Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. május 27. áIRCOSC, Úgy csinálom, mintha az enyémet csinálnám — mondja kicsivel később mintegy vála­szul az asszonyi szóra S így van ez jól. Holies Józsefék háza fontos M éhány napig ott jár- legkisebb szöget is. Megvetik, óta is mit tisztogat, mennyit * ’ hattam Boronka község akik elténíeregnek otthon. Fi- forgolódik a borjak körül! utcáin, házaiban, amikor még gyelmüket nem kerüli el sem- Hát, ami azt illeti, meg is születőben volt ennek a falu- mi, ami a közös érdeket sérti, látszik a »boci napközin« a nak mai arca. Amikor átvir- vagy sértené idővel, ha elejét gondos munka. S ezen túlme- rasztott, -vitatkozott éjszakák nem vennék. nőén, hogy szívvel végzi a után, a fejlődés útját elvtársi Boronka község most — ta- munkáját Pozsgai Imre. szavakkal megmutató nappa- vaszi újjászületése után — a lók során érlelődött a szán- hétköznapok országgyarapító dék: termelőszövetkezeti köz- csodáit teszi nap nap után. séggé válni. Igen szép feladata »Pontosan, szépen, ahogy a lesz annak a krónikásnak, aki csillag megy az égen«. Tud- a kollektivizmus térhódításé- ják-e vagy csak sejtik, hogy nak hőskoráról fog énekbe bi- egyedül így érdemes? A közös hadműveleti ponttá lépett elő. zonyos idő múltán, amikor munka nagy dagasztó teknő- Józsi bácsi, a dohányfelelős, már a jövő útjának egyetlen jében, a fejlődés törvényszerű- a tizenkét holdnyi dohányföld egybehangzó felismerése lesz ségének élesztőjével hatalma- gazdája. Jó dohányos hírében úr a koponyákban! A lelkek- sódnak az egyszerű paraszti áll. A nemrég telepített meleg­ben leülepednek a mai és lelkek. < ágyakból most ültetik ki a do­múitbeli dolgok. S különösen Lehetetlen nem visszaidézni hánypalántákat. A dohány zöld szép feladat lesz Boronkáról azokat a napokat, amikor elő- arany... ha jól bánnak vele, írni, erről a járási székhelytől szőr megjelentek itt az agitá- nem sajnálják tőle a munkát, alig két macskaugrásnyira fék- torok. A leghangosabb tiltako- sok pénzt hoz a szövetkezet- vő faluról, amely máris mint- zók, a magukét legjobban fél- nek. A palántaágyaktól a pin- ha kicserélődött volna. Olyan- tők csendesedtek meg, a töp- cébe megyünk. Három kosár ná fiatalodott lakói révén, rengő főkben világosság gyűlt, hajnali harmattól csillogó pa- amilyennek lennie kell a mai S most, mára, úgy teszik dől- lánta vár kiültetésre. Már jó- íalunak. gukat az egész határrá széle- val elmúlt dél, mégis a for­Itt vannak az emberek... sült birtokukon, mintha ebbe más, kövér leveleken úgy esi! igaz, sokfélék. Ki világosan lát születtek volna. lógnak a vizcseppek, mint már, ki még csak hagyja magát I tt varrnak példának Ki- megannyi brilliáns. vitetni a többivel. Arra bólint, gyósék, ahol a család- Bent a házban, a veranda amire a másik bólintott. A né- fő, az asszony és a két gyerek hűvösében az asszony is belé­pés rajban nem mindig köny- máris arról nevezetes, hogy ők szól a beszélgetésbe. Miről fo- nyű a legcélravezetőbb szót a legjobb, a legszorgalmasabb lyilc a szó? Mi másról, mint a egyféleképpen értelmeztetni. munkások. Aztán itt van Pozs- tervekről. A lehetőségek hatá- Az emberek mégis, anélkül, gai Imre bácsi, aki már nem rajt egyre tágító tervekről, ar- hogy tudnának róla, újak. mai gyerek. Mokány ember, j-ój, hogy egyelőre öt holdon Megifjodtak attól az újtól, Olyan a háza tája, mint régi indul a konyhakertészet, de amelynek harcosai lettek, at- parasztházakban a vendégváró jövőre az időben előkészített tói, hogy termelőszövetkezeti tisztaszoba. Hosszú évtizedek melegágyas palántákkal már parasztok lettek. Akinek teg- keze munkája nyomán nőtt harminc holdat népesítenek be nap még egy-két állatra, 3—10 mintaszerűvé az ő kis gazda- konyhakerti növényekkel, ko­hold földre volt csupán gond- sága. Örökségként azt kapta az zöttük olyanokkal, amelyekkel ja, az most százával tartja szá- apjától, hogy körömszakadtáig most már késő foglalkozni, mon a jószágot, több száz hol- ragaszkodjék ahhoz, amiért Most csak paprika, paradi- danként a földet. Ellenségeink megdolgozott. Mikor a terme- csőm kerül az öt holdból. De szeretik hangoztatni, hogy a lőszövetkezet születőiéiben jövőre... majd akkor kell er- parasztember képes legkevés- volt, Imre bácsi keveset huny- re kerülni és megnézni a ker- bé a közösség szolgálatára, ta álomra a szemét. Számolt, tészetet! Nem hallgatják el a hogy a magyar parasztot önös meg újra csak számolt, húzta a végzett munka eredményeit gondolkodásúvá a hozzá mos- múlt, a sok emlékezés, az sem. Büszkén sorolják, hogy toha történelem tette. Mindig »enyém« különös varázzsal bí- földben a krumpli, a kukorica, védekeznie kellett, mindig két ró nehezéke. De szívét meg- a napraforgó; nyolcvan hol- marokkal kellett küzdenie érintette mágnesével a közös- dón lucerna, hatvan holdon si- azért, hogy valamije legyen, ben való gazdálkodás ismeret- lókukorica, harmincöt holdon Ellent kell mondanunk az el- lenül, kipróbálaVanul is nagy- csalamádé biztosítja a takar- lenség ilyetén okoskodóinak. szerűnek ítélt lehetősége, mányszükségletet. Mert fontos Nem adunk szavuknak hitelt, Megrágta ő százszor is az szerepet szánnak a boronkaiak helyette inkább szót váltunk igent, mielőtt elkötelezően ki- állattenyésztő jó hírük öregbí- azokkal, akik tegnap még mondta, de kimondta, és most tésére a termelőszövetkezetben egyéniek voltak, mára pedig igen arra törekszik, hogy de- is. már úgy tudnák égni, lobogni rekasan állja is szavát. A jö- Düszkék, és jogosan azok, azért, ami közös. _ vendő szarvasmarha-állományt D mert arra ilyenek, amit Beszélgetünk... Mennyi ér- bízták rá. Ahogy a tagok eddig végeztek a közösséget tékesíthető gondolatuk, tervük mondják, a »boci napközit«, összekovácsoló, egy családdá van a boronkai embereknek. És... Imre bácsi, a kevés sza- forrasztó munkában. A napi Gondolatuk, tervük, mely nem- vú, megfontolt ember majd- feladatok frontján. Mert front csak az egyest, az egyént szol- hogy nem szerelemmel csüng ez, kemény embert, erős lelket új munkakörén, pedig sok a tennivalója, nagy a felelőssé­ge. Gömböíyödnek a bocik. Ez a legfőbb gyönyörűsége, s tisz­ták, mint a pa'tyolat. — Mit mosogatta, tisztogat­ta őket, mikor idekerültek! — dohogja az asszony, a felesé A LENINI ÜDVÖZLET A Magyar Tanácsköztársaság megalakulását és eredményeit örömmel és bizakodással fo­gadták Európa munkásai. Számos üdvözletét küldtek hazánkba azokban a napokban. A sok üdvözlet közül kiemelkedik Leninnek »■Üdvözlet a magyar munkásoknak« című üzenete, melyet ma negyven esztendeje inté­zett a kizsákmányolókat elűző hős magyar proletariátusnak. Lenin üzenetében rámutatott a magyar proletárforradalom békés győzelmére. Ki­emelte jelentőségét, a békés átmenet vonzó erejét az izmosodó nemzetközi munkásmoz­galomra. Különösen nagy hatása volt az első magyar proletárforradalomnak a szomszéd országok­ban és Németorszáígban. A csehszlovák, dél­szláv, osztrák román munkások közül mind többen követelték vezetőiktől az orosz és a magyar példa követését. A Magyar Tanács- köztársaság után hamarosan megalakult a Bajor Tanácsköztársaság. A tőkések, földbirtokosok és csatlósaik ar­ról üvöltöztek, hogy a proJetárhatalom meg­semmisíti az öntevékenységet, és csak »dikta­túrát« jelent. Lenin a magyar munkásokhoz intézett üze­netében tömören megfogalmazta a proletár- diktatúra lényegét és célját. »De nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem elsősorban az erőszak. A proletárdikta­túra legfőbb lényege a dolgozók vezető osz­tagának, élcsapatának, egyetlen vezetőjének, a proletariátusnak szervezettsége és fegyel­mezettsége. Célja, hogy megteremtse a szo­cializmust, megsemmisítse a társadalom osz­tályokra tagozódását, dolgozókká tegye a tár­sadalom összes tagjait, és megfossza talajától az embernek ember által való bármiféle ki­zsákmányolását«. A szocializmust nem lehet egy csapásra megvalósítani. A kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet egy egész történelmi korszakot tételez fel. E korszakban el kell nyomni a megdöntött volt uralkodó osztályo­kat; át kell szervezni a termelést; s át kell nevelni az embereket. Ki vezesse a szocializmus felépítéséért ví­vott harcot? Lenin e kérdésre a következő szavakkal érthető és világos választ adott: »Az elnyomott osztályok közül csak az az osztály képes megsemmisíteni diktatúrájával az osztályokat, amely a tőke elleni sztráj­kok és politikai harcok évtizedei folyamán ki­képződött, egyesült, kinevelődött, megedző­dött — csak az az osztály, amely elsajátította az egész városi, ipari, nagykapitalista kultú­rát, amely eltökélt és képes arra, hogy ezt a kultúrát megvédje, mi/nden vívmányát meg* őrizze, továbbfejlessze, és az egész nép, az összes dolgozók számára hozzáférhetővé te­gye — csak az az osztály, amely képes elvi­selni mindazokat a nehézségeket, megpróbál­tatásokat, amelyeket a történelem elkerülhe­tetlenül ráró arra, aki szakít a múlttal, és merészen utat tör az új jövő felé — csak az az osztály, amelynek legjobbjait gyűlölet és megvetés tölti el minden iránt, ami nyárspol­gári és filiszteri, azon tulajdonságok iránt, amelyek olyan buján tenyésznek a kispolgár­ság, a kishivatalnokság, az ,értelmiség1 köré­ben — csak az az osztály, amely végigjárta a munka megacélosító iskoláját, amely a mun­ka-képességével minden dolgozóban, minden becsületes emberben megbecsülést tud maga iránt kelteni.« A fenti útmutatás számunkra nemcsak ak­kor volt érvényes, hanem érvényes napjaink­ban is. Eszmei fegyvert jelentett és jelent a revizionizmus elleni harcban. 1919-ben a proletariátus öröménél csak a ki­zsákmányolok félelme, dühe és gyűlölete volt nagyobb. Az antant-hatalmak és a szomszéd országok kapitalistái és az áruló jobboldali szociáldemokraták elhatározták a magyar proletárállam megsemmisítését. Az antant nagy erővel támadott a fiatal magyar proletárállamra. »Most az a nemes és igen nehéz feladat áll előttetek — írta Lenin a magyar munkásoknak —, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyos háborúban.. , Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók há­borúját a kizsákmányolok ellen, háborút vi­seltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban be­csületes. a ti pártotokon áll... Legyetek szi­lárdak, és a győzelem a tiétek lesz!« Lenin szavai lelkesítették a magyar for­radalmi erőket, Egymásután jelentkeztek a munkások, parasztok, a dolgozók tömegei á szeretett proletár haza védelmére. Nemcsak magyarok harcoltak a vöröshadsereg sorai­ban. A vöröshadsereg soraiban ott találjuk a Magyarországon élő szlovák munkásokat és szegényparasztokat, a szlovákiaiakat, a ro­mánokat, délszlávokat. A forradalmi erők hősiesen harcoltok. Nem adták meg magukat egykönnyen. A Magyar Tanácsköztársaságot leverte az ellenség' túl- \ ereje.. A Magyar Tanácsköztársaság! véres leverése után Lenin azt. mondotta: Az első elbukott, győzni fog a második. A történelem igazolta Lenin megállapításait gálja, nem az »én«-nek szerez­nek vele, hanem — nekünk! A bennünket, a mienket emlege­tik legtöbbet, és ez emeli Bo­ronka lakóit egyre feljebb. Fel egészen a munkásosztályig, megosztani a szocializmust építő haza sok-sok gondját. A többség már többes számban érez, gondolkodik, magáénak érzi a Zöldmező Tsz-t, benne a kívánó harc, amelynek hétköz­napi győzelmeiből születik az új falu, az új ember. Jó — meggondoltan adogatva a szót — erről beszélni. Ezt bizonyít­ja az is, hogy Holies Margit­ka, a tizennyolc éves eladó lány húsz strófás versben éne­ge, de szavaiból elismerés kelte meg az új Boronkát, az cseng meg büszkeség, hogy hát új arcú embereket... igen, ilyen az ő embere. — Az- László Ibolya Békenagygyűlés voll- Csurgón (Tudósítónktól.) A napokban Csurgón a járási művelődési ház nagytermében bé­ke-nagygyűlést tartottak, melyen Lukács Tibor újságíró, az Ország- Világ szerkesztője tartott előadást. A nagygyűlésen részt vevő több száz főnyi közönség nagy figye­lemmel hallgatta Lukács Tibor előadását a német kérdésről, a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszájáról. Az előadás után a gimnázium kultúrcsoportja adott műsort, majd Lukács elvtárs né­hány, az előadással kapcsolatos kérdésre adott választ. Sürgető feladat: a peronoszpóra elleni védekezés Napjaink időjárása kedvez a peronoszpórának. A szőlőt megóvhatjuk legveszedelme­sebb kártevőjétől, ha megfe­lelő módon hajtjuk végre a védekezést. Az első védekezésnél fél százalékos bordói lé vagy 0,2 százalékos DNRB felhasználá­sa a.iánlatos. Ahol az esőzések előtt permeteztek, ott másod­szorra 1 százalékos bordói lé, vagy 0,4 százalékos DNRB fej­ti ki a kívánt hatást. Ám az S V-'i: autóbuszt tudnak biztosítani, nál jelentkezett: — És mit kell, fizetni értei — Gyulai Lajos vagyok, <— kérdezték a hazatérők. most jöttem Ausztriából! Szol- A két civilruhás férfi fölé- galatra jelentkezem. Másnap, október 25-én Gyű- borús agresszió vádja nélkül nyesen közölte: Katonásan összevágta a bo­ld felhívta Jankinst: megindítható legyen az ameri- — Ez nem önökre tartozik, káját. A parancsnok megölel­— Mr. Janlkins, állandóim a kai beavatkozás.., Önök beszállnak, s a határon te: esős időjárás miatt másfél szá. zalékos bordói lé. illetve 0.6 százalékos DNRB alkalmazá­sával adhatunk hiztos védel­met a szőlőnek. Ha az eső le­mosta a levélzetről a védeke­zőszert, akkor a permetezést szükséges sürgősen megismé­telni. Ha erre a gyakori eső­zés miatt nincs mód, akkor a porozáshoz folyamodjunk. A fürtperonoszpóra elten legjobb a többszöri porozás rézmészporral, közvetlenül a fürtbe fuvatva. A fürtpero- és a lisztharmat el- I leni együttes védekezés szere a vagyunk hálátlanok, önök se- robogott a városon, úgy érezte bői valami haszon is szárma-t rézkénpor. gitik a mi céljainkat és cseré- magát, mint egy győztes had- zik... Am,úgy is »le van ég- » Az idén már kellő mennyi­ben mi segítjük az önök felke- vezér. Most igazán szívből saj- ve-, nemi árt, ha a házkutatá- I ségben vásárolható DNRB­lését... nálta, hogy nem indult útnak sok során felruházkodik és né-1 paszta. Nagy előnye, hogy nem Két óra sem télt el Jankins néhány nappal előbb, mert mi készpénzre is szert tesz... { kell hozzá mész, s így gyor­távozása után és két civilru- akkor még ő is kivehette vol­hás férfi jelent meg a tábor- na a részét a »balhéból*. Meg­bán. Egy nyugatnémet magán- tudta, hogy a VII. kerületi cég alkalmazottéiként mutat- rendőrkapitányság épületében koztak be. Közölték, hogy a »nemzetőrök« vannak. Egyéné- .^pmyptnrsén«-^ ípIIpptpsíi fel- i A pur*u«Kii*ui js «»­hazatérni szándékozók számára sen odament, s a parancsnok- -ejenf(3fc hoau ávósokat rei * kerül- Ebből 6—10 teget a’lakásán. ~ f ™e&felel°„ ^édekmú nyújt y t egy hold szóló furtperono&zpó­Gyulai keble dagadt a busz- í r^ja ejien. keségtól, amikor géppisztolya í tusával megverte az asszony i ajtaját: $ ö vezette azt a házkutatást, i sabban. és egyszerűbben elké- amelyet a Tárogató úton tar-1a ±. e* 1 tottak. Egy idős asszonyé volt \ DNRB-paszta hatóanyaga 2,5 a lakás, akit azzal vádoltak egyenerteku. A DNRB poralakiban is for­— A magyarok istene hozott, zetőrség! Gyulai testvér! Ilyen harco- Az asszony sokra van nekünk szükségünk. Egyelőre menj a körletbe, ké­sőbb megkapod a beosztásodat! Gyulait kinevezték az ope­ratív szakasz helyettes pa­— Azonnal nyissák ki! Nem-i Merényi Károlyné laboratórium-vezető, Toponári Növényvédő Állomás. riadtan nyitott i ajtót. Remegett Gyulai és a oe-| le levő két ellenforradalmár t előtt. Szó ami szó, a »szabad- i ságharcosok« nem voltak túl- z ságosan bizalomgerjesztőek rádió mellett ülök — mondta a Gyulai közbevágott: tesszük le önöket. Mégpedig telefonba. — ügy látjuk, hogy — Mi menni akarunk! Nem olyan helyen, ahol akadályta­jó a helyzet ...A harc Magyar- később, hanem most! És azt hi- lanul átjuthatnak. Nem kell országon kiszélesedett, minden- szem, ezzel az önök érdé,keit is félniük attól, hogy a határren­ki bekapcsolódott, aki nem szolgáljuk! dészeti hatóságokba ütköznek, akar népi demokráciát, _ Mr. Jankins gondolkozott: erről is gondoskodtunk már. Jankins helyeselt: — Kétségtelenül! Csakhogy A költségeket természetesen — Mi is úgy látjuk, hogy kényes dolog ez, vigyázni kell! nem önök, hanem mások fize- rancsnokának. Később pedig, Gyulai röviden közölte a »for­Magyarországon számunkra De majd találunk valami meg- tik ... amikor az operatív csoport pa- radalmi« határozatot: kedvezően alakulnak a dolgok! oldást... A csoport elindult. Bécsen rancsnoka, Földvári György — Akkor, Mr. Jankins, a sza- Mr. Jankins nyomatékosan keresztül közelítették meg a megsebesült, ő lett a parancs­ván fogjuk — Kérjük, ígéreté- felhívta Gyulai és valamennyi magyar4 határt. Minden úgy nők. hez híven gondoskodjék segít- hazatérni szándékozó figyelmét történt, ahogy a két civilruhás Az operatív csoportban Gyu­ségrőh arra, hogy ha hazatérnek, min- férfi a Walka-lágerben mond- lai kénye-kedvére tevékeny­— Azonnal jövök! — mond- den olyan papírt és igazol- ta: senki nem akadályozta a kedhetett. Ausztriában, amikor ta az amerikai tiszt, s megér- ványt semmisítsenek meg, ami határátlépésüket. a lágerben éhes gyomorral a kezvén óvatos hangot ütött Amerikát kompromittálhatná. Gyulai Lajos október 30-án priccsen hánykolódott, sokszor érkezett meg Budapestre. A gondolt arra, hogy mit fog csi- városban ekkor már csak szór- nálni, miután hazatér. Milyen ványosan lehetett lövöldözést édes lesz majd a leszámolás a hallani. Az ellenforradalom kommunistákkal, akik miatt időlegesen győzött, és ahol elhagyta az országot, s idegen­hallatszott, ott ben »kellett« tengődnie. Most kommunistákra pedig kedvére dolgozhat, ösz­Növekszik a tsz-ek közös állatállománya a nagyatádi járásban meg: S aztán elbúcsúzott: — Gondolkozzanak, Mr. Gyű- — Sok sikert, uraim! Veszé- lai, azon, hogy nem lenne-e lyes helyre indulnak, de re- bölcsebb a hazatéréssel még mélem, szerencséjük lesz. En egy kicsit várni? Tudja, a ka- nagyon bízom álban, hogy fonák nem nagyon szeretik a Magyarországon továbbra is jól fegyverzaj politükusokat és viszont, de mennek a dolgok. Ne feledjék, »ávósokra«, { A nagyatádi járásban nap­iról napra növekszik a terme- - Házkutatást tartunk! Ma- } ^szövetkezetek közös állat­ba nem viselkedik magyarhoz A minap meg méltóan a mi szent forradal-l^ 153.1° ';olt a *°™'sta!lr munk idején! | lókban, jelenleg pedig 631 lo, »446 szarvasmarha — közülük A nem tiltakozásra nyitotta. 103 tehén _ van ^ a kö_ a száját, de aztán nem szó\* l zöshen. Ezeket az állatokat a egy szót sem. Fáradt, lassú, | szövetkezeti tagok vitték ösz- megtort mozdulatokkal nyitót- » sze ta ki a szoba ajtaját, s leült; Az állatok felértékelése és a egy szekre. Csendesen nezte, . tsz-ekbe való bevitele tovább mikent rongálják vandál mó-t folyik, s a járási mezőgazdá­don kis lakásá t »házkutatás« osztálytól kapott értesülés ♦ szerint a hónap végére be is sokszor segítenek egymásnak, hogy ha bajban vannak, akkor vadásztak. Gyulai, amikor egy szeszedheti az államvédelmis- PoHtikusaink igyekeznek olyan miránk, amerikaiakra, mindig vöröskeresztes jelzésű teherko- tákat, a kommunistákat, ház- heíyzetet teremteni, hogy a há- számíthatnak! Mi igazán nem csira felkéredzkedett és végig- kutatást tarthat náluk, amely­ürügyén. A három »nemzetőr« alapos j fejeződik. Vásárlás révén 55 munkát végzett. » tenyészmarhával, 50 sertéssel. % gyarapodik a járás szövetke- — Folytatjuk — » zetainek állatállománya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents