Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

Szerda, 1359. április 15. SOMOGYI NÉPLAP ZOLIKA Zolika beállít egy rossz, itt- ott mázas lábassal. — Kérek egy kanalat meg parazsat. Nagyanyja megdöbben. — Minek neked parázs? Nem mondtam eleget, gyufával, tűz­zel játszani nem szabad? — Én nem játszom, kell a putnyikba. — A nagymama lábából ki­megy minden erő, és a kályhát nézegeti, mint lehetne az ajta­ját a tetejére szerelni és el­látni biztonsági zárral, mert mi lesz, ha egyszer észrevétle­nül, szputnyik-őrületében ki­szedi a parazsat? Gondolja, itt már semmi sem használ, csak a felvilágosítás. — Hogy száll fel a parázs­tól a szputnyik? — Beleteszem a parazsat, az­tán a lyukon a kanállal vizet eresztek rá. — Ettől nem száll fel a szputnyikod. Zolika szeme megkereke­dik ekkora tudománytalanság hallatán. — És a mozdony? Ugye hogy tele van parázzsal, s Bogláron mindig vizet eresztenek rá, az­tán ugye hogy fut tőle? * * * A szputnyik-láz ragadós. A ragály átterjedt a szomszédba, ahol a kutyaól előtt Lali há­rom paradicsomos üvegbe fújja rettentő igyekezettel a levegőt, és a művelet után bedugja őket kukoricacsutkával. Zolika a dróthálóba kapasz­kodik, úgy nézi, miközben ki­cserélik tapasztalataikat a szputnyihkal kapcsolatosan. Nagyon tetszik neki ez, de nem találja egészen jónak, mert benyargal hozzám. — Fejlessz nekem hidrogént, mint a kémia órán, — Minek az neked? — Üvegekbe töltöm, és fel­repül tőle a putnyik. — De a hidrogén kiszáll az üvegből. — Akkor kérek dugót is. — De a parázstól felrobban a hidrogén! Pillanatokig elgondolkozik, a megfeszített szellemi munkától kipirult az arca, de dicséretére legyen mondva, játszva meg­oldja ezt a nehéz csomót is. — A parázs belül lesz, a gázt kívül rákötözöm és kész. pírspárga mind megtalálható a gombolyagban ékes csomó­zással. — Hát ez meg mire való? — veszi elő a nagyanyja. — Szép dolog, mondhatom, még a ci­pőkből is kiszedted a pertu­két, kérés nélkül, szégyellheted magad! Zolika szeme könnyes lesz, és hosszú pillái kifényesedve repdesnek: — Sok spárga kell nekem. — De minek? A gyerek végképp elkesere­dik környezete közönyösségén és érthetetlenségén. — Hát ha magasra repül a putnyik, mivel húzom, vissza, ha nines elég spárgám? * * * Zolika semmiből sem akar kimaradni, mert ezt mondja: — Lépjünk be a tsz-be. — Nem lehet — mondom én. — Miért nem? — csodálko­zik rám nagy szemével —, év nagyon, szeretném, ha belép­nénk. — Csacsi vagy, nekünk nincs földünk. Gondolkozás nélkül és lel­kendezve vágja rá. — Hát vegyünk! RIPPL-RÓNAI MÚZEUM JKeÁgip(L^9jp-kijáJJitcÍ9 A tavaly elhunyt Kossuth- szobrocskák és a falakat kö- díjas szobrászművész alkotá- rülvevő rajzok tanulmányozá­saiból rendezett kiállítást a sára. A Száz rajz bevezetőjében — melyből a kiállítás is rajz­anyagát meríti — így ír a művész: »A rajzok csak jel­zések, futó vonalak, mint a gyorsírás. A rajznak testvére a dombormű. A domborműnek a álla­nak egymáshoz. Egyik a má­sikat táplálja*. Valóban, a kaposvári múzeum. A meg­nyitás előtti napon, szombat este — a TIT-tel közösen — előbb dr. László Gyula egyetemi tanár előadásával szándékozták bevezetni a kö­zönséget Medgyessy művésze­tébe, hogy ezáltal könnyebbé: szobor. Szorosan közel váljék törekvéseinek, monda­nivalójának megértése. A kitűnő előadás remekül szobrász Medgyessy nagyon érzékeltette a nagy_ mester jói tudott rajzolni. Vázlatai művészetét; egyszerűen, de ki- sokszor már előre sejtetni en- válóan mutatott rá a Med- gedik a kész szobrot. Nem gyessy életműre, a Medgyessy- j mintha úgy mintázta volna szobrok tulajdonságaira (anyag- meg azokat, amint a rajz je- szerűség, felület, mozgás lezte, hanem mert kompozí- stb.), szóval sikeresen oldhatta dójukban, tömörségükben volna meg feladatát, ha ez szinte kiemelkednek a papír- egyedül az előadótól függ, ról, s több dimenzióban en- azonban alig negyvenen hall- gedik' láttatni magukat. A gatták meg László Gyula elő- mozgástanulmányok, akár ál­adását. latrajzok, akár aktok, mindig többet mutatnak, mint amit várhatnánk. Medgyessy, a szobrász e kiállítás jellegénél fogva inkább mint rajzművész és kisplasztikus mutatkozott A magánépítkezések tervezéséről Az Építésügyi Minisztérium hivatalos közlönyéneik, az Épí­tésügyi Értesítőnek 14. száma a nem közületi építkezések ter­vezésének kérdéseiről elvi ál­lásfoglalást közöl. Megállapítja egyebek között, hogy az orszá­gos tervezői névjegyzékben felvett tervezők statikai, épü­letgépészeti és belső építésze­ti munkák elvégzésébe szak­mérnököt is bevonhatnak. E résztervekért azonban minden esetben a főtervező felelős. Az építési engedély iránti kére­lemhez csatolt terveken azért csak az OTN-ben szereplő fe­lelős tervező neve, lakhelye, képesítése, továbbá az OTN- ben kapott sorszáma tünteten­dő fel. Ha meglévő épületen olyan épületgépészeti, belső építésze­ti tervezést végeznek, amely építéssel vagy szerkezeti vál­toztatással nem jár, a terve­zést az OTN-be fel nem vett' szakmérnök is elvégezheti. Az OTN-be fel nem vett szak­mérnök szerkezeti változtatás­sal járó munkát még saját in­gatlanán sem végezhet. Másnap a múzeumi »premier« szokásos közönsége talán ki­vétel nélkül megjelent. Ismét László professzor mondott né­hány gondolatot a művészetről általában és Medgyessy művé- be a kaposvári közönségnek, szetéről, azután szétszéledt a , Ez nem olyan nagy hiba, mi- Mihályi Margit tömeg az apró terrakotta , vei így is lenyűgöző hatást vált ki. A szobrászt inkább csak a szombati előadáson ismertük meg. A kiállított kisplasztikák — kevés kivétellel — nem jel­lemezhették az. igazi Med- gyessyt éppen azokkal a tulaj­donságokkal, melyek fémjelzik nevét. Az egy az egyhez másolt táncosnő igen, abban érezni erőt, dinamikát, mozgást, azon lehet tanulmányozni a szer­kesztést. Az anyagot már ezen sem. A pici akt szobrok, sír­emlék, stb. láttán arra gon­dol csak az ember, milyen jó volna a szoborral eredetiben, nagyban, kőben, bronzban ta­lálkozni. László professzor ar­ról beszélt, hogy a Medgyes- sy-szobrókat gondolatban bár­mekkorára felnagyíthatjuk, Iparjcgosítványos, képesített ácsmester, a tevékenységi kö­Azt hisszük, hogy a szput- nyikláz hanyatlik, mert most spárga-szenvedély van kitörő­ben; a boltban, csak spárgát akar vásároltatni, és állandóan könyörög, míg végre kifogy a ház mindennemű és rangú spárgákból, és akkor a nagy­anyja észreveszi, hogy a hon­leány-pamut, amelyből szabad idejében horgol, alaposan meg- dézsmálódott. Nagymama ré mülten megállapítja. * A mellvédnek dől­ve nézték, hogyan pőiből hiányzanak a pertlik. \ borit ja le ködfátylát Ez már sok nekünk. Elő kell\a tavaszi alkony. A hozza az összegyűjtögetett t fények párával vias- spárgakincseket, akkor vesz-í kodtak, a fiú — nát- szük észre, hogy az összes ♦ hajával, használaton kívüli cipők pert-t - Mennyi lámpa! hje, feketéik, fehérek, bar- } _ szólaU csak. vak, aztam zöld hímzofonál, no}hogy mondjon vala- meg a honleanypamut, vé-tmit Azokra a párok- kony sparga, kocmadzag, pa- |ra gondoUr akiket sé­| tá juk közben csóko- _, , .. , _ „ „ | lózni láttak. Már ak­Ragognmit gyártanék Győrött bosszankodott rébe tartozó fa szerkezetű, fa­vázas pajtáknak, góréknaik, ho- dályaknak stb. az építési enge­délyhez szükséges műszaki ter­veit elkészítheti, megfelelő ké­pesítés híjén azonban az OTN- be sem vehető fel. Ezért ilyen kérelmek el sem fogadhatók. Húszezer forint bruttó értékha­tár alatti feladat tervdoku­mentációit is csak az OTN-be felvett tervező készítheti. Kőművesmester. kőműves­kisiparos, ácsmester és ácskis- iparos saját tevékenységi kö­rén belül' is csak olyan I képesítési személy lehet a fe-I veszít egy sem erejéből, lelős műszaki vezető, aki az! f"z.. valószínűleg igaz, mert a JCúiinijes, kaLand&s líra Dutka Ákos: A nagy kaland Életem egyik régi, ötvenéves adóssága, melynek törlesztésé­vel váltig késlekedem, a Hol­nap városának kiegészítő része, könnyes, kalandos líra. Gyó­nás, őszinte emberi dokumen­tum arról, hogy egy tanulni- vágyó, — bizonytalankodó bi­hari fiú, mennyi tengerentúli megpróbáltatás és csalódás árán tanulja meg igazán, mi is a haza, a magyarság a nép- óceándk egymást őrlő viharzá- sában. Dokumentuma annaík is, hogy ez a bihari fiú azon a ta­vaszon, amikor Ady Endre Párizsból még nem is tört be Dévénynél az új idők dalaival, — ez a bihari fiú is hozott va­lamit Amerikából: egy csomó keserű magyar verset, olyano­kat, amelyekről később maga Ady Endre írta, hogy bennük dalol a születő vagy temető magyar krízis, s valamikor do­kumentumai lesznek a vajúdó időnek. Ez a kis könyv sírás, búcsú a régi háztól, nemcsak az enyémtől, de minden magyaré­Dtrtka Ákos, A nagy kaland című regény írója, töl. Ez a régi ház kedves, de dohos és roskadozó. És elmú­lik, hogy megszülethessen az új. Ennek a hitnek a születését egy bihari polgári fiú világné­zetének kialakulása mond ja el. Azt, hogyan lesz minden ha­ladó emberségnek őszinte ka­tonája. ... mi emberek nem veszhetünk el... Nádass József: Márciusi szél OTN-ben szerepel. Az építési engedélyhez szük­séges helyszínrajz készítése tervezői tevékenységnek szá­mít. ezért csak földmérő mun­kaközösség vagy az OTN-be felvett tervező készítheti. A családi lakóház építési ak­cióik egységesítéséről szóló együttes rendelet egyébként hallatlan dinamikából, a klasz- szikus szerkesztésből követke­zik, hogy felfelé nincsenek mérethez kötve, hiszen az ará­nyok tökéletesek. A Rippl-Rónai Múzeum Medgyessy-kiáWtásának az le­het az elsődleges érdeme, hogy felhívja a figyelmet, ét­vágyat gerjeszt. A közönség módot ad arra, hogy az állami nem annyira látja, mint érzi, szervek, vállalatok magánerő­ből építkező dolgozói tervezé­si munkákra igénybe vehessék munkahelyük azon műszaki munkatársainak segítségét, aikiik az OTN-ben szerepelnek. hogy egy rendkívüli müvész- Szel és rendkívüli művészet­tel van dolga. Első stúdium­nak mindenesetre kitűnő ez így, ahogy van. Fehér Kálmán Uj kötetemben 1957—58-ban írt verseimet találja az olvasó. A vezető ciklus, a hangvétel, a megtalált dallam életem és e nép életének diadalmas tava­szára emlékeztet, arra a ragyo­gó, viharos márciusra, igen, ar­ra, negyven év előtt! Még nem voltam huszonkettő, értsétek meg, huszonkét éves se voltam még, a tűz lobogott bennem, de lángolt az utcakő is, szikrá­zott minden tégla és minden, minden akkor miértünk volt. És ha százszor is hullt utána hamueső és ezer felhő próbál­ta vigasztalanná tenni a ké­sőbbi évtizedeket — márciu­sunk ott bujkált, fénylett a köd mögött — az eltemethetetlent elfelejteni nem lehetett. Erre próbálok figyelmeztetni ezekben a versekben és arra is, hogy mi, emberek, nem veszhetünk el, mégiscsak mi szüljük a világot, ha csikorgó, nyavalygó kínnal is. A mi vé­rünkből csűr ran össze a folyó, amely tengerre viszi a hajót. Az igazságot mondani jöttem a földre, olykor ünnepélyes ódában, máskor csekélyke han­gon, de mindig értetek, ha kell, helyettetek is. Miről beszéljen a költő, ha nem a világról s önmagáról? A világ! Tág e kerek világ, jer velem, tegyük még tága­sabbá! Mindannyiunknak, akik em­berként akarunk élni. Gyújtó útón a csurgói néprajzosok — Istenem, ez a gyerek lapít Ekkor állít be Zolika, és ci-1V€ száját, fájó torkát mondta a tekintete, eleven, nagy bacilus- de a lány ezt nem gombócnak érezte. vette észre. Lelkiis­Talán az arcát — fe- meretlenség lenne KÉZCSÓK kor megismerked-♦ tünk. Emlékszel? De nagy mamlaszl vagy — gondolta a t lány kissé kiábrán-1 dultan, mert nem ♦ kézcsókot várt, és azt i sem, hogy már men-1 } náthája miatt. Minek Ostya-lőttünk isl.p '> — A Győri Keksz- és w>iía-jjS jöttünk ide? gyárban berendezkedtek rago-. kerdezte magától, gumi gyártására. A kísérleti gyártást már megkezdték. A magyar rágógumi — a szak­vélemények szerint minden tekintetben felveszi a ver­senyt a külföldi áruval. Né­hány héten belül megkezdik a gyártást, és teljesen fedezik a hazai szükségletet. A rágó­gumi 3,3 grammos súlyban, íz­egyre jobban lehan­golódva. A lány nem felelt a fiú, megjegyzésére. Kissé banálisnak tar­totta. Inkább csókját várta. A fiú sejtette, hogy mire gondol a lány, de nem tudta, Téses csomagolásban,, sztaniol %mit tegyen. Orrát, dezte fel a legegysze­rűbb megoldást, és arcom, csókolta. A lányban engedni kezdett a várakozás, de még gyengén til­takozott. — Itt ne, sokan vannak, megláthat­nak. Sem itt, sem a szádon — gondolta a fiú, és két kezébe fogva a lány arcát, belenézett csillogó szemébe. — Megfer­tőznélek téged is — tőlem — küszködött ■ magában a fiú. Az­tán hirtelen meg­csókolta a — kezét. És már bele is ka­rolt, gyengéden el­húzta a mellétől Vé­get akart vetni a kí­nos helyzetnek. — Menjünk, leké­sem a vonatot. — S hogy elterelje a lány gondolatait, gyorsan továbbfolytatta: — Most csókoltam meg másodszor a kezed. Először akkor, ami­nek. } — Még jó, hogy a í kézcsókhoz ragasz-} kodsz... — mondta; élesen. | A fiú nagyon sze- í rencsétlennek _ éreztet magát, de nem fe- j lelt. % Hidegen váltak el ♦ egymástól. | — Átkozott nátha! f — fakadt ki a fiú,i amikor elhelyezke-} dett a vasúti kocsi-} ban, és elővette zseb-} kendőjét. i Szemközt ülő úti- ♦ társa csak rábólintott, t Máté György Vajon otthon lesznek-e? — Ezzel a gondolattal indultak útnak a csurgói járási műve­lődési ház néprajzi szakköré­nek tagjai Böhönyén egy verő-, fényes reggelen. A vonat hét órára ért be, innen még jó hat kilométernyi utat kellett meg­tenni Gudoráig, ahol a cigá­nyok laknak. A kis csoport azt a célt tűzte maga elé, hogy eddig még ismeretlen cigány­táncokat, népszokásokat, nép­meséket gyűjtsön, s feljegyez­ze az építkezések módját. A böhönyei cigányok Bara­nyából költöztek ide az 1930-as évek végén. Jelenleg ötvenhatan élnek a falutól tá­vol eső Guöorán, mindannyian rokonok, mindnek a vezeték­neve Orsós. Festői szépségű völgyben laknak. Az idegent kíváncsian, de eleinte tartóz­kodóan fogadják. Bírójuk, Or­sós János szívesen áll rendel­kezésre, szavára bemutatják táncaikat. A zenét egy citera és egy felfordított mosófazék adja, ez a dobot helyettesíti. A friss, pattogó ütemet pedig a körülállók brummogása és tapsa szolgáltatja. Felváltva táncolnak kicsinyek és na­gyok, s mutatnak be ismert és eddig ismeretlen cigánytán­cokat. A szakköri tagok azt sem tudják, mit gyűjtsenek előbb a gazdag anyagból. Gál László a lakóhelyeket rajzolja, els celofán burkolattal forgalomba. kerül ♦ FIGYELEM! Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat csemege- és tejboltjai ÚJRA MEGKEZDTÉK a már bevált és igen közkedvelt JOGHURT ÉS KAKAÓ árusítását. Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi V. & értesítjük a közületeket, hogy a 140-es számú nyomtatvány­boltunkban e hó 17-töl 24-ig leltározás miatta kiszolgilás szünetel. KAPOSVÁRI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Bausz Éva a lányokkal foglal­kozik, Együd Árpád, Vámosné és Házas József filmeznek. Horváth Ernő Bausz Ferivel a dalok szövegét írja. Elgondol­koztató, hogy a régi szokások és dalok a falutól távol eső cigánytelepen mennyire fenn­maradtak. Ősi, pentaton dal­lamok mellett a már ismert népdalok új formában és új szöveggel jelennek meg. Nyel­vükben erősen keverednek ro­mán és cigány szavak. Nagyon sok ismerős dal, tánc megta­lálható a távoli területeken lakó cigányok dalaiból és tán­caiból is. A kunyhókat tisztaság és rend jellemzi. A vendégeket felfordított teknőre ültetik, és sértésnek veszik, ha valaki állva marad. Orsós József, Or­sós Imre táncai, Orsós István citerakísérete kiemelkedik a többiek tudásából. Már dél elmúlt, indulni kell a vonathoz. — Mikor jönnek megint? — kérdezik. Sok dal és tánc van még, amit nem mutattunk be. A szakkör tagjai elégedet­ten indultak haza, elérték cél­jukat, eddig gyűjtött anyaguk sok új értékkel, gyarapodott. A gyűjtésnek megvan az eredmé­nye, s a szakkör tagjai azon tanakodnak, hogy legközeleb­bi útjuk hová vezessen. Vámos Zoltán Gondja, baja soha sem lesz, ha leértékelt árut EPBOLT­ból vesz. Leértékelt ruházati cikkek Konfekció-áru Kötött-áru Cipők nagy választékban Mindent a népboltból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents