Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
Vasárnap, 1959. május 17. 2 SOMOGYI NÉPLAP A% illetékes minisztériumok figyelmébet VIHAR EGY ÓVODA KÖRÜL Somogytarnócán, a falu nagy fáiktól árnyas központjában szép, modern épület áll. Óvoda volt valaha, amnak szánták. A tulajdonjog hivatalosan az állami gazdaságé, ugyanis saját 'beruházási keretükből építették. Ezt a jogot természetesen senki sem vitatja. Korszerű, ideális épület Két nagy, parkettás szobáját, három kisebb helyiségét folyosóját, konyháját mellékhelyiségeit oktatási célokra tervezték. A falakon ma is ott van a kis gyenmekkabátokhaz szabott fogas sor; az apró asztalok, székek, fekhelyek •— egy óvoda teljes felszerelése — pedig egymásra szórva iaz épület mélyén. Az utca porában, a pöfögő ■tteki»'%özefében. a lovak, kocsik (között s a kövesűton gye- ndksereg játszadozik magára hagjaatotfiaa^ Az óvoda ürese. i Azaz mégsem. Egyik szobáját klubnak rendezte be a gazdaság, a másikban és a folyosón raktár van. Hátsó két szobáját pedig lakásként adták át »ideiglenesen *< a falu borbélyának, Nincs egyetértés Gondos József elvtárs, a gazdaság igazgatója szerint Somogytarnócán nincs község: állami gazdaság van! Nincs községi érdek, csak gazdasági. Együvé tartozásról, összefogásról, kölcsönös segítésről szó sincs. S ha válóban csak gazdaság van a faluban, úgy tűnik:. szociális kérdésekben különbséget lehet tenni a gazdasági . és a gazdaságon kívüli dolgozók érdekei, jogai között. Sajnálatos, de így van ... És Somogytarnócán. tombol a vihar. A gazdaságiak és a kívülállók között, s az emberek szívében, mert becsapva érzik magukat. Évekkel ezelőtt a gazdaság üzemi idénynapközit rendezett be a nyári hónapokra. De csak azt a gyereket helyezhették; el benne, akinek édesapja és édesanyja ..is -a gazdaságban dolgozott. Há csak az egyik szülő szerződhetett le, mert az édesanyát éppen a sok gyerek kényszerítette otthonmaradásra, akkor már apróságai kizárattak a napközis ellátásból. A napközi otthont kívülálló is igényelhette ugyan, de gyermeke csak napi 11 forintért részesülhetett eme jókban. S vajon ki tudna három gyerek után 7—800 forintos keresetéből csaknem 900-at kifizetni? (Az állami gazdaságiak napi 1,60 forintot fizettek.) De mindez önmagában még nem elék ok a viharra. Ám az idén már — létszámhiány miatt ■—nem működtethetik a napközit, s a főkönyvelő nemrégiben ki is jelentette: — Márpedig az épületben munkásszállás lesz! Jóindulatú, okos javaslat A Barcsi Járási Tanács művelődésügyi csoportján az a vélemény alakult ki, hogy a lakók — gazdaságiak és kívülállók — érdekeinek figyelembevételével állandó ál!ami.óvo- dát kell létesíteni az idénynapközi helyett. Ha a 60 fős óvodaépület rendelkezésre állna, akkor kivétel nélkül minden szülő elvihetné gyermekét, egész évben felügyelnének rájuk, s nyáron étkeztetést is kaphatnának norma szerinti térítés ellenében. A javaslat több szempontból is figyelemre méltó. Megszűnne az ellentét, a jogos felháborodás a faluban: nagyobb lehetőség adódna, hogy a szülők —1 elhelyezvén gyermekeiket — a gazdaságban dolgozzanak, s az apróságokat pedagógusokra bízzák. így megfelelő felügyéletű oktatást kapnának a szokásos -örizgetés« helyett. A javaslattal úgyszólván mindenki egyetért, a gazdaság sz. b.-elnöke is. csak az igazgató és a főkönyvelő nem. Fölösleges akadékoskodás Azt mondják: — A gazdaság pénze van az épületben, tehát senkinek semmi köze hozzá. — Igaz, hogy oktatási célra épült, de most munkásszállásra van szükség. — Különben is mit érne Somogytarnócán az állandó óvoda? A kerékkötők véleményével csak azért nem vitatkozunk, mert voltaképpen nem rajtuk áll vagy búkik a falu lakóinak kérése. Véleményt kértünk, s jó lett volna, ha egyetértésre jutunk. , Nem sikerült. Ezért fordulunk a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Művelődés- ügyi Minisztériumhoz, mert ott hivatottak végleg eldönteni: helyes lenne-e munkásszállássá alakítani egy kész oktatási intézményt, melyre szükség is van, vagy más megoldást kell keresni. Mert munkásszállásra is szükség van, nem vitatjuk. Nehéz áimászni a gátakon A községi tanács régóta foglalkozik az üggyel — hiába. Valahol mindig elakad a dolog. Pedig, ha figyelmesen elolvassuk az 1958. június 3-i v. b.-ülés hiteles jegyzőkönyvét, igencsak kézzelfogható érvek sorozatával küzd igazságáért. Mégsem megy. A gazdaság ragaszkodik saját — nagyon is helytelen — álláspontjához. Plédig itt nem ellenségekről, konkunrens kapitalista cégekről van szó: embereikről, akik szocialista társadalomban élnek, s akiknek egyre jobban javítani óhajtjuk szociális ellátottságát. Ha visszapillantunk, voltaképpen kezdetben is a mostani javaslat szerint kellett volna cselekedni. Mágenheim Mi- hályné (aki 1953-ban a volt tanácselnökkel együtt járt a minisztériumban, s tárgyalt az óvoda ügyében) hiteles jegyzőkönyvbe mondta az akkori -alku« szövegét: »... az állami gazdaság felépíti az óvodát, mely a gazdaság tulajdonában is marad: óvónőt és dajkát, fenntartási költségeket a községi tanács költségvetésén ; belül az OM biztosít...« (Olvasható a művelődésügyi csoport irattárában.) Hogy miért nem így történt? Nehéz lenne kibogozni. De nem is ez a fontos. Állandó óvoda kell a gyerekeknek Hogy mi a megoldás? A minisztériumokban jobban tudják. Akár könyvjóváírással adják át az épületet, akár használatra — teljesen mindegy a köz érdekének szempontjából. De tárca-költségvetésből kell biztosítani az állandó óvoda fenntartását, mert ez az észszerűbb.,. így tudjuk csak megnyugtatóan kihasználni'*' egy meglevő oktatási intézményünket. Egyet azonban Somogy- tamócán és Pesten is figyelembe kell venni: nemcsak épületről, nemcsak tulajdonjogról van szó: emberekről, dolgozó sokgyermekes anyákról, akik joggal elvárják, hogy figyelembe vegyük kérésüket. S a megoldás ezúttal nem is olyan nehéz ... Jávori Béla Bekötik a császárrét! kutat Az ivóvízellátás javítása céljából az utóbbi időiben több kutat fúrtak a város határában. 1958 második felében vízre bukkantak a csá&zárréti 2-es számú kútnál is. A fúrás sikerrel járt. Az új kút egymaga napi 850 köbméternyi hozamával annyi ivóvizet ad, mint a 3-as számú telep több kútja együttvéve. Mivel a kutat nem tudták bekötni, az értékes ivóvíz a földre ömlött a második félév óta. A vízművek a napokban azt javasolta, a megye és a város vezetőinek, hogyha csak ideiglenesen is, kössék be a császárréti kutat a város vízhálózatába. ez nagyban megjavítaná a nyári vízellátást. Ha a villanyt véglegesen bevezetik, akkor a vízművek vállalja, hogy saját költségén ideiglenesen lerakja mintegy 400—500 méter hosszan a bekötő csöveket. Arra is vállalkozott a vízművek, hogy felkutasson valahol egy elfekvő szivattyút a vízszolgáltatás gördülékennyé tételére. A megye gazdasági vezetői a levél tartalmával egyetértettek. A megyei tanács tervosztálya közölte, hogy a szóban forgó császárréti kutat és még egyet mindenképpen, de ha lehet, a harmadik megfúrt kutat Is bekötik a város vízhálózatába a nyáron Lock Lászlóné. a tabi földművesszövetkezet tojás- és ba- romfifelvásárlója már régi ismerősként köszönti Toris Mi- hálynét, aki tojással megrakott kosárkájával hetente többször is megjelenik a telephelyen. A kifürkészheleHen Sokáig kifürkészhetetlen emf%rmek tartottam Kifürkészhetetlen Adomá-rt, az Újítási Egyesülés főtechnikusát. Néhány- | szór meg is csoáíl- tam tudományos arckifejezését és dialektikus, de szófukar mondatait. Elámul- tam, milyen szépen forgatja ujjai között azt a körzőt és vonalzót, amelyet évei csekély számából ítélve ez a rendszer adott a kezébe. íróasztalt is biztosított mellé, hogy dolgozzék, jól keressen, és foglalkozzék a helyiipari vállalatok újítási dolgaival. Hogy Kifürkészhetetlen Adomár jól ért a »kenyérkereséshez«, \ akkor tudtam meg, amikor a városi tanács nevében társadalmi munkára kérték fel, és ő készséggel, de igen határo- [ zottan kijelentette, szívesen vállalja feleségestül napi százért koponyánként. Igen-igen tiszteltem őt hivatalánál, nagy megbízatásánál s nem utolsósorban tudományos ábrázatánál fogva. Mindörökre letettem arról, hogy valaha is kifürkésszem Adomár igazi énjét, jellemét. Az események azonban úgy hozták, hogy gyakrabban láttuk egymást, mint szerettük volna. Egy alkalommal fültanúja voltam Kifürkészhetetlen. Adomár általános és magasszínvonalú kirohanásának, amikor is idegesen lebarmozta azt a néhány tanácselnököt, aki hivatalos levelében fordult hozzá, kicsit több olvasásra adva alkalmat neki. S ekkor azt gondoltam, bármi áron is, kifürkészem Adomár egyéniségét, körülnézek az általa irányított újítómozgalomban, és a sort nála kezdem. Megvizsgálom, fellendült-e a mozgalom, tisztában vannák-e a munkások az újítási rendeletekkel, és mi az eredmény? Nem részletezem, négyszer váltottunk szót mindössze. Először akkor, amidőn arra kértem, tájékoztasson az újítások helyzetéről. Válaszában közölte Adomár, hogy még semmit sem tud mondani. A legutóbbi rendelet óta csupán három hónap telt el. Hogy örüljek is, odavetette: majd negyedév múlva lesz egy konferencia erről, és akkor majd... A második beszélgetés hasonló mederben folyt, azzal a különbséggel, hogy már biztosan tudtuk, nem volt meg a konferencia, és Kifürkészhetetlen Adomár jóindulatából már ígérgetésre sem futotta. A harmadik beszélgetés csupán addig tartott, míg Adomár üvöltve le nem csapta a kagylót azzal, hogy ne zaklassuk már annyit ilyesmivel. Az utolsó beszélgetés, meglepetésemre, igen csendesen és udvariasan folyt le, amikor is Adomár szűkszavúan közölte velem, . az égvilágon semmit sem tud az újításokról, mert még ezután lesz a revíziós vizsgálat. Azt még megtudtam, hogy az-ezutánon« alig egy hónapot kell érteni. Tovább fürkésztem Kifürkészhetetlen Adomár tulajdonságai után. Amit megtudtam róla, ez: valamennyi felettes és alantos szerve ki nem állhatja, egyedül a gépírónő szereti, mert keveset diktál, ami az újítómozgalom irányításán jól meg is látszik. Hivatalos vélemények szerint az újítómozgalom fellendülése a megyében csak akkor remélhető, ha Kifürkészhetetlen Adomár távozik onnan, ahol most semmit sem tesz e mozgalom siker l- ért. Azóta sem vagyok nyugodt. Bár Kifürkészhetetlen Adomár nem kifürkészhetetlen többé előttem, azt hiszem, túlságosan is jól ismerem. Az a kérdés gyötör azonban, miért nem teszik el erről a helyről Adomárt, miért nem bízzák másra ezt a fontos teendőt? Éz kifürkészhetetlen. (Szegedi) MIT TANULTUNK a szovjet pedagógiától? A mikor Makarenkót 1920- ban a fiatál bűnözők gyermektelepére helyezték, azt a feladatot kapta tanfelügyelőjétől, hogy -új módszerrel új embereket neveljen«. Akkor még nem volt olyan pedagógus a Szovjetunióban, aki tudta volna, milyenek lesznek az -új módszerek«. Makarenko is a pedagógiai szakirodalomtól várt útbaigazítást, segítséget. -Egész életemben nem olvastam annyi pedagógiai irodalmat, mint 1920 telén« — írja az Uj ember kovácsában, és hozzáteszi: -Számomra az olvasmányok legfőbb eredménye az az erős és teljesen kialakult meggyőződés volt, hogy semmiféle elmélet nem segít rajtam. Az elméletet nekem magamnak kell leszűrni a szemem előtt lejátszódó eseményekből.« Nem csoda, ha Makarenko 1920-ban nem találta meg a pedagógiai szakirodalomban, amit keresett. Ekkor még csali burzsoá pedagógiai szakirodalmat olvashattak a Szovjetunióban is. Makarenko ha nem is segítette a pedagógiai elmélet — munkájának szilárd alapja volt a marxizmus—leninizmus elmélete és az a forradalmi gyakorlat, amellyel már a forradalom előtt, közvetlen kapcsolatba került. Igaz, hogy ez nem igazította el a nevelési módszerek tekintetében, de megmutatta a célt, amely felé haladnia kell.- Látta, hogy kommunista embert kell nevelnie, és tudta, hogy ez milyen emberi tulajdonságok, milyen világnézet kialakítását jelenti. Ekkor még csak sejtette azt, amit később így fogalmazott meg: »A nevelésben nem az a legfontosabb, ami a pedagógiából, hanem az, ami a politikából származik«. Világosan látta, hogy a cél határozza meg, milyen legyen a nevelés. Sikere abban rejlett, hogy törekedett a világosan felismert nevelési-cél tné^va--’ lósítására, -s~ közben alkotó- módon alkalmazta a marxizmus—leninizmus elméletét, és levonta annak pedagógiai következtetéseit. így dolgoztuk vele együtt sokan, hogy kialakítsák az új pedagógiát. S a közös munka gyümölcse, a kommunista nevelés gyakorlata a szovjet pedagógiai gyakorlat, amely ma már erős, fejlett, ' bevált, eredményekkel igazolt pedagógiai tudomány. Mi magyar pedagógusok is tanácstalanok voltunk a felszabadulás után népünk által elénk állított új feladatok előtt. Éreztük, hogy a társadalmi rend változásával tartalmában és módszerében is meg kell változnia a nevelésnek. Azonban hiányzott pedagógusainkból a forradalmi lendület, többségük akkor még nem ismerte a marxizmus—leninizmus elméletét, hisz ellenforradalmi korszak nevelte őket, és sokak a felszabadulás után is egyházi iskolában tanítottak. T ársadalmunk fejlődésé- 1 vei együtt mindig közelebb kerültünk annak felismeréséhez, hogy dolgozó népünk tőlünk is új ember kialakítását követeli meg. Világossá vált előttünk nevelömunkánk igazi célja. A cél felé vezető utat azonban nem olyan nehéz körülmények között kerestük, mint a szovjet pedagógusok. Nem kényszerültünk arra, hogy nehéz, fáradságos munkával! magunk szűrjük le a -szemünk előtt lejátszódó eseményekből« a szocialista pedagógiát Tanulmányozhattuk a szovjet pedagógiát, s ez igen nagy segítséget jelentett számunkra. Első találkozásunkat a szovjet pedagógiával Makarenko Uj ember kovácsa című művének megismerése jelentette. Ebből és Makarenko többi művéből kaptunk először képet, hogy mi a szocialista pedagógia, mi a jelentősége, és mik a feladataink, nekünk, pedagógusoknak a szocialista társadalomban. E művek nemcsak mesterségbeli tudásunkat szaporították, hanem hozzájárultak világnézeti, politikai fejlődésünkhöz is» Jeszipov— Goncsarov és Kairov pedagógiai tankönyveiből ismertük meg a szocin1ir*a pedagógia alapfogalmait, gondolatrendszerét. Alig van olyan pedagógus hazánkban, aki ezeket a könyveket ne tanulmányozta volna. És mind több azok száma, akik pedagógiai kérdésekben a könyvek nyelvén beszélnek. Az ellenforradalom alatt sok támadás érte ezeket a könyveket, sokat elégettek belőlük, de nem szabad elfelednünk, hogy ezek nélkül a tankönyvek nélkül iskolai oktatónevelő munkánkban nem tartanánk ott, ahova segítségükkel eljutottunk. Ezeken kívül igen sok értékes módszertani munka mutatta meg, hogyan juttathatjuk! tanítványainkat — a világ megismerésének lenini útján haladva — a tudományos ismeretek birtokába, és hogyan szerezhetik meg az azok alkalmazásához szükséges készségeket tanítványaink, hogyan alapozhatjuk meg bennük a dialektikus materialista világnézetet. A kommunista nevelés kérdéseivel foglalkozó munkák — Kalinin, Krup- szkaja, Makarenko' művei — ismertettek meg bennünket a kommunista erkölcs lényegével, az erkölcsi nevelés módszereivel. Ezekből tanultuk meg, hogy a kommunista nevelés egyúttal közösségi . nevelés is; hogy. kommunista embert csak közösségben, a közösség által lehet nevelni Hr* valamilyen problémánkra nem találtunk útmutatást a rendeletékben, e könyveket nyitottuk fel, és olvastunk belőlük biztos útmutatást további munkánkhoz.. E könyvek ismertettek meg bennünket az ifjúsági szervezet jelentőségével és szerepével a kommunista nevelésben. Mindezek az ismereteink terelték űj irányba az iskolában folyó nevei őmunkát. Pedagógusaink nagy része él azzal a lehetőséggel, hogy megismerkedjék a szovjet pedagógia elméletével és gyakorlatával, s így fokozza -{-múmiája- eredményességét. Ma már elmondhatjuk, - hogy nálunk is van szocialista pedagógiai gyakorlat, ami legjobb pedagógusaink munkájának eredménye, de nem feledhetjük el, hogy ezeket az eredményeket nem érhettük volna el, ha nincs szovjet pedagógia, amely általánosított formában nyújtotta számunkra a kommunista nevelés | több évtizedes tapasztalatait, j és utat mutatott a mi új pedagógiánk kialakításához. Sokat merítettünk már a szovjet pedagógia forrásaiból, de még mindig nem eleget. Akik jártunk a Szovjetunióban, és láttuk az ottani eredményeket, tudjuk, hogy mennyi minden van még, amit nem ismerünk. Ott a pedagógusok ezrei fejlesztik óvodákban, iskolákban, egyetemeken a pedagógia tudományát. Nekünk ismernünk kell ezeket az újabb eredményeket, lépést kell tartanunk a fejlő- j déssel, mert csak így válhat a leghaladóbb pedagógiai elmélet és gyakorlat a magyar j pedagógia segítőjévé. Ehhez nem elég az eddigi módon tanulmányozni, hanem alkotó : módon fel is kell használni a 1 szovjet pedagógia tapasztalatait. Ez azt követeli, hogy tanulmányozzuk a pedagógiai munka célját, tartalmát, alapelveit, egyszóval mindazt, ami a kommunista nevelés lényegét teszi, és éppen ezért közös a szovjet pedagógiában és a mi pedagógiánkban. szovjet pedagógia eddigi, alkotó módon való felhasználása közben tanultuk meg azt is, hogy az új mindig ! a régivel való harcban, a régi legyőzése árán juthat uralomra. Sokan elsajátították a szovjet pedagógiai elméletet, . alkalmazzák is, de tovább él- | nek bennük a régi, káros , pedagógiai nézetek, és nem folyik harc ellenük, pedig a szovjet pedagógia fegyvert j adott kezükbe a reakciós pedagógia elleni harchoz, ala- j pót adott a harc megvívása j után állandósítható sikereinkhez. Teljesen rajtunk djí, hogy eredményeinket továbbra is alkotó módon felhasználva győzelemre vigyük c mi ifjúságunk szocialista növelésének ügyét is. Kocsis László A
