Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

Szombat, 1959. április 18. 2 SOMOGYI NÉPLAP Ülést tartott a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája Otto Grotewohl kormánynyilatkozata Berlin (MTI) Csütörtökön reggel összeült a Német De­mokratikus Köztársaság leg­felső képviselete. A Népi Ka­mara meghallgatta a kormány nyilatkozatát, majd a további­akban a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának kérdésével foglalkozott. A délelőtti ülésen Otto Gro- - tewohl miniszterelnök ismer­tette kormányának nyilatko­zatát Hangoztatta, hogy a Szovjet­unió és a nyugati hatalmak külügyminiszteri értekezletén mindkét német állam képvise­lői részt vesznek. A konferen­cia nagy jelentőségének meg­felelően az NDK kormánya Genfbe küldi dr. Lothar Bloz miniszterelnökhelyettest és külügyminisztert Otto Winzer államtitkárt, dr. Heinrich Töp­litz képviselőt és Peter Flo- rint, a Népi Kamara külügyi bizottságának elnökét, a kül­ügyminisztérium vezető mun­katársainak kíséretében. Egybehangzó sajtó jelentések szerint a bonni kormánynak az a szándéka, hogy csak a külügyminisztérium alacso­nyabb rangú tisztviselőivel képviselteti magát Genfben Eiz a magatartás nyílt kifeje­zése annak a ténynek, hogy a bonni kormány nem mu­tatja a legcsekélyebb ér­deklődést sem a genfi ér­tekezlet sikere iránt, sőt mindent elkövet avégből, hogy a konferencia lefo­lyásának útjába újfajta akadályokat gördítsen. Otto Grotewohl a további- síkban hangsúlyozta a külügy­miniszteri értekezlet jelentő­ségét a német kérdés szem­pontjából, majd részletezte a békeszerződés megkötésének nagy előnyeit. Grotewohl ezután állást fog­lalt a különböző nyugati ter­vezetekkel és javaslatokkal, valamint a Német Szociálde­mokrata Párt úgynevezett né­met tervezetével kapcsolatban, s többek között leszögezte: »Az úgynevezett korlátozott fegyverzetű európai övezetről folyó nemzetközi vitával ösz- szefüggésben kormányunk szükségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött az európai béke biz­tosításának legjobb útja a békeszerződés megkötése Németországgal. Németor­szág békés és demokrati­kus újraegyesítése feltéte­lezi a béke kérdésének elő­zetes megoldását. Aki ma az újraegyesítés kér­dését állítja előtérbe, az tuda­tosan vagy öntudatlanul elte­reli a figyelmet a fő kérdés­ről, amely ma a német nép előtt áll, nevezetesen a bor­zalmas atomháború megaka­dályozásáról«. Az NDK miniszterelnöke ez­után újból hangoztatta, hogy a német újraegyesítés egyedüli reális útja a kon­föderáció megteremtése. Otto Grotewohl foglalkozott Adenauer kancellár legutóbbi lépésével is, hangsúlyozva: j Adenauer távozása a kancel­lári székből eddigi politikájá­nak teljes bukását bizonyítja, ez azonban még nem változtat a bonni politika agresszív cél­jain. A kormánynyilatkozat be­fejező részében részletesen foglalkozott azokkal az utasí­tásokkal, amelyekkel a Genf­be induló NDK-küldöttséget ellátták. Eszerint az NDK kül­döttsége a következő alapel­vekből indul ki: 1. A német nép és a többi nép érdekei is megkövetelik a Németországgal való békeszer­ződés megkötését. 2. Nyugat-Berlin veszélyes nemzetközi tűzfészekké vált és a béke állandó fenyegetését jelenti, ezért feltétlenül szük­séges, hogy a nyugatberlini helyzetben változás történjék, hogy a nyugatberlini kérdést a nyugatberlini lakosság érde­keinek, az NDK és az európai biztonság érdekeinek megfele­lően oldják meg. 3. A NATO-nak különösen nyugatnémet területen végre­hajtott háborús előkészületei következtében előállt európai feszültség a háborús veszély gyors felszámolását követeli meg. Nagy jelentőségű ezzel kapcsolatban az olyan javas­latok megvalósítása, mint az (atomfegyvermentes övezet megteremtése Európában, a NATO és a varsói szerződés tagállamai közötti meg nem támadási szerződés megköté­se, a külföldi csapatok létszá­mának csökkentése más orszá­gok területén, s különösen Németországban, valamint olyan intézkedések meghoza­tala, amelyek a váratlan táma­dások lehetőségét csökkente­nék. 4 Németország újraegyesíté­se a két állam saját ügye és nem a külügyminiszteri kon­ferencia tanácskozásainak tár­gya. Nixon nyitja meg Moszkvában az amerikai kiállítást Augusta (MTI). Nyugati hír- ügynökségeik jelentése szerint az Augustában üdülő Eisen­hower elnök irodája csütörtö­kön este közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy Eisen­hower elnök Nixon alelnököt felkérte, utazzék a Szovjet­unióba és július 25-én Moszk­vában nyissa meg az Egyesült Államok kiállítását. Miint ismeretes, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok 1958. december 29-én egyez­ményt írt alá a cserekiállítá­sok rendezéséről. A hivatalos közlemény ki­emeli: a kiállításnak az a célja, hogy előmozdítsa a megértést az amerikai és a szovjet nép között Mint a Reuter megjegyzi, Roosevelt amerikai elnök 1945. évi jaltai tartózkodása óta Nixonnál magasabb rangú amerikai hivatalos személyiség még nem járt a Szovjetunió­ban. A Reuter washingtoni tudó­sítója hangsúlyozza, Nixon elnök moszkvai látogatásának ,időpontja kifejezésre juttat­ja azt a bizakodást, hogy a legközelebbi hetekben eny­hül a feszültség Berlin kér­désében. Washingtoni politi­kai körökben úgy vélik, Eisen­hower nem tette volna meg bejelentését, ha feltételezné, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok rosszabbodása * vár­ható. A Reuter washingtoni tudó­sítója szerint Nixonnak az a szándéka, hogy olyan megbe­mint annak idején Mikojan az Egyesült Államokban. Ma még azonban nem bizonyos, hogy Nixon — három-négy napra tervezett moszkvai tar­tózkodása után — tesz-e kör­utazást a Szovjetunióban. Végül az AP tudósítója ki­emeli, hogy Nixon utazásának belpolitikai jelentősége is van. Moszkvai látogatása az érdek­lődés' középpontjábai állítja személyét a jövő évi amerikai elnökválasztás jelöltjeinek ki­választása előtt. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) állapították, hogy az élet tel­jesen igazolta a kommunista és munkáspártok 1957 novem­beri moszkvai tanácskozásain hozott határozatok helyessé­gét. A két küldöttség a tárgyalá­sokon hangsúlyozta a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának világtörténel­mi jelentőségét. A XXI. kong­resszusnak, amely elfogadta a Szovjetunióban nagy lendület­tel folyó kommunista ' építés nagyszerű programját, nem­csak a Szovjetunió, hanem az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom számára is nágy jelentősége van. A kong­resszus elméleti tételei és kö­vetkeztetései gazdagítják a marxizmus—leninizmus kin­csestárát. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban ma a re- vizionizmus a fő veszély. A revizionizmus, amely legvilá­gosabban a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének prog­ramjában jelentkezik, a kom­munista pártok egysége ellen irányul, szakadást igyekszik előidézni a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalomban és a szocialista táborban. Ezért pártjaink továbbra is küzde­nek a revizionizmus és annak minden jelentkezési formája ellen. A két küldöttség egy­szersmind megállapította, hogy továbbra is harcolni kell a dogmatizmus ellen. Várható Herter külügyminiszteri kinevezése »Herter lesz az Egyesült Ál­lamok új külügyminisztere" és kinevezését néhány napon be­lül nyilvánosságra hozzák — mondotta csütörtökön az Ame­rikai Köztársasági Párt egyik vezetője — jelenti a Reuter. Az AP washingtoni tudósí­tója szerint a Fehér Ház kez­deményezésére Christian Her- tert, a jelenlegi megbízott kül­ügyminisztert, aki körülbelül 15 éve szenved, csipő-izületi bántalmaJkban, szakorvos vizs­gálta meg annak megállapítá­sára, hogy egészségi állapota megengedi-e a külügyminiszte­ri teendők zavartalan ellátását. Az AP értesülése szerint a szakorvosi vélemény kedvező volt. A Herter várható kinevezé­séről szóló hírek elterjedésé- i vei egyidejűleg egyes ameri- széléseket folytasson Moszkvá- ' kai sajtóhangok bírálják Her- ban hivatalos személyiségekkel, tért. A New York Journal Ameri­can megállapítja, »Herterből hiányzik a lendület és nincse­nek olyan tapasztalatai, ame­lyekre az amerikai külügymi­niszternek szüksége van, ha meg akarjuk tartani... vezető szerepünket«. A lap véleménye szerint Henry Cabot Lodge, amerikai ENSZ-küldött, vagy Robert Murphy külügyi állam­titkár sokkal alkalmasabb lenne e tisztség betöltésére. A New York Post véle­ménye szerint is lehetne jobb megoldást találni a külügymi­niszteri tárca betöltésére. De aggasztóbb az a körülmény — írja a lap —, hogy »újra meg újra felbukkanó hírek szerint befolyásos személyiségek mind a Pentagonban, mind a Penta­gonon kívül késleltetik Her­ter megbízatását, mert sze­rintük Herter nézetei túlságo­san rugalmasak«. Az MSZMP és a Mongol Népi Forradalmi Párt küldött­sége megelégedéssel állapítja meg, hogy a két párt kapcso­latai eredményesen fejlődnek. Elhatározták, hogy a két párt baráti kapcsolatait és együtt­működését még fejleszteni fogják. ///. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségei megvi­tatták a mai nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseit, és megelégedéssel állapították meg, hogy a szocialista tábor országai szakadatlanul újabb sikereket aratnak a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésében. A két küldöttség megálla­pítja, hogy az egész emberiség legfőbb követelése ma az im­perialisták által teremtett há­borús veszély elhárítása és a béke megőrzése. A szocialista országok következetes béke­politikája, elsősorban a Szov­jetunió kitartó békekezdemé­nyezései, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, és a nem­zetközi feszültség enyhítésére tett javaslatai az egész béké­re vágyó emberiség rokonszen- vét. és támogatását élvezik. A Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kor­mányai teljesen azonos néze­tet vallanak az általános le­szerelésnek és a nukleáris fegyverek betiltásának kérdé­sében. A két kormány teljes erő­vel támogatja a békeszerető erőknek azt a követelését, hogy azonnal hívják össze a legmagasabb szintű értekez­letet. A Mongol Népköztársaság kormánya teljesen egyetért a Magyar Népköztársaság kor­mányának azzal a nyilatkoza­tával, hogy az Amerikai Egyesült Államok és más nyu­gati országok tevékeny támo­gatásával a Német Szövetségi Köztársaságban újjászülető ag­resszív német militarizmus az új világháború veszélyét te­remti meg A két kormány üd­vözli a Szovjetunió javaslatát, hogy a nagyhatalmak és a Hitler-ellenes koalíció más or­szágai azonnal kössenek béke- szerződést Németországgal. A Magyar Népköztársaság kormánya osztja a Mongol Népköztársaság kormányának a távol-keleti és a dél-kelet- ázsiai helyzetről alkotott véle­ményét. A küldöttségek meg­állapították, hogy az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreinek tevékenysége a világ e részén is fenyegeti a békét és a népek biztonságát. Az im­perialista hatalmak az Ameri­kai Egyesült Államok vezetésé, vei agresszív terveket szőnek, hogy aktivizálják a SEATO el­nevezésű katonai blokkot, fenntartsák Korea és Vietnam mesterséges kettészakítottságát és beavatkozzanak Kína belü- gyei'be. A két kormány elítéli ezeket a mesterkedéseket. Ügy véli, hogy ilyen körülmények között különös jelentősége van az ázsiai és csendes-óceáni bé­ke-övezet létrehozásiának. Ez megfelel a világ e részén lévő országok létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli a nyugati imperialista köröket, mert mesterkedéseikkel mind­eddig megakadályozták a Mon. goi Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. A két kormány tovább­ra is támogatja az imperializ­mus és gyarmatosítás ellen küzdő ázsiai és afrikai orszá­gok népeit, s küzd az egyenjo­gúság. a szuverenitás és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein nyugvó baráti kapcsolatok megterem­téséért és fejlesztéséért min­den állammal, függetlenül azok társadalmi és politikai beren­dezkedésétől. A közös nyilatkozatot J. Ce- denbal és Dr. Münndch Ferenc írta alá. Részleges megegyezés a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésével foglalkozó genfi értekezleten egySangúlag elfogadták az egyezmény bevezető szakaszát Genf (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint a nukleáris kísérleti robban­Fejlödik a magyar—román gazdasági együttműködés Az iraki parasztszer­vezetek kongresszusa támogatja Kasszemet Bagdad (Uj Kína). Az iraki parasztszervezetek első kong­resszusa csütörtökön határoza­tot fogadott el, amelyben ki­jelenti, hogy mindenben támo­gatja Abdel Karim Kasszem iraki miniszterelnöknek a köz­társaság demokratikus rendjé­nek megőrzésére irányuló po­litikáját. A határozat hangoz­tatja, hogy a parasztság fő el­lenségei az imperializmus és a feudalizmus. A kongresszus résztvevői határozottan síkra szálltak az agrárreform mi­előbbi végrehajtásáért Bukarest (MTI). Április 16-án este aláírták Bukarest­ben a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság 1960—65. évekre szóló gazdasá­gi együttműködési jegyzőköny­vét. E jegyzőkönyv alapján az elkövetkező hat évben a Ma- tgyar Népköztársaság többek között vegyipari cikkeket, fa­termékeket, vasúti gördülő- anyagot, PVC-tarmókeket, pet­rolkokszot, valamint gépeket és berendezéseket vesz át a Román Népköztársaságból. A Magyar Népköztársaság töb­bek között hengerelt acélt, öt­vözött acélt, alumíniumot és alumínium hengereltárut, könnyűipari és gyógyszeripari alapanyagokat, gyógyszereket és különféle gépipari termé­keket szállít a Román Nép- köztársaságnak. A jegyzőkönyv a két ország népgazdaságának különböző ágaiban az együttműködés fejlesztésére irányuló közös intézkedéseket is lerögzített. Adenauer szeptemberig gyakorolhatja kancellári teendőit Bonn (CTK). A bonni kor­mány szóvivője csütörtökön sajtóértekezleten kijelentette, hogy a kormány elutasította a nyugatnémet ellenzéknek azt a javaslatát, amely az alkot­mányra hivatkozva sürgette, hogy Adenauer ne végezze to­vább a kancellári teendőket — jelenti a CTK. A kormány döntése értelmében az új köztársasági elnök csak a régi elnök megbízásának lejárta, tehát szeptember után veszi át hivatalát, és így szeptem­berig gyakorolhatja a kancel­lári funkciót. Nyugatnémet lap a katonai kiadásokról Bonn íTASZSZ). A Welt der , Nyugat-Németországban Arbeit című nyugatnémet lap | április 1-vel kezdődött De Gaulle beismeri, hogy a franciák elégedetlenek Párizs (MTI). Vidéki körútja | még , feltűnőbb — bejelentette. során De Gaulle tábornok minden városban beszédet mond. Figyelemre méltó, hogy most először tétt említést a franciaországi helyzet nehéz­ségeiről. Beismerte, hogy az ország­ban kétségtelenül elégedetlen­ség mutatkozik és — ami hogy egyes kormányintézkedé­seket felül kell vizsgálni. A tábornok megnyilatkozása el­lentétes legutóbbi sajtókonfe­renciáján tett kijelentéseivel, amelyekkel elutasította a kor­mány népszerűtlen intézkedé­seinek felülvizsgálását arról ír, hogy a nyugatnémet kormány fegyverkezési politi­kája óriási összegeket emészt fel és ennek következtében először súrolja a deficit hatá­rát. Strauss Európa egyik legveszedelmesebb embere London (MTI). Az Angol Munkáspárt balszárnyának né­zeteit tükröző Tribune csü­törtökön figyelmeztet: Nyu- gat-Németország nukleáris ha­talommá válhat anélkül, hogy ezt a kérdést nyilvánosan megvitatnák vagy parlamenti vitát rendeznének róla az ér­dekelt országokban. A Tribune hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet atomfel­fegyverzés ütemét a vadul re­akciós, forró fejű Strauss had­ügyminiszter, Európa egyik legveszedelmesebb embere szabja meg. Amerikai kémek Lengyelországban Varsó (MTI). A lengyelor­szági államvédelmi szervek letartóztatták Herman Klára és Rudolf lengyelországi la­kosokat, akik 1957 óta az ame­rikai kémszolgálat javára kémkedtek. az új költségvetési év »üres kasszát talált«. Nemrég három mil­liárd márka volt a nyugatné­met államkasszában. Február­ban és márciusban azonban a bonni hadügyminisztérium je­lentősen növelte a Bundes­wehr kiadásait, s elköltötte ezt az összeget. Hivatalos adatok szerint a múlt költségvetési évben meg­közelítőleg 7,5 milliárd már­kát tettek ki a Bundeswehr kiadásai, 1959-ben pedig a bonni kormány körülbelül 9 milliárd márkát szándékszik fegyverkezésre fordítani. tások megszüntetéséről tár­gyaló háromhatalmi genfi ér­tekezlet pénteken megtartotta 77. ülését. Az ülés végén ki­adott közlemény szerint a fe­lek jóváhagyták az egyez­mény bevezető szakaszát, amely hangoztatja, hogy a kí­sérletek megszüntetése — meg­felelő ellenőrzési rendszerrel — elősegítené az általános le­szerelést. A bevezető kifeje­zésre juttatja azt a reményt, hogy a világ valamennyi or­szága tartózkodni fog a kísér­letektől. Az AP hírügynökség rámu­tat, hogy ez a bevezető az egyezménynek már a tizedik, kölcsönösen elfogadott pontja. Kiemeli, hogy a bevezetőt tel­jes egyetértésben fogadták el a tárgyaló felek, A legfőbb vitás kérdés — az ellenőrzési rendszer meghatározása — azonban még hátra van. A következő ülést április 29-re tűzték ki. Aláírták a magyar— szovjet egészségügyi és orvostudományi együttműködésről szóló egyezményt Pénteken az Országos Or­vostörténeti Könyvtárban ün­nepélyesen aláírták a magyar —szovjet egészségügyi és or­vostudományi együttműködés­ről szóló egyezményt. Az egyezmény alapján ki­cserélik az orvos- és gyógy­szerészképzés, továbbképzés és az orvosi szakképzés módszer­tani anyagait, valamint az or­vosi és gyógyszerészi tudomá­nyos kongresszusok és konfe­renciák programját és lehető­vé teszik, hogy a két ország tudósai, egészségügyi dolgozói kölcsönösen részt vehessenek tanulmányutakon, kongresszu­sokon. Az orvostudományi kutatá­sok összehangolása céljából kicserélik a tudományos ter­veket és tájékoztatást adnak egymásnak a közösen kidolgo­zásra kerülő tudományos té­mákban elért kutatási eredmé­nyekről. Az aláírás után dr. Simono- vits és V. M. Zsdanov rövid beszédben méltatta az egy«*» mény jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents