Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

SOMOGYI NÉPLÁP

5

Vasárnap, 1959. május 17A családon belül marad

Adópanasz — furcsa háttérrel

V

asúti egyenruhát viselő, magas, szőke, harminc körüli fiatalember nyit be a szerkesztőségi irodába. — Gyurka László vagyok Kaposmérőből — mondja bemutatkozásként, és előadja sérelmét.

írást kapott arról, hogy fizetéséből — májustól kezdődően — havi 300—300, összesen 2600 forintot letiltottak. Indok: tavalyi adóhátralék. Hát ez meg milyen fán terem? Nincs neki földje egy tenyérnyi sem — azaz, hogy most tett szert egy kis házhelyre (arra még nem lehet adótartozása), s építeni akar családi házat. Két kisfia és felesége eltartásáról gondoskodik havi 1260 forintos keresetéből.

De várjunk csak. mintha rémlene valami... Igen, megvan! Apósa, Katona Sándor tízholdas gazda — akivel egy fedél alatt élnek — átadott neki két holdat. Nem tulajdonba, csak használatra. Nyilván ez a föld a hátralék forrása. De ez lehetetlen. Hiszen «-apa úgy mondta, rendezte ennek a két holdnak az adóját is, pénzben és búzában egyaránt«.

— Igazolás, hivatalos papír? — próbálom közbevetni.

— Nincs nálam semmi — válaszolja.

Aztán megegyezünk, hogy pár nap múlva ismét felkeres, elhozza a iratokat.

» * *

N

em pár napot, hanem egy hetet vártam panaszosunkra. Hiába. Mivel ő nem Jött, mentem én. Arra jártamban betértem a mérői tanácsházra. Mégis csak igazságtalan dolog volna hallgatólagosan tudomásul venni, hogy packázik az adóhivatal Gyurka Lászlóval. Vagy tán valaki megfélemlítette: ne mer* jen ismét panaszkodni a párt lapjánál, mert abból cikk születik, amely elmarasztalja a tetteseket Avagy — s ez veit a legmerészebb feltevésem —: időközben az adócsoportnál rájöttek a tévedésre, és kijavították azt.

— Gyurka László ügye? Elmondjuk töviről hegyire, de ha akarja, megnézheti az adókönyvet is — mondj ák készségesen a mérői elvtársak.

íme, a hiteles adatok: Gyurka László a felesége által kitöltött adóbevallási nyomtatvány tanúsága szerint 1958-ban 2 hold saját és 3 hold 1119 négyszögöl bérelt tartalékföldet használt. »A saját« föld Katona Sándor gazdáé, aki lányát és vejét segítendő, átadta nekik ezt a területet, és he- lyetüjk rendezte a 2 katasztrális hold búzaföldadóját, a tartalékföld búza-bérleti diját és búza-földadóját is. A pénzadó azonban nem folyt be az állami kasszába. Tavalyi kivetés 1330 forint, régebbi (1956-os) hátralék 577 forint, mezőőri díj 46 forint, községfejlesztési hozzájárulás 67 forint, aztán a késedelmi kamat, s így 2600 forintra rúg a tartozás. Ez az összeg szerepel a fizetésletiltási papíron is.

Lám, nincs ebben semmi törvénytelenség. De hát miért nem kereste fel szerkesztőségünket a megbeszélt időpontban Gyurka László? A válaszra ő a legilletékesebb.

* * * ^

B

aglas 31 — ez olvasható a házszámtáblán. Itt lakik Katona Sándor és veje. Csak a fiatalasszony van itthon. Férje a városban, apja pedig a mezőn dolgozik.

— Jogosan tiltották le a férje fizetéséből a 2600-at — adom át a tanácsnál szerzett értesüléseimet.

— Nem úgy van. Apám megfizette a 2 hold adóját is. Érti?

— Értem, de szabadna megnéznem az adóíveket?

— A mienk az uramnál, apámé pedig nála van — feleli.

Lám, mégsem tudtunk a dolog végére járni. * * *

I

smét Kaposmérőben vagyunk a tanácsnál. Balassa Tibor, a Kaposvári Járási Tanács pénzügyi osztályvezetője tételesen megvizsgálja az ügy minden részletét. Az adócsoport helyesen járt el — ez a végső megállapítása. Gyerünk a panaszoshoz.

Gyurka Lászlóval beszélgetünk. Apósa is élénk érdeklődéssel figyel. Néha-néha közbe is szól. Egyszer aztán hoz egy nyugtát, amely 300 forint befizetését igazolja. Ez az összeg az idei adóba ment volna. Aztán 400 forintos borjúnevelési kedvezmény is megilleti. Volna-e rá mód, hogy ezeket a tételeket beszámítsák a veje tartozásába? — erről érdeklődik. Megkapja a választ az osztályvezetőtől.

K

aposvár felé tartunk gépkocsival, lünk jön Gyurka László is. Űtköz

Vejön Gyurka László is. Ütközben örömmel mondja: a családon belül megegyeztek abban, hogy a fizetéséből levonásra kerülő 2600 forintot megtéríti az apósa.

— Az őszinteséget megvallva csak az adóív szerint volt nekem földem. Apósom művelte meg azt is, és övé lett a termés is.

Hát mégiscsak tévedett a mérői adóügyi csoport! Katona Sándor 8 hold 600 négyszögöl saját földjét, 1 hold tartalékterületét meg a veje nevén szereplő szántót így kellett volna nyilvántartásba venni: Katona Sándor saját földje 10 hold és 600 négyszögöl, kishaszon- bérleti földje pedig 4 hold és 1119 négyszögöl. És eszerint a megfelelő kategória maga- sebb adókulcsát kellett volna alkalmazni az adókivetésnél.

Amit a törvénytisztelő gazda hírében állott Katona Sándor elkövetett, az nem csupán családi ügy ... Agyafúrt számításában azonban ezúttal csalatkozott. Ha rendezte volna tavaly a »veje pénzadóját« is, akkor most nem kellene kamatot fizetnie. De hát így van az ember a görbe úttal: nem mindig sikerül »bevenni a kanyart«. Vigasztalásul az szolgál számára, hogy a családban marad a haszon is, a teher is. A jövőben pedig nem lesz ilyen fura adóügye: a szövetkezeti gazdálkodós átvágja a paraszti utak görbéit.

Kutas József

A szarvasmarhák utódellenőrzéséről

Kevesen tudnak részleteseb- származó üszőborjak száma

ben arról, hogy országosan — és így megyénkben is — foglalkozunk a szarvasmarhák utódellenőrzésével. E módszer alkalmazása elsőrendű feladatunk, mivel megyénk mezőgazdasági jellegénél fogva szép állattenyésztési, ezen belül szép szarvasmarhatenyésztési múltra tekint vissza. Éppen ebből kiindulva éreztük, hogy a szarvasmarhatenyésztés minőségi fejlesztést illetően valami még hiányzik. Erre hívta fel figyelmünket az elmúlt év elején a Földművelésügyi Minisztérium, amikor megszabta a szarvasmarhák utódellenőrzésének feladatát. Az utódellenőrzés kérdésének tárgyalásakor megláttuk, hogy mik a

legalább 20—25 legyen. Ezeket

ki is alakította. E példa nyomán a megye más állami gazegy csoportban kell nevelni, daságaiban is megkezdődött az Az utódcsoportökat a születés- utódellenőrzés.

tői kezdve figyelemmel kell kísérni. Először külemdleg bíráljuk el azokat. Azt nézzük, hogyan örökítette át a bika az utódokra testformáját és színét. Ha az utódok külemre és színre nem egyöntetűek, köny- nyen megbetegszenek, nagyon hajlamosak az elhullásra, úgy már bizonyos következtetéseket vonhatunk le a bika további használatára vagy a tenyésztésből való kizárására vonatkozólag. Az üszőcsoportokat továbbra is figyelemmel kísérjük egészen addig, amíg az első ellés után meg nem

Az utócellenőrzés hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a mesterséges termékenyítő állomásokon csak megfelelő tenyészbikákat hagyjunk meg. Ez a módszer tehát a szarvasmarha- tenyésztés minőségi fejlesztését szolgálja majd.

Károly Emil,

a Törzsállattenyésztő 1 Állomás munkatársa.

Felhőkkel kergetőzik a szél,

Új otthont találtak

egy kérvényt a tanácshoz. Egy hét múlva Siófokra hívták, és közölték vele, hogy azonnal elfoglalhatja állását Kőröshegyen. Kilenc évig éltünk Zalaegerszegen. Máról holnapra otthagytuk és boldogan ...

Megáll egy pillanatra a beszélgetés. Az o.sszony tekintete végigszalad a dimbes- dombos tájon, a közeli erdőn, és megpihen a mélyben elterülő méltóságteljes enyhe ködbe burkolózó magyar tengeren.

— Igen — szólal meg egész halkan —, ide kívánkoztunk, itt érezzük jól magunkat. Mindketten nagykanizsaiak vagyunk, de bizony nem mennénk vissza.

A kapa meglendül újra, és az asszony munka közben folytatja a beszélgetést. A gaz

s a sárga napgolyó hol itt, hol éíettelenüí huUik a S0Tnk kijött kibukkan egy felhopamacs zé Vajon mennyi idős lehet

mögül. A kőröshegyi szőlőkből gyönyörű kilátás nyílik a

ez a kedves, mosolygós asz- szony, aki itt találja meg bolcsillogó Balatonra s a túlsó dogságát, ahol szabadon nyaroldal láncszemekként összekapcsolódó hegyeire. A szőlőben asszonyok, férfiak kapál

galászik a szél, koppan a kapa, s ahol szemlátomást fej lődik, nő az idei

nak, hangos jókedvüktől még Mintha érezné, erről kezd be- élőbbé, még szebbé válik a szélni.

termés?! vei.

Magas,

meglátja a sorok közt közeledő férjét.

— Jön Miklós — csak eny- nyit mond, és már folytatja is a munkát, talán azért, mert azt akarja, hogy férje éppúgy meg legyen elégedve az ő munkájával, mint a többieképompás táj.

— Éj, ej, Náci, de nagyon feledékeny vagy, hogy hiányzik az a fényképezőgép, itt ebben a környezetben még mi is szépek lennénk — mondja az egyik asszony Máyhoffer Mik- lósnénak.

— Ügy van, bizony! Már nagyon kellene egy fotográfia, hogy meglássam én is, mit fiatalodtam az utolsó fényképem óta — hangzik innen, onnan. Minden mondatot derültség követ, és nincs se vége, se hossza a kedves, barátságos heccelődésnek.

Az asszony — Máyhoffer Miklósné — érti a tréfát. Visz- szavág, a többiekkel együtt nevet, a mosoly ott bujkál szemében még akkor is, mikor egy pillanatra csönd van, s csak a kapák, földbevágásának zaja mutatja, hogy itt dolgoznak. Ügy társalognak, olyan a hangulat, mintha már hosszú ideje együtt volnának, pedig Máyhofferék március vége felé költöztek Kőröshegyre, s* az asszony három-négy hete lépett be a szövetkezetbe.

— Zalaegerszegről kerültünk ide — mondja. — Férjem Ofpronómus. Igaz, hogy egészen »friss« — teszi hozzá nevetve idézőjel hangsúllyal —, már úgy értem ezt, hogy most fejezi be a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tanulmányait, no persze levelezőként. Most éppen Siófokon van járási értekezleten.

— Hogy kerültek ide?

— Hát — mondja elgondolkozva —, férjemnek minden

— Három gyermekünk van — mikor látja a hitetlenkedő tekintetet, nevetve erősíti meg állítását. — Bizony nem vagyok egészen fiatal, harminc évet már letapostam az életemből. Ez az oka, hogy egy

barna ember, le-le- hajol egy-egy szőlőtőkéhez, nézegeti, vizsgálgatja, levelet vesz le róla szakértelemmel és szeretettel.

— Nehéz beszélni a munkámról — mondja Máyhoffer Miklós —, nagyon szeretem, örülök, hogy ide kerültem. Takicsit szűkösen vagyunk ekko- ián a feleségem már elmondta,

ra családdal, mert egyszoba- összkomfortos lakást kaptunk. Persze, ezt nem panaszképpen mondom. Ideérkezésünk után hamarosan meglátogatott bennünket a tsz elnöke és családja, Geigerék, akkor tudtam meg, hogy Tériké, az elnök felesége is itt kinn dolgozik. Kedvet kaptam én is, és beléptem a termelőszövetkezetbe. Sokan mondták a faluban, hogy Miklós mellett az irodában akadna nekem dolgom, de én inkább ezt választottam, ugye, Tériké? — kérdezi megsőt biztos vagyok benne — teszi hozzá mosolyogva —, mert az asszonyok jobban tudnak beszélni. Okos emberek laknak errefelé, akik nagy gondot fordítottak arra, hogy a szakmai tudásuk meglegyen. Talán nincs is olyan em.ber a községben, aki valamilyen tan- folyamot nem végzett volna. Ehhez mérten én igyekszem a legjobb tudásomat adni, és bízom abban, hogy nem lesz semmi baj.

Boldog, megelégedett a Máy- hoffer-házaspár. Bíznak maerősítésképpen' a mellette dől- gukban, és bíznak a községgozó Geigernétől. — így let tem tsz-tag.

A sorok fogynak. Már azt számolgatják, mennyit dolgoztak egész nap. Máyhofferné semmivel sincs lemaradva a többitől.

— Eleinte úgy vettem észre — mondja, tartanak tőlem az emberek, hogy mint kezdő kapás talán ügyetlenkedni fogok, de ez már teljesen eltűnt. Igaz, sokszor nagyon elfáradtam, mert valóban azon igyekeztem, hogy ne okozzak csalódást, ne maradjak le ...

Nem kell külön magyarázat, hogy ezt észrevegye bárki is, a jókedélyű asszony együtt tréfál a többivel, és kapája is

vágya az volt, hogy a szóié- egy vonalban lépeget másoké- szetben dolgozzék. Be is adott val. Fölegyenesedik, körülnéz,

ben, melyet otthonuknak választottak és magukénak éreznek. Bíznak az emberekben, akikkel együtt dolgoznak naponta, s akik rövid idő alatt éppúgy megszerették a bájos, vidám asszonyt, mint a megfontolt, komoly agronómust. Megérezték, megértették, hogy mindketten értük és mindnyájukért dolgoznak.

A dombok sziluettjét lassan szürkeség vonta be, a kapák a váltakra kerültek, mindnyájan hazafelé indultak egy eredményes nap után. A Máyhoffer házaspár is sietve sza- porázta lépteit új otthonuk felé, ahol minden bizonnyal már nagyon várta őket három kisgyermekük.

Vörös Márta

NEM MARADTAK MAGUKRA

CSÖMEND NEM NAGY TELEPÜLÉS. ötnegyedszáznál

tennivalóink a

tenyésztésben. Elsősorban javítani kell a tenyésztői munkát. Célunk olyan utódok nevelése, amelyek a ltülem megtartása mellett, sőt szervezeti szilárdságuk növelésével a termelésben felülmúlják őseik hozamát.

ismerjük egyedenkénti tejter-\ alig több házával csöndesen kan közülük azt hitték, hogy

zét. Szövetkezett a falu népe. rült a 260 hold hibridkukorica ipari Ktsz a falujukban lakó, Persze nem ment könnyen. So- magja is. S ma már — sorolja de náluk dolgozó két kőművest

szarvasmarha- melési eredményüket. A te j-r. húzódik meg a marcali járás az ígéretek megmaradnak csak

termelési eredményt összeha-J falvainak sorában. Lakói nem scmlítjuk az üszők anyjáéval, > panaszkodnak, nem is volna az apjuk anyjáéval, valamint i miért. Hiszen a földosztáskor, a csoporttal párhuzamosan be- \ a .múlt keserű verejtékéért a

ígéretnek, s a tagság meg küszködhet újra. »Most itt vannak nálunk, de meglátjuk majd, jönnek-e akkor is, ha

Németh Sánoor, a tsz egyik patronálója olyan pontossággal, mintha ő volna az elnök — jó ütemben folynak a növényápolási munkák is. A mák, a cukorrépa sarabolásáállított más üszőcsoportéval. J történelem oly igazságos örök- már együtt leszünk« — mon- val és egyelésável végeztünk.

Az összehasonlításból tudjuk iségbem részesítette őket, mely- megítélni, hogy a bika a tej-Jről álmodni sem mertek volna; termelést illetően javító vágyj csaknem valamennyi gazda

dogatták.

KELLEMESEN CSALÓDTAK. Mert az elvtársak nemMinden állattenyésztő gazda rontó hatást fejtett-e ki az i középparaszttá emelkedett, csak szép szavakat mondtak a

tudja, hogy a jó apaállatok kiválasztásához a származást és a külemet is kell ismerni. Ugyanakkor tudják azt is, hogy az utódok gyakran nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért szükséges az apaállatok utódait figyelemmel kísérni és elbírálni. Különösen indokolt e módszer alkalmazása a mesterséges termékenyítés hálózatában működő tenyészbikáknál. E hibák után ugyanis évente sóik száz, sőt pár ezer utód is szüutódokra. Ettől függ, hogy a ( bikát meghagyjuk-e a tenyésztésben, vagy pedig kiselejtezzük.

A tejtermelésen kívül hízé-<

Nem kell azon csodálkoznunk, szervezés idején, hanem most ha ehhez a jussukhoz köröm- is köztük vannak. Segítenek szakadtáig ragaszkodtak. Hi- nekik. Mint a párt aktivistái, szén nem szívesen mondtak le főleg a munkaszervezetek, a

róla A hosszú évszázadok fokonysági vizsgálattal is foglal- rlyamán nagyon megtanulták kozik az utódellenőrzés. A hí-#azt, hogy ott a jog, a boldog- zékonysági ellenőrzés nővén- fság, ahol a földtulajdon van. dékbikával történik. Legalább f Ebből következett, hogy Csőbizalom, a jövőbe vetett hit megteremtésén fáradoznak.

Eljött a vetések ideje. Az 1090 holdas közös szántó várta a magot, de honnét, miből —

15 növendéfcbikát a már előbb fmenden a felszabadulást köve- néztek kérdően egymásra a taémlített egyöntetű tartási és < takarmányozási körülmények ' között kell nevelni. Amikor a( növendékbikák a kívánt súly-* határt elérték, akkor vágásra*

gok. S megszólalt a vezetőség tenyészmarhaistállóvá alakí- ifj. Tálas László elnökkel az tották át. Ezenkívül egy volt

tő 13 esztendőben egyetlen termelőszövetkezet sem alakult.

Csak szemlélődtek, tapogatóz- élen, és hallatták szavukat a tafc a gazdák, messziről néze- szövetkezetét patronáló elvtárletik. Ez teszi szükségessé az kerülnek. A vágási súlyból és1

utódok ismeretét.

A szarvasmarhák utódellen- őrzése bizonyos feltételekhez egyedek van kötve. Előfeltétel például sere. a nagyobb létszámú tehénállomány majd

ahol a tartási, gondozási és tagették az újat, de elhatározásra nem jutottak.

Ez év elején azonban megváltozott a helyzet. Az országos méretű

a feletetett takarmány meny- nyiségéből következtetünk az takarmányértékesítéAz utódellenőrzési munkába J igaz érveket magukkal hordo- (állami gazdaságok, megyénkben elsőként a Nagy- f zó agitátorok, a meggyőző sza- termelőszövetkezetek), bereki Állami Gazdaság kap- J vú, segítséget ígérő elvtársak, csolódott be. A gazdaság ajs a 18—20 holdas régi gazdák

bői, így építeni kell. Egyelőre akaró emberek alkotják

sak is. S biztató, bizalmat osztó szavaik nyomán sorra kerültek le a padlásokról a magok, melyeket nem sikerült a forrongásból már központi készletekből beszerez- ja nagyobb arányú építkzésre.

Érdemes megemlíteni, hogy hold mákot a nagyarányú saját erőből tör- többi vetési ténő átalakításokhoz kevésnek

néhány napra átengedje hozzájuk.

Az építkezésekkel egyetemben megtörtént az állatok összehordása és ideiglenes elhelyezése is. Állatállományuk 57 igásló, 94 szarvasmarha és 250 juh, melyet egy juhász hozott a közösbe. Tervük, hogy ez utóbbi állományt hitelakció keretében 500-ra emeljék. Ezenkívül hízóba újabb 50 szarvasmarhát vásárolnak. Augusztusban beszereznék 250 hízónak valót, és 30 fehérhússertés anyakocát is. Ezeket, míg sertésólat nem építenek, a tagok nagyobb gazdasági épületeiben kívánják elszállásolni.

NEHEZEN ÉS NAGY GONDOK KÖZEPETTE honosodott meg az újfajta gazdálkodási cselédlakást 50 férőhelyes mód Csömenden, s a nehézségek még ma sem szűntek meg. De mert szorgalmas, dolgozni

KÖZBEN ARRÓL SEM FELEDKEZTEK MEG, hogy kialakítsák a közös állatállományt. Ehhez előbb épületekre volt szükség. A régi uradalmi majort a felszabadulás után szétbontották, szétosztották, s belőle lakóházakat építettek. Ez is kellett. Igaz, most már bánják a tagok, de mert a bánkódás úgysem használ, cselekvésre váltottak át. Az egyetlen megmaradt 20 méteres régi istállót 35 férőhelyes

szarvasmarha-istállóvá. Több nem maradt a hajdani majora tagok nagyobb istállóit, pajtáit alakítják át, míg nem fűtők sem maradtak ki. Jöttek az ni. Megkezdődhetett a vetés.

A huszonhárom sorra követte a munka. Közösen adták össze a

karmányozási körülmények mesterséges termékenyítésből (és a Széchenyi gróf hajdani

burgonyát is, egy-egy 4—5 mázsát is hozott.

«somosak. Továbbá: a fiatal és a természetes fedeztetésből - cselédeiből lett középparasz- ben befejeződött az összes kő- bikáktól e gazdaságokban származó üszőcsoportokat maratok megszorították egymás ke- ra tavaszi munka. Földbe kehi zonyult az építő brigádjuk- gazda hoz tartozó egyetlen kőműves Ideje- munkája, így az aktivisták a

tsz-vezetősécgel karöltve elintézték, hogy a Marcali ÉpítőMárcius 1 Termelőszövetkezetet — amit az is bizonyít, hogy nem egy tag már 60—70 munkaegységet szerzett — nem kell félni a megtorpanástól. S hogy az eredmények elérésében nem kis részük volt a kiküldött pártaktivistáknak, ezt ma már senki sem vitatja;

Szentai Sándor