Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959, május 26. Eredményesen dolgozik a tengődi KISZ-szervezet BOCSO a pártoktatastói Á tengődi KISZ-szervezet 1958 februárjában alakult 16 taggal. Az ifjúsági szervezet létszáma nagyon kicsi volt a község fiataljainak számához viszonyítva. A KISZ-vezetőség felvilágosító munkájának ered­ményeként azonban a szerveze­ten kívüli fiatalok közül mind többen értették meg, hogy a KISZ-ben a helyük. Ma már 35 tagja van a szervezetnek. A KISZ-en kívüli fiatalokat is bevonták a különböző munkák­ba. A vezetőség tagjai tekin­télyt szereztek maguknak a fiatalok előtt, s jó közösségi szellem alakult ki a szervezet­ben. Magukévá tették a KISZ országos értekezletének a jel­szavát: »Együtt az ifjúság szé­les tömegeivel«. A KISZ-tagok együtt szórakoztak és együtt végezték a különböző társadal­mi munkákat a szervezeten kí­vüli fiatalokkal. Havonoa fog­lalkozott a vezetőség azoknak a fiataloknak a KISZ-be való felvételével, akik a megbízáso­kat becsülettel végrehajtották. Az alapszervezet minden munkából egységesen kiveszi a részét. A taggyűléseket rend­szeresen megtartják, önkéntes ifjúsági segítő brigádot alakí­tottak, melynek tagjai vállal­ták. hogy az idős embereknek segítséget adnak. Idén például az ifjúsági segítő brigád czv. Zsiga Jánosné 800 négyszögöl földjének megművelését vállal­ta. Egy, a községi tanácstól ka­pott elhanyagolt helyiséget tár­sadalmi úton rendbehozták az állami gazdaság anyagi támo­Mind több szakember lesz állami gazdaságainkban Az elmúlt években nemcsak az iparban, hanem az élet minden területén is hatalmas fejlődést értünk el. Gyáraink­ból új traktorok, különböző mezőgazdasági gépek kerültek ki. Szakiskoláink, tanfolya­maink sohasem látott mérték­ben hívták a tanulni, műve­lődni vágyó fiatalokat, időseb­beket egyaránt. Hogy miként éltek e lehetőséggel, s hogyan állták meg helyüket e robogó iramú fejlődésben megyénk állami gazdaságai, erről kér­tünk felvilágosítást Vida Györgynétől, a Somogy Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósá­ga oktatási előadójától. — Állami gazdaságaink — mondotta — tízéves múltra te­kintenek vissza. Ez időszak kezdeti részében még nem na­gyon foglalkozhattunk dolgo­zóink szakmai nevelésével, mi­vel elsőként a munka meg­szervezése. az állandó munkás­gárda megteremtése kötötte le időnket. De 1955-től már mind többet gondolhattunk erre. Ek­kor indítottunk először ezüst- kalászos tanfolyamot. Azóta e téren is nagy fejlődést értünk el. Tavaly már 240-en végeztek az ezüstkalászos tanfolyam el­ső és másodéves tagozatán: a Nagybaráti Állami Gazdaság­ban például 23-an, Lábodon 32-en. Traktoros gópésztanfo- lyamot 70 fő végzett. Kétszer négyhónapos téli mezőgazdasá­gi szakiskolába 19-en iratkoz­tak be, nagy részben brigád­vezetők. Az elmúlt évben indí­tottuk meg először a mezőgaz­dasági tanulóképzést is. En­nek jelentősége mind a növény, termesztésben, mind az állatte­nyésztésben ma még felmér­hetetlen. A hároméves tanfo­lyamra — amely szakmunkás­képesítést, s ennek megfelelően magasabb bért jelent — tavaly még csak 18-an jelentkeztek. Idén eddig 77-en kérték szer­ződtetésüket. — Ma már ott tartunk, hogy mindössze 60 traktorosunk nem rendelkezik vizsgával. Idén ne­kik is le kell tenniük a szak­vizsgát. Megnőttek a követel­mények az elméleti, szakmai tudás tekintetében. Uzemegy- ségvezetőt a jövőben már csak egyetemi végzettséggel veszünk fel. Magtárosainfcnak és tejház- kezelőinknek is le kell vizsgáz­niuk. Hogy ez a törekvésünk nem haszontalan időpazarlás, meglátszik a termelésen is. Míg az elmúlt években állami gaz­daságaink nagy részben vesz­teségesek voltak, tavaly már a 12 gazdaság közül csak három zárt deficittel. A többi ered­ményjavulással, sőt a Nagyba­ráti Gazdaság már abszolút nyereséggel zárt — mondotta befejezésül Vida Györgyné ok­tatási előadó. gaitásával. A gazdaságtól ka­pott segítséget a fiatalok a nyári sürgős munkák idején viszonozzák majd. Gyurákovics János elvtárs. az állami gazda­ság igazgatója a tőle telhető támogatást megadja a fiatalok­nak. Több támogatást várnáik a kaszesek a községi tanács ve­zetőitől. Arra kérik a falu ve­zetőit, adjanak segítséget a fiatalok neveléséhez, problé­máik megoldásához. Nagy segítséget nyújt a ten­gődi KISZ-szervezetnek Finta Zsófia, az óvoda vezetője: rend- ^ szeresen részt vesz a szervezeti taggyűlésein, és a feladatok J végrehajtásához elvi és gya- 4 korlati támogatást ad. Eredmé-4 nyesen irányítja a KISZ-szer-l vezet munkáját Tihanyi Sán­dor elvtárs, a szervezet atkára. Figyelemmel kíséri a fiatalok tevékenységét, segíti őket a munkában, a tanulásban Fá­radhatatlanul dolgozik azért, hogy az ifjúsági szervezet mi­nél nagyobb eredményt érjen el. A fiatalok nemcsak mint vezetőjüket tisztelik, hanem mint barátjukat is. Május 24-én rendezték meg a kiszesek a községi sparta- kiád és VIT jelvényszerző ver­senyt. Meghívták erre az idő­sebbeket is. A VIT tiszteletére előadásokat szerveznek a fia­talok részére. Eredményesen árusítják a VIT-bélyegeket és sorsjegyeket, hogy ezzel is elő­segítsék a delegáció VIT-re va­ló utazását. A tengődi KISZ-szervezet vezetősége és tagsága az ifjú­sági szövetség előtt álló felaoa- tokat eddig jól oldotta meg. Az eredmények fokozásához arra van szükség, hogy a község ve­zetői még nagyobb segítséget adjanak a szervezetnek. Tóth József tabi járási titkár. Megint vége egy oktatási évnek. A párt- szervezetekben e napokban tartják az évad­záró ünnepélyeket. A hallgatók újra fel­villantják emlékezetükben a tanultakat, és azt mondják magukban: ismét gazdagab­bak lettünk. Jobban tudnak tájékozódni, el­igazodni és cselekedni egy-egy eléjük buk­kanó kérdésben. Könnyebbé válik, dolguk. Am nem mindenki búcsúzik a jól vég­zett munka örömével azok közül, akik ta­valy ősszel alapszervezetüknél beiratkoztak valamilyen jellegű oktatásra. Némelyek ön­hibájukon kívül lemorzsolódtak, de akadtak olyanok is, akik a dolog könnyebbik végét választva elhanyagolták, a tanulást, elmara­doztak az előadásokról, foglalkozásokról, vagy talán fel sem nyitották a tanuláshoz kapott könyveket. Nem is tudják ők, mit vesztettek kényelmességükkel. Hanyagsá­guknak saját maguk látják majd kárát: egy lépéssel elmaradtak azok mögött, akik vállalták az áldozatot, hogy képzettebb kommunisták legyenek. Az élet egyre töb­bet kíván a kommunistáktól. A tudást pe­dig senki sem kapja ingyen, meg kell küzde­ni érte. A pártoktatási év bezárult, de ez nem jelenti, hogy a kommunisták az őszig félre­tegyek a könyveket. Közben is olvasniuk kell. A párttanfolyamokon tanultak éppen ehhez adtak segítséget. Olvasgassák az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott be­számolót és felszólalásokat, szűrjék ki be­lőlük a számukra szóló tanulságot. Forgas­sák elvtársaink a napilapokat és a párt folyóiratait. Segítséget kapnak belőlük min­dennapi munkájukhoz. S természetesen ve­gyenek kézbe szépirodalmi könyveket, mert azokból is sokat tanulhatnak, miközben fel­üdülést, szórakoztatást is nyújt a jó könyv. Tudjuk, hogy most több a munka, mint a télen, s hív a pihenés is. Mégis megszív­lelendő a jó tanács: olvassunk lehetőleg mű­nél többet. A pártoktatásnak vége. A jó munka mel­lé jó pihenést, kellemes szórakozást kívá­nunk. Készüljünk fel alaposan az. őszre. Tanácsköztársasági emlékszobrot avattak Salgótarjánban Vasárnap délelőtt tíz órakor Salgótarján nemrég épített fő­terén több mint ötezren gyűl­tek össze, a negyven év előt­ti harcok emlékére állított és a Tanácsköztársaság fegyveres fiatal munkását ábrázoló szo­bor avatásán. Czottner Sándor nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. „Felsőbb osztályba lépheh.* tál így fc érfrjük egymást Szüksége van a tudásra. Nagy­szerű felismerés ez egy pa­raszt embertől, aki mint most is látni, belekapaszkodik min­TAVALY NOVEMBER ELE- KIK EZEK A FÉRFIAK, JÉN benépesült a Sávolyi Ál- akik szükségét érezték meg- talános Iskola egyj'k kis tan- szerezni a közösségben élő az terme hetenként három tanítá- új felé vonzódó és sodródó un­si nap estéjén. A padokban bér értékjelzőjét, a tudást? „ ______ llu±1, m eglett.férfiak családapák fog. Király István például postás, den lehetőségbe, hogy dolgoz- laltak heiyet tizegynehanyan, Korán kel és házról házra jár. hassák, hogy jobb élete le- sokan közülük olyanok is, akik. Hord örömet és borút. Iskolai gyen neki is, családjának is* nek gyermekei is ebbe az is- végzettség nélkül nem tudná Általános jóra vizsgázott. Nem kolaba járnák. Csakhogy azok végezni eddig gyakorolt dől- kell tartani attól, hogy őt vagy mégis másként. Nem este, nem gát? Dehogynem! Csak ő töb* akárki mást a kilenc esti isko- elkesve hanem akkor, amikor bet érő ember akar lenni, ki- lás közül nem látják viszont an n c os , nni <"> ° műveltebb fejű. Aki nem jön ismét szeptembertől kezdődően zavarba, bármiről kérdezik meg, bármihez kell hozzászól- Tamás Ferenc tanköteles koruk erre kötelezi őket. Nekik nem kell elmen­niük kispásztomak, kiskocsis- nak, béresnek, hogy nagyobb legyen otthon a megszegni va­ló kenyér, új gúnya kerüljön az elnyűtt helyébe. A gyere­kek, a maiak gondtalanok és — gyerekek lehetnek, olyanok, amilyenek az apák és anyák nem lehettek 12—14 éves ko­rukban. Az első tanítási nap óta sok idő telt el. A felnőtt hetedik osztály létszáma a hónapok fo­lyamán kilencre csökkent, de a kilenc felnőtt diák most bol­dog. örül és örülhet Is, hogy napi nehéz munkája mellett nem vált hűtlenné feltett szán­dékához, a tanuláshoz, mert már most túl vannak a VII. osztály vizsgáin, és túl érdem­jegyeik lajstromán ott az a szíve-t dobogtató bejegyzés, ami az érett korú embert is ma. Tamas Ferenc szintén egyszerű dolgozó ember. S a többiek is azok. Szövetkezeti boltosok, termelőszövetkezeti parasztok, földművesek, mint az iskolapadok. Mit mond Kiss Ottokár igaz. gató a felnőtt hallgatóiról, fel­nőtt diákjairól? Ezt: — Szíves-örömest tanítanék csak esti iskolákban. Megható és felemelő az az igazán sem­Varga Imre is, akit pillanat- mihez sem hasonlítható tudás- nyilag a hídépítésnél talál urk szomjúság, amit tapasztaltam meg Meglett férfi már, kö- a felnőtteknél, akik kitartót- zéptermetű, csupa izom. Keze tak szándékuk mellett, és ló­erősen kidolgozott munkáskéz, vizsgáztak sikerrel. Nem lehet könnyű az elnehe- Van valamilyen terv arra, zült, toUforgatástól elszokott hogy tanulmányaikat folytatni ujjakat újra írásra szoktatni, fogják a jövőre végző felnőtt vezetni, a fejet minden fá- nyolcadikosok? Van .bizony, radtság ellenére befogadóké- és ez derék dolog Az iskola pessé tenni, és ott ülni hiány­zás nélkül minden tanítási na­pon a nem éppen az esti hallga­tóság méreteihez készült pa­dokban. Mi a’ célja ennek a szűkszavú földművésembemek azzal, hogy most pótolja azt, nem hagyja félbe a megkez­dett munkát. A nyári vasárna­pokra továbbképzés foglalko­zásokat terveznek. Majd pedig a mezőgazdasági népközépisko­la megindítását. Szívből kíván­hatjuk, hogy a tettek mond­ják ki az »úgy legyen«~t a szép __________________ ______ amit a múlt ellopott tőle? ö nelégült kisdiákká képes va- Nem fogalmazhatta meg még tervekre, rázsolni: »Felsőbb osztályba eddig pontosan magában sem HADD LEGYEN Sávoly léphet«. a választ, s ezért nehezen megy község második nevezetessége felelni. Meg sürgető is a mun- szépen fejlődő, évről évre gaz- tVVYYVlVVVV\i\\\miíV\VV\V\\\\\vmVVV\VVAVV\Íim!ÖAVVAAVVVV VVVXVVVVVVVVVVVVVVVVN.VVVVVVV\.V;ia itt a hídépítésnél. Nyers- dagodó termelőszövetkezete £ anyag nélkül nem kelepelhet a mellett, hogy olyan emberek vezőtlenebbek közé tartozott, kaptak tőlünk 80 ezer tonnát, gyárak 90 százalékát — érte* betonkeverő csészéje. Meg az- lakják, akik, ha nem is úgy Amíg például Németországban amiért igen hálásak, de úgy kisebb-nagyobb háborús kär.ßtän látnivaló, hogy szivbeli 1942 tavaszán a kenyérfaj adag gondolja, hogy ezt fel lehetne Elpusztult 1 249 798 szarvas-* kérdésre vár választ a kérdező emelni 120 ezer tonnára«, marha és bivaly, 531 117 ló,g°lyan embertől, akitől idege- 1942-ben 300 ezer tonnát, a 2 168 224 sertés, 1 412 880 jüh$nelí a megkoptatott frázisok, gahoz rendelte Bárdossy mi­niszterelnököt, és követelte a kiszállítások fokozását. Bár- dossy bizalmas körben így számolt be e találkozásról: »Ribbentrop hivatkozott arra, hogy ők most az erőkifejt« maximumán vannak, be keli vallania, hogy mindenre szük­ségük van, hogy a most folyó gigantikus küzdelmet sikerrel be is fejezzék. Megmondta ne­kem, hogy különösen olajról és gabonáról van szó! Kér, tegyünk meg mindent, mert nekünk is be keli látnunk, hogy a most folyó küzdelem­ben ők hozzák a legnagyobb áldozatokat, s mindazoknak, akiknek nélkülözhető készle­teik vannak, adniuk kell a német birodalom számára«. Bárdossy és cinkosai siet­tek is kiszolgálni gazdáikat. Két nappal később már meg­kezdődtek a tárgyalások, ame­lyeken a német megbízottak minden diplomáciai köntörfa­lazás nélkül nyersen követe­lik: ne hivatkozzunk ar­ra, hogy ebben vagy abban a termésben ez idén vagy jö­vőre nincs felesleg, hanem esetleg a hazai ellátás bizo­nyos százaléknyi megszorítá­sával is legyünk segítségükre«. Mint Sztójay berlini magyar követ jelentéséből kiderül, Losonczy István közélelmezési államtitkár, a magyar déle- gáció vezetője »... megígérte, hogy erre is tekintettel lesz, s éppen ezért szándékozik a magyar kormány a fontos el­látási cikkeknél további' meg­szorításokat és fejkvótákat elrendelni, hogy ily kívánsá­goknak eleget tehessünk«. 286 gramm, a havi cukorfej­adag 1012 gramm, a zsírfej­adag pedig 927 gramm volt, addig Magyarországon a ke- nyérlejadag 200 gramm, acukor- fejadag 600 gramm, a zsírfej- adag pedig 720 gramm. A német fasiszták rátették kezüket a magyar ipari ter­melés jelentős részére-. Jellemző, hogy a legjelentő­sebb magyarországi bauxitbá­nya-társaságban, az Alumí­nium Ércbánya és Ipar RT- ben főrészvényesként ott ta­láljuk a legnagyobb német alumíniumgyárat. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy 1933—1937 között belföldön csupán a bauxittermelés 7— 10 százaléka maradt. A hábo­rú megnövelte a szükségletet, s ezért 1941 júliusában a kö­vetkező évre 830 ezer tonna aluminium exportálására köt­nek megállapodásit. A tényle­ges kiszállítás azonban 988 ezer 547 tonna termelésből 865 ezer tonnára rúgott. Ezt a mennyiséget 1942. augusztus 1-én kormányközi megállapo­dással évi egymillió tonnára emelték fel. Az 1943—44-es gazdasági évben másfélmillió, az 1944—45-ös gazdasági évre pedig kétmillió tonnára fej­lesztik a termelést, hogy ezt is kiszállíthassák Németor­szágba. Hasonlóan alakult a helyzet a magyar olajkivitel terén is. Jellemző, hogy 1941 végén egy 80 ezer tonnás rendkívüli olajszállítmányt úgy tudtak kivinni, hogy a magá­nos gépkocsiforgalmat telje­sen leállították. Amikor következő évben pedig 400 ezer tonnát szállítottak ki, zö­mében finomított formában, ami annyit jelent, hogy a ma­gyar olajtermelés mintegy fe­lét Németországba szállítot­ták. A magyar hadiipar kapacitá­sának jelentős részét Németor­szág foglalta le, ám a kiszál­lításokat és a bérmunkát a németek egyre kisebb arány­ban egyenlítették ki, a növek­vő tartozások kifizetését a ma­gyar államra hárították át — mondván, hogy a magyar szál­lítások zömét ».. - tulajdon- károk teljes összege több mint pengő volt. Az es 18 347 934 baromfi stb. olyan könnyű hát odavet­A vasút 68 337 járművéből*™ a váratlan »miert«-re a 48 800 külföldre került. El-í™eSfelelo »azert«-et Egy pil­pusztult, illetve megsérült a$la”at™ magaU kezé^? aJ?I , , 4 pat. Becsületes arcabol derűs vagányzat 35,6 százaléka, azj szemrnel körül néz, s csak úgy, alagutak 10,4 százaléka, a rá-j mintha magának mondaná: esős hidak 99,4 százaléka, — SZÜKSÉGEM VAN RÁ! vasgerenda-hidak 27,5 száza-£~ “ karíá ^glendül a lapát- László Ibolya vallják szó szerint, hogy »a kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzet erejét«, tanul­nak, mert egyelőre azt érzákj hogy nekik, külön-külön van szükségük a több tudásra ah«- hoz, hogy valóban előbbre lép­jen a falu, jobban éljen, és testvéribb közelségbe kerüljön a falu a városhoz kulturáltság szempontjából! léka. / 8373 közúti hídlból elpusz-* tűit 1704, az összes hidak 10 felrob-l százaléka. A németek bántották a Duna és a Tiszai valamennyi hídját. Az épület- rj károk teljes összese több m: “A * képpen... a közö6 háborúhoz , ...... való kontrivúciónak kell te- neSymil íár kdnteni, melynek ellenértéke országos lakóház-kár kéthar- el lesz könyvelve... Az ilye- mada Budapestet sújtotta, tériképpen felírt összegeknek 25 975 lakószoba teljesen mikénti rendezése a háború . után felmerülő és elintézendő ™egsenuTusult, a szobák 23,. kérdés«. 1941 végén 141 millió százaléka pedig haszmalhatat­mánka volt az adósság, ez az lanmá vált összeg 1942-ben már 506 mil­lió márkára emelkedett, 1943- ban azonban még ez az igen tetemes összeg is több mint kétszeresére, 1035 millió már­kára emelkedett. A Németországba irányuló azonban Ribbentrop előtt Bár- tlelmiszerszállítások fokozódd- dossy erre hivatkozott, »Rib- sa következtében hazánk la- bent rop elővett egy feljegyzést, kosságának ellátottsága euró- és abba beleoillantva meeje- ptü viszonylatban is a legked- gyezte, hogy tényleg legutóbb E hatalmas anyagi károsodá­sokon felül a német imperia­lizmus világhódító terveinek a második világháború idősza­kában — a jelenlegi területre átszámítva — kereken 400 ezer magyar esett áldozatául. Népünknek a német impe­rializmus századak óta csak pusztulást, nyomort' és szen-Z védést, gyászt és könnyeket £ hozott. Éppen ezért nekünk, i' y elsőrendű érdekünk mindent y A gyáripar létesítmé- megtenni azért, hogy a németé és termel ők epesseg é- rnilitarizmus ne nehezedjék/ Hazánk háborús kára az 1946-ban végzett statisztikai felmérés és egyéb nem tel­jes becslések! szerint 21,9 5 milliárd, 1938. évi értékű pengő. Ennek az összegnek a nagyságát akkor mérhetjük fel igazán, ha tudjuk, hogy ez Magyarország 1938. évi nemzeti jövedelmének kb. öt­szöröse. nyelnek . _ _,___________ ____ n ek majdnem felét, anyag- és * Nagy János, a Mernyei Községi Tanács hivatalsegéde tíz éve gyártmánykészletének még meg e0yszer fenyegető vészé y / ajj közmegelégedésre a falu népének szolgálatában. Dobot no*--Mj hányadát veszítette ^ént az emberiség békéjére,, vagy hivatalos iratokat visz a tanácstól a letekhez, mindi el. 3602 gyárat — az összes alkotó munkájára. <5 szívesen fogadják az emberek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents