Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

KeSá, 1959. május 26. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szövge! jegyzék az amerikai kormányhoz Moszkva (TASZSZ). Kuz- nyecov szovjet külügyminisz- terhelyettes szombatom jegy­zéket nyújtott át R. Davis-nek, az Egyesült Államok ideigle­nes moszkvai ügyvivőjének. A jegyzékben a szovjet kor­mány hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nukleáris- és rakétafegyverek­kel való felszerelése az euró­pai államok biztonságát ve­szélyezteti, és nyílt kihívás minden békeszerető néppel szemben, mert ebben az or­szágban újult érővel támad fel a militarizmus és revans- vágy. A szovjet jegyzék — amely válasz az amerikai kormány május 8-1 jegyzékére — ki­emeli, hogy a NATO-tagálla- mok és különösen a Német Szövetségi Köztársaság atom- és rakétafelfegyverzése érde­kében tett amerikai lépések agresszív jellegűek. Fokozzák a háborús veszélyt, és mérge­zik a nemzetközi légkört. A szovjet kormány újból kifejezi azt a reményét, hogy az amerikai kormány . tartóz­kodik a nemzetközi feszültsé­get fokozó lépésektől. — Különösen fontos' ez most, amikor államaink tár­gyalásokat folytatnak a leg­sürgetőbb nemzetközi kérdé­seknek a tartós béke és az európai biztonság megterem­tését előmozdító megoldása végett — hangsúlyozza a szovjet jegyzék. Szovjet jegyzék a baani kormányhoz Moszkva (TASZSZ). Kuz- nyecov szovjet külügyxninisz- terhelyettes szombaton jegy­zéket adott át Hans Krollnak, a Német Szövetségi Köztársa­ság moszkvai nagykövetének. A jegyzék- ki jelenti, hogy a bonni kormány atom- és ra­kétafegyverkezési versenybe sodorja Nyugat-Németországót, és ezzel nyíltan kesztyűt dob az új háború veszélye ellen síkraszáUó népeknek. Nyugat- Németország fokozott atam­és rakétafegyverkezéséért a fő felelősség elsősorban a bonni kormányt terheli. A bonni kormány ezzel nemcsak a nemzetközi helyzetnek árt, hanenr a, genfi külügyminiszteri ér­tekezleten is bonyodalma­kat próbál előidézni azokkal a kapcsolatban, laszthatatlan déseknek a tárgyalásokkal amelyek a ha­nem zetközi kér- német békeszer­ződés megkötésének és a nyu­gat-berlini megszállási rend­szer megszüntetésének meg­oldására irányulnak. Ugyanezt a célt szolgálja — a jelekből ítélve — a Német Szövetségi, Köztársaság kül­döttségének a genfi érte­kezleten tanúsított magatartá­sa is — hangsúlyozza a szov­jet jegyzék, és megállapítja, e politika következményeiért a Hétfőn folytatódott a genfi külügyminiszteri értekezlet Genf (AP). Mint az AP je­lenti, Genfben a Nemzetek Palotájában hétfőn délután magyar idő szerint 15,31 óra­kor megnyílt, 18.40 órakor pe­dig véget ért a külügyminisz­teri értekezlet 11. ülése. Az ér­tekezlet ezzel harmadik hetébe lépett. A több mint három óra hosz- szat tartó ülés első felében a küldöttségek vezető» — bele­értve a két német állam kül­döttségét is — megemlékeztek a vasárnap elhunyt Dulles volt amerikai külügyminiszter­ről. Ezután az élnöklő Herter amerikai külügyminiszter mon­dott köszönetét a részvétnyil­vánításért, és azért, hogy mél­tányolták a Dulles halála kö­vetkeztében előállott helyzetet és hozzájárultak az értekezlet munkájának szüneteltetéséhez. Ezt követően rátértek az érte­kezlet előtt álló problémák vitájának folytatására. A vitában elsőnek Gromiko szovjet külügyminiszter szó­lalt fel, és körülbelül 40 per­ces beszédében foglalkozott a német békeszerződés kérdésé­vel. Felszólalt a hétfői ülésen Herter amerikai, Couve de Murville francia és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter is. A keddi ülést a szokástól el­térően nem délután fél négy­kor, hanem magyar idő sze­rint 14 órakor kezdik, hogy a Dulles temetésén résztvevő államférfiak idejében elutaz­hassanak Géniből. Gromiko beszéde a genfi értekezlet hétfői ülésén felelősség teljes mértékben bonni kormányt' terheli. Genf (TASZSZ). Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet hétfői ülé­sén beszédet mondott a.német békeszerződésről. Beszéde ele­jén értékelte: meddig jutott az értekezlet a napirend első pontja, a német békeszerződés megvitatásában. issen a két német állam megnemtámadási szerződést Walter.Ulbricht beszéde az NSZEP Központi Bizottságának V. teljes ülésén Berlin (TASZSZ). Mint a Neues Deutschland közli, Wal­ter Ulbricht, Németország Szo­cialista Egységpártjának első titkára a KB 5. teljes ülésén mondott beszédében foglalko­zott a genfi külügyminiszteri értekezlettel. Ulbricht megál­lapította, hogy az NDK kor­mányküldöttsége Genfben min­dent megtett, amit megtehe­tett, hogy elősegítse a nemzet­közi feszültség enyhülését, s hogy megindokolja az NDK ál­láspontját a két német állam­mal kötendő békeszerződés elő­készítéséről. A genfi értekezleten részt vevő nyugatnémet küldöttség álláspontjáról szólva Ulbricht kijelentette: e küldöttségnek Aláírták a szovjet-angol kereskedelmi egyezményt Moszkva (TASZSZ). Nyiko- laj Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter és Sir David Eccles, Nagy-Britannia kereskedelmi minisztere va­sárnap aláírta a szovjet—angol kereskedelmi egyezményt, amely ezzel hatályba lépett. A két kormány azt várja, hogy az egyezmény hatályá­nak első évében — 1959. jú­lius elsejétől 1960. június 30-ig — jelentősen bővül majd a kereskedelem mindkét irány­ban. A Szovjetunió nagy meny- nyiségű hagyományos és egyéb árucikket — gabonát, fát, fa­anyagokat, színes fémeket, lent stb. — ad majd el Nagy- Britanniának. A szovjet kül­kereskedelmi vállalatok jelen­tős megrendeléseket tesznek Angliában: így vegyipari, cel­lulózé- és papíripari gépeket és egyéb felszereléseket ren­delnék. ' ■" ' ‘ '- Mindkét kormány újabb le­hetőségeket teremt a közszük­ségleti cikkek kereskedelme számára. A két kormány képviselői évente találkozni fognak Lon­donban, illetve Moszkvában, hogy megvizsgálják az egyez­mény végrehajtásának mene­az a terve, hogy minden esz­közzel megakadályozza a nyu­gatnémet militarizmus bármi­lyen mérvű korlátozását, meg­gátolja Németország újraegye­sítését. A nyugati hatalmak genfi javaslatairól Ulbricht kijelen­tette, hogy e javaslatok a ma­guk egészében nem szolgálhat­nak komoly tárgyalások alap­jául; bár egyes tételeikről le­het vitatkozni. A genfi külügyminiszteri ér­tekezlet kéthetes munkája után mindkét német állam vezető politikusai előtt felmerül a kérdés, hogy milyen erőfeszí­téseket kell tenniük a német államok képviselőinek a fe­szültség enyhítésére, a két né­met állam közeledésére. Véle­ményünk' szérifif "célszerű defi­ne, hä a két német állam szer­ződést kötne egymással, mely­ben lemondanának az erőszak alkalmazásáról, és kölcsönös kötelezettséget vállalnának va­lamennyi kérdés békés megol­dására, tehát megnemtámadási szerződést kötnének. A békeszerződés megkötése — folytatta Gromiko — lehetővé tenné, hogy Né­metországot tartósan, a békés fejlődés medrébe tereljük, a szélsőséges kö­röknek azt a vágyát meg­hiúsítaná, hogy ismét tá­madó fegyvereket kovácsol­janak akár a Kelet, akár a Nyugat ellen. Bírálta azt — az értekezleten kifejezésre jutott — nézetet, hogy a német békeszerződés megkötése ma már nem lénye­ges feladat, sőt mi több, hogy erre egyáltalán nincs is szük­ség. Feltette a kérdést- «-Vajon mit akarnak szentesíteni a bé­keszerződés hiányával? Azt, hogy az NSZK-t bevonták a NATO-ba, hogy területét egyes hatalmak atombombázógépei­nek és rakétáinak támaszpont­jává tették, azt, hogy a Bun- deswehrt nukleáris és rakéta­fegyverekkel látták el? Senki se számítson arra, hogy a Szovjetunió a helyzet fenntar­tásához segédkezet fog nyúj­tani" —’’ mohdötta.' v : Ä szövjét'küldöttség 'veze­tője ezután azokkal az állítá­sokkal foglalkozott, amelyek szerint a német békeszerződés­sel összefüggő problémákat már másutt — a párizsi szer­ződésekben — kielégítő mó­don rendezték. Rámutatott, a párizsi szerződések célja a nyugatnémet fegyverkezés szentesítése, méghozzá a NA­TO érdekeinek szolgálatában, s a párizsi szerződéseknek semmi közük a béke- szerződéshez, amely véget vetne Németor­szág militarista múltjának és tág teret nyitna számára, hogy teljes értékű résztvevője le­hessen a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésének, a béke megszilárdításában. Senki sem győzött meg min­ket róla — folytatta Gromiko —, hogy a békeszerződés szov­jet tervezete nem felel meg azoknak a feladatoknak, ame­lyek megoldására a német bé­keszerződés hivatott. Ezzel kapcsolatban idézte Hruscsov nemrég elhangzott szavait. «A békeszerződésnek a Szovjetunió által javasolt tervezete a német nép jogainak és teljes szuve­renitásának biztosítását, békés demokratikus fej­lődésének valamennyi le­hetőségét összekapcsolja a népek biztonságának és az európai békének megőrzé­séhez szükséges intézke­désekkel«. Gromiko hangoztatta, hogy az értekezlet megmutatta: a résztvevők különbözőképpen közelítik meg ezt az igen fon­tos kérdést. Míg a szovjet kor­mány gyakorlati javaslatokat terjesztett az értekezlet elé és a vita segítségével egységes ál­láspontot igyekezett kialakíta­ni a német békeszerződés jö­vőjére vonatkozóan, az ameri­kai, az angol és a francia kor­mány más módszert választott: különféle kérdéseket egy cso­móba kötöttek és egycsapásra való megoldásukat javasolták. A nyugati »csomagterv« leg­főbb jellemvonása az a törek­vés, hogy a fontos nemzetközi kérdések — különösen a béke- szerződés — megoldását Né­metország újraegyesítésétől te­gyék függővé — mondotta Gro­miko, s rámutatott: bár a nyu­gati hatalmak ügy igyekszenek beállítani a dolgot, mintha a német egység helyreállítására törekednének, valójában a bé­keszerződés és az újraegyesí­tés összekapcsolásával azt akarják elérni, hogy a három hatalom által kidolgozott ja­vaslatokat merev, megcsonto­sodott és mozdulatlan tömbbé kovácsolják, s ezzel megaka­dályozzák a német kérdés bé­kés rendezését és a berlini kérdés megoldását. Genf (Reuter). Couve de Murville francia külügymi­niszter hétfőn ebéden látta vendégül Gromiko szovjet kül­ügyminisztert Genf környéki villájában. II külügyminiszteri értekezlet szerdán ás csütörtökön szünetet tart kül­Genf (MTI). A genfi ügyminiszteri értekedet szer­dán és csütörtökön szünetet tart, hogy a nyugati külügymi­niszterek jelen lehessenek Washingtonban Dulles teme­tésén. A külügyminiszteri értekez­let hétfőn rendes ülést tartott, kedden szintén, s munkáját a kétnapos szünet után pénte­ken folytatja. tét, és újabb intézkedéseket dolgozzanak ki a kereskedelmi kapcsolatok további javításá­ra. A két ország cégei és vál-j lalatai kicserélik ipari és mű-J szaki tájékoztató anyagaikat. Az angol kereskedelmi kül­döttség Sir David Eccles ke-!] reskedelmi miniszter vezetésé-^ vei hétfőn reggel visszautazott] hazájába. „A magyar mezőgazdaságnak a német piac szükségleteihez kell igazodni64 Hírek Németországból Növekszik a Nyugat-Német- országból az NDK-ba áttelepültek száma Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság bel­ügyminisztériumának közlése szerint áprilisban 15 százalék­kal emelkedett azoknak a szá­ma, akik Nyugat-Németország- ból a Német Demokratikus Köztársaságba települtek át. A genfi értekezlet megkezdése óta ez az emelkedés 19 száza­lékos volt. Az áttelepültek nagy része katonaköteles fia­tal. Kemény küzdelem Adenauer utódlása körül Berlin (MTI). Az Utóbbi 24 órában fokozódott a színfalak mögötti harc Adenauer kan­cellár utódlása körül. Ade­nauer rendkívül éles hangú, bizalmas levelet intézett Kro- nehoz, a CDU—CSU parla­menti csoportja elnökéhez, és A magyar nép évszázadokon iát küzeött a német hódító tö­rekvések ellen. A hírhedt ■Drang nach Osten« politikája ■állandó veszélyt jelentett a Imagyar függetlenségre, és ■nemegyszer teljes pusztulással ; fenyegette dolgozó népünket. ■A vesztett háború után Hitler és azt követelték, hogy Ma­gyarország kb. egymillió fő­ből álló hadsereget bocsásson rendelkezésükre a Szovjetunió megsemmisítésére irányuló kü­szöbön álló támadás céljára. Persze, hogy megadták a ma­gyar urak. A háború közeledtével a né­met imperializmus gyarmato­uraloimra jutásáig a meg­ismét állást foglalt ‘Erhard gy engOi t n érmet, imperializmus sító'törekvései egyre erőtelje- kancellárrá jelölése ellen, ^.^em lephetett fel nyíltan ag- sebbé v&itak. 1939 elejen egy veiében elsősorban külpoliti-$resstV terveivel‘ ,1933 ele^tö1 kai okokat hozott fel. Ad^*azonban a nyugaü «nptsnaJis­nauer szerint Etzel kancellár-'/ ta, körök aktív támogatásával sága inkább biztosítaná az ed- \ uralomra került fasizmus digl nyugatnémet külpolitikai ♦ minden eddiginél nagyobb ka­tasztrófával fenyegetett. Hitler német «élettérnek« irányvonal töretlenségét. Hí­rek szerint, ha a CDU mégis., ............ ,, . . A de- 5tekintette Magyarországot, es 4gyarmati, alávetésére töreke- Sdett. 1938-ban, amikor a né­Erhard mellett döntene, nauer visszalépne az elnökje­löltségtől. német kereskedelmi küldöttség memorandumot nyújtott át, amelynek első része a magyar mezőgazdaság további felada­tait így jelöli meg: «A magyar mezőgazdaságnak a korábbinál erőteljesebben a német piac szükségleteihez kell igazodni«. És tovább: »A magyar ipa­ri termelésnek a német ki­viteli érdekeik szerint való átalakulása*>. Ebben azt kíván­ják, hogy Magyarország tegye intenzívvé mezőgazdaságát, fejlessze a mezőgazdasági ipart, amely jelenleg is a leg­erősebb, és nem is áll szem­ben a német behozatali érde­kekkel. Fokozódott a német tőke behatolása. A két leg­nagyobb hadiipari létesítmény: a Dunai Repülőgépgyár és a Dunavölgyi Timföldipari RT alapítása elsősorban a német tőke segítségével történt. 1940-ben a Winterschall AG Konszern olajkulatási jogot kapott az Alföldön, majd a Ma”rarországhoz csatolt ju­goszláv területeken. A statisz­tikai hivatal kimutatása sze­rint 1938—1942 között a német A CDU-képviselök körébenfasiszták elfoglalták továbbra is Erhard a favorit. S-Ausztriát, Magyarországra te- A képviselők követelik, hogy áttették- Af ««*« “W vezetőség haladéktalanul dönt-^adottsagaivalésfontos geog­rafiai' helyzetevei a nemetek sön a kancellár utódlásáról, és hangoztatják, ha ez napokon belül nem történik meg, a leg­közelebbi frakcióülésen napi­rendre tűzik az ügyet. Meghal? John Foster Dulles Washington (AFP). A wash­ingtoni Walter Reed katonai kórházban vasárnap reggel rákbetegség és tüdőgyulladás következtében meghalt John Foster Dulles volt amerikai külügyminiszter. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy szerdán este ma­gyar idő szerint 19,00 órakor katona! pompával temetik el zá/mára Kelet félé való előre- : törekvésükben . kulcspozíció: ijelemtebt. Miután katonai ter­veik sikerültek, és sorozatosar elfoglalták az európai álla­mok nagy részét, Magyaror­szágot olyan állammá akarták változtatni, amelynek bár lát szőlagos függetlensége meg u, marad, mindenképpen a nác ^Németország politikai és gaz­Dulles volt amerikai külügy­minisztert az arlingtoni nem-^ zeti temetőben. _____________= ________ __ 0__ A volt amerikai külügymi-fidasági érdekeit mozdítja ele niszter tetemét kedden a wash-jtAz 1938-as egyezménnyé ingtoni katedrális egyik ká-&Csehszlovákia magyarlakta te polnájában ravatalozzák fel. 5 rületeiből néhány ezer kilo A temetésre Washingtonba ér-£ métert juttattak Magyaror kezik Herter amerikai, Sel-\ wyn Lloyd angol és Couve de* Murville francia külügyminisz-], tér is. » szágnak, maja 1940-be ;Észak»-Erdélyt is odaadták. ! A németek természetesen ‘benyújtották ezért a számlát, kézben levő ipari és keres* kedelmi részvények, állománya csaknem 50 százalékkal, az iparral szoros kapcsolatban le* vő hitelintézeteknél pedig több mint száz százalékkal emelkedett. Ily módon a né« met imperializmus teljesein ellenőrzése és irányítása alá vonta az egész magyar gaz­dasági életet, s hazánkat gyar­mati sorba süllyesztette. E folyamat időszakában a ma­gyar uralkodó osztályok kész­ségesen kiszolgálták a német fasiszták érdekeit a várható haszon reményében, melyet a háború győztes befejezésétől reméltek. Hatalmas mértékben foko­zódtak a Németországba irá­nyuló szállítások. A németek követelésére 1941 júliusában a német—magyar gazdasági tár­gyalásokon a magyar delegá­ció kötelezettséget vállalt, hogy 1941—42-ben az ország búza- és rozs-feleslegeinek 50 százalékát, a tengeri-felesleg ?0 százalékát, az olajosmagvak jész »feleslegét« és a teljes ócskái »felesleget« Németor- :ágba szállítják. E sokfajta felesleg« kiszállításának az itt a következménye, hogy ;ár 1941. augusztus 19-én ren- 'elet jelent meg, amely a ki- rlési százalékot szabályozta, öviddel ezután, szeptember -án Budapesten és környékén evezették a liszt- és kenyér- egyet. A fejadagot havi' 9 iló lisztben és napi 25 dkg A két fasiszta diktátor, Horthy és Fi'ler augusztus 24-én a Patria motoros hajó tíO'"? ozása fedélzeten. 193ü enyérben állapították meg. A magyar delegáció egy év att 56 ezer szarvasmarha és 3 ezer birka kiszállítására is ■itelezettséget vállalt, mely- ■3z a németek még 175 ezer rtést követeltek. A német ’■perialUták étvágya . rolyi- 'osan nőtt. A Moszkva alatt »Szenvedett súlyos időpontjában F:bbon,l’rr> ma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents