Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-28 / 123. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 19S9. május 2*. TŰNŐDÉS A MEZSQYÉN TOL A tavasz eleje óta sző- vetkezeti ember vagyok. Negyvennyolc esztendős létemre én is istenhozzá- dot intettem az egyéni gazdálkodásnak. Megmondom nyíltam., hogy nehezemre esik, és az első nekirugaszkodásra nem is sikerül eligazodni ebben az újfajta életformában. — Rigó, Baba, ti azért menjetek, lovak vagytok, az a dolgotok, hogy húzzátok a boronát, ha én közben elkalandozgatok is az emlékek poros országútjaira. Magángazda koromban nem icntkltem mással, csak a saját birtokommal Kilenc hold és ezerkétszáz négyszögöl egy tagban a házhely végében, aztán a tele istálló — ez kötötte le érdeklődésemet. Az őszinteséget megvallva azért át-átnéztem a szomszédok portájára is. Amikor Tóth János bátyám vett egy húszliteres tehenet, addig jártam a vásárokat, mis végre kiszemeltem a Zsömlét: ez jó lesz, mert huszonkét liter tejet garantál régi gazdája. Máskor meg, így tavasz idején, ha megláttam, hogy valaki ekét visz a mezőre, tüstént megkezdtem én is a szántást. Kocsimra, lovaimra mindig kényes voltam. Tetszett a hiúságomnak, ha jár- taitás kedvéért végighajtot- tarjs a falun feszesen fogva a gyeplőt, s elismerő tekintetek szegeződtek rám. — Úgy megy ez a két fekete csikó, mint a madár — ezt mondták az engem figyelő szempárok. Ilyenkor egyet-kettőt suttyarvtottam az ostorral, s még sebesebben száguldott a két állat. Gyűlésre nem jártam. Adót fizetni a feleségemet szoktam elküldeni. A tanácsházán szavazáskor fordultam meg utoljára. A kitavaszodáskor azt vettem észre, hogy az egész falu beállt a szövetkezetbe. Töprengtem napokon, éjjeleken át, míg elhatároztam: én se maradok meg egyéninek. A z alakuló vagy avató gyűlés másnapján kérdeztem Nagy Jóskától: — Te, komám, van-e még felvétel nálatok? — Aztán itthon, a tulajdon lakásomon írtam alá. Ezzel megszereztem a jogot arra, hogy beleszóljak a falu dolgába. Mert ha visszavonultam is a nyilvános közéleti szerepléstől, azért fortyogott bennem , a vágy, hogy a falu határának minden silány földje olyan munkát kapjon, mint az enyém. Persze, nem azzal a jelszóval, hogy ezt a szövetkezetiek a maguk fejétől csinálták, hanem úgy, hogy a homoki gazdálkodást tőlem tanulták meg. Itt van például ez a parcella, amit boronálgatok. Ezer kvadrát az egész. Tavaly rozs volt benne, utána meg kerékrépa (ezt a szakkönyvek tarlórépának titulál jóit). A répának olyan dús volt a levélzete, hogy egészen eltakarta a földet. Leszántottam az ősszel. Egy évre biztosan elegendő lesz a- zöldtrágya tápanyaga. Most meg azt sem kérdik tőlem, hogy szerintem mit. kellene bele vetni. Pedig én megmondhatnám, hogy kukorica következik a forgóban. Az a baj, hogy az álvégi gazdák kezébe került a vezetés. S azok mit értenek a homokhoz? Elhiszem, könnyű volt nekik az agyagföldön produkálni, de itt, ebbe a négylcoronás sivatagba belefulladnának. Bele bizony. Nem mondom, amúgy nincs ellenük kifogásom. A Jóska — vagy ahogy most hivatalosan illik szólítani: az elnök kar társ — meg a Feri gyerek, a brigádvezető nem gorombáskodnak velem. Igaz, szót fogadok nekik. Ha nem említik, megkérdem: mit dolgozzak holnap. Valamelyikük ide vetődhetne már, mert még két forduló és készen vagyok a boromálással. Más beszélnivalőm is vol- na velük. Megérdeklődném, mikor lesz közgyűlés? Mert ott már nekem is fel lehet szólalnom. Gondolatban össze is illesztettem a szavakat. A gazdálkodásról meg a háztáji földekről beszélnék. .. Látom, jön az elnökünk. Most legalább négy- szemközt leszünk, s veszek annyi bátorságot, hogy megmondogassak neki. Jó, hogy eszembe jutott, azt is megkérdezem: mennyi egység jár a boronálásért, szántásért. Hozattam egy munkaegységkönyvet a városból, estére elkezdem tanulmányozni, mint iskolás gyerek a leckéjét, mert nem akarom, hogy becsapódjak. Az évzáráskor szeretném hallani, hogy én tettem ki a legjobban magamért: a fogatosok közül nekem van o legtöbb erőségem. Valamivel ki kell tűnnöm a szövetkezetben is. — s — Művelődési ház épül Gi§én községfejlesztési alapból és társadalmi munkával még ebben az évben. A terv módosítása következtében a tavalyról megmaradt és az 1959. évre is megszavazott 10 százalékos községfejlesztési hozzájárulásból először járdák építését terveztük, majd Kiss Sámdor tanácstag javaslatára az erősen megrongálódott orvosi rendelőnek, postának, könyvtárnak is helyet adó művelődési ház épületének megjavítását határozták el. A márciusi tanácsülésen az építkezéshez a falu lakói jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel. A művelődési ház tatarozását a kadarkúti ktsz vállalta el, s a tervek szerint augusztus elsejére befejezik. Császár Lajos v. b.-elnők. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései A vetésforgóról és a talajerő visszapótlásóról A május volt mindig az a hónap, amikor a gazdálkodó a határt járva az elérhető termés mennyiségét kezdte becsülni. Kultúrnövényeinket szemlélve most mi is számit- gatjuk, hogy milyen termést takaríthatunk be a nyáron és az ősszel. Ugyanakkor visszapillantunk a megtett útra, amelyen végighaladva jutottunk el eddig a pontig, amikor eddig még el nem ért magas terméshozam ígérkezik. Ez az út hosszú és fáradságos volt. Az 1949-től 1952-ig tartó tagosítással a célgazdaságunk kezelésébe került egyéni parcellákat és többnyire elhanyagolt tartalék- területeket olyan állapotba kellett hozni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás alapját képezhessék. Ezt két módon értük el. Egyrészt a megfelelő vetésforgó kialakításával a növényi sorrendet úgy állapítottuk meg, hogy a szántóterület 20—30 százalékát minden évben talajgazdagító pillangós növények foglalják el. A pillangós növények szerepe nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a visszamaradó gyökérmaradvá- nyok a talaj szervesanyag-tar- talmát gyarapították, hanem abban is, hogy az általuk elfoglalt területet egységesítették, megszüntették a megelőző gazdálkodásból adódó különbségeket. A korai lekerülésük után alkalmazott többszöri talajművelés a gyomok elleni küzdelmet is eredményesen szolgálta. A másik mód. mellyel egy talpalatnyi olyan föld sincs, amely miatt szégyenkeznünk kellene. Sőt. egyik-másik táblánk — mint például a zi- mányi 1-es és 2-es — kimagasló termést ígér. Érdemes néhány szóval ismertetni zimányi táblánkat. Ebbe az 52 holdas földibe tavaly napraforgót vetettünk zöldtrágyának. Holdanként mintegy 160 mázsa zöld tömeget szántottunk le 100 kiló pétisóval együtt. A vetőágy készítésekor nitrofoszka-műtrágyát munkáltunk bele a talajba. A nitrofoszka. amint neve is mutatja, nitrogén, foszfor és kálium tartalmú, kombinált műtrágya. Az ősszel 90 kiló búzával vetettük el holdját. Mégis a tavasszal tömött, sűrű, kiegyenlített volt a növényállomány. Napjainkig mintegy 70 cm-re nőtt meg a búza, s holdja nagyon óvatos becslés szerint is megadhatja a 20 mázsa szemtermést. Az elmúlt években is voltak kimagasló terméseredményeink. Tavaly Igáiban 27 mázsa felett fizetett, az őszi árpa. Gázlón a tavaszi árpa 19 mázsánál többel: adott holdanként. Úgy látjuk, hogy ilyen kiugró eredményünk sokkal tötíb lesz az idén. mint a múlt esztendők bármelyiklében. Szántóföldünknek mind a 4800 holdján ma mér jól bevált és a gyakorlatban kialakított vetésforgó szerint gazdálkodunk. Minthogy területünk egyötödén rópaíéleeógeket termelünk, négy évre előre meghatározzuk a cukorrépa és magihozó répa helyét. Az őszi kalászosok a szántó egyharma- dát foglalják él. Bár még csak májusban járunk, de már elkészítettük az 1959—60-aß gazdasági év végleges őszi vetéstervét is. Mindenkor nagy gondot fordítunk az elővetemény- re, a trágyázásd forgó megtartására. Ennek tulajdoníthatók növénytermelésünk egyre emelkedő eredményei, amelyek igazolják, hogy a korszerű agrotechnikát alkalmazó nagyüzem vitathatatlanul fölötte áll még a legjobb kisüzemi gazdaságoknak is. Szabados Dezső, a Kaposvári Célgazdaság főagromómusa. Jól dolgoztak a nagyatádi járás földművesszövetkezetei az elmúlt esztendőben A Földművesszövetkezetek Nagyatádi Járási Központjá- ^ a nak irányító munkája a járás nagyüzemi növénytermelés j kilenc földművesszövetkezeté- alapját sikeresen megvetettük.! « terjed ki. Négy tejszövetke- az okszerű istállótrágyakezelés ' «t es két takarékszövetkezet és a rendszeres istállótrágyá- j 58 működik a járásban, zás melyet a felszabadulás I A foldmuvesszovetkezetek előtt elképzelhetetlen mértékű . gazdaságossága tovább javult műtrágyázással egészítettünk ;az elmúlt esztendőben. Veszte- ki. Az elmúlt öt év átlagában . s«ges szövetkezet nem volt. évente kát. holdanként 220 kg Az elmúlt évben Ismét felműtrágyát használtunk fej. lendült a munkaverseny, Természetesen mind a trá- eredményesen folyt a tagivá zást, mind a műtrágyázást toborzás és a részjegyfizea megelőző évek termelési tapasztalatainak figyelembevételével alkalmaztuk. A holdan tés. A szövetkezetek 99,93 százakén ti 220 kg műtrágyázás nem Jékra teljesítették 1958-as évi azt jelenti, hogy minden kát. kereskedelmi tervüket. Kiváló | holdra 220 kg műtrágyát szórföldművesszövetkezeti szintet Somogy geszti tsz-községben korszerű földszöv-boltot építettek mintegy 500 ezer forintos költséggel. Kovács Mártonná, a bolt vezető,je szerint az új üzlet az elmúlt hónapban 170 009 forint forgalmat bonyolított le. tunk ki. Vannak ugyanis olyan frt el a„ses,^<li a háromfai kultúráink és földjeink, ame- "Klvalo dolgozo« jelieknek holdjára 1200 kg mű- vényt kapott Szabó Ferenc, Vrá- trágyát is adtunk az ist.állótrá- mcs István. Csordás György gya vagy zöldtrágya kiegészí- nagyatádi és Beke János se- téseként ; Sesdi dolgozo. Oklevéllel tunEnnek' a talajerő visszapót- ’ki jó munkájukért Ko- Lási rendszernek és a gondosan, «is Vilmos. Krivarics Ferenc, szakszerűen megállapított ve- B_uvari Janos es Kovács Ist- tésforgónak az eredménye, marine kereskedelmi dolgozohegy a célgazdaság határában.kaJ; , , , . , ,. , Kiskereskedelmi tervteljesi- tésük az 1957-es évi szinten Egyszerre mozdul az egész falu mozgott. ségeknél, mosógépekben, motorokban és alkatrészekben, kéri tóstf on a than, villanyszerelési cikkekben, valamint zománcáruféleségekben volt hiány. A felvásárlásban a szövetkezetek általában jó munkát végeztek. A forgalom jelentékenyen nőtt az elmúlt évihez viszonyítva, a jövedelmező gazdálkodás tekintetében pedig kétszéresére teljesítették a terveiket. A felvásárlás évi összforgalma 21 millió forint volt. Burgonyából 983 vagont, zöldségből 12 vagont, gyümölcsből 75 vagont, káposztából 1 vagont, tejből 86 ezer litert, mézből 321 mázsát, baromfiból 6 vagont, tojásból pedig több mint négymillió darabot vásároltak fel. A mezőgazdasági termeltetésben nem tettek meg mindent a járás szövetkezetei. Gépi szerződéskötésüket csak 83,5 százalékra teljesítették. A járás területén 5 talajjavító társulás, 9 burgonyatermesztő szakcsoport, 3 ifjúsági szövetkezet, 2 burgonyatermesztő társulás, egy gyümölcs- és egy ribizlitermelő társulás, egy-egy FEBRUÁR 10-ÉN diknak a megyében termelőszövetkezeti szervezés befejezése előtt már három szövetkezet működött a faluban: a Haladás, a Rákóczi * róható fel, hogy a járásban se♦ hol sem tudtak létrehozni ön- ; kiszolgáló, illetve önkiválaszmáso- egész sereg tény a bizonyíték: lemaradni a szomszéd, a Rá- zandó állatok elhelyezéséről \ ff. ‘ ' ‘ ' keR gondoskodniuk. A tegok ál-♦ A ál tai összevitt teheneket öt helven ♦ a helyiség biztosításáért ...... . tal.?ssze,v!" tehenedet otneiyen J kell ett volna k issé többet tena vetés idején, s így van most, szállásolják majd el. Októberig J vezetőknek. i-----i_.i— •_ 12 tehenet, 20 hízónak való í s zarvasmarhát »szednek« össze ♦ géphasználati, vízgazdálkodási, Kutas a változásnak megfelelően érközség vényesülnek az összefogott lett Az 1500 holdas határ négy erők: mind a négy vártán, tsz kezén van. Az át- mind a négy termelőszövetkekóczi Tsz-belitől a szabadságbeli vagy fordítva. így volt ez zetben nagy dolgokra készülődnek. A tervek, elgondolások egymást érik, s valóra váltákapáláskor is. A szövetkezet vezetői »ösz- szejámak«, nincs harag köztük. részint a tagoktól, részint vá-: Persze, vita nélkül nem múlik sáriás útján. Aratás után —- 3 és a Szabadság. A negyedik, sukért teljes erőbedobással ej egy-egy, valamennyiüket mikor már lesz mit etetni az Alkotmány Tsz megalakulása előtt Kutason volt már három góca a szövetkezeti mozgalomnak. A kívülállók — néhány gazda kivételével — vagy az új tsz-be tömörültek. dolgoznak az emberek. érintő fontosabb határozatim- e§>’ sertéstörzset is (15 anya-. A múlt hét közepén a sző- zatal. A négy elnökkel különkülön beszéltem. Egyik sem vetkezet vezetői határszemlét tartottak. A látottakra emlékezve földerül a »négy gazda« mindenekelőtt, először mi jökocát) állítanak be. A négy tsz j közül nyilvánvalóan nekik a ; A földművesszövetkezetek minden egységükben végeztek tatarozást, karbantartást, így üzleteik tisztákká, csinosakká váltak. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében is tettek egyet s mondta: »A mi szövetkezetünk legnehezebb, ök teljesen elől- ♦ mást a szövetkezetek. Segesden arca. Ujjongás, öröm, s a jó vagy csatlakoztak az említett munka eredményének tudata szövetkezetek valamelyikéhez, viliódzik tekintetükben. Közös A Szabadság taglétszáma 48- ról 96-ra nőtt. A Rákóczi 27 családdal gyarapodott, a Haladáshoz pedig 21 tag csatlakomegállapításuk: ilyen még emlékezet óta nem volt a határ. A Szabadság Tsz irodájában zott. Az Alkotmányban 25 csa- a brigádvezető előre drukkol: Iád kezdte a munkát. Területben, taglétszámban egyaránt a Szabadság Tsz a legnagyobb. A község gazdasági életében beállott változást nemcsak a falu végére kifüggesztett »Termelőszövetkezeti község« tábla mutatja. Ez csupán olyan külsőség, mely tudatja a vi■Félő, hogy a gépek nem bírnak a rozzsal, az idén igen nagyra sikerült ez a növény«. Az ilyen aggodalom nem baljós, nem kasszát apasztó jel. Ha csak ilyen gondra ad okot a mező, annak örülni lehet. A KUTASI HATÄR — ahonnét a falu lakói jövedellággal, hogy Kutason befejező- műk jó részét várják — sokat dött az a folyamat, amely 1948- ígérő. Jó termésről árulkodik ről kezdik, míg a testvérgaz- j vasboltot, Somogyszobon és daságok a már lerakott alapra j Csökölybén italboltot. Háromhúzhatják a falakat. Azonban ♦ az anii gazdaság terüle- itt is biztatóan bontakoznak kij.tén pedig vegyes fiókboltot lé- a nagyüzemi gazdálkodás kör- { tesítettek. vonalai. Már a tavasszal sike-1 Az áruellátásban különösebb rült egv harminc holdas táb- ♦ zavarok nem voltak. Megfelelő lát »összehozni«. Lesz közös ál- ♦ mennyiségű élelmiszert, köz- latállomány, s napról napra J szükségleti cikket tudtak biz- nagyüzemibbé válik gazdálko- * ^cxs;Pani. A sörellátásban és d-ásuk. A belterjes ^ művelésig t egyes ruházati cikkekben mu- azonban még hosszú az út. | tatkozott némi zökkenő. Nem NEM IS OLYAN RÉGEN ♦ tudtak megfelelő mennyiségű - még mind a négy tsz-ben gon-: bőr- és ballon-kabátot, öltönyölémák is azonosak. bár a^HaJa. <jot okozott a tagok, főleg az f két, nylon- és gyapjúárukat dás, a Rákóczi és a Szabadság asszonyok foglalkoztatása. ♦ biztosítani. A vegyescikk-féleT,sz már megoldott egy sor Most már nincs ilyen probléma. A burgonyával, kukoricával, répával együtt nőtt a gaz is, s akad dolga az asszonynépnek, csak győzzék. Számitgatvünk, és csak aztán a többi«. Nem halászgatnak egymás elől. Ami a faluban volt. azon igaz- szép ságosan megosztoztak. így történt ez a legelővel is. Nem is lehet másként, hisz céljaik, törekvéseik azonosak. Egy faluban élnek, s egyszer bizonyosan sor kerül majd a nagy birtoktesteket elválasztó cö- vekek kihúzására. NEMCSAK A CÉL, a probolyan feladatot, amelynek megoldásához csak most kezdenek hozzá az Alkotmány Termelő- szövetkezetben. A régebben általános növénytermesztési szakcsoport és egy hegyközség működött. Ezeknek egy része ea év elején termelőszövetkezetté alakult át. A szakcsoportok és társulások az ősszel 53 ezer forintot helyeztek a -közös alapra. A társadalmi tulajdon védelme az frnsz egyik igen fontos feladata. A járásban 4 körzeti ellenőr dolgozik. Munkájuk kiterjed a leltárok felvételére, cél-vizsgálatokra és egyéb ellenőrzésekre. Az elmúlt évben felvett leltárokból 138 ezer forint volt a hiány, 212 ezer forint a többlet. A hiány majdnem teljes egészében megtérült: eddig 130 ezer forintot fizettek be. Tanulságként megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti ellenőröknek a jövőben még több célvizsgálatot kell tartani, hogy ezzel is elősegítsék az eredményes gazdálkodást és a lakosság jobb áruellátását. D. S. cal kezdődött; jelzi, hogy a fa- a mező, s ez bizakodással, ___, ____ ________________ l u lakossága elfogadta az újat, munkakedvvel tölti el az em- alakult tsz-eknek a felfejlődés nak’ a y^^k hová hány""kafeladta a régi gazdálkodási for- '-----*■ 'T!-------------------*- —11 ’"-x- - ....... m áit. »Kutas termelőszövetkezeti község« — ez azonban mit könyörögniük. A sem mondana, ha bent a falu- pásnövényeket Vöröskeresetesek a mezőn dolgozók egészségének Yédelméért bereket. Nincs megműveletlen föld a határban; ha dologról van szó, a vezetőknek nem kell tavaszi ka- művelésre ban és kint a mezőn nem len- mind a négy termelőszövetke- ne nyoma a beállott változás- zetben kimérték a tagoknak, nak, -ha a fordulatot csak kül- Sajátos, kettős verseny alakult S&égek jeleznék. Tények, ki: a szomszédtól nem akar előtt is volt közös állatállományuk. Nekik csak gyarapítani kell a meglévőt. a megnagyobbodott területhez és taglétszámhoz mérten. Az Alkotmányban mo6t készül az állatállományra vonat kozó számvetés. A teva-k, tehe nek felértékelése után a behopaerőt küldjenek, milyen is legyen a fontossági sorrend. S reggelenként a falu egyszerre mozdul, hogy óvják, ápolják a lövendő vetését. Szorgalmukért Az idei aratáskor, csépléskor több mint ezer vöröskeresztes aktivista áll készen az esetleges elsősegélynyújtásra. A megye 77 egészségügyi állomásán 380 vöröskeresztes tart ügyer hálás föld kenyérrel, pénzzel,í letet; azokban a falukban, ahol 'kedvvel fizet. T nln-cs ilyen állomás, ott a vöí rög-keresztes aktivisták felvált- WbSKs Sándor * va látják, el ezt a feladatot. A gyógyszertárak megfelelő mennyiségű gyógyszerrel rendelkeznek, és a vöröskeresztes ládácskák is mindenütt -készenlétben állnak. Még az aratás megkezdése előtt nagyszabású termelőszövetkezeti egészség- ügyi napot rendez Barcson a Vör' kereszt megyei titkársága június 13-áa.
