Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

’-».nrsm.-. "iffiaí c ▼asámap, 1959. április W. SOMOGYI NÉPLAP magyar és külföldi ipar sok újdonságát mutatják be :i Budapesti Vásáron Hetek óta nagy munka fo­lyik a városliget kiállítási te­rületén. Csinosítják a régebbi pavilonokat és újakat emel­nek, mert az idei Budapesti »Ipari Vásár lényegesen meg-« növelt területen, nagyobb, ér­dekesebb árukészlettel nyílik majd meg május 15-én, mint az ezelőtti, hasonló vásárok. Tavaly 160 000 négyzetméter terület állt a kiállítók rendel­kezésére, az idén viszont 220 ezer négyzetméter lesz a vásár területe. Baráti államok és 150 nyugati cég Növeli a vásár jelentőségét, hogy a Szovjetunión és a ba­ráti országokon kívül 150 nyu­gati cég' is elhozza termékeit. Köztük a svájci Brown—Bo- very különböző elektrotechni­kai berendezésekkel, a S tan- dard és Morris angol autógyá­rak gépkocsikkal, 33 osztrák cég a legkülönbözőbb árukkal, 40 nyugatnémet’ cég, valamint svéd, dán, holland, olasz cé­gek speciális gyártmányaikkal szeretjeinek a vásáron. A Szovjetunió az eddigiek­hez hasonlóan — igen gazdag árukészlettel, külön pavilon­ban állít ki. A Kínai Népköz- társaság ugyancsak gazdag anyag, 102 tonna áru érkezését jelezte. A többi baráti állam • szintén nemzeti. pavilonban ál­lít ki, valamint külön helyi­ségben szerepel Jugoszlávia is. A világ egyik «legkisebb autója A Német Demokratikus Köztársaság a Budapesti Ipari Vásáron bemutatja új személy­gépkocsiját, a 18 lóerős Tra- ban nevű, népautót, melynek üzemanyagfogyasztása 25 szá­zalékkal kevesebb, mint a ná-' lünk is jól ismert ugyancsak NDK gyártmányú P—70-nek. A kocsi egyébként négy sze­mélyes, hasonlít a P—70-hez, de annál áramvonalasabb. Ezenkívül technikai újdonsá­got is alkalmaztak a Trabanon: a meghajtó karral kombinált tárcsa lehetővé teszi, hogy az 500 köbcentis motor 18 lóerő­vel 3750 fordulatot adjon. A motor függesztése pedig terep­használatra is alkalmassá te­szi a gépkocsit, Helikopter utazás Bár a lengyel helikopter — mely a vásár idején sétarepü­lésre viszi a látogatókat — még nem érkezett meg, de itt vannak a kereskedelmi szak­emberek. Tadeusz Dorota ke­reskedelmi tanácsos, valamint Tadeusz Nestorowicz kereske­delmi utazó elmondták, hogy . a Lengyel Népköztársaság kü­lönféle gépekkel vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron. He­likopterük,. mellyel sétarepü­léseket végeznek, SM—IZ tí­pusú, négy személyes, és a kö­zépnagyságú helikopterek cso­portjába tartozik, melyet ott­hon, Lengyelországban beteg- szállításra (egy ágy betolható , az üléstérbe) és különböző mezőgazdasági célokra hasz- , nálnalk. Elmondották a lengyel kereskedelmi szakemberek, hogy a 60 vagon áruban, me­lyet Budapestre hoznak, főkép­pen gépipari termékek szere­pelnek. Például a 35 és fél méter magas új emelődarú, s különféle személy- és teher­gépkocsik. A gépjárművek kö­zött bemutatják Budapesten a Lengyelországban is elterjedt mikrobuszt, mely nem más, mint kisalakú, kevesebb férő­helyes autóbusz. A magyar ipar legújabb alkotásai A kiállításon természetesen a magyar ipar is fölvonultat­ja legkorszerűbb gyártmányait, hiszen a vásár legfontosabb feladata az, hogy iparunk be­mutathassa a külföldi vásár­lóknak és az itthoni közönség­nek a tavalyi ipari vásár óta •eltelt időszak termékeit. Be- SaUtetják többek között a brüsszeli világkiállítás sikeres magyar konstrukcióit, köztük a légpárnás köszörűt és az osz-korrépamag-koptató lopos fúrót. U 28-as traktorok A Vörös Csillag Traktorgyár többféle gépét állítja ki, köz­tük az önrakodó dömpertípust és az U—28-as traktor több tí­pusát. De újdonság lesz az UE—28-as DT traktor, a két- hengeres. traktormotor és a' négy- és hathengeres jármű­motor, a D—414 és D—614 is. 175 köbcentis borított testű robogó Még nem ismeretes a közön­ség előtt a Csepel Művek leg­újabb motorkerékpárja, a 175 köbcentiméteres robogó, me­lyet a különböző Pannónia mo­torokkal és a háromféle törpe­robogóval együtt szintén a Bu­dapesti Ipari Vásáron mutat­nak be. Űj mezőgazdasági gép A vidéki üzemek közül a leg­jelentősebb a Veszprémi Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat által gyártott Harmos-féle cu­gép. Ennek a furcsa nevű szerke­zetnek első négy példányát mutatják be a vásáron. A gép feladata egyébként az, hogy a cukorrépamag igen kemény bolyhát lehúzza, s ezzel a nö­vény kikelését elősegítse. (A kísérletek azt az eredményt hozták, hogy 90 százalékkal nö­vekedett a cukorrépamag ki- kelési aránya.) Szórakozási lehetőségek A vidéki látogatók az idén is eflőnyösen utazhatnak a Bu­dapesti Ipari Vásárra: a MÁV 50 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít számukra. A vásár gazdag látnivalóin kí­vül egyéb szórakozási lehető­ségeket teremtenek a külön­böző szervek. Például állandó autóbusztúrák lesznek Buda­pest és környékének megisme­résére, azonkívül ismét indít sétarepüléseket a MALÉV. Az Idei Budapesti Ipari Vá­sár tehát — melyet május 15-e és 25-e között rendeznek meg — előrevetíti, hogy a látogatók sok újnak lehetnek nézői és érdekes eseményeknek része­set Király Ernő A mi otthonunk i Az épület szépségével kiemelkedik a többi Szántó J Imre utcai lakóház, hivatal közül. Négyszáz építőmun- á kás és ipari tanuló szállása ez, ahol Csizmás Sándorné i gondnok vezetésével telnek a hétköznapok, sok ember­nek még a vasárnapjai is. Házikönyvtár, orvos, fürdő és ki tudná, még mi minden van ezen a munkásszálláson, amelyet, hogy még kényelmesebbé tegyenek, most tolda­nak meg újabb három emelettel az udvaron. ' Délután öt óra múlt. Ilyenkor megelevenedik az egyébként csendes munkásszálló környéke, és malteros- ruhás munkásokat nyel el a porta. Menjünk utánuk... A Simon-brigád . vén szót fogadott a Simon-bri­gád nagy megnyugvására. Olyan a szoba a nyolc-tíz1 Gyula János,, aki most vőle- munkással. mint valami szép gény, csak hallgat, néha fel­festmény. Simon Ferencen, a mordul a hahotára. Idejében brigád vezetőjén még félig elkezdi, hogy legyen módja ki­rajta a munkakötény. Széles gondolni a Szerjákénál vala- taglejtésű, derűs ember, akár mivel okosabb taktikát. Mert a többi, akik vagy olvasnak, vagy heverésznek a makaró- nis-pörköltes vacsora után. Az örökös kedves élcelődés tü- zét ezúttal az asztalnál pusmo­gó Szerják Lajosra irányítják, az egyhetes házasra, akinek szó, ami szó,, ő is szereti ezt a szállást, és nem biztos, hogy gyakran hazalátogat majd. Előkerül a kártya, amely azért olyan űj, mert minden héten elkopik egy köteg. Persze csak tízfiíléres alapon. Kártyaszü csak egyetlen -bűne« van, az net csak akkor van, ha a házi • • , I. hogy nem akar mindennap ' mozi játszik. Akkor ott vannak hazamenni. Biztatják, de hiá- ( a kártyások is, de máskor..'. ba. Hej, van itt a fiatal me- Különben a Simon-brigádnak nyecskének pártfogója szép a kártyán kívül még egy szen- számmal! De Lajos hajthatat- vedélye van: a munka. Most lan. Majd megy szombaton, ha tíz éves jubileumot ünnepel- eljön az ideje. Balázs István nek. brigádtagnak két hét »szabad­ságot-“ írt alá a brigád. Mert tudniillik Balázs 32 éves, a felesége meg 19. Ehhez kell a szabadság. Balázs okosabb lé­MIRE ÉS KINEK JÓ? Az épület falai ugyan már állnak a Kábel- és Sodronykötélgyárban, de az alapozási ter­veket még ma sem kapta meg a pécsi ter­vező iroda kaposvári kirendeltségétől az Ál­lami Építőipari Vállalat. Mi mást tehettek volna tehát az építők — akik a sürgősség miatt vállalták eddig a terv nélküli építke­zés kockázatát —, mint hogy (megdöbben­ve a maguk bátorságán is) abbahagyták a munkát. Igazuk van. Ok a tervező iroda mérnökei­nek hanyagsága miatt nem vállalhatnak fe­lelősséget az épület épségéért és állóképessé­géért. Vajon mit szólnak ehhez a tervező iroda szakemberei azok után, hogy megegye­zés jött létre köztük és a Kábel- és Sódrony- kötélgyár között? Eszerint a tervező irodá­nak legkésőbb február 25-ig kellett volna átadni az épület alapozási terveit, a többit pedig folyamatosan. És íme: áprilisban azért kell abbahagyni az építkezést, mert még az alapozási tervek sincsenek meg. Ami a ha­táridőket illeti, furcsa elképzelései lehetnek azokról a tervező iroda mérnökeinek, akik­ről éppen foglalkozásuknál fogva jogosan le­hetne azt gondolni, hogy pontos emberek. És vajon csak a határidő megtartásával van itt baj? Ügy véljük, hogy a tervező iro­da nem ma hall első ízben arról, hogy a párt és a minisztériumok erőfeszítései nyomán iparosítási folyamat kezdődött el megyénk­ben is. Ezért volt szükség arra, hogy a Kábelgyár­ban is építkezzünk. Ha máshonnan nem, hát a Kábelgyár vezetőitől éppen eleget hallha­tott erről a tervező iroda, közelebbről Ta­kács György mérnök is, akit mind telefo■ non, mind személyesen már épp eleget kér tek, sürgettek a terv elkészítéséért. Ám a tervező iroda, amint látszik, az ígérgetésen nem jutott túl. Az idő közben elszaladt, az építőipari vállalat kapacitásának nagy ré­szét pedig lekötötték a különböző termelőszö­vetkezeti építkezések. Megmondaná-e a ter­vező iroda, hogy mi lesz a félbehagyott épít­kezés sorsa? Ezt a hanyagságot éppen úgy nehéz meg­érteni, mint ahogy nem tudni, mi a célja a városi tanács ipari csoportjának azzal, hogy ugyancsak a Kábelgyárban ~égv7~'már befejezéshez közeledő építkezésre még ma sem adta meg az építési engedélyt, noha decemberben kérte azt a vállalat. Pedig a késlekedés láttán a Kábelgyár jó néhány te­lefonálás után levélben is megsürgette az engedélyt. Még választ se kaptak. Miért van szükség telefonálgatásokra, le­velezésre, ha azt akarjuk, hogy előbbre jus­sunk? Mire és kinek jó, hogy hanyagság­gal akadályozzák a megye iparosítását? Nem csupán a Kábelgyár, hanem a megye érdekeiről is szó van! Többet nemigen árulnak el a motorosok egymásnak, csak ak­kor lehet valamit megsejteni, amikor eljön a defektek javí­tásának ideje, és kialakul a szakmai vita. No, itt aztán mindenki tud okosat mondani, de sajnos, defekt azért mindig akad ... Paksica Feri inkább a sport kedvéért vett nemrég egy Danuviát. Sport! Nagybetűkkel kellene leírnom ezt a szót, amelynek annyi itt a rajongója. Futball, ping-pong, röplabda, vala­mennyi kedvelt sportág. Fel­szerelés is van, sok fiatal is, lelkesedés is, csak ... egy kö­zelebbi pálya kellene. Messze esik a tüskevári és a Virágos­pálya. A Császárréten volna jó egy. Ha lehetne ott pályát kapniuk, akkor ... Csupa lel­kesedés valamennyi. Ennyi társadalmi munkást nem is láttam, mint itt. Majd ők rendbehozzák, csak adják ne­kik a pályát. Legyen közel leg­alább addig, míg mindenki nem járhat oda motorral. A sok versenyből, amit ebben az esetben a fiúk elterveztek, nem akarok írni. Megláthatja majd a város... Ők hárman A munkásszállás egyik szo­bájában kapott helyet a válla­lat három technikusa: Skorka Erzsi, Abpcs Jolán és Erdős Erzsébet is. Noha csak hárman vannak lányok, a temérdek férfinép között otthonosan ér­zik magukat. Nemcsak, hogy tisztelik, becsülik őket a mun­kásfiatalok, nem egyszer se­gítségüket is kérik. A lányok főként a rajzok elkészítésében adnak tanácsot a tanulóknak. Megmagyarázzák a képieteket és így tovább. Az egyik lányt nemrég arra kérte egy miun- kásfiú, segítse elintézni, hogy helyet kapjon az ifjú gárdá­ban .Miért ne tenné meg neki? ök maguk is tagjai a több mint 80 főt számláló KISZ- szervezetnek, amely azért dol­gozik, hogy a szocialista em­berhez méltón éljenek a szál­lás lakói. Azért, hogy, a káros szenvedélyeket elhagyják, hogy itt bent a jókedv, a szó­rakozás, kint meg a munka szeretete és megbecsülése uralkodjék. Mert építeni kell, mindig csak építeni a tereken S a jellemben egyaránt. íme, négyszáz ember otthona, amelyben megtalálják a tiszta lepedőt, a szórakozást, a munka utáni nyugalmat. És mindezért egy fillért sem kell fizetniük... Későre jár. Hold­világ van. Az egyik ablakban harmonika szól. A sípok hangja besurran a lányok ablakán, és megsimogatja a kócos fürtöket. Azütan csend. Elmúlt tíz óra. ___________________Szegedi Nándor S okan katonának mentek a brigád létrejötte óta, lakatosok lettek vagy megházasodtak, de a brigád áll. Munka bőven van, épül az ország, és ők nem állnak meg. Sok a sportkedveld Egy motorkerékpár a szál­lás elé robog. Kettő már ott áll. Egy csillogó Danuvia a fo­lyosó végén nyújtózik, az ötö­dik most indul el valahová. Vajon hová ezen a szép ta­vaszi estén. Pontosan sohase lehet megállapítani, hány mo­torkerékpártulajdonos lakja a szállást. Egyesek szerint nyolc­nak, mások szerint tíznek van motorja. Tény, hogy egyre szaporodik a számuk. Leidák Adám . például azért vásárolt motort, mert csak felpattan rá, és egy-kettőre otthon van Tol­na megyében. Hogy Tóth Gyu­la, Anzer Péter, Jávor József és a többi miért vett motort? Volt rá pénzük! ♦^4444444444♦♦♦♦»♦«<♦«♦ »4444444444444444444444444444 Ax SZKP XXL kongresszusának tanulmányoxásáhos A Szovjetunió hétéves népgázdaságfejlesztési tervének főbb feladatai Az, hogy a hétéves népgaz­dasági tervet a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép napirendre tudta tűzni, nem ment egyik napról a má­sikra, hanem kitartó erőfeszí­tés előzte meg. Elsősorban az a munka, melyet 41 év óta folytat a szovjet nép szocialis­ta hazája felépítése érdekében és más népek támogatásában. Különösen nagy erőfeszítés előzte meg ezt a tervet 1953 óta. Ilyen erőfeszítések voltak többek között: az iparvezetés megjavítása; új iparágak lét­rehozása; a mezőgazdaságban az új tervezés bevezetése; a beadási kötelezettség megvál­toztatása; az anyagi érdekelt­ség elvének érvényrejuttatása a kolhozokban, a szűzföldek megművelése; a kormányzati szervek átszervezése — és vé­gezetül a pártegység megszi­lárdítása, a párt Központi Bi­zottságának megtisztítása a frakciós csoporttól. Ezek, csakis ezek az erőfe­szítések tették lehetővé, te­remtettek alapot arra, hogy a hétéves népgazdasági ' terv célkitűzéseit most a szovjet nép maga elé tűzhette. Melyek a hétéves terv leg­fontosabb célkitűzései? A célkitűzések abból az elv­ből indulnak ki, hogy az a társadalmi rendszer fejlettebb és haladottabb, mely az anya­gi javak nagyobb mennyiségét állítja elő, és az előállított ter­mékeket a legigazságosabban, az emberek munkája alapján osztja szét. A hétéves tervben fontos feladatként szerepel az anyagi, technikai bázis megte­remtése a Szovjetunió gazdasá­gi és védelmi efejének tovább- növeléséhez és ezzel egyidejű­leg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielé­gítéséhez. Hogyan valósul meg ez a cél­kitűzés? A termelőerők gyors növelése, a legkorszerűbb tech­nika bevezetése, az automati­zálás és az atomenergia békés célokra való felhasználása út­ján. A Szovjetuniónak nagy történelmi feladata, hogy utol­érje és túlszárnyalja a legfej­lettebb tőkés országokat — élükön az Egyesült Államok­kal — a termelés volumenjé- ben és az egy főre eső terme­lésben. Ennek az alapját hét esztendő alatt megteremtik, és még egy ötéves tervre lesz szükség az . említett történel­mi feladat teljes megvalósítá­sához. A kitűzött célok elérése nem könnyű feladat. De a Szovjet­unió fennállásának 41 éve mu­tatja hogy mindazokat a ter­veket, melyeket a Szovjetunió népei maguk elé állítottak, mindig meg tudták valósítani. A hétéves terv megoldásának is megvannak a feltételei. Lás­suk a terv néhány legfontosabb célkitűzését. Az iparban 1965- ig a termelés volumenjét 80 százalékkal emelik az 1958. évihez viszonyítva, ezen belül az ’»A« szektorhoz tartozókat (termelőeszközök) 85—88 szá­zalékkal, a »B« (fogyasztási) szektorhoz tartozókat 62—65 százalékkal. A határozat hang­súlyozza a nehézipar fejleszté­sének az elsődlegességét, mely alapját képezi a további iparo­sításnak és a mezőgazdaság fejlesztésének. Teljesen új te­rületeket iparosítanak, olya­nokat, mint pl. Kelet-Szibéria, ahol azelőtt nem volt ipar. Kü­lönösen nagy gondot fordíta­nak a nyersvas-, acél-, olaj-, gáztermelésre és az atutamati- zálásra. Egy-két számadat összeha­sonlítás cél j ából: A Szovjetunióban az ipari termelés 1913—1958-ig har­minchatszorosára emelkedett. 1958-ban 37 millió tonna nyersvasat termeltek, a hét­éves terv ideje alatt a nyers­vas termelését 65—70 millió tonnára emelik. 1958-ban 55 millió tonna acélt olvasztottak, a hétéves tervben ez a szám 86—90 millió tonnára növek­szik. 1958-ban 113 millió tonna kőolajat termeltek, a hétéves tervben elérik az évi 230—240 millió tonna olajtermelést. 1958-ban termeltek 233 milli­árd kilowatt villamos energi­át, a hétéves terv végére elérik az 500—520 milliárd kilowatt energia termelését. Míg 1958- ban 496 millió tonna szenet termeltek, a hétéves terv végé­re elérik az évi 600—612 mil­lió tonna széntermelést. A Szovjetunió ma már az ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, a világon a második helyet foglalja el. A Szovjetunióban az ipari termelésnek az évi átlagos üte­me sokkal nagyobb, mint a tőkés országokban. 1917—1957- Lg, 40 év alatt a Szovjetunió termelése évente átlagosan 10 százalékkal nőtt. Az USA át­lagosan évenként 3,2 százalék­kal növelte ipari termelését, Angliáé 1,9 százalékkal, Fran­ciaországé 3 százalékkal nőtt. Az elért eredmények jelentő­ségét emeli, hogy a Szovjet­unió fennállásának 41 évéből nem kevesebb, mint 18 év a polgárháborúra, a második vi­lágháborúra és ezt követően a népgazdaság helyreállításának időszakára jut. A hétéves terv célul tűzi ki a mezőgazdaságban, hogy a termelés volumenjét 1958-hoz mérten 1965-ig 70 százalékkal emelik. Ezen belül nagy gon­dot fordítanak a gabona, kuko­rica és gyapot stb., általában az élelem és az ipar számára szükséges nyersanyagok terme­lésének fokozására. Az állat- állomány fejlesztése és a ter­mékek hozamának növelése ugyancsak fontos helyet kapott a «tervben. Az ipari városok kö­rül nagy árutermelő gazdasá­gokat hoznak létre, hogy bizto­sítsák a város ellátottságát. Vegyünk néhány számadatot: a hétéves tervben a szemester­mények mennyiségét 8,5 mil­liárd púdról 10—11 milliárd púdra emelik. A cukorrépa termelését 54 millió tonnáról 76—84 millió tonnára, a bur­gonyáét 80 millió tonnáról 147 millió tonnára emelik. A hús­termelés az 1958. évinek két­szeresére, 16 millió tonnára nő. Az egy főre eső cukortermelést 26 kg-ról 41 kg-ra emelik. A Központi Bizottság hatá­rozata kimondja, hogy az ipar­ban, a mezőgazdaságban a kommunizmus építésének je­lenlegi szakaszában is a bére­zés fő formája a teljesítmény­bérezés, és jobban kell alkal­mazni a népgazdaság minden ágában az anyagi érdekeltség elvét. Figyelmet érdemel a ha­tározatnak: az a része, mely világosan megmutatja, hogy ezeket a hatalmas feladatokat csak művelt, kultúrált néppel lehet megoldani. Ezért nagyon nagy gondot fordítanak az ál­talános műveltség és a szak­mai képzettség növelésére. A politechnikai oktatást kiszéle­sítik, a főiskolák számát növe­lik, és közelebb viszik az élet­hez. Egyébként a technikai és tudományos emberek képzésé­ben a Szovjetunió ma már megelőzte’ az Egyesült Álla­mokat. Míg 1950-ben a Szov­jetunió 36 ezer mérnököt, az Egyesült Államok 53 ezer mér­nököt képezett ki. 1955-ben a Szovjetunió 66 ezer, az Egye­sült Államok 23 ezer mérnö­köt, 1956-ban a Szovjetunió 71 ezer és az Egyesült Államok 26 ezer mérnököt képezett ki. Célul tűzték, hogy növelik az állam és társadalom szere­pét a gyermekek nevelésében. Tervbe vették, hogy a bent­lakásos iskolákat, bölcsődéket, napközi otthonokat nagyobb arányban fejlesztik. 1965-ben legalább két és félmillió gyer­mek tanul bentlakásos iskolán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents