Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

SOMOOYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. május 11. NEQYVEN ÉVE TÖRTÉNT Munkásgimnázium Kaposváron A Tanácsköztársaság előtt senki sem mondta a prole­tárnak: Tanulj, mert csak úgy vagy teljes értékű em­ber! Március 21-e után vi­szont országszerte sorra alakulnak a munkásközép­iskolák és egyetemek. Ka­posvárott május közepén szervezték meg az első munkásgimnáziumot. így írt erről a Somogyi Vörös Üjság: »Most, hogy a régi rend bűneinek, a célzatos népbu­tításnak maradványát, az ál­talános műveltségből mes­terségesen kizárt munkásság tájékozatlanságát is eltün­tessük, vagy legalábbis mérsékeljük, elhatározta a közoktatási népbiztosság, hogy az ország több helyén munkásgimnáziumot állít fel, ahol a munkásnépet ki­próbált, szocialista tanítók népszerű, könnyű modorban bevezetik az általános tudo­mányokba, megismertetik mindazon hasznos tudniva­lókkal, ami eddig csak a va­gyonosok kiváltsága volt. Tegnap érkezett Kapos­várra a közoktatásügyi nép­biztosság levele, amelyben arról értesíti a városi mun­kástanácsot, hogy e hó 17-én Kaposvárra érkezik Vikár Béla elvtárs, közoktatási ki­küldött, aki előadást tart a munkásgimnáziumok lé­nyegéről és fölállításáról. Az előadást megelőzően a ki­küldött elvtárs értekezletre hívja össze a munkástanács művelődési bizottságát. Ezen az értekezleten részletesen kidolgozzák a kaposvári munkásgimnázium terveze­tét és megnyitásának idejét. Hír szerint a gimnázium már a jövő hét folyamán megkezdi működését.« Pályázati felhívás «3 MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Marxizmus—Leninismus Egyetemére A Somogy Megyei Pártbi­zottság felvételi pályzatot hir­det a Marxizmus—Len inizmus Esti Egyetem 1959—60-as tan­évére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok. értelmiségi dolgozók, vezető propagandis­ták szervezett marxista—leni­nista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, s, második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történe­tét tanulják. A tantárgyakból minden fél­évben vizsgáznak. Az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon, kötött foglalkozás van (elő­adás, osztályfoglalkozás), me­lyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint, plusz 20 forint nyomtatvány­díj, mely félévenként fizethe­tő. Az egyetem hallgatóinak a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1088—1957. (XI. hó 21.) számú határozata Alapján egy évre 24 napi ta­nulmányi szabadság jár. A felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista-ismerete­ket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívü- liek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a megyei pártbi­zottságon (Sztálin u. 14.) be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A pályázatot a megyei pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályára kell külde­ni június 10-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot; 2. az illetékes pártszervezet javaslatát; 3. a vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről; 4. orvosi bizonyítványt, amely szerint egészségi állapo­ta lehetővé teszi, hogy egyete­mi színvonalon tanuljon. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA Keddi számunkban kezdjük közölni Pintér István és Szabó László Titkos utakon című riportsorozatát. A magyar népi demokrácia minden eredménye szálka a nyugati hatalmak, elsősorban az USA imperialistáinak szemében. Szálka azoknak a hazaárulóknak a szemében is, akik 1945-ben a felelősség- revonás elől bőrüket Nyugatra mentették, s most a nyugati hatal­mak vendégszeretetét élvezik. Ok és gazdáik egyre azon törik a fe­jüket, azon mesterkednek, hogyan árthatnának minél többet hazánk­nak, hegy an tudnák az ő régi, gondtalan világukat visszaállítani. Ezért a Nyugatra szökött horthysta katonatisztekből, csendőrökből, kulákokból, egyszóval mindazokból, akik halálos gyűlölettel visel­tetnek a magyar néppel, a magyar nemzettel szemben, kémeket, di- verzánsokat képeznek ki. Róluk szól ez a riportsorozat, az 6 titkos útjaikat mutatja be az olvasónak. Azokót az elvetemült emberekét, akik méreggel, tőrrel és a modern technika legrafináltabb eszközei­vel felszerelve arra törekszenek, hogy hazánknak ártsanak. De ezt az országot munkásokból, parasztokból lett állambiztonsági dolgo­zók őrzik, akik a kémek, dlverzánsok többségét megérdemelt he­lyükre, a börtönbe juttatják. E riportsorozat olvasóink elé tárja a kémek, diverzánsok aljas tevékenységét, s bemutatja azt a nehéz munkát, melyet állambizton­sági szerveink fejtenek ki e hazaáruló bitangok leleplezésére, ár­talmatlanná tételére. Kedden kezdődő folytatásos ri portsorozatunkból való az aláRbi részlet: A lány, aki bájaival hamar főhadnagy szunyókált. ügy meg tudta nyerni a férfiak tett, mintha véletlenül lökte tetszését, mindenre vállalkoj volna meg a főhadnagyot. A zott. Régi prostituált volt katonatiszt felébredt. Nagy már, ismerte a »szakma« bocsánatkérések közepette hú- minden csínját-bínját. Sürgő- zódott arrább a pádon. A fő­sen elindult hírszerző kör- hadnagy ráakadt a horogra, útjára. A Béke Szálló bárja- beszélgetni kezdett a csinos ban kezdte. Itt nem talált lánnyal. senki olyat, akivel érdemes — Maga hova utazik? — lett volna kikezdenie. Tovább kérdezte a lány. ment. De hiába látogatta meg — Veszprémbe, a mulatóhelyeket, egyedül le- — Tényleg? En is oda me­vő katonatiszttel nem találka- gyek... zott. Hirtelen ötlettől indíttat- — Nagyszerű... Legalább va hazaszaladt a bőrönd- nem fogunk unatkozni, úgyis jéért, aztán kiment a Nyugati olyan hosszú az út, és csak pályaudvarra. Itt már több kettőkor indul a vonat. A »alany« kínálkozott. Leült az személlyel jön? eövik vadra, amelyen egy — Igen. Pártklubot avattak Igáiban Igái legszebb épületében csütörtökön este felavatták a pártklubot. A kaposvári járás­ban Nagybajomon, Somogyszi- lon kívül tehát Igainak is van már pártklubja. A több mint 25 ezer forintból berendezett klubra az igaliak hatezer fo­rint pénzösszeget és társadal- ' mi munkát áldoztak. A járási pártbizottság munkatársának, Virág Ferencné elvtársnak a szervezésével asszonyok is részt vállaltak a munkából. Az avató ünnepségre a köz­ségbe érkezett Varga Mihály elvtárs, a K. B. instruktora, Decsi József elvtárs. a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szikszai László elvtárs, a Ka­posvári Járási Pártbizottság tiitkára, Bertalan József elv­társ, a pártbizottság osztályve­zetője. Az igaliakat mintegy ötvenen képviselték: a párt- bizottság és a tanács v. b. tag­jai, a tsz, a rendőrség, a válla­latok, a társadalmi szerveze­tek vezetői és több termelő­szövetkezeti tag. Az avató iimvpség a járási párttitkár szavaival kezdődött Szikszai elvtárs méltatta a pártklub létrehozásáért kifej­tett munka és anyagi áldozat jelentőségét. Miután a pártbi­zottság nevében a gyönyörű klubot átadta a pártszervezet­nek, arra kérte az igaliakat: becsüljék meg nagyon az új létesítményt, mint sajátjukra, úgy vigyázzanak berendezésé­re, csinosítsák tovább saját erőből. Kifejezte a pártbizott­ság reményét, hogy jó prog­rammal az igali kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatá­nak, barátságának mélyítője, fejlesztője lesz a 'klub. Ehhez sok sikert, jó munkát kívánt az igaliaknak. Az igali pártvezetőség ne­vében Gelencsér János elv­társ vette át a klubot. ígérte, hogy élnek a vele kapott lehe­tőségekkel, s a falu dolgozói­nak szeretett otthonává teszik. Az avatás után az ünneplők sokáig együtt maradtak. A modem társalgóasztalok mel­lett meghitten beszélgettek egymással az emberek, majd megnézték a televízió előadá­sát. Többen itt láttak életük­ben először televíziót Ott lakik Veszprémben? — Nem. Egy ismerősömet megyek meglátogatni. — Menjünk az étterembe, itt olyan unalmas minden — ajánlotta fel a kényelmet a főhadnagy. És a lány azonnal elfogadta. Hiszen ezt várta. Az étteremben kikötötte, hogy csak ki-ki alapon hajlandó inni, »nem fogadhatja el«, hogy a főhadnagy fizessen. A tiszt egy kissé szabódott, az­tán■ belement. Rendeltek. Megitták. Megint rendeltek. Megint megitták. Mindig rö­vid italokat. A lány érezte, hogy fejébe szállt az ital, ezért elhatározta, hogy csak kortyolni fog. — Miért nem iszik? — kér­dezte a katonatiszt a lányt. — Nem bírom ezeket az erős italokat. — Én meg az édeset nem szeretem. A főhadnagy erőssel foly­tatta, és gyorsan becsípett. Ekkor indult döntő rohamra a kém. — Hol szolgál? — Veszprémben. — Régóta? — Már ötödik esztendeje. — Nős? — Nem. — Akkor unalmas lehet az élete, nem? — Ahogy vesszük. Sok a munka, sók a szolgálat. — Most különösen sok do­log lehet a hadseregben. Az ellenforradalom után... En­gem is ki akartak nyírni az ellenforradalom alatt. A vál­lalat, ahol én dolgoztam, ro­hadt reakciósokból állt. Alig voltunk ott néhányan kom­munisták. .. A katonatisztnek ez volt a kegyelemdöfés. Most már be­szélt. — Nálunk is elég sok a probléma. M A tagjelöltek nevelése as egész pártszervezet ügyévé vált az AKOV-nél Aí i tagadás, az ötvenhatos ellenforradalom napjai­ban a Kaposvári Autóközleke­dési Vállalat nem tartozott a népi hatalom szilárd erősségei közé. Az ellenforradalom ka­posvári vezérei rátették kezü­ket a vállalatra, s az itteni osztályidegen elemek, kalan­dorok és szélhámosok segítsé­gével, a dolgozók félrevezeté­sével, demagógiával igyekez­tek megszilárdítani saját be­folyásukat A konynunistákat rágalmazták, üldözték. A majd száz tagot számláló pártszerve­zet erőtlenné vált mert a kommunisták között sem volt egység, akadtak hitehagyottak, erőtlen nádszálak. Ez később is éreztette hatását Sokakat fájdalmasan érintett, elkeserí­tett, hogy amikor küzdeni kel­lett volna, olyan emberek is félreálltak, akikről azt hitték azelőtt: elveikben megingatha- tatlanok. De a legállhatatosab- bakban semmi sem bénította meg az akaraterőt Küzdöttek a hitehagyottak visszanyeré­séért, az ellenforradalmárok leleplezéséért a megtévesztet­tek felvilágosításáért, a kis- hitűek talpraállításáért. Heten kezdték. A vállalat hét legszilárdabb embere állt ki először a nyílt porondra, s megalakította az MSZMP alapszervezetét. Ezzel a harc­nak új szakasza kezdődött Hosszú oldalak kellenének, ha le akarnánk írni az AKÖV pártszervezetének tetteit De a kommunisták jól tudják, nem időzhetnek el a régi emlékek­nél, mert az élet tovarohan. A tanulságokat azonban — és ez a legfontosabb — nem felejtik. Minden lépésüknél felidézik a százszoros tanulságot: a kom­munisták jottányit sem enged­hetnek az elvi szilárdságból. Jól eszükbe vésték, hogy inga­dozókra, bármilyen jószándé- kúak is, nem épülhet a párt, még inkább azt, hogy az effé­le emberekre nem bízhatják a vezetést Ilyen szellemben dol­goztak, így építették fel a pártszervezetet. Éjszakába nyúló taggyűléseken, viharos csatározásokon döntöttek azok fölött, akik felvételüket kér­ték a kommunista közösségbe. Kinyitották a kaput — persze alapos fejmosás után — azok előtt is, akiknek csak egyet­len hibájuk volt: a vihar kis­sé megrettentette őket, egy- időre félreálltak. A határozat­lanoknak, a gyengébb jelle- műeknek meg azt mondták: — De hát ott vannak a szovjetek. Úgy tudom, Vesz­prémben is. Méghozzá elég sokan, azok csak segítenek maguknak? — S ebben a pil­lanatban a lány bekapcsolta a magnetofon készüléket. — Igen, sokan vannak, gyakran összejárunk. — Mondja, igaz az, hogy a szovjeteknek egy egészen új­fajta tankjuk van? Annyit beszélik, és én nem akarom elhinni, mert úgy hasonlít a régire — tért át a kém egy fordulattal a lényeges kérdé­sekre. — Ott Veszprémben is van­nak ilyen tankjaik — neve­tett fel elégedetten a tiszt. — Várpalotán ilyenekkel pörköl­tünk oda az ellenforradalmá- roknak... A miniatűr magnetofon zajtalanul működött. Vagy 25 perce vehette a beszélgetést, amikor a lánynak eszébe öt­lött az utasítás, hogy ennyi idejű felvétel után legcélsze­rűbb kimenni a vécére, hogy kicserélhesse a szalagot. Fel is állt, kiment, és elvégezte a szalagcserét. Amikor vissza­tért, ijedten látta, hogy az ét­teremben igazoltatás folyik. Gondolt egyet, a terem köze­pén hirtelen sarkon fordult, s elindult a kijárat felé. De az ajtóban is rendőrök álltak. — Csak ide megyek a mel­lékhelyiségbe — mondta az ajtóban álló rendőrnek. — Kérem, most nem lehet. Vagy előbb igazolja magát, és aztán mehet. A lány nem te­hetett mást, előkotorta tás­kájából a személyi igazol­ványt. A rendőr gyanúsan pis­logott a pecsétre. Percekig vizsgálgatta az okmányt, s már nyújtotta volna vissza, amikor odaért az egyik nyo­mozó. .. »Ha nem vagvtoik biztosak a dolgotokban, várjatok még. Fél szívvel nem lehet jól harcolni, : közben bennünket is akadá­lyoztok. Nektek is jobb lesz, nekünk is használtok vele.« A kétkulcsosoknak határo­zottan megmondták: »Nincs rátok szükségünk-«. S így, ha néha kudarccal is, jutottak el a mához. Ma 77 tagja van az AKÖV pártszervezetének. Harcban kovácsolódtak eggyé. A z erős. harcos pártszer- vezet irányításával egészséges köz- és munkaszel­lem fejlődött ki, sokat változ­tak az emberek. A pártvezetőség azonban — amelynek tagjai egytől egyig szilárd jellemű régi párttagok csakúgy, mint elvtársaik — nagyon jól tudja, milyen sok veszéllyel járhatna a felhígu­lás. Ezért fordítanak nagy gondot a párt erősítésére. A pártvezetőség figyelemmel kí­séri az embereket, s akiről úgy vélik, kommunistát lehetne be­lőle formálni, foglalkoznak, gyakran beszélgetnek vele. Most 9 tagjelöltje van a párt- szervezetnek. Pedig nem köny- nyen veszik fel a tagjelölte­ket Rendkívül igényesek ve­lük szemben. Nemcsak a szo­ciális származás, hovatartozás esik latba, azt is megvizsgál­ják, hogy a jelentkezőnek mi­lyen a munkához való viszo­nya, becsületesen látja-e el a rábízottakat: kíváncsiak az illető politikai képzettségére, elvi szilárdságára is. A taggyűlés igen szigorú bí­ró. Nemegyszer előfordul, hogy a jelentkező »‘könnyűnek találtatik«. így járt az egyik tagjelölttelvételét kérő is, aki azelőtt tagja volt az MDP-nek. Ez az ember, mint mondják, jó dolgos, de van egy betegsé­ge: arra is igent mond, amire nemet kellene. Nála találtak oltalmat a lusták, a hanyagok, akiket a vezetőség valamilyen tettükért felelősségre vont. Va­lóságos védőszentnek tartották az ilyenfajta emberek. De mit ért az effajta népszerűség? El­vesztette a becsületes, a fe­gyelmezett emberek, a kom­munisták bizalmát. Ezenkívül szeretett intrikálni, másokat furkálni. Sajnos, e jellembeli betegségéből máig sem gyó­gyult ki. Persze, hogy elutasí­totta tagjelöltfelvételi kérel­mét a taggyűlés. így érveltek az elvtársak: »Nyíltan, kerte- lés nélkül megmondjuk szemé­be róla alkotott véleményün­ket, hátha magába száll, és így meg tud szabadulni gyengéitől. Ha nem ezt tennénk, ártanánk neki, hiszen erénynek könyvel­né el hibáit, s bomlasztaná a pártegységet. Azt az embert viszont csak becsülni lehet, aki arra a kér­désre: nem akar-e tagjelölt lenni? — őszintén így vála­szolt: »Munkámat becsülete­sen elvégzem, a pártot tiszte­lem, segítem is, de még nem értem, miért nean lehet a párt­tag vallásos? Ezért úgy ér­zem, magamat és a pártot is becsapnám, ha azt mondanám, én már megértem a felvétel­re«. A tagjelöltek nevelése fel- vételük után kezdődik el igazából. Csak akkor dől el, ki érdemes a kommunista névre. A tagjelöltek zöméből párttag lesz az AKÖV-nél. így nevelték kommunistává Gyó- csi Gyulát, az sz. b. elnökét, Mosonyi István művezetőt, Mórbicz József autóbuszveze­tőt és kívülük még sókat. Leg­utóbb hat tagjelöltet vettek fel a párttagok sorába. Előfordul, hogy bebizonyo­sodik a tagjelöltről: nem mél­tó a párttagságra Az egyik gépkocsivezetőt például egyévi tagjelöltség után a taggyűlés kizárta a pártból, mert munká­ját hanyagul látta el, karam­bolozott. méltatlanná vált a párttagságra. Egy másiknak egy évvel meghosszabbították tagjelöltségi idejét azért, mert családi élete rendezetlen. Időt adtak neki, javítsa ki maga­tartásbeli hibáit. Ennek az elv­társnak használt a bíráló szó, a kommunisták felemelték, s ma már senki sem mutat rá ujjal, sőt felvették a pártba is. A tagjelöltek elé állított erköl­csi normák, a viták kedvezően hatnak a párttagokra is, nem egy elvtárs így ébred rá hibái­ra A Z AKÖV pártszervezete / összeforrott, egységes, mert tagjait igaz, forradalmi eszmék hevítik. Az elvtársak megértették: a tagjelöltek és a tagok nevelése az egész párt- szervezet ügye, kötelessége. Varga József Új szakszervezeti bizottságot választottak az Építőipari Vállalatnál Pénteken délelőtt a Somogy Megyei Építőipari Vállalat Szántó Imre utcai munkásszál­lásának klubtermében ült ösz- sze a szakszervezeti bizalmiak és aktívák küldöttértekezlete megválasztani ismét a szak- szervezeti bizottságot. Megje­lent az értekezleten Hűvösvöl­gyi Mihály, a Szakszervezetek Országos Tanácsának küldötte, Kört.és Gábor, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnö­ke és Varga Oyörgy, az Épí­tők Szakszervezete területi bi­zottságának elnöke. Dékány Ferenc, a szakszer­vezeti bizottság volt elnöke az sz. b. eddigi tevékenységéről számolt be. Az 57-es és 58-as év után a vállalat nyereségrészesedést osztott a dolgozóknak, s ebben része volt a szakszervezeti bi­zottságnak is, mert rendsze­resen, negyedévenként értékel­te a végzett munkát, s mozgó­sított a tervek teljesítésére. A szakszervezeti bizottság fel­emelte szavát mind a fizikai, mind az adminisztratív dol­gozóik gyakori túlóráztatása el­len. Dékány elvtárs ezután a bal­esetek magas számáról, a szak­szervezet nyújtotta kedvezmé­nyekről, a vidéki munkásszál­lások helyzetének javításáról, végül a nőbizottság munkájá­ról, a szakszervezet, a párt- szervezet és a KISZ kapcsola­táról beszélt. A szakszervezeti bizottságba jelölt tagok névsorának ismer­tetése és elfogadása után Hor­váth Imre kőműves a munka- fegyelem és bérfegyelem meg­tartásáról beszélt. Fehér Fe­renc igazgató a munka terme­lékenységének a tavalyihoz vi­szonyított 5 százalékos növe­léséről szólt. Hozzászólások hangzottak el az üdülésről, a nők helyzetéről, az iiparitanu- ló-képzés fontosságáról, a kül­döttközgyűlés szerepéről. A hozzászólások után került sor a szavazásra. A szakszer­vezeti bizottságba jelölt vala­mennyi tagot egyöntetűen meg­választották az sz. b. tagjaivá. Az sz. b.-tagok titkárnak Dé­kány Ferencet jelölték ma­guk közül, elnöknek Bóna Já­nost. A póttagok, a számvizsgá­ló bizottság és póttagjainak megválasztása után az sz. b. mellett, működő társadalombiz­tosítási tanács és üzemi tanács választandó tagjait is megvá­lasztotta a küldöttgyűlés. Kedves műsorral készül a gyermeknap megün­neplésére a Bajcsy-Zsilinszky utcai Petőfi Sándor napközi­otthonos óvoda szülői munka- közössége. Már elkészítették a részletes programot: az óvodá­ban gyülekeznek a gyerekek, innen együtt indulnak a Ki­lián György Ifjúsági Házba; a nagyteremben a bábszínház egy bábuja köszönti a 180 ap­róságot. majd az egyik óvó né­ni mesét mond. Bábjáték és két diafilm vetítése követke­zik ezután, s a műsor befejez­tével előre megterített terem­be mennek a gyerekek, ahol két-két mignonnal és fagylalt­tal vendégeli meg őket a szü­lői munkaközösség. Már a na­pokban megvásárolták (csak­nem ezer forint értékben) aze kát a játékokat, melyeket gyermeknap alkalmával aj dékoznak az óvodán;>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents