Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

tu !’ FILÄG PROLETÁRJAli EGYESÜLJETEK! ’ Mpos'J^’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 90 szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1959. április 18. A mai számunk tartalmából: Byron halálának 135. évfordulójára Erdészgondok Egész heti rádióműsor Megyei békekonferencia a békemOZgalom tízéves — barátsági estek _ 7 ^ 0 _ rózsakertek létesítése fennállása alkalmából Tíz esztendővel ezelőtt, 1949 áprilisában gyűltek össze elő­ször a világ békéért harcoló emberei, s hoztak határozatot a béke megvédésére. Azóta milliók és milliók álltak a bókéért harcolók soraiba, s az eltelt esztendők során el­ért számtalan eredmény azt bizonyítja: nem volt hiába­való ez a harc. A békemozgalom tízéves fennállásának ünnepségeit me­gyénkben is április 20. és au­gusztus 20-a között rendezik meg. Minden faluban, üzemben, hivatalban a békemozgalom aktivistái kisgyűléseket tar­tanak, beszélgetnek az em­berekkel a békemozgalom ered­ményeiről, feladatairól és Jo- liot Curie, a Béke-Világtanács alelnökének kimagasló tevé­kenységéről. Több béketalál­kozóra kerül sor. Kaposvárott munkások és alkalmazottak, Barcson pedig munkások és parasztok találkozóját ren­dezik meg. Ezeken kívül német, cseh, francia, román barátsági estek lesznek; melyeikre az illetékes követségek munkatársait is meghívják. Ez idő alatt mint­egy öt békenagygyűlésre ke­rül sor, melyeken központi előadók szólnak a megye bé­keharcosaihoz, dolgozóihoz. Május első napjaiban Ka­posvárott tartják a megye békeharcosainak konferenciá­ját, ahol kitüntetik a jól dol­gozó békeharcosdkat. Nyolcán arany-, tizenhatan ezüstkoszo­rús béke-jelvényt, hetvennyol­cán pedig elismerő oklevelet kapnak kiváló béke-munkáju­kért. A béke-mozgalom kezdetére történő emlékezés napjai alatt a megye székhelyén és több községben béfce-rózsa- kerteket telepítenék. így Ka­posvárott a Szabadság-park­ban, Csurgón, Marcaliban, Megérkezett a megye ez évi selyempete szükséglete 1 (Tudósítónktól.) A selyemtermelésí felügyelői iroda tele van egymásra he­lyezett dobozokkal. Mintegy 29 millió pete van a ladikokban. Sajnos, mindből nem lesz se­lyemgubó. mert a hangyányi kis állatokból igen nagy a ké­sőbbi veszteség. Főképpen azoknál a termelőknél, akik felületesen, és nem az előírás­nak megfelelően végzik a te­nyésztést. Az egyik termelő egy doboz hernyóból képes 35 kg gubót is beszállítaná, míg a hanyagabb 15—20 kg-mal is megelégszik. Pedig igazán nem nehéz dolog egy-egy doboz se­lyemhernyó után 1000—1200 forint értékű gubához jutni. Az áremelés óta nőtt az ér­deklődés a selyemhemyó-te- nvésztés iránt. Egy kisebb csa­lád a rendes foglalkozásának zavartalan ellátása mellett fél tud nevelni egy doboz selyem- hernyót, sőt, ha nagyobb férő­hellyel rendelkezik, kettőt is. Számítások szerint egy doboz selyemhernyó felnevelésének munkaideje 10—12 munkanap. Egy dolgozó egyhavi fizetésé­nek megfelelő összeget meg tud keresni a család e mellé­kes munkával. A fáraroászást a hernyók etetésének döntő időszakában is el lehet kerülni. A vessző és gally a céltudatosan alacsony­ra nevelt eperfákról akár her- nyózó-ollóval |s ibegyűjthető. A községek közelében megkezdő­dött az epresek telepítése. Nagy levéltermésű, nagy táp­értékű, alacsony törzsű eper- fák ültetése a cél. Az ilyen ep­resekből könnyű lesz majd a lomibgyűjtés. Öntözéses gyümölcstermelés a kutasi állami gazdaságban A Kutasi Állami Gazdaság nagy kiterjedésű határát való­ságos gyümölcsfa-erdő díszíti. A több mint 260 holdnyi almás­ból, körtésből, szilvásból és kajszibarackból már majdnem húsz holdnyi .termőre is for­dult. Úgy tervezi a gazdaság vezetősége, hogy a következő években hat-hétszáz holdra nö­velik a gyümölcs-erdő terüle­tét Kiskorpád és Jákó község határában, a Kaposvár—So- mogyszob vasútvonal mentén. A korszerű gyümölcsterme­lés megteremtése érdekében még ebben az esztendőben negyven holdnyi területen — elsőnek a megyében — megva­lósítják az öntözéses gyümölcs­termesztést, amelyhez a kis­korpád! halastó szolgáltatja majd a szükséges vizet. Az ez­zel kapcsolatos vizsgálatokat a szakemberek már be is fejez­ték és rövidesen eldöntik, hogy csőrendszerű, vagy pedig ba­rázdás öntözéses művelés len­ne-e célravezetőbb. A számítá­sok szerint az öntözéses műve­lésre fordított beruházás a többlettermésből négy-öt év alatt megtérülne. A gazdaság távlati tervében szerepel még az is, hogy negy­ven hold öntözéses gyümölcste­rületen szerzett tapasztalatok alapján évről évre növelik majd az öntözéses gyümölcs­terület nagyságát. Nagyatádon, Balatonlellén és Siófokon létesítenek rózsa­kerteket. A különböző országokból kapott rózsatöveket elültetik és ellátják több nyelvű fel­irattal : honnan érkezett, kik küldték. Bulgáriából már ér­kezett száz rózsatő, Romániá­ból pedig 300 gyönyörűen ki­nyílott piros rózsa De jelez­ték, hogy küldenek a Saar-vi- dékről, a Szovjetunióból is. A Szovjetunió á rózsatöveket csak ősszel küldi, de a moszk­vai botanikus kert már jelez- I te, hogy a rózsakertek dí- I szítésére küld különböző dísz­növényeket is. Az NDK-ból pedig szinte naponta hoz a posta évelő növényeket, me­lyekkel ugyancsak a béke ró­zsakerteket díszítik. Nőtt az olvasók száma (Tudósítónktól.) Az elmúlt héten ért Csur­góra a Megyei Könyvtár ván­dorkiállítása, amely a Tanács- köztársaság történetét szem­lélteti könyvekkel, újságokkal, fényképekkel, iratokkal. A járási könyvtár a kiállítást a járási művelődési házban he­lyezte el, kibővítve helyi jel­legű dokumentumokkal. Far­kas János elvtársról jónéhány fényképet, akkori takarékbe­tétkönyvet állították ki, to­vábbá a gimnázium könyv­tárából a'korabeli Vörös Új­ság és Somogyvármegye Csur­góval foglalkozó számait is közszemlére tették. Az ízlé­sesen berendezett helyiséget nagy számmal látogatták a dolgozók. A munkásőrség tag­jai csoportosan jöttek el. A kiállítás Csurgóról Iharos- berénybe került, az ottani művelődési házba. A kiállítás óta lényegesen megnőtt az érdeklődés a Ta­nácsköztársasággal kapcsolatos könyvek iránt. Főleg Illés Bé­la: Ég a Tisza, Sándor Kál­mán: Szégyenfa, Szentiványi: A völgy emberei című köny­veket viszik olvasni a dolgozók legszívesebben. RÁDIÓFELVÉTEL NAGYATÁDON A nagyatádi gimnázium ka­marakórusa iskolánk eddigi életéiben páratlan feladatot vállalt: próbaénefclést a Ma­gyar Rádió számára. Nádas nehéz, de vidám óra múltán szalagon volt a kamarakórus hat legszebb száma: reneszánsz és barokk kórusmüvek négy-öt szólamra. A rádió rrwnkatár­Katalin, zenei rendező időben ! sai becsülték a kis vidéki gim­jelezte a felvétel napját, s a kórus nagy energiával készült, hogy helytállhasson. A megje­lölt időpontban befutott a vá­gókocsi. A szakemberek azon­nal meghallgatták a kórust, s néhány tanácsot adtak Kallós Károlynák. a kórus vezetőjé­nek. Másnap megtörtént a fel­vétel Fodor Zsigmond, a fel­vétel művészeti vezetője mun­ka közben is útmutató meg­jegyzésekkel segítette a kórust in vezetőjét Néhány feszülten názáum kulturális eredményeit, s a nehéz munka után velünk együtt őrülteik a kórusművek visszahallgatásakor. A felvétel baráti beszélgetéssel ért véget. Bár 8 tonnás, műszerekkel zsúfolt kocsijuk majdnem bentragadt a kapualjban, még­is megígérték, hogy máskor is szívesem jönnek. Mi is szívesen látjuk a "rádiósokat-*! Kiss Ferencné, tanár, nagyatádi gimnázium. Ulan-Bator népe nagygyűlésen köszöntötte a magyar párt- és kormánykiiidöttséget Ulan-Bator (MTI). A Mongol Népköztársaságban vendéges­kedő magyar párt- és kor­mányküldöttség pénteken dél­előtt az Ulan-Bator-i sportpa- iotába látogatott el, ahol á fő­város sportolói bemutatót ren­deztek tiszteletükre, majd a iegjobb mongol birkózók mér­kőztek. A küldöttség ezután látoga­tást tett a Mongol Állami Mú­zeumban. Délután a miniszter- tanács palotájában került sor a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tár­gyalásairól kiadott közös nyi­latkozat aláírására. A nyilatko­zatot mongol részről J. Ceden- bal, magyar részről dr. Mün- ndch Ferenc írta alá. Késő délután az építők házá­ban gyűltek össze Ulan-Bator dolgozói, hogy köszöntsék a magyar párt- és kormánykül­döttséget. A magyar és a mon­gol himnusz, a főváros dolgo­zóinak üdvözlő szavai után J. Cedenbal, majd dr. Münnich Ferenc mondott beszédet. J. Cedenbal beszédében a magyar népnek az utóbbi két esztendőben elért sikereiről szólőtt, s lelkes szavakkal mél­tatta az aláírt közös nyilatko­zatot és a gazdasági, valamint az egészségügyi egyezményt, amelyek a két nép testvéri ba­rátságának bizonyítékai. A mongol nép — mondot­ta — úgy véli, hogy a Szovjetunióval, Kínával, Magyarországgal és a töb­bi szocialista országgal va­ló barátsága képezi jövő felemelkedésének alapját. Mint a szemünk fényét fogjuk védeni és ápolni ezt a barátsá­got, egységet, és örökké hűek maradunk a proletár nemzet­köziséghez. Dr. Münnich Ferenc a ma­gyar dolgozók testvéri üdvöz­letét tolmácsolta a mongol fő­város dolgozóinak, majd a ma­gyar dolgozók munkájának eredményeiről számolt be. Igyekszünk becsülettel tel­jesíteni kötelességünket a szocialista építésben és meghálálni az együttérzést és bizalmat, amelyet 1956- ban, a nehéz órákban az egész szocialista tábor ré­széről érbztünk — mondotta. — Barátságunkat, a mongol és a magyar nép barátságát ezer és ezer élő kapcsolat erőr siti. Az első és legfontosabb az, hogy szocialista rendszert épí­tünk mindkét országban a szo­cialista tábor tagjaiként, és eb­ben mindkét népet, mindkét nép. pártját a marxizmus—le- ninizmus tanításai vezetik. Befejezésül a szocialista tá­bor erősítésének fontosságáról szólt, majd éltette a szocialis­ta országok népeinek megbont­hatatlan barátságát: Pénteken este J. Cedenbal fogadást adott a magyar ven­dégek tiszteletére. A fogadá­son J. Cedenbal és dr. Mün- nioh Ferenc mondott pohárkö­szöntőt. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozata Ulan-Bator (MTI). A Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának és a Mon­gol Népköztársaság kormányá­nak meghívására 1959. április 13. és 18. között baráti látoga­tást tett a Mongol Népköztár­saságban a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Nép- köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormányának kül­döttsége. A küldöttség vezető­je dr. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A magyar párt- és kormány­küldöttség meggyőződött a Mongol Népköztársaságnak a népgazdaság és a kultúra fej­lesztésében elért sikereiről. Szívélyesen elbeszélgetett munkásokkal, mezőgazdasági és szövetkezeti tagokkal, ta­lálkozott társadalmi szerveze­tek és kulturális intézmények képviselőivel. A Mongol Népköztársaság dolgozói mindenütt őszinte ba­rátsággal és mélységes rokon- szenvvel fogadták a magyar küldöttséget. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége tárgyalásokat folytatott a Mongol Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségével, melynek vezetője Jumzsagijn Cedenbal. a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mon­gol Népköztársaság miniszter- elnöke. A szívélyes baráti légkörben lefolyt tárgyalások arról ta­núskodnak, hogy a küldöttsé­gek valamennyi megvitatott kérdésben azonos nézetet val­lanak. Tizenhat központi majort jelöltek ki eddig Somogybán Az FM tervező vállalat szakembereiből, valamint az érdekelt szervek — tűzoltóság, közegészségügy, megyei, járá­si tanács mezőgazdasági osz­tálya és a helyi tanács, ter­melőszövetkezet — képviselői­ből álló központi major ki­jelölő bizottság már több mint egy hete működik Somogybán. Azokban a községekben, ahol a közös gazdaságok nagy­arányú felfejlődése szükséges­sé tette a központi major létesítését, körültekintő mun­ka után kijelölik a szövetkezet gazdasági központját Eddig tizenhat ilyen major kijelölé­se történt meg a megyében, többek között Igái, Somogy- szil, Memye, Kutas, Szabás, Iharos és még más községek­ben. A bizottság döntése után a helyszínen átadja a mun­kahelyet a kivitelező vállalat­nak. Már több helyen meg­kezdődött az építkezés és még tíz központi major helyét kell megállapítani. Ezeken a he­lyeken összesen huszonhat ötvenkettő-, és hatszáz száz férőhelyes tehénistálló épül mintegy huszonhárommillió forintos; állami támogatással. A férőhelyek növelését,' a falvakban levő nagyobb is­tállók átalakítását tizen­öt millió forinttal támogatja az állam: Ezeket az építkezé­seket a termelőszövetkezetek saját építő brigádjai végzik. Göllében ily módon több mint négyszáz férőhelyet létesítettek a közösbe vitt állatok szá­mára: Az FM. Mezőgazdasági Tervező Vállalat majorhely kijelölő bizottsága Szabás tsz-községben dolgozik. A tanácselnökkel és a tsz elnökével közösen jelölik ki a szövetkezet új majorján nak helyét. I. A küldöttségek megelég'VAs­sel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság meg­bonthatatlan barátsága és szo­ros együttműködése a proletár internacionalizmus elvein nyugszik és a Budapesten 1957 szeptemberében aláírt magyar —mongol közös nyilatkozat szellemében sikeresen fejlődik. A két ország testvéri kap­csolatainak fejlődése teljesen megfelel népeik érdekeinek, elősegíti a szocializmus építé­sét és a szocialista tábor ere­jének, egységének növekedé­sét. A két ország szakadatla­nul szélesedő baráti együtt­működésének szemléletes pél­dája, hogy a Magyar Népköz- társaság testvéri segítséget ad Mongólia népgazdaságának és kultúrájának fejlesztéséhez. A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a tár­gyalásokon köszönetét fejezte ki a magyar népnek, kormá­nyának és a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak. A párt- és kormányküldött­ségek részletesen megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság baráti együttműködésének fejleszté­sét és elmélyítését, több gya­korlati intézkedést határoztak el ezen a területen, egyezmé­nyeket írtak alá a Magyar Népköztársaság által a Mon­gol Népköztársaságnak az ipar és mezőgazdaság fejlesztésé­hez adandó hitelről és segít­ségről. Aláírták a küldöttsé­gek a két ország egészségügyi együttműködéséről szóló egyezményt is — állapítja meg többek között a közös nyilatkozat IL A tárgyalásokon a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttségei tájékoztatták egymást pártjaik tevékenysé­géről, a szocializmus építésé­ben szerzett tapasztalataikról és megvitatták a nemzetközi munkásmozgalom egyes kér­déseit A Mongol Népi Forradalmi Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői meg­(Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents