Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

SOMOGY! KfiPLAP 3 Fedd, 1959, Június 39. Az ifjúsági mozgalom neveltje Az Ifjúsági Ház udvarán lá­nyok szorgoskodnak,. esti nyi­tásra készítik elő a kerthelyi­séget Söprögetnek, gereblyéz­nek, az utolsó rendezniválókat végzik a Textilművek A-mű- szakos KISZ alapszervezetének tagjai. A nyolc lány között van Tóth. Erzsébet is, a titkáruk. — Délutánosok vagyunk — mondja, amint beszélgetni kez­dünk. — Többen is jöttünk volna, de csak hat-nyolc lányt kértek segíteni. ■ Tóth Erzsébetről azt mond­ják, hogy az ifjúsági mozgalom nevelte, az alakította, formálta jellemét. Hogy hogyan telnének a pa- rasztszülők gyermekének nap­jai a letűnt korszak törvényei között — nem gondol erre. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy úgy -már nem lehet, öt­venkettőben, amikor maga mö­gött hagyta az általános isko­lát, a 14 éves, barna szemű kis­lány lakóhelyén, Böhönyén kezdeti ismerkedni a világgal, mely két év múlva kiváncsi te­kintete előtt a Kaposvári Tex­tilművek hatalmas, hosszú gépsoros termeivé szélesedett. Nővére rábeszélésére jött ide, már öt éve lesz az ősszel, hogy a gyűrűsfonóban dolgozik. Az egyszerű alapító tagból előbb szervező titkár, majd öt­vennyolc májusában a műszak KISZ-tithára lett egy vezető­képző tanfolyam elvégzése után. Csaknem hagyomány család­jukban a Világifjúsági Találko­zón való részvétel. Nővére a budapesti fesztiválon vett részt, arról beszélt nagyon so­kat, most meg ő ígéri: — Majd ha hazajöttem Becs­ből, ki sem fogyok a szóból, a mondanivalóból. — Ügy kérdezték — emléke­zik —, hogy el szeretnék-e, el akarok-e menni a bécsi V1T- re. Persze, hogy szeretnék, hogy akarok. Nem is tudom elképzelni, hogy milyen lehet egy ilyen hatalmas találkozó. A leányotthonban nemrégi­ben vetítették a moszkvai VIT-et bemutató kisfilmet. Na­gyon tetszett és elbűvölően ha­tott rá. Tartottak már alap­szervezetükben VIT-jelvény- szerző versenyt, s egy előadást »Prágától Becsig-* címmel. Különösebb tervei nincsenek, mint hagy szeretne minél töb­bet látni a VIT-en, és idehaza sokat beszélni róla. — Július 17-én Tatára me­gyünk az előkészítő táborba — mondja. — Néhány napja megpróbál­tuk a ruhát, melyben a VIT-re megyünk. Majdnem elkészüli, csak ujjaikon van még egy kis javítanivaló. Nagyon szép lesz: zöldesszürke, háromrészes kiskosztüm, hozzá rozsdabarna körömcipő és gömbölyű, fonott gyékénytáska. Egy órát dolgoznak még a kerthelyiségben. Délután pedig a gépek, a fonódó gyapotszálak engedelmeskednek akaratuk­nak. S Tóth Erzsi előre szágul­dó képzeletében már feltüne­deznek Becs körvonalai... (Virányi) Benépesüli a nagyatádi határ (Tudósítónktól.) A csapadékos időjárás miatt a kapásnövények elgyomosod­tak, és a növényápolási mun­kákban az időszakhoz mérten lemaradás mutatkozott Nagy­atádon is. A jó idő beálltával azonban újra benépesült a ha­tár, kora reggeltől késő estig a földeken szorgoskodnak a dolgozó parasztok. A község agronómusát, Szentgyörgyi Jó­zsefet is hiába kerestük a ta­nácsházán, a Szorgalom Tsz árpatábláján akadtunk rá. Tő­le érdeklődtünk arról, hogyan áll a községben a takarmány­betakarítás és az aratás. — A Szorgalom Tsz 8 hold lóheréje kazlakban van. 35 holdas rétjüket is lekaszálták az esőzés előtt, s egy-két nap múlva, amint megszárad, beta­A Märkische Votksstímme című német újság főszerkesztője és egyik munkatársa ellátogatott a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba, Képünkön: A német újságírók megtekintik a gazdaság gépparkját. karítják. Az egyénileg dolgo­zó parasztok mintegy 850 hold rétet kaszáltak le első ízben. A széna nagy részét már beta­karították. A vetett takarmá­nyoknak mintegy 90 százalé­kát, kb. 370 holdnak a termé­sét kazalba rakták. — A termelőszövetkezet a 15 hold őszi árpa aratását befe-- jezte. most már a cséplőgépet várja. Az egyéni parasztok is hozzáláttak az aratáshoz, és ha az időjárás engedi, keddre vé­geznek vele. A búza aratását egy hét múlva kezdhetik el. A másodvetéshez szükséges vető- magvakat megrendeltük, és a tarlóhántás után a földbe ke­rülnek — mondotta befejezé­sül a községi mezőgazdasági felügyelő. Meg a kiképzés. Tartott tőle, hogy megotrrolnak az angolok, amiért nem utazik ki, s majd annak tudják be, hogy ő nem akar. Márpedig óriási bajt hoz­na a fejére■ A magyar hatósá­gok értesítést kapnának arról, hogyan viselkedett ő odakint, miket mondott, mit beszélt, hogy szidta a Magyar Népköz- társaságot. Barátai között kutatván, eszébe jutott Tóth Aladár, aki 1945 előtt repülő-őrnagy volt. Aladárról tudta, hogy ízig- térig ellensége a népi demok­ratikus rendszernek. Előtte nyíltan beszélhet, annak min­dent elmondhat, be is szervez­heti adatok szerzésére. Össze is jött 1 volt repülő­tiszttel. Noha ő maga sem tud­ta, milyen módon íveli adato­kat szerezni, s főként milyen adatokra van szükségük oda­kint, Tóth Aladárnak azonnal feladatokat adott. — Alikám, te értesz a repü­léshez. Kószálj csak a repülő­terek felé és próbáld azokat lefényképezni. Nézd meg, mennyi és milyen repülőgép van ott. Minden adatodért ezer forintot fizetek. — Nem veszélyes dolog ez? Mert én tartok tőié ... Hogy fogod az adatokat kijuttatni? — aggályoskodott a selyemfiú Aladár. VT- Nyugodj meg. Ez nem a te dolgod. Csak légy ügyes. Különben úgy tudom, neked jól jön minden forint. Nem vagy valami válogatós. Azelőtt sem voltál... — Hát nem is arról van szó ... Pénz mindig jól jön. Pláne nekem. Én nem szeretek rosszul élni. Keresem az élet örömeit. Még akkor is, ha egyébként csak csúnya dolgok vannak körülöttem. Amikor 42-ben kint voltam a fronton, akkor is igy ekeztem minden ben a szépet látni. Pedig hát sok veszélyen keresztül ment az ember. Egyszer egy rejtett re­pülőtéren állomásoztunk. Szil­veszter volt, duhajkodtunk. Csak az volt a baj, hogy nem volt nő. Nem volt ki előtt pro­dukálnunk magunkat. Már elég nagy volt a légköri nyo­másunk, mikor az őrjárat két lányt hozott be hozzánk. A tiszt urak nekiestek. Én visz- szaparancsoltam őket. Kíváncsi voltam, mit vétettek ezek az orosz lányok. Az őrjárat veze­tője elmondta,, hogy a partizá­nokhoz akarták menni. S ek­kor én, Ferikém, megparan­csoltam a lányoknak, hogy vetkőzzenek, le. Csinosabbnak mondható, kissé telt paraszt­fruskák voltak. Nem engedel­meskedtek. Megdühödte m. Úgyis Szilveszter van — gon­doltam —, csinálunk egy kis fáklyás körmenetet. Mind a kettőnek a fejére tétettem egy-egy rohamsisakot, a ro­hamsisakra szurkos vattát rak­tunk. Aztán meggyújtottuk a szurkos vattát s a lányokat vi- gyázzba állítottuk. Eleinte csendben tűrték, nem szóltak egy szót sem. Amikor az acél­sisak már áttüzesedett, száju­kat összeharapva sziszegtek. Az egyik ledobta magáról a ruhát nem bírta tovább ... De a másik állta. Amelyik levet­kőzött, arról levettük a sisa­kot. A másikon rajta hagytuk. Három órán keresztül világí­tott a fején a szurkos fáklya és az áttüzesedett rohamsisak. Ennél a világításnál »szórakoz- gattunk el**, sorsolás alapján az »-okosabb** lánnyal... Az­tán ... meguntuk a világítást és levettük a »világítólány** fejéről a sisakot. A haja helyén már csak a hajszálak torzsai voltak, megkopaszodott. He- he-he... De úgy kellett neki. Miért volt ostoba? — Hagytuk, hogy mind a ketten pihenjenek egy kicsit. Éhségre az embernek mégiscsak van szíve ... Reggel aztán agyon­lőttük mind a kettőt. Nem jó dolog az, ha árulkodó szájak maradnak hátra ... A főosztályvezető Tóth Ala­dárnak sok ilyen és ehhez ha­sonló dolgát ismerte. Nem is lepődött mag ezen az legújabb történeten. Csak arra kérte a volt repülőtiszt, hogy ne fe­csegjen. — Nem jó, hagy te ilyen dol­gokat élmesélsz. Még baj le­het belőle... — Nem félek én az istentől sem..; Különben is csak ne­ked beszélek ezekről Feri bá­tyám ... Meg néhány jobb is­merősömnek. A volt bajtár­saim úgyis hallgatnák.. i — Fecsegő ember vagy te. Félek tőled. H TEST¥ÉEFáHTOE THP&SlTilL&TlUBÓL 1 lÉóterieíi pértcsprtÉ imiííéja Leoiyelerszigten Lodzban, Lengyelország második legna­gyobb városában munkához láttak a lakóte­rületi pártcsoportok. A III. pártkongresszus előtt a párt szervezeti felépítése értelmében a párttagok többnyire a lakóhelyűiktől távol eső pártszervezethez tartoztak. Sok elvtárs, aki tevékenyen részt vett üzeme politikai éle­iében, közömbösen ment el lakóhelyének lát­szatra arpó-cseprő, de környező életét meg­határozó problémái mellett. Nem1 isi mindig közömbösen. Amikór a szomszédok zsörtölődtek a különböző bajok miatt, sok párttag először felháborodótt, vi­tatkozott velük, azután maga is szitkozódni kezdett a szemetes udvar, az eltákarítatlan romhalmazok, a játszótérhiány, a házi per­patvarok, a kereskedelem hiányosságai, a rossz világítás, a sáros utca miatt. Egyik­másik megpróbált a zsörtölődésen kívül ten­ni is valamit, szólná a házfelügyelőnek, a többnyire csak papíron létező lakótömb-bi­zottságnak, a tanácsnak vagy a kerületi párt- bizottságnak, az üzletben panaszkönyvet kért... Ennél több lehetősége már nem volt. A szervezett pártmunkának ezt a hiányos­ságát igyekeznek felszámolni a lakóterületi pártcsoportok. Hogyan fogtak hozzá a munkához? Wroclawban, amelynek Lodz mellett a leg­több tapasztalata van ezen a téren, az elv­társak megállapították, hány párttag lakik az egyes kerületekbén és lakótömbökben, A kö­vetkező lépés az volt, hogy összehívták eze­ket a párttagokat, és lakóterületi csoportot szervezték. A csoportok létszámát illetően megoszlottak a vélemények. Vajon odatartoz­zék-e minden párttag, aki azon a területen lakik? A tapasztalatok szerint legjobb, ha nem mind tartozik a lakóterületi csoportba, hanem csak azok, akiket pártszervezetük oda delegál, s akik maguk jelentkeztek erre a munkára. Wroclawban a lakóterületi csopor­tok először is új tömbbizottsás-választá- sokat szerveztek, mert az eddigi tömbbizott­ságok alig működtek. Míg azelőtt alig volt párttag a tömbbizottságokban, most számos párttag vesz részt ebben a munkában. Az egyik tömbbizottság-választó lakógyu- lésen például három párttagot és hat pár- tonkívülit választottak be a tombbázottságba. Négy albizotts ágot szerveztek: lakásügyi, ren­dészien, egészségügyi és kulturális, továbbá megszervezték az állandóan ügyeletet tartó panasz felvevő albizottságot, A la­kóbizottság tervéiben a következő (pontok sze­repelnek: kivizsgálni a panaszokat a rossz tatarozások stb. ügyében, rendbehozni a ját­szóteret, rendezni az utcákat, elintézni két utca világításának ügyét stb. A wroclawi lakóterületi pártcsoportok so­kat foglalkoznak az utcák és udvarok rende­zésével, ezenkívül a fásítással és parkosítás­sal, a kereskedelem és a szolgáltató üzemek mumkáj.ának ellenőrzésével, az egészségügyi ellátás megjavításával stb. Egyelőre még csak az első lépések történtek meg az irány­ban, hogy a lakóterületi pártcsoportok a la­kók kulturális életével, klubok létesítésével és előadások szervezésével is foglalkozzanak; A LEMP Központi Bizottsága nemrég fog­lalkozott a lakóterületi pártcsoportok mun­kájával. Sok kérdés tisztázódott. Arra a meg­győződésre jutottak, hogy a csoportok lét­száma általában ne lépje túl az ötvenet, és nem kell a területen lakó minden párttagnak idetartoznia. A csoportok vezetői olyan párt­tagok legyenek, akiknek már tapasztalatuk van a lakótömb-bizottsági és németi front­bizottsági munkában. A lakóterületi pártbizottságok feladata hozzájárulná, hogy a népi tanácsok körül széleskörű társadalmi aktíva alakuljon ki. Vigyázni kell, hogy a lakóterületi pártcsoport ne akarja minden más. szerv munkáját el­intézni, hanem az egyéb társadalmi szervek politikai irányítója legyen. A lakóterületi pártbizottságok a Hl. párt- kongresszus előtt jöttek létre. A III. párt­kongresszus módosította a LEMP szervezeti szabályzatát, és az új szervezeti szabályzat­ban már szerepel a pártmunikának ez az új formája, amely eddig is jó eredményeket ho­zott, és a legjobban dolgozó csoportok ta­pasztalatainak elterjesztése révén még jobb eredményeket ígér. Mi újság Csokonyavisontán? A jó idő beköszöntésével ugrásszerűen megnövekedett a csokonyavisontai meleg vi­zű gyógyfürdő látogatóinak száma. Naponta — a nagy nyári mezőgazdasági munkák ellenére is — általában 500— 600 ember fordul meg a fürdő területén. öregek, fiatalok egyaránt felfrissülést, gyógyu­lást remélve keresik fel a már országszerte ismert kivá­ló gyógyhatású vizet. S való­ban, többségük felfrissülve, gyógyultan távozik. A föld mélyéből óriási ele­mi erővel lövell a föld felszí­nére. a betonmedencékbe és a fürdőn áthúzódó árökba a 74—75 fokos víz. A meden­ce vize magas hőfoka miatt csak lehűlés után használha­tó. Jó időben a szabadban épí­tett fedetlen, rossz időben pe­dig a fedett medence áll a fürdőzők rendelkezésiére. So­kan az iszapos árokban gyó- gyít.gatják reumájukat. debreceni látogató sem ritka- vissza.t ság. A vidékiek a közel eső i falu parasztházaiban szállnak meg, de már a fürdő területén is van a vidéki dolgozók ré­teges, s egyelőre kevés ember­nek nyújt szállást. * * * Az étkezés megöl .ása annál tökéletesebb. A csokonyavi­sontai földművesszövetkezet kibővítette a fürdő étkezdéjét és italmérését. Naponta két- háromféle étel közül válogat­hatnak a vendégek. Az árak szolídak, az adagok megfele­lő nagyságúak. A forgalom ál­nő. Hétköznap álta- 80—100, vasárnapon­ként 200-nál is több ebédet' főznek. A fürdő gondnokának véleménye szerint július má­sodik felében és augusztusban várható a csúcsforgalom. Ek­kor előreláthatólag 1000—4200 ember veszi igénybe a für­dőt, és 350—400 étkezőre szá­mítanak naponta. * * * A jókedv és a vidám szóra­kozás nem hiányzik. Németh Dezső, a fiatal, tehetséges ba- bócsai cigányprímás és zene­kara szolgáltatja a gondot, bánatot űző népi muzsikát. Kovács »Janika«, a környék népszerű cimbalmosa virtuo­zitásával ejti csodálatba a cigányzene szerelmeseit. Élői­ről, hátulról egyformán ki­válóan játszik öreg hangsze­rén. Horváth József, a nagy­bőgős kiváló ütemérzékkel, tökéletesen egészíti ki az együttest. Látogatásunkkor két idős, fejkendős paraszt­asszony perdült táncra »Ja- nikáék« pattogó ritmusú ze­néjére, pedig nyolc-tíz nappal azelőtt botra támaszkodva ér­keztek a fürdőbe. * * * A vendégek többsége a kör­nyék lakóiból tevődik össze. De az ország minden vidéké- j ről érkeznek vendégek. Sokan ♦ keresik fel a fürdőt Pécsről, — Most akarod visszaszívni i Kaposvárról és Nagykanizsá­az ajánlatot, amikor már ki-£ ról. A budapesti, szegedi és köpted? t — Dehogy szívom Csak figyelmeztetlek. | N. Tóth néhány hónap múl-1 tán végül is kierőszakolta a% dél-amerikai utat. Senkinek| szere elszállásolási lehetőség sem tűnt fel, miért akar olyan i — igaz, még nagyon kezdet- súrgősen Dél-Amerikába men-% 1 ni ez az ember. Es pontosan % négy hónapra küldték ki. Any-t nyira, amennyire ő kérte... | A repülőgépen izgatottan t gondolt a kiképzésre. Agy óban % a legfantasztikusabb dolgok is | megfordultak. Az utóbbi hóna-t pókban már másra sem tudott | emlékezni, minta Mister John- i , ada„0v me^fele­sonnal való beszélgetésre. f ’ .a( B ,, Megérkezett Buenos Aires-1 be s vatta az ismeretlen erke-i i^ban zését. Egyik este kopogtattak i 1 szállodai szobája ajtaján. Mi-» ------------- ■■ i m m» vei N. Tóthot itt egyébként| nem igen keresték, azonnal rr r 11x1 r tudta, hogy ez csak az »össze-t I anQCSreilQ6let©K OSlirQ'OIl kötője** lehet. Kinyitotta az% ajtót és előtte állt — Charles \ Donovan. j — Ugye meglepődsz? Háti csak ne lepődj meg. Az ilyent meglepetésekhez lassan majd | hozzászoksz. i A fürdő területén rend és tisztaság uralkodik. A föld­művesszövetkezetnek szép parkosítási tervei vannak. Megvalósításukat máris meg­kezdték. Padokkal és virág­ágyásokkal szegélyezett jár­dák és sétányok épültek. W. L. a piáéi árusításról és « telkek bekerítéséről m? (Tudósítónktól.) _________ Csurgó községben a piaci — Te fogsz engem kiképez- i árusítással kapcsolatban több ? J kifogás esett az ellenőrző szer­- No, csak semmi érdeklő- |vek részéről. E kifogások meg­des. Vedd tudomásul, hogy szüntetésére a községi tanács után csak én érdeklődhetem. %v' b- az egészségügyi mi- Neked pedig az lesz a feladó- X idevágó (2/1952. II. 16. tód, hogy válaszolj. Mégpedig lEu- M' sz‘> rendelete ertel- alaposan és kimerítően. De mi-imebeJ} a rendőrhatósággal előtt ehhez hozzákezdenél, tá-|ef^tef/esben tanácsrendeletet tűst kapsz. Egyébként í alkotott. A rendelet paragrafusok z>7 jg % % pontok szerint meghatározza a van az ön részére** Méa*piaci napok ^pontját, helyét, van az on reszeie ---- Meg- valamint rendelkezik a kötele­e mszerúyen hibát n^ s^badzző helypénzfizetésről. Elrende- elkövetnem. Morém tudtom, tn h élelmiszer árusításá- hogy veled mi történt. Azt »,*„ szolgáló ideiglenes vagy ál- ami Budapesten volt... ‘landó árusító helyiség (bódé) — Miért, mi volt velem B'U-ícsak az előbb említett szervek | hozzájárulásával állítható fel. ♦ Szigorúan irégtilija a ter- Jmelvények házról házra töaté­dapesten? — Folytatjuk — nő árusítását. Foglalkozik az állami, szövetkezeti és magán- termelők árusító helyre vonat­kozó jogosultságával, valamint meghatározza, hogy ki árusít­hat. A rendelet további részé­ben foglalkozik az egészségvé­delmi rendelkezésekkel, me­lyekkel biztosítani kívánják, hogy a vevők friss, tisztán tá­rolt árukhoz jussanak. E rendeletet röviddel később egy másik helyi szabályrende­let követte, amely a beltelkek bekerítéséről szól. A rendelet megszületését az tette szüksé­gessé, hogy nagyon sok ház­hely, főleg pedig be nem épí­tett telek részben vagy egyál­talán nincs bekerítve. Ez sok visszásságot szült a lakosság körében. E rendeleteket a tanácsülés jogerőre emelte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents