Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-15 / 87. szám
A Magyar-Alpok vidéke Szép, hangzatos név. Ezzel a Hévvel Illetjük a magyar tájak közül Kőszeg és Sopron környékét. A név földtani okra vezethető vissza. Az Itt levő ősi kristályos rögök — a Magyar-masszívum felszínen maradt rögei — teremtik meg a kapcsolatot a Keleti-Alpok kristályos tömegeivel. Tehát az Alpok közelsége, a szubalpini éghajlat biztosítják ennek a tájnak ezt az előkelő nevet. Bár ha arra gondolunk, hogy a dánok alig 200 méteres »hegyeiket« Dán-Alpoknak nevezik, akkor nincs szégyellni valónk, ha mi a 800 méter körüli hegyvidékünket Alpoknak nevezzük. Fenyőborította magas hegyek, tölgy-, bükk és gesztenyeerdők övezte dombvidékek, szőlőtermő hegyoldalak, felszint barázdáló, csörgedező patakok, vadvirágos erdei rétek, sok friss vizű forrás váltakozása jellemzi e tájat. Ebben a gyönyörű, erdő- és hegykoszorúzta környezetben, a völgyben kis folyók mellett (Ikva és Gyöngyös) helyezkedik el hazánk két jellegzetes városa: Sopron és Kőszeg. Mindkét névnek különleges zengése van. Mindkét városhoz a magyar történelem szebbnél szebb emlékei fűződnek. SOPRON Ez a város ősi ékszerdoboz, élő műemlék. Csúcsíves templomai, reneszánsz stílusú lakóházai és a barokk empire stílusú épületek mind-mind úgy tekinthetők, mint egy élő történelemkönyv lapjai, amelyekből sokkal könnyebb olvasni, mert ezek élő valóságok. Büszkék is városukra a soproniak. Hűen őrzik őseik hagyományait. 2300 éves múltra tekint vissza a város. Sopron környéke már a kelta időben lakott hely, a rómaiak idején fontos állomás — Scarabantia — Itália és Bécs között. A honfoglalás idején magyar törzsek telepedtek itt le. Ma Sopronnak minden háza történelmi múltunk egy-egy dicső szakaszáról beszél. A Storno-ház, ahol Mátyás király hajolt az ostromlott Bécs térképe fölé; a Fehértó Szállodában a költő-hadvezér szállt meg, a Hosszú soron pedig Petőfi diáktanyája idézi a történelmi levegőt, míg a Petőfi tér 3. számú ház a 9 éves Liszt Ferenc első nyilvános hangversenyének helye. Sopron magyar volt, csak a török időkben németesedett el. Sopron annak köszönhette fejlődését és szerepét a múltban, hogy kedvező fekvése révén kapocs volt Bécs és a Kisalföld között. Kapu helyzetét még jobban hangsúlyozta a Fertő tó mint forgalmi akadály, és Így a forgalmat a város felé irányította. Ma is jelentős a város fejlődése. Milyen is a város? Maga a város szerkezetileg két részből áll: a tojásdad alakú belvárosból és az e mag körüli modern, emeletes építkezésű városnegyedből, a Lővé- rek vidékének villaszerű építkezéseiből és az Ikva parti al- földies, kisvárosias lakónegyedekből. Az »Ö«-város és az utóbbi között teljes az egybe- simulás, erről meggyőződhetünk a Széchenyi tér esetében. Mit érdemes megnézni az utazónak, ha Sopronba kerül? Elsősorban az érdekességeket. A kis üzletházat a Lenin körúton. Ez hazánk egyik legkisebb háza; mérete 1 Va*2 méter; a város alatt húzódó befedett falakat; a csupaárnyék szűk utcákat, a bujócska utcákkal (átjáróházakkal); a múzeumi zöld kőt, amely Sopron hajdani jelképe; a 64 m magas sisakos vártoronyt. Innét jelezte a középkorban az őr, ha valaki közeledett a városhoz és az esetleges tüzet. Ha áttekintő képet akarunk nyerni Sopronról, akkor legjobb, ha megtekintjük három múzeumát, a »Liszt Ferenc« múzeumot, az ipari és a bányász múzeumot. Feltétlenül szükséges ez, mert más város megismeréséhez elegendő egy-' két nap, de Sopronnak hetek kellenek. Ráillik az a szólásmondás, hogy Sopronnal úgy vagyunk, mint a klasszikus zenével, akárhányszor halljuk (illetve itt látjuk), mindig új, ismeretlen részeket fedezünk fel. Sopron elkerülte a török idők pusztításait, s igy minden kor emlékét megőrizte. Sajnos, a II. Világháború alatt sok értéke elpusztult. 1944-ben és 1954-ben szörnyű bombázás elpusztította lakóházainak 13 százalékát, és súlyosan megrongálta 10 százalékát. Miből él ma a város? A hajdani földművelő és bortermelő város képe megváltozott, bár még ma is sok az őstermelő — poncihter. — Jelentős a bortermelés (kékfrankos), ebből sokat szállítanak Svájcba. Ma a lakosság jelentős része iparból él. 21 üzeme van. Gyárai közül jelentős a pamut- és gyapjúfeldolgozó, a varrótű- és szőrgyár. Iskolaváros: Erdészeti Egyeteme, középiskolái híresek. A lakosság igen jelentős hányadának biztosítja megélhetését az idegenforgalom. Maga Sopron város, tüzes borai, a hires soproni húsok, a Lővérek szelíd dombjai, lakóinak vendégszeretete vonzották az idegeneket. Sopron a »magyar Salzburg«. KŐSZEG Sopron szerényebb mása. A békés csend városa. Három oldalról hegyek és erdők övezik. A Gyöngyös folyó mellett, a kőszegi hegység lábánál épült Hajdan várral erősített vásárhely. Ma csendes, de hangulatos határmenti kisváros. Szombathely közelsége (18 km) bizonyos mértékben akadályozója fejlődésének, Fekvése, ózondús levegője révén nyaralóváros volt. Ma jelentős ipara is van: nemez-, posztó- és ágyterítőgyára. Kőszeg története 1532-vel függ össze. Abban az évben Szulejmán szultán elhatározta, hogy elfoglalja Bécset, de Kőszeg vára feltartóztatta a török sereget. 25 napig állta az ostromot. Ekkor úgy határozott Ibrahim basa, az ostromlók parancsnoka, ha déli 12 óráig nem tudja bevenni a várat, akkor Allah akaratára elvonul. Miután Jurísich Miklós, a vár védőinek parancsnoka erről értesült, hogy a vár megfogyatkozott védőit kímélje, 11 orakor meghozatta a harangokat. A török pedig azt gondolta, hogy 12 óra van, abbahagyta az ostromot, és elvonult a vár alól. Ennek emlékére szólalnak meg ma is mindennap 11 órakor a harangok Kőszegen. A harc ideje alatt elpusztult a város, maga a négyszögletes vár sem a régi, hanem az 1777. évi tűzvész után épült. A későbbi pusztítások elkerülték a várost. A második világháború ideién a szovjet csapatok gyors előnyomulása következtében nem volt Idejük a németeknek védelemre berendezkedni, így Kőszeg sértetlen maradt — csupán Szőrgyára égett le. Sopron, Kőszeg él. Becsüljük őket, mert míg más népeknek talán egész sor ilyen régi, nagy kultúrájú városa van, nekünk alig egy-kettő. Miklós Endre, gimn. tanár. 300 év alatt egy másodpercet siet.. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizikai intézeté- nek egyik laboratóriumában három egyforma készülék áll: molekuláris generátorok. Ezekben a készülékekben ammóniák molekulák rádióhullámokat sugároznak ki. Ha a villanyórát nem váltóáramú vezeték működteti, hanem ez az újfajta generátor, akkor háromszáz év alatt legfeljebb egy másodpercet késik vagy siet. A molekuláris generátorok felhasználásával szervezik meg a jövőben a pontosidő-szoligá- latot; segítségükkel pontosabbá lehet tenni a rádiónavigációt ; javítaná lehet a rádióállomások munkáját; új, tökéletesebb alapot lehet teremteni a fizikai és műszaki mérésekhez. A molekuláris generátorok tökéletesítése után a tudósok ilyen készülékeket fognak elhelyezni a szputnyikok- ban, és ezekkel ellenőrzik azt az elméletet, hogy az idő előrehaladása összefüggésben van a mozgás sebességével. Penicillin helyett — vörös bor Az alkoholizmus tanulmányozására alakult francia bizottság 223 oldalas beszámolót terjesztett Debré francia miniszterelnök elé. A beszámolóban többek között megállapítják, hogy a bor igen hatásos baktériumölő, amely felveszi a versenyt a penicillinnel is. A bordeaux-i (híres bortermő vidék!) egyetem orvosa fakultásának egyik tanára bebizonyította, hogy a bor sokféle vírust és baktériumot, így pl. a tífusz és a staphylococcus bacilusát pusztítja. Állítása szerint egy laboratóriumi kísérlet bebizonyította, hogy két köbcenti vörös bor tizenöt perc alatt kétezer staphylococcust tett ártalmatlanná. Húsz köbcenti bordeaux-i vörös bor nyolcvan köbcenti vízben oldva állítólag megfelelne öt egység egy köbcentis penicillin- oldat baktériumölő hatásának. Első fényképek a Nap egesz felületéről Március 13-án a White Sandsből kilőtt »Aérobée H 1« raikéta spéktogrófot vitt magával, amely 197 km-es magasságban lefényképezte a Nap egész felületét. A fényképek nagy, oszlopformájú fehér foltokat mutatnak, melyeket a szakértők 1600 km magasnak ítélnek: becslésük szerint Igen magas hőfokon izzó hidrogénből állanak. ÉKESSZÓLÖ STATISZTIKA Szibéria a hétéves terv utolsó élében több villamos energiát fog termelni, mint bármelyik európai kapitalista ország. * * « A Szovjetunióban minden percben egy autó készül el. A szovjet ipar évente több mint félmillió autót gyárt. A Szovjetunió az egyik legnagyobb gépexportőr. 1928- ban a szovjet állam 2500 traktort vásárolt külföldről. 1957-ben viszont körülbelül 7000 traktort és több mint 35 000 autót exportált más országokba. A magnyltogorszki kombinát egymaga több nyers- vasat, acélt és hengerelt árut termel, mint az egész cári Oroszország 1912-ban. A Szovjetunióban o hétéves terv folyamon annyi ipari terméket fognak előállítani, amennyit a szovjet hatalom egész fennállása alatt összesen termeltek. A Szovjetunióban a munka termelékenységének egy- egy százalékos emelkedése több mint 150 ezer újabb munkás beállításával jár. A California! egyetem egyik professzora »A munkatermelékenység a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban« című könyvében kénytelen beismerni, hogy az ipari munkatermelékenység növekedésének ütemét tekintve a Szovjetunió háromszor olyan gyorsan halad előre, mint az Egyesült Államok. * * * A Szovjetunió az előállított gyapjú és len méteráru mennyiségét tekintve már most első helyen all a világon. A hétéves terv folyamán a textilféleségek termelése még 1,4-szeresére fog emelkedni. Üzembe helyezik a kamasini textilkombinátot, Európa legnagyobb ilyen jellegű üzemét, amely 1965-ben naponta körülbelül 1 millió méter textilt fog termelni. Termelési kapacitása azonos lesz Ivanovo város, a szovjet textilipar legrégibb központja összes üzemeinek jelenlegi kapacitásával. * * * A búzatermelés volumenét tekintve a Szovjetunió már most több mint kétszeresen túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A hétéves terv végére egyedül az OSZSZSZK csaknem ennyi gabonafélét fog termelni, mint ameny- nvit most az egész Szovjetunió termel. Az egész ország gabonatermelése 1965-re eléri a 10—11 milliárd pudot * * * A szovjet népgazdaságban mintegy hét és félmillió főiskolai és szakosított középiskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Az angol »Fehér könyv« adatai szerint az Egyesült Államokban úgy tervezik, hogy 1964- ben egy év alatt 43 ezer mérnököt képeznek. A szovjet főiskolákon 1964-ben több mint 100 ezer mérnök fogja befejezni tanulmányait. * * * A cári Oroszországban minden 10 ezer emberre jutott egy orvos, a Szovjetunióban jelenleg 18 orvos jut ennyi lakosra. A hétéves terv végére minden 460 emberre jut majd egy orvos. Szovjet Tádzsikisztán a 10 ezer lakosra jutó orvosok számát tekintve utolérte Angliát, és maga mögött hagyott olyan keleti országokat, mint Irán, Törökország és Pakisztán. A Szovjetunióban 1957- ben minden ezer lakosra számítva 10,6, az Egyesült Államokban 6,7, Angliában 5,9 lakás épült. A hétéves terv végére a szovjet városok és munkástelepek lakásállománya 1,6-szorosára növekszik. A hétéves terv folyamán csupán Moszkvában mintegy 20 millió négyzetméter új lakóterületet adnak át rendeltetésének — ennyi lakásból csaknem két forradalom előtti Moszkva kitelA Szovjetunióban 1965-ig a társadalombiztosításra fordított állami kiadás körülbelül 360 milliárd rubelre emelkedik, amelyből egy dolgozóra évente 3800 rubel jut. Az állam ezenkívül egy dolgozóra számítva évente több mint 800 rubelt fog költeni lakások, iskolák, kulturális és egészségügyi intézmények építésére. Ez azt jelenti, hogy a szovjet társadalom minden dolgozója havonta 383 rubel értékű ingyenes szolgáltatásban részesül. VIHAR VOLT MA A JUPITEREN... Ezt a mondatot nem fantasztikus regényből idéztük. A tudósok a Jupiter bolygóról gyakran vesznek olyan jeleket, amelyek bizonyítják, hogy atmoszférájában intenzív elektromos kisülések történnek. Ennek megállapítását a rádióasztronómia tette lehetővé. Ennek köszönhető, hogy ma már »le lehet tapogatni« a Hold felületét is. A világűrből érkező gyenge rádiósugarak felfogására hatalmas antennákat — rádió- teleszkópokat — szerkesztettek, amelyeknek csészéi 76 méter átmérőjűek is lehetnek. Tervbe vették egy 180 méter átmérőjű tükör készítését is. A tükör méreteit azonban nem lehet a végtelenségig növelni: az anyag szilárdsága határokat szab. A pulkovói obszervatóriumban Sz. E. Haj kin professzor vezetésével különleges formájú rádió-teleszkópot készítettek, amely egy óriási csészéből kivágott szalaghoz hasonlít. A szalag azonban nem egybefüggő, hanem mozgatható támasztékokra helyezett, lapos lemezekből van összeszerelve. A lemezek áthelyezésével lényegesen változtatni lehet az egész szalag beállítását, miáltal az égbolt különböző részei felé irányítható. Ennek a konstrukciónak a szilárdsága lehetővé teszi rendkívül nagyméretű rádió-teleszkópok építését, amelyekkel a világmindenség eddig elérhetetlenül messze fekvő részeibe is bepillanthatunk. Épül az első mongol csillagvizsgáló Ulan Bator közelében épül az első mongol csillagvizsgáló. Az új tudományos állomást a legkorszerűbb műszerekkel és berendezésekkel látják el. A csillagvizsgáló mellett központi földrengésjelző állomás is működik majd. A csillagvizsgálót 1961-ben, a mongol népi forradalom 40. évfordulója alkalmából helyezik üzembe. MILYEN MAGAS AZ IONOSZFÉRA? A hailai Technológia Intézetben olyan kutatólaboratórium épül, ahol vizsgálatokat fognak folytatni a Földet körülvevő ionoszféra tanulmányozására. Az ionoszférát vizsgáló műszer a fény sebességével impulzusokat bocsát ki, melyek az ionoszférába jutva onnan visszaverődnek. A kutatóállomás kibocsátástól a jelzések visszaverődéséig terjedő időből igyekszik megállapítani az ionoszféra folyton változó kiterjedését. Az így szerzett adatok a rádiózás szempontjából igen értékesek, tekintettel arra, hogy az ionoszféra mint relé-állomás működik a rádióhullámok visszaverésében. RÁDAI ÖDÖN: Halak között — a tenger tükre alatt A klasszikus ifjúsági irodalom — Verne, Jókai vagy Twain — históriáit mar régen elfeledte minden felnőtt, amikor még pontosan élnek emlékében azok a sóhajtások, melyekkel a regényhősök kalandjait kísérte. Valahogy igy hangzottak ezek a sóhajok: »Ha én egyszer olyan vidéken járhatnék, repülhetnék, hajózhatnék, ahol még más nem járt előttem! Milyen jó lenne soha más által nem látott lényeket megismerni, bemerészkedni a természet olyan rejtett zugaiba, ahol még ember nem pillantott körül mindig újra- szomjas tekintetével/« A józan, szürke hétköznapok hamarosan elfújják ezeket a lángokat, csak a parázs marad izzón az emberi lélek legmélyén. Sok ezer ember közül egy-egy azonban mindig akad, aki nem szabadul sohasem ettől a varázslattól; aki nem nyugszik, míg végre eljut odáig, hogy megdörzsöli a szemét: nem álmodik-e ? Ezeket a pillanatokat azonban sok munka, kudarc, sok — látszólag elpocsékolt — idő szokta megelőzni. Hogy érdemes volt-e a sok áldozatot meghozni? Ezt a kérdést legtöbbször megoldja az a tény. hogy az ilyen »megszállottak« egy egész éleire eljegyzik magukat valamely üggyel; nem tudnak többé lemondani arról a felemelő érzésről, amelybe belekóstoltak! Nem szavakba öntve', csak villanásnyi gondolatfoszlányokba sűrítve, nagyjából ezek motoszkáltak bennem, amikor az arcomra illesztett búvárszemüveggel, gumiuszonyokkal, légzőkészülékkel és vízmentes fényképezőgépemmel, búvárkéssel, ólomövvel felszerelkezve az első »tiszteletkört« úsztam a Jónl-tenger való- színűtlenül kék vízében. Körülöttem ember soha nem látta víz alatti világ: bizarr sziklák, méltóságteljesen tovaúszó halrajok, alattam egy ismeretlen »madártávlatból-« látott terep — a tengerfenék —, valahol felettem a higanytükörhöz hasonló vízfelszín; magam pedig súlytalanul lebegtem valami kékesi pld színű közegben — vagy talán az álom vizén? De hiszen megfigyelni, gyűjteni, fényképezni, filmezni jöttünk ide! Ez volt a második gondolatom, és nyomban hozzáláttam a dologhoz. Lázas munka következett az első pillanatok után, munka, melynek gyümölcse lett! Mégis nehéz lenne eldönteni: a jól végzett munka öröme vagy a felfedezés, a megismerés lenyűgöző élménye jelent-e maradandóbb értéket. (Részlet a szerzőnek »Akvárium és terrárium« című íolyőíratban megjelent cikkéből. Hogy mit ét hogyan látott, azt elmondja pénteken este az Iparosszékházban tartandó vetített-kepe* előadásáé^
