Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

Fiatal sertések gyors hizlalása fl nemzetközi egyiitioiükodés példája Pecsenye-csirke előállítása Közellátásunk sertéshús- és ■ zsírszükségletének biztosítása újonnan alakult termelőszövet­kezeteink egyik fő felada.ta. Legnagyobb részükben a te- nyésztörzsek beállítása most van folyamatban, így a te­nyésztői munka eredménye csak később jelentkezik. Ész­revehető hiány mutatkozik be­állítható süldőben, viszont bő­vebben áll rendelkezésre ki­sebb súlyú (20 kg) fiatal süldő. Ezeket eddig nem tekintettük beállítási anyagnak, mert az úgynevezett expressz hizlalás feltételei — takarmányozás, el­helyezés stb. — kevés helyen voltak biztosíthatók. Uj szövetkezeteink nagy ré­szében már nagyüzemi feltéte­leket tudunk teremteni, s az utóbbi évek tapasztalatai azt muttatják, hogy a legegysze­rűbb elhelyezési módok a leg­természetszerűbbek, és ezek adják a legjobb eredményeket is. A sajtó is ismertette az új szövetkezetekkel a gyorsan és olcsón építhető úgynevezett primitív hizlaldák építését favázzal, szalmatető­vel, amelynek lényeges része, az etetőtér drótkerítéssel be­keríthető. A Kaposvári Állami Gazdaság ilyen módon épitett hizlaldát három évvel ezelőtt, s ez hosszú időn át meg fog fe­lelni rendeltetésének. A hiz­laldához közel lucerna, lóhere áll rendelkezésre, s a borsó és egyéb tarlók is legeltethetők. A legeltetés céljára pár hollas terület is megfelel, mely a hí­zóállomány létszámához mér­ten emelhető. A nagy hizlal­dákkal szemben mutatkozó ez a rendkívüli előny minden új termelőszövetkezetben jelent­kezik. Az alacsony súly­ban (18—22 kg) beállított fiatal süldőnél éppen a legeltetés le­hetősége, a szabad mozgás biz­tosítása felbecsülhetetlen előnyt jelent a nagy hizlaldák­kal szemben. Ezt az előnyt az új termelőszövetkezeteknek is ki kell használni. A hizlalás módszere Minthogy az istálló padlóza­ta döngölt agyag vagy homok, a fiatal állatokra való tekintet­tel rendszeresen bealmozunk alomszalmával, s ezt a rend­szert egész éven át külön ho­mokozás nélkül fenntartjuk. Közismert, hogy a sertések az istállóban mindig egy helyre ürítenek, az almozást tehát úgy végezzük el, hogy a friss alom mindig a fekvőhelyre ke­rül, az üritö helyről a trágyát a hátsó nyíláson kirakjuk, és ennek helyére kerül az előző napon az állatok által már fel­aprózott alom. Ezt naponta el kell végezni és az állatgondo­zók minden külön megerőlte­tés nélkül az etetés alatt tíz­perces -munkával el is tudják végezni. A kikerült trágyát a takarmányos fogat naponta el­hordja a trágya telepre. Az állatok legeltetése, illet­ve jártatása a hizlalás kezdeti szakában délelőtt és délután 2 —2 órát vesz igénybe, melyet a hizlalás előrehaladtával ío- kozotason csökkentünk, és a hizlalás befejezésekor éz az időszak fél vagy negyed órára csökken. Ezzel a módszerrel a fiatal állatoknak nincs fogság­érzésük, nyugodtan fekszenek, és az egyébként tapasztalható jövés-menés, egymás háborga­tása megszűnik. A takarmányozás és etetés rendje Az első időszakban 50 kg-os súly eléréséig naponta három­szor etetünk: reggel 6, délben 12 és este 6 órakor. Ezután csak kétszer etetünk: reggel 6 és este 6 órakor. Kihajtáskor mindig itatunk. Előnyös hely­zetben azok a szövetkezetek vannak, ahol megfelelő meny- nyiségű fölözött tej áll rendel­kezésre, a tejvállalatok azon­ban írót és savót is tudnak szállítani, és ezt a lehetőséget minden szövetkezetnek ki kell használni. Minthogy hús- vagy húsjellegű sertések hizlalásá­ról van szó, a takarmány ada­golása a következő: Egy napra szükséges takar­mány: hízóállat Árpa Kukorica Korpa Fölözött Takarmány­súlya tej SÓ 20 0,80 2,— 30 1,03 2,— 3,5 gr 40 0,41 0.86 2.— 5,0, gr 50 1,36 0,60 1,50 6,0 gr 65 1.17 0,87 0,52 1,— 7,0 gr 80 1,40 1,12 1,03 8,5 gr 100 1,90 1,43 0,54 10,0 gr A fölözött tej íróval és savó­takarmányoztak. A most is val is helyettesíthető. Friss lu­cerna vagy lóhere étvágy sze­rint adagolható. A keményítő- érték hasznosul ási. arány a hiz­lalás kezdetén 38 százalék, a hizlalás végén 28 százalék. Ha takarmányborsó áll rendelke­zésre. ez mint kiváló sertésta­karmány behelyettesíthető. Bátran fogjunk hozzá a fiatal- sertések hizlalásához. A Kaposvári Állami Gazda­ság 1958 június elején állított be 22 kg súlyú hússertéseket, és ezek decemberben elérték a 105 kg-os átlagsúlyt, állandó 30 százalék feletti keményítő­érték hasznosítással. Az álla­tok napi 8—10 liter savót hasz­náltak fel, fölözött tejet nem mertetett módszer a közös ál­latállomány kialakítását segíti elő. Nagy segítséget nyújt a kezdeti istállóhiánnyal küzdő új termelőszövetkezetek trá- gyatenmeléséhez. mert ezzel a módszerrel annyi trágyát ter­melhetünk, amennyi almot fel­használunk. Legnagyobb azon­ban a jelentősége a bő termést ígérő takarmánygabona hasz­nosításában, mert segítségével új termelőszövetkezeteink tag­sága már ebben az évben je­lentékenyen emelheti a mun­kaegység-részesedés értékét. Ozsváth Károly, a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz főagronómusa, a TIT tagja. Moszkvában Albert Sebin ame­rikai tudós a napokban beszámolt szovjet kollégáinak az élő vakciná­val történő gyermekbénulás elleni oltással végzett kutatómunkájáról. Sebin professzor gyermekbénulás elleni »élő« vakcináját már több országban — köztük a Szovjetunió­ban is — jól ismerik. Mihail Csu- raakov és Anatolij Szamorogyin- cev szovjet tudósok elmondották, hogy a Sebin-féle virustörzsekből készített élő vakcinákkal több mint hárommillió embert immuni­záltak a Szovjetunióban. Az amerikai tudós a találkozó után a következőket mondotta: — Joggal elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió nagyban hozzájárult ahhoz a kutatómunkához, amely jelenleg a világ számos országá­ban folyik. A szovjet orvosok ki­mutatták, hogy az élő vakcina ár­talmatlan és védettséget nyújt. Ezt az esztendőt az élő vakcinakuta­tás nemzetközi évének nevezhet­jük. Ví ierőmü a gleccser tövében A Mont-Blanc északnyugati lejtőjén, Franciaországban megkezdték egy vízierőmű építését, amelyet a Mer-de- Glace gleccser olvadásvize táp­lál. A gleccser évente körülbe­lül 160 millió köbméter vizet szolgáltat. Ezt a vízmennyisé­get a jövőben 1430 méter ma­gasságban épített víztárolóban felfogják. Innen a víz 2,2 kilo­méter hosszú alagútoii jut el az erőműhöz, amely a föld alatt épül, hogy ne bontsa meg a hegyvidéki táj szépségét, és ne riassza vissza a turistákat. Törpe búvárhajó 300 meter mélységben Az olaszországi Como-tavon próbálták ki Nicola Grienti új tengeralattjáró-modelljét. A kis hajó hossza 1,80 méter, szé­lessége mindössze 50 centimé­ter. Miután a kis hajótestre megfelelő súlyokat — a kívánt mélységnek megfelelően szabá­lyozható hengereket — erősí­tettek, a törpe tengeralattjáró megkezdte merülését. Egy óra múlva elérte a 300 méteres mélységet, amelyet a jelenleg forgalomban lévő tengeralatt­járó típusok közül még egynek sem sikerült elérnie. Qtiazái a Bakonyban. VARPALOTÁTÓL AJKÁIG Magyarország kis ország, mégis lakói csak a nagy tájait ismerik. Pedig számos külön néprájzi, földrajzi és történel­mi tényezőktől körülhatárolt kis tája van hazánknak. Egyik ilyen táj a Dunántúli Közép- hegységnek az a része, ame­lyet a földrajzban Veszprém- Devecseri törésnek nevezünk. Hazánk területét a különbö­ző geológiai korokban tenger borította, amelyek üledéket raktak le. Egy ilyen tengeri üledék eredménye a Dunántú­li Középhegység. Ezt a felszínt később elöntötte a tenger, e tengernek üledéke a mészkő és dolomit. A későbbi időkben a, tenger visszahúzódott, és a Du­nántúli Középhegység vidéke északkelet-délnyugat irányban egy törésvonal mentén kiemel­kedett. Egy ilyen törésvonal a Veszprém-Devecseri törés is, melybe később ismét benyo­mult a tenger, s itt a nyugal­mas tengeröbölben képződött a táj gazdasági kincse: a szén. Földrajzi szemmel nézve a tájat az ellentétek vidéke: az egyik oldalon a vízben sze­gény, kopár, sivár fennsíkok, mészkő szirtek, csenevész er­dőfoltok, szegényes, köves táj, ezzel szemben a másik oldalon néhol őserdő jellegű föld, bükk-, fenyőerdő. bővizű forrá­sok, festői völgyek, várromok és nagy ipari létesítmények. Történelmileg és néprajzilag nézve hazánk egyik leggazda­gabb tája. A várak (Várpalota, Veszprém) a magyar nép tö­rökellenes hősi harcának em­lékei. A környék erdeiben ta­láltak menedéket Rákóczi szét­szórt kuruc csapatai, ide me­nekültek az 1848—49-es sza­badságharc elbukása után a mi Noszlopi Gáspárunk Vezetésé­vel azok, akik nem hitték, hogy elbukott a harc, s várták a folytatását. És ez az erdő adott menedéket a császári önkény ellen fellépő betyároknak és katonaszökevényeknek is. Ma ez a táj — a közép-du­nántúli iparvidék — a hazai alumínium ipar és vegyiipari központja. Itt halad a 8. számú müút és a budapest—gráci fővasútvo­nal. A vasút és a müút törés­vonalban levő városokat, fal­vakat kapcsolja össze mint gyöngyfűzért. Ha keletről kö­zeledünk vasúton, a Mezőföld elhagyása után Várpalota az első nagyobb település. Ma jel­legét nem a négytornyú vár (melyből kettő ma is áll), ha­nem a November 7 erőmű ad­ja meg. A régi és az új talán sehol sem olyan eleven, mint itt. 1932-ben jött létre a város Várpalota, Pét és lnota egyesí­téséből. Még megtalálhatók az alacsony, mészkőből épült zsúpfedeles paraszti házak, de ezek egyre elvesznek a több- emeletes munkásházak között. Gyárkémények, hűtőtornyok, felvonulási épületek, drótkötél- pályák, nagyfeszültségű elekt­romos vezetékek oszlopai jel­lemzik a tájat. A szűk völgy miatt alig van helye a vasút­nak és a műútnak, és így több­ször keresztezik egymást, hogy valahogy elférjenek. Hajdan szélmalmok voltak az energia­bázisok; még ma is található itt szélmalom mint műemlék, például Tés községben. A gya­kori szél biztosítja a sok füs­tös üzem ellenére a jó levegőt. Veszprémet a Bakony fővárosa néven emlegetik. Méltó is er­re a névre. A történelemben sokat változik szerepe: vár, püspökség, ma megyei köz­pontja mellé ipari és kulturá­lis funkciói is csatlakoznak igen jelentős idegenforgalom­mal. Kissé félreesik a vasúti fővonaltól. Maga a város sok­színű képet mutat. Központja a meredek sziklabárcre épült egy utcás vár. Minden háza műemlék, most folyik restau­rálásuk. Elválaszthatatlan a város képétől a várat körülfo­lyó, tisztavizű Séd-patak, a sok virágos kert, park, gírbe-gör­be, emelkedés utcák, gyönyörű völgyhídja, kis állatkertje. Ezek teszik kedvessé, vonzóvá, felejthetetlenné az idegen szá­mára az öt dombra épült vá­rost. Veszprém a nehéz vegyiipar központja. Egyeteme, kutatóin­tézete a vegyiipar tudományos fejlődését szolgálják. Herend a magyar porcelán­ipar központja. A herendi por­celán világmárka. A gyárat 1839-ben alapította Fiser Mór, alig tíz év múlva készítményei már világhírűvé váltak. Ajka egészen fiatal telepü­lés, alig 17 éves; a törésvonal nyugati kijáratánál fekszik. Létrehozója és fenntartója a csingervölgyi szén, a közeli bauxit és mangán. Ezek a té­nyek tükröződnek iparában. Erőmű, timföldgyár, alumí­niumkohók, üveg- és téglagyár bizonyítják, hogy a környék gazdasági központja. 56 köz­ségből járnak ide dolgozni a munkások. Bár 20 000 lakója van, még nem sikerült a váro­si rangot elérnie. Változik a táj, változnak az emberek. Ősi foglalkozások: mészégetés, háziipar, erdei pásztorkodás, fakitermelés — ma már a múlté. Ma a tájra nem a fejszét vivő favágó em­ber képe a jellemző, hanem a bányászlámpát vivő, jólöltő- zött embereké. Szemünk előtt folyik az ember tervszerű táj­átalakító munkája. Épül a szo­cializmus, melynek hirdetői az egyre szaporodó új lakások és modern üzemek sorai. Miklós Endre tanár, a TIT tagja. nagyüzemekben A csibenevelő házakból má­jusban kikerültek a tovább te­nyésztésre szánt növendék ba­romfiak vándorólakba vagy ólakba. A felszabadult nevelő­házakat minden további nélkül üzemeltethetjük, de egyéb üre­sen álló épületeket is (istállót, sertésfiaztatót, sertéshizlalót) kevés költséggel át lehet ala­kítani baromfihizlaldává. A baromfihizlalással a baromfi- telep bevételét a termelőszö­vetkezetek igen jövedelmezően kiegészíthetik, ha a rendelke­zésükre álló adottságokat a szakszerűség szem előtt tartá­sával kihasználják. Milyen legyen a csiuenevelö-ház, vagy az erre a célra átalakított egyéb épület? Gondosan ügyel­jünk arra, hogy huzatmentes, jó levegőjű, lehetőleg délkeleti fekvésű nagy ablakokkal, az egyenletes hőtartás biztosítható legyen. A hizlalásra szánt csibék fo­gadása előtt 3—4 nappal ké­szítsük el a mélyalmot, amely 25—30 cm vastag, egyenletesen elhintett, ledöngölt lótrágyaré- tegből és a tetejére 2—3 cm vastagon feiszórt szecskázott szalmából álL Az ezen a módon elkészített mélyalomra csak akkor helyezzük el az állato­kat, ha a felmelegedés után nyitott ablak mellett az am­móniák elpárolgott belőle. A jól elkészített mélyalom május végétől, illetve június elejétől — ha az időjárásiban átmeneti­leg hűvösebb fordulás mutat­kozna is — a fűtést teljes egé­szében pótolja. Igen nagy mun­kamegtakarítást jelent a mély­alom alkalmazása, mert takarí­tani nem kell, csupán 2—3 na­ponként villával a felső réteget fellazítjuk. Az újabb kutatások szerint a mélyalom antibioti­kumot és B-12 vitamint is tar­talmaz, ami kedvezően befo­lyásolja a csibék növekedését. A mélyalmon nevelt csibék jól érzik magukat, és az eddigi vé­lemény szerint kevesebb meg­betegedés volt tapasztalható. 1 négyzetméternyi területre 3—4 hetes korig 14—18 csibét he­lyezhetünk el. A csibehizlaldák felszerelési tárgyai közé tartozik a vályú, amely V alakú, 1 méter hosszú, fából készült alkalmatosság, magassága 5—6. felső szélessé­ge 8—10 cm legyen. Ügyeljünk arra, hogy az állatok részére elegendő vályú álljon rendel­kezésre, illetve a vályú mind­két oldalán kényelmesen el tudjanak helyezkedni a csir­kék. Az itató edényekben ■ ál­landóan friss, de ne hideg víz legyen. Kis ládikákba helyez­zünk el apró folyami kavicsot is, mert a felvett takarmány megőrléséhez a zúzó-gyomor- nak szüksége van rájuk. 4 he­tes koruk után automata ete­tőkből etessünk, amelyekben állandóan az állatok előtt van a takarmány, és tetszés szerin­ti mennyiségben fogyaszthat­nak belőle. Áz automata ete­tők a mennyezetre függesztve a padlózattól 5—10 cm-re le­gyenek, 50—70 darab állatra számítsunk egy etetőnyílást. Hogy az állatok tízhetes ko­rukra az 1 kg súlyt elérjék, magas energiaszintre van szükségük, ezért minden Időt ki kell használni az etetésre, kielégítő vitamint és ásványi anyagokat kell biztosítanunk. A takarmányt már a csibék beállítása előtt biztosítani kell (húsliszt, baromfitáp) olyan mennyiségben, hogy az a hiz­lalásra beállított állatok táplá­lékát tízhetes korig teljes egé­szében fedezze. 1 kg súly elé-, réséhez három és fél, négy kg takarmány szükséges. A hizlalásra beállított csibé­ket már az első naptól kéthe­tes korukig etessük minden két órában durvára darált ten­gerivel, árpával, zabdarával. Utána térjünk rá a keverékta­karmány etetésére automatá­ból. A takarmány körülbelül az alábbi összetételű legyen: kukoricadara 30—40, árpadara 20—30, búzakorpa 10, napra­forgó-dara 10—15, húsliszt 10—i 15, lucerna-liszt 5, csukamáj­olaj 0,5, futor 2—2,5, erra 0,3 és só 0,5 százalék. A takarmányt jól keverjük össze, és szárazon automatából etessük. Naponta egy-kétszer fölözött tejjel kevert takar­mányt is adjunk állatainknak: Baromfitáp etetése esetén adjunk hozzá 20—25 százalék kukoricadarát. 6 hetes koruk­tól kezdve pedig 50 százalékot; Az itatóedényeket töltsük meg tejjel, különösen a hizlalás vé­ge felé, mert igen jó ízt ad a húsnak. A hizlalásra beállitott csibe­anyag fő feltétele, hogy egész­séges, keresztezett hibrid csibe, hústermelésre alkalmas és jól tollasodó fajta legyen. Igen al­kalmas hizlalásra a magyarfaj­ta csibék mindhárom színvál­tozata. Mennyit Jövedelmez? Ha a baromfigondozó az ál­latszeretet mellett betartja a hizlalás szabályait, akkor 1500 férőhelyes nevelőben az aláb­bi kalkuláció szerinti jövedel­met tudja elérni a termelőszö­vetkezetben: 1. Vételár 1500 db csibe á 2,60 Ft 3 900 Ft 2. takarmány 10 hétre, 4 kg, 60 q, 35 q baromíitáp 11 130 Ft 25 q saját takarmány 4 500 Ft 15 630 Ft 3. Munkabér 70 napra á 0,5 m.-egys. = 35, á 40 Ft 1 400 Ft 1350 db csibe után eredmé­nyességi m.-egys. = 105, á 40 Ft 4 200 Ft 5 600 Ft 4. Általános költségek az ossz. költség 15 százaléka Bevétel: 1350 kg csibe augusztusban á Kiadás: Az egy csibére eső jövedelem 3,15 Ff, ha tehát valójában nagyüzemi hizlalást folytatunk, akkor legalább 8—10 000 darab csirkével kell foglalkoznunk, vagyis a jövedelmezőséget csi­bénként annyiszor 3,15 forint­tal növeljük. Az automatizált hizlaló telepek bevétele jóval 3 889 Ft 3 889 Ft Összesen: 29 019 Ft 25 Ft 33 750 Ft 29 019 Ft Egyenleg: 4 731 Ft felülmúlja a többieket, mert 5—6000 csirke hizlalását tudja ellátni egy dolgozó, és a szállí­tási költségek is több állatra oszlanak meg. Pusztay József, a Somogy Megyei Tanács baromfi- tenyésztési főelőadója, a TIT tajüa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents