Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

SOMOGYI NfiPLAP 3 Szerda, 1959. április 15. BESZÉLGETÉS A MEGSZAPORODOTT GONDÚ EMBERREL Kézerdő emelkedett a levegőbe azon az em­lékezetes közgyűlésen, amelyen a szocializmus útján elinduló varászlói parasztok a jól meg­termett Köhler Józsefet, a községi ta­nács elnökét javasolták az Aranykalász Tsz elnökévé. — Jó lesz a Józsi, ő már beletanult a veze­tésbe. Vgyis egy szövetkezetben van az egész falu népe, hát igazgasson bennünket ezután is úgy, mint a tanácsban — próbálták megin­dokolni, miért éppen rá esett a választásuk. Kinek a szívét ne bizsergetné meg az annyi embertől jövő bizalom? Még az olyan kemény­kötésű embereket is elérzékenyíti, mint Köh­ler József, noha köztudomású, hogy öt nem le­het egykönnyen levenni a lábáról. S bár na­gyon tisztában volt az újabb megbízatással járó felelősséggel — hiszen tudta ő akkor is: nehéz hétköznapok következnek —, mégsem mondott ellent a jelölésnek. — Ha megválasz­tanak, el kell fogadnom, neki kell gyürkőz- nöm a munkának. Mert mit szólnának az em­berek, ha én, aki mindig meggyőződésemből, szívemből bizonygattam az új élet igazságát, most egyszerűen azt mondanám nekik: nem, én nem vállalom, válasszatok valaki mást. Le­romboljam bennük a jobb életbe vetett hitü­ket? Ismernek engem, tudják, hogy hazug szót sohasem mondtam nekik. A múlt ősszel sem titkoltam el előttük, hogy a szövetkezés híve vagyok, s ha ismét tanácselnökké válasz­tanak, akkor is azért fogok dolgozni. S lám, megválasztottak, tehát tetszik nekik az őszin­te beszéd, a nyílt kiállás — így gondolkodott Köhler József. Azóta kettős gond nyomja vállát. Itt szüle­tett ebben a kicsiny, s szívéhez oly közel ál­ló faluban, ismer mindenkit, s öt is ismeri a falu apraja-nagyja. A határ meg mintha a tenyerére volna felrajzolva. _ A földek, a legelők kövérek, s dolgos, i gyekvő a nép, szinte beláthatatlanul nagyok a lehetőségek — mondja. — Sokan azonban még nem ismerték fel kellően azokat a rend­kívüli adottságokat, amelyekkel más közsé­gekkel ellentétben mi rendelkezünk. Külön szerencsénk, hogy a volt uradalmi istállókat nem kellett elbontanunk, a volt cselédek így is mindannyian felépítették családi házukat. Az egész falut magában foglaló varászlói Aranykalász Termelőszövetkezetnek nincs, és talán hosszú ideig nem is lesz gondja arra, hova helyezze el a jószágot. Az a 30 ló meg 32 tehén, melyet május elsejével visznek a ta­gok a közösbe, még az egyik, a 100 férőhe­lyes istállót sem tölti meg. Ezért is vették be­le a termelési tervükbe, hogy még a tavasz- szal tíz tehenet vásárolnak. Az ősszel pedig, amikor a takarmányozás már szintén nem lesz gond, húsz tinói állítanak be hizlalásra. A rendelkezésre álló 35 sertéskutricából egyelő­re csak húszat tudnak »benépesíteni«. De ez törzskönyves állomány lesz, jövő sertéste­nyésztésük alapja. A faluban hagyománya van a sertéstenyésztésnek, majd minden paraszti portán található anyakoca. Márpedig ha az egyéni gazdáknak megérte a tenyésztés és hiz­lalás a régi, költségesebb, kisüzemi módszer­rel, akkor a szövetkezetnek biztosan megéri. Legelőből nincs hiányuk, hiszen a tsz-major a legelőre néz, ezért érthető a szövetkezet ve­zetőinek az a terve, hogy az idén 300 birkát állítanak be. A kérdés: honnan lehetne most ennyi gyapjas jószágot beszerezni, hogy az őszig már haszonnal is fizessenek. Éppen ezen töri most a fejét az elnök. Azt mondja: — Az emberek szívesen, ugyanolyan mun­kakedvvel dolgoznak, mint egyéni korukban. Az időszerű mezőgazdasági munkákban eddig még nincs lemaradás. Rendkívül sok függ et­től az első esztendőtől. Ha jól dolgozunk, és megterer jük azt a jövedelmet, melyet meg­terveztünk, és megvetjük, ha szerényen is, a jövő alapját, akkor a ma még tétovázókban is eloszlik a kétség. A következő évben még jobb lesz, mert az emberek majd tapasztalják: szebb, jobb életük a Jcözös gazdaság eredmé­nyeitől függ. Tagságunk zöme nagy józanság­gal látja ezt. Erre vall, hogy már az idén is a közös munkában való részvételtől tették füg­gővé, hogy az alapszabály engedte mértéken belül ki mennyi háztáji földet kaphat. Még inkább ez lesz az irányadó jövőre! Ahol ilyen komolyan gondolkodnak, és így indulnak el a megkezdett úton, ott a folyta­tás is bizonyára méltó lesz. Varga József SIÓFOKI KÖZÖNY Jár-e illetményföld a tsz-községek pedagógusainak? Ha elhamarkodottan nyilvá­nítunk véleményt, ha utat en­gedünk a hirtelen fellobbanó indulatnak, a kitörések eseten­kénti visszahatása nagyobb le­het, mint gondolnánk, még ab­ban az esetben is. ha jó szán­dék vezérelte mondanivalón­kat. A .minap az egyik faluiban összeült a községi tanács vég­rehajtó bizottsága. Éjfél után fél egyig sem tudtak határoza­tot hozni néhány kérdésben. A többi között nem született döntés a pedagógusok illet­ményföldjére vonatkozóan. Kapnak-e földet a tanítók, vagy hát mi is történjék? A dolgok megértéséhez tud­ni kell/ hogy a falu parasztjai egyetlen nagy termelőszövetke­zetbe tömörültek. A pedagógu­sok a szövetkezeti községgé alakulás előtt kaptak illet­ményföldet a tanácstól. — Most is jár — mondta, az elnök. Mit tesznek a marcali járás KISZ-szervezetei a V1T sikeréért? (Tudósítónktól.) A kérdésre választ kérni ke­restük fel a Marcali Járási' KISZ Bizottság titkárát, Mer- ganez Sándort. Az interjúra elkísért hagyományos szeren­csém is: az irodába lépve ugyanis Mérgancz elvtárs ép­pen egy kiszistával, Pintér Istvánnéval, a Magyar, Nem­zeti Bank helyi fiókjának dől--« gozójával tárgyalt, mégpedig $ éppen a VIT előkészületeiről. A KISZ Központi Vezetősé­ge anyagi támogatást kért az alapszervezetektól a magyar küldöttség VIT-en való rész­vételéhez — világosít fel a titkár. — Ennek egyik formájáról éppen. — Mégpedig? f — E hó 18-án nagyszabású táncmulatságot rendeznek a járási székhely alapszervei a művelődési házban. A bevételt e célra fordítják. Erre meg­hívják a honvédség jó munkát végző kiszistáit is.-— Egyéb anyagi forrás? — A járás KISZ-szervezetei 100—200 forintot ajánlottak A v. b.-ülésem— több szava­zat ellenében — nem a tanács­elnöknek lett igaza. Voltak, akik azt vallották: a tanítók lépjenek be a tsz-be, s akkor mérnek nekik is egy-egy.hol­dat. Ugyanis — érveltek to­vább — a szabályzat értelmé­ben tsz-községefcben csak a szövetkezeti tagok kapnak föl­det háztáji terület címén. Azonban nem feltételezhető, hogy a tanítók napi munkájuk mellett meg tudják szerezni a háztáji igényjogosultsághoz szükséges munkaegységet. Kü­lönben termelőszövetkezeti községekben is szükség van pe­dagógusokra, s a kormány által biztosított javaktól (még ha il­letményföld jogosultságról van is szó) értelmetlen dolog meg­fosztani őket. és nem is lehet­séges. Az ülést követő napon a ta- | nácselnök bekopogtatott a me­gyei tanács illetékes osztályá- azt a felvilágosítást — Részt vesz-e a járásból valaki , a VIT-en? — Járásunkból csak turista­ként lehet jelentkezni a ta­lálkozóra. Eddig a boronkai alapszerv egyik vezetőségi tag- j ra. Ott ja jelentette be utazási szán- | kapta, hogy igenis adhat a ,ta- dékát néhány napra az 1959-es nács illetménvföldet a tsz-köz­Világifjúsági Találkozóra. I ségek pedagógusainak. Bármiként próbálja valaki, nem könnyű felfedni a siófoki közöny okát. De van, érződik a kulturális, politikai, társadal­mi életiben, az emberek egymás közti kapcsolatában. Némelyek munkásokra, parasztokra vo­natkoztatják e nem éppen di­csérő szócskát mondván: nincs érdeklődés, az emberek élik egyhangú, régről megiszoikojtt, jobbára — főként a művelődés­re vonatkozóan — igénytelen életüket. Mások az értelmisé­get hibáztatják: az orvosok, a pedagógusok, a műszaki embe­reik körében fellelhető közönyt, érdektelenséget, ami nemcsak önmagukra vet rossz fényt, de hatásaiban is érződik*. És ez az utóbbi igazabb vélemény, job­ban megközelíti a valóságot. Siófokon nincs TIT-élet, a társulat halódik, az értelmiség húzódozik. Csak a régebbi je­lentések igyekeztek elhitetni, hogy az értelmiség a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat keretében aktívan tevékenyke­dik. A tények egészen mást mutatnak. S erről írni kell, ezen segíteni kell, mert a párt utóbbi határozatainak végre­hajtásából igencsak nagy rész jut értelmiségünkre. Kutattuk a közöny okát. Több-kevesebb sikerrel. A vé­lemények nagyon megoszlanak, de összességükben mindent fel­tárnak, ami csak gátolhatja vagy befolyásolhatja a társula­ti életet. Hit csinál az értelmiség ? Ki-ki a maga dolgát, félre­vonultam De dolgoznak a tár­sadalomért, a kultúráért is a párt felhívására. G e r ő elvtárs szerint az utóbbi egy év alatt nagy változás ment végbe kü­lönösen a pedagógusok köré­ben. Segítettek a tsz-szerve- zésben. a Tanácsiköztársaság ünnepségeinek előkészítésében; feldolgozták a falu 19-es emlé­keit, s most már ők kémek részt az ünnepségek műsorából. 1 Közös munkaterv is készült, ' beillesztve a pártbizottságéba (bár végrehajtásában akadnak ( fogyatékosságok). A fentiekért | elismerés illeti, akiket érint. A párt, a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtása azon­ban többet kíván, s ezt az or- i szagos aktívaértékezlet is le­szögezte. Az értelmiségnek kicsit tö­rődni kellene önmagával, saját fejlődésiével, ideológiai tisztán­látásával. Politikai vitákat ren­dezhetnének. s különböző elő­adásokon egészíthetnék ki is­mereteiket. S a másik feladat, melyet legalább így elhanya­goltak: a dolgozók nevelésé, a szervezett tudományos isme­retterjesztő' munka. Ami ed­dig volt, azt három ember vé­gezte, s az előadásokat üdülők, nem helyiek hallgatták. Ott szervezni sem kellett, s bár nem vitatjuk- az üdülők ellá­tásának szükségességét, job­ban kellene törődni a helyi dolgozókkal is. Tartottak ugyan néhány előadást az el­múlt hónapokban, de látogató- | mond. Siófok se falu, se város, ja alig, az is esak a diákság j Ez mindenre rányomja bélye- köréből akadt. Valóban hasz- gét. Az orvosok nem tartanaik nos előadást adni az ifjúságnak \ művelődéspolitika irányel­vedről, de sokszorta értékesebb, ha azok hallják, azok vitatják, akik végrehajtására hivatot­tak: az értelmiség. Márpedig néhány, diákot kísérő tanártól eltekintve nem lehetett felnőt­tet látni. Mi az alapvető hiba? Amint mondtuk: voltakép­pen nincs TIT. Az egész járás­ban mindössze huszonnégy tag­ja van( holott az értelmiség száma csak a járási székhelyen megközelíti a háromszázat. El­nökség csak papíron van, s akik tagjai a TIT-nek, azok sem biztosak abban, hogy azok. A titkár, D ávid Tibor óriá­si káoszt kapott örökségül, s noha már sok mindent tehetett volna, túlzott elfoglaltsága is gátolta ebben. Mindenekelőtt tehát új tagokkal kellene meg­erősíteni a társulatot, új elnök­séget választani, előadókat ke­resni, akik hajlandók vidékre járni s kielégíteni a falu mű­velődési igényeit. Látszólag ez csak szervezési kérdés, pedig sokkal több annál. Mert a sió­foki értelmiségből nagyrészt hiányzik az akarat, vagy ha megvan is. sokkal komolyabb gátjai vannak a kiibantaikozásy nak. Még csák tetőzi ezt a hibát, hogy a járás, a község párt- és állami vezetői — úgy láttuk a vizsgálódás során — nem tu­lajdonítottak »túl nagy« jelen­tőséget a TIT-munkának, nem nagyon szorgalmazták, s ma­guk is csak elvétve jártak a rendezvényekre. Sok megbe­szélés volt ugyan, de jobbára eredmény nélkül. S ez baj! Ellentétek Figyeljünk csak meg néhány észrevételt. V i r o v e c z elv­társ, a járási tanács elnöke igen helyesen látja, hogy mi­lyen óriási szerep vár a TIT- re a politikai, ideológiai, tudo­mányos kérdések tisztázásá­ban. És aztán mondja az aka­dályokat: nincs helyiség! (Fel­tétlenül meg kell oldani.) De van javaslata, terve, miszerint a Budapest Étterem helyiségét őszre átadhatnák TIT-kluhnak. Jó 'megold,ásnak látszik, csak legyen belőle valami, mert a terv már legalább hároméves! Az értelmiség — szerinte — azt mondja: hova menjenek? Igényük nagyobb. hangver­senyt, -jó előadásokat szeretné­nek hallani, látni. Jogos kíván­ság! De azért érdekes lehet ©8'y .irodalmi est. egy orvosi elő­adás, egy kultúrpolitikai vita is. Amit éppen ők rendezhet­nének meg igényeiknek megfe­lelően. Van némi húzódozás a régi vezetés hibái miatt. Lehet, hogy jogos de a jelenlegi veze­tők iránt bizalommal viseltet­nek. Kár lenne ezután is fél­revonulni ... Bállá Zoltán, a gimná­zium igazgatója több okot kapcsolatot a pedagógusokkal a hagyományos futballmérkő­zésen kívül. (Valószínűleg for­dítva is így áll.) A pedagógus gárdát agyonterhelték:. (A kedv időt is ad.) Az értelmiség nem tartja szükségesnek, hogy is­meretterjesztő előadásra jár­jon. (Kár, pedig senkinek sem árt, ha tájékozottabb.) A pa­raszti tömegek érdeklődési kö­re kicsi, a munkáslétszám nem nagy. Hadd írjuk ide, egyik sem elfogadható. A parasztem­berek érdeklődési körét ne­künk 'kell szélesíteni éppen az­zal, hogy elvisszük hozzájuk a kultúrát. A munkások száma nem is olyan nagyon kicsi, csak eddig senki sem gondolt arra, hogy az üzemben tart­sunk előadást a munkások­nak. (!) S aztán elsorol Bállá elv­társ 5—6 pedagógust, aki bár­mikor szívesen tartana elő­adást. Hóit miért nem tant ak­kor? Mi az akadály? . Sípos elvtárs, az általános iskola igazgatója így mondja: a gimnázium kibérelte magá­nak a TIT-et. A társadalmi és természettudományos előadá­sokat vállalják a gimnáziumi tanárok, a politikai előadás az általános iskolára marad. Az ő iskolájának pedagógusai is szívesen tartanának előadáso­kat, de ugyan ki kérte meg őket? Azért ott is van vala­miféle tartózkodás, hisz a sa­ját iskolai rendezvényeikre sem lehet megnyerni a taná­rokat. Mit csinálhatnak ott­hon? Nem igénylik a társas életet?. ? Nincs szó áthidalhatatlan el­lentétekről. De minden szó mögül ez tűnik elő: az orvos csak az orvossal, a pedagógus a pedagógussal, a mérnök a mérnökkel érti meg magat úgy-ahogy; de különválnak az értelmiségi rétegek, s »csinálja más« jelszóval félrevonulnak. Van megoldás! Keveset szóltunk a járásról, a falvak értelmiségéről, mert a gócból kell elindítani a mun­kát. De ott is, Szabadiban, Zamárdiban, Kürtiben és a többi községben fel kéne ráz­ni értelmiségünket, s ez csak úgy lehetséges, ha nemcsak papíron, hanem a valóságban is lesz TIT a siófoki járásban. Szocialista szerződést kellene kötni az üzemekkel, helyes volna már most gondolkodni az őszi programon, hogy mi­kor miről adunk előadást a falunak, az üzem munkásai­nak, és miről kíván vitázni az értelmiség Mert nem igaz, hogy’ nincsenek problémái akár kulturális, tudományos, akár politikai vonatkozásban. A művelődéspolitikai irány­elveknek, a párt munkásosz­tállyal kapcsolatos határoza­tának, a megnövekedett me­zőgazdasági feladataiknak a valóra váltását, önmaga mű­velődését segítheti az értelmi­». _ beszélgetünk J VJ itáailwdaMjycrgy Uföffcifßfe 28. még maradjak ágyban. »Az egészsége kívánja gyermekem« — mondta. Ellenkeztem, de ő átkarolt és az ágyra tett... Aztán még mást is próbált.., De ezt le se tudom írni. Úgy félek Gratianus atyától! El­mondtam Ágotának! Furcsa ez az Ágota. Azt mondta, hogyha Gratianus atya nem Ma újra itt volt , Gratianus atya. Hosszan beszélgetett ve­lem. Meg gyóntatott. Nem is merem leírni, miket kérde­zett . . Borzasztó egy fiatal leánytól ilyen dolgokat kérde­ni. .. Arcom még jobban tü­zelt ... Nem mertem válaszol­ni kérdéseire. Gratianus atya faggatott, hogy megértem-e, ___________ ___ f el a VIT-alapra. A böhönyei > amit kérdezett. Én nem mer- lenne ilyen pocakos, ő bizony Szabadság Tsz alapszerve mar^íem megmondani, hogy értem... nem bánná... Nem! Mentsen be is küldött 200 forintot. Jói Hazudtam, mert már idejöttöm meg az Ur még a gondolattól lenne, ha a többi szervezet is^eló'íí is tudtam ezeket... Ago- is... teljesítené felajánló-) tárnák elmondtam, mii kérde- Meggyógyultam! Tegnap zett Gratianus atya. Ágota ne- már a kertben voltam, a virá- vetett. Azt pyondta, figyeljem gok között. Nagyon jó volt! csak meg, hogyan udvarol De mégis történt valami bor- Gratianus atya Zita nővérnek... zasztó dolog. Estefelé a fal Uram segíts! Meg is mondta, szélén öntöztem a virágokat, hogy esténként bejár Zita szó- amikor lejött Gratianus atya. bájába... Nem hiszem, most Ludwina nővérrel sétált. Be- először nem hiszem, amit Ágo- szélgettek, és nem vettek ész- ta mond. re... Aztán Gratianus atya Alig merem leimi, ami ma átfogta Ludwina derekát és ... történt. Jobban éreztem ma- nem is merem tovább írni... gom,, már nem kellett egész megcsókolta, majd bementek ' nap feküdnöm. Újra eljött kertészházba.:. Ezt csak má Gratianus atya... QrüH, hogy nap mertem elmondani Ágot<‘ . ' jobban vagyok, de intett, hogy nak, aki erre elmesélte, hogy for­mielőbb sát. A készülődés egyéb máiról érdeklődünk. Az alapszervezetekben négy­részből álló előadássorozatot rendezünk. Az előadásokon a külföldi ifjúság életével, va­lamint a VIT-ek történetével ismerkednek meg a hallgatók. Ezenkívül a marcali területi alapszervezet egy fénykép al­bumot készít. A képek kiszistákat ábrázol­nak munkahelyükön, valamint • szervezeti élet közben. ő tegnap éjjel látta Gratianus atyát kisurranni Zita szobájá­ból. .. Borzasztó! 184' 1ius. Ebe. i füzetbe most szent- séglelen dolgokat kell leír­nom ... dehát megtörténtek! Gratianus atya mindennap idejön hozzám a kertészetbe. Rá se néz már Ludwinára ... Segít a munkában és beszélget velem. Tegnap este mellettem ült a szépteremben, Védszen- tünk névnapját ünnepeltük. Ettünk és ittunk. Körbe jár­ták a poharak... Nem szaba­dulhattam! Gratianus atya tar­tóztatott. Azt mondta, hogy ez az ün­nep egyesíti az egyház fiait és leáfiyait. Az asztal alatt meg­kereste a kezem és megszorí­totta . . . Fülembe súgta, hogy bárcsak forró csók pecsételné meg az egyenlően érző lelkek 'követségét... Éjfél táján a-ztelendú atyák celláikba ve- "ék a nővéreket. Ágota azt mondta, hogy Zi­seg... ta nővér Soltysek atya karján t Nem lenJle tudományi mű_ távozóit. jvészét, vita. beszélgetés, ösz­Engem Gratianus atya ki-> társadalmi élet, sert el es meg akart oleln j . ^ felvillanyozná de en beosontam cellámbamegmozgatná a siófoki értel-' ta novernek rosszul esett, hogy* & kicsalogatná odü_ Gratianus atya mellettem utt.t^ De leg*en, ^ r_ Látszott, hogy haragszik *^ munka kulturált Mit tehetek en a gyenge el-f mherföt k értelmisé­lene... Tálán félti tőlem G,“-Jgünk igen-lsen kokat tehet tianus atyai? Pedig nem kell $fzé£ Nem tűnnénk, hogy va- fellenie, en bizony nem kiva-f ^szautasit^ f hivó, nőm a baraUagat.es megve-t önnönmaguk s tem bűnös szerelmet! \dolgozótársaik felemelkedését Masnap Zita maga ele ren-$ Csak szét kell törni delt es megszidott, hogy elha-rÁn_ ___._ a z ellentétek láncát, megis­merkedni egymás gondjával, eszem. Gratianus atyát emlí-ójával, s odaadni a _„__ köznek, ami a mi birtokunk. n yagolom a kertet. Azt kiál­totta, biztosan máson jár az ] Jávori Béla tette ... Tiltakoztam ... de hiába... Utána cellámban sír­tam. Ágota vigasztalt. Jó, hogy legalább mi ketten összetar- i --------- -----------­t unk és szeretjük egymást. 1 Büntetésből meg kellett kor- , , bácsolnom magamat. Zita nő- KÜlZGUSn 3 liyBrCSSyrsSZGSGljBSt vér nézte, amint térdenállva * -n„ ■ .... zsolozsmát mondottam és köz- f 3Z ÓllSIllj jJOZUuSdyÍjKÜciii ben saját hátamat korbácsol- i tam. & Az állami gazdaságok tavaly a Uiabb büntetés. Ludwina is" ÄÄ nővér is megbüntet minden ^rint eredmény-javulást értek el. A nap . .. Uram, irgalmazz! Nem é terven felüli nyereségből 142 gaz­szolgálok rá 'ennyi büntetésre! i fY!Íg,1!‘nka ga?daságok több mint .. , . , , . feliben fizettek nveresegreszese­Rossz vagyok, tudom, de nem)aést. összesen 35,4 millió forintot. vagyok bűnös. Mégis engem f E mezőgazdasági nagyüzemekben büntetnek a legszigorúbban. ía dolgozók 6-24 munkanap béré- Pedig őfe jobban megérdemel- \ aSr^^^O vek ... En is láttám Zitát es r forint értékű biztonsági alapot ké- Gratianus atyát a lugasban . . . s* pestek, és a terven felüli nyere­- Folytatjuk - i l^ztéL“ f°rint ,Ut TáUa“**

Next

/
Thumbnails
Contents