellett volna avatkozni a Guatemala ellen indított amerikai intervencióba. Washington azonban ezt megakadályozta, s így a szervezet nemcsak, hogy nem avatkozott be, hanem még segítségére is volt az Egyesült Államoknak abban, hogy megakadályozhassa az ENSZ biztonsági tanácsában a guatemalai kérdés napirendre tűzését. Az AÁSZ legfontosabb szervei: az amerikai konferencia, amely ötévenként ülésezik, a külügyminiszterek értekezlete, és a védelmi tanácsadó bizottság, amely a külügyminiszteri értekezlet mellett működik: a szervezet végrehajtó szerve a tanács, amelyben minden ország egy-egy nagyköveti rangban levő megbízottal képviselteti magát. A tanács állandó székhelye Washington. Az amerikai államolt szervezete
