Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-28 / 150. szám
Emap, 1959. június £9. 4 SOMOGY? NÉPLAP Kállai Gyula felszólalása a Francia Kommunista Párt XV. kongresszusának pénteki ülésén Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt XV. kongresszusának péntek délelőtti ülésén felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az MSZMP Központi Bizottság, valamint az egész magyar dolgozó nép üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. A magyar munkásság nagy hálával viseltetik a Francia Kommunista Párt iránt azért a megértésért, amelyet az ellenforradalom idején s az azt követő nehéz hónapokban irántunk tanúsított — mondotta. — Nagy öröm tehát számomra — folytatta Kállai Gyula —, hogy ezen a kongresszuson elmondhatom: a magyarországi helyzet ma már nem okoz gondot egyetlen testvérpártunknak sem. Elmúlt az az idő, amikor a háborús gyújtogatok hazánkban vélték megtalálni a szocializmus gyenge láncszemét. A Magyar Népköztársaságban — ellenségeink bánatára, barátaink örömére — szilárd és megdönthetetlen a néphatalom. Kállai Gyula ezután ismertette a magyar népgazdaság eredményeit, kiemelte, hogy már ez évben elérjük a hároméves tervünkben 1960-ra előirányzott legfontosabb gazdasági mutatókat, szólt a termelő- szövekezeti mozgalom nagyarányú fellendüléséről. — A párt és a kormány helyes marxista—leninista politikája alapján megszánt az ellenforradalom okozta rombolás kulturális életünkben is, ahol az ellenforradalom előtt és alatt elburjánoztak a revizionista nézetek. A burzsoázia által a magyar munkásosztály saraiba becsempészett anti- marxista felfogások és a franciaországi revizionisták nézetei között sok a hasonlóság — állapította meg. A revizioniz- mus elleni szívós harccal s ugyanakkor a szektás hibák felszámolásával vittük győzelemre a párt helyes vonalát. Ma már a tudományban, az irodalomban és a művészeti életben is általánosan érvényesül a párt eszmei befolyása — hangsúlyozta. — Tudjuk, hogy a íni munkánk része annak a hatalmas erőfeszítésnek, amelyet a Szovjetunióval az élen az egész szocialista tábor kifejt, és amely hivatva megakadályozni egy új világháborút és előmozdítani a nemzetközi proletariátus közös ügyét. Ugyanez a célja a Francia Kommunista Pártnak s ennek a kongresz- szusnak is. Olvastuk és meggyőződtünk, hogy Franciaországban nagy tömegek értik meg és helyeslik a kommunista párt irányvonalát. — Nagy örömmel értesültünk az akcióegység sikereiről, amelyet a francia dolgozók a kommunista párt vezetésével a községi választásokon és a békeharcokban elértek. Meggyőződésünk, hogy a Francia Kommunista Párt XV. kongresszusa előbbre viszi ennek az egységnek ügyét, s ezzel közös ügyünket: a béke védelmét és az emberiség haladását, a demokrácia és a béke ügyét Franciaországban és egész Európában. Amikor Kállai Gyula felszólalása végén a demokratikus szabadságjogokért és a békéért folyó franciaországi harc vezető erejeként a Francia Kommunista Pártot éltette, a jelenlevők felállva, lelkes tapssal közöntötték a magyar párt és a magyar nép küldötteit, s valóságos tapsvihar tört ki, amikor az emelvényről távozNEMZETKÖZI Sz EMLE GENF UTÁN - GENF ELŐTT A genfi konferencia tehát szünetel. Ez a szünet tagadhatatlanul annak a jele, hogy az ellentétes álláspontok közelebb hozása nem sikerült a kívánatos mértékben. Ennek okai eléggé ismeretesek. E »genfi szünet« ellenére még mindig megvan azonban a valószínűsége annak, hogy a július 13-án újra összeülő külügyminiszteri értekezletet végül is csúcstalálkozó követi. Az általános nemzetközi erőviszonyokon kívül a genfi konferencián elért bizonyos fokú haladás és magának a konferenciának a légköre is lehetővé teszi egy ilyen jóslat megkockáztatását. Adenauer Anglia ellen Valószínűségnél, erős lehetőségnél azonban többről nem beszélhetünk. A nyugati koalícióban végbement politikai, diplomáciai mozgások ugyanis arról tanúskodnak, hogy a tártában Kállai Gyula és Maurice , gyalást ellenző körök sietnek felhasználni ezt Thorez kezet szorított és átölelte egymást. Ne támasszanak újabb akadályokat a genfi külügyminiszteri értekezlet szünetében Moszkva (MTI). A szovjet közvélemény azt kívánja — írja a Pravda szombati száma —, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet szünetében ne gördítsenek újabb akadályokat a megegyezés útjába. Arra sem volna szabad felhasználni a szünetet, hogy — mint nyugaton teszik — ferde megvilágításba helyezzék az eddig végzett munkát. A reakciós nyugatnémet sajtó hemzseg az ilyen .megállapításoktól : »kudarc«, »fenyegetőzés«, »ultimátum«. A nyugatnémett kormánykörök úgy látszik, arra akarják felhasználni az értekezlet munkájának szünetét, hogy saját álláspontjuknak megfelelő útra tereljék a nyugati kormányokat. Egyes francia lapok szajkó módjára ismételgetik a bonni sajtónak azt az állítását, hogy nem szükséges tárgyalni a német kérdés békés rendezéséről és a berlini kérdés megoldásáról. A Pravda cikke kifejti, hogy a szovjet küldöttség Genfben nagy erőfeszítéseket tett Európa legégetőbb kérdésének elfogadható megoldásáért. Ilyen körülmények között furcsának látszik Herter amerikai külügyminiszter június 23-i beszéde, amely tárgyilagosnak nem nevezhető módon vádolta a Szovjetuniót, és több megállapítása a hidegháború szellemét tükrözte. Felvetődik a kérdés — írja a Pravda —, nem hatottak-e Herterre a bonni vezető körök. Természetesen Herter dolga,, hogy miként értékeli a Nyugat-Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokat. Az igazság azonban az, hogy Nyugat-Berlin szabad várossá alakítását ajánló szovjet javaslat célja nem e városrész »bekebelezése«, hanem az ottani veszedelmes helyzet megszüntetése. Hűha megszakította diplomáciai kapcsolatait a Dominikai Köztársasággal Havanna (Reuter). A kubai kormány pénteken jegyzékben értesítette a Dominikai Köztársaság kormányát, hogy megszakítja vele a diplomáciái kapcsolatokat. Kuba nem lehet közömbös tanúja annak, hogy a Dominika? Köztársaságban »tömegesen végzik ki a hadifoglyokat, és bombázzák a védtelen városokat. A dominikai kormány nem volt hajlandó a kubai kormány kérésére kiadni Batista volt kubai diktátort és más kubai háborús bűnösöket. A dominikai rendőrség indokolatlan lelkesedéssel nyújtott segítséget, amikor bombamerényletet követtek el a kubai nagykövetség ellen Trujüló- ban« — hangoztatja a jegyzék. Június 30-án nyílik meg New Yorkban a szovjet kiállítás A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása alapián június 30-án nyílik meg New Yorkban a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának kiállítása. A kiállítás negyven napig lesz nyitva. A kiállítás legjelentősebb részlege a tudomány, a technika és a szovjet ipar legújabb sikereit mutatja be. Ugyancsak sok kiállítási tárgy számol be a szovjet mezőgazdaságról. Külön részleg Ismerteti meg az amerikai látogatókat a szovjet la- kótáz-épltkezési programmal, a népjólét emelésére irányuló intézkedésekkel, a szovjet emberek mindennapi életével. a háromhetes szünetet a nemzetközi enyhülés megakadályozására. Ennek az általános ellentámadásnak első húzásaként könyvelhetjük el Adenauer ismeretes lépését, ti. azt a közlését, hogy továbbra is kancellár akar maradni. Aligha férhet kétség hozzá, hogy a vén politikus azért határozott így, mert úgy látta, hogy köztársasági elnökként kicsúszik a keféből a nyugatnémet politika irányítása, s a 'gondosan kiépített hidegháborús vonalat veszély fenyegeti. Ugyanide sorozhatjuk Adenauer megismétlődő angolellenes kijelentéseit is. A kancellárt dühvei és növekvő idegességgel tölti el az a körülmény, hogy az angol vezető körök a reális erőviszonyoknak megfelelően reálisabb kelet—nyugati politikát javasolnak partnereiknek. Az angol álláspont felülkerekedő se a , nyugati koalícióban elkerülhetetlenül megkongatja a lélekharangot az adenaueri elgondolások fölött. Adenauemek Erhard gazdasági miniszterrel folytatott vitája pontosan beleillik ebbe a képbe, illetve a nyugatnémet—angol ellentétek egyik megnyilvánulási formáját jelenti. Adenauer az eddig folytatott politika körülbástyázása végett feltétlenül híve a Párizs—Bonn tengelynek. Ennek azonban, mint az angol konzervatív párt félhivatalos lapja, a Daily Telegraph írja, »egyik kifejezése a közös piac. Ezzel szemben Erhard, a gazdasági szakember erősen támogatja a szabadkereskedelmi övezetet, amelyet a franciák elleneznek. Erhard egyszersmind Anglia felé hajlik«. Az Adenauer-féle ellentámadás harmadik frontja az a követelés volt, hogy a nyugatiak a genfi konferencia újrakezdése előtt tartsanak külön »csúcsértekezletet«. Nyilvánvaló, hogy mi rejlik a nyugatnémetek terve mögött. A javaslatot előbb az angolok, ezt követően az amerikaiak finoman ugyan, de elvetették. Ezek után a bonni kormánynak is meg kellett hátrálnia. Kár lenne túlbecsülni ezt a rövid kis közjátékot. Annyi azonban bizonyos, hogy Adenauer kényszerű meghátrálásában a nyers erőpolitika egyik csatavesz sét szemlélhettük az elmúlt napokban. De Gaulle Rómában Mint a francia köztársasági elnök olaszországi utazása mutatja, a Párizs—Bonn tengely másik oszlopa, de Gaulle sem Kíván tétlen szemlélő maradni a genfi szünet alatt. Olasz- országi tárgyalásai logikusan beleilleszkednek a Párizs—Bonn tengely politikai stratégiájába, de megfelelnek azoknak a külön céloknak is, amelyeket de Gaulle e tengelyen keresztül elérni akar. Sokszor megírták már, hogy melyek ezek a külön célok: Franciaország vezető szerepe Nyugat-Európában Bonn segítségével és Angliával szemben; Franciaország bejutása az »atomklubba« és ezen keresztül az Atlanti Szövetség legfőbb irányításába, és végül annak kikényszerítése, hegy az Atlanti Szövetség »a nyugati civilizáció érdekében az algériai háborút a NATO háborújának tekintse«. Mint a New Statesman nevű angol hetilap írja, »a cél rávenni az Egyesült Államokat, hogy közvetlen fizessen az algériai háborúért, ugyanúgy, mint ahogy Indo-Kínában tette«. De a francia tervek nem állnak meg Algériánál. A francia küldöttek azt is javasolták a ,NATO-ban, hogy tegyenek közzé egy olyan fenyegető nyilatkozatot, mely szerint »bizonyos körülmények között« megszállják Marokkót. Ebben az összefüggésben nézve elég egyértelmű de Gaulle olaszországi látogatásának jelentősége. De Gaulle azt szeretné, hogy Olaszország bízza rá Franciaországra érdekeinek védelmét a nemzetközi politikai színpadon. A Bonn—Párizs—Róma háromszög szóvivőiéként de Gaulle azt reméli, hogy nagyobb súlya lesz a másik, három »nagy«-gyal szemben, amikor eljön a csúcsértekezlet órája. De Gaulle tehát be akarja vonni Olaszországot a Bonn—Párizs tengely által már megteremtett reakciós tömbbe. A továbbiakban el szeretné fogadtatni az olasz államférfiakkal régi tervét: a Földközi-tenger nyugati részében • megteremtendő katonai csoportosulást, amelyben Franciaországon és Olaszországon kívül Franco Spanyolorszóga és Marokkó is részt venne. A Rómából érkező hírek arra vallanak, hogy az olaszok nem túlzottan lelkesednek de Gaulle elgondolásaiért. Nem mintha az olasz hivatalos körök elleneznének egy kereszténydemokrata uralom alatt álló reakciós, kartellizált nyugat-európai csoportosulást. Az úgynevezett európai közös piacban való részvételük ennek a szent szövetségnek a helyeslését mutatja. Olasz részről húzódoznak azonban attól, hogy de Gaulle nyugat-európai natalmi törekvését támogatva szembeforduljanak esetleg az Egyesült Államokkal és Angliával. Ezt az olasz -tartózkodást a Giorno című olasz polgári lap elég félreérthetetlenül tudtára is adta a magas francia vendégeknek: »A Párizs—Bonn tengely törékeny áhhoz, hogy mi rátámaszkodhassunk«. Az is eléggé látható, hogy az olasz kormány, amely újabban meglehetősen »érdeklődik« a Közép-Kelet iránt, nem akarja magát sem Algériában, sem másutt elkötelezni a francia gyarmati politika támogatására. A Scotsmann című angol polgári lap szerint éppen ezért »nem meglepő«, hogy Gronchi olasz köztársasági elnök töröltette azt a mondatot a látogatásról kiadott hivatalos közleményből, mely szerint de Gaulle az ő meghívására jött Olaszországba. A Bonn—Párizs tengely feltűnő aktivitással buzgólkodik tehát a nemzetközi színtéren. Tiltakozások az Izraeli kormány legyuerszállítási tervei ellen Telaviv (Reuter). Izraeli parlamenti körökben rámutatA Nyugat nem kéríillietí e! a válságot azzal, hogy homokba dugja a tejét — írja a New York Times New York ({áTI). A New York Times szombati számának egyik cikkében megállapítja, hogy a csalóka nyári nyugalom ellenére a német, illetve a berlini válság gondolata továbbra is ott kísért a nyu! ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TSZ-EK, FIGYELEM! I 0!©&é {fehérnemű 1 és munkaruha I kapható Vászonruha Posztóruha Alsónadrág Ing 50 Ft 100 Ft 5 Ft 15 Ft Bizományi Áruház, Kaposvár gatiak agyában. E gondolat ösztönözte Adenauert arra, hogy a nyugati hatalmak csúcs-értekezletének összehívását javasolja. E gondolattal a háttérben indítványozta Olaszország és Belgium az Északatlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Ezek a javaslatok azonban — írja a New York Times — Washingtonban. Londonban és Párizsban meglehetősen hűvös fogadtatásra találtak. A nyugati csúcstalálkozót »technikailag lehetétlennek«. az olasz —belga indítványt pedig »nehezen megvalósíthatónak« nyilvánították, és kijelentették, hogy »nem elég gyakorlati«. A New York Times ugyanakkor rámutat, Washington, London és Párizs azért sem helyeselte a NATO-tanács ösz- szehivását. mert attól félt, hogy a vita további nyugati nézeteltérésekre, sőt esetleg válság kialakulására adhat alkalmat. A »Nyugat azonban nem kerülheti el a válságot azzal, hogy homokba dugja a fejét« — hangsúlyozza a New York Time* cikk*. A NATO főtitkárának nyilatkozata Athén (AFP). Spaak, a NATO főtitkára, aki a görög kormány vendégeként Athénben tartózkodik, kijelentette: »az a hadsereg, amelynek nincsenek atomfegyverei, nem elég hatékony«. A NATO főtitkára szerint a Nyugatnak három fő feladata van: 1. elutasítani a Németország semlegesítését célzó terveket, 2. mindenáron ragaszkodni kell az amerikai csapatok jelenlétéhez Európában, 3. nem szabad elhagyni Berlint. Spaak azt állította, hogy e három pontban a NATO tagállamai egyetértenek. nak, a politikai vihar, amelyet az Izrael által Nyugat-Német- ország-nak szállítandó 250 000 tankelhérító gránátvető híre keltett, könnyen Ben Gurion bukását okozhatja. A kormánykoalícióban részt vevő két baloldali párt már nyilvánosan megbélyegezte a kormánynak azt a szándékát, hogy fegyvert szállítson Nyu- gat-Németországnak — nemcsak a zsidóknak a német nácik uralma idején elszenvedett üldöztetései miatt, hanem azért is, mert ez a fegyverszállítás elősegítené a német milita- rizmus újraéledését. ! Vizsgázott STATISZTIKUST. I okleveles t KÖNYVELŐT í és ! VARRÓGÉPMÜSZERÉSZT i ♦ ♦ ! felvesz a Kaposvári Ruhaüzem Kormányellenes zavargások a bolíviai Santa Grúzban La Paz (Reuter—AP). A bolíviai kormány pénteken kiadott közleménye szerint az ország keleti részében lévő Santa Cruz városban zavargások törtek ki. Tüntetők megtámadták a városi rendőrparancsnokságot. Három rendőr meghalt, kettő megsebesült. Megrongálták a város rádióállomását is. A hivatalos közlemény szerint a zavargásokat az államosított ónbányák volt tulajdonosainak érdekeit, kiszolgáló elemek robbantották ki. La Pásból repülőgépeken katonai egységeket szállítottak Santa Grúzba. A közlemény szerint a katonaság kezében tartja a helyzetet a városban, s az ország többi részében nyugalom van. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: változó felhőzet, több felé eső, zivatar, mérsékelt szél. A nappali félmelegedés keleten kissé csökken, máshol alig változik. Legmagasabb napnak hőmérséklet 23—26 fok között. Dél-Kínában szűnőben az árvízveszély Kanton (Üj Kína). A dél-kí- nai Kvantung tartomány területén megkezdődött a megáradt folyók apadása. A vízszint a delta-vidéken eddig 47 centiméterrel csökkent, de még mindig három méterrel magasabb a szokottnál. Bár az árvízveszély leküzdöttnek tekinthető, a gátak megerősítésének munkája folytatódik. A hősies árvízvédelmi munkálatok eredménye, hogy a víz a delta-vidék 137 gátja közül csali egynél tört utat. masának. A tartomány 400 000 hektár mezőgazdasági területéből alig valamivel több, mint 5000 hektárt öntött el az ár. j 16—18 ÉVES FIÚKAT ♦ betanuló munkásnak, valamint szakképzett t FÉRFI- ÉS NŐI ♦ J MUNKAERŐT ♦ í felvesz a » ♦ Kaposvári Ruhaüzem Magas árat fizetünk ruházati és lakberendezési tárgyakért. Bizományi Áruház, Kaposvár
