Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

Vasárnap, 1959. május 17. 4 SOMOGYI NÉPLAP fl Rudé Právo New York-i tudósítójának riportja Prága (CTK). A Rudé Pna­vo New York-i tudósítója a lap pénteki számában riportot közöl »Az amerikai nép és a béke-« címmel. A riport be­számol a hétköznapi amerikai emberek vágyairól és törek­véseiről. A tudósító emlékez­tet annak a legutóbbi köz- véleménykutatásnak az ered­ményeire, amelyben a meg­kérdezettek 71 százaléka a Szovjetunióval való tárgyalá­sok mellett foglalt állást, el­lene pedig csak 18 százalék szavazott. Miért érheaett Noratad Kanadába? Ottawa (TASZSZ). Norstad tábornok, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka Kana­dába érkezett. A kanadai sajtó kommentár­jaiban hangsúlyozza, hogy Norstad követelni fogja a ka­nadai kormánytól, szereljék fel atomrakétafegyverekkel az Európában állomásozó kana­dai gyalogsági dandárt és lé­gihadosztályt, továbbá lássák el új technikai felszereléssel az Európában állomásozó 12 katonai repülőrajt. A GENFI ÉRTEKEZLET HÍREI Az NDK küldöttsége szóvivőjének sajtóértekezlete Genf (MTI). Kegel követ, az NDK küldöttségének szóvivője pénteki sajtóértekezletén né­hány megjegyzést fűzött azok­hoz a nyugati »engedményed­hez-«, amelyeket Selwyn Lloyd angol külügyminiszter emlege­tett a Nyugat »csomag-tervé­vel« összefüggésben. A szóvivő megjegyezte: a Nyugat azt állítja, hogy jelen­tékeny engedményeket tett, s engedménynek minősíti pél­dául az össznémet bizottságot, viszont az NDK kezdettől fog­va síkraszállt össznémet szer­vek megteremtéséért. Ezeket az össznémet szerveket pari­tásos alapon kell megteremte­ni. Aligha lehet komolyan be­szélni valamiféle engedmény­ről, ha azir követelik, hogy ebben a bizottságban a sza­vazatok aránya 25:10 legyen a Német Szövetségi Köztársaság javára — hangoztatta Kegel. Az értekezlet egyik résztve­vője megkérdezte a szóvivőt, elfogadná-e az NDK kormá­nya azt az elgondolást, hogy Berlint el kell hagynia. Kegel válaszában! kifejtette, nem arról van szó, hogy Berlin ke­leti felében kell a helyzetet Sztrájk és kormányválság Argentínában Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint pénteken 81 szakszervezeti felhí­vásra több mint egymillió argentínai munkás lépett sztrájkba. A sztrájkot a megélhetési költségek állandó emelkedése miatt az immár húsz napja sztrájkdió bank- tisztviselőkkel vállalt szolidaritás jegyében szervezték. Mint a Reuter iroda jelenti, pénteken este Buenos Aires központjában a rendőrség könnyfakasztó bombák­kal próbálta szétszórni a sztrájkolok tüntető tömegét. A sztrájkolok kövekkel dobálták meg a rendőröket, és az incidensnek több sebesült áldozata van. Zavargásokról ér­keztek hírek több vidéki városból is. Mint ismeretes, a sztrájkokkal egyidejűleg kormány- válság keletkezett Argentínában. Lemondott a külügymi­niszter, valamint a kereskedelmi, a pénzügyi és a közle­kedésügyi minisztérium államtitkára. A DPA jelentése szerint új külügyminiszterré Taboadat, Argentína uru- guay-i nagykövetét nevezték ki. Ugyanakkor kinevezték a három lemondott államtitkár utódját is. Brazíliai tu­dósítók Buenos A ires-i értesülése szerint a kormány részleges átalakítása jobbratolódást mutat. Az egy évvel ezelőtt megválasztott Frondiá elnök gazdasági politiká­ja — mint sajtójelentések közük — csalódással töltik el a választók tömegeit, és egyre feszültebbé teszi a helyzetet Argentínában. megváltoztatni, »mert válto­zások^ csupán Nyugat-Berlin- ben van szükség«. Berlin az NDK fővárosa és nem áll szándékunkban lemondani fő­városunkról« mondotta, s megjegyezte, hogy az NDK külcöttsége a többi között eb­ben a kérdésben is kifejti rész­letes álláspontját. fiz amerikai szóvivő kijelentései Az amerikai küldöttség szó­vivője pénteken este kijelen­tette, az értekezlet első hete sok tekintetben jobban zajlott le, print ahogy várni lehetett volna. Viszonylag rövid idő alatt oldották meg az eljárási kérdéseket, amelyek bizonyos körülmények között lekötötték volna az értekezlet egész első hetének vitáit. A német sajtó a genfi értekezletről Berlin (MTI). Eddig két terv fekszik a tárgyalóasztalon: a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának béketerve, valamint a Nyugat bó'ketervnck álcá­zott »csomag-terve«, amely különböző kérdésekkel kap­csolatos összetákolt javaslato­kat tartalmaz — írja vezér­cikkéiben a Neues Deutsch­land. A Nyugat a militaristák­hoz hozzá sem akar nyúl­ni, sőt támogatni akarja őket, mégpedig két és fél éven át. Éppen annyi ideig, amennyire Strauss borin; hadügyminisz­ternek a nyugatnémet hadse­reg teljes harci erejének ki­alakításához szüksége van. E nyugati »béketerv« azzal kez­di, hogy kiterjesztenék a nyu­gat-berlini megszállási rend­szert egész Berlinre. A »cso­mag-terv« nem megoldás. Ezt azok is jól tudják, akik a »csomagot« az asztalra he­lyezték. Hasonló a véleményük a nagy nyugatnémet lapoknak is. A Süddeutsche Zeitung pén­teki vezércikkében a többi kö- :ött így ír: »Nagyon is nagy igények­kel léptek fel a nyugati hatalmak, amikor azt gon­dolták, hogy a Genfben előterjesztett tervet egysé­ges egészként kell megvi­tatni és nem szabad fel­bontani. Nyilvánvalóan nem fogják tudni megakadályozni, hogy a csomagot felbontsák és részle­teiben megvizsgálják«. A közvélemény figyelme a Franciaország, Olaszország, Ausztria, Liechtenstein és a Német Szövetségi Köztársaság között fekvő 41 300 négyzetki­lométer nagyságú és 5 200 000 lakosú Svájci Államszövetség Genf városa felé fordul, ahol 1959. május 11-én kezdte meg tárgyalásait a külügyminiszte­rek értekezlete. Svájcot az Alpok országá­nak nevezik, mert területének csaknem 60 százalékát az Al­pok hegyvonulatai borítják. Szántóföldi művelés alatt te­rületének csupán 6,5 százaié­SVÁJC ka áll, míg a terület csak­nem 50 százaléka legelő és rét, amelyeken a közismert szarvasmarhatenyésztés fej­lődött ki. Az ország gazdasági életé­ben azonban a mezőgazdaság­nál aránytalanul nagyobb sze­repet játszik az igen jó hír­névnek örvendő svájci mű­szeripar, valamint a gép-, ve­gyi- és textilipari ágazatok, melyek az ország kiviteléből 72 százalékkal részesednek. A világhírű svájci óraipar az exportban 20 százalékos rész­aránnyal szerepel. Svájc több nemzetiségű ál­lam, s ezért területén négy hivatalos nyelvet — német, francia, olasz és reto-román — használnak. Jelmagyarázat: 1. Legfontosabb gyártási és 2. vegyipari központok, 3. A textilipar és 4. az óraipar területei. 5. A francia nyelvterület ke­leti, 6. az olasz nyelvterület északi és 7. a reto-román nyelvterüle­tek határa. A Frankfurter Rundschau leszögezi: »A Genfben tar­tózkodó nyugatnémet küldött­ség egyre nagyobb aggodalom­mal figyeli, milyen közel ke­rült már a világ ahhoz, hogy Kelet-Németországot de facto elismerje«. A szociáldemokrata sajtó- szolgálat megállapítja: »Aligha vitatható, hogy mindkét német állam kül­döttségének részvétele az egykori győztes hatalmak külügyminiszteri értekez­letén, a második világhá­ború utáni történelem új szakaszát nyitja meg«. A nyugatnémet lapok egyéb­ként továbbra is határozottan elítélik, ho?v Brentano bonni külügyminiszter nem vesz részt a külügyiminiszterek ér­tekezletének ülésein. A ham­burgi Die Welt például maró gúnnyal kommentálja Von Brentano genfi szereplését: »Brentano grand seigneur-lég- körében él Genf kapui előtt, és legfeljebb azzal foglalatos­kodik, hogy fotóriporterek uta­sításait teljesíti. Először pél­dául egy kék kerti heverőben fényképeztette le magát, amint újságot olvas, majd megjátszotta az. .államférfiúi gondokba merült külügymi­nisztert«. A Vorwärts, a Német Szo­ciáldemokrata Párt köz­ponti hetilapja kevésbé hu­moros oldaláról fogja fel a dolgot, és ezeket írja: »A történelem­ben aligha találunk példát ar­ra, hogy egy állam saját te­kintélyének jelentéktelenségbe süllyesztésére törekedjék. A bonni küldöttség genfi maga­tartása végső fokon mérhetet­len károkat okoz a német ügy­nök«. ÍVemzetközi Szemle Gesil RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Genf (Reuter). Herter ame­rikai külügyminiszter szomba­ton reggel repülőgépen Rómá­ba utazott, hogy tárgyaljon az olasz kormány vezetőivel a genfi értekezlet menetéről. Nyugati források szerint szó lesz arról is, hogy Olaszorszá­got esetleg meghívják az ér­tekezletre. * * * Couve de Murville francia külügyminiszter szombaton repülőgépen Párizsba utazott, hogy jelentést tegyen kormá­nyának a genfi tanácskozások­ról. A miniszter vasárnap es­te tér vissza Genfbe. * * * Rostock (ADN). Pénteken Rostockban véget ért a Német Demokratikus Köztársaság if­júsági szervezetének, az FDJ- nek 6. parlamentje. A négy­napos ülésszakon a küldöttek megválasztották az ifjúsági szervezet új központi tanácsát. Az ülésszakon beszédet mon­dott Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára. * * * Cape Canaveral (Reuter). A Cape Canaveral-i amerikai ra- ( kétatámaszpontokon pénteken j 400 ács sztrájkba lépett. Ké- > sőbb a sztrájkhoz csatlakozott 1500 építő- és 3250 szállító- munkás. Washington (AP). Az arce- ikai külügyminisztérium köz­lése szerint Dulles egészségi állapota romlott. A Z EMBEREK TUDATÁ­BAN már valóságos jelképpé vált Genf, a nem­zetközi tárgyalások színhelye. Az emberek százmilliói világ szerte a kerékasztal melletti tárgyalásokban látják a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez vezető utat, s most ért­hető érdeklődéssel várják, mi történik a Nemzetek Palotá­jának tanácskozó termében, Nyugait-Berlin tarthatatlan helyzete, a német kérdés meg­oldatlansága Európa szívében állandóan növekvő háborús veszéllyel terhes probléma. A német békeszerződés megkö­tésének bűnös halasztgatásá- ért csak a nyugati hatalmakat terheli a történelmi felelősség, A nagyhatalmak külügymi­nisztereinek jelenlegi tanács­kozása sok diplomáciai küzde­lem eredménye. Ebben tagad­hatatlanul a Szovjetunióé a fő érdem. De az utóbbi hó­napokban Nyugaton is kezd­ték reálisabban értékelni a nemzetközi helyzet és az erő­viszonyok alakulását. A genfi kormányfői tanácskozás óta Dulles veszélyes ösvényeken vezette a nyugati politikát. A józanabb politika, Bonn kihí­vóan nyílt ellenkezése dacára is végül mégis a tárgyalóasz­talhoz, Genfhez vezetett. A genfi tárgyalások jó lég­körben indultak. Pesszimista jóslatok véget nem érő ügy­rendi vitákat vártak, de már szerdán azt telefonálták Géni­ből a nyugati tudósítók, hogy »űz értekezlet harmadik ülé­se hozzálátott a tulajdonkép­peni problémák —1 a német kérdés, a Berlin és az európai biztonság — megvitatásához«. Gromiko szovjet külügymi­niszter előzetes hétfői tár­gyalásai a két német kül­döttség részvételében meg­hozták a szovjet diplomácia első komoly sikerét a konfe­rencián. Egyúttal megszabta a tanácskozások tempóját is, meri mindjárt a »dolgok közepébe vágtak«. Nyomban túl is jutottak az egyik leg­döntőbb vitaponton, vagyis, hogy a németek részvétele nélkül nem lehet megoldani a német kérdést. A két német küldöttség ott van a tárgyaló­teremben, s a »kerekasztal, szögletesasztal« vitában nem az -asztal alakja volt a fontos tényező, hanem az, hogy a németeknek sziavuk lehessen, amikor róluk tárgyalnak a nagyhatalmak. A nyugati ha­tat mák részéről ez a hozzájá­rulás kétségkívül a reálisabb politika felé tett újabb lépés volt. Ennek csak egyetlen vesztese van, az Adenauer-fé- le bonni koncepció, amely most Genfben énekelte el hattyúdalát. A sajtókommen­tároknak napokig a két német delegáció részvétele volt a fő témája, mindig hangoztatva a szovjet diplomácia sikerét, ami tulajdonképpen nem más, mint a józan ész diadala. ONN PERSZE MEG­PRÓBÁLT mindent, hogy kisebbítse a németek részvételének jelentőségét. A nyugatnémet küldöttség a né­metek érdeke ellen dolgozva még azt is ellenezte, hogy a német nyelvet hivatalosnak fogadják el a tárgyalásokon. A nyugati hírügynökségek is sorban jelentették az NDK tulajdonképpeni elismerésének hírét. Az Associated Press amerikai hírügynökség genfi tudósítója, Arthur Dawshon ezt írta kommentárjában: »Genfben egyetlen hivatalos személyiség sem vállalkozik annak megcáfolására, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság megjelent a nemzetközi diplomácia porondján«. A nyugatnémetek asztalá­nál egy szék napok óta üresen marad. Brentano bonni kül­ügyminiszter, aki nem tud belenyugodni a Német De­mokratikus Köztársaság kép­viselőinek jelenlétébe, távol­maradásával tüntet. A nyugat­német küldöttség szóvivője, Eckardt, a legutóbbi sajtó-1 konferenciáján feltűnő kijelen­tést tett, közélte: »lehetséges, I hogy Brentano külugyminisz- j tér módosítja álláspontját, és , »bizonyos körülmények között« részt vesz maid. az értekezlet B( ülésein...« A Frakfurter Rundschau című nyugatnémet újság bonni keltezéssel első oldalon közölte: »... lehet, hogy a Genfben tartózlcodó két német küldöttség felveszi majd a kapcsolatot egymás­sal «. Hozzáfűzte, hogy a talál­kozás Genfben elkerülhetet­len, de csak akkor történhet meg, ha az NDK képviselője javasolja- az érintkezés fel­vételét. Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere efső genfi felszólalásában, amely igen kedvező hatást tett a közvéleményre, kijelentette: »A Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségei készt a nyugatnémet küldöttséggel megtárgyalni a békeszerződés­re vonatkozó összes kérdése­ket, valamint mindazokat a lépéseket, amelyek elősegíthe­tik az egységes, demokratikus, és békeszeretö német állam megteremtését-*. NYUGATI KÜLÜGY­' ' MINISZTEREK egyelő­re ellenállást tanúsítanak ab­ban a kérdésben, hogy Len­gyelország és Csehszlovákia is részt vegyen a tanácskozáso­kon. Érveik azonban nem meg­győzők. Megkísérelték például Lengyelország és Csehszlová­kia mellé állítani Olaszorszá­got, mint amelyet hasonló jo­gosultsággal hívhatnának meg, holott közismert tény, hogy ez az állam Hitler szövetségese volt a második világháború­ban, és Olaszország területén ma is atomfegyverek vannak és rakétatámaszpontokat épí­tenek. A nyugati hatalmak a Szovjetunió javaslatával szem­ben csak azt tudják felhozni, hogy más államok, például Belgium, Hollandia, Norvégia szintén sokat szenvedtek a hit­leri agresszió idején, és épp ezért oly jogosultak, mint Lengyelország és Csehszlová­kia. Ez azonban nem lehet ok e két ország kirekesztésére. Csütörtökön este Herter amerikai külügyminiszter ki­tette a kerékasztalra a nyuga­tiak úgynevezett csomag-ter­vét. Gromiko elvtárs rámuta­tott, hogy a külpolitikai kérdé­sek egyetlen csomagba kötve gordiuszi csomót alkotnak, amelyet a legjobb szándékkal sem lehet kibogozni. A »cso­mag-tervnek« az a lényege, hogy a már döntésre megérett nemzetközi kérdéseket — a német békeszerződés megköté­sét és Nyugat-Berlin helyzeté­nek rendezését — összeköti a német újraegyesítéssel, s ezzel a nemzetközi feszültség leg­égetőbb kérdéseinek megoldá­sát akarja elodázni. Még a nyugati újságok sem titkolják, hogy a »csomag« a Szovjet­unió részére elfogadhatatlan. A »csomag-terv« voltaképpen arra irányuló kísérlet, hogy szabad kezet adjon a revans- éhes nyugatnémet militarhták- nak. Nyomában egész Berlin NATO-frontváro&sá változna, Nyugat-Németország a NATO- agresszió előkészületeinek köz­pontja maradna, a nyugatné­met militaristák atomfelfegy­verzése ellen pedig semmiféle korlátozást nem alkalmazná­nak. A világ közvéleménye tár­gyilagos és a valósággal szá­moló tárgyalásokat követel Genfben, tehát a »csomag­terv« eleve arra van ítélve, hogy ad acta tegyék. Az AP tudósítójának információja szerint a »csomag-terv« kibon­tásával egyidőben a Nyugat felkészül arra is, hogy átme­neti megállapodásokat kösse­nek Berlin jövőjéről, ha a Szovjetunió elutasítja a »cso- mag-tervet«. Ezt az értesülést az angol küldöttség szóvivője is megerősítette. A KÜLÜGYMINISZTE- ' ' REK genfi tanácskozá­sa a fennálló, nem könnyen megoldható problémák ellené­re sem indult rosszul. Mint tudjuk, ennek az értekezletnek az a feladata, hogy előkészítse a csúcstalálkozót. San Francis­co városából már megérkezett a meghívás, de több más met­ropolis is örömmel vállalná • házigazda szerepét eme olyan megtisztelő eseménynél, mely­től a népmilliók fordulatot vár­nak a feszültségből a nyuga­lom felé.

Next

/
Thumbnails
Contents