Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. április 14. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Minél több silókukoricát! A SILÓKUKORICA TÉR- i kukásában MESZTÉSÉNEK hagyományai vannak megyénkben. Régtől fogva termelik, de sohasem tudták nagyobb területen meg­honosítaná. Az elmúlt év már hozott bizonyos mérvű válto­zást, de valójában most nyí­lik mód elterjesztésére, amikor a megye területének nagyob­bik részén szocialista nagyüze­mek gazdálkodnak. A kísérletek eredményei és a szocialista gazdaságok egy részének gyakorlata bizonyí­totta be, hogy a területegység­ről a legnagyobb takarmány­értéket a silókukorica szolgál­tatja. Ha összehasonlítást te­szünk az árpa, a kukorica és a silókukorica egy-egy kát. hold­jára vonatkozóan, akkor köze­pes termés esetén az árpánál 750 kg, a kukoricánál 1000 kg, a silókukoricánál pedig 2800 kg keményítőértáket tudunk megtermelni. Ezek a számok közepes értékek, de világosan mutatják, hogy milyen irány­ban kell haladnunk, ha takar­mánytermesztésünket belter­jessé akarjuk tenni. A silóku­korica értékes takarmány azért is, mert a szarvasmarhák — tehén, ökör, növendékek —, de a juhok is nagyon jól érté­kesítik a kukoricát, siló for­májában. Nemcsak téli takar­mányozásra lehet felhasználni, hanem az év bármelyik idősza­kában is. Feltehető a kérdés, hogy eddig miért nem termelték na­gyobb területen ezt a kiváló növényt, miért nem állították be az évről évre megismétlődő takarmón y,probléma megoldá­sára. A felelet igen egyszerű és világos: hiányoztak az adottságok, nem rendelkeztünk megfelelő hibrid vetőmaggal, a vetéshez, különösen a négyze­tes vetéshez alkalmas vetőgé­pekkel, és a betakarítás gépe­sítése sem volt megoldva. Egy­szóval a korszerű silókukori­ca-termesztésnek hiányoztak az alapvető feltételei. A HIBRIDVETÖMAG ter- mésfdkozó hatása nemcsak a kukoricánál, hanem a silóku­koricánál is érvényre jut. A heterózishatás egyrészt a zöld­tömeg mennyiségében, más­részt a kemónyítőérték és a fe­hérjetartalom kedvezőbb ala­is érvényesül. A hibridvetőmagból fejlődő nö­vény jól hasznosítja a talaj tápanyagait és vízkészletét, el- lenállóbb az időjárás viszon­tagságaival szemben, jobban tűrd a nyári szárazságot is. TAVALY SZÁMTALAN KÍ­SÉRLETET állítottak be a pusztakovácsi, a böhönyei és más termelőszövetkezetekben, és ezek mind azt bizonyították, hogy a hibridvetőmaggal ve­tett silókukorica 25—30 száza­lékkal többet terem, mint a helyileg termelt silókukoricák bármelyike. A mi viszonyaink között a martonvásári 5-ös és az óvári 5-os hibridvetőmag adja a legnagyobb hozamot. Az alapvető agrotechnikai fel­adatok mellett nagy gondot kell fordítani a vetési munkák­ra: idejekorán vetni és a meg­felelő tőszámot biztosítani. Az állomány sűrűségének olyan­nak kell lenni, hogy kát. hol­danként elérje a 20 000 tőszá­mot. Arra kell törekedni, hogy a négyzetes vetésnél a 70x70-os kötéshez 3—3. a soros vetés 70 cm-es sortávolságánál pedig folyóméterenként 4 szem ku­korica kerüljön vetésre. A vetési munkák — szórvá­nyosan — megkezdődtek, a termelőszövetkezetek nagy ré­sze a hibridvetőmagot már át­vette. Ezt a munkát meg kell gyorsítani, mert a később je­lentkező igényeket nem tudjuk kielégíteni. A megye tsz-ei több mint 10 ezer kát. hold silókukoricát vetnek el. Egyik-másik tsz- ben — a somogyszdld, a göllei, a büssüi stb. tsz-ben — a szán­tóföldi területnek csaknem 10 százalékán vetnek silókukori­cát. Azok a tsz-ek, amelyek nem tervezték meg a megfele­lő nagyságú területen a silóku­korica termelését, még változ­tathatnak tervükön. az Állattenyésztés fejlesztésének biztos taikar- mámyalapját a silókukorica termesztésének kiterjesztésé­vel tudjuk megteremteni. így lényegesen csökkenthetjük a tej előállítási költségeit, és ol­csóbbá tehetjük a szarvasmar­ha tenyésztését, hivatását. Molnár Imre megyei főagronómus. A mesterséges termékenyítés térhódításáról Somogy állattenyésztő jelle­gű megye. Szarvasmarhaállo­mányunk létszáma 110 ezerre tehető. Ha csak a női ivarúa- kat vesszük is figyelembe, nagy számadatot kapunk. Ezek szaporításához sok, drága költ­ségen fenntartott tenyészbiká­ra van szükség. Hogy e számot a takarékosság és célszerűség végett csökkenthessük, mind­jobban előtérbe kell helyezni a mesterséges termékenyítést. — Mit tettek eddig, és mit kíván­nak tenni a közeljövőben e cél­kitűzés megvalósításáért — er­ről érdeklődtünk Czeglédi Lajostól, a Kaposvári Mes­terséges Termékenyítő Állo­más igazgatójától. — Hogy munkánk az állo­más létrejöttét követő években még mennyire kezdetleges eredményeket tudott felmutat­ni, néhány számadattal is ér­zékeltethetem. Az indulás évé­ben, 1950-ben a megye terüle- j tén mindössze 1500 esetben volt mesterséges terméke­nyítés, 1952-ben pedig 3880. Az eredmények, az egészséges, mindenben megfelelő utódok láttán a gazdák a későbbi évek során mind többen és többen választották a termékenyítés­nek ezt a módját. 1957-ben már 70 község 15 termelőszövetke­zetében, 6 állami gazdaságában és egyéni gazdaságaiban 14 660 szarvasmarhát termékenyítet­tek meg mesterségesen. A kö­vetkező évben ez a szám 23 800-ra emelkedett. A borjúszaporuilat növekedé­sében Is szép eredményeket ér­tek el. Míg 1957-ben száz te­hén után átlagosan csak 67,1 borjú született, tavaly már — jóllehet a végleges értékelés még nem történt meg — 74-re biztosan számíthattak. A fokozódó igénnyel mind­érthető. A tenyészállattartás nem olcsó dolog. Jól tudják ezt a legeltetési bizottságok, ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok. Takarmányra és állatgondozóra van szükség, ami sok kiadást jelent Megyénkben jelenleg mint­egy 1000 darab tenyészbika kellene, s mindössze 480 da­rab van. Tehát a termékenyí­tő állomás 21 bikájával 520 apaállatot tud helyettesíteni. De a gazdaságosság mellett még más előnye is' van az állomás működésének: mi­előtt a termékenyítéshez látna, gondosan megvizsgálja az illető jószág ivarszervét, s ha kóros­nak találja, először meggyó­gyítja azt, teljesen díjtalanul. Mindent összegezve, most már mind kevesebbek előtt kétséges a mesterséges termé­kenyítés előnye. Ezt mutatják a fokozatosan növekvő igények is. Idei tervünk már 30 ezer darabra emelkedett. — Hogy a fokozott igényt ki­elégíthessük — elsőként a ter­melőszövetkezeti községekét —, fejlesztési tervet dolgoz­tunk ki, mely szerint újabb területeket fogunk bekapcsol­ni munkánkba. Ennek megva­lósításához a Földművelésügyi Minisztérium a jelenlegi öt gépkocsihoz még hatot rendel­kezésünkre bocsát. Ezenkívül három bikával bővítjük apa­állat-állományunkat. Ennek folytén óv végére már 158 községben fogunk dolgozni — fejezte be felvilágosítását Czeglédi Lajos igazgató. Sz. S. Nagy jelentősén ű erdészeti újítás Az erdőgazdaságok csemete­jobban csökken a termékenyt- j kertjeiben elvetett fenyőmagot tés költsége is. Két évvel ez­előtt 78 forintba került egy termékenyítés, a múlt eszten­dőben már 54.10 forintra csök­kent ez a költség. Mindent fel­számítva egy mesterséges bor­jú előállítása csak 70—75 fo-' rintba kerül szemben az apa­állattal történő természetes termékenyítés 120—130 forin­tos költségével. S ez teljesen Híradás a tabi járás feidRiivessziiveikezeteiből önkiszolgáló élelmiszerbolt létrehozását kezdték meg a tabi földművesszqvetkezetben. A berendezéseket most készí­tik. A bolt előreláthatólag má­jusban nyílik meg. A járás te­rületén még Garnison, Karó­don, Andocson terveznek ön- kiszolgáló élelmiszerboltokat, ezek szintén a második ne­gyedévben kezdik meg műkö­désűket. * * * A járás kiskereskedelmi egy­ségei az elmúlt negyedévben 103,6 százalékra teljesítették tervüket. A második negyed­év célkitűzése: a forgalom to­vábbi növelése. E célból sok rendezvényt szerveznek. így minden földművesszövetkezet­nél »takarítási hét« lesz, ami­kor a tisztítószerek eladását szorgalmazzák. Májusban ta­vaszi vásárokat, a nyár elején idény-üvegvásárt, júniusban nyári vásárokat szerveznek. A júniusi ünnepi könyvhétre már most folynak az előkészü­letek. Karádon, Tabon április 19-én divatbemutatót tarta­nak. Kiállításokon ismertetik a vásárlókkal a kiskereskedelem termékeit. Tabon április 19-től 30-ig elektromos gépkiállítás, július 26-tól 29-ig lakberende­zési kiállítás lesz. * * * Mozgóboltokat szerveztek a járás földművesszövetkezetei minden olyan községben, ahol termelőszövetkezet vagy álla­mi gazdaság van. Hamarosan elindulnak a szekérre, motor- kerékpárra, gépkocsira szerelt mozgoboltok, s főleg élelmi­szert, hűsítő italokat és fagy­laltot szállítanak a földeken dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak és az állami gazda­sági alkalmazottaknak. * * * Cukrászipari bemutatót ren­dez április 25-én a tabi fmsz. A bemutató célja, hogy a já­rásban megismertessék a tabi cukrászda készítményeit, ame­lyekből rendelésre minden szö­vetkezeti egység kaphat. * * * A járásban négy — a kará- di, gamási, zicsi és somogy- döröcskei — takarékszövetke­zet alakult, és kezdte meg a munkát tavaly. Hogy növe­kedjék a takarékszövetkezeti tagok száma, több legyen a be­tét, s így több tagján segít­hessen egy-egy takarékszövet­kezet kölcsönnel, április 15-től a hó végéig tagszervezési és betétgyűjtési mozgalmat indí­tanak. A takarékszövetkezetek eddig — kevés kivétellel — csak a székhely-községben fej­tettek ki munkát. Most az a cél, hogy a környező falvakra is jobban kiterjesszék műkö­désüket. Ezért a takarékszö­vetkezet alkalmazottai a kül- községekben is tartanak üzlet- napokat. A karádi takarékszö­vetkezethez kapcsolják Nagy- toldi-pusztát, Andocsot, Bony- nyát és Kisbárapátit, a zicsi- hez Nágocsot, Kapolyt, So- mogyegrest, a gamásihoz Vi- tyát. * * * Korszerű földművesszövetke­zeti üzletház épül Nagybe- rényben 250 ezer forintos be­ruházással. A szövetkezet tag­sága 25 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segíti az építkezést. * * * Folyik a szakcsoportok és tejszövetkezetek felülvizsgá­lata, amely kiterjed a pénz­ügyi, szervezeti és személy­ügyi feladatokra egyaránt. • * * Befejezéshez közelednek a küldöttközgyűlések a járásban. Az április 12-re meghirdetett tabi, zicsi. nágocsi küldöttgyű­lés után már csak a somi ma­radt vissza erre a hétre. A gyűlések általában látogatot­tak, és aktivitás jellemzi őket. A fórás "c" _elei 1 1ST 000 forint get értek el tavaly. A legjobb munkát a karádi fmsz végez­te, s így vált lehetővé, hogy a dolgozóknak 13 700 forint nyereségrészesedést oszthattak ki. A kisbárapáti szövetkezet­ben is osztottak nyereségrésze­sedést — 3200 forint összeg­ben. * * * Jól dolgoznak az fmsz-igaz- gatóságok. Általában havonta tartják ülésüket, elemzik az elmúlt hónap munkáját, és meghatározzák a soron követ­kező feladatokat. A felügyelő bizottságok munkája azonban javításra szorul, üléseiket rendszertelenség jellemzi. A most folyó küldöttgyűléseken kiegészítették az fmsz-igazga- tóságokat és felügyelő bizott­ságokat. • * * A járásban az fmsz-ek ag- ronómusai közül kettő ment át termelőszövetkezetbe. Pere- sa József, a somogyacsaí fmsz volt agronómusa a szorosadi tsz-ben, Tarr Jenő, a karádi fmsz volt agronómusa a kárai tsz-ben vállalt mezőgazdászi beosztást. * * * Szerződéses növények ter­meltetésében a megyében első helyen állnak a tabi járás föld­művesszövetkezetei. Szerződé­ses terveiket 121,8 százalékra teljesítették. * * * Az elmúlt év őszén mutatta be Tabon az fmsz kultúrcso- portja Csiky Gergely: Nagy­mama című színművét. A be­mutató után sok község hívta meg a jól felkészült színjátszó gárdát vendégszereplésre. Kő­röshegyen, Zicsen, Kányán, Bábonymegyeren, Zalán egy­formán nagy tetszést íratott a kultúrcsoport. A Nagymama sorozatos előadásain kívül be­kapcsolódtak a Tabon meg­rendezett tanácsköztársasági .. s,emlékünnepségek műsorába is. ny. .tió i Dévai Zoltán rendszeresen pusztítják a ma­darak és a pajorok. Mohá­csi János, a ladi csemete­kert vezetője arra a gondolat­ra jutott, hogy a magot csá­vázni kellene, úgyhogy a esi* rakepességben ne essen kár, de a madarak és pajorok ne fo­gyasszák. Több mint négy- esztendős kísérletei sikerre ve­zettek. Mész, rézgálic és Agri- tox keverékkel csávázza a fe­nyőmagot, és ezután veti el. Az így kezelt magot a mada­rak nem eszik meg, és a pajo­rok sem pusztítják. Újítását 15 erdőgazdaságban próbálták ki sikerrel. Ez a módszer lehető­vé teszí, hogy egy hektáron a korábbi kétszázezer helyett kétmillió fenyőfa-csemetét ne­veljenek fel. rÜl(i(mimir JHa(akőaszkij Egész életében, minden művével a forradalmi művészet megteremtéséért harcolt. Magát a forradalom közkatonájá­nak nevezte, verseit pedig fegyvereknek, éppúgy, mint Pe­tőfi Sándor. A költészetről vallott felfogásáért sokan tá­madták — szerinte a költészetnek a szocialista forradalom, a szocializmus építésének nagy ügyét kell szolgálnia. A szovjet nép mélységesen meggyászolta nagy költőjének 1930- ban bekövetkezett halálát. Majakovszkij halálának huszon- kilencedik évfordulója alkalmából adjuk közre alábbi lírai költeményét, mely a szovjet hazafiságról vall magavalraga- doan. VERS A SZOVJET ÚTLEVÉLRŐL A bürokratákra vicsorgók, mint az ordas, pecsetek előtt hasra nem estem. Bár pofozna pokolra ördög-csorda minden papirost. Csak ezt nem... Kupén. s kajütön át libeg a tisztviselő — ki látott még ilyen könnyedséget? Gyűjtik az útlevelet, veszem én is elő s atadom bíbor színű könyvecskémet. Egyik útlevéltől a száj mosolyra rándul, a másikra — köpne leginkább. Ha feltűnik a brit passzus például, mindenki elfogódva tekint rá. Gyúrja a jó öreget, minden szava: bók, hajbókol a hivatalnok, mint holmi cseléd — úgy veszi el, mint dús borravalót az amerikai útlevelét. A lengyelre bámul, mint borjú az (új kapura, a rendőrtiszt most nem a helyzet ura: ujjai közt forgatja sokáig, szinte kérdi: mi ez a fura földrajzi csodabogár itt? Arcán nincs öröm, se bosszúság, meg sem biccenti tökfejét, úgy veszi el a dán passzusát s a norvégeket, meg a svédekét.... Hirtelen, mint ki tüzet érint: megrándul s konokul, gonoszul áll szemben velem, úgy veszi el ez a hivatalnok úr vörösbőrú szovjet útlevelem. Ügy fogja, mint varangyot, úgy fogja, mint bombát, mint duplaélű beretvát — mint csörgőkígyót, húszfullánkosat, rondát, s mig viszi, undorodva mered rá. A hordár rám kacsint — a baráti szemből biztatás árad: erős leszek tőle. Kérdve tekint a detektívre a csendőr, s a detektív vissza a csendőrre. Hogy csattognának rám a korbács-csapasok, széttépne ez a banda, mint a congyot, csak azért, mert a kezem sarlós-kalapacsos szovjet útlevelet szorongat. A bürokratákra vicsorgók, mint az ordas, pecsétek előtt hasra nem estem. Bár pofozna pokolra ördög-csorda minden papirost. Csak ezt nem ... Ezt széles zsebemből kihúzni jó, nincs ennél öröm nagyobb. Olvassátok, irigyeljétek: én a Szovjetunió polgára vagyok! V> ifita:'Jebiai@yörgy 27. Imazsámolyomon térdelve töltöttem az éjt. Innen a vas­rácsos ablakon át kilátni a kertbe... Ö, a mi régi ker­tünk, melyben anyámmal sé­tálgattam ... S te régi ház ... Bocsásd meg mennyei atyám könnyeimet, melyeket az emlékezés csal szememre, vagy szabadíts meg mindentől, ami voltam, csak azt tudjam, ami vagyok! 1842 június. Elmúlnak felettem a hetek és kifáraszt a munka. Uram, bocsáss, az imádkozás is ne­héz! Kinn újra nyár van, de bennem az őszi köd borúja ta­nyáz ... Pedig vannak itt is vigasságok. Összejönnek lenn a szép teremben testvéreim, és eljönnek vendégségbe szerze­tes bátyáink az Úrban! Van bőven étel, ital. Én azonban sohasem érzem jól magam ott, ahol vígság van... csak fenn cellámban. Kinézek az abla­kon, és nyugtatom szemem a zöld fákon és tarka virágo­kon. A többiek szívesen tesznek részt a kellemes esti szórako­zásokban. Én Ágota testvérrel hamar eljövök és beszélge­tünk. Ágota fiatalabb nálam néhány évvel. Szeretetve mél­tó és szomorú lélek. Olyan, mint a hóvirág, fehér és tisz­ta, szerény és alázatos. Ezért áll annyira közel hozzám. Sze­gény ágota, hiába imádkozik, nem nyugtatja meg az Űr. Életének valami nagy titka van, melyet azonban még előt­tem is a szíve mélyére zár. Egymás mellett térdeplünk a misén, együtt étkezünk, és szabad időnket is együtt tölt­jük. Nagyon szeretek Ágotá­val lenni. Zdziarska fejedelemasszony szelíd lélek, de nagyon hallgat Zita nővérre, aki ingerlékeny teremtés. Könnyen megharag­szik és ilyenkor kiabál. Ágotá­val és velem is szokott vesze­kedni. Sokat sírtunk, amikor senki sem látja. Zita nővér fia­tal és szép. Villognak a szemei, amikor haragszik... Láttam, amikor az idős Teréz nénét megverte valamiért... Nem szép tőle... Zita nővér taná­csolta Zdziarska fejedelemasz- szonynak, hogy a hanyagokat és vétkezőket szeges korbács­csal korbácsoltassa. Azt mond­ta, hogy ez is hozzátartozik a Szúzanya tiszteletéhez. A minap Zita nővér magá­hoz hivatott. Nagyon kedves volt hozzám. Elmondta, hogy gyámatyám elköltözött e bű­nös világból. Sírva fakadtam. Zita nővér vigasztalt, simogat­ta a fejem. Mikor letöröltem könnyeimet, elmondta, hogy gyámatyám• halála után teám száll az a hagyaték, amit atyám nagykorúságomig reá bízott. A mi életünkben mindez csupán földi hiúság — mondta —, amire nincs szükség A hozo­mány, amit belépésemkor ad­tak velem, úgyis csekély volt, alig fedezte eltartásom költsé­geit, most legalább meghálál­hatom rendünknek, amit értem tett. — Írd alá leányom ezt a meghatalmazást — mondta Zi­ta nővér —, melyben szent egyházunk karmelita rendjére bízod e világi javak kezeléséi; A mi rendünk gondoskodik ró­lad életed végéig. Teljesül ré­gi vágyad, a virágok közt, a kertész nővér mellett fogsz dolgozni. Hálás szívvel tettem eleget Zita nővér kérésének, és bol­dog voltam, hogy a kertbe me­hetek. 1844 április. Tegnap megbetegedtem. Ég az arcom, láz emészt. Hideg volt a templom köve, melyen órákon át térdepeltünk. Ágota ápol. Olyan jó hozzám, mint egy igazi testvér.,, De hisz testvérem ő... Meglátogatott Gratianus atya. Jóságos hangon szólt hoz­zám. Vigasztalt, kezében tartva kezemet. Nézte, nem vagyok-t nagyon forró... — Folytatjuk —’

Next

/
Thumbnails
Contents