Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

Szombat, 1999. májas 30. 2 SOMOGYI NÉPLAP Fel kell ismerni a szocialista tábor erejét, és nem szabad játszani a tűzzel Hruscsov beszéde Korcsában Korcsa (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov az albániai Korcsá­ban csütörtökön tartott nagy­gyűlésen beszédet mondott, őszintén megköszönte az al­bán dolgozóknak a szívélyes fogadtatást, kitért Albánia szocialista építésének sikerei­re, majd foglalkozott a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­sével. Hangsúlyozta, hogy Görög­országban és Albániában más­fajta rend uralkodik, ennek azonban nem szabad megbon­tania a két ország jószomszéd­ságát. — Mi csak azt akarjuk — folytatta —, hogy Görög­ország békeszerető ország le­gyen, ne engedjen imperialista rakétatámaszpontokat létesíte­ni területén, ■ ne fenyegessen bennünket, és ne fenyegesse , barátainkat, az albánokat Ha a görög kormány mégis elköveti ezt a hibát, ez igen súlyos következmé­nyekkel járhat mind a görög kormányra, mind pe­dig a görög népre. A kormányok nem örökké- valóak, az egyik megy, a má­sik jön. De a népeknek gyak­ran kell vérükkel fizetniük egy kormány rossz politikájáért. Még egyszer szeretném figyel­meztetni a görög kormányt hogy ne veszítse el józansá­gát, és ne engedje meg terü­letén rakétatámaszpontok lé­tesítését Ha mégis lesznek ilyen támaszpontok Görögor­szágban, nekünk nyilván meg kell állapodnunk majd Albá­nia kormányával, hogy az önök hegyeiben megfelelő he­lyet válasszunk ki, és rakéta­fegyvereket állítsunk fel. Eh­hez nincs is szükség nagy te­rületre. — Megfelelő következtetése­ket kell levonnunk az önök másik szomszédja, Olaszország kormányának magatartásából is — mondotta Hruscsov. — Az olasz kormány komoly hi­bát vétett, amikor megenged­te, hogy területén az ameri­kaiak rakétatámaszpontokat létesítsenek a Szovjetunió és a többi szocialista ország el­len. De vajon azok, akik a támaszpontokra vo­natkozóan, megállapodtak az amerikaiakkal, gondol- ' koztak-e azon, milyen kö­vetkezmények várhatók? Hiszen ezek a rakétatá­maszpontok mcgsemmisít- hetők a Szovjetunió terü­letéről felbocsátott raké­tákkal. A velünk baráti Albánia te­rületéről pedig egyszerű szár­nyas rakétákkal teleszórhatjuk egész Olaszországot. — Fel kell ismerni a szo­cialista tábor országainak ere­jét — jelentette ki Hruscsov — és nem szabad játszani a tűzzel. Mi a hidegháború meg­szüntetésének és a nemzetközi feszültség csökkentésének út­ját ajánljuk. A népek azt akar­ják, hogy az államok egyezze­nek meg a nukleáris fegyverek betiltásában, a velük folyta­tott kísérletek azonnali beszün­tetésében, a fegyveres erők csökkentésében. A népek azt akarják, hogy ne legyenek atomfegyve­rek, rakéták, sem a Bal­kán-félszigeten, sem Olasz­országban, sem másutt. Mi tettünk javaslatokat ezek­ről a kérdésekről, és azon le­szünk, hogy e kérdések megol­dódjanak. Véleményem szerint mind a görög nép, mind' az olasz nép megértéssel fogadja ezeket a javaslatokat. — Úgy vélem továbbá, hogy az ilyen javaslatainkat támo­gatják Jugoszlávia és más or­szágok népei is, nem is szólva barátainkról és szövetsége­seinkről, Bulgáriáról és Ro­mániáról. A balkáni és a földközi­tengeri atomíegyvcrmentes övezet megvalósítása szá­mottevő lépés lenne Euró­pa és a világ békéjének megszilárdítása utján. — Ma olvastam Brentano úr, nyugatnémet külügyminisz­ter beszédét — folytatta Hrus­csov. — Brentano azt mond­ja, hogy a Szovjetunió nem tá­gít javaslataitól, és ezért nyo­mást kell rá gyakorolni. Ha — szerinte — a Szovjetunió nem enged, ne is legyen kormány­fői értekezlet. Felvetődik a kérdés: vajon Brentano i dönt erről? Hruscsov Durresbe érkezett Dürres (MTI). Slint a TASZSZ jelenti, pénteken dél­előtt Dürres városában nagy­gyűlés volt, amelyen megje­lent a Nyikita Hruscsov vezet­te szovjet párt- és kormány­küldöttség. A zászlódíszbe öl­tözött Sztálin téren és a közeli utcákban a város és a környék­beli falvak lakói nagy lelkese­déssel üdvözölték a szovjet nép küldötteit. — Továbbra is tántorítfyatat- lanul harcolunk a béke meg­szilárdításáért — folytatta —, s akár tetszik politikánk Bren­tano úrnak, akár nem, szilár­dan és hajthatatlanul meg­valósítjuk. Politikánkban a béke biztosításának érdekeit tartjuk szem előtt. A német békeszerződés megkötése min­dennél jobban szolgálja ezt a célt. Ha ön, Brentano úr és az ön kormánya nem írja alá a békeszerződést, mi aláírjuk a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal, aláírják más országok is, ame­lyik akarják, és eljön az idő — amikor Brentano úr is alá­írja. — A nyugat-németországi németek ugyanúgy nem akar­nak háborút, mint a többi nép — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. — Ezért, ha a jelenlegi nyugatné­met kormány nem írja alá a békeszerződést, a nyugat- németországi németek idő­vel majd olyan új mi­nisztereket állítanak kor­mányukba, akik jobban megértik a békeszerződés megkötésének szükségessé­gét, és aláírják a béke- szerződést. — Kilátásaink igazán jók — folytatta Hruscsov —, te­hát továbbra is dolgozunk, fej­lesztjük gazdaságunkat, tudo­mányunkat és kultúránkat, fo­kozzuk a nép jólétét. És ha a nyugati országok képviselői meghosszabbítják a hideghá­borús állapotot, ha rövid időn belül nem lesz kormányfői ta­lálkozó, mi várunk, amíg be­érnek a feltételek. — Önök bizonyára tudják a sajtóból — mondotta Hruscsov —, hogy 12 napot szándéko­zunk Albániában tölteni. Kül­földön megkezdődött a szóbe­széd: mi van emögött? Egy kis ország és a szovjet küldöttség mégis ilyen hosszú I hetilap fi időt szándékozik ott tölteni? ! jelentette, Nyilván nehézségek vannak Albániában. Semmiféle nehéz­ség nincs és nem is volt. A bennünket kölcsönösen érdek­lő ügyeket már régen elintéz­tük, minthogy egybehangzóan értelmezzük mind országaink belső eseményeit, mind pedig a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom helyzetét. Hruscsov végezetül megjegyezte, hogy Aibániból hazatérve esetleg megszakítja útját Magyarországon. 4 *íí* fAZ AKROPOLISZ HOSE és dr. Munmch Ferenc fogadták Coj Jen Gent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadták Coj Jen Gent, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése elnökségének el-| nőkét. A látogatáson jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanácsi] elnökhelyettese, a Magyar Szo­Manolisz Glezosz, az antifasiszta küzdelem legendáshírű görög hőse majdnem hat hónapja nyirkos börtönzárkában sínylődik. Az Akropolisz hőse — a haladó emberiség erős til­takozása ellenére — továbbra is Kréta-sziget ölnyi vastag falakkal körülvett várában szenved. Manolisz Glezosz 1921-ben született Naxos szigetén. 20 éves diák volt Athénben, amikor a német megszállás alatt, 1941. májas 30-ról 31-re virradó éjjel végrehajtotta történelmi tettét: letépte az Akropoliszról a horogkeresztes zászlót. A hitleristák ekkor nem tudták elfogni, és távollétében halálra ítélték. Glezosz továbbra is az ellenállási mozgalom vezető . _ posztján harcolt. 1942-ben elfogták, de a németek nem tud­cialista Munkáspárt Központig ták, hogy az Akropolisz hősét tartják kezük között. Volt olasz Bizottsága Politikai Bizottsá-S börtönben is. A megszállás ideje alatt négyszer ítélték el. gának tagja, a KB titkára, g A háború után Manolisz Glezosz az új elnyomás elleni Kristóf István, az Elnöki Ta-o küzdelem nagy harcosa lett. 1946 egyik ködös éjszakáján új­nács titkára, Szilágyi Dezső. az MSZMP Központi Bizottság^ el a szikla külügyi osztályának vezetője -1' szövanael és Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes. Ött volt a lá­togatáson Hon Men Hi, a KNDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, Kan Rjan Uk, a KNDK Legfelső Népi Gyű­lése elnökségének titkára, Li Don Gen, a KNDK külügymi- niszterheíyettese és Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A látogatás) végig szívélyes hangulatban folyt le. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Djakarta. Szakadékba hant egy expresszvonat zép-Jáván. A legfrissebb lentések szerint halt meg. zu-J Kő­je-? 110 emberi Varsó (PAP). Columbia kü­lönböző pártjainak képviselői-^ bői álló hivatalos küldöttség 5 utazott Bogotából a Szovjet- c unió, a Kínai Népköztársaság,! bál megjárta az Akropoliszt. Ekkor világító felírást helyezett csúcsán: »Menjenek ki az angolok Hellaszból!« szöveggel. A görög szabadság hőse, akit a német megszállók had­bírósága négyszer ítélt el, és in contumaciam halálra is ítélték, Görögország »felszabadulása« után 11 alkalommal ál­lott bíróság elé. Ötször ítélte el hadbíróság, mégpedig két ízben halálra. 1949 decemberében a korfui kínzókamrában ' embertelen kínzások közepette eltörték a jobb lábát — írta a börtönből feleségének. A Karamanlisz-kormány 1958. november 5-én tartóztatta le utoljára Manolisz Glezoszt. A vád »kémkedés« volt. Had­bíróság elé akarják állítani, amelynek ítélete ellen nincs fellebbezés. A görög nép harca és a világméretű demokrati­kus szolidaritási mozgalom azonban eddig megakadályozta ezt. a gyilkosságot. A haladó emberiségnek — így a magyar népnek is — fokoznia kell éberségét és tiltakozását Glezosz ügyében. Pár nappal ezelőtt megalakult Párizsban a Glezosz megmenté­séért küzdő nemzetközi bizottság. A bizottság fő követelése ez: ne ítélkezzenek a görög katonai bíróságok — tíz évvel a polgárháború befejezése után — polgári személyek felett. Glezosz ügyét vigyék haladékta­lanul rendes bíróság elé. A nemzetközi szolidaritás megnyilvánult abban is, hogy Glezosznak ítélték a nemzetközi újságíró díjat és a Béke­világtanács aranyérmét. Május 30-án lesz 18 éve, hogy Glezosz végrehajtotta tör­ténelmi tettét — letépte az athéni Akropoliszról a hitleri lo­bogót, és ezzel tulajdonképpen a -megszállt Európa első par­tizánt lett. Legyen ez a nap kiemelkedő állomása a nemzetközi szo­lidaritási mozgalomnak az akropoliszi hős életének meg­mentéséért. Az imperialistákat kiszolgáló Karamanlisz-kor- mány — amely éppen ebben az esztendőben amnesztiát adott a hitlerista háborús bűnösöknek, akiket Görögországban Ítél­tek el, és megengedte, hogy amerikai rakétatámaszpontokat meglátogatáséra. Csehszlovákia, Lengyelország. , - - » , „„ ----- ------------------r---------­é s más szocialista országok? létesítsenek a görög földön — képes arra, hogy negyedszer is halálra itébe az antifasiszta harc élharcosát, de csak akkor, g ha a nemzetközi tiltakozási hullám veszít erejéből. De a tiltakozás nemcsak hogy nem veszít erejéből, hanem szerte a világon enure viharosabbá válik. Magyarországon is a gyárakban és az intézményekben, Budapesten és vidéken egyaránt erősödik a Glezosz megmentéséért kibontakozott mozoalom. És tovább erősödik maid addig, amíg az Akropo­lisz hősének életét meg nem menti: Bombay (Reuter), iraki miniszterelnök adott Karandzsianak, című ar goi nyelvű rerkesztőjének^ Ki- N: ^szernek az a Kas szem i interjút ,'j a Blitz,® bombayi % vádja, hogy kommunista fel- forgató tevékenység irányul az arab nacionalizmus ellen, »csu pán üres propaganda«. I Amman (Reuter). Husszein, Jordánia királya egy havi fi­zetését (körülbelül négyezer , fontsterlinget) felajánlott az algériai nép megsegítésére a I «szabadságáért és független- , ségéért folytatott harcban«. A i király példáját jordániai mi­niszterek és más hivatalos sze- | mélyiségek is követték. M ivyar (íjságírúk tiltakozó gyűlése Maaolis Glezosz fogvatartása ellen A magyar sajtó képviselői horogkeresztes zászlót az Ak- csütörtökön este a Magyar ; ropolisz ormáról, és ugyanak- Ujságirók Szövetsége székhá- kor tiltakozzanak Manolisz zában gyűltek egybe, hogy , Glezosz jogtalan fogvatartása megemlékezzenek arról a 18 ellen siklósi Norbert, az Uj­esztendővel ezelőtti történelmi j Szövetsée főtitkára em­esrményről, amikor a görög jsaglro követség iotitkaraem nép hőse, Manilosz Glezosz j lékezett meg az évforduló je­életét kockáztatva letépte a | lentőségéről. jet| Hegkezdődött a négy nagyhatalom külügyminiszterének első zárt ülése ÍGY FEST A DEMOKRÁCIA IS YVGA T-NÉMETORSZÁGBAIS Genf (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint pénteken a délutáni órákban Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter genfi villájában megkezdődött a négy nagyha­talom külügyminiszterének el­ső zárt ülése. A DPA tudni véli, hogy a külügyminiszterek folytatják az elmúlt éjszaka útközben megkezdett »-hasznos« eszme­cseréjüket. A faji gyűlölet, és az amti- bíróság büntető tanácsa azon- pozícióiban ülnek. Szégyenle­szetnitizmus mérge mindig ban megszüntette az eljárást, s tes, de a valóság az, hogy e té­John Hightowe AP-tudósító\megfelelő eszköze volt a .re- ehhez mindössze ennyi meg- ren sem hajtották végre Nyu­szerint a zárt ülésen a német J akciónak, a nacionalizmusnak okolást fűzött: »Nieland és gat-Németországban a potsda- jahne f{arls Kubier és Frit­és a fasizmusnak. Ma is az. Heinberg (a brosúra nyomda- mi egyezmények előírásait le- J, Krurm Fherhardt Az antiszemitizmus mérge az sza) vádlottak ellen az eljá- hetévé tették hogy a nácik It_ T___________________,1 I lgner, aki az I. G.-Farben ipari kémkedésének vezetője volt, háromévi börtönt kapott, ma a hamburgi Deutsch-Uber- seeische-Bank felügyelő bizott­ságának tagja. Kulcspozíciókat töltenek be a szövetségi bíróság által el­ítélt Karl Krauch, Friedrich kérdésről és a csúcsértekezlet előkészítéséről tárgyalnak. Arthur Gavshon AP-tudósí- i egész nyugatnémet államot és rást be kell szüntetni. Az el- visszatérjenek pozícióikba, s Ihn és Loemr, akiket annak idején a Krupp-perben elítél­té úgy értesült, hogy a tervbe-} államapparátust áthatja. Na- járási költségeket az állam- ők szabják meg a nyugatné- tek továbbá Flick Weiss és a l: 1 —— : ~ n „ _____A cfyrrvm I-oty-i vő oczit nrna a 7 IH iHiCol 1 +< TTIP+ rwili fiira iránváf "Riátfi wó— ___ ’ ’ v ett bizalmas jellegű megbe­széléseken elsősorban a kor­mányfők találkozóját készítik elő, és azt is tudni vélik, hogy az ezzel kapcsolatos nehézsé­gek a német részvétel kérdése körül összpontosulnak. igyon jellemző eset erre az kincstár viseli«. met politika irányát. Régi vé­(úgynevezett Nieland-eset. Ez a Hát persze, azt csak nem zető állását tölti be Otto Amb- 1 hamburgi fakereskedő nagy kívánhatja senki, hogy az an- ros, az auschwitzi koncentrá­»példányszámban kiadott egy tiszemita uszítót azok vonják ciós táborban elkövetett bűn- ^íössz^TpcMik 7Szővet­* brosúrát, amelynek ez volt a felelősségre, akik Hitler ide- cselekmenyeiert 8 évre ltelt . Köztársasaga nníU vissza »címe: »Hány világháborút kell jében maguk is végrehajtói háborús bűnös, s több jelentés tP. naLzetiszocialista [még elveszíteniük a népek- voltak e politikának, s ma nyugatnémet konszern felügye- iránwonalra A nvueafnémet »nek?«. Ebben arra az állításra Nyugat-Németország hatalmi lő bizottságának tagja. Max v 4 y Flick-per más elítéltjei is. A monopóliumok uralkodó befolyásával elválaszthatatla­Az értekezlet asztalánál általában nincs hidegháborús szellem Moszkva (TASZSZ). Mihaj- lov és Szlavjanov, az Izvesz­tyija tudósítói kommentálva a genfi külügyminiszteri érte­kezlet munkáját, a következő­ket írják: Bár a tanácskozás néhány nyugati részvevőjének egyes nyilatkozataiban a nemzetkö­zi bizalmatlanságra jellemző szóhasználattal és állításokkal lehet találkozni, általában az értekezlet asztalánál nincs hi­degháborús szellem. Észre kell vermi, hogy a tárgyalások nyugati részvevőit (bár külön­böző módon) nem hagyták hidegen a szovjet javaslatok. Az eszmecserék során egy­re inkább tanúsítanak megértést aziránt, hogy keresni kell a megegye­zést, és a megegyezésnek olyannak kell lennie, hogy megfeleljen valamennyi fél érdekeinek. A tudósítók hangsúlyozzák, hogy három hét alatt nem­csak tisztázódott a részvevők 'vetemedik, hogy a »Harmadik Birodalomban« a zsidók ellen indított megsemmisítő akció a nemzetközi zsidóság manővere : volt. Szerinte szörnyű hazug­ság az, hogy a németek Hitler ! uralma alatt hatmillió zsidót pusztítottak el gázzal, vagy . mészároltaik le. A szerző sze- ( rint »a kultúra szégyene«, , hogy »a föld ördögeit nem te- I rílak le végre«. A szerző a I brosúrát. elküldte az összes (szövetségi miniszternek, a szö- I vetségi gyűlési képviselőknek | és minden számottevő szemé­' \ i p& ■ %< v £• -v-a '-.y : . <<\, ■ ML I: álláspontja, hanem meg is (f lyiségnek. Ennek az uszító mutatkozott a közeledési lebe-, tőség kérésének óhaja. Ez két-, ségkívül pozitív tény — álla-i pítják meg a tudósítók. A tár-i gyalások — fűzik hozzá —( olyan stádiumba lépnek, ami­kor a konkrét kérdések kerül­nek a figyelem középpontjába, i írásnak a megjelenése után mindössze egy bűnügyi felje­lentés érkezett Hamburgba. A hamburgi államügyészség a feljelentés alapján zsidó pol­gárok nyilvános megsértése cí­mén vádat emelt Nieland el­len. A hamburgi tartományi Nyugnt-Németországban jelentős mértékben felemelték a nyugatné­met határrendőrség létszámát. államapparátust telerakták a nemzetászocialista párt volt tagjaival és a Hitller-rendszer híveivel. A nyugatnémet ál­lamapparátusban már 1956. március 31-én 181 202 olyan tisztviselő dolgozott, aki a hit­leri Németország államgépe­zetében is valamilyen funkciót töltött be. A jelenlegi szövetsé­gi kormány tizenhét miniszte­re közül nyolc a hitleri ál­lamapparátus vezető tisztvise­lője volt, vagy az SS-ben vagy az SA-ban, illetve a náci párt­ban töltött be vezető funkciót Említsünk meg belőlük néhá­nyat. Schröder belügyminiszter például már 1933-tól kezdve tagja volt az NSDAP-nak és az SA-nak. Strauss hadügyminiszter a hitleri hadsereg kiképző tiszt­jeként működött, Oberländer, az úgynevezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents