Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

Szerda, 1959. április 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Fokozódnak az amerikai támadások Fidel Castro kormánya ellen New York (TASZSZ). Az Egyesült Államokban az utób­bi időben fokozódtak a táma­dások Kuba forradalmi kor­mánya ellen. Az amerikai re­akciós körök nagy lármát csapnak a kubai kormány minden gazdasági és szociális intézkedése körül, »-kommunis­ta behatolásról« szónokolnak. A Chicago Daily News le­leplezd e rágalomhadjárat okait, amikor felsorolja a ku­bai kormánynak azokat az in­tézkedéseit, amélyek nem tet­szenek az amerikai főkolom­posoknak. Ide tartozik minde­nekelőtt a földreform, amely a földet azoknak juttatja, akik megművelik, másodszor a imunkások és tisztviselők lak­bérének leszállítása, harmad­szor az a törvény, amely a városi telkek beépíttetésére kötelezi a tulajdonosokat, hogy ily módon javítsanak a lakás- helyzeten, negyedszer Batista és cinkosai vagyonának el­kobzása, ötödször a diktatúra volt híveinek eltávolítása a kormányintézményekből. Vé­gül szerfelett nyugtalanítja az amerikai vezető köröket az az átalakulás, amelynek során Kubában engedélyezték a ha­ladó szervezetek működését és a haladó sajtótermékek ki­adását. Mint a Revolucion című ku­bai lap, rámutat, a külföldi tő­kések mindezekben az intéz­kedésekben érdekeik »közvet­len veszélyeztetését« látják^ Az amerikai sajtó ugyancsak nem titkolja nyugtalanságát. A kubai nép azonban az amerikai fenyegetéseik ellené­re szilárdan halad a maga út­ján. Fidel Castro miniszterel­nök nemrégiben kijelentette, hogy a kubai nép a jövőben még határozottabban folytatja harcát hazája szabadságáért és függetlenségéért fl szovjet ipar túlteljesítette a hétéves terv első negyedévének feladatait Moszkva (MTI). A Szov jet Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett első negyed­évi jelentése szerint a Szov­jetunió Ipara 105 százalékra teljesítette 1959. első negyed­évi teljes termelési tervét, és 11 százalékkal termelt többet, mint 1958 első negyedében — jelenti a TASZSZ. Bonn diplomáciai mesterkedéseiről Bonn (TASZSZ). M. Pany- sin, a TASZSZ tudósítója írja: a bonni lapok hétfőn Ismertet­ték azokat az irányelveket, me­lyeket a londoni négyhatalmi »munkacsoport-értekezleten« részt vevő nyugatnémet kül­döttség kapott. A londoni ér­tekezlet közös nyugati állás­pontot igyekszik kialakítani a genfi külügyminiszteri érte­kezletre. Ami az irányelvekről szóló jelentéseket illeti, megállapít­ható, hogy az NSZK kormánya kénytelen manőverezni, s ily módon elsimítani azt a benyo­mást, amelyet a nyugatnémet küldöttségnek a NATO kül- ügymindszterkk washingtoni ta­nácskozásain elfoglalt állás­A Krasznaja Zvezda cikke az iráni hadseregben kialakult helyzetről Moszíkva (TASZSZ). Az irá­ni hatóságok »megtisztítják« a hadsereget a nacionalista be­állítottságú személyektől. A Krasznaja Zvezda ezzel kap­csolatban »Amivel az iráni tisztek nincsenek) megeléged­ve« címmel cikket közöl. Mint a cikk rámutat, a nem megfelelő tiszteket letartóztat­ják, másokat távoli helyőrsé­gekhez helyeznek át, vagy el­távolítják őket a hadsereg kö­telékéből. A Krasznaja Zvezda megállapítja, hogy az iráni tisztek elégedetlen része an­nak a felháborodásnak ad han­got, amelyet az iráni nép érez jogtalan helyzete, a mo­narchists rendszer, a sah népellenes politikája és a kül­földi imperialisták garázdálko­dása miatt. pontja keltett a világközvéle­ményben. I Mint ismeretes, a washingto­ni tárgyalásokon Brentano nyugatnémet külügyminiszter konokul szembehelyezkedett a nyugati hatalmak Irreális né­met-politikájának mindenféle módosításával. A DPA hír­ügynökség úgy vélekedik, hogy ezúttal a bonni álláspont valószínűleg rugalmasabb lesz, mint ahogy az a NATO-tagál- lamok washingtoni tanácsko­zásai után látszott. A sajtójelentésekből kitűnik, hogy a nyugatnémet kormány most valószínűleg bizonyos készséget szándékozik mutat­ni az európai feszültség meg­szüntetését célzó tervek, vala­mint Németország két részé­nek fokozatos kőzelitésére vo­natkozó javaslatok megtár­gyalására. Bonn mesterkedése azt a célt szolgálja, hogy egy­felől túlságosan merev, hideg­háborús álláspontjával ne bé­nítsa meg teljesen a nyugati hatalmakat, másfelöl azonban különböző fenntartásokkal és követelésekkel minimálisra csökkentse azoknak a tervek­nek és javaslatoknak reális jelentőségét, amelyek hozzá­járulhatnának a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A nyugati szövetségesek iondoiai megbeszélései Strauss nyugatnémet hadügyminiszter New York-i nyilatkozata London (MTI). Macmillan angol és Debré francia mi­niszterelnök hétfőn két és ne­gyed órás vitát folytatott Ber­lin, Németország és az európai biztonság kérdéseiről, és a Reuter hírügynökség szerint a lényeges pontokban meg­egyezett Á Daily Telegraph diplomá­ciai tudósítója Macmillan és Debré megbeszéléseiről azt írja, a főbb európai kérdések­ben csak odáig jutottak, hogy megállapítsák, milyen lehető­ségeket tartanak kizártnak, így például biztosra vehető, hogy a németek semlegessé­gének gondolatát elfogadhatat­lannak tekintik, de a német újraegyesítést lényegesnek tartják Európa békéje szem­pontjából. Abban mindketten egyetértettek, hogy ellenzik a Berlinről való lemondást, és hátrányosnak tartják az erők szétválasztására vonatkozó in­tézkedéseket. Brazília alelnöke tiltakozik az Egyesült Államok beavatkozása ellen Montevideo (TASZSZ). Bra­zil sajtójelentések szerint Joao Goulart, Brazília alelnöke, a Brazil Munkáspárt vezetője kijelentette: pártja kampányt indít »az országot kizsákmá­nyoló amerikai trösztök és kartellek ellen«. Alapvető vál­tozásokat akarunk Brazília társadalmi, gazdasági és poli­tikai struktúrájában, hogy megszabaduljunk a nemzetkö­zi gazdasági tömörülések ki­zsákmányolásától« — mondot­ta Goulart. Amerikában felbocsátották a Discoverer II. műholdat Washington. Keddre virradó éjszaka — jelenti az AP — a Cape Canaveral-i kísérleti te­lepről fellőttek egy Vanguard- típusú rakétát, amelynek or­rában ezúttal két kicsiny mű­holdat helyeztek el. Ez a kí­sérlet azonban kudarcba ful­ladt, mert a rakéta második lépcsője műszaki hiba követ­keztében felmondta a szolgá­latot, és az Atlanti-óceánba zuhant. Az 1957 decembere óta végzett kilenc Vanguard- rakétakísérlet közül ez volt a hetedik, amelyik nem sike­rült. * * * New York. A TASZSZ je­lenti: A callfomiai állambeli Van- •enberg légitámaszpontról hét­főn este GMT 21,18 órakor Thor-rakéta segítségével fel­lőtték a Discoverer II. műhol­dat. A Discoverer II. súlya 1600 font Az amerikai légi­erők parancsnokságának köz­lése szerint a műholdat olyan fejjel látták el, amelyet kü­lönleges robbantóberendezés és ejtőernyő segítségével meg­kísérlik majd elválasztani és visszahozni a Földre. Az amerikai légierők pa­rancsnoksága három órával a felbocsátás után közölte, hogy a Discoverer II. elérte a kör­pályáját. A Földet mintegy 94,2 perc alatt keri'h meg. Ke­ringési pályájának legtávolab­bi pontja 445 mérföld, legkö­zelebbi pedig 158 mérföld. PÁRIZS A Paris Journal úgy tudja, hogy Macmillan közölte Deb- rével, helyesli Berlin és az európai biztonság kérdésének egyidejű megtárgyalását, azonbán különválasztott kér­désekként, jelenleg kizárva minden tárgyalást az újra­egyesítésről. A lap szerint az angol miniszterelnök azt ja­vasolta, hogy a Berlinre vo­natkozó jelenlegi megálls.podás helyett »kössenek újat, amely­nek szilárdabb alapja van«. Kijelentette még. hogy a korlátozott fegyverzetű öve­zetet »jó kezdetnek« tartia az európai biztonság kérdésében. NEW YORK Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter, aki hétfőn há­romhetes amerikai látogatásra New Yorkba érkezett, egy sajtóértekezleten kijelentette: »Úgy gondolom, 90. vagy 95 százalékban egyetértünk angol barátainkkal. Lehetséges, hogy a véleményeltérések árnyéka megmutatkozik, de ezek az eltérések egyáltalán nem olyan mélyek, ahogy az újsá­gok hírei alapján gondolni le­hetne. Ezzel ellentétben Strauss kijelentette: »Az árnyék any- nyi, hogy nem tudjuk ponto­san, mire gondolnak az an­golok«. LONDON A keddi angol lapok aggo­dalommal állapítják meg, hogy a nyugati szövetségben nincs meg az egység a nemzetközi fejlemények jelenlegi fokán, a küszöbönálló kelet—nyugati tárgyalások előtt. A Manches­ter Guardian azt írja: »Na­gyon megrendültek a remé­nyek, hogy a nyugatiak közös megegyezéssel indulnak a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokra, azonkívül, hogy pusztán elutasítják minden változtatás lehetőségét«, A kubai forradalom védelmében New York (TASZSZ). San Salvadorban véget ért a Ka- rib-tenger térségéhez tartozó 12 ország amerikai nagyköve­teinek tanácskozása. Mint a tanácskozásokról kiadott köz­leményből kitűnik, a tanács­kozást azért hívták össze, mert fellendülőben van a felszaba­dító mozgalom a Karib-tenger térségében. Lapjelentésekből ítélve a tanácskozás részvevői megvitatták a közép-amerikai népi mozgalom elnyomását és az Egyesült Államok pozíciói­nak megszilárdítását célzó in­tézkedéseket. A New York Times tudósítójának szaval szerint a tanácskozáson külö­nös figyelmet fordítottak a kubai forradalomból származó állítólagos »veszélyre«. Salvador és a többi latln- amerika.i ország közvéleménye erélyesen tiltakozott az Egye­sült Államok nagyköveteinek értekezlete ellen. Bias Roca, a Kubai Szocia­lista Párt főtitkára felhívta a kubai népet, hogy minden esz­közzel védje meg a forradalom vívmányait az imperializmus mesterkedéseivel szemben. Bias Roca rámutat: a kubai forradalom: népi forradalom, amely a nagybirtok ellen irá­nyul, s célja, hogy a parasz­toknak juttassa a földet. Csökken a termelés, emelkednek az árak Nyugat-Németországban A Neues Deutschland Düs­seldorfból keltezett hírben be­számol arról, hogy a nyugat­német gazdaság helyzete to­vábbra is »komor«. A szak- szervezetek kölni Gazdaságtu­dományi Intézetének megálla­pítása szerint a »konjunktúra­visszaesés« már az ipari ter­melés felére kiterjedt. A nürn­bergi »Fränkische Tagesport« írja, hogy a szén- és vasérc­bányászatban, a feldolgozó iparban és a fogyasztási ipar­ban a kapacitásnak mindössze 75 százalékát használják ki. Ugyanakkor az árak tovább emelkednek. Ez a közlekedési díjakra, a víz- és gázdíjakra, 1 villamos- vagy földalattl­valamint egyéb szolgáltatások­ra is vonatkozik. Nyugat-Ber- linben a választások óta már háromszor emelték fel a köz­lekedési dijakat, és a hírek szerint ismét 5—5 pfenniggel drágulnak. Jelenleg egy villa­mosvonalért 35 pfenniget és egy autóbuszvonalért 40 pfen­niget kell fizetni (kb. 1,70, il­letve 2,— Ft-nak felel meg). Kelet-Berlinben ugyanakkor a villamos- és az autóbuszvonal ára egyaránt 20 pfennig. Ugyancsak kirívó a különbség a havi bérletek áránál is, mint ezt az alábbi táblázat is mutatja. Nyugat- Kelet­Berlinben : vonal 2 villamos- vagy földalatti­13,50 D-márka 9,— D-márka vonal 16,— 90 12,50 „ 1 autóbuszvonal 15,— r> 0— „ 2 autóbuszvonal Minden villamosra érvényes 18,50 30 12,50 bérlet Minden földalattira érvényes 1. CO esi » 2 4,- , bérlet 20,­r> 14,- „ Hamburgban a minap a víz­díjakat 30, a gázdíjakat 16 százalékkal megemelték. Augsburgban a víz 10 pfen­niggel, a gáz 4 pfenniggel drá­gult köbméterenként. Ugyan­itt a villamosjegyek ára 5 pfenniggel emelkedett. Füsten­feldbruckban 75 százalékkal emelték a vízdíjat — s így le­hetne sorolni tovább a pél­dákat. Az AP egyik jelenté­se szerint a nyugatnémet cser­zőiparban és a cipőiparban az árak további tetemes emelését tervezik. Walter Lippman a realitások nyomában Berlin (MTI). W a 11 e r Lippman, az Egyesült Álla­mok ismert publicistája ez év elején nyugat-európai körutat tett abból a célból, hogy a helyszínen tájékozódjék az idő­szerű politikai kérdésekről, el­sősorban a berlini és a német kérdéssel kapcsolatos vélemé­nyekről. Linpman I/Ondonban, Párizsban, Bonnban, Nyugat- Berlinben és Rómában vezető politikusokkal beszélgetett, majd ezeket összevetette a washingtoni nézetekkel, s most benyomásairól cikksorozatban Francia katonák tunéziai atrocitásai Tunisz (Reuter). Tunézia tá­jékoztatási minisztériuma hét­főn kiadott közleményében be­jelenti, hogy az algériai fran­cia fegyveres erők egyik egy­sége szombaton behatolt a tu­néziai területen lévő Kankvet Barku határmenti községbe. A francia katonák átkutatták a házakat, és a tunéziai határ­őrség adatairól vallatták a fa­lu lakosságát. A behatoló fran­cia egység visszavonulását al­gériai területről tüzérségi tűz fedezte. A tüzérség lövedékei két tunéziait megöltek, hár­mat megsebesítettek, és há­rom lakóházat felgyújtottak. számol be a New York Herald Tribune hasábjain. A négy részből álló cikksoro­zat beszédes bizonyítéka an­nak, hogy a nyugati világban — az Egyesült Államokban is — reálisabb gondolkozás van kialakulóban, amely kezdi fel­ismerni, hogy az előtérben ál­ló német, és berlini kérdéssel kapcsolatos nyugati politiká­ban a tényekből kell kiindulni. Figyelemre méltó, hogy Lipp­man 'nyíltam és leplezetlenül kimond olyan dolgokat, ame­lyek mindeddig a nyugati po­litika féltve őrzött, tabui vol­tak. Ilyen például az a megál­lapítása, hogy a Németországra vonatko­zó eddigi nyugati politika csődöt mondott, ezt a poli­tikát nem lehet tovább­folytatni, s a nyugati poli­tikának soha nem volt cél­ja a német újraegyesítés, és ma sem az. Lippman ezt követően vilá­gosan rámutat a két német ál­lam léte elismerésének szük­ségszerűségére és arra, hogy a német kérdés csakis a német államok vezetőinek egymás kö­zötti megegyezése útján old­ható meg. Végül Nyugat-Berlim kérdé­sével foglalkozik, amelyet a német kettéosztottság követ­kezményének tart. Mint Írja, ahogyan el kell ismerni a két német állam létét, ugyanúgy el kell ismerni azt is, hogy Berlin megoldandó probléma, amelynek rendezése lehetséges. »Szilárd meggyőződésem, Nyugat-Berlln jövőjét nem lehet azzal biztosítani, hogy egy helyben topo­gunk, hanem csakis azzal, ha Nyugat-Berlln számára új státusban tudunk meg­állapodni. Ha Hruscsov ma azt mondja nekünk, hogy Berlin jelenlegi státusa már régóta túlhala­dott, akkor helytelenül teszi a Nyugat, ha úgy fogja ezt fel, mintha minden változtatás a státuson vereséget és kapitulá­cióit jelentene számára. A jelenlegi státus a mi szem­pontunkból nézve sem kielé­gítő. A Hruscsovnak adandó helyes válasz tehát az lenne, ha készen állnánk egy Nyu- gat-Berllnről szóló charta vagy új státus megtárgyalására«. Lippman cikksorozatából a nyugatnémet lapok csak rövid kivonatokat közöltek. Az ame­rikai publicista megállapításai azonban a világsajtóban két­ségkívül nagy visszhangot kel­te ttek. A VÁNDORLÓ KIRÁLY Írta: Hohlov Husszein jordániai király nagyon magányosnak érezte magát ammani rezidenciájá­ban. Nagy a nyugtalanság mostanában ebben a király­ságban, melyet annak idején az angolok szerint Churchill hozott létre »egy cigaretta és egy pohár brandy közötti szünetben«. Az ország fulla­dozik az adósságokban, A 23 éves király azonban nagyon harcias: Jordániában az idei pénzügyi év költségvetési összegének felét katonai cé­lokra fordítják. Vajon kitől kell megvédeni ő királyi fen­ségéi? Saját népétől... Ré­gebben angol tábornok veze­tése alatt álló arab légió őrizte a jordániai trónt, most pedig az amerikai katonai körökben kell védelmet ke­resnie a királynak. Husszein király, aki sem saját népénél, sem az arab világban nem talált támoga­tásra, búcsút mondott a be­duinoknak, és külföldi kör­utazásra indult. Rádión kö­zölte utazása célját: azért kel útra, hogy megvédelmez­ze az ország szuverenitását. Erre a, célra először is Taj­vant tartotta a legalkalma­sabb helynek. A közvélemény »tájékozta­tására« »a király és az elnök« kommünikét tett közzé, mely­ből kiderül, hogy mostantól kezdve közösen fognak har­colni a »nemzetközi kommu­nizmus« ellen. Miután Husszein ilyen ere­deti módon védelmezte meg Jordánia szuverenitását a kuomintangisták között, el­ment Washingtonba, ahol be­jelentették, hogy a király tár­gyalásokat akar folytatni »or- ízága jövőjéről«. Súlyosan téved, aki eddig azt hitté, hogy valamely or­szág jövőjét az illető or$z\ ban döntik el. A fiatal koro­nás bölcs gyökeresen átala­kította ezt a filozófiai kon­cepciót. Azzal már inkább egyetértenénk mi is, hogy itt kizárólag egyetlen ember, vagyis a koronás jordániai kényúr sorsáról van szó. Igen, Husszein sorsa csakugyan tel­jes egészében Washingtontól függ. A jordániai királyt ha­lálra ijesztette rokona, Fej- szál iraki király sorsa, és a derék amerikai generálisok ölelő karjaiba menekült. Nem hiába írta a New York Ti­mes Husszein Amerikába ér­kezésének napján, hogy »Jor­dánia csak abban az esetben maradhat fenn, ha az Egye­süli Államok pénzelni fogja gazdaságát és erőit«. fegyveres Husszein az Egyesült Álla­mokban egyik beszédet a má­sik után mondta, s úgy mu­tatkozott be az amerikai pub­likumnak, mint »igaz arab hazafi«. Husszein elfelejtette, hogy a nagyot csak egy lépés választja el a nevetségestől, s pártfogóinak körében felme­legedve a Közel-Kelet »meg- mentőjének« szerepét alakít­ja, s természetesen megint csak a »kommunista veszély- igei« ijesztgeti az arabokat. Washingtonban továbbra is azt a bohózatba illő szerepet játszatják a jordániai király­ival, amit még Tajpejben kezdett el a »király és az el­nök« nagy küldetéséről tett nyilatkozataival. Az Egyesült Államokban ugyanis senki sem hisz ezekben a hangzatos mondatokban, de a jordániai király trónjának szilárdságá­ban sem. Husszein egyszer kijelentet­te: — Azon a napon, amikor úgy látom, hogy trónom aka­dály ... lemondok róla. A vándorló király azonban nem tudja megérteni, hogy ez a nap már régen éteri黫 zeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents