Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-23 / 119. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1553. május 23.. Jó hír a tsz-eknek Az utak, árokpartok, vasúti töltések és gátak gyepnövényzetét rövidesen lehet kaszálni. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megállapodott a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Közúti Igazgatóságával, valamint a MÁV osztályfőnökségével a fűtermés értékesítését illetően. A megállapodás értelmében elsősorban a termelőszövetkezetek vásárolhatják meg a füvet. A tsz-ek mielőbb keressék fel az illetékes útőröket, állomás- főnökségeket és gátőröket, hogy a füvet még elvénülés előtt letakaríthassák. * * * Hat vagon keverék takarmány érkezett a megyébe. A vásárlási igényeket a megyei tanács mezőgazdasági osztályához jelentsék be a termelőszövetkezetek. A kukorica, árpa. eg- zota, dara, korpa és ásványi anyag összetételű abrak minden állattal etethető. * * * Baromfiaknak keveréktakarmány korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Vásárlási szándékukat szintén a megyei tanács mezőgazdasági osztályához jelentsék a termelőszövetkezetek. A baromfitápszer 18—20 százalék fehérjét tartalmaz. Kétmilliónyolcszázezer forintos túlteljesítés A napokban ülést tartott a Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi tanácsa. Az első negyedévi mérlegbeszámoló szép eredményeikről tanúskodott, melyek a vállalat valamennyi dolgozójának jó munkáját dicsérik. Az első negyedévi 2 491 000 forintos tervet 5 300 000 forintra teljesítették. A 2 800 000 forintnyi túlteljesítés adódik abból is, hogy vállalati szinten tervüket globálisan 112 százalékra teljesítették, 23 millió darab tojás helyett 25,5 milliót vásároltak fel az első negyedévben. Az üzemi tanács tagjai ezután az igazgatói alap felhasználását beszélték meg. Elhatározták, hogy a pénzből 17 ezer forintot a kiváló dolgozóik jutalmazására, 9 ezer forintot pedig a könyvtár fejlesztésére és egyéb kulturális célokra fordítanak. Zenegépet vásárolnák erősítő berendezéssel, s hangszórókkal látják el az egész telepet. Könyvhéti előkészületek Nagyatádon (Tudósitónktól.) A járási könyvtár és a földművesszövetkezeti könyvesbolt az idén közösen készül megrendezni az ünnepi könyvhetet. Ezt szolgálta egy, a közelmúltban tartott megbeszélés, amelyen elhatározták, hogy május 30-án, szombaton könyvbál nyitja meg a könyvhét eseményeit Nagvatádon. A bált a művelődési ház kerthelyiségében rendezik meg. Harsányi Jenő gimnáziumi tanár mond megnyitó beszédet. Mintegy nyolcvan könyvet sorsolnak ki a tombolán. 31-én, vasárnap könyvsátorban árusítják a könyvhétre megjelent könyveket. A fonalgyárban, a konzervgyárban, a dohánybeváltó vállalatnál, a földművesszövetkezet klubjában könyvismertető előadások zajlanak le a hét folyamán. Az ünnepi könyvhét zárór napján, június 7-én járási sza- valóversenv lesz a művelődési házban. A versenyen minden 14 éven felüli nevező részt vehet. Kötelező versként Radnóti Miklós: »-Nem tudhatom« című költeményét és egy szabadon választott verset kell előadni. A legjobb hat szavaiét díjazza a rendezőség. Az első díj 300, a második 200. a harmadik díj 100 forintos könyvvásárlási utalvány. A negyedik, ötödik, hatodik helyezettek egy-egy könyvjutalomban részesülnek. Ismét megnyílik a fertőző-gyermekosztály a kaposvári kórházban A Somogy Megyei Tanács Kaposvári Kórházának fertőző-gyermekosztálya több hónapos szüneteltetés után május 25-én újból megnyitja kapuit a fertőző csecsemő- és gyermekibetegek befogadására, Több százezer forintba került az osztály korszerű átalakítása, illetve felújítása. * Ezzel a skarlátos betegek ápolási idejének megrövidítése is lehetővé válik. Az osztály korszerűsítése elősegíti a higiénikusabb betegápolást és a fertőzés tovavite- iéhek megakadályozását. Mint ismeretes, az Egészség- ügyi Minisztérium 1958. évi rendeleté értelmében a kórházi ápolási költségeket az elkülönítést kívánó fertőző betegségek esetében az állam vállalja akkor is, ha az ápolt egyébként díjtalan kórházi ápolásra nem jogosult. A minisztérium ezzel az újabb szociális intézkedésével is eredményesebbé kívánja tenni a fertőző betegségek elleni küz-i'-lmet és a fertőző betegségben szenvedők gyógyítását. Nem csupán közösségi kérdés, Jianem saját érdeke is minden dolgozónak és családtagjának, hogy heveny fertőző betegség esetén mielőbb vegye igénybe a fertőző-osztály segítségét, annál inkább, mert ehhez az állam áldozatkészsége folytán ma már díjmentesen hozzájuthat Kedvessé, hangulatossá változott a Corso Két heti szünet után szinte újjávarázsolva nyílt meg a kaposváriak kedvenc cukrászdája, a Corso. Nemcsak a falakat feslttittók ét, hanem minden berendezési tárgyat is. Sok új géppel modernizálták a cukrászdát. Uj, 120 kg-os teljesítményű fagylaltgépet kaptak. 700 literes hűtőgépükben jegelik a süteményeket. Uj presszógépük neonvilágítással van ellátva. Az első helyiség főpadlóját linóleum borítja, a belső terem padlózatára pedig új szőnyegék kerülnek. Egyforma falikarokat és csillárt szereltek fel, átépítették a villanyvezetékhálózatot. Kedvessé, hangulatossá változtatták a cukrászdát. A belső termet elválasztó ajtót kivették, s helyébe elválasztó függöny kerül. Uj függönyökkel látják el az ablakokat. A Béke Szálló és Vendéglátóipari Vállalat a Corso cukrászda újjáalakítására mintegy S0 ezer forintot fordított. Hol vannak a fiatalok munka után? mi önállótlan, skatulyába szó« Nemrégiben a Kaposvári Finommechanikai Vállalat KISZ- szervezetéről elmondták, hogy áprilisban elég sok mindent elvégeztek társadalmi munkában a fiatalok: rend behozták és kitisztították az üzem udvarának járdáit, lefolyóit; munkaidőn túl festették be a műhelyek ajtóit, ablakait; triciklik elkészítését és az udvaron összehányt csövek szétválogatását vállaltál?. A leány- gimnázium egyik végzős osztályának kérésére elkészítették a tablóhoz szükséges alumínium betűket. Mindebből az látszanék, hogy sokat dolgoznak itt a ki- szesek. Titkáruk agilis, tevékeny fiú, mindent megtesz, ami csak tőle 'telik, de a fiatalok közül sokan alig segítenek neki valamit. Akadnak közömbösek is. Nem mintha azt szeretnénk látni, hogy ifjúságunk munka utáni idejét is mindig a munkapad mellett töltse el. Nem erről van szó, de elgondolkoztató, hogy helyére téve a .szerszámot, délutánonként, esténként végigsétálnak a korzón, vagy elmennek egy mozielőadásra, és ezzel vége a napjuknak. Bár ez sem kifogásolható különösképpen, hiszen akinek sétálni vám; kedve, az sétál, akinek moziba menni, az elmegy oda. A kocsmáról most nem beszélünk, inkább a tanulásról, művelődésről, olvasásról és szórakozásról. A finommechanikai vállalatnak is —t mint minden üzemnek és" csaknem valamennyi községünknek — van könyvtára. De a KISZ bizony nem dicsekedhet nagyszámú olvasógárdával. — Nem szeretek olvasni — vagy: — nem szeretnek olvasni, mit tegyünk? — mondják és kérdezik néha tehetetlenül. Természetesen nem miniszteri rendelettel kell kötelezővé tenni az olvasást, hanem nevelők, könyvtárosok, if júsági és egyéb vezetők okos, felvilágosító szava szükséges, hogy fiataljaink megtalálják a könyvekhez, velük a széphez és jóhoz vezető utat. S a könyvek maguktól elvégzik már, amiért íródtak: szórakoztatnak, és egyiben nevelnek is. Működött régebben tánccsoport is a finommechanikai vállalat KlSZ-szervezetében. És most? — Nem érdeklődnek jóformán semmi iránt a fiatalok. — Galicz János, a szervezet kul- túrfelelőse így magyarázza a csoport felbomlását, s ezt mondta nem sokkal előbb No-1 vák Margit, a szervező titkár I is. Van lemezjátszójuk s jó | néhány lemezük hozzá. Igaz, állandó helyiségük nincs, ahol rendszeresen összejöhetnének, így a lemezjátszó és a lemezek használatlanul porosodnak valahol — a fiatalokat ez sem érdekli. A politikai oktatás megindult a télen, lassan azonban lemorzsolódtak a jelentkezők, végül alig maradtak néhányam. Másutt arról panaszkodtak, hogy sok előadáson több nős, sőt szervezeten kívüli fiatalember jelent meg, mint Iki- szes. Mi a magyarázata ennek? Ebben a korban tapasztalat vagy komolyság hiánya miatt hajlamosak - vagyunk arra, hogv felületesen vegyük a tanulást, kötelességeinket. Persze, később megbánjuk erősen, és éjszakáinkat, szabad időnket áldozzuk annak pótlására, amit annak idején elmulasztottunk. S később már bánjuk akkori könnyelműségünket, és kemény munkával fizetünk érte. Hogy ne bánják majd megi amit elmulasztottak, azért kell dolgoznia a finommechanikai vállalat KISZ-vezetőinek. S csak a tanulás? Nem akarunk rított értelmű és egyéniségű fiatalokat nevelni. Nemcsak a tanulás, a munka az, amit szakadatlan elfoglaltságuknak szánunk, ezeken kívül természetesen kapjon helyet életükben a szórakozás is, 'az olyan kulturált szórakozás, amely emberségük, jellemük pallérozásához vezet ' A finommechanikai vállalat kiszesei most kedvező lehetőségek előtt állnak. Három alap- szervezet: a vasutasok, a ruhaüzem fiataljai és ők beszéltek meg, hogy a vasutas művelődési otthon kihasználására közös munfcafervet készítenek. Megoldódik tehát a finommechanika kiszeseinek ■ helyiség- problémája, Csák az kell még, hogy a vállalat KISZ-vezetői (és ehhez a pártszervezetnek is több segítséget kell adnia) ne csak a társadalmi munkában megnyilvánuló tevékenységet tekintsék szervezetük feladatának, hanem valósítsák meg a kollektív és hasznos szórakozást és művelődést is. Ez is a legfontosabbak közül való feladata ifjúsági közösségeinknek. Virányi Pál Józsefné és Srenko Józsefeié vöröskeresztes tagok. A járás vöröskeresztes szervezetei az egészségügyi állomások anyagi megsegítése céljából a szovjet elvtánsak kul- túrcsoportjaival közösen műsorral egybekötött táncmulatságot rendeznek Karád, Bá- bonymegyer, Bedegkér, Nágocs és Som községiekben. A járás öt községében: Be- degkéren, Törökkoppányban, Daránypusztán, Nágocson és Andocson még az első félévben alakítanak vöröskeresztes szeartalmazó rendelés egyetlen tételét A nagyker. csomagolási problémákra hivatkozik, a község boltosai pedig ismételten kénytelenek elutasítani a vásárlókat. Az fensz joggal panaszkodhat a húsz napig késlekedő szállítás, s még inkább amiatt, hogy ennyi várakozás után is csak ilyen '•'hiányosan« tesznek eleget rendelésüknek. Eredményesen dolgosnak c tahi járás vöröskeresstes csoportjai A tahi járásban egy hét alatt három új vöröskeresztes szervezet alákult. Kettő Bábony- megyer, egy pedig Som községben. Az alakuló gyűléseket orvosi előadásokkal kötötték egybe Az új vöröskeresztes szervezetek máris eredményesen tevékenykednek. Bábonypiegyer megyeri részén társadalmi munkával rendbehozták az elhanyagolt állapotban levő orvosi rendelőt. Még függönyt is vásároltak. Jó munkát végeztek Kiss János vöröskeresztes titkár, Bíró Jóasefné, Szerelem vezeteti HOL KÉSIK? kapták meg a 36 fajta árut tar— Ha így meg'/, akkor lassan fogkrém sem lesz a faluban — mondta kissé túlozva — a gamási földművesszövetkezet ügyvezető-elnöke, Formadi Sándor. Persze, itt még nem tartanak, de problémát okozhat a község lakóinak a Ve- gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat késlekedése. Az fensz vegyianyag-rende- lését április 27-én megküldte a vállalatnak, s csak május 17-én Éppen eleget fecsegett ah- ban nem végeztek olyan alapos hoz, hogy ne merjen visszatér- munkát, mint az előző kiháll- ni Magyarországra, még ha kü- gatások alkalmával. Itt mind- lönben el is szánná magát a össze három-négy óra hosszat hazatérésre. »Persze — nyug- beszélgettek Gyulaival és szemtana meg magát Gyulai — melláthatóan csak arra töre- eszem ágában sincs hazamén- kedtek, hogy különböző keni.« resztkérdésekkel ellenőrizzék, Salzburgban az állómáson igaz-e amit magáról mondott, válóban megszólította egy fér- A kihallgatás után a tolmács fi. Nem tudott magyarul, né- így szólt hozzá: metül kérdezte meg, hogy ő-e — Itt a pénz, utazzon Linz- Gyulai, s amikor »ja«-val vá- be! Ott az állomáson er-’ ame- laszolt, intett neki, hogy köves- rikai őrmester várja. Ismeri az se. amerikai rangjelzéseket? Az állomás előtt kis drapp Gyulai nem-et intett a fejé- személy gépkocsi várt, amelyet vei. A tolmács elmaró tarázta a CIC-ügynök maga vezetett, neki, hogy milyen rangjelzés- Beszálltak, elhajtottak. A kocsi ről ismeri meg az őrmestert, egy épület előtt állt meg, s az — A többit majd Linzben idegen Gyulait bevezette egy megtudja... Lesz munkája szobába, majd megérkezett a elég, nem fog unatkozni! — tolmács, s megkezdődött az folytatta az ügynök, majd hoz- adatf elvétel. zátette: Ahogy a kérdésekre váló.- — No, ne féljen, úri munka szolt, észrevette, hogy itt már lesz! Nem fog benne megszabok mindent tudnák róla. Az kadni! adatfelvétel után ugyanaz a Linzben az amerikai őrmes- férfi, aki az állomáson várta, tér gyalog kísérte el a CIC elkísérte egy fogadóba. A tol- központjába. Gyulai jól meg- mács előzőleg megmondta nézte a házat, hogy később Gyulainak, hogy másnap érte egyedül is odataláljon: Haus- mennek, szeretnének vele egy leitner Weg 36. kicsit elbeszélgetni. Itt újra elkezdődtek a kiA CIC salzburgi központja- hallgatások. Juhász úr, aki kitűnően beszélt magyarul és egy amerikai civilruhás férfi hallgatta ki, akit Juhász Mr. Coo- per-nak szólított. Juhász nem árult el semmit magáról, de annál kíváncsibb volt. A kihallgatások során ismét a kiszökés körülményeiről érdeklődtek. Itt már nem voltak vele olyan bőkezűek, mint Salzburgban: nem szállodában, hanem lágerben helyezték el. S ott maradt akkor is, amikor befejeződtek a kihallgatások és Cooper közölte vele, hogy a továbbiakban a CIC Farkas nevű beosztottja tartja majd vele a kapcsolatot. Farkas még februárban felkereste Gyulait a lágerben. Ekkor a magyarországi életszínvonal után érdeklődött. Gyulai szinte boldog volt, hogy tele szájjal fröcskölhet ismét Magyarországra: — Az emberek éheznek, nincs egy betevő falatjuk, rongyos ruhában járnak ... Egész Budapesten nem lehet mosolygó arcot találni... Farkas egy kézmozdulattal megállította. — Fiatal barátom, adok magának egy jótanácsot... Tudja, más a propaganda, s más a hírszerző tevékenység. A hírszerzőnek nem arról kell beszélnie, amit a propagandában hallott, hanem amit saját szemével látott és tapaszait.,; Megértett? Gyulai, mint mindig, most is készséges volt: — Természetesen Farkas úr. De hát én tényleg rosszul éltem odahaza... Farkas nevetett: Tudjuk mi jól, hogyan élt maga Pesten. Nem vagyunk mi olyan tájékozatlanok, mint ahogy maga hiszi... Informálódtunk magáról. S éppen azért mondom most ezt el, mert az információk azt mutatták, hogy maga számunkra megbízható ember. Szóval, maradjunk csak a realitások talaján ... Ha jól értesültem, éppen maga fejezte így ki magát, amikor Müller úrral a Szabad Európa Rádió adásairól beszélgetett. .. Nyolc nap rriúlva találkoztak másodszor. Borozgatás közben Farkas Gyulaitól magyarországi munkahelyeiről, és különböző katonai objektumokról érdeklődött. Úgy látszik, meg volt elégedve a válaszokkal, mert a beszélgetés végén egy 50 schillinges bankjegyet csúsztatott Gyulai kezébe. — Biztosan jól jön egy kis zsebpénz. Később majd nagyobb összegekről is szó lehet ... Tudom, ha ingyenes is, nem gyöngyélet a lágerélet, magam is csináltam eleget... — De Farkas úrnak már nem kell csinálnia ... Bár már én is eljutnék odáig... — Nem kell türelmetlenkednie, fiatalember. Minden a munkájától függ. Ha továbbra is olyan jól megértjük egymást, mint eddig, akkor nem lesz semmi baj. A továbiakra nézve számíthat teljes erkölcsi támogatásunkra ... — oktatta Farkas, de Gyulai közbeszólt: — Az erkölcsi támogatást mindenesetre köszönöm... Ám, hogyan értsem ezt? — Ne értsen félre ... Tudjuk ml jól, hogy erkölcsi támogatásból még soha senki nem élt meg. Biztosíthatom, hop-' az anyagi támogatásról is gondoskodunk. Viszont még egyszer hangsúlyozom, hogy minden a munkájától függ... — Azzal nem lesz semmi baj. — Nos, majd meglátjuk. Ha nem lesz baj a munkával, nem lesz baj az anyagiakkal sem. Farkas az órájára nézett. — Ennyi elég is mára. Ne haragudjék, de mennem kell. Legközelebb majd pontosan megbeszéljük, hogy mi lesz az első komolyabb munkája. — S Gyulai megszeppent ábrázatára nézve, hozzátette: — Ne téljen, nem veszélyes! Egyelőre itt marad Ausztriában! Legközelebb, amikor találkoztak, Farkas ki sem szállt a kocsijából, hanem csak úgy a volán mellől intett, hogy Gyulai szálljon be. A fiú örömmel nyitotta ki a kocsiajtót és beült Farkas mellé az első ülésre. Nagyon szeretett autózni. A disszidálás előtt biztosra vette, hogy három-négy hét múlva már saját kocsijával »furikázhat«. S ha az álma nem is vált valóra, íme, mégis autózhat. Igaz, hogy csak a más kocsijában, de Gyulai, amint elterpeszkedett az autó ülésén, majdnem magabiztosan érezte magát, és akár tíz az egyhez is hajlandó lett volna fogadni, hogy hamarosan neki is lesz kocsija, mert feljebb lép a ranglétrán, nem vele tartanak kapcsolatot, hanem ő tart másokkal. Akárcsak Farkas, az autótulajdonos. Közben a gépkocsi kijutott a városból, a Linz felé vezető országúton robogott. Farkas az utat figyelte, de közben magyarázott: — Nagyon fontos, hogy bizonyos leveleket eljuttassunk Magyarországra. Olyanokat, amelyeket nem■ küldhetünk postán... Gyulai feszülten figyelt; s feltámadt benne a félsz: csak nem őt akarják postásnak felhasználni? Veszélyes dolog lenne, s különben is Farkas legutóbb azt ígérte, hogy egyelőre Ausztriában maradhat. Száraz volt a torka', amikor kimondta: — Értem! — Nos, ebben számítunk a maga segítségére., Szeret kocsmákba járni? Gyulait váratlanul érte a kérdés: — Nem, attól ne féljen, nem iszom, nem jár el a szám! Farkas nevetett: — Tudja, mi tetszik magában a legjobban fiacskám? A szűzi ártatlansága. Ebben 'a szakmában kevés ilyen van, mint maga. De nem baj, majd belejön a kocsmázásba.., Farkas elmondta, hogy az Ausztriába járó magyar hajósokat próbálják felhasználná bizonyos levelek Magyarországra juttatására. Gyulainak az a feladata, hogy szorgalmasan látogassa a linzi kocsmákat, ott ismerkedjék meg magyar hajósokkal, akik előszeretettel keresik fel az italméréseket, mert nem hajós az olyan, aki a pohárban is a vizet kedveli. A vállalkozók nevét és címét majd Farkassal kell közölnie. — Folytatjuk —
