Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

Szombat. 1959. májas 29. 9 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet írók kongresszusán f (Folytatás az 1. oldalról.) Három évvel ezelőtt látott napvilágot Dugyincev »szenzá­ciós« műve. Vajon ki olvassa ma ezt a müvet — kinek kell ez ma? — mondotta a továb­biakban Hruscsov. — Ez a könyv szinte csokorba gyűjtöt­te a hibákat, bár meg kell mondani, hogy álláspontja nem mindenben volt helytelen. Vol­tak Dugyincev könyvében olyan dolgok, amelyeket ti­pikusnak lehet nevezni, és amelyekre helyesen figyelt fel a szerző. Dugyincev sohasem volt a szovjet rendszer ellen­sége. Mégis mi ennek a könyv­nek és az ehhez hasonló más műveknek a hibája? Az, hogy valahogyan mellékutakról pró­bálták megközelíteni a szovjet társadalom épületét. Én az olyan irányzat híve vagyok, amely társadal­munkból a pozitív ténye­ket ragadja meg, előre visz és menet közben fejti le ezekről a haladást gátló kölöncöket. Néhány szót szeretnék szól­ni a múltról, amely még bizo­nyos maradványokat hagyott önök között — folytatta Hrus­csov. — Amikor harc indult a revizionizmus ellen, lényegé­ben valamennyi szovjet író ki­vette részét — ha nem is egy­forma mértékben — ebből a harcból. Voltak rohamosztagok, amelyek azonnal rátörte* az ellenség erődjére. Most, ami­kor a csata véget ért és a re- vizionizmust szétvertük, ne időzzünk a múltnál. A hibázóknak meg kell könnyítpnünk a vissza- j térést a helyes útra, s nem szabad, hogy állan­dóan orruk alá dörgöljük a múltat, noha nem szabad megfeledkeznünk sem róla. Akit a földre terítettek, azt nem szabad lábbal tiporni, ha­nem segítő kezet kell feléje nyújtani. Akik elragadtatták magukat a revizionizmus el­leni harcban, azokat most egyesek esetleg túlzottan bí­rálják. Ezeket az elvtársakat a párt megvédelmezi és gondos­kodik arról is, hogy a megté­vedtek visszajussanak a helyes útra. Nincsenek javíthatatlan I emberek és a megtévedte- < két nem megsemmisíteni < . kell, hanem átnevelni. * Hruscsov ezzel kapcsolatban ( megemlített egy érdekes ese-, tét, amely néhány héttel ez-( előtt történt vele. Egy nemrég szabadult tolvaj levélben for-, dúlt hozzá és segítséget kért, ahhoz, hogy újból beleillesz-1 kedhessék a társadalomba, i amit megnehezített számára az l emberek bizalmatlansága. Kér-I te Hruscsovot, fogadja őt szert mélyesen. Elküldtem érte kísé-1 romét és találkoztam is vele —1 mondotta Hruscsov a jelenlé­vők nagy derültsége közepette.1 — Általában jó benyomást' tett rám. Értelmes embernek' ismertem meg. Lehet, hogy ez' »opportunizmus«, »liberaliz­mus«, hiszékenység, de segí-' tettem neki. Intézkedtem, hogy adjanak megfelelő munkát és, biztosítsanak számára lakást. Az a meggyőződésem, hogy eb-( bői az emberből, ha megbecsüli magát, még a kommunizmus építője is válhat. 1 »Hinni kell az emberek- , ben«, tanuljuk meg Ma- karenkótól ezt. Aligha tenném helyesen — folytatta a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára —, ha most az önök műveit kezde­ném elemezni. Nem vagyok ii-odalmi szak­ember és különben is, miért végezném én ezt a kellemetlen feladatot, amikor maguk az írók sem mindig teszik meg? Én tartózlkcdhatam ugyan a kritikától, önök azonban nem tehetik. Az írókat bírálni kell.} Ez munkájuk megjavítására^ tál íróikat gyakran agyondé­delgetik, melegházi viszonyok között nevelik. Engem már általában úgy ismernek, mint a kukorica hívét. Hadd von­jak most párhuzamot a fiatal írók nevelése és a kukorica termesztése között — mondot­ta a kongresszus résztvevőinek nagy derültsége közepette. — Azok, akik nagyon szeretik a kukoricát, még arra is haj­landók, hogy cserépben, meleg­házban neveljék, és azután ül­tessék ki a földbe. Az ilyen növény azonban nem bírja ki az időjárás viszontagságait, el­pusztul. Viszont a szabadban vetett kukorica szépen fejlő­dik. Hasonló a helyzet egyes fiatal íróknál is, akik esetleg még maguk sem tekintik sa- játmagukat íróknak. Műveik csupán szárnypróbálgatások, de mások máris zseninek kiáltják ki őket, arról beszél­nek, hogy új csillag tűnt fel az irodalom egén — és azon­nal fővárosi lakást kémek számukra. Hadd említsem meg ezeknek az íróknak Solohov példáját, aki máig .is kozák faluban lakik. Rajta főváro­siak. Vegyenek példát Solo- hovról — fordult az írókhoz Hruscsov, majd mosolyogva hozzátette: nem kell az írók­nak megijedniük, nem java­solom majd a moszkvai vá­rosi tanácsnak, hogy az író­kat moszkvai lakásaikból köl­töztesse a bányavárosokba, és a kolhoztelepülésekre. A fiatal írókat azonban úgy kell támogatni, ahogy Gorkij tette, nem pedig agyondédelgetni őket. Hruscsov ezután szólt az írók nagy felelősségéről. Az OSZSZSZK íróinak első kongresszusán elhangzott re­ferátumból idézte azt a meg­állapítást, hogy az íróknak mindent szabad, csak rosszul írni nem. Én inkább úgy fogalmaznám ezt meg, hogy az íróknak nem szabad hamisan írniok. A ha­mis írás~ irodalmi selejt. Ha a lakatos vagy esztergályos ké­szít selejtet, akkor csupán a munka és a nyersanyag megy kárba. Az írói selejt azonban nagyobb kárt okozhat, mert sokakra kihat, hiszen az Írókat nagyon megbecsülik társadal­munkban és véleményüket pél­damutatónak tartják — han­goztatta Hruscsov. Egyetértek Tvardovszkij megállapításaival abban, hegy az irodalom mennyiségi növe­lése nem jelent különleges eredményt. Nagy művészi ér­tékű alkotásokra van szükség. Hruscsov ezután arról szólt, hogy szerte a világon, még bi­zonyos tőkés körökben is, mér­hetetlenül megnőtt az elmúlt években a Szovjetunió tekin­télye. — Országunk politikája kommunista pártunk tanítá­saiból következik s ezért ez a megnövekedett tekintély a le­nini tanítások legnagyobb ki­tüntetése, diadala — állapítot­ta meg Hruscsov. Beszéde befejező részében Hruscsov hangsúlyozta, hogy ma széles fronton folyik a tá­madás minden ellen, ami gátolja a kommunizmus építését. Közismert dolog, hogy a harcban a támadáshoz nem elegendő a gyalogság, mely csak akkor képes áttörni az ellenség vonalát, ha megfele­lő volt a tüzérségi előkészítés. »Az írók a mi messzehordó tüzérségünk, ők tisztítják meg az utat a gyalogság előtt, vagy ha úgy tet­szik, ők tisztítják meg az emberi agyakat« — mondotta Hruscsov. De vi­gyázzunk, a harcban a tüzérség a saját csapatuk feje felett lő és gondosan ügyel arra, hogy ne saját haderejét érje a tűzcsapás. Az íróknak is vigyázniuk kell, hogy meg­tisztítsák, ne pedig beszennyez­zék az emberi agyakat. íróink­nak is korszerűsíteniük kell fegyvereiket, hogy képesek legyenek tükrözni nagy ko­runkat, azokat a nagy tet­teket, amelyeket a ......szovjet e mberek visznek véghez. Hruscsov beszédének el­hangzása után az ülés elnöke bejelentette: az ünnepélyes záróülésre szombaton délben kerül sor. Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete a szovjet írók harmadik kongresszusához Moszkva (TASZSZ). A szov­jet Írók 3. kongresszusának péntek délelőtti ülésén Nyiko- laj Tyihonov felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üd­vözletét. Az üdvözlet rámutat: Most, amikor a Szovjetunió a kom­munizmus általánosan kibonta­kozó építésének időszakába lé­pett. és az emberiség álmai reális valósággá válnak, kér­lelhetetlenül megnő a szovjet irodalom nevelő szerepe, A szovjet irodalomnak a való­sághoz híven tükröznie kell a nagy ügyet, amelyen a nép munkálkodik kommunista szellemben, magas erkölcsi tu­lajdonságokra kell nevelnie a népet. A szovjet irodalom — mond­ja az üdvözlet — ne csak a té­mák és eszmék gazdagsága ré­vén legyen nagy, hanem művé­szileg is legyen tökéletes. A jelen legyen az irodalmi alkotó munka kimeríthetetlen forrá­sa, és művészien testesüljön meg az irodalmi alkotásokban. Az író csak akkor érheti el az igazi művészi színvonalat, ha elszakíthatatlan kapcsolatban áll a nép, a társadalom életé­vel. Az üdvözlet megállapítja; az élet bebizonyította a szocialis­ta realizmus alkotó elveinek megingathatatlanságát és ered­ményességét: a szovjet írók a revizionisták fondorlatai ellen harcolva ideológiai érettségről, állhatatosságról, párthűségről és a nép iránti odaadásról tet­tek bizonyságot. A szovjet irodalomban mind nagyobb jelentőségűvé válik a nemzetköziség, a testvéri ba­rátság, az erősödő szocialista tábor megéneklése, a háborús veszély ellen és a békáért ví­vott harc témája. A szovjet írók kötelessége, hogy erősít­sék a barátságot, az együttmű­ködést a világ minden haladó írójával — mondja az SZKP Központi Bizottságának üd­vözlete. A péntek délelőtt Genfben Genf (MTI). A nyugati kül­ügyminiszterek pénteken dél­előtt egyórás megbeszélést tar­tottak. Diplomáciai megfigye­lők szerint tanácskozásuk a jövő héten alkalmazandó tak­tikáról folyt. » » * Pénteken délelőtt megbeszé­lésre ültek össze az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­ről tárgyaló értekezlet megbí­zottai. Az AFP ismerteti a megbe­szélésről kiadott amerikai köz­leményt: »James Wadsworth és Sir Michael Wright ameri­kai, illetve angol megbízott pénteken délelőtt másfél órás megbeszélést folytatott Carap- kin szovjet küldöttel a szovjet küldöttség székhelyén. A há­rom megbízott előterjeszti je­lentését miniszterének«. Egy amerikai szóvivő szerint a megbízottak tárgyalása nem járt pozitív eredménnyel. * * * Couve de Murville és Gro- miko péntek délelőtti beszél­getése körülbelül egy óra hosz- szat tartott — jelenti a DPA. .Noha a . látogatás hivatalosan udvariassági látogatásnak szá­mított, szóba kerültek az ér­tekezlet kérdései is. * * * Gavshon AP tudósító a kül­ügyminiszterek csütörtök esti vacsorájáról írt kommentárjá­ban azt az értesülést közli, hogy a négy nagyhatalom kül- minisztere hír szerint meg- podott: tájékozódó beszél­getéseket fog tartani. Illetékes j személyek szerint ez a megál- | lapodás volt a csütörtök esti találkozó legfontosabb fejle­ménye. A megfigyelők úgy vé­lik, lehetséges, hogy ez a meg­állapodás megnyitja az utat a komoly tárgyalásokhoz és így a genfi értekezlet forduló­pontjává válhatik. A nyugati küldöttségek hi- vatálos szóvivői nem voltak hajlandók nyilatkozni, vajon tényleg létrejött-e ilyen meg­állapodás. A Trybuna Ludu a genfi értekezletről Varsó (MTI). A pénteki Try­buna Ludu különtudósítójának tollából kommentárt közöl, amelyben a genfi külügymi- 1 niszteri értekezlet új szakaszát J elemezve megállapítja, azzal . lehetne röviden jellemezni az eddig történteket, hogy a szovjet küldöttség ismételten bizonyítékát szolgáltatta jó szándékainak olyan dolgok­ban, amelyek különösen ! nyugtalanították a nyugatia­kat. | A kommentár ezután a New York Times cikkével fog­lalkozik, amely szerint a nyu­gatnémetek diplomáciai vi­szonyba kívánnak lépni Len­gyelországgal, Csehszlovákiá­val, Magyarországgal és Bul­gáriával és ezenkívül meg­nemtámadási szerződést akar­nak kötni Lengyelországgal és Csehszlovákiával. A New York Times szerint ezenkívül a Német Szövetségi Köztársa­ság ünnepélyes nyilatkozatot szándékozik tenni a genfi ér­tekezleten a két szomszédos népi demokratikus ország iránti baráti érzelmeiről. Az egész kacsának az a célja — írja a Trybuna Ludu —, hogy elterelje a fi ""elmet arról, a megegyezés egyik legfőbb aka­dálya Grewe, aki 'Adenauer árnyéka a tárgyalásokon, va­lamint az a törekvés, hogy kedvező légkört teremtsenek — a bonni revansisták számára. :a nyugatnémet revansisták kis antológiája irányul. Hruscsov hangsúlyozta: a nép kiváló, harcra szó­lító, szenvedélyes műveket vár az íróktól. Ezt követően a fiatal írók1* problémáira tért át. Kifejtette, hogy megítélése szerint, a fia­A gazdaságilag és politikai­lag újjáteremtett, legmoder­nebb hadsereggel felszerelt német imperializmus, amely­nek a nyugatiak már az alom­fegyvereket is megígérték, szűknek érzi a korlátokat. Élet­teret követel. Erről az élet­térről már Hitler is beszélt. A német imperializmus terjesz­kedni akar. Nyugat-Németországban a revansvágyókat biztatják és | támogatják. Fontos pozíciókat töltenek be a bonni állam­ban. Hivatalos terminológiá­jukban a Német Demokratikus Köztársaság Közép-Németor- szág néven szerepel, mert szá­mukra Kelet-Németországot a lengyel, szovjet és csehszlovák területek jelentik. Az Adenauer-kormány má­jus 2-án Kasselben a revan- sistáknak egy nagy találkozó­ját patronálta. Adenauer, akinek hatalma a nagytőkések és a Ruhr-vidéki monopolisták támogatásán nyugszik. személy szerint is kapcsolatban áll hatalmas ér­dekeltségekkel. Lánya annak a Wehrhahn-caal árinak egyik tagjához ment férjhez, amely­nek több mint egymilliárd márka értékű bányája és gyá­ra volt. Ezeket a gyárakat ál­lamosították, és a nép tulaj­donába mentek át a Német Demokratikus Köztársaságban. Javarészt ilyesmikkel magya­rázható a bonni vezetők gyű­lölete az NDK-val szemben és az a vádjuk, hogy Kele­ten megsértik az emberi »sza­badságjogokat«. í (Egy állatni intézmény ^ A 17 bonni miniszter közül 8 volt hitlerista SA- vagy SS-vez»*ő. Schröder belügymi­niszter 1933-ban a rohamcsa­patok tagja volt. Strauss had­ügyminiszter a náci párt ki­képző tisztje volt a Wehr- machtban. Oberländer mene­kültügyi minisztert 1939-ben kinevezték a keleti németek »vezérévé«, őt bízták meg az­zal, hogy Rosenberggel együtt németesílsék Lengyelországot. A menekültügyi miniszter, akit azzal bíztak meg, hogy szervezze meg a revansista propagandát a menekültek kö­zött, erre a célra messzemenő anyagi támogatást is kapott költségvetését 30 százalékkal növelték 1959-ben. (42 millió márka az 1957—5S-as 31 millió helyett.) ö fedezi anyagilag annak az 50-nél is több szer­vezetnek a tevékenyséeét, amelyeket megrögzött nácik vezetnek. Ezek a szervezetek a Menekültek Szövetségéhez tartoznak, amely 2,5 millió ta­got számlál. Ö szervezte meg a május 2-i kasseli náci ta­lálkozót is. A Szövetség elnöksége 1959. február 16-án kijelentette, hogy »tízmillió menekültet akar mozgósítani. Erre nézve az előkészületek már folya­matban vannak«. A Szudétanémetek Szövetsé­gét is nácik vezetik, akik ve­zető szerepet játszottak Hein- lein pártjában és Csehszlová­kia amnektálásában is. így pl.: Becher antiszemita szerkesztő, a főtitkár: Emil Michel rend­őrfőnök volt Usti-Sur-Elben a megszállás alatt. Azzal vádol­ták, hogy részt vett Lidice le­rombolásában. Hoellerx volt gauleiter, Franz Karmasin Ti- so szlovák bábkormír'-á-"k volt minisztere stb. ök ké­szítették elő azt a bécsi nagy­gyűlést, amelyen követelték a Szudéta-föld visszacsatolását a bonni Németországhoz. A szer­vezet elnökségének egy másik tagja Seebohm, az Adenauer- kormány egyik minisztere. Nyugat-Németországban je­lenleg 1236 menekült egyesü­let van, közöttük 40 SS-szer- vezet. A volt »HIAG« SS-eket magában foglaló szervezetet Kurt Mayer vezérőrnagy,' há­borús bűnös vezeti, aki számos hadifogoly meggyilkolásáért felelős. Más hasonló jellegű egyesü­letek vezetői között foglalnak helyet Dönitz, Raeder. Milch és más háborús bűnösök. így például a hírhedt Stahlhelm- mozgalom Kesselring exmar- sall elnöksége alatt áll. A Bundeswehr 135 táborno­ka és tengernagya mind a hit­leri hadsereg vezetőiből ke­rült ki. 71 közülük a Wehr­macht fővezérkarának és fő­parancsnokságának volt a tiszt­je. A német hadsereg legfőbb vezetői közül hetet háborús bűnösként tartanak számon. A volt SS-ek közül több mint 2000 személyt vettek át az új Wehrmachtba. Nyugat-Németországban 800 ügyész és bíró a hitleri hadi- törvényszékek magisztrátusá­nak volt tagja. A bonni tör­vényszék egyik főügyésze, Kanter, a Wehrmacht volt fő­ügyésze 498 ellenálló kivégzé­séért felelős. Nyílt fenyegetések »Németország keleti része nemcsak az Elba és az Odera vidékét foglalja magában, ha­nem Csehországot, Morvaor­szágot és mindazokat a terü­leteket is, ahol németek vala­ha letelepedtek«. (Seebohm szállításügyi miniszter 1953. augusztus 10-i beszédéből.) »A Szövetségi Köztársaság újrafelfegyverzésében előké­születet kell látnunk egy új rend megteremtésére Kelet- Európábán«. (Adenauer kan­cellár, 1958 június.) »Eljön az a nap, amikor az Oderán és a Neissen túl esó terület is az Európai Szén- és Acélközösséghez és a közös piachoz fog tartozni«. (Ade­nauer nyilatkozata az ameri­kai televízió számára, 1957. szeptember 22.) »A müncheni egyezmények még mindig érvényben van­nak. Annak a ténynek semmi jelentősége sincs nemzetközi jogi szempontból, hogy azokat totális rendszer kötötte«. (Krügel nyugatnémet képvise­lő, a Menekültek Szövetségé­nek elnöke, Adenauer pártjá­nak tagja jelentette ki 1959. április 15-én.) »Franciaország ismét fő el­lenséggé válhat, ha igyekszik megakadályozni az egykori Németország feltámadását«. (Hans Speidel tábornok 1954- ben tett kijelentése.) »Németország nem mond le az 1937-es határokról. A határkérdés megoldást nyer Nyugaton és Keleten egy­aránt. Visszaszerezzük azt, ami a miénk. Ez szabad politikánk alapja«. (Meyers, Rajna-Veszt- fália kereszténydemokrata mi­niszterelnöke 1959. április 19- én tartott emmerichi beszé­déből, amelyben több holland helységet követelt vissza Né­metországnak.) »A sajtó 14 éve mélyen hallgat Elszászról. Elfelejtik, hogy ez az Elszász kb. 800 évig a német birodalomhoz tartozott... Az elszásziak nem tűrik sokáig nemzeti érzésük í megsértését. Ezt a francia so- > vinisztáknak is meg kell ér- J teniük«. (Soldaten Faltung 1949. márciusi száma.) f Hírek Genfből ) GENF (MTI). A külügyminiszterek genfi értekezletének titkársá­gához csütörtökig Európa és Ázsia országaiból összesen 2350 üzenet futott be az alá­írások százezreivel. * * * A genfi értekezlet kerék­asztalát megvásárolta egy Charles Bourgeon nevű pári­zsi pacifista. Elhatározta, hogy az értekezlet befejeződése után az asztalt több országba elviszi, és kiállításon mutatja be, majd múzeumba teszi. * * * Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken délelőtt fel­kereste Couve ce Murville francia külügyminisztert. * * * Az angol, az amerikai és a szovjet megbízott pénteken | délelőtt összeült, hogy meg­vitassa az atomrobbantások , felderítésének problémáit. A DPA hírügynökség megjegyzi, hogy Carapkin, Wadsworth és Wright pénteki megbeszélésé­re azután került sor, hogy kedden a három hatalom kül­ügyminiszterének nem sikerült megegyezésre jutni erről a kér­désről folytatott tanácskozá­sán. ♦ t * Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken sajtó- értekezletet tartott Genfben. Kifejezte a nyugatnémet kor­mánynak azt a hajlandóságát, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának megnemtá­madási szerződést ajánl fel, ha a genfi értekezlet a nyugati »béketerv« alapján »bizonyos eredményekre jut«. Hangsú­lyozta, hogy ebben a kérdés­ben eddig még csak a meg­fontolásoknál tartanak és dön­tést még nem hoztak. Cáfolta a New York Timesnek és más lapoknak azokat a jelentéseit, amelyek szerint számítani le­het rá, hogy a genfi értekezle­ten hamarosan előterjesztenek egy ilyen német ajánlatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents