Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

/ Csütörtök, 1959. május 21. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az Izvesztyija a genfi külügyminiszteri értekezletről Moszkva (TASZSZ). Mihaj- lov, az Izvesztyija genfi tu­dósítója a külügyminiszteri ér­tekezlet munkáját kommentál­va írja: — Ha eltávolítják a mester­séges akadályokat, józanul és a tényleges helyzettel számol­va közelítik meg a kérdéseket, sok mindent el lehet érni a genfi tárgyalásokon. Mihajlov rámutat: genfi új­ságírói körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a nyugati hatalmak állítólag hajlandók kiemelni a »csőmé gterv «-bői a berlini kérdést. Az amerikai küldöttség és nyomában a többi nyugati ország képvise­lője is azonnal megcáfolta e híreket. Általában a nyugat­német és a francia küldöttsé­get tartják a cáfolat kezdemé­nyezőjének. Világos, elsősor­ban Adenauer kancellár ellen­zi, hogy kiemeljenek néhány kérdést a nyugati tervből, a francia diplomaták pedig pon­tosan Adenauer elgondolásait követik — írja Mihajlov. — Lehet ugyan cáfolni ilyen vagy olyan híresztelést — folytatja —, de nem lehet megdönteni azt a közös véle­ményt — amelyben minden megfigyelő megegyezik, akár helyesli, akár ellenzi a nyuga­ti tervet —, hogy a nyugati terv nem fogadható el tárgya­lási alapul. A szovjet küldött­ség határozott és konstruktív javaslatai, kölcsönösen elfo­gadható megoldásokra irá­nyuló világos törekvése nehéz helyzetbe hozta a nyugati terv készítőit. Nyugati elgondolás a német békeszerződésről New York (AP). A New York Times szerdán közzétette a né­met békeszerződésre vonatkozó nyugati terv szövegét. A nyu­gati elgondolás a következő: 1. A békeszerződést az össz- német kormánnyal keli meg­tárgyalni, s ennek a kormány­nak kell aláírnia.­2. A négy nagyhatalomnak és az össznémet. kormánynak előzetes megbeszéléseket kell -folytatnia a békés rendezésről. 3. Minden olyan államnak, amely az ENSZ tagja és amely háborúban állott Né­metországgal, tanácskozások útján, vagy más módon részt kell vennie a békeszerződés előkészítésében. A békeszerző­dés a négy nagyhatalom és Németország ratifikálása után lépne életbe. A békeszerződés meghatározná Németország ha­tárait. 4. A békeszerződés elismerné a német fennhatóságot minden Olyan területen, amely a meg­határozott határokon belül esik: 5. Az aláíró felek köteleznék magukat, hogy tiszteletben tartják Németország területi sérthetetlenségét és szuvere­nitását, beleértve azt a jogot, hogy Németország szabadon válassza meg kormányzási formáját 6. A békeszerződésnek ma­gában kell foglalnia az alap­vető emberi jogok németorszá­gi biztosításának feltételeit 7. A biztonsági intézkedések hasonlóak lennének azokhoz, amelyeket a nyugati hatalmak a német békeszerződésre és európai biztonságra vonatkozó szakaszos tervükben javasol­tak. 8. Németországnak el kell ismernie a Bulgáriával, Ro­mániával, Magyarországgal, Olaszországgal, Japánnal és Finnországgal kötött békeszer­ződések érvényességét és el kell fogadnia az osztrák ál­lamszerződés feltételeit. 9. Az aláíró feleknek ki kell jelenteniük,. hogy támogatják Németország felvételét az Svájci sajtóvélemények a genfi értekezletről A svájci lapok közül a Tat kiemeli: Döntő jelentőségű le­het, hogy Gromiko nem mu­lasztotta el hangsúlyozni, ér­demes megvitatni a nyugati terv több pontját. Most tehát a legközelebbi napokban kide­rül majd, hajlandók-e a nyu­gati hatalmak hozzáfogni ezeknek a különálló részeknek komoly megvitatásához, bár a Szovjetunió képviselője nem hagyott kétséget afelől, hogy nem lehet szó a »csomag-terv«, hanem csak egyes részeinek megvalósításáról. A nyugati hatalmak semmi körülmények között sem tagadhatják meg az egyes részletkérdések megvita­tását. A genfi értekezlet mun­Somogyi Néplap Telefonszám: 15-10, 15-11. kájának folytatása tehát csak úgy képzelhető el, hogy egy­másután sorban megvitatják a különálló problémákat — mint például Berlin, a csapatok ki­vonásának, a vegyes német bi­zottságnak, a korlátozott fegy­verzetű övezeteknek stb. kér­dése. Ha az értekezleten részt­vevő nagyhatalmak e kérdések megvitatását komolyan ve­szik, akkor a külügyminiszte­rek értekezlete még hosszú ideig tarthat. A Basler Nachrichtennek ez a véleménye: »A keddi több mint három óra hosszat tartó ülés sajnos megerősítette azt a benyomást, hogy legalábbis pillanatnyilag áthidalhatatla- nok a Nyugat és Kelet elvei között az ellentétek«. A lap szerint a tárgyalóasztalra le­tett javaslatok maximális kö­veteléseinek méltányos csök­kentése tudná megteremteni a vita közös alapját. ENSZ-be. Ennek feltétele vi­szont, hogy Németország biz­tosítsa az ENSZ-alapokmány elveinek megtartását. Az alá­író feleknek el kell ismerniük, hogy Németországnak — az ENSZ alapokmánya 51. cik­kelye szerint — elidegeníthe­tetlen joga az egyéni és a kol­lektív önvédelem. 10. Németország szabadon döntheti el, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság által kötött politikai és katonai egyezmények közül melyiket kívánja felbontani. A béke­szerződésnek biztosítania kell, hogy azok az egyéb típusú egyezmények, amelyek hasz­nálhatók, érvényben maradja­nak. A külügyminiszteri értekezlet szerdai ülése Genf (MTIh Nyugati hír- ügynökségek jelentették, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai ülése magyar idő sze­rint 18 óra 45 perckor ért véget. Az ülésen folytatták a be­terjesztett javaslatok megvita­tását Genf (MTI). A Reuter és az AFP jelentette, hogy Géni­ben a Nemzetek Palotájában szerdán délután magyar idő szerint 15.30-kor megnyílt a külügyminiszteri értekezlet nyolcadik plenáris ülése. A szerdai ülésen Couve de Murvüle francia külügymi­niszter elnökölt. Áz amerikai hadügyminiszter Genfben Genf (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Mcel­roy amerikai hadügyminiszter szerdán délután repülőgépen Genfbe érkezett, ho-»» csatla­kozzék az amerikai küldött­séghez. »Azért vagyok itt, hogy Hea*- ter külügyminiszternek segít­ségére legyek olyan kérdések­ben, amelyeknek hadügyi vo­natkozásai vannak« — mon­dotta megérkezésekor Mcel­roy, majd hozzáfűzte, hogy esetleg tanácsadóként részt vehetne az atarnfegyverkísér- letek megszüntetéséről tár­gyaló kelet—nyugati tanácsko­zásokon is. II Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozata A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnökségének legutóbbi ülésén 26 ország if­júsági szervezeteinek képvise­lői üdvözölték a külügymi­niszterek genfi értekezletének összehívását. A vezetőség a DIVSZ-hez tartozó 97 ország 85 millió fia­taljának óhaját nyilvánította, amikor határozottan kijelentet­te, hogy a külügyminiszteri értekezletnek elő kell készí­tenie a talajt azoknak a je­lentős kérdéseknek megoldá­sára, amelyektől a béke sorsa függ: a német kérdés békés rendezésének és a nyugat-ber­lini megszállási státusz felszá­molásának« problémája. A genfi értekezlet ideje alatt több országban nemzetközi találko­zókat, ifjúsági nagygyűléseket tartanak. Ezeken követelik, hogy a nagyhatalmak képvise­lői dolgozzák ki a két német állammal kötendő békeszerző­déshez, mind pedig a nyugat­berlini megszállási státusz fel­számolásához szükséges terve­ket. A DÍVSZ felhívja a genfi értekezleten részt vevőiket, já­ruljanak hozzá a vitás nem­zetközi kérdések megoldásá­hoz. Igazolják annak a sok millió fiatalnak a reményét, akik eltökélték, hogy szüleik­kel együtt a békéért és a né­pek közötti barátságért küzde­nek. Hruscsov Albániába látogat Moszkva (MTI). TASZSZ- jelentés szerint a moszkvai lapok közlik Enver Hodzsa, Mehmet Shehu és Nyikita Hruscsov táviratváltását, amely szerint Hruscsov Albániába lá­togat, s május 25-től június 6-ig tartózkodik ott Csu Te fogadása a pancsen láma tiszteletére Peking (MTI). Mint az Uj Kína hírügynökség jelenti, Csu Te, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke kedden fogadást adott a pancsen láma, a Tibeti Au­tonóm Terület előkészítő bi­zottságának elnöke, valamint az előkészítő bizottság főtitká­ra és más személyiségek tisz­teletére abból az alkalomból, hogy hazautaznak Tibetbe. Csu Te sok sikert kívánt a pancsen lámának a Tibeti Au­tonóm Terület előkészítő bi­zottságának munkájában, hogj a tibeti népet a lázadás végle­ges felszámolására és a tibet demokratikus reformok meg­valósítására tömörítse. A pancsen láma válaszábar kijelentette: — Az ország minden népé nek, beleértve a tibeti népei is, egyöntetű törekvése, hogj megvalósítsa a demokratikus reformokat, a szocializmus út­ján haladjon. Senki sem aka­dályozhatja meg a népnek ez az általános törekvését. Á magyar ellenforradalom idején a Nyugat hosszantartó intervenciós háborúra számított London (MTI). A Magyar Távirati Iroda londoni tudósí­tója jelenti: Londonban nagy érdeklődést keltett az a nyi­latkozat, amelyet a londoni Hammersmith kórház orvosi továbbképző főiskolájának szó­vivője adott. A nyilatkozatot a Daily Telegraph és a Manches­ter Guardian is közölte. Eszerint az 1956-os magyar- országi ellenforradalom ide­jén novemberben a főiskola se­bészeti osztálya teljes sebé szeti expedíciót és kórházat ál­lított össze, hogy azt a »ma­gyarországi hadműveletek- színterére küldje. Londonban ügy értékelik í szóvivőnek ezt a nyilatkoza­tát, mint utólagos beismerésé' annak, Nyugaton arra készül­tek, hogy Magyarország égj hosszantartó intervenciós há ború csatatere lehet. Korszerű téma kérdésével foglalkoztak a szovjet író­kongresszus kedd esti ülésén ww Moszkva (MTI). A szovjet Irodalom művelőinek legfonto­sabb feladata — írja a TASZSZ — korszerű témával, foglalko­zó művek alkotása, amelyek segítik a népet a kommunista társadalom építésében. A szov­Szovjet tudós az élet fejlődéséről A Szovjetunióban az üle­dékes kőzetek problémáival foglalkozó értekezleten Alekszandra Ronov tudós érdekes előadást tartott. Ki­jelentette, hogy az élet leg­egyszerűbb formái, egyebek között a kékeszöld moszatok egymilliárd évvel ezelőtt ke­letkeztek földünkön. A tu­dósok eddig csak hipotézi­seket állítotok fel a földi élet keletkezéséről, s idő­meghatározásuk 800 millió év és több milliárd év kö­zött ingadozott. Ronov az üledékes kőze­tek geológiai szerkezetét és vegyi összetételét tanulmá­nyozva megvizsgálta a leve­gő összetételét földünk éle­tének különböző korszakai­ban. Ronov vizsgálatai alap­ján görbéket szerkesztett, amelyek mutatják a levegő­ben az oxigén és a széndi­oxid arányának változását. A kritikus minimumok egy- egy korszak határkövének tekinthetők. A görbéből megállapítható például, mi­kor jelentek meg a kékes­zöld moszatok, mikor tűntek fel növények a szárazföldön, mikor képződtek a leveles növények. Ronov kutatásai­nak eredményeiről az idén tartandó New York-i ocea­nográfiai világkongresszuson is beszámol. jet írók második kongresszus: óta eltelt négy év alatt egye dűl Moszkvában orosz nyelvei körülbelül ezer új mű jelen meg 38 nemzetiség íróinál tollából, és e művek zöme i szovjet valósággal foglalkozik Igeh fontos annak helyes fel­fogása, mit kell érteni korsze­rű témán. Élénk megvitatái tárgya volt ez a kérdés a szov jet írók kongresszusának kedí esti ülésén. A kérdéshez Val dis Lux lett, Mehti Husszeii azerbajdzsán író és K. Zelin szkij ismert kritikus szólt hoz­zá. Allergológus értekezlei Belgrádban (MTI). Belgrádban össze ült az európai aller,gológusod egyesületének értekezlete amelynek munkájában lí európai ország, köztük Ma­gyarország, Románia, Bulgá­ria, Franciaország és Danii ismert tudósai és szakembere vesznek részt A „NEGYEDIK ATOM-NAG Az 1945 júliusában összeült háromhatalmi értekezlet fon­tos határozatokat hozott Né­metország békés és demokra­tikus újjászervezéséről, Né- metországriak békeszerető, de­mokratikus állammá való átvál­toztatásáról. Az értekezlet ered­ménye volt a potsdami egyez­mény. A nagyhatalmak meg­állapodtak a legyőzött Német­ország megszállásának feltéte­leiben, céljaiban, s e célokat a következőkben szabták meg: Teljesen le kell fegyverezni Németországot. Gondoskodni kell Németország demilitarizá- lásáról. Meg kell szüntetni a haditermelésre felhasználható egész német ipart. Meg kell semmisíteni a nemzetiszocialis­ta pártot szervezeteivel és az ellenőrzése alatt állt szervek­kel együtt, fel kell oszlatni va­lamennyi náci intézményt. Meg kell akadályozni minden­féle náci vagy militarista tevé­kenységet és propagandát. Az emberiség vágyait fejez­te ki ez az egyezmény, hiszen minden becsületes ember azt kívánta, hogy “örökre szüntes­sék meg Európában a rfiilita- feta veszély fő gócpontját. L A potsdami egyezményt ha végrehajtják, megszűnt volna Európa e részében a fenyegető rém, elháríthatták volna a há­ború veszélyét. De Európa ege újra viharfelhőktől terhes. Nyugat-Németországban a há­rom nyugati hatalom, főként az Egyesült Államok kormá­nya meggátolta a nemzetiszo­cializmus és militarizmus Potsdamban elhatározott kiir­tását. Nyugat-Németországban újjáéledt a német militariz- mus, mely elsősorban vétkes a két világháború kirobbantásá­ért. A három nyugati nagyha­talom rögtön a potsdami érte­kezlet után olyan politikába kezdett, amely a Szovjetunió és a szovjet hadsereg által fel­szabadított országok ellen irá­nyul, s amelynek végső célja az, hogy Nyugat-Németorszá- got a nyugati hatalmak eszkö­zévé tegye »a kommunizmus ellen vívott« harcban. Elmer Thomas amerikai sze­nátor 1949 novemberében kije­lentette: »Németország nagy katonai hatalom volt. A néme­tek jó katonák. Ha az Egye­sült Államok ismét háborút viselne, ilyen harcosokra lesz szüksége. A jövendő háború­ban Németországot a magunk oldalán akarjuk látni«. S ter­mészetesen Nyugat-Németor­szágban sem kellett kutatni olyan emberek után, akik e po­litika szellemében készek az amerikaiak kezére játszani. 1945-ben az amerikai és nyu­gatnémet monopóliumok újra elkezdték az együttműködést egy újabb világégés megszer­vezésére. Egykori Hitler-gene- rálisok és SS-tisztek vereségük megbosszulásáról álmodnak, és újabb támadást készítenek elő Európa népei ellen. Nyugat- Németország a NATO hídfő­állásává vált. Mint Hitler, a mostani nyugatnémet politiku­sok is újra a hadseregben lát­ják imperialista álmaik meg­valósítását. Katonai szövetsé­geket, szervezeteket hoztak lét­re nácik irányítása és védnök­sége alatt. Ezzel mintegy elő­készítették a hadsereg újjá­szervezését. 1951 július végén 30 náci tábornok ülést tartott, s ezen Hansen tengernagy ki­jelentette: megalakítják a Deutscher Soldatenbundot. Dr. Rohlka, a szervezet egyik ve­zetője hangsúlyozta: a szerve­zet tagjai »volt hivatásos kato­nák, akik az új német hadse­reg magvát alkotják majd«. — Hozzáfűzte: »Elérkezett az idő a német katonák számára, hogy egyesüljenek a német nép érdekeinek és a német be­csület védelmében«. S egyesültek. 1954-ben a Német Szövetségi Köztársaság területén már 714 katonai jel­legű egyesület volt, de számuk 1956-ban 903-ra emelkedett, s ma 1172-re rúg. A nyugatnémet haderők ag­resszív jellegét szemléletesen bizonyítja, hogy a döntő pa­rancsnoki állásokat Hitler volt tisztjeivel és tábornokaival töltötték be. A nyugatnémet hadseregnek mind a 104 tábor­noka ugyancsak tábornoki vagy ezt megközelítő rendfo­kozatban tervezte, készitette elő és hajtotta végre Hitler idején az európai népek elleni támadásokat. Dr. Hans Speidel tábornok, a NATO közép-eu­rópai szárazföldi haderőinek jelenlegi parancsnoka a hitleri vezérkarban az idegen hadse­regek osztályának vezetője volt. Adolf Heusinger tábor­nok, a katonai vezetés tanácsá­nak elnöke és a Bundeswehr főfelügyelője a hitleri hadse­reg vezérkarában a hadműve­leti osztály főnöke volt. Hans Az amerikai imperialisták rakéta tüzérséggel szerelik fel a nyugat német hadsereget. Rettinger altábornagy, a Bun­deswehr felügyelője az »A« hadseregcsoport (német—szov­jet arcvonal) vezérkari főnöke volt. A fasiszta tábornokok je­lentős része fontos állást tölt be a hadiiparban. Ezek közé tartozik például Milch egykori vezértábornagy, O. Schönbeck repülőtábomok. Wenck tábor­nok, Osterkamp altábornagy stb. A nyugatnémet kormány a Szövetségi Köztársaságot mindinkább a NATO legfőbb európai felvonulási terepévé s a legborzalmasabb tömegpusz­tító fegyverek arzenáljává épí­ti ki. Jelenleg 450 ezer főnyi NATO-hadsereg állomásozik Nyugat-Németországban. Ezek közül számos egység rendelke­zik atomlövedékkel és rakétá­val. A nyugatnémet politiku­sok célja világos. Atomhábo­rúra készülnek. Heusinger Hő- felügyelő egy hadgyákórlati megbeszélésen cinikusan kiie-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents