Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ *> \ ____> S omogyi Néplap AZ MSZMP J^IEGYEl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 117. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. május 21. Mai számunk tartalmából: A „negyedik atom-nagyhatalom?" (2. oldalon) Úttörő Híradó (5. oldalon) Hálátlanság (6. oldalon) A megye mieden tsz ének van már valamilyen állatfajbál közös állománya Rendelet a mezőgazdasági termelés egyszerű szövetkezeti formáiról Megyénk termelőszövetkeze­tei állatállományának helyze­téről kértünk tájékoztatót Gajdi Imre megyei főállatte­nyésztőtől. E kérdésben a leg“ illetékesebb szakember a kö­vetkezőket mondta lapunk munkatársának: — Termelőszövetkezeteink­ben egyik legfontosabb kérdés a szarvasmarha-tenyésztés és tartás. Somogy állattenyésztő híréhez -méltón kezdenek fog­lalkozni e jól jövedelmező üzemággal az idén alakult -ter­melőszövetkezetek is. A leg­fontosabbak közül az állatte­nyésztést tartják elsőnek. Kö­zös állatállomány létesítésére az új szövetkezetek megragad­nak úgyszólván minden alkal­mat Ma , már minden. szövet­kezetünkben van valamilyen állatfajból közös állomány. Ál­talában két akadályt kellett el­hárítani az útból: épület-gond és takarmányhiány. Ezek a leggyakoribb problémák. Egyi­ket sem lehet máról holnapra megoldani. Akaratnak és igyekvésnek tulajdonítható, hogy a bevitelre szánt álla­toknak több mint a fele már közös fedél alatt van. A sa­játból 14 113 lovat, 9674 szarvasmarhát, 1362 sertést, 4186 juhot adnak majd össze az 1959-ben alakult és felfej­lődött termelőszövetkezetek tagjai. Eddig 10 963 lovát, 7911 szarvasmarhát, 957 sertést és 2182 juhot vittek be a közös­be — mondta a főállattenyész­tő. — A hónap végére — foly­tatta — már nem is lesz olyan »•kívül álló« jószág, melynek a tsz-ben a helye, csak eddig ta­karmány- vagy férőhely-hiány miatt, esetleg más okból nem kerülhetett a közös istállóba. Az elkészült vagy átalakított istállókat azon nyomban be­népesítik a tsz-ek a TEGI, az Állatforgalmi Vállalat közve­títette anyagból vagy jobbik esetben saját tehenekből. — Megyénk termelőszövet­kezetei — hitelként —szarvas- marha vásárlásra újabb négy és félmillió, sertés vásárlásra 3 millió 700 ezer forint kere­tet kaptak. Számításom szerint ebből az összegből 900 szarvas- marhával (négy és fél mázsa átlagsúly), .3770 tenyészkocának való süldővel (40—5u. kilós át­lagsúly) és 83 kannal gyara­podik a tsz-ek ■ állatállománya. Az igények összeírása már fo­lyamatban van. Az állatte­nyésztésnek és tartásnak na­gyon kedvez a kölcsönabrak- akció. Mintegy 8000 sertés hí­zik előbb, ugyanis nem kell várni az idei szemtermésre, hizlalásra lehet, fogni azokat a sertéseket, melyekre csak ké­sőbb került volna sor — fe­jezte be nyilatkozatát Gajdi Imre főállattenyésztő. Olvasók és írók találkozója az ünnepi könyvhét programjában Az idei ünnepi könyvhét megnyitására május 30-án es­te hét órakor kerül sor a TIT és a Megyei Könyvtár rende­zésében a TIT klubjában. Ta- tay Sándor író tart előadást "Irodalmunk mai kérdései« címmel. A könyvhét ez első író és olvasó találkozóját kö­veti az az irodalmi matiné, amelynek megrendezésére a Kaposvári Textilművek Leány- szállásának kultúrtermében kerül sor 31-én de. 11 órai kezdettel. A már hagyományossá vált könyvvásárt idén is a város I különböző pontjain, valamint a I nagyobb üzemekben, vállala- ! toknál felállítandó sátrak so- ' kasága bonyolítja majd le. j Mint azt a könyvkiadók eltí- ! zetes híradásából tudhatjuk, az ünnepi könyvhét ezúttal is gazdag lesz új kiadványokban. Június 4-én a Szántó utcai | építőmunkás-száHáson lesz olvasó és író találkozó, amely­nek során somogyi írók és költők látogatnak el a mun­kásszállás lakóihoz, hogy fel­olvasó-estet tartsanak és bará­ti beszélgetést folytathassanak a munkásokkal. A barcsi járás minden földművesszövetkezetében megindították a kongresszusi versenyt seny-szakaszban a barcsi járás kiemelkedjék. A járás fmsz-ei ugyanis 190 százalékra teljesí­tették jövedelmezőségi tervü­ket, és nincs veszteséges szö­vetkezet. Az egyes földművesszövet­kezetek, a dolgozók apró vál­lalásaiból állították össze az fmsz versenyfeltételeit. A bar­csi fmsz 25 ezer forint költ­ségmegtakarítást vállalt. A csokonyavisontaiak 10 ezer fo­rinttal kívánják csökkenteni tervezett költségeiket, míg sa­ját vagyonukat 8 százalékkal akarják növelni. A szívós munka előrelátha­tólag meghozza gyümölcsét ebben az évben is a barcsi já­rásban. Remélhető, hogy ha­sonlóan az elmúlt évekhez, jó eredményekről, a vállalások teljesítéséről számolhatnak majd be a kongresszusi mun­kaverseny lezárásakor a bar­csi járás földművesszövetkeze­tei. Az ötszázezredik látogató az Ipari Vásáron Törő Antal oroszlányi erdő­őr szerdán 12.10 órakor lénett be a Budapesti Ipari Vásárra, és ott Vitéz András, a vásár igazgatója üdvözölte, mint az ötszázezredik látogatót. Törő Antal a Vértesi Állami Erdő- gazdaság oroszlányi erdészeté­ben erdőőr, s mint mondotta, elsősorban az erdészeti gé­pek érdeklik. örömmel vette tudomásul, hogy őt, az 500 000 látogatót a vásár igazgatósága sétarepü­léssel jutalmazza, továbbá az­zal, hogy egész nap a vásár igazgatóságának vendége lesz, s még jobban örül annak, hogy a rádió közvetíti üzene- j tét a Vértesi Állami Erdőgaz- I daság dolgozóinak, (Tudósítónktól.) A múlt évi gazdasági ered­mények alapján megyénk tíz földművesszövetkezete nyerte el a »kiváló földművesszövet­kezet« címet. É szövetkezetek közül négy a barcsi járásból került ki. Ez a tény azt bizo­nyítja, hogy a barcsi járásban nagy gondot fordítottak a munka verseny re. Áprilisban megkezdték a pártkongresszus tiszteletére elindított munka­verseny szervezését, és ma már a járás minden szövetke­zete csatlakozott ahhoz. Pá­rosversenyek alakultak ki az egyes fmsz-ek között, és meg­születtek a versenyvállalások, amelyek főleg a jövedelmező­ség, a takarékos gazdálkodás és a tervek minél nagyobb százalékban való teljesítését irányozták elő. Az egész évre 90 ezer forint részjegy-tervük van, melyből ez ideig már 30 ezer forintot teljesítettek. Az első negyedévben elért eredmények nagyban segítik azt, hogy a féléves munkaver­Megyek kapálni A Magyar Közlöny csütörtö­ki száma rendeletet közöl a 1 mezőgazdasági termelés egy- ' szerű szövetkezeti formáiról. A kormány annak érdekében, hogy a mezőgazdasági terme­lés terén alakult egyszerűbb szövetkezeti formák eredeti céljaiknak jobban megfelelje­nek és e különböző termelői összefogások alakulása és mű­ködése egységes alapelvek sze­rint történjék, rendelet hatá­rozta meg a termelő szakcso- I portok, mezőgazdasági társu­lások, szakszövetkezetek és fa­lusi ifjúsági szövetkezetek mű- j ködési feltételeit. A rendelet értelmében termelő szakcso­portok a földművesszövetkeze­tek keretén belül egyes külön­leges termelési ágakban: sző­lő-, gyümölcs- és zöldségter­melésre, öntözéses termelésre, továbbá kis állatok közös te­nyésztésére és hizlalására ala­kulhatnak. Termelői szakcso­portok kizárólag a tagok saját földjén jöhetnék létre, állami tartaléktőidet haszonbérbe csak kiegészítésül és csak ab­ban az esetben kaphat, ha ar- ' ra mezőgazdasági termelőszö­vetkezet vagy termelőszövet­kezeti csoport igényt nem tart és ha e területen szőlőt, gyü­mölcsöst nagyüzemi művelés­re alkalmas módon, közösen telepít, illetve nagyüzemi zöld­ségtermesztést folytat. A ren­delet meghatározza, milyen munkáltát kell közösen végez­ni a szakcsoport tagjainak, s előírja, hogy a fel nem oszt­ható alapot á működési sza­bályzat * szerint évről évre a közös termelői tevékenységgel elért tiszta jövedelem legalább tíz százalékával és a kü­lön jogszabályban előírt össze­gekkel kell növelni. A közös jövedelmet részben a teljesí­tett munka, részben a vagyoni érdekeltség szerint osztják fel. A termelői szakcsonort tagjai éves termelési és pénzügyi ter­vet, valamint mérleget készí­tenek. A mezőgazdasági társulást, mint a termelési szövetkezés legegyszerűbb formáját, a föld­művesszövetkezeti tagok gépek közös használatára, gépi mun­ka közös igénybevételére, to­vábbá baromfitenyésztésre, méhészkedésre, a növényi és az állati kártevők elleni közös védekezésre, s közös talajja­vításra, szőlő vagy gyümölcsös közös telepítésére, vagy a me­zőgazdasági termelés más, ha­sonló munkafolyamatainak együttes elvégzésére alaaíthat- nak. A közös munkákat a tagok személyesen végzik és a közös jövedelmet a társulásban való közreműködés arányában oszt­ják „szét. Elhatározhatják az együttesen előállított termelvé- nyek közös értékesítését, to­vábbá gazdasági alap létesíté­sét. A tej-, a pince-, a méhész-, a zöldségtermelő és értékesítő és egyéb szakszövetkezetek a földművesszövétkezeti hálózat keretében önálló szövetkezet­ként működhetnek. A falusi ifjúsági szövetkeze­tek közös növénytermesztésre és kisállattenyésztésre alakul­hatnak. A termelőszövetkezeti községekben csak általános és középiskolai tanulók alakíthat­A csapadékossá vált meleg májusi időjárás rendkívül ked­vező a szőlő egyik legveszedel­mesebb betegségének a pero- noszpórának. Az erős pero- noszpóra fertőzési veszély miatt a Földművelésügyi Mi­nisztérium felhívja a szőlőter­melők figyelmét a fokozott megelőző védekezésre. A mi­nisztérium szakemberei java­solják, hogy tekintettel a haj­tások gyors fejlődésére, az el­ső permetezést hamarosan kö­vesse a második, illetve har­madik permetezés. A legfonto­sabb szempontnak tekintsék a termelők, hogy nagy lombfelü­let ne maradjon védetlenül. Ha a gyakori esőzés a lombról lemossa a permetanyagokat, a permetezést sürgősen ismétel­jék meg. Abban az esetben, ha A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az általános és közép­iskolákban június 10-e az utolsó tanítási nap, az év végi összefoglalásokat, az általános iskolák valamennvi osztályá­ban, június 15-re be kell fe­jezni. A tanév június 20-án ér véget, ezen a napon osztják ki ünnepélyesen a bizonyítványo­kat nak ifjúsági szövetkezetét Az iskolai tanulókból alakult if­júsági szövetkezét részére ál­lami tartalékföld adható és a gyakorlati oktatási, és nevelési követelmények figyelembevé­telével az iskolai gyakorló­kért területét is, részben vagy egészben, rendelkezésére lehet bocsátani. A rendelet értelmében a ter­melői szakcsoport és a mező- gazdasági társulás megalakítá­sához és működéséhez legalább tíz, saját földterülettel ren­delkező'tag, az ifjúsági szövet­kezet megalakításához és mű­ködéséhez tizenöt tag, a • szak- szövetkezet megalakításához és a működtetéséhez pedig harminc tag szükséges. az egyes esők között nir.qs elegendő idő a permetezésre, porozni kell. A mély fekvésű területeken, ahol kellő levegő" mozgás nincsen, ajánlatos a permetezéseket minden alka­lommal porozással kiegészíteni; A bordói lé készítéséről el­mondották a szakemberek, hogy a permetező anyag ak­kor leghatásosabb, ha a réz- gálic oldatot őrijük a mésztej- hez állandó keverés mellett, A peronoszpóra kártétel megelő­zéséhez, illetve a kártételének meggátlásához szükséges vé­dekezőanyagok: rézgálic, Dnrb paszta, Witigram konzentriert permetezőszer, továbbá réz- mészpor a földművesszövetke­zeti boltokban mindenütt kel­lő mennyiségben rendelkezésre áll. Az általános és középiskolai beiratások időpontja június 22 és és 23-a. Az egyetemeken, főiskolákon és akadémiákon a végzős év­folyamoknál már befejeződtek az előadások. Június 1-én kez­dődik a felsőoktatási intézmé­nyekben a vizsga időszak, ami július 15-ig tart. A Földművelésügyi Minisztérium {elhívása a termelőkhöz a peronoszpóra-kártéte! megelőzésére Június 10-én véget ér a tanítás az iskolákban, 20-án osztják ki a bizonyítványokat IGYEKSZÜNK A NÖVÉNYÁPOLÁSSAL Elmondta: Tóth János, a kőröshegyi Alkotmány Tsz párttitkára Az idén tavasszal megnagyobbodott a mi szövetkezetünk is. Márciusban csatlakozott hozzánk a Gyugypusztai Uj Élet, s így 600 holdas lett gazdaságunk. Szövetkezetünk, a kőröshegyi Alkotmány 83 családot, 104 tagot számlál. A falu szegényebb rétegeiből való, szorgalmas, dolgos ember valahány. Nem is hagyjuk, hogy a mezőgazdasági munkák ösz- szetorlódjanak. A 10 hold cukorrépa sarabolásával, egyelé- sével már jó ideje elkészültünk. Hozzáfogtunk a kukoricában is a gyomirtáshoz. Van 28 hold szőlőnk. A fagy nem tett kárt benne. Azon igyekszünk, hogy minél bőségesebb legyen a szüret. Ezért másodszor is megkapáltuk a sző­lőt, rövidesen pedig permetezni fogunk. Ker­tészetünk 20 holdja is gondozott. Szépen fej­lődik a hagyma, a kelkáposzta és a többi konyhakerti növény. Termelvényeink nagy részét balatonföldvári elárusító helyünkön ér­tékesítjük majd. Kajsziból is sok pénzt vá­runk, jó termés ígérkezik a 10 holdon. A növényápolást leginkább az asszonyok, a nehezebb munkákat pedig a férfiak végzik. A múlt héten lekaszáltuk a lucernát mind a 30 holdon. A 70 hold vöröshere kaszálásával még várnunk kell. Jövőre még több pillangósta­karmányunk lesz, mert 90 hold kalászosra ve­tettünk aprómagot. Silókukoricánk területével nem cicsekedhetünk, meri csak 18 holdra tehető. De vállaljuk több földvári üdülő parkjában a fű lekaszálását, mert sok etetni- valóra van szükségünk. Állattenyésztésünket ugyanis fejleszteni akarjuk. Jelenleg 30 tehe­nünk ad tejet. Ezek egészséges, jól tejelő ál­latok, érdemes felnevelni utódaikat. A , te­nyésztésre nem alkalmas szarvasmarhák kö­zül 50 darabot meghizlalunk az idén. Sertés­ből ugyancsak 50 darabot állítunk hízóba. Az Állatforgalmi Vállalat szerzi meg számukra a süldőket. Jó segítség az. hogy a szerződés megkötése után süldőnként 1 mázsa kölcsön- abrakot kapunk. Később ,a sertések tenyész­tését is fellendítjük. Most éoftürik Gyúgyon egy fiaztatót. Elmondhatom, hogy a két szövetkezet egye­sülése növelte erőnket, és a tagság között nincs semmiféle válaszfal, amely elkülönítené egymástól az Alkotmány és az Uj Élet ala­pítóit. A munkakecv r.agy, a hangulat biza­kodó, s mindnyájan egy akarattal fáradozunk azon, hogy zárszámadáskor a tervezett 31 forintos részesedésnél nagyobb jövedelem jusson munkaegységenként,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents