Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

PIERRE CURIE Születésének 100. évfordulójára A bennünket körülvevő ar.yag kutatása egyik legrégibb kérdése az emberiség­nek. A görögök már időszámításunk kezdete előtt évszázadokkal elmélkedtek az anyag md- neműségéről. Tőlük származik az az elmélet, .mely szerint a földön minden a négy ős­anyagból: földből, vízből, levegőből és tűzből volna felépítve. Ha téziseik nem is feleltek meg a valóságnak, elgondolásaik közül nem egy a mai anyagszerkezeti felfogás alapgondo­latának tekinthető. Jó példa erre Demokritos elmélete, aki először hirdette, hogy az anyag­nak vannak olyan legapróbb részei, melyek már nem aprózhatók tovább az anyag tulaj­donságának megváltozása nélkül. Elgondolá­sai sokban egyeznek mai anyagszerkezeti fel­fogásunkkal. Demokritcst joggal tartják az atomelmélet egyik megalapítójának. A középkor vallásos szelleme elfordította az emberek figyelmét mind'-- ‘ermészettudoma- nycs kutatástól, így az ; , szerkezeti kér­déseitől is. Nem minden anyagi érdek nélkül csupán arra szorítkozott kutatásuk, hogy ol­csó anyagokból aranyat állítsanak elő. Kísér­leteik egy-két csalástól eltekintve, sikertele­nek maradtak. Az alkémia — így hívták az aranyasinálással foglalkozó »-tudományt-“ — mást nem is hagyott az emberiségre, mint azt a felfogást, hogy az anyag megváltoztat­hatatlan valami, egyik anyagot másikká át­alakítani nem lehet. A múlt század végén — elsősorban a ki­alakult kapitalista nagyipar sürgetésére — egyre behatóbban kezdtek foglalkozni anyag- szerkezeti problémákkal, hiszen ezek az anyagok a nagyipar nyersanyagául szolgál­tak. A röntgen-sugárzás felfedezése után pár évvel Becquerel véletlenül rájött árra, hogy egyes anyagokból — elsősorban urániumve- gyületeteből — sugárzás indul ki, mely meg­feketíti a fekete papírba csomagolt fény­képezőlemezt. A felfedezés nagy feltűnést keltett, hi­szen semmiféle olyan magyarázatot nem lehetett adni erre a sugárzásra, amely alapjaiban fel ne forgatta volna az egész, , fizikai világszemléletet. A bonyolult- kérdés megoldására két fiatal kutató: Pierre Curie és felesége, a lengyel származású Marie Sklo- dovska vállalkozott. Arra gondoltak, hogy ta­lán nem is maga az uránium bocsátja ki a titokzatos sugárzást, hanem az urán mellett kis mennyiségben megbúvó másik anyag. Hosszúi és rendkívül fáradságos munkával si­került is az uránszurokércből kiválasztani egy másik anyagot, egy addig ismeretlen, új ele­met, a rádiumot. A nehéz munka évekig tartott. Üj módszereket kellett kidolgozni ah­hoz, hogy a feladatot megoldhassák. Munká­juk elvégzéséhez alig-alig kaptak támogatást; egy nyomorúságos fészer volt egyetlen he­lyiségük, ahol fagyban, piszokban végezték a kényes, és hosszadalmas munkát. Az embertelen körülmények között végzett munka aláásta mindkettőjük egészségét. De az eredmény minden reményt felülmúlt. A több tonna szurokércből kiválasztott parányi rádiumsó lehetőséget adott a titokzatos su­gárzás felderítésére. M unkájuk nyomán kiderült, hogy a su­gárzás anyagi természetű, és nem is egységes, mert elektromos térben három al­kotórészre bontható. A legmegdöbbentőbb azonban az volt, hogy a sugárzás egyik része pontosabban megvizsgálva hélium atomma­goknak bizonyult. Az volt itt eleinte az ért­hetetlen, miképpen lehetséges az, hogy egy anyag másik anyagot bocsát ki magából. Nyilván csak úgy lehetséges ez, ha közben önmaga is megváltozik, átalakul egy másik anyaggá. A kísérletek ezt bizonyították. Ez­zel megdőlt az anyag átalakítnatatlanságáról felállított középkori elmélet. A Curie-házas- pár munkája nyomán elkezdődött a/ anyag- szerkezet kutatásának olyan korszaka, me j egészen napjainkig tart, és amelynek ered­ményei az atomenergia felfedezéséig vezettek. A Curie-házaspár egyik legszebb példája az önzetlenül, az emberiség javáért dolgozó tu­dós típusának. A rádium felfedezéséért a leg­nagyobb tudományos kitüntetést, a Nobel- díjat kapták meg, de a siker nem részegítette meg őket. Tovább dolgozva fölfedeztek egy másik radioaktív elemet is, a poloniumot, s másodszor is elnyerték a Ncbél-díjat. Pierre Curie nevéhez fűződik az anyagok ferromág- neses tulajdonságaival kapcsolatos kutatások jó része; munkájának elismeréséül törvényt is neveztek el róla. Foglalkozott a kristályok mágneses sajátságaival, a piezoelektromos- sággal. kapcsolatos jelenségekkel. Mindezek a vizsgálatai a világ legelismertebb tudósává avatták. Élete derekán, munkás élete leg­szebb éveiben szerencsétlenség áldozata lett 1906-ban. Felesége, Madame Curie folytatta élete munkáját, és őt tartják a tudománytör­ténet legnagyobb nőalakjának. A Curie-család munkássága új utakat tárt fel a tudomány számára, meg­alapozta az új anyagszerkezeti felfogás alap­jait, mérföldekkel vitte előre a tudományos haladást. Pierre Curie születésének 100. év­fordulóján emlékezzünk rájuk, a nagy tudóst megillető tisztelettel. Jakó András szakmai titkár. Űjabb feltevés a Tunguszka meteoritről Vlagyimir Rogyionov ismert szovjet tudós újabb hi­potézist állított fel a Tunguszka meteorittal kapcsolatban, amely mint ismeretes, 1908-ban Szibériában hullott le. A tudós véleménye szerint a meteorit okozta rombolást nem az óriási kozmikus test szétrobbanása idézte elő, hanem a lehulláskor keletkezett ballisztikus hullámok. Rogyio­nov elméleti számítások alapján kimutatta, hogy egy 30— 100 méter átmérőjű, másodpercenként 10—15 kilométeres sebességgel haladó m.eteorit olyan hatású a Földre, mint­ha 10 millió tonna trotil robbant volna fel. Ezért a tudós feltételezése szerint — a Tunguszka meteorit darabjait nem a pusztítás közvetlen közelében, hanem attól észak- nyugati irányban kell keresni, ahol eddig még nem vé­geztek ilyen kutatásokat. Román és NDK segítséggel hőerőmű épült Kínában A Kanszu tartományi Ju- menben üzembe helyezték azt az erőmüvet, amelyet román gépi berendezésekkel látnak el. Az építkezésben kínai és román szakembereken kívül az NDK technikusai is részt vettek. Néhány évvel ezelőtt a Gobi-sivatag szélén elterülő Jumen város még nem szere­pelt a térképen. Nemrégiben ezen a területen olajmezőt ta­láltak. s itt épült fel Kína leg­nagyobb kőolajipari kombi­nátja. Az új erőmű látja majd el a kombinátot, s a ma már 70 000 lakosú várost elektro­mos energiával. Európai élelmiszer-kódex készül Tizennyolc ország szakembe­reinek részvételével egy Becs­ben megtartott ülésen komoly előrehaladás történt az »euró­pai élelmiszer-kódex« kidolgo­zására. Az ülés, mely a napok­ban ért véget, azt a feladatot tűzte célul, hogy a különböző élelmiszereket nemzetközileg érvényes jelzésekkel lássák el, ami különösen a konzerveknél és élelmiszerek festésére hasz­nált anyagoknál igen fontos. Egységes lista készül az ehe­tő gombákról, és egységesen akarják megállapítani a külön­böző zsírok és étolajok össze­tételének normáit is. A készü­lő élelmiszer-kódex összefog­lalja majd a különböző orszá­gok szakértőinek véleményét, és annak alapján az egyes kormányok törvényes intézke­déseket hozhatnak az élelmi­szeriparban alkalmazott eljá­rásokra vonatkozóan. Az élel­miszer-kódex végleges elkészü­lését kb. 1963-ra tervezik, a kódex megteremtésével megbí­zott bizottság 1960-ban Becs­ben újra összeül Kínai segítség Vietnamnak A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a Kínai Nép- köztársaság segítségével 18 gyárat építenek. Nemrégiben üzembe helyezték az egyik ki* nai segítséggel létesített tex­tilgyárat. A korszerű gyár a Vietnam számára legfonto­sabb cikkeket készíti. Egyes termékekből egyedül ez a gyár az ország egész szükség­letét kielégíti. A gyár építését tavaly májusban kezdték meg. Az első részleget már ez év elején üzembe helyezték, az­óta 40 különféle textilfajtát gyártott. _______ P neumatikus munkaruha Hogyan javítják az ac'él- olvasztó kemence belsejét? Itt állandóan rendkívül magas hőmérséklet uralkodik, és ha előzőleg kihűtenék, javítása rendkívül sok időt kívánna. Szovjet szakemberek most olyan védőöltözetet készítettek, amely lehetővé teszi, hogy a karbantartók »embertelenül magas« hőmérséklet mellett is könnyedén, biztonságosan dol­gozhassanak. Az úgynevezett pneumatikus munkaruha két rétegből áll: a külső vízhatlan és éghetetlen szövetből ké­szült, a belső puhább darócból. A két réteg között légporlasztó helyezkedik el, amely hideg le­vegőt fúj a védőruha falába. Ez az öltözék még a legmele­gebb kemencében is normális hőmérsékleten tartja a testet. Nemzetközi egészségügyi konferencia Genfben Ezekben a napokban, amikor a világ »politikai egészségé­nek « kérdését tárgyalják Genf­ben a külügyminiszterek, ugyanott egy másik konferen­cia is folyik, amelyen a világ 88 országából származó 300 or­vos és megfigyelő a rák és a A száraz növényi részek el­égetése útján nyert füstjének a szájba, orrba és tüdőbe való beszívása igen régi emberi szo­kás. Annyit kétségtelenül tu­dunk az ókor történetíróinak feljegyzéseiből és az egyiptomi ásatásokból, hogy az ókori kul­túra kezdetén, tehát már év­ezredekkel ezelőtt szokásban volt. Az ásatásoknál előkerült cső és pipa alakú szívó-fúvó eszközök csak arra engednek következtetni, hogy valamilyen szárított növényt füstöltek ezekben a nagyrészt agyágból és kőből készült pipákban, de hogy ez a növény a dohány lett volna, arra pontos értesü­lésünk nincsen. A ma szívásra termelt do­hányfajták majdnem kizáró­lag Közép- és Dél- Amerikából származtak át más földrészek­re, így Európába is. Az euró­paiak Amerika felfedezése al­kalmával láttak először do­hányzó embert az ottani indiá­nok között. Az amerikai benn­szülöttek körében általánosan A DOHÁÉI ÉS A DOHÁNYZÁS TÖRTÉSETE baoum«, »tobak«. »tobak« elne­vezése. A dohány másik neve: »nico- tiana«, »nikotin« Jean Nicot lisszaboni francia követ nevétől származik, aki állítólag 1558- ban először hozta Európába a dohánymagot. Nicotnak két­ségtelenül nagy szerepe van a dohány elterjedésében, mert ő szoktatta rá Medici Katalint és a francia udvart a dohány­A dohányzás különféle mód­jai az egész világon rohamo­san terjedni kezdtek. A különös szokás Magyarországon már a tö­rök dúlás idején megindult a dohánytermesztés. A spanyol Tolna és zsoldosok az ország nyugati termett részén, a török katonák az Al­földön terjesztették a dohány­zást. Az akkori dohánytermesztő vidékek kisebb területi eltéré­sektől eltekintve azonosak a mostaniakkal. A legtöbb do­hány Csanád, Csongrád, He­ves, Szabolcs, Szatmár, Nógrád, Somogy megyében eleinte igen nagy ellenszenvet váltott ki egyes uralkodó kö­rökben Míg a francia király el^" d^nvkertSz-fSv^ udvarában meg a nők is hó­doltak ennek a szenvedélynek, VIII. Orbán pápa és I. Jakab Az Alföldön keletkeztek az a szpáhi birtokokon. Különösen Arad és Szeged környékén, va­lamint a Bánátban, a folytonos zás élvezetére, és innen hama- angol király a legsúlyosabb sanyargatások elől’ menekülo rosan az egész országban terjedt, el- büntetéseket szabta a dohány­zókra. Hiába volt azonban délszláv és magyar jobbágyok­Meg kell említenünk, hogy a jobbágyoknak dohányter­mesztés céljából üres terüle­tekre való telepítése mind az osztrák gyarmatosítóknak, mind a magyar feudális urak­nak igen nagy hasznot hozott. A telepesek pedig keserves helyzetükben szívesebben vál­lalták a vad földek feltörését, szívbaj leküzdésére irányuló kutatások világméretű össze­hangolását tárgyalja meg. A konferencia, amely május 30-án ér véget, többek között azzal foglalkozik, miképpen le­hetne a különböző országok statisztikai adatait együttesen értékelni annak megállapításá- hogy pl. koronáriás szívba­jok miért lépnek fel elsősor­ban erősen iparosított orszá­gokban, bizonyos rákos megbe­tegedések pedig mi okból je­lentkeznek kizárólag egyes, jól körülhatárolt területeken. A konferencia feladatai kö­zé tartozik a világegészségügyi szervezet - évi beszámolójának megvitatása is. Az ügyrendben szerepel továbbá a himlő le­küzdésére irányuló világmére­tű kampány kidolgozása, to­vábbá a malária elleni harc fokozása és egy nemzetközi egészségügyi és orvostudomá­nyi kutatóév megrendezésének kérdése. A dohány magyar neve min- minden szigorúság, a dohány- den valószínűség szerint a per- zas elterjedését nem tudták zsa »duhan« szóból származik. A dohányt Európában eleinte csak gyógy­növényként termesztették. Akkoriban — mint ezt más gyógynövények­kel Is megtették — általános gyógyszerként használták. Fej­fájás, hasfájás és gyomorgör­csök esetén zöld dohányleve­lekkel borogatták a fájdalmas testrészt, sőt sebekre is tettek megakadályozni. Természete­sen a növény termesztése is .. ... , * egy falu felépítését nyomon!-j —ää ä,' « tervek ■«*>» hatták az »úr dolgától« és 4 Urald tervezők kohászati gek. mindenütt megindult. Nem volt re is növekvő dohányzás még példa az emberi társada- dohánytermesztés, valamint a loan történetében arra, hogy magas pénzbírságok nagymér­A szigorú büntetések ellené- dézsmától kibírhatatlanná vált f kombinátot terveznek Bulgá­valamely élvezeti szokás, iz­gató- vagy kábítószer haszná­lata oly gyorsan és rohamosan terjedt volna el, mint a do­hányzás. tékű felszaporodása ,jó üzlet“-nek látszott, és egyes államok uralkodóit , ,1 arra indította, hogy a dohányt Két tényezőt kell embte- .ú nünk, ami bizonyára nagyban hozzájárult a dohány élvezeté­nek megszokásához , és elter­megadóztassák. így jötték lét­re a dohánymonopóliumok, a »dohányjövedék«, »egyedáru­« » “ “«'ív — —»»— * ' —— — livXV lllv.fiiTOWiiVO .Tfill II 9 /. - — ——, . , . ­elterjedt szokás volt a dohány- zöld dohánylevél-részeket. Do- jesztéséhez. Az egyik az hogy Ez amlyit 3e . ’ _________________________ t_ '__t___1 __J . ..... . . 9 , fpt.t. hnífv Hrwhatnvt t.prmpszte­z ás, sőt egyes szertartásos cse­lekményeiknél előszeretettel alkalmazták a pipázást. Ilyen szokás volt például a »békepi­pa« elszívása az egyes törzsek közötti megállapodáskor, bé­kekötéskor. hánylevelet használtok fogfá- a dohány füstje minden más jás ellen, s kisebb adagolásban növény füstjénél kellemesebb, bélféreg irtására is. A dohányzásnak háromféle módja honosodott meg az első időkben: a szivarozás, a pipá- zás és a burnótozás vagy tu­sajátságosabb illatú, és a levél tett, hogy dohányt termeszte ni és árusítani csak állami en­gedéllyel és meghatározott 4 ‘IIiv Összegű adó befizetése mellett könnyebben ego volt. A másik , , * . „—_____... . A száraz dohányleveleket az bókolás. A papírszivarkák indiánok szivarszerűen össze- használata, a cigarettázas csavart vagy összesodrott álla- mintegy nyolcvan—száz éve pótban csőbe dugva szívták el. van általánosan szokásban. A Az indiánok azt az y alakú fa- burnót vagy tubák nem órás, csövet, amelynek kettős végét mint lisztfinomságúra őrölt orrlyukaikba dugták és a meg- szárított dohánylevél, amelyet gyújtott dohánylevél füstjét két ujjal felcsíove az orrba ezen keresztül szívták orruk- dugva felszívtak. A dohány­ba,, »tabacco«-nak hívták. In- zásnak van még egy negyedik Bem származik a dohány ~ta- formája is: a bagózás. pedig az, hogy a dohányzás nem okozott halálos vagy sú­lyosabb mérgezési tüneteket, megszokása veszélytelennek látszott. Hogy mégis erkölcs­telennek bélyegezték a dohány élvezetét, és szigorú törvénye­ket hoztak a dohányzók ellen, csak olaj volt a tűzre. A do­hányzás és vele együtt a do­hánytermesztés általános el­terjedése Európában a XVIII. század második felére esik. lehetett, vagy pedig azt, hogy az egész dohánykereskedelmet és feldolgozást állami kezelés­be vették, vagy állami bérlet­ként adták ki egyes tőkések­nek. Magyarországom többszöri kísérletezés után az osztrák gyarmatosítók csak a szabad­ságharc leverése után, 1851- ben tudták behozni a dohány egyedáruságát. ^ régi falujukat. Ezek a telepes jobbágyok »szabadok«-nak érezték magukat az új helyen, hisz »csak« pénzt és dohányt kellett nekik fizetni a földért. A dohánytermesztés a hányjövedék behozatala óta 1949-ig állami engedélyhez volt kötve, tehát szabadon nem lehetett termeszteni. 1950-től kezdődően a dohánybeváltó vállalatokkal kötött szerződés alapján lehet dohányt termesz­teni. A dohány szántóföldi ter­mesztése és házi feldolgozása szigorú szabályokhoz és felté­telekhez volt kötve. A dohányt a növényeket pusztító rovarok irtására szol­gáló nikotin gyártása céljából is termesztik. A nikotin kiváló rovarölő permetezőszer. Az utóbbi időben citromsav gyár­tására is felhasználják a do­hányt. rla számára. Ezt az iparválla­latot , előreláthatólag Szófiától 15 kilométerre északra építik fel egy nemrégiben feltárt vasérclelőhely közelében. A kombinát Kelet-Európa leg- öo-! nagyobb kohászati iparvállala­ta lesz. Évente egymillió-há­romszázezer tonna acélt, több mint egymillió tonna öntött­vasat és mintegy egymillió tonna hengereltárut állít majd elő. Elektromos kábel — cápák ellen A Dél-Afrikai Unióban, Dur­ban város közelében új esz­közt próbáltok ki a cápák el­leni védekezésre, mivel azok olykor beúsznak a strandra, és megtámadják a fürdőzőket Az óceánban, a parttal párhuza­mosan elektromos kábelt húz­tak, az így képződött elektro­mos mező olyan korlátnak bi­zonyult, amely megóvja az em­bereket a tengeri ragadozók tá­madásától.

Next

/
Thumbnails
Contents