Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f — ............ —........................................* M ai számunk tartalmából: Ara 50 FILLÉR XVI. évfolyam, 125. szám. Szombat, 1959. május 30. AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A Hruscsov beszéde Korcsában (2. oldalon) Á munkások helyzetéről tárgyalt a városi tanács (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (6. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött a Somogy Me­gyei Tanács ülése. Az ülésen megjelent a Minisztertanács képviseletében Szobek And­rás elvtárs. és Vámosi elvtárs- nő, s mintegy 49 megyei ta­nácstag. Eredetileg úgy határoztak, hogy a tanácsülés kétnapos lesz: az első teljes napon Sá- si János elnökhelyettes a me­zőgazdaság helyzetéről tart beszámolót, másnap dr. Néme­ti László elnökhelyettes a me­gye egészségügyi helyzetéről, és dr. László István elnök az 1959. évi tervekről beszél. A tanácstagok kérésére — akik a mostani idők sok munkájá­ra hivatkoznak — a program módosult és a tegnapi napon az ülés bezárult. Délelőtt Sasi János megtar­totta előadását, délután dr. László István betegsége miatt Bálint József, a tervosztály vezetője ismertette az 1959. évi terveket. A harmadik na­pirendi pont, a megye egész­ségügyi helyzetéről szóló elő­terjesztés megvitatását elha­lasztották a legközelebbi ta­nácsülésre. Félmillió forint bevétel kertészeti (emelvényekből öreglakon a múlt évben 8 kh. földterületen kertészkedett a ter­melőszövetkezet. Termelvényeiket a helyt földművesszövetkezet fel­vásárlója vette át. Már ekkor is nagy szeme volt a kis tsz termel- vényeinek, különösen a Balaton- parton, ahová az fmsz továbbítot­ta, az árut. 210 000 forintos bevéte­lükből 160 000 forintot az frasz fi­zetett ki a terményekért. A tél végén Öreglak is tsz-köz- séggé lett. A vezetőség törődött a jól jövedelmező üzemággal, és ma már a 8 kh. helyett 35 kh-on ker­tészkednek. A megnagyobbodott veteményes ágyakban gyönyörű minden. A melegágyakból már sok uborkát és paprikát szállítot­tak el. A tsz az fmsz révén értékesíti áruit. Horváth József felvásárló ! eddig 5 mázsa parajt, csaknem I 3000 csomó hónapos retket, 2500 ( csomó karalábot, 2000 fej salátát, ; 1300 darab paprikát és 25 kiló uborkát vett át a tsz-től. Cukorborsóból, paradicsomból, paprikából, káposztából és kar­fiolból nagy mennyiséget értéke­sít majd a szövetkezet. A kerté­szetből félmillió forint bevétele lesz a tsz-nek. Ez ugyanennyi fo­rint forgalmat jelent a földműves- szövetkezet felvásárlójának. Másfél—'kétmillió mázsa tobbletlermés ígérkezik kukoricából Megyei főagronó A megyei tanácsok főagro- nómusai és a megyei gépállo­mási igazgatóságok főmező­gazdászai pénteken értekezle­tet tartottak a Földművelés- ügyi Minisztériumban. A ta­nácskozáson dr. Soós Gábor, a minisztérium növénytermesz­tési főigazgatóságának vezető­je számolt be a tavaszi mun­kák eddigi eredményeiről és az aratási előkészületekről. A tavaszi munkák értékelé­sénél megállapította, hogy az idén lényegesen több és jobb minőségű vetőmagot osztottak szét a termelők között Külö­nösen kedvező a hibridkuko­rica vetésterületének emelke­dése. Az előirányzott 33 száza­lék helyett a kukorica vetés- területének 36 százalékára került hibridmag. A tavasszal 1200 vagonnal osztottak szét, és a becslések szerint ez mint­egy másfél—kétmillió mázsa kukorica többlettermést je­lent. Jók az eredmények a műtrágya-felhasználásiban is: a tavalyi 27 488 vagon műtrá­gya helyett az idén tavasszal 43 155 vagonnal használtak fel a mezőgazdaságban, A belváros egy részében A több mint tízéves állami kereskedelem az elmúlt évti­zedben nagy utat tett meg. Napról napra szépülnek az üz­letek külsői. Lényegesen javul a boltok áruellátása. A keres­kedelem dolgozói egyre in­kább megfelelnek a mai élet, a szocialista kereskedelem kö­vetelményeinek. Most újabb lépést tesz a fejlődés útján a kaposvári ke­reskedelem. A Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elhatározta, hogy június 1-től az üzleteiben vásá­rolt árut dí jmentesen ház­hoz szállítja. Kísérletképpen egyelőre a belváros egy részében szerve­zik meg az áru házhoz szál­lítását. Miből áll ez? Mészáros Fe­renc, a vállalat igazgatója el­mondotta lapunk munkatársá­nak, hogy eddig is a nagyobb mennyiségű árut a boltvezetők hazaküldtek a vásárlónak. Most azonban a házhoz szállí­tási rendszert bővítik, s igen értekezlete A tavasszal tovább javult a vetésszerkezet. Emelkedett a cukorrépa területe a tavalyi­hoz képest mintegy 19 000 holddal, s az évelő pillangós takarmányok aránya a terme­lőszövetkezetekben eléri a 13 —15 százalékot. Hasonlóan növekedett a zöldségtermelő terület, valamint a silókukori­ca vetésterülete. A kedvező eredményekben nagy része van a gépállomá­soknak, több mint 85 000 hol­don jártak a négyzetbevető gépek, s 40 000 holdon a siló­kukoricát vetették el négyze­tesen. A négyzetes vetések 80 százalékát keresztben-faosszá- ban művelhetik. Soós Gábor felhívta a fi­gyelmet az idejében végzeitt szakszerű növényápolásra. A továbbiakban a nyári munkák előkészítéséről szólt. Végül hangsúlyozta, hogy a megyei főmezőgazdászoknak június 10-ig a járási főagronó- rousokkal együtt részletesen ki kell dolgozniuk az aratás tervét. házhoz szálTják a reggelit lényege® változás az, hogy reggelenként — egyelőre — a Május 1 utca és az Ady Endre utca egy részében kívánatra házhoz szállít­ják a tejet, a kenyeret és a péksüteményt. Nagy könnyebbség ez a dolgo­zó háziasszonyoknak, hisz kí­vánatra fél 7-tŐl fél 9-ig bárki otthonában megkaphatja majd a reggelihez szükséges tejféle­ségeket (tejet, kávét, kakaót stb.), valamint a friss péksü­teményt és kenyeret. A Kaposvári Sütőipari Vál­lalat megígérte, hogy a meg­felelő időben biztosítja az Ady Endre utcai, valamint a Má­jus 1 utcai boltoknak a süte­mény- és kenyérféleségeket. Ez a feltétele ugyanis, hogy az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat kezdeményezése sikerrel járjon. A házhozszállítási rendszer minden bizonnyal — mint a fővárosban — Kaposvárott is megnyeri majd a vásárlók tetszését Az idei gazdasági év hatásosan és meggyőzően bizonyítja a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét Dobi István beszéde a Termelőszövetkezeti Tanács ülésén Pénteken délelőtt az Élelmiszeripari Dolgozók Szak- szervezete Székházának nagytermében ülést tartott a Ter­melőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelő­szövetkezeti Tanács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyette­se, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpoliti­kai Főosztályának vezetője, a párt Központi Bizottságának tagja, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, továbbá neves tudósok és gyakorlati szakemberek. A tanácskozást Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobj István tartotta meg elnö­ki beszámolóját. Dobi István bevezetőben a termelőszövetkezeti gazdasá­gok eredményeivel foglalko­zott. — Megállapíthatjuk — mon­dotta —, hogy a termelőszövetkezetek az 1957—58-as gazdasági év­ben megtartották fölényü­ket az egyéni termelőkkel szemben, sőt a termelés számos területén tovább növelték azt. Erre a gazdasági évre már azért is úgy tekintünk, mint amely esztendő egész paraszt­ságunk előtt hatásosan és meggyőzően tudta bizonyítani a szocialista mezőgazdaság fel­sőbbrendűségét. Az elmúlt gazdasási évben szövetkezeteink országosan 1,3 mázsa búzával, másfél mázsa rozzsal, 1,4 mázsa burgonyával, 12,7 mázsa cukorrépával ter­meltek többet katasztrális hol­danként, mint az egyéni gaz­dák. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezeti gazdaságok búzából 27 százalékkal, rozsból 28 szá­zalékkal, tavaszi árpából 16 százalékkal, zabból 10 száza­lékkal, burgonyából két és fél százalékkal, cukorrépából pe­dig 12 százalékkal több ter­mést takarítottak be katasztrá­lis holdanként, mint az egyéni termelők. Az elmúlt évben a termelő­szövetkezeti gazdaságok to­vább növelték közös vagyonu­kat, amely egyrészt az ez évi és a következő évek termelé­sét alapozza meg, másrészről pedig éppen a termelés meg­alapozása révén biztonságossá teszi a tagok részesedését is. A termelőszövetkezeti gazdaságok egy év alatt — az összes te­rület minden katasztrális hold­jára számítva — álló vagyo­nukat 333 forinttal, a fel nem osztható szövetkezeti alapot 102 forinttal, összes vagyonu­kat 408 forinttal, a tiszta va­gyont pedig 104 forinttal nö­velték. Jelentősen növekedett a ter­melőszövetkezeti tagok rész­vétele a közös munkában is. Ennek két említésre méltó oka van, az egyik, hoev a szövet­kezetekben az egy tagra jutó terület 1958-ban 0,7 katasztrá­lis holddal, a szántóterület pe­dig fél katasztrális holddal nö­vekedett 1957-hez képest. A másik pedig, hogy a szövetke­zetekben tovább javult a mun­kához való viszony. Mindezek következtében az egy tagra jutó teljesí­tett munkaegységek száma az 1957. évi 298-ról 322-re növekedett. Örvendetes a készpénzrésze- secés arányának számottevő növelése. Amíg 1957-ben az egy tágra iutó részesedés 66 százaléka volt a természetbe­ni és csak 34 százaléka a kész­pénz, 1958-ban már a kész­pénzrészesedés aránya 50 szá­zalék volt. Még jobb az arány a 15 élenjáró szövetkezet átla­gában, ahol a természetbeni részesedés 31 százalék, a kész­pénzrészesedés pedig 69 száza­lék volt. Dobi István ezután a terme­lőszövetkezetek közötti ver­seny eredményéről beszélt. A Minisztertanács vándor­zászlói és a pénzjutalmak el­nyeréséért versenyző termelő- szövetkezetek közül a megyei és főyárosi versenybizottságok a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságához 121 termelőszö­vetkezet gazdálkodási eredmé­nyeiről elkészített és általuk is ellenőrzött anyagát terjesztet­ték fel elbírálás végett. A ver­senyben természetesen a ter­melőszövetkezetek százai vet­tek részt, azonban a járási és megyei értékelésnél csak a legjobbak kerültek tovább. Dobi István ezután a terme­lőszövetkezeti mozgalomban végbement mélyreható válto­zásokról beszélt. Ez év március 31-én a már közös gazdálkodást folyta­tó, valamint a nyár végi kezdésre alakult mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek és termelőszövetkezeti csoportok együttes száma 4517. összes közös földterületük • 4 013 835 katasztrális hold. amelyből szántó: 3 120 687 ka- tasztrális hold. A termelőszö­vetkezetek összes földterülete és szántóterülete 1958. decem­ber 31-éhez viszonvítva több mint kétszeresére növekedett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti cso­portokban közös gazdálko­dást folytató és belépett családok száma az 1958. évi december 31-én nyil­vántartott 143 229-ről 446 229-re, a tagok száma pedig 168 920-ról 512 062-re emelkedett. A belépő családok túlnyomó többsége földdel rendelkező, s ezen belül is igen jelentős rész a középparaszti család. Amíg az elmúlt év végén az összes szövetkezetben gazdálkodó csa­lád 49 százalékának volt sa­ját földje és 51 százaléka föld- nélküli volt, jelenleg az ösz- szes család 82 százaléka föld­del rendelkező és csupán 18 százaléka a fölönélküli. A múlt évi december 31-től ez év március 31-ig a 0—7 ka­tasztrális holdig terjedő föld­területtel rendelkező szövetke­zeti családok aránya 31,3 szá­zalékról 50 százalékra, a 7—15 holdasoké 15 százalékról 27 százalékra, a 15 holdon felü­lieké 1,4 százalékról 5 száza­lékra növekedett. Végered­ményben. ez azt jelenti, hogy ez év kora tavaszán dol­gozó parasztságunk jelen­tős, földdel rendelkező ré­tegei indultak el a szövet­kezés útján, amit összefoglalóan és meg­győzően fejez ki az, hogy a ta­gok által bevitt saját föld ará­nya a szövetkezetek használa­tában levő összes földterület­hez képest három hónap alatt 21 százalékról 71 százalékra emelkedett. Jelenleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlagte­rülete mind összes területüket, mind szántóterületüket véve alapul, csaknem kétszeresére növekedett, és jelenleg egy szövetkezet átlagterülete szán­tóban 743 katasztrális hold, összterületben pedig 959 ka­tasztrális hold. Az összes föld­területüket véve, a 400 ka­tasztrális hold alatti mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok együttes aránya a szövetkeze­tek összességéhez képest 59 százalékról 33 százalékra csök­kent, míg a 401-től 1000 ka­tasztrális holdasoké 33 száza­lékról 37 százalékra és az 1000 katasztrális holdon felülieké 8 százalékról 30 százalékra nö­vekedett. E szép eredmények elérését a munkás—paraszt hatalom­nak az ellenforradalom után történt megerősödése tette le­hetővé. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megalapozott, he­lyes és eredményes agrár- politikája találkozott a pa­rasztság széles rétegeinek érdekeivel és akaratával. Az eddigiektől jelentősen el­térő és általános jellemzője volt az ez évi gyors fejlődés­nek a szövetkezeti községek alakulása. A mezőgazdaság szocialista átalakulásának ez a módszere már az eddigi tapasztalatok alapján is kedvezőnek érté­kelhető. Egy-egy községnek, településnek a szövetkezeti gazdálkodásra egyszerre törté­nő áttérése lehetővé teszi szá­munkra a szövetkezeti nagy­üzemi táblák kialakítását köz­beeső tagosítások végrehajtá­sa nélkül. A termelőszövetkezeti moz­galom előbbiekben említett nagyarányú számbeli fejlődése csak akkor jelenthet vég­leges sikert és hozhat meg­felelő eredményeket, ha a megalakult és nagyobb mértékben megnövekedett szövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag a lehető­séghez mérten rövid időn belül megszilárdulnak. A fejlődés gyors üteme miatt az ellenségnek nem volt lehetősége a munka akadályo­zására, zavarására. Azóta a mezőgazdaság szocialista épí­tésének ellenségei a szocializ­mus falun történő előrehala­dásán érzett elkeseredésükben a nyugati hírügynökségek, rá­diók támogatásával imitt- amott igyekeznek zavart kel­teni. Ezeket a híreszteléseket a termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok maguk is elítélik« munkájukat a párt és a kormányzat két és fél­éves őszinte, világos és em­berséges politikájából nyert bizakodással, zavartalanul vég­zik. Az új szövetkezeti vezetők már most szokjanak hozzá a termelőszövetkezeti élet ter­mészetéből, lényegéből folyó alapvető törvényhez, ahhoz, hogy a szövetkezet a tagoké. Ahol a vezetőség minden­ben szorosan a tagokkal együttműködve, vélemé­nyükre és ennek alapján segítségükre támaszkodva dolgozik, a szövetkezet éle­tében a még esetleg elő­forduló rosszindulat sem tehet kárt. Az őszi kezdésre alakult szö­vetkezetekben hasznosítanunk kell minden olyan kezdemé­nyezést, amely a közös gazdál­kodás megindítására és meg­alapozására irányul. Kormány­zatunk a termelőszövetkezetek tömeges megalakulása után. a rendelkezésre álló anyagi esz­közök mozgósításával, a • nép­gazdaság erejéhez mérten mindent elkövetett és a jövő­ben is el fog követni, hogy megfelelő támogatást nyújtson az új, közös gazdaságok elindí­tásához. Népgazdaságunk kor­látozott teherbíróképessége megkívánja, hogy a szükséges anyagi eszkö­zök előteremtése céljából minél szélesebb körben mozgósítsuk a szövetkezet­be tömörült parasztság sa­ját erőforrásait, melyhez, mint alaphoz, az ál­lam erejéhez képest hozzá­járul. Kadarkúton például a köz­gyűlés határozata alapján a tagok egyenként háromszáz forinttal járulnak hozzá ka­tasztrális holdanként a közös gazdálkodás megindításához. Ezen túlmenően már most kö­zös értékesítést szerveznek, és az így kapott felárat a szö­vetkezeti alapra fordítják. Helyesnek tartjuk az olyan kezdeményezéseket is, ame­lyek szerint a közös gaz­dálkodás feltételeinek meg­teremtése érdekében dol­gozó vezetőknek és tagok­nak munkaegységet írnak jóvá, amely a közös gazdálkodás megindulása után, a jövő gaz­dasági évben kerül kifizetés­re. Feladatunk, hogy az or­szág különböző vidékein fel­lelhető hasonló kezdeménye­zéseket a legmesszebbrnenően támogassuk, s minél több he­lyen megvalósításra javasoljuk. A feladatok megoldásában a párt- és állami szervek dolgo­zói mellett nagy segítséget nyújthatnak a Termelőszövet­kezeti Tanács tagjai és megyei megbízottai is. Ezért nagy je­lentőséget tulajdonítunk an­nak, hogy a tanács tagjai, megbízottai mindenütt bekap­csolódva a munkába a legszo­rosabban az illetékes szervek­kel együttműködve dolgozza­nak. Mozgósítsanak minél több, a körzetükbe tartozó ter­melőszövetkezet erre alkalmas elnökét, vezetőjét, és velük együtt nyújtsanak hatékony konkrét támogatást az új vagy a közös gazdálkodást még nem folytató termelőszövetkezetek­nek — fejezte be beszédéi Dobi István.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents